Észak-Magyarország, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-26 / 49. szám
ÉSZAKMAGTARORSEAO Vasárnap, 196?. február St, Miről v a magyar szavak?'1 Krónikába kívánkozó változás A közelmúltban olvas- la, BarczI Pál, Ficzere másztam Gáli István ló, Lukovszky László, Seres Csapda című kötetét. János és masok grafikai fes,- Az elmúlt esztendő vege Ce- menyei ^akr*nJ^Äf1 lé meeielent müvet a kriti- a regi es a megujhodó aü ka már több oldalról bemu- nyászéletet, de irodalmunk tattá, méltatta. Éppen ezért nagyreszt meg adós ezzel, ennek az írásnak nem fel- __ orsódban pedig sürget adata a kötet tartalmi és esz- K az idő. A szénbányátétikai erényeinek, esetleges “■*' szati átszervezések hibáinak ismételt felemlege- eredményeként egyes régi tése. Inkább egy tanulságot bányatelepek megszűnnek, szeretnénk levonni a kötet- Ki emlékszik például az bői. kiolvasni egy intelmet, aiacskai bánya, illetve az ott amely napjainkban a barna- dolgozók életére? Talán csak szén vidékeken, így Borsod- egy, már begyepesedett Sábán is különösen időszerű, lakhegy emlékeztet rá, hogy Gáli István kötetében a valamikor Itt volt az Észak- Csapda című kisregény és magyarországi Kőszénbánya néhány rövidebb elbeszélés rt bányaüzeme. Mi lett az található. Ügy tűnik, hogy alacskai bányászokkal, mer- szdnte a Csapda is egy az el- re szóródtak szét a nagyvi- beszélések közül, mintha a lágba, hol, melyik aknán dol- hozzákötött elbeszélések a goznak most? Ki tudja? A kisregényből kiszakított epi- Kondó környéki, Harica-völ- zódok lennének. Kerek egész gyi bányák egykori dolgo- így a kötet, mely egy du- zóinak sorsát sem követtük nantúli bányászváros, aligha- eléggé nyomon. Sajólászló- nem Várpalota környékének falva rövid életű bányájának embereit hozza elénk, kita- küzdelmes krónikáját sem je- pintható közelségben. Szerep- gyeztük fel, mint ahogyan löd bányászok, pártmunká- hiányzik a kis emberek ir- sok, a bányászvároska életé- reális vágyainak jelentkezőnek irányítói és munkáiéi, ve- seként elkönyvelhető aprócs- zetők és közkatonák. Mozaik- ka változások, például a sa- szemcsékből rajzolódik fel a jószentpéteri Kecskés-hegy háttérben a bányászváros alatti remények és remény- élete, s a kép előterében ott telenségek története is. Sajó- állnak a hús-vér emberek, szentpéteren a II. számú ak~ akiknek életét a századfor- na néhány hete bezárta ka- dulótól napjainkig követhet- púit. A községnek csaknem jük nyomon. Emberek, éré- egy évszázada ez adta a hó- nyekkel és hibákkal, hitele- nyászjelleget. A településről sen. Portrék, lakkozás nél- másfelé járnak dolgozni, sokül. Jóllehet, nem szociográ- kan el is költöznek. Mások fiai munka, hanem szépiro- új foglalkozást választanak, dalmi alkotás, az ábrázolt tá- Átalakulnak a bányászközsé- jék hiteles történetének meg- pék, ősl^ hagyományok, szo- írásához. az ottani bányász- kások tűnnek el. élet. megörökítéséhez felbe- _ utjjuk, a bányarendé- csülhetetlen értékű adalékul I szeti hatóságok, régi is szolgál, mert minden epi- ■ bányakapitányságok zódon, minden történetrészen irattárai egy ideig még őrzik átsüt a személyes élmény hí- az elárvult aknák műszaki tele, amely történeti értékű- és hatósági jellegű iratait, vé is teszi a szépírásba átfo- fennmaradnak hivatalos papai mázott valós eseménye- pírok a tröszti archívumokat ban, meg a főhatóságoknál E kötet olvastán arra kell jSj de a megszűnt, vagy meggondolnunk, hogy Borsod- szűnő bányák dolgozóinak, ban, az itteni bányavidéken az embereknek életét, történem kínálkozik-e a téma. netét, esetleges jellegzetes Korábban Holdi János, az hagyományait, azt, hogy a utóbbi években elsősorban bánya nemcsak szenet ter- Baratti Lajos, néha Gergely meló üzem, hanem élő, érző, Mihály írásai örökítenek társadalmat formáló embernek bányászportrékat, bá- rekkel benépesített hely is, nyász életepizódokat, de ép- nem örökítik meg hatósági pen Gáli István kötete arra papirosok. Ez a feladat a int, hogy irodalmunknak töb- szociográfusokra és az alkotó bet kellene a borsodi bá- művészekre vár. Egy átfor- nyászélettel foglalkoznia, töb- málódő élet részben meg- bet kellene belőle művészi szűnő jellegzetességeinek tutormában megörökítenie. dományos és művészi meg- (Ma induló sorozatunk a örökítése a feladat. Pitypalatty völgyről is ebbe , , a világba vezet bennünket.) föladat, A változás Képzőművészeink már so- króoikába kívánkozik, kát tettek ezért. Feledy Gyű- Benedek Miklós HA VALLATNI kezdjük a magyar szavakat, miként azt Fajcsek Magda és Szende Aladár tették nemrég megjelent szótörténeti elemző könyvükben, mindenekelőtt arra döbbenünk rá, hogy minden szó tömény történelem és megtestesült dialektum, az emberi gondolkodás fejlődésének „szinte kézzelfogható” hordozója. S ráadásul: a szavak nemcsak a gondolkodás fejlődéséről, hanem a különböző korokban élt nemzedékek életmódjáról, társadalmi küzdelmeiről is bőségesen beszélnek. Nézzünk ehhez rögtön egy példát, a mindenki által ismert, nagyon gyakran használt „ipar” szót. ősi, finnugor eredetű szavunk ez. A vogul nyelvben „áper” volt és „ügyes”-t jelentett. Később, a kialakult magyar nyelvben „serény, szorgalmas” lett a jelentése. Érdekes azonban, hogy igésftett változata: „iparkodik", régen is ugyanazt jelentette, amit ma: buzgólkodva fáradozik valamin, vagy valamiért. Sőt: nagyon sokáig csak ezzel a jelentéssel élt a nyelvben, az emberi buzgói kodást, fáradozást nevezték iparkodásnak, és teljesen elvesztette korábbi „serény, szorgalmas”, illetve a még korábbi vogul „ügyes” jelentését. Üj értelmét, szélesebb és egyesitőbb jelentéséi a reformkori politikai és gazdasági megújhodás során nyerte eh amikor a nyelvújítók az „ipar” szótövet önálló főnévként, de forradalmi tartalommal megtöltve vezették vissza a nyelvbe. Azóta a szó tartalma, jelentése tovább fejlődött s ma már a legnagyobb méretű társadalmi tevékenységet s az ehhez szükséges termelőeszközök összességét tömöri ú egyetlen fogalommá. Másik példánkat vegyük a mezőgazdasági, illetve a csillagászati fogalmak köréből. Mindenki tudja, mit jelent ez a szó: „hold”. Természetesen azt az éjjel világító égitestet, amely földünket kíséri. Csakhogy más „holdunk” is van ám! Az a hold (1200 négyszögöl, vagy 1600 négyszögöl), amelyet a mezőgazdaságban használnak, mint földterület- egységet kifejező fogalmat. Mi köze a két holdnak egymáshoz? Csak annyi, hogy ma már egyformán hangzanak (szóképi alakjuk ugyanaz), de eredetük és jelentésük alapvetően különböző. Az első hold (az égitest) szavunk finnugor eredetű és a korai magyar nyelvben még „hó" képletben találjuk. Azonban jelentése nem azonos a jégszirmok összességével, hanem időegységet jelent, ilyen értelemben még ma is használjuk. Például: „február hó”, őseink ugyanis a hold földköriili forgásának hozzávetőleges idejét az idő mérésére (időegység-fogalomként) használták. Ugyanezt az absztrahációt megtaláljuk más nyelvekben is. A német „Monat” és „Mond” (hónap és hold) eredetileg egyazon szavak, miként az orosz „meszjac" szó is ugyanúgy jelent holdat (égitestet), mint hónapot. De a mi, ma használatos „hónap" szavunkban is ez a fogalom maradt meg kiegészülve a „nap” szóval (kb. a XV. században) vagyis: a „hónap" annyi nap, ahányszor a „hó” (hold) körüljárja a földet. De hogyan kerül a hó-hoz az •T* éa a jS“ betű? Először a „d” ragadt rá kicsinyt képzőként. (Mai szóhasználat ban körülbelül így értendő „hócska”, vagy ,.holdacská Az ilyen jellegű kicsinyítés magyar nyelvben nagyon gy3 kori volt (és más nyelvekbe* is dívik). Például: megyén* neve, a „Borsod" is ilyen ló' csinyítés. Eredetileg „Boti vezér nevéből származik, s W jól meggondoljuk „borsocskál jelent. Az „l” betű a később nyelvalakulás során úgyneve zett „járulékhang”-ként ékelő' dött a szóba, de ez semmit í1 változtatott jelentésén. ilyen „járulékhang”-képződé3 re is rengeteg példát táléiul a magyar nyelvben. így: ' „bölcs” „bőcs”, a „boldog” „bi\ dog”, a „bolt” „bót”, de mőí Miskolc neve is „Miskóc” W a régebbi időkben. A néP nyelvben azonban gyakori1 még manapság is észlelhetjü* ezeket a változatokat. HONNAN származik a m? sík „hold”, a földterület-eg)“ ség, az 1200 négyszögöles úgf. nevezett magyar, vagy az 16$ négyszögöles katasztrális hold Nem a „hó”-ból és nem is 1 „hol?” kérdőszóból. Egy kiveszett magyar szóval vst itt dolgunk: „hol” (kérdője nélkül), amely eredetileg „rét gélt", sőt „korareggelt” jeled tett. (Innen ered a „holnap szó is, amelynek körülírtabi jelentése így hangzik: „köve1' kezö reggel kezdődő nap'' vagy: „reggel-nap".) A földit rület-egységet jelentő szavuo* — talán meglepő —, de azP nos az ősi „reggel", azaí;j „hol” szóval. A „d" betű e> esetben is képző, de nem ki' csinyítésl jelent, hanem újat* tartalmat. Körülbelül így W" galmazhatjuk meg a „hold földterület-egység eredeti jóién lését: reggeltől estig felszántott, vagy lekaszált terület. Ezt igazolja a közeimül* kisüzemi gyakorlata is. Eé? magyar hold földet egy naP, (reggeltől estig) valóban fe* lehetett szántani, vagy le lehetett kaszálni, aratni. És ml a magyarázata a szavak átalakulásának? Fajcseü Magda és Szende Aladár ,,M*' röl vallanak a magyar sZ»' vak?” című könyvükbe11 (melyből az ismertetett sió- történeti példákat vettük) iff adnak választ a kérdésre: nyelv ... á maga módján pél' dázza azt, hogy a szemléltí* valóság alapján keletkezik 4 gondolati valóság: csak az le& elvont tartalommá, amit ét' zékszerveink felfognak, s ef agy számára feldolgozásra & nálnak ...” Egy másik helyen: „Amíg a gondolkodás ne& vonja el a sokféle, de össze' tartozó dolgok közös jegyed egy fogalommá, addig nincs t4 neve ... kezdetleges állapotú' ban a nyelv sokszor csak egyedi megjelenésében nevezi meg a dolgokat.” AKI SZERETI a magya: nyelvet és kíváncsi szavain! történetére, aki nem csak be szélni, hanem kissé ismerni f akarja „édes anyanyelvét' annak igazán ajánljuk Fa, esek Magda és Szende Aladí könyvét, mert belőle nemcsa a nyelv csodálatos iogikájj ismerheti meg, hanem orszi gunk-nemzetünk hosszú törli netéből is érdekes ízelítőt ka; hiszen vannak olyan magyi szavak, amelyek több ezer é történetének jegyeit visel? magukon. S mindezt a szerző nem a nyelvészet elvont szfá ráiban, hanem közvetlenü' gyakorlatiasan, szinte novel' lisztlkusan írják te. Szendrel Jósul A feimiári orosz forrarialsm visszhangja BorsoMaói-Zeaialáa sem területén ötven évvel ezelőtt, a má hosszú ideje tarló világhá ború sötét éjszakájában fel csillantak a hajnal első su garai. Oroszország népe 1ST márciusában megelégelte a: évszázados cári önkényt é forradalmi harcban megdön tötte. Ez az esemény jelen tős fordulatot hozott a nem zetközi politikában. Igaz, az orosz „februári forrada lom” a polgárságot juttattí uralomra, mely becsapta ' néptömegeket, és folytatta i háborút. Ugyanakkor azonban ez a forradalom mái megmutatta a felkelt nép hatalmas erejét, s elemi erővel fejezte ki a munkások és parasztok békevágyát. Ezért az oroszországi márciusi események egész Európában újabb lendületet adtak a tömegek harcának a háború és a reakció ellen. A péter- vári forradalom híre mozgásba hozta a magyar munkásosztályt és a polgári demokratikus ellenzéket is. „Tavaszi éneke a bekének .. Az orosz demokratikus forradalom híre az akkor különálló Borsod, Zemplén és Abaúj megyében is lázba hozta a haladó közvéleményt. „Megmozdult a föld, megremeg nagy Oroszország teste” — hirdette a miskolci baloldali sajtó első kommentárja. „A kicsiny szellő, márciusi szent tavasz üzenete elsöpörte a cárt, minden oroszok urát” — írta a sátoraljaújhelyi Felsőmagyarországi Hírlap a zsarnokság bukásának hírére. Az itteni haladó sajtó helyesen ismerte fel, hegy a nép győzelme a cári önkény felett egyúttal reményt nyújt a véres világháború közeli befejezésére. „Tavaszi éneke d békének a forradalom harsogása — irta március 29-án a Mis- kolezi Napló — "te.ly ügy hömpölyög végig az orosz birodalom földjén, mint c m.edrét elhagyott tenger árja” „A szolgaság földjéből új tüzek robbannak ’cl, felégetve a százados hagyományok ócska maradványait — állapította meg március 20- án a Felsőmagyarországi Hírlap — Az orosz vér, amely ... ömlik patakokban, nem akarhat mást, mint a béke siettetését.” A mun4 ásmoz ;alom O lellcudü ése Az orosz forradalom győzelme utáni hetekben kezdett megélénkülni «Borsod és Zemplén vármegye politikai élete. A háború első éveiben annyira elnyomott és korlátozott baloldali erők új reménységet merítettek a cárizmus bukásából. Ez mindenekelőtt a munkásmozgalom fellendülésében mutatkozott meg. A hatóságok a megváltozott légkörben már nem mertek az eddigiekhez hasonló elnyomó rendszabá- lyokat életbe léptetni. Március végén és április folyamán számos új tag lépett be a szociáldemokrata pártba és a szakszervezetekbe. Ezekben a hetekben élénk mozgalmi élet volt a miskolci Katalin utcai munkásotthonban. A — sokszor igen szenvedélyes — politikai viták fő témáját természetesen az orosz forradalom fejleményei képezték. Ugyancsak sokat foglalkoztak belpolitikai kérdésekkel, követelve a Tisza-féle reakciós kormányzat távozását. Ugyancsak megélénkült áprilisban a polgári demokratikus ellenzék tevékenysége. A Károlyi Mihály irányzatához közei álló borsodi és zempléni lapok nyíltan támadták a Tisza-kormányt, és az orosz forradalom példájára hivatkozva követelték a demokratikus szabadságjogok megvalósítását. A cenzúrával dacolva békebarát cikkek jelentek meg. Zemplénben például kitűnően felhasználták háborúellenes hangulatkeltésre azt a körülményt, Rogy elvitték a hegyaljai templomok harangjait. E harangok csilingelő hangjának, mely eddig a nyugalmat és a békességet jelképezte, el kellett némulnia azért, hogy a militari zm us céljaira ágyúkat öntsenek belőlük. Elvitelük alkalmával, április 26-án spontán háborúellenes kifa- kadásokra került sor az ösz- szegyült tömeg körében. Május elsejei megmozdulások Az idők változását a május 1-i munkásünnep sorsa jelképezte legjobban. Az előző háborús években, 1915-ben és 1916-ban a hatósági elnyomás lehetetlenné tette e nagy nap nyilvános megünneplését. Ezt a hatalmon levők akkor megtehették, de 1917 tavaszán, a győzelmes februári forradalom utáni légkörben nem. A rendőrség 3orsodban, Abaújban és Zemplénben kénytelen volt engedélyezni május 1. megünneplését, bár azzal a megkötéssel, hogy a „tüntető utcai felvonulás tilos.” A nagy naip előestéjén Miskolcon a szocialisták falragaszai jelentek rrieg. „Ha valaha volt jelentősége annak, hogy ezt a napot megünnepeljük, úgy most, amikor az egész világ á háború szörnyűségeit megunta és békére vágyik — kétszeresen fontos, hogy mi is kifejezést adjunk ebbeli vágyakozásunknak" — hirdette a elhívás. Eljött május L Diósgyőrött aznap délelőtt gyűlés volt a vasmunkás-otthonban. Péter Mihály fővárosi küldött mondott élesen háborúellenes beszédet. (Szavainak hatását csak növelte, hogy az itteni ágyú- csőgyár dolgozói is jelen voltak.) Délután a diósgyőriek hatalmas tömege vonult Miskolc belterületére. Hozzájuk csatlakoztak a város más üzemeinek munkásnői és munkásai. A Korona szálló udvarán és a környező utcákon négyötezer főnyi tömeg hallgatta a szónokokat. Kondor Bemát budapesti küldött a februári orosz forradalom jelentőségét méltatta, a békét és a demokratikus szabadságjogokat követelte. Szavait tomboló lelkesedés fogadta. Ugyancsak viharos tapssal jutalmazták Fenyő Emilt, a miskolci színház művészét, aki a Tavasz fu- valrna című (burkoltan forradalmi tartalmú) verset adta elő élrnényszerűen. Sikeres erőpróba meg\eszcrlc Nemcsak Miskolcon és Diósgyőrött voltak azonban megmozdulások május elsején. Sátoraljaújhelyen a Torzsás-féle mulatóban jelent meg hatalmas tömeg. (Feltűnő volt a sok vasutas jelenléte, e szakma dolgozóinak ugyanis tilos volt szervezkedniük!) Fenyő Mór helyi munkásvezető és Garai Armin pesti kiküldött egyaránt a békét és az orosz forradalom iránti rokonszenvet hirdette. Abaúj megye munkásainak május 1-i gyűlésén Drab Sándor szónok szintén az oroszországi események kel foglalkozott, és támadta a Tisza- kormányt Becsülettel megemlékeztek e nagy napról Özd vidékének bányászai te. őket a hatóságok megpróbálták visszatartani: aznap csendőrjárőrök cirkáltak Borsodná- dasd határában. Ha az Itteni bányászok nagy tömegben jelentek volna meg, a kakastollasok szétzavarták volna őket. Csellel azonban túljártak a csendőrök eszén. Kettes-hármas csoportokban elhagyták a községet (így nem tűntek fel a cirkáló járőröknek), és az Özd közelében levő Karú bányatelepre vonultak. Itt az erdőben tartották meg illegálisan május 1-i gyűlésüket. Figyelő őrség biztosította a jelenlevőket minden esetleges rajtaütés ellen. Az ózdi vasasok kiküldötte beszélt a részvevőkhöz. Kárhoztatta az Imperialista háborút, „melyben az egész ország elszegényedik” és követelte a Tisza- <ormány távozását.. . (Ez — íz egész ország nagy örömére — három hét múlva meg is történt!) A februári forradalom hatására megélénkült népi mozgalmak (különösen a május 1-i sikeres erőpróba) megmu- atták, hogy Borsod, Abaúj és Zemplén dolgozó tömegeiben /an bátorság és elszántság. Az ;lőzó háborús években mesterségesen visszaszorított energiák elemi erővel törtek (el- izinre. Az 1917 tavaszi, háború- és cormányellenes megmozdulá- iok űjabb sikerek előhírnökei /oltak. DR. MERÉNYI LÁSZIjö, « történettudományok kandidátusa
