Észak-Magyarország, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-26 / 49. szám

2 ßSZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 196"?. február 21 fi tartási, az ételjáradéki és az öröklési szerződések újabb szabályozásáról Az Elnöki Tanács és a kormány rendelkezései A gyermekgondozási segélyről Megjelentek a kormányrendelet végrehajtási rendelkezései A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű ren­deleté, valamint a Miniszter­tanács ezzel kapcsolatos ren­deletéi újból szabályozzák a tartási, az életjáradéki és az öröklési szerződések megkö­tésének módját. Az ilyen szer­ződések általában megfelelően valósultak meg, de egy részük­nél különböző visszásságok fordultak elő. Közvélemé­nyünk jogos felháborodással Ítélte el azokat, akik anyagi­asságból, önző egyéni érdeke­ikből kiindulva kötöttek ilyen szerződést, majd — mint el­tartók — visszaéltek helyze­tükkel, kíméletlenül bántak az egyedülálló, elaggott em­berekkel; másfelől egyes el­tartottak tanúsítottak indoko­latlan bizalmatlanságot eltar­tójukkal szemben, vagy idős koruk, betegségük miatt ösz- szeférhetetlennek bizonyultak. Az eddigi jogszabályok módo­sítása — a szocialista rend­szerünktől idegen jelenségek megszüntetése céljából — nö­veli e szerződések állami és társadalmi ellenőrzését, bizto­sítja. a hatósági intézkedések nagyobb hatékonyságát Csak akkor érvényes, ha a tanács jóváhagyta Az Elnöki Tanács és a kor­mány új rendelkezései ki­mondják: a tartási, életjára­déki, öröklési szerződést írás­ban keli megkötni, s csak ak­kor érvényes, ha a tanács végrehajtó bizottságának igaz­gatási osztálya (községekben a tanács végrehajtó bizottsá­gának a titkára) jóváhagyta. A jóváhagyásról helyszíni vizsgálat alapján kell dönte­ni, meg kell vizsgálni a felek összes körülményeit A ható­sági jóváhagyás alkalmas eszköz az olyan szerződések kiküszöbölésére, amelyeket nem megfelelő tartalommal kívánnak megkötni, amelyek a felek körülményei folytán eleve nem teljesíthetők, vagy — például a lakás átjátszásá­ra irányuló — visszaélést ta­karnak. A szerződés jóváhagyását meg kell tagadni, ha tartal­ma a polgári törvénykönyv, vagy más törvény rendelkezé­seibe ütközik; a jóváhagyást a tanács megtagadhatja, ha a szerződő felek személy« kö­rülményeinek megvizsgálása alapján arra a megállapításra jut, hogy a szerződés nem tudná a célját tartósan betöl­teni. A jóváhagyást megtaga­dó államigazgatási határozat ellen az érdekeltek az illeté­kes járásbírós ághoz fordul­hatnak. Az új rendelkezések lehető­séget adnak arra, hogy a szer­ződések megvalósulását az ál­lami és a társadalmi szervek fokozott mértékben ellenőriz­hessék. Az államigazgatási szervek hatáskörét növeli az a rendelkezés, amely szerint a szerződő felek a hatósági ellenőrzést tűrni kötelesek. A rendelkezések kimondják: az ellenőrzés legyen rendszeres és azt a tanácsi állandó bi­zottságok — társadalmi aktí­vák közreműködésével — ál­talában a helyszínen végez­zék. Amennyiben a szerződő felek bármelyike az ellenőr­zést rendszeresen akadályoz­ná, az igazgatási osztály meg­idéztetheti, s ha nem jelenik meg. megbírságolhatja, sőt, elő is vezettetheti. Bírság szabható ki az ellenőrzés megakadályo­zása miatt is. Az eltartottak érdekeinek védelmét szolgálja az a ren­delkezés, hogy az igazgatási osztály az ellenőrzés tapasz­talatairól szükség esetén kö­teles értesíteni az illetékes ügyészt. Ha az ügyészség szükségesnek látja, büntető eljárást Indíttat az olyan el­tartó ellen, aki az eltartottal %»mben1 kíméletlen magatar­tásával bűntettet követ el; el­tár továbbá az ügyészség a színlelt. Illetve nem kellően teljesített, vagy teljesíthetet­len tartási szerződés érvény­telenítése, módosítása, vagy megváltoztatása ügyében. Az új intézkedések vonat­koznak a korábban kötött tartási szerződésekre is. A ta­nácsok igazgatási osztályain nyilvántartott szerződések jó­váhagyásáról az igazgatási osztály — külön kérelem nél­kül — hat hónapon belül határoz. A tanácsnál nyilván­tartásba még nem vett szer­ződést az eltartó legkésőbb 1967. augusztus 31-ig köteles jóváhagyás végett írásban be­nyújtani a tanács igazgatási osztályához. Ha az igazgatási osztály a szerződés bemutatá­sától számított 60 napon be­lül nem nyilatkozik, a szerző­dést jóváhagyottnak kell te­kinteni. Ha a szerződést szó­ban kötötték, írásba kell fog­lalni, ehhez az igazgatási osz­tályok az érdekelteknek, segít­séget nyújtanak. Módosították a lakásbérleti jogszabályokat A tartási szerződéseket — főként városokban — általá­ban azért kötik, hogy az el­tartók ilyen módon jussanak lakáshoz. Ebben a vonatko­zásban is történtek vissza­élések, amelyek nemcsak az eltartottak, hanem a lakás- gazdálkodás rendszerén ke­resztül a közösség érdekeit is sértették. Ezért a kormány részben módosította a lakás- bérleti jogszabályokat is. Az új rendelkezések szabályozzák, hogy a bérlő halála esetén a lakásbérlet folytatására a kö­zeli hozzátartozók, Illetőleg az eltartók milyen sorrendben jogosultak. Meghatározzák azokat a fel­tételeket is, amelyeknek együttes teljesítése ad jogot az eltartónak a lakásbérleti jog­viszony folytatására. Ezek a feltételek a következők: a tartási szerződés jóváhagyá­sától a bérló haláláig legalább 6 hónap telt el; az eltartó a bérlő halálakor legalább hat hónapja állandó jelleggel az eltartott lakásában lakott; to­vábbá: az eltartó eleget tett a jóváhagyott szerződésben vállalt tartási kötelezettségé­nek. Ha az igazgatási osztály és a lakásügyi hatóság azt állapítja meg, hogy az eltartó ezeket a feltételeket nem tel­jesítette. az eltartó nem tart­hat igényt a lakásbérleti jog­viszony folytatására. Lényeges új intézkedés, hogy a tartási szerződés meg­kötését követően további sze­mélyeknek a lakásba bármi­lyen minőségben történő be­fogadásához a másik szerződő fél hozzájárulása szükséges. Ez a rendelkezés nem vonat­kozik a szerződő fél házastár­sára, annak kiskorú gyerme­kére és a szerződő félnek a. szerződés megkötését követő­en született gyermekére. A rendelet kimondja, hogy ha a tartási szerződés meg­kötésének időpontjában a bér­lő közeli hozzátartozója (egyeneságbeii rokon, testvér stb.) is a lakásban lakott, az eltartó a közeli hozzátartozót megelőző sorrendben abban az esetben jogosult a bérleti vi­szony folytatására, ha a közeli hozzátartozó az utódlás jogá­ról írásban lemondott. Amennyiben a bérlő közeli hozzátartozója a szerződés megkötését követően költözött a lakásba, a bérleti jogvi­szonyt csak akkor folytathat­ja, ha az eltartó mondott le írásban erről a jogáról, vagy egyébként sem jogosult a bér­let folytatására. A rendeletek március 1-én lépnek életbe; teljes szövegü­ket a Magyar Közlöny febru­ár 26-i száma közli. A Magyar Közlöny vasár- 1 napi számában megjelentek a I gyermekgondozási segélyről szóló kormányrendelet végre­hajtási rendelkezései. Gyermekgondozási segélyre az a nő jogosult, aki gyerme­ke születését közvetlenül megelőzően a munkakörére megállapított teljes munka­időben 12 hónapon át folya­matos munkaviszonyban volt, illetve 16 hónapon belül 12 havi munkaviszonyt tud iga­zolni, s gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli sza­badságot vesz igénybe. Ugyanilyen feltételek alap­ján jogosult a segélyre az a nő, aki kisipari szövetkezet tagja. A jo 0‘U ísái» me«aíiaf»ífasa Az a nő, aki mezőgazdasági vagy halászati termelőszövet­kezet tagja, abban az esetben kap gyermekgondozási se­gélyt, ha a szülést megelőző naptári évben, vagy a szülést megelőző tizenkét hónap­ban 120 napon át napi teljes munkaidővel részt vett a ter­melőszövetkezet közös mun­kájában. A földművelésügyi minisz­ter rendelkezése szerint kö­zös munkában töltött időnek kell tekinteni többek között azokat a napokat is, amikor a termelőszövetkezet tagja kártalanítási vagy betegségi segélyre volt jogosult, vagy kórházi ápolásban részesült, szülési szabadságát töltötte, a közgyűlés hozzájárulásával közép- vagy felsőfokú okta­tási intézmény vagy egész napos tanfolyam hallgatója volt, tanulmányi vagy egyéb díjazott szabadságot kapott, illetve a vezetőség hozzájáru­lásával munkaviszonyban állt. A jogosultság megállapításá­nál munkanapként kell figye­lembe venni továbbá a mun­kaviszonyban és a kisipari szövetkezeti tagsági viszony­ban eltöltött munkanapokat is — a bedolgozóként eltöl­tött idő kivételével. Nem jogosultak gyermek- gondozási segélyre a bedolgo­zók, valamint a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott nők. A munkaügyi miniszter ren­deleté szerint az a dolgozó nő, aki több vállalatnál áll nem teljes munkaidőben munka­viszonyban, gyermekgondozási segélyre akkor jogosult, ha — az egyéb feltételek fennállása esetén együttes munkaideje eléri a munkakörére megál­lapított teljes munkaidőt. Ilyen esetben a segély-jogo­sultságot az a vállalat bírálja el, amely a dolgozó nő mun­kakönyvét őrzi. A gyermekgondozási segély a szülési szabadság lejártától a gyermek két és féléves ko­ráig folyósítható, de a segé­lyezés időtartama a szülési szabadsággal együtt 30 hónap­nál több nem lehet A gyermekgondozási se­gélyt a vállalatnak, vagy a kisipari szövetkezetnek az .iga­zolása, illetve a termel őszö- vetkezetnek a jogosultságot megállapító határozata alap­ján kell igényelni a segélyt folyósító szervtől. A Szakszervezetek Országos Tanácsának szabályzata ki­mondja, hogy a gyermekgon­dozási segély — az ismertetett feltételek fennállása esetén — arra az időre folyósítható, amely alatt a dolgozó nő (a kisipari szövetkezet tagja) munkabérben. munkadíjban nem részesül és más foglalko­zásból származó jövedelme nincs. Nem folyósítható a segély arra az időre, amely alatt a dolgozó nő (a kisipari szövet­kezet tagja) táppénzt, terhes­ségi-gyermekágyi . segélyt, » mezőgazdasági, vagy halászati termelőszövetkezet tagja pedig betegségi, szülési segélyt, il­letőleg üzemi baleset, foglal­kozási betegség alapján kárta­lanítási segélyt kap. A gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát a nyugdíj megállapításánál szol­gálati időnek kell tekinteni. A termelőszövetkezeti nyug- díjévek kiszámításánál azokat a napokat, amelyekre a ter­melőszövetkezet tagja gyer­mekgondozási segélyt kapott, munkanaponként kell figye­lembe venni. A segélyezés ideje alafl családi pótlék is jár A gyermekgondozási segély idejére a vállalatnak, kisipa­ri szövetkezetnek társadalom- biztosítási járulékot, a dolgo­zó nőnek, illetve a kisipari szövetkezet tagjának nyugdíj­járulékot fizetnie nem kelL A termelőszövetkezeti tag után a gyermekgondozási segély fo­lyósításának időtartamára be­tegellátási díjat, baleseti biz­tosítási díjat és nyugdíj járu­lékot fizetnie nem kelL Ugyancsak nem kell nyugdíj­járulékot fizetni 1968. január 1-től annak a termelőszövet­kezeti tag nőnek, aki gyer­mekgondozási segély ueo ré­szesül. Az anyát az előírt feltételek fennállása esetén a segélyezés ideje alatt megilleti a csalá­di pótlék. Hali külpolitikai összefoglalónk m Az ENSZ tavalyi közgyűlé­sén szinte egyhangúan elfo­gadták az atomstop-javasia- tot, ezzel a világszervezetben hat esztendő óta állandóan sorra kerülő téma nyert első fokon megnyugtató megoldást. Az ENSZ tagállamai által ho­zott határozat egyúttal uta­sította a genfi leszerelési ér­tekezlet résztvevőit a szerző­dés szövegének részletes ki­dolgozására. A Genfben kedden összeült leszerelési bizottság munkája ezért rendkívül jelentős. Ha­sonló megállapodás nélkül a nukleáris hatalmak száma a jelenlegi ötről akár kétszere­sére is emelkedhet. S ebben az esetben már sokkal bonyo­lultabb egyezményeket tető alá hozni, illetőleg elejét ven­ni a további versengésnek. A moszkvai lapok egyúttal azt is hangsúlyozzák, hogy az atomfegyverek terjedésének megakadályozása nem a je­lenlegi atomhatalmak valami­féle különleges státuszának rögzítésére szolgál, hanem a teljes atomleszerelésért foly­tatott küzdelem fontos lánc­szeme. A genfi tanácskozás a meg­figyelők véleménye szerint kedvező légkörben ült össze. A tanácskozások menetét el­sősorban az biztosítja, hogy az időközben lefolytatott ma­gasszintű tanácskozások során nagy mértékben közeledett egymáshoz a Szovjetunió és az Egyesült Államok egyéb­ként Anglia által is osztott álláspontja. Ezt az optimiz­must csak hűti, de megaka­dályozni kevéssé képes a bon­ni diplomáciai össztűz, ame­lyet a Kicsinger-kabinet szél­sőséges szárnyához tartozó Strauss pénzügyminiszter ve­zet. Genf mellett Djakarta áll a nemzetközi közvélemény ér­deklődésének homlokterében. Már napokkal korábban hírek terjedtek el az indonéz fővá­rosban,' s e híreket a külföldi hírügynökségek világgá is kürtölték, hogy küszöbön áll Sukarno lemondása. Valójá­ban nem Sukarno lemondásá­ról, hanem lemondatásáról volt szó, ezt egyébként Malik külügyminiszter még leplezni sem próbálta. Február 20-án adott nyilatkozatában egyér­telműen jelentette ki: „Su­karno elnöknek nincs más választása, mint lemondani a hatalomról vagy megvárni, míg a március 7-én összeülő kongresszus felmenti”. Sukarno — mint a lemon­dási nyilatkozat hangsúlyoz­za — „a nép, a nemzet és az állam érdekében” (legalábbis formálisan) önként mondott le. A hatalmat kezükben tar­tó szélső Jobboldali körök fel­tehetően azért kényszerítették erre az ellene hangoztatott vádak elismerésével szinte egyenértékű lépésre, mert az elnök 21 esztendős kormány­zása során rendkívüli nép­szerűségnek örvendett, s bár október 30-a után szisztema­tikusan igyekeztek tekintélyét szétrombolni, Sukarno csak hatalmát, de személyes vará­zsát és a népre gyakorolt ha­tását nem vesztette el. Sukarno nyílt félreéllításá- nak záróakkordja a március 7-1 kongresszuson várható, ahol ezt előreláthatóan egyhan­gúan jóváhagyják. Ha nem Is nyit új politikai kurzust, de mindenképpen legalizálja az indonéz tábornokok erőszakos, szélsőjobboldali politikáját. A játszma azonban még Így sem ért véget. Egyes jelenté­sek már hírt adtak arról, hogy összecsapásra került sor a Sukarnót támogató tengeré­szek és az elnök-ellenes ejtő­ernyősök között Más hírügy­nökségek pedig a hatalmas csapatösszevonásokból azt a következtetést vonják le, hogy a hatalmat átvevő Suharto zavargásokra számít, s e vé­leményét szinte csaknem va­lamennyi politikai megfigyelő osztja is. GhandhlnaS: a* ország demok­ratikus átalakulásáért küzdő, s a pozitív semlegesség tala­ján álló politikáját támogat­ja­s Az ázsiai térség másik fon­tos eseménye az Indiában fo­lyó parlamenti választás. A végleges eredmények ugyan nem kerültek még nyilvános­ságra, Jelenleg is tart a sza­vazatok összeszámolása. Az eddigi részeredményekből is nyilvánvaló már, hogy az Indira Gandhi vezette Kongresszus Párt — az egyes államokban elszenvedett vereség ellenére — a szám szerinti többség fe­lé halad. A kormányzópártot a legnagyobb vereség Kera- lában érte. Itt a baloldali egységfront hatalmas arányú győzelmet aratott. Valószínű tehát, hogy Keralában E. M. S. Nambudlripad, a kommu­nisták egyik vezetője lesz a főminiszter. A szélsőjobboldal a válasz­tásúkat megelőző időszakban a szent tehenek kapcsán ren­dezett zavargásokkal próbálta az ország jelenlegi vezetői el­len hangolni a vallásos töme­geket. A Kongresszus Párt kedvező pozícióiról érkező hí­rek egyúttal azt Is bizonyít­ják, hogy India népe Indira Figyelmet keltő OJ fejlemé­nyek játszódtak le az Indiá­val szomszédos Kínában Is. Láthatóan kiegyezés készül a Mao Ce-tung és Ltu Sao-csi „csoportja" között. A politikai megfigyelők megítélése sze­rint a közeledés azzal ma­gyarázható, hogy szükség van a politikailag és szakmailag tapasztalt vezetők munkájára, ahogy szükség van a hatal­mas birodalom népgazdaságá­nak folyamatos munkájára is. Ez a felismerés pedig abból a felhívásból válik világossá, melyet a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága In­tézett a parasztsághoz és a hadsereghez, felszólítva őket: szüntessék meg a harcot és a „kulturális forradalom” ide­jén kiéleződött ellentéteket s minden erejüket fordítsák a tavaszi mezőgazdasági mun­kák elvégzésére. Időközben nem csillapod­tak le az Adenben kezdődő zavargások sem. Az angol imperialisták adeni fiaskója mellett a CIA vesszőfutása számottevő még a hét ese­ményei közül. Ezzel kapcso­latban lelepleződött, hogy az amerikai kémszervezet anyagi támogatásuk fejében kémfel­adatokkal bízta meg az ame­rikai diákszervezeteket. A hi­vatalos magyarázkodások ez­úttal sem tudták azon­ban a hasonló ügyek miatt már oly sokszor kompromit­tált kémszervezet „bizonyít­ványát megmagyarázni’’, A munkaügyi miniszter vég­rehajtási rendeleté szerint * gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadsá­got akkor lehet megszakítani, ha azt a dolgozó nő személyi, vagy családi körülményei in­dokolják. Ilyen indok lehet a férj (az eltartó) halála, tartós megbetegedése, katonai szol­gálatra való bevonulása, a nő újabb szülése, tartós beteg­sége, az életközösség megsza­kítása, a férj (az eltartó) sza­badságvesztés-büntetése. Ha « dolgozó nő a szabadságot mái címen szakította meg, ■ ké­sőbb folytatni akarja flzeté»-: nélküli szabadságának további idejére gyermekgondozási se­gély már nem jár. A vállala* egy megszakítás esetén újból engedélyezheti a segély továb­bi folyósítását A dolgozó nő a szabadság megszakítására vonatkozó szándékát S0 nap­pal előbb köteles vállalatának bejelenteni. A szabadság megsakftáaai Illetve lejárta esetén a vfl-i tolatnak a dolgozó nőt ko­rábbi munkakörében, vagy ennek hiányában haeomM munkakörben, korábbi kerese­ti lehetőségének megfelelően kell foglalkoztatnia. A gyermekgondozási segély­ben részesülő dolgozó nő gyermeke a segélyezés Időtar­tama alatt bölcsődébe nem vehető fel. Kijelölték a sárospataki áruház helyét A sárospataki földműves- szövetkezet az elmúlt eszten­dőkben több millió forintot fordított az üzlethálózat kor­szerűsítésére. Több új boltot és vendéglátóipari egységet Is nyitottak. A Bodrogköz keres­kedelmi központjának üzlethá­lózata azonban még így is szűkösnek bizonyul. Ezért a földművesszövetkezet elhatá­rozta, hogy az elkövetkező években korszerű, nagy föld­művesszövetkezeti áruháza* épít Sárospatakon. Már ki M jelölték az új áruház helyét, a főpostával szemben levő tér rületen. Hamarosan több mini fél milliós költséggel kisajátít­ják az áruház helyét, majd hozzálátnak a kiviteli tervei* elkészítéséhez. Előreláthatóan 1969-ben kezdik meg az épít­kezést, s még a harmadik öt­éves terv során átadják az elő­zetes tervek szerint mintegy 7 millió forintot beruházást

Next

/
Oldalképek
Tartalom