Észak-Magyarország, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-25 / 48. szám

•»wnbat, 1967. feHrtiár SS.

ÉSZAKMAGTARORSZAG

3

Négy ér krónikájából

flejőpapi az uborka hazája

Miskolc, Ózd és az egész megye legjobb szakértői, a háziasszonyok állítják, hogy nincs párja a héjőpapi uborkának. Kovászosnak, ecetesnek egyaránt ez a legjobb. Persze, azért másról is nevezetes ez a másfél ezer lakosú délborsodi község.

— Nem vételien az az uborka szerezte hírnév — nevet Papp János tanácselnök. — Szinte tradíciói vannak a községben oz uborkatennesztés- nek. Alkalmas rá a föld, s értenek is hozzá az emberek. Az idén is 54 hold hejöpapi ubor- ka termelésére kötött szerződést a körzeti földművesszövetkezet. Ez azt jelenti, hogy ismét több, mint ötven vagon- fiai küldünk a megye piacaira.

Most azonban, hogy még tnesze járunk az uborkaszezontól, egészen más dolgok felöl érdeklődöm a tanácsháza cserepes növényekkel teli, barátságos elnöki szobájában. Azt szeretném megtudni, gazdagodott-e valamivel a falu az elmúlt tlégy esztendőben.

A tanácselnök már sorolná Is, de előbb megkérdem, hogy felépült-e Nagy Dánielék háza? Valahol itt, a tanácsháza mellett állt a Nagy-féle öregház. Emlékszem még, hogy a termelőszövetkezet szervezésekor, amikor utoljára jártam He.iőpapiban, Nappéknál sóhajtva kérdezték: „És ha belépünk, garantálják-e, hogy felépítjük az új házat? Mert a régi már düledezik, szűk is a családnak. Mogkeressük-e majd a kis házra valót?”

— Hát nem látta? — kérdi • tanácselnök. —Szebb házuk Van, mint a tanácsépület.

Ki is lépünk az utcára, s bízón}', olyan épületet látok a Nagy Dániel-t'éle portán, hogy Miskolcon sem vallana szégyent.

— Évről évre erősödik a termelőszövetkezet — magyarázza az elnök. — Főleg a 70 holdas öntözéses kertészet, es az állatállomány hoz sok Jövedelmet.

Kis papírlapot szed elő. s felsorol néhány adatot, amiről

úgy látszik nemcsak a tsz-ben, hanem itt, a tanácsházán is örömmel beszélnek.

— Itt van például a sertés- hizlalas. Tavaly a tervezett 343 helyeit, 422 hízót adtak el. És, ami ennél is lényegesebb, sokat javult a takarmányét- tékesités. 1965-ben 6,1 kiló, tavaly már 4.8 kiló abrakból lelt 1 kiló sertéshús. Még jobbak a fiaztatási eredmények. Az előző esztendőben 82 anyakoca alól 572 süldeléket, 1966-ban 60 kocától 784 malacot neveltek fel.

És sorolná még tovább a termelőszövetkezet eredményeit, de közben cseng a telefon, s az iskolaépítés felől érdeklődik valaki.

így aztán a községfej lesztés- re terelődik a szó. Erről legalább annyi az elmondani való, mint a termelőszövetkezet megerősödéséről. Elsősorban a község lakosságát dicséri az elnök.

— Nagyon szorgalmas nép lakik itt. Tavaly például 205 forint volt az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. Ez a magyarázata, hogy a község- fejlesztési alapból sok mindent, építettünk.

Csak a nagyobb létesítményeket sorolja. A legutóbbi tanácsválasztás táján történt, hogy beköltöztek az új iskola- épületbe. A következő esztendőben negyedmilliós költséggel felépítették az új állatorvosi lakást. Aztán jött 195 ezer

; forintos költséggel a községi politechnikai műhely. Az el- ! múlt négy esztendő legjelen- ■ tösebb létesítménye az 560 ezer forintért épített orvosi rendelő és orvoslakás. Sokat költöttek a napközi otthonra, amelyben a tsz-ben dolgozó édesanyák 35 apróságát gondozzák. Végül az imént lezajlott telefonbeszélgetés tárgyát, a három új iskolatermet említi, amelynek építését az idén kezdik meg. A szükséges tégla már együtt is van. Az alapárkot majd társadalmi munkában ássák ki. A lakosság vállalta a kavics kitermelését, a különböző anyagok helyszínre szállítását is.

— Az a boltíves helyiségben \ levő. szép, új presszó mikor | épült?

I 1

í — Kimaradt még más is — - i nevet a tanácselnök. — A I presszót a fiatalság kérte, az !elmúlt hónapokban létesiiette a körzeti földművesszövetkezet. Különben nemrég új vegyesboltot is nyitottak.

— De mindez csak az elmúlt négy esztendő eredménye — figyelmeztet búcsúzóul. — Az előző években is sok óhaj

' váll valóra.

I A faluból kijövet látom, hogy I a nagy sietségben a sok új J j családi ház, a számos televí- | I zió, a tsz új gazdasági épüle- 1 I tei, s ki tudja még, mi minden, szóba sem került

(P. s.)

Verseny

A legjobb Fiatal szak mii ni» ás címért

A Diósgyőri Gépgyár nagyüzemi KISZ-bizottsága minden bizonnyal sok fiatalt érdeklő versenyt hirdetett meg a vállalat vezetés támogatásával. A verseny célja A legjobb fiatal szakmunkás cím elnyerése. Azok a fiatal szakmunkások versenyezhetnek, akik jelentkeztek A szakma ifjú mestere mozgalomba. A következő évben azonban már csak azok indulhatnak, akik

az idén rászolgálnak az arany, i ezüst, vagy bronz fokozatra. | Az új verseny célja is a szakmai képzettség íejleszté- j se, a közösségi munkát segí- j tő. egészséges versenyszellem I kialakítása. Az értékelések i után a helyezéseknek megfe-! lelő jutalmakat osztanak ki. j A jutalmak között szerepel például órabéremelés, üdülési beutaló is.

A lelkiismeret drámája. Ezt az alcímet adhatnánk Fábri Zoltán most bemutatott. Utószezon című filmjének. A második világháború utórezgései önvizsgálatra késztetnek mindenkit, alú már felnőttként élte át ezt a rettenetes időszakot, aki aktív vagy pasz- szív részese, esetleg kívülálló szemlélője volt az emberirto szörnyűségeknek. Az élet szolgáltatta jelekre a kortársak másként és másként reagálnak. Viselt szerepük, vérmérsékletük, lelki adottságaik, világnézeti hovatartozásuk, nem utolsósorban személyes élményeik diktálta más-más formában. Van, akiben heves tiltakozást váltanak ki az emlékekkel való találkozások, és van, akiben lelkiismerete szavára az önvád kerekedik felül. Az 1961-ben és 62-ben folytatott Eichmann-per hírére is sokan és sokféleképpen reagáltak.

A film fő hőse, Kerekes, idős, nyugdíjas gyógyszerész. 1944- ben egy kisvárosban volt segéd az Arany sas patikában, amelynek gazdáit elvitték, és azóta sem tértek vissza. Kerekes idős barátai pokoli tréfát eszeltek ki. Telefonon a rendőrkapitányságra rendelték Kerekest, kihallgatás végett. Es Kerekesben az Eichmann-per hatására felvillannak 1944 emlékei. Elutazik a kisvárosba, hogy Szilágyiékait megkeresse, holott előre tudja: reménytelen a keresés. Múltjával akar szembenézni, és minduntalan szembe is találkozik a 17 év előtti önmagával, sőt sokszor diákköri önmagával is. Az egykori iskolatárssal, az 1944- es rendőrkapitánnyal történt találkozás kegyetlen - élességgel láttatja vele múltját, attól kezdve, amikor mint félszeg, szegény diák elnyerte a gazdag Ari fiú barátságát, egészen addig, amíg ebből a barátból deportálást vezető rendőrkapibarát tőle is „apró szivesseget kér, és ő egy gyáva félmondatával kenyéradó gazdáinak árulójává válik. Látomások villannak fel előtte, mert a kedves kisvárosnak szinte minden utcaköve vádoló emlékeket ébreszt, mindinkább elhatalmasodik rajta az önvád, és úgy érzi, felelnie kell Szilágyiék elárulásáért. Baráti társasága, az öt nyugdíjas „bíróságot” szervez megnyugtatására, amely előtt szinte önmarcangoló módon leplezi le önmagát. S bár ez a „bíróság” felmenti, és később a megyei főügyész is megnyugtatja, ti cm tud menekülni a lellciismerete támasztotta vád elől.

Kerekest a rendező nem menti fel. El sem ítéli. Saját lelkiismeretével kell állandóan szembenéznie.

Nehéz volna a film műfaját meghatározni. Tragikus elemek váltakoznak a szatírával. groteszk képsorok megrázó kockákkal. Az önvizsgálatnak, a múlttal történő szembenézésnek megfelelően gyakori az időben való visszalépés. Fábri azonban nem elégszik meg az egyszerű visszatekintéssel. A lelkiismeretével, az önmaga támasztotta váddal küzdő férfi belső vívódásának jobb érzékeltetésére összetöri ezeket a múltból felmerülő képeket. egyszerre több síkon, több helyen mozgatja az emlékezetet, egy-egy emléket több látószögből is megközelít, a tragikus történést groteszk jelekkel érzékelteti. a nyomatékos hangsúly kedvéért többször megállítja a képet, vagy éppen burleszkszerűen felgyorsíts, s ha a nézőnek erősebb koncentrációval is

kell a gyorsan villodzó mozaikszemcsékre figyelniük, megéri a különös figyelmet: mind mondanivalójában, mind ábrázolásmódjában olyan filmet kap, amely kimagasló értéke a magyar filmművészetnek és méltán sorolható Fábri másik óriási alkotása, a Húsz óra mellé.

Rónay György Esti gyors című regénye alapján Szász Péter írta a film forgatókönyvét. A nagyszerű fényképezés, amelyben nemcsak Esztergom ódon bája érvényesül, hanem részben a főhős premierplánjaival. részben a víziók megjelenítésével a mondanivaló szöveg nélkül, minden beszédnél világosabb értelmezést is nyer, Illés György remek munkája. A zenéért Fényes Szabolcsot dicsérhetjük.

A nagylétszámú szereplőgárdából messze ki kell emelnünk a Kerekes gyógyszerészt alakító Páger Antalt, aki megrázó hitellel jeleníti meg a néma cinkosnál jóval vétke- sebb ember ön-vívódását. A tréfacsinálókat Kőmives Sándor, Rajz János, Szendrő József, Kovács Károly, Balázs Samu keltette életre szatirikus derűvel, egy kicsit valamiféle élő panoptikumot állítva néző elé. Kőmives Sándor külön kiemelkedő a bírósági játékban látott drámai percekért. Fel kell még jegyezni Tolnay Klári patikusnőjét, Apor Noémi idegbeteg asszonyalakját és Liska Zsuzsa nagyon szép, kiszolgáltatott szobalányát.

Az Utószezon nem azokhoz szól, akik puszta időtöltés végett, szórakozni mennek a moziba. Nyugtalanító érzésekkel hányjuk el a nézőteret, s a későbbiekben lehetetlen nem

HI in jegyzet

Utószezon

tany lett. A rendőrkapitányFoltozzunk, de...

Az elmúlt évi megyei statisztikai jelentések szerint — az állami és a tanácsi ipart megelőzve — a leggyorsabb ütemben a szövetkezeti ipar fejlődött. 1966-ban a KISZÖV- höz tartozó kisz-ek 13.4 százalékkal termeltek többet, mint tavaly.

A KISZÖV választmánya február 23-án, csütörtökön tartotta meg ülését. Koltai Zoltán összegezte, elemezte a teljesített munkát, a fejlődés forrásait és azokat a módszereket. amelyek révén a meglevő erőket még jobban lehetne koncentrálni, hatékonyabbá tenni a lakosság igényeinek jobb kielégítésére.

*•

Legnagyobb a fejlődés — mondotta beszámolójában a KISZÖV elnöke — a megrendelésre készülő ruházati termékek előállításában. A miskolci nőiszabö és a ruházati, a sátoraljaújhelyi, es a miskolci cipész ktsz-ek példamutatóan dolgoztak. Eredményük titka: a jó minőségű munka, az ügyes propaganda, valamint a különböző termék- és divatbemutatók. Az igények természetesen gyorsan nőnek, velük lépést kell tartani a még jobb minőségű munkával, a kulturáltabb kiszolgálással.

Az ipari javításban és a személyi szolgáltatásban is van fejlődés. Ez az eredmény | azonban nem kielégítő. A la- I kosság egyre több tartós fogyasztási cikket vásárol, és a rádió, televízió, a villamos háztartási cikkek javítása nem kielégítő.

A szövetkezeti hálózat 631 fiókkal áll a lakosság rendelkezésére. A hozom-viszem szolgálat 290 községre és 18 településre terjed ki. Gondot okoz még. hogy 20 községben nincs szabó, bádogos, 11-ben I nincs villanyszerelő és 30 köz- ! ségben nincs fodrász. A „fehér foltok” eltüntetése még sok szervezést és újabb anyagi feltételek biztosítását óhajtja. A hozom-viszem szolgálat szélesítésének útjában áll a gépkocsi hiány. A meglevők legtöbbje nem üzemképes, és új járműveket nem kapnak.

•*

A legnagyobb ütemű fejlőgondolni a filmre, nem végigmenni a gondolatsoron. Talán sokan kérdik: szükséges-e ez a nyugtalanítás? Maga a film a válasz: Kerekesnél az Eich- mann-perről szóló híradás indította el az önvizsgálatot. Tudunk róla, hogy sokaknál a Hideg napok vetítése tette ezt. S ha arra gondolunk, hogy Budapesten most folyik a zuglói nyilas gyilkosok pere, 22 év után, igenis szükség van egy soha nem feledhető korszak olyan művészi ábrázolására. amely önmagunkba nézni és önmagunkkal szembenézni késztet.

A hóhér

Luis G. Berlanga spanyol rendező alkotása a most bemutatott spanyol—olasz film. Tragikomédia, amelynek egyes mozzanatain nevetni kényszerülünk, holott a sokszor gro- teszlvségig menő képsorokból valójában tragédia bontakozik ki. Tragédia, még ha a hős nem is bukik el a szó szoros értelmében, hanem jól fizetett állami alkalmazott: hóhér lesz. Körülményei arra késztetik, hogy minden idegszálának tiltakozása ellenére elvállalja ezt a munkát, ezzel tulajdonképpen társadalmon kívülre helyezze magát. Megfizetik, de kezet nem fog vele senki.

A rendező alapvető érdeme, hogy a súlyos társadalmi mondanivalót mindvégig olyan komikus. szatirikus játékelemekkel érzékelteti, amelyek minden nézőt megfognak, s a vetítés után mindenkinek rá kell döbennie. hogy egy ember tragédiáját látjuk, de valójában sokkal átfogóbb, általánosabb emberi tragédiát érzékelhettünk. Értékes, emlékezetes film. A szereplők közül a címszereplő Nirto Manfredit kell kiemelnünk

Benedek Miklós

Jól dolgoznak a borsodi klsz-ek

dóst a kislakásépítésben érték el. A tervet jelentősen túlteljesítve. 23 százalékkal építettek többet az előző évinél. Igen jó eredményről számolhat be a mezőkövesdi építő. a putnoki lakáskarbantartó, a forrói, valamint a hejőke- resztúri vegyesipari ktsz. Sok a tennivaló a miskolci Építőipari Szövetkezetben, ahol mind a minőséget, mind a szervezettséget illetően jogos panaszok hangzanak el. A ktsz-ek a társasházak építésében nem érték el a kívánt eredményt. A több emeletes házak építése érdekében jelentős átszervezéseket végeznek, és korszerű > gépeket szereznek be.

Jelentősen nőtt a szövetkezetekben dolgozó nők létszáma. Ezzel elsősorban a szociális gondok megoldásában óhajtottak segíteni. Ez a eél vezette a ktsz-eket a bedolgozó tevékenység kiterjesztésében is. Hagyományos eredményekkel dolgozik e téren a miskolci Háziipari Ktsz. ahol 900 embert foglalkoztatnak ebben a munkakörben. Az elmúlt hónapokban kialakította a bedolgozó format a miskolci textilkonfekció, valamint a nőiszabó. a szerencsi szabó, a sajómenti szövetkezet, a miskolci vasipari, bőröridös és a ruházati Vetsz is. A megrendelés és az anyagellátás biztosított. s így lehetőség van ennek a tevékenységnek további szélesítésére. Jogos kívánságként hangzott el a választmányi ülésen, nogy mivel a munkaerők ellátása tanácsi gond is, adjanak még több segítséget a bedolgozó hálózat fejlesztéséhez.

*

A továbbiakban a KI- SZÖV-elnök több vonatkozásban felhívta a figyelmet az új gazdasági mechanizmus bevezetésére való felkészülésre Hangsúlyozta, hogy meg kell tanulnunk az eddigitől jobban kereskedni, elmélyültebb közgazdaság! elemzést végezni. Nagyon fontos feladat a piackutatás megszervezése. Zala- vári Alajos, az OKISZ műszaki főosztályvezetője felszólalásában úgy értékelte a munkát, hogy a borsodi ktsz- ek eredménye kiemelkedik a vidéki szövetségek között. Ez jő alap az idei és a jövőbeni feladatok teljesítéséhez. A szövetkezeteknek többek között számolniuk kell az export strukturális változásával. Mindenekelőtt abból kell kiindulni ok. hogy az adott termék mennyire gazdaságos.

A belföldi árutermelésre és a javításra vonatkozóan arról beszélt, hogy kétségtelenül kialakul egy egészséges versen}’ az állami, illetve a tanácsi vállalatok között.. A szövetkezetek azonban ne akarjanak minden áron versenyezni, hanem inkább az. említett iparokkal együttműködve, azok munkáját kiegészítve, elégítsék ki a lakosság igényeit- (esb)

A

kik a Győri-kapui úton járművel haladnak végig — miközben a lelkűket is kirázzák a zökkenők — azt kérdezik: hát így csinálták meg? Ezért volt olyan sokáig lezárva?

Utánajártunk, hogy válaszolhassunk a kérdésekre.

A Győri-kapui utat tava1.}’ márciusban zárták el a forgalom elől abból a célból, hogy korszerűsítsék a villamosvágányokat. Útkorszerűsítésről nem volt szó. A munka elkészítésére két évet szántak. Rövid — a tervhez képest rövid! — eg}T év alatt végeztek vele. Az utat január végén ismét átadták a forgalomnak. De milyen állapotban! Teherautók keréknyoma látszik a burkolatba süppedve, gödrök teszik próbára az utast és a járművet, itt-ott megáll a víz, nem tud merre elfolyni.

A hiánypótlást — így nevezik szaknyelven — április 30-ig kell befejezni. Az átépítési munka következtében megrongálódott út kijavíttatása a Közlekedési Vállalat kötelessége, a természetes kopás rendbehozása pedig a KPM Közúti Igazgatóságáé. A javítás foltozásos módszerrel történik: betömik a lyukakat.

Megnyugodhatunk tehát. Megnyugodhatunk, ha nem hagyjuk magunkat befolyásolni szakértelmet ugyan nélkülöző, de az ésszerűséget mindenesetre számontartó meggondolásainktól. Sok érv és ellenérv motoszkál az emberben. Például az, hogy 1950—1953 között épült meg a kettős vágányú villamos- vasút. De miért csak tizenhárom évre!? Jó, ezen már nem segíthetünk. Ám most, tizenhatmillió forintunk bánja.

Hanem itt egy újabb kérdés. A szükséghez mérten kevés. a költségek adta lehetőségekhez képest viszont ..áldozatos” út épül és javul itt is, ott is. Egy kilométernyi szakasz két-hárommillió forintba kerül. A József Attila utca korszerűsítése például kilométerenként hatmillióba van! De akár a kevesebb, akár a több milliót építjük útjainkba, mindig az marad a lényeg: mennyi idő lesz az életi artamuk? Tapasztalataink szerint nem sok. Két, három év múlva foltozunk, egyre csak foltozunk.

Változatlanul kérdés marad az is. vajon meddig győzzük a foltozást?! Épülnek új utak, korszerűsödnek regiek.

de együtt halad-e mindez a hihetetlen gyorsasággal fejlődő közlekedéssel ? Egészen biztos, hogy nem. S erről nem tehet sem a városi tanács, sem a KPM Közúti Igazgatósága, sem a Közúti Üzemi Vállalat. Kevés a pénz.

Hát miért nem ad a Közié kedés- és Poslaügyi Minisztérium? — kérdezi, aki nem ismeri a helyzetet Viszont a KPM is csak azt válaszolhatná: mi csak annyit adhatunk, amennyit az Országai Tervhivatal ad. Erre az OT felelheti. hogy amit ad. annál többet nem adhat, ossza el igazságosan a KPM.

Hogy mennyire igazságos az elosztás, nem tudhatjuk. Bizonyára alaposan megfontolják, mennyit adjanak. Egyet tudunk csak: megyénkben és Miskolcon sokkal több pénz kellene utakra. S mindezt nem követelésként mondjuk. Csak azért, mert helyzetünk úgy kívánja, hogy beszéljünk nagy gondunkról. A lakáskérdésen kívül ez is nagy problémánk. A megye nagy. rendkívül elhanyagolt útjai voltak, megsokszorozódott a forgalom, s különösen a megye székvárosában.

Ügy tudjuk, ebben az ötéves tervben ötezer kilométer út épül és korszerűsödik. S ha számba vesszük a kulcs- fontosságú útvonalakat, kissé szorongva kérdezzük: mennyi jut ebből Miskolcnak? A mi szemszögünkből a Győri-kapui út a város fő közlekedési ere. Április végéig megfoltcrz- zuk. Vajon meddig tartanak ki a foltok? Tönkrement az úl. minősége is gyönge a forgalomhoz képest — s korszerűsítéséről egyelőre szó sincs. Ha figyelembe vesszük, hogy a keüősvágánnyal eey időben épült, nem is nag.yon „követelőzhetünk”.

A pénz nagy úr. Hiszen nemcsak utakra költjük. Ezernyi más kiadása is van államháztartásunknak. Egyetlen dolgot tehetünk csak. Ha valamit megépítünk, úgy tegyük, hogy hosszú életű legyen. Ugyanez vonatkozik az útépítésre is. Inkább többet költsünk rá — de csak egy alkalommal! Máskülönben esetleg sokba kerül. Példa erre akar a Győri-kapui út is. a villamosvágány is. És még említhetnénk néhány példát, amiből az a tanulság: foltozzunk, ha szükséges. de ne azt. aminek idő szerinl nte" ' 'tenia kellene.»'

Csata László