Észak-Magyarország, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-24 / 47. szám

Eszakmagtarorszag Péntek, 1961, február SA Kérdezz — fele'cli A \ örőskereszt Miskolc vá­rosi szervezetének egészség- ügyi Ismeretterjesztő előadá­sain igen gyakran alkalmaz­ták a kérdezz — felelek mód­szert. A kényesebb témákról papíron juttatták el a kérdést az előadóhoz, aki így személy­nek címzés nélkül szólt róla. Ez a módszer a múlt évben tartott előadásoknál a felnőt­tek és diákok körében is igen jól bevált.. A Vöröskereszt egyébként az elmúlt év ben 300-nál több előadást és 200-nál több film­vetítési tartott. Az előadások zöme a véradásról, az alkoho­lizmus elleni küzdelemről, a fertőző betegségekről, az el­lenük való védekezésről, a tisztasági mozgalommal kap­csolatos kérdésekről szólt. A már jól bevált kérdezz — fe­letek módszert az idén is al­kalmazni akarják. »szervezeti kórusok Borsodban A Szakszervezetek Borsod j egy igen hosszú és gazdag megyei Tanácsának kulturális múltra tekinthet vissza. A bizottsága nemrégiben meg- | vasutasok nyolcvannégy, a di- vizsgálta a megyében műkő- I ósgyőri vasasok nyolcvanegy, dő szakszervezeti kórusok | az ózdi vasasok hetvenegy, a helyzetét. Megállapította ez a tanácskozás, hogy az a társa­dalmi igény, ami korábban megmutatkozott a kórusokkal szemben, jelenleg fokozottabb mértékben áll fenn, de ter­mészetesen tartalmilag és formailag egyaránt megválto­zott. Jó példa a társadalmi igényre a diósgyőri jubileumi ünnepségek során éppen a ju­biláló kórus iránt mutatkozó tisztelet, vagy például a ré­páshutai énekkart övező köz- tisztelet és érdeklődés. I Napjainkban Borsod megyé­i ben tíz szakszervezeti ének­kar működik. Köztük nem Harminc fele műszaki folyóirat A Borsodi Szénbányászati ! valósítanak meg- 30 féle «V őszt központi gépjavító és szakmai folyóiratot rendel­szán i ló üzemében a műszaki- lek. A folyóiratok, amelyek gazdasági vezetők elhatároz- választ adnak sok műszaki, ták, hogy egyre több szak- gépészeti, gyakorlati és el- mai folyóirat biztosításával méleti kérdésre, bizonyára segítik elő a műszaki beosz­tású dolgozók és vezetők képzését. A tröszt területén dicséretes kezdeményezést hasznos segítői lesznek majd a központi gépjavító és szál­lító üzem dolgozóinak. szerencsiek hatvannyolc, a farkaslyuki bányászok negy­vennégy esztendős énekkarai mellett örömmel fedezzük fel a még egészen fiatal tiszasze- derkényí és sajókazai. vala­mint léhi együtteseket. E friss alakulások (1962—1985) azt tanúsítják, hogy van lehe­tőség kórusok teremtésére, és van igény nemcsak az ének­kari produkciók hallgatására, hanem a közreműködésre is. Egyenetlen a kép Mindennek ellenére a kó­rusok munkálkodása nem nyújt egyenletes képet. Nem egyforma az igénybevételük és nem egyformák a lehetősé­geik. Szerepléseik száma emelkedő, de az anyagi támo­gatás meghökkentő módon fordított arányban csökken. Például a két nagy vasas mű­velődési házban zongorával felszerelt külön zeneterem biztosítja a zavartalan felké­szülést, de van olyan kórus is, amely színpad alatti rak­tárban, vagy ebédlőhelyiség­ben próbál. Még a Megyei A zárszámadást köretó nap délelőttjén szokatlan vendég, szokatlan panasszal kopogtatott be a. tsz elnöké­nek irodájába. A helyi Hal- bolt vezetője voll. — Elnök elvtárs, ne hara­gudjon, hogy zavarom.... tu­lajdonképpen nincs is sok értelme, hogy . . . csak éppen azért jöttem, hogy tudjon róla . . . — Foglaljon he­lyet. Ml újság? — Tegnap esté­ről szeretnék szól­ni, — O, tegnap es­te. Valami kelle­metlenség volt? — Ügy is mond­hatnám, legalábbis nekem, szokatlan itt, ez az első évem a község­ben, az első zár­it lenne baj, de vt.rstt* hozattam, sokat, meg vet dalt húst. sütöttem a kőit) hán. Szóval becsületes0 felkészültem. — No és? — sürgeti az * ttök — azt mondja, hogy tí vei volt baja? — Kivel? Mindenkivel! f egész tagsággal. Még én ki rém ilyen faluban nem. vd tant. ♦ • # Örvendetes panasi * 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 999999999999999999999999*• számadás ... Az dnök gondterhelten — Konkrét dolgok) simítja végig homlokát. Sej- mondjon már végre! ti. hogy valami rossz dolog voltak a rendzavarók? KÍ történhetett, ha már a bolt­vezető ide jött. Megpróbál elébe vágni. — Nézze kérem. Akármi is történt, bizonyos mértékig meg kell érteni. .. ámbár senkit sem akarok védel­membe venni, de én tu­dom, hogy tegnap annyi pénzt fizettünk ki, ameny- nyit. még eddig soha. Talán a nagy üröm, a tömött borí­ték.--De hát éppen ez az! Ezért nem értem, hogy .,. — Mit nem ért? Azt, hogy az emberek felszabadultab- bak, boldogabbak voltak? — Azt értem, de itt.., — Mit itt? Ez is csak olyan község, mint más. Itt is csak emberek élnek és az embereket meg kell érteni. Ettől függetlenül felelősség­re vonjuk azokat, akik meg­érdemlik, csak mondjon el mindent részletesen. Az elnök elkészülve a leg- rosszabbakra, íróasztalára könyökölt és várta a panaszt. — Kérem szépen. Én most, itt is. mint eddig minden községben becsülete­sen felkészültem a várható nagyobb forgalomra. Besze­reztem mindent, kérem. Bort, sört, pálinkát. Ez még nem garázdálkodtak? — Garázdálkodtak? — lé gyint a boltvezető. Kéret szépen, alig dugta be vaU‘ ki az orrát. Török Józsi bi esi bejött, megkért, számol' jam meg a pénzét, mert még ennyit nem marka) egyszerre, j nem tudja met számolni. Aztán ilt hagyat egy tízest, s azt mondl) igyák meg valamit az égést gégére. — És ő? — Szedte magát, s hazf szaladt. Kérem szépen, úfl tessék elhinni, hogy este fa kilencig ásítoztunk az ital' boltban, s akkor bezártam. Az elnök megkönnyebbül' ve sóhajt fel — ez a baj? — Ez bizony, ml lesz eP zal a rengeteg másnapol virslivel? A felét forró víl' be csaptam este, mert # gondolta volna? Más helyeit ahol a negyed részét sem fi' zették, mint itt, zsúfolni volt a boltom, kérem. Oil lehetett számolni, tervezni * forgalomra ... — Én most mit tehetek’ — igyekszik visszagyúrni jó­kedvét az elnök. — Ne V haragudjon, de ennek a pH' nasznak csak örülni tudok. A. L szólisták arany-, ezüst- és bronzérmet szerezhetnek. A megyei színvonal-versenyek lebonyolítására a Forradalmi Ifjúsági Napok keretében 1967. március 15. és április 4. között kerül sor. A nevezé­si lápokat az illetékes KISZ megyebizottság címére kell beküldeni március 1-Ig. A képzőművészeti, iparmű­vészeti, foto és kisfilm pá­lyamunkák beküldési határ­ideje április 1. A megyei és a sárospataki versenyek mind sikeresebb lebonyolítása érdekében hala­déktalanul tájékoztatást kel­lene adni az érdekelt Iskolák­nak a benevezés határidejé­ről, a pályázati feltételekről, a művészeti ágazatokról, s mindazokról, amikről már fentebb szóltunk. Ugyanis, az iskolák zöme még mindig a legnagyobb bizonytalanságban várja azt. hogy a Borsod me­gyei KISZ-bizottság által el­készített. prospektus formában megjelent felhívást kézhez- kapják. <P-I) Fajtakérdés és a magyar búzafajták A búzatermesztés, a holdan- dl búzafajták állnak a tel" kénti hozamok növelése, más melók rendelkezésére. Azon' oldalról: az ország kenvérga- ban a jó tulajdonságú fajták' bona szükségletének biztosítá- kai is csak akkor lehet ki' sa mezőgazdaságunk egyik magasló eredményeket elérni legfontosabb feladata. Ma ha a gazdaságok megfelelőek már megfelelő hazai és külföl­Alföldi ember vetődött mifelénk. — Vetődött a dorozsmai mőnár «= berzenkedik, amikor az iménti szóval utalok rá, olyan messziről mi keresni valója erre. Tenyerével a báránybőr süveg tetejébe csap, másik kezével meg­ragadja poharát, s a lillafüredi kimérő előtt állva hörpint. a forralt borból. — Gyötlem, kérőm, a lyányom után. Mer- hogy ide hozta az ura. — Nagy az Alföld, merre, való? — En-e? Vásárhelyi vagyok — mond­ja s kihúzza magát. No, bennem is na­gyot dobbant erre a szív. Toldik va­gyunk! Nagy az Alföld — kicsi a világ. Hirtelen izgalom buggyantja belőlem a szót. Am az öreg hitetlenkedve mér végig. A viharsaroki paraszt könnyen oldódik, de csak látszatra, — Szóval vásárhelyi. Akkor mondja ezt: Cserösznyemag, mög möggymag. — Néz rám kaján várakozással. Én meg hibátlanul mondom kétszer, háromszor Is. És sorolom szülőföldem nevezetessé­geit, sajátos ételeit, lakóinak jellegze­tes szokásait, S mindezt úgy, hogy aho­vá „ö” betű „köll”, ott lögyön ö bötü. — Kisasszony, kérők kétszőr két de­cit! — nyugtázza barátságát András bá­tyám, mert hogy így dukál már a titu­lus a földinek. — így mán mögérljük egymást — bólogat. Szeretettel faggatom: mi újság arra, van-e változás, beépült-e a Tóalja. sro- kásosak-e még a nagy vásárok? Kurta szóval, mégis pontosan tájékoztat. Az­Alföldi embor Ián közelebbi tájra terelgetem a beszé­det. — Hát a mi vidékünk hogyan tet­szik, András bátyám? Ezek a nagy he­gyek... Az Alföldön nincsenek ilye­nek . .. — Hm. Möglöhetös. De azért én nem adnám érte a szikáncsi határt se . .. — Az is más, meg ez is. Annak is megvan a sajátos szépsége, ennek is. — Én nem tudnék itt mögszokni. Maga mög tudott? — Igen. Én már úgy vagyok a síkvi­dékkel, mint a költöző madár: csak visszajárogatok. — Hm. A lyányom azt mondja, neki rossz, hogy mögakad a szöme a hegyö- kön. Én mög azt hiszöm folyton, rám dűlnek ezök a nagy kövek, — mondja és fölnéz a sziklákra. — Kisasszony, még kétször! — Szabódom, hogy ezt már én, mivel soros volnék, de leint. Kevésnyi szünet után így szól: — Mond­ja csak, hogy éröz maga Vásárhely iránt? — Hát. . szülővárosom — Már úgy értöm. azt böcsülí job­bon, vagy ezt a Mlskócot? * — Itt élek, ez ad kenyeret. Nem le­het a kettőt összevetni. Az a múltam, ez a jelenem... — Nem szokott visszavágyni? — A gyerekkorát hiába kívánja visz- sza az ember ... Nekem már ez a váro­som. Na. de most hadd kérjek én, And­rás bátyám. A találkozás örömére. Hi­szen földik vagyunk! Megint huppan a süveg s mérgesen pillant alóla a szempár. — Csak vótunk, kérőm, tótunk. — Ügy mondja ezt, mint bíró az ítéletet. — Hát akkor arra, hogy voltunk — engesztelném, s ecsetelni próbálom, miként éltem akkortájt. — Hiszen egész gyerekkorom odafűz. Tizenkét éves koromig ott süldősködtem. magá­val egy hazában, hát koccintsunk már arra a tizenkét évre. Arra az időre, ameddig földik voltunk — próbálom a kiutat. András bátyám odateszi poharát a deszkára, mlkádójába dugja kezeit, hetykén hátraveti a fejét. — Jól van, no, hát beszámíthatjuk azt a tizenkét évet. Hanem ide figyel- jön! Csak nem gondolja, hogy léállok koccintgatni égy... égy gyerökkel?! Hm. Maga miskóci! Kisasszony, kérők éggyet. De csak éggyet! Büszkén körbenéz, aztán, hogy min­denfelé hegyek fogják pillantását, ég­nek emeli szemét, s végigpásztázza a szürke síkságot, szabadon futkároz raj­ta tekintete, mint karámjából kitört csikó a végtelen alföldi pusztán. Csa.ls László ismerik a fajták tulajdonsa' gait és értékeit. Erről a témá' ról írt könyvet dr. Lelley Ja' nos kutató, amely az idei Mr' zőgazdasági Könyvhónapra „Fajtakérdés és a magyar bú zafajták” címmel jelent me# A szerző vizsgálat tárgya' vá teszi és azonos szempontod alapján összehasonlítva ií' merted valamennyi nagyüzé mi termesztésben levő búza' fajtánkat. Mindenekelőtt1 megmagyarázza a faj, a vál' tozat és a fajta fogalmái Majd sorra értékeli a tájfajta a nemesített, az éxtenzív és a< intenzív fajta különbségeit- Leírja, mire képes és mi s termesztők feladata. Ezután * búzanemesítés főbb céljait 1»' merted. A könyvnek egyi* legérdekesebb és mindenkihez szóló fejezet« a Kárpát-me' dence. Illetve: Magyarorszál búzatermesztésének történeté­ről szóló rész. Ezt azok U hasznosan olvashatják, akik nem ismerik a termesztői szakmai problémáit, de érdek­lődnek a mindennapi kenyér a búza iránt. A könyv megírása és ki­adása időszerű volt. Megálla­pításait a búzáról, a gyakor­lati termesztők, a kutatók cS az agrárintézmények tanulói, és a más területeken dolgofló, de a téma iránt érdeklődő emberek egyaránt hasznosít­hatják (H.i Sárospataki Diáknapok - 1967 Készülődés a nasy találkozóra Művelődési Ház országosan is­mert kamarakórusának sincs megfelelő próbahelyisége. Az erkölcsi megbecsülés sem egyforma. Vannak kóru­sok, amelyek úgy érzik, hogy tevékenységüket szinte figyel­men kívül hagyják a helyi szervek, és nem értékelik munkásságukat. Nagyarányú az elöregedés is. s a jelentke­ző fiatalok is nagyrészt nem a munkásfiatalság soraiból adódnak. Sok kórustagot el­kedvetlenít a viszonylagos ke­vés szereplési lehetőség, és az a valóban fennálló, vagy tévhiten alapuló nézet, amely a kórusmunkát egy sor egyéb, látványosabb öntevékeny mű­vészeti tevékenység mögé he­lyezi. A Borsod megyei szakszer­vezeti kórusok az elmúlt há­rom évben kilenc országos ta­lálkozón vettek részt, kettő közülük a közelmúltban a te­levízióban szerepelt. Az első megyei találkozón mód nyíl- lőtt e kórusok színvonalának lemérésére. ' tapasztalatcseré­re. Két együttes nyert ko­rábban aranykoszorús, egy ezüstkoszorús és három bronz­koszorús minősítést. I»gv(*n »azdiífu a kórusmozga'omna^ Az említett tanácskozás a legapróbb részletekbe me­nően tárta fel az eredménye­ket és a sajnálatosan nagy számban jelentkező problémá­kat. Különösen fontosnak tar­totta, hogy a Megyei Művelő­dési Házban megalakult ének­kari szakbizottság legyen vég­re gazdája a kórusok művé­szeti irányításának, tovább­képzésének. Segítse a szakkö­ri foglalkozásokat, a tagok szakmai és művés/.etpolitikai fejlődését, kutassa a hangver­senyzési alkalmakat, biztosít­sa azok lehetőségeit. Meg­szabta ez a tanácskozás az egyes művészeti intézmények feladatait is. összegészében az állapítható meg, hogy a Borsod megyei szakszervezeti kórusmozgalom sok nehézséggel kfyzd. Azon­ban a zene szeretele, a kö­zös éneklés öröme sok he’yen összetartja a nehézségek kö­zött működő kórusok tagjait is. Kívánatos lenne eloszlatni az erősödő kisebbségi tuda­tot, a más ágazatokkal szem­beni másodrendűség érzé­süket. Gyakoribb fellépési lehetőségek biztosításával olyan légkört kell teremteni a kórusok számára, amelyben minden énekkar minden egyes tagja és a kórushangverse­nyek minden hallgatója érez­heti, hogy a mai énekkarok egy nagyon régi munkásmoz­galmi hagyomány, egy régi munkásmüvészeti ágazat foly­tatói, lelkes, figyelemre érde­mes ápolói. (benedek) Patakon, az ősi diákváros­ban május utolsó napjaiban politikai rendezvényekre is sor kerül. A már említett év­fordulók alkalmasak ró. hogy az ifjúság demonstrác.ókkal emlékezzék meg a KISZ meg­alakulásának 10. évfordulójá­ról, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfordu­lójáról. Sárospatakon tanács­koznak majd a klubvezetők. Azzal a céllal ülnek össze a klub Irányítói, hogy megtár­gyalják: a jövőben miként működjenek az ifjúsági és di- ákklubbok. A hasznos tapasz­talatok, az országos eredmé­nyek bizonyára kezdeménye­ző erőt jelentenek a részvevők számára. A kommunista diákaktívák ugyancsak a Sárospataki Di­áknapok alkalmával találkoz­nak. Miként az elmúlt esztendők­ben, az idén is minden me­gyében előzetes bemutatókra kerül sor. Csak az aranyér­mesek juthatnak Sárospatak­ra. A diáknapok a színvonal- verseny jegyében zajlanak le. Ezek szerint a csoportok és Napvilágot látott a Sáros­pataki Diáknapok helyi ren­dezőbizottságának felhívása és témajegyzéke az 1967-es talál­kozóval kapcsolatban. Tekin­tettel arra, hogy a felhívás mind ez Ideig sok érdekelt középiskolába és tanulóinté­zetbe nem jutott el. segíteni Igyekszünk a megyénk terüle­tén, és Miskolc városban ké­szülődő együttesek, csoportok munkáját. A felhívást a KISZ Központi Bizottsága mellett működő diáknapok országos rendezőbizottsága megbízásá­ból a KISZ Borsod megyei Bi­zottsága és néhány más szerv Bzerkesztette meg. A felhívás az 1967. május 25—28-án lebo­nyolítandó diáknapok célki­tűzéseit, versenylehetőségeit Ismerteti. E hasábokon koráb­ban már megemlítettük, hogy ez idén Borsod, Hajdú és Szabolcs megye. valamint. Debrecen és Miskolc város középiskolásai. szakmunkás tanulói vesznek részt a Sáros­pataki Diáknapokon. Arról is szóltunk már. hogy az Idei riíákdemonstráció egybekap­csolódik a Forradalmi Ifjúsá­gi Napok, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a KISZ megalakulásának 10. évfordulója tiszteletére ren­dezendő ünnepség-sorozatok­kal. A Sárospataki Diáknapok ünnepségei, rendezvényei az elmúlt évekhez viszonyítva tágultak, a célkitűzéseket te­kintve mélyültek és letisztul­tak. A pályázatok címszó alatt a felhívás rögzíti mind­azokat a témákat, ágazatokat, amelyekben a fiatalok szaba­don válogathatnak. Ezek sze­rint dolgozatot írhatnak a fiatalok Forradalom, és ifjúság címmel. Készíthetnek tanul­mányt irodalmi, helytörténeti, mesterségrajzi, néprajzi, kép­zőművészeti témakörben. Be- küldhetnek fotókat és klsfil- meket. A művészeti ágazatok sorá­ban a vers- és prózamondás képviselői ezúttal is dobogóra léphetnek. A legjobb irodalmi színpadok, énekkarok szintén megmutathatják képességei­ket. Miként az elmúlt, esz­tendőkben, úgy most is zene-, karok, hangszeres kamara- együttesek és tánczenekarok versenghetnek egymással. A szólóhangszer és szólóének Szintén versenyszám Újdon­ságnak tekinthető a néptánc mellett a társastánc; az idén az egyre nagyobb tömegeket megmozgató társastánc kivív ta helyét Sárospatakon is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom