Észak-Magyarország, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-19 / 43. szám
Élmények, tapasztalatok az Egyesült Arab Köztársaságban Dr. Pcpp Lajos elvtárs beszámolója külföldi útjáról Időjárás Tárható Időjárás ma «fli időnként felszakadozó feth zet, keleten még több es&j máshol szórványosan előfor dúló havazásokkal, ónosesők ! kel. A hőmérséklet általába! , plusz 1—mínusz 4 fok között Északkeleten mínusz ló főt ! közelében. Európaiak a piramisok árnyékában. Sok-sok egyiptomi él az idegenforgalomból. A közelmúltban 3 tagú delegáció járt az Egyesült Arab Köztársaságban azzal a céllal, hogy tanulmányozzák a baráti ország közigazgatási életét. A delegációnak tagja volt Papp Lajos elvtárs, a megyei tanács vb-clnöke. Élményeiről az alábbiakban számolunk be. A közigazgatási delegációval két hetet töltöttem az EAK-ban. Az arabok erős an- tiijnoerializmusa közismert, s azt is tudjuk, hogy — különösen az iitóbi években — határozott é dést mutatnak a szocialista országok élete ezer és ezer ember kis fonott kosárkában hordja a földet — mellette pedig hatalmas kotrógépek és exkavátorok dübörögnek. Ezeket a gépeket a Szovjetuniótól kapták. (Az asz- szuáni gátat szovjet hitel segítségével építi az Egyesült Arab Köztársaság.) A társadalmi haladást segítik azzal, hogy erős harcot indítottak az analfabétizmus ellen. Sajnálattal láttuk, hogy ez még nagy probléma Egyiptomban. Hogy mást ne mondjak: elsősorban a nők nagyobb szálakéka írni—olvasni nem tudó. Először iskolákat akarnak építeni; aztán az üzemekben is törődnek a neveléséletre készülnek — erről mi magunk személyesen meggyőződhettünk. Ezt az új „piramisok” bizonyítják legékesebben. Az asszuáni gáttal egyetlen piramis sem veheti fel a versenyt. Alkalmunk volt látni ezt a gigászi munkát Ezt a gátat előreláthatóan 1968-ban befejezik. Az itt dolgozó 33 000 ember elzárja a Nílus vizét s így a hatalmas folyón mintegy 500 kilométeres tó keletkezik. Ez egyrészt vízgyűjtési, másrészt öntözési és villamos energia előállítási lehetőséget szolgál. Azt mondták, hogy 2800 megawatt áramot szolgáltat majd ez az iránt A delegáció útja vi- szontlátogatás volt — hasonló céllal arab küldöttség járt hazánkban. így már elöljáróban elmondhatom, hogy szívélyes, baráti fogadtatásban volt része a magyar delegációnak. Célunk az volt, hogy tanulmányozzuk a helyi államhatalmi és államigazgatási tevékenységet — és természetesen a baráti kapcsolatokat erősítsük. A tárgyalások és a látogatások során erre módunk és lehetőségünk is nyílt. A rövid idő alatt elátogattunk a kairói, a gizehi. a beheyrai, az alexandriai, a vörös-tengeri, az asz- szuáni és a luxori kormányzóságokba. Hatalmas társadalmi mozgás A legfontosabb, amit örömmel tapasztaltunk: ma Egyiptomban rendkívül sokat tesznek a társadalmi haladásért. Elsősorban meg akarják szüntetni a munkanélküliséget. Ezen is segített a földosztás. Ma már 100 íeddánál (ez mintegy 60 holdnak felel meg) nagyobb földterületet ném engedélyeznek Egyiptomban. így sok fellah-család jutott földhöz. Persze, kis területeket kaptak — 3-tól 5 feddáig egy- egy család. Ezek a családok viszont nagy létszámúak. Szeretnék a parasztok munkáját kollektivizálni. Erre utalnak az első kísérleti lépések. A beszerzést és az értékesítést szövetkezve végzik. Szövetkezet szerzi be a vetőmagot, a műtrágyát, és értékesíti a termékeket stb. Nem tagadták, hogy szeretnék majd tanulmányozni a mi termelőszövetkezeteinket egy távolabbi cél előtt. A munkásosztály most alakul ki az EAK-ban. Ez is döntő jelentőségű az egyiptomi nép életében, a társadalmi haladásban. Magunk is' jártunk üzemekben, hatalmas épitke- zéseken. Például: a Heluáni Kohászati Üzemben — itt 13 ezer ember dolgozik — megismerkedtünk az elkobrai textil és az asszuáni vegyiművekkel Is, — ez a BVK-hoz hasonlítható. Láttuk az asszuáni gát építését. Látni is fenséges volt! 33 ezer ember dolgozik itt. S nem is akárhogyan. Hiszen sei. Sportegyesületeket, klubokat alapítanak, itt történik a nevelés. Törődés a gyermekekkel A gyermekekkel különösen sokat törődnek. Egyiptomban sok az elhagyott gyerek. Ezek egy részét intézetekben nevelik. Műveltségre és szakmára. Mi is ellátogattunk egy ilyen intézetbe. Beheyrúban kétezer gyermek él együtt, intézetekben. Harminckét mesterségből választhat magának a gyermek. Fizetést is kapnak itt, a felnőttek keresetének 30—50 százalékát. Igaz viszont, hogy napi 8 órát kell dolgozniuk, és a játékra kevés idő jut. Vittem magammal pár száz jelvényt, szétosztottam a gyermekek között. Könnyeztek a boldogságtól. 22 ilyen intézet működik az EAK-ban, és valóban igaz: ha nincs is az itt tanuló—dolgozó gyermekeknek játék, azért mégsem az utcán csavarognak, és becsületes szakmát kapnak a kezükbe, mielőtt kikerülnének az életbe. Az egészségügyi helyzeten is segíteni kívánnak a forradalom óta. Ingyenes a gyógyszer, a kórházi ellátás is nagyobbrészt. Viszont az a baj, hogy kevesen veszik igénybe az orvos segítségét. Egyik kórházban sok üres ágyat találtunk. Akkor mondták, hogy náluk még sokaknál — különösen falun — szégyen orvosi segítséget igénybe venni. (A kórházban még egy meglepetés ért bennünket — a berendezést mi. magyarok készítettük Egyiptom számára. Az orvosok dicsérték a magyar szakemberek munkáját.) Az élet úi „piramisa“ A társadalmi haladásért rengeteget tesznek az Egyesült Arab Köztársaságban. Egyiptom múltjában mindannyiunkban úgy élt, mint a halálra készülődés hazája. Hiszen régen, a fáraók idejében a piramis jelezte az uralkodó nagyságát. Ebben az országban a halálra készült mindenki, születése percétől. Az elmúlásnak kultusza volt. A mai Egyiptomban viszont az erőmű ... Az asszuáni gát szabályozza majd a Földközi-tenger közötti terület vízigényét, a szükségletnek megfelelően. A villamos energiát nagyobbrészt álumínium üzemek létesítésére, illetve üzemeltetésére fordítják. Ugyanis geológusok kutattak itt és nagy mennyiségű bauxit-lelőhelyre bukkantak. Kairó — gondokkal Kairó. 4,5 millió lakosa van. Nyüzsgő nagyváros, sok szép épülettel. Az emberek élete többnyire az utcán zajlik le. öt kerületre osztották és 22 körzetre tagolódik. Világvárosi gondokkal küzd — lakás és közlekedési bajokat kell Kairóban is orvosolni. Utcáin modern autókaravánok, szamár-, öszvér- és tevecsoportok. Egyik alkalommal megállt a gépkocsink. Előttünk hosszú autókaraván várakozott. Kinéztem, hogy mi történt? Egy csacsi állt keresztben az úton. Gazdája hiába ösztökélte, megmakacsolta Napi postánkból A gyerek is vevő Kovács Lászlóné miskolci, Patak u. 8. szám alatti olvasónk írja: Délután fél három körül szombati bevásárlásra mentem a Széchenyi utca 19. szám alatti nagy fűszerboltba. Itt lettem figyelmes a következő jelenetre: Egy 13 év körüli fiúcska 1 tg-os fehér kenyeret kért az eladónőtől. A kenyér rosszul sült volt, a fiú nem fogadta el. Az eladónő másodszor is íz előzőhöz hasonló, vagy még kifogásolhatóbb kenyeret akart adni. A fiú azt sem fogadta el. A harmadik kenyeret pedig vissza vágta a kosárba. A gyerek megdöbbentőn állt. (Én is.) Megértettem fiút: ilyen kenyeret nem vitetett haza, mert az édesany- a megszidta volna érte. Én eljöttem, vásárlás nélkül. Tudom hiba volt, hogy ott rögtön, nem szóltam az eladónak helytelen viselkedése miatt. Azóta sokat gondolkoztam a dolgon. Most, amikor a gazdasági mechanizmus reformjának előkészítő éve van, ideje lenne, ha ezt a re- ormot a kereskedelemben is érvényesítenék. Hogyan gondolom? Például úgy, hogy — fenti jelenetek ne ismét- ődhessenek meg — a boltvezetők a sütőipartól és a töb- >i szállítótól se fogadjanak el elejt-árut. Küldjék vissza a zállítmányt csak egyszer, s akkor az ottani dolgozók is bizonyára több gondot fordi- anak majd az áru elkészítőére. Vonatkozik ez a szákvíz- gyárra is, ahol rossz üvegekbe töltik a szódavizet, amely nem egyszer félig kifolyik. És ehetne sorolni a hasonló híjákat más közszükségleti ikknél is. Szeretném, ha mi, dolgozó nők, háziasszonyok fellépnénk az ilyen hibák ellen. így talán sikerül elősegíteni, hogy komolyabban vegye mindenki azt a munkát, amit végez. S megérhetjük még azt is, hogy az üzletekben az eladók úgy szolgálnak ki minket, mintha önmagukról lenne szó. Száműztük a sarat Községük lakóinak példamutató társadalmi megmozdulásáról ad hírt levelében Barsi József Bükkaranyosról. „Gergely Gyula vb-elnök javaslatára múlt év októberében több utcában elkezdtük a kőhordást, a járdaépítést társadalmi munkában. A kőszálLevelekből Dobai József, az István-ma- jorban rendezett, jól sikerült farsangi mulatságról ír. ahol nemcsak a fiatalok, de az idősebb korosztály is kellemesen szórakozott. A fűtetlen, hideg autóbuszt kifogásolja Szerencsről Sedlák István. Mint levelében. írja, 31 község tartozik a járáshoz. A Szerencs—Üjcsanálos és a Taktaharkány—Tiszaladány vonalakon a „mozgó hűtő- szekrényben” az utasok átfázva érkeznek meg úticéljukhoz. Reggelenként 25—30 diák is utazik ezeken a vonalakon Tokajba, Miskolcra, * bizony nem lehet csodállcozlítást, ami bizony belekerüli pár ezer forintba, utcánként a saját zsebünkből fizettük é! mindenki a saját utcájába* végezte a társadalmi munkát is. Verseny alakult ki egy- egy utca között, s egyszeri« hét utcából száműztük a 30-- 40 centiméteres sarat. A Zrínyi utca 700 folyómé-| teres szakaszára 14 napot tér- j veztünk, de már 9 nap alatt j elkészült, öröm volt a mun-l ka, nemcsak azért, mert min-1 den ki lelkesen, fáradhatatlanul dolgozott, hanem azért is, mert most már az iskolái | gyermekeink sár nélkül közle- j kedhetnek a 80 centimétere« | járdán.” — röviden ni, ha már előre „fáziutk“ ti utazástól. — Az Özdvidéki Szénbányászati Tröszt központi anyagraktár szállítási csoportjának rakodó részlegénél elhatároztuk, hogy a március 19-i választás tiszteletére olyan munkabrigádokat alakítunk, amelyek a Szocialista brigád címért versenyeznek egymással — tudósít levelében Bánszállásról Balogh Gyula. A brigádok vállalásai között szerepel többek között a vasárnap és ünnepnap érkező vagonok kirakása, a raktár, udvar területén lévő anyagok szakszerű tárolása, megóvása stb. Bányanyitásra készülnek Szuhogyon Szubogy határában, a Cser- bakő nevet viselő dűlőben bánya nyitására készülnek. Nem szén vagy vasérc bányáról van szó. Kis homokbánya megnyitását tervezi itt a „Szerencse fel” Termelőszövetkezet, amelynek vezetői minden lehetőséget megragadnak, magát és egy tapodtat sem ment. Az EAK kormánya tárgyalásokat folytat szovjet szakemberekkel, földalattit szeretnének építeni fővárosukban. Ez sok gondtól megszabadítaná Kairót. Nem kisebb gond Kairóban — a lakáskérdés. Még pontosabban : kulturált lakásviszonyok kialakítása. Az elmúlt évben 15 000 1—2 szobás lakást építettek Kairóban. Ez esetleg enyhített valamit a nehéz helyzeten, de nem szüntette meg. Persze, az ottani klíma miatt nem olyan veszedelmes a lakásínség. Hiszen tető nélküli négy fal is megteszi a magáét, persze a falvakban. Eső nagyon ritkán esik itt, a meleg ellen kell az árnyék. Az emberek többsége az utcán él, itt vannak a bazárok, az utcán borotvál borbély, újságot olvasnak, beszélgetnek, vitatkoznak. A milliónyi élmény mellett természetesen egy pillanatra sem feledkeztünk meg utazásunk céljáról: az államigazgatás és az államhatalmi tevékenység tanulmányozásáról. Nemcsak érdekes, de értékes tapasztalatokkal tértünk visz- sza. (Folytatjuk) hogy növeljék a tsz-tagok Jövedelmét. A melléküzemág • tsz tagjai számára jó munka- alkalmat is biztosítana a holtszezonban. A Cserbakőn már a múltban is termeltek Id építkezésekhez kitűnően használható bamoko*, ami nagy kincs ezen a vidéken, ahol nagy távolságra található csak homokbánya, Más melléküzemág létesítését is tervezik. Mivel a tsz erdővel is rendelkezik, igen kifizetődő lenne egy kisebb fűrészgép üzembe állítása. Kivégezték a sátoraljaújhelyi gyilkost Csatári József, többszörösen büntetett előéletű, sátoraljaújhelyi lakos a múlt év júniusában megrontott, majd Tiszolci Andrásné segítségével sátoraljaújhelyi lakásán felakasztott egy 12 éves gyermeket. A miskolci megyei bíróság Csatárit halálra, Ti- szolcinét pedig 15 évi szabadságvesztésre ítélte. Az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta. Csatári kegyelmet kért, kérelmét azonban a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elutasitotta. Az ítéletet szombaton, február 18- án Miskolcon végrehajtották. 8SZAKMAGTARORSZAG A Magyar Szocialista Munktspái Borsod megyei Bizottságának lap} Főszerkesztő: Sá-közt Andor Szerkesztőség! Miskolc. Tanácsház tdr *. Telefonszamok: Titkárság: 16-88« Kultúrrovat! 16-061 Ipart rovat: 16-035. Párl rovat: 16-078. Mezőgazdasági rovat 13-087. Sportrovat: 16-049. Bel DOllttkat rovat. panasz Ogyek 16-04«. K i a d ) a i a Borsod megyei uapktadö Vállala Miskolc. Kossuth tz 11. Felelős kiadd; Bírd Péter Telefon: 36-131 Hlrdetesfelvétei: Széchenyi u. 15-47. Telefon: 16-Í1S Terjeszti a Magyar Porti*. Előfizetési díj egy nőnapra u f Előfizethető a helyi postahivataloknál és a kézbesftőknéL Index: 35 035. Készült a Borsodi Nyomdába*. Felelős vezetői Uárj György.
