Észak-Magyarország, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-12 / 10. szám

4 CSZ AKM AG Y AROKäZAG Csütörtök. 1967. január 12. Versengés az olvasóért G ondolom, nemcsak ne­kem jutott eszembe az az ötlet, melyről az alábbiakban kívánok szólni. Mint tudjuk, a szocialista cí­mért küzdő brigádok kulturá­lis vállalásként könyveket is olvasnak. Mindez elég fur­csán hangzik, hiszen a mu­szájból olvasott könyv igen könnyen nem barátja, hanem nyűgös ellenfele lesz az em­bernek. hacsak ... hacsak ... Igen, hacsak nem úgy válo­gatják össze, hogy kedvére való legven. Ózdon 900 körül van azoknak a brigádoknak száma, amelyek a szocialista címért vetélkednek, s eddig 650-nél több elérte a kívánt fokozatot. Elgondoltam, hogy a könyvolvasóvá fejlesztés mi­lyen nagy lehetősége rejlik ebben a vetélkedésben. A sta­tisztikát persze úgy is lehet szaporítani, hogy kivesszük a könyvtárból a ránk „fejada­géit" művet és olvnsatlanul visszaadjuk. Ha így volna, az Igen nagy hiba lenne, becsap­nánk önmagunkat. »-s gyik könyvtáros ismerő­je sömtől hallottam, hogy valamikor, az ötvenes évek elején itt nálunk is ala­kult vn'amilyen bizottság, az­zal a feladattal, hogy olvasni­valót javasoljon. Nem tudom, mire vitte a bizottság, de azt állíthatom, hogy most különö­sen nagy szükség volna egy efféle tudományos testületre. Igen, igen, tudományosra és nem holmi, ösztönösen tapo­gatózó gyülekezetre. A szocia­lista brigádmozgalom a körtyv megszerettetésének mozgalmá­vá is fejleszthető hozzáértő emberek révén. Cél kos könyv- barátok, a virág-analógiától sarkallva, ilyen szállóigét han­goztatnak: „Ki a könyvet, sze­reti, rossz ember nem lehet". Szándékuk nemes, de a jelszó hibás valamiben, abban, hogy lehet rossz ember a könyv­olvasó, sőt, jó embert is el­ronthatnak rossz könyvek. Ez e veszély nálunk nem fenye­get túlzottan, az ízlés- és er­kölcsrontó ponyvákat radiká­lisan megszüntettük, könvv'á- raink anyaga jónak mondha­tó, de ki tudná nekem tudo­mányosan elmondani, hogyan lesz egy ember rendszeres könvvolvasóvá. homárt „sze­ret" bele a könyvekbe? Ez a folyamat szinte láthatatlanul megy végbe, aligha érhető tetten a mindentudó statiszti­kával Mindebből az követke­zik, hogy a könyvolvasásra nevelni akaróknak ugyancsak nehéz a dolguk, de — talán —- mégsem lehetetlen. Sokan azt állítják, hogy a könvvsze- retet az iskolázottság feltéte­leként játszik szerepet. Ez igaz is, meg nem is. Annyiból Igaz, hogy analfabéták csak lakásdíszként kedvelhetik a könyvet Én viszont számos idős embert ismerek, akik még a hajdan kötelező hat elemit sem végezték el és fü­lig szerelmesek a regényekbe, könnyűszerrel átrágják ma­gukat vaskos műveken, lelke­sednek a Csendes Don-ért, Jó­kait ki se állhatják, de es­küdnek Mikszáthra. Móriczra, no és Mórára, aki „olyan is­tenien telibe találja a paraszti nyelvet és temperamentumot”. » * inden végigolvasott re- IVI Sény az újabb olvas­nivalóhoz hozza meg a kedvet, vagy éppenséggel elveszi tőle. Valahol a nép­művelési rendezvényekkel ro­kon probléma ez — egy rossz, unalmas előadó az utána kö­vetkező „szónok” becsületét is tönkreteszi, a megharagudott hallgatóság előítélettel visel­tetik az újabb előadás iránt. Tehát ugyancsak meggondo­landó, milyen könyvet adunk azok kezébe, akik most ízlel­getik az olvasás örömeit. A politikai célszerűség azt kí­vánná, hogy szocialista bri­gádtagnak az új világnézetet magas művészi fokon repre­zentáló könyvet adjunk, de egy irodalmi alkotás nemcsak politikumot rejt magába. A „tanulás” fáradtságot, erőfe­szítéseket képzettársít az em­berek tudatában. Nos, az ol­vasásban ezt a fáradtságot nem szívesen tűrik el — a tömegek elsődleges elvárása a könyvtől, hoev szórakoztasson, és ne az ötvenedik oldalnál kezdje az érdeklődés felkel­tését, hanem már az elsőnél. Tapasztalatból tudom, hogy a megkapó históriát sejtető re­gényt nem teszem vissza a könyvespolcra. Gvakran bené­zek önkiválasztó falusi könyv­tárakba, s azt látom, hogy a bácsik és nénik felütik a le­emelt könyv első oldalát, be­leolvasnak, aztán visszateszik. Néhányszor kilestem őket, ke­zembe vettem ugyanazokat a könyveket, amelyekbe 6k be­lekukkantottak, és olvastam az első bekezdést. Hát igen, Innen fúj a szél — mondtam magamban — unalmasan kez­dődik. terjengősen. A könyvek címe felkeltette, az első elol­vasott oldal viszont lelohasz- totta kíváncsiságukat. És amit mégis magukkal vittek? Igen, azok sokatígérően kezdődtek, mondjuk így: „Lövés dörrent az éjszakában. Nem követte több. X. Y. hallgatózott, várt még egy kicsit, majd elindult, hogy kiderítse, kt lőtt és miért..Tegye szívére ke­zét, aki nem kap kedvet az efféle olvasmányhoz. A pony­vaírók receptje, amolyan egy­szeregye ez a fogás, végered­ményben nem tisztességtelen eszköz, ha nemes célt szol­gál — az érdeklődés felkelté­sét és ébrentartását. Tudomá­sul kell vennünk, hogy a munkában megfáradt ember szeme hamar lecsukódik ne­hézkes olvasmányoknál. A könyvnek erőszakosan lendü­letes ellenfelei támadtak rá­dióban, tv-ben. moziban, eb­ből íróinknak is le kell von­niuk a megfelelő következte­tést. cselekménydúsabban, ér- dekfeszítőbben kell írniuk. Amíg az emberből rendszeres olvasó válik — igen, a kezdő- sebességet ehhez a könyv tu­dományos terjesztőinek kell megadni ózdon, Miskolcon, falvainkban. Meg kell ismer­nünk azokat a lelki mechaniz­musokat, melyek az olvasás folyamatában részt vesznek, az indítékokat, melyek kivált­ják az olvasás igényét, s azo­kat is, amelyek esetleg aka­dályozzák. D é száz szónak is egy a vége: a könyvterjesz­tés is tudományos hoz­záértést igényel. Gulyás Mihály A eredeti hangú A UdltlL köu- érdekeg versciklusával már találkoz­tunk a Magyar Ifjúság hasáb­jain. Nagy feltűnést keltett a költő témaválasztása és szó­kimondása. Ugyanis az utób­bi Időben kiszorultak a köl­tői tématárból a munka min­dennapi pátoszát zengő da­lok. Az olvasó, akinek szeme „mély-modernségre rebben”, szintén elszokott már a gyár robajának költészetben vissz­hangzó ütemétől. A százával születő semati­kus {tersek az álpatetikus, ál­forradalmi „költői helyzetké­pek” jó évtizeddel ezelőtt va­lóban elriasztották a nagy té­mától a költőt, az olvasót egyaránt. Külön is hálásak le­hetünk Soós Zoltánnak azért, hogy a Gorombakovácsok vers­ciklus életre hívásával ismét példát szolgáltatott, s tegyük hozzá esztétikailag is kifogás­talan példát, a munkásember örömeinek, gondjainak felfe­dezésére. A költő a megrontott ízlés miatt művének fogadtatásával kapcsolatban eképpen aggá­lyoskodik: művem miatt ha költségekbe verted magad — könyörgöm, bírd ki még eme korabeli kis «sematikus’ verset.” Ügy érezzük, a költő félel­me ezúttal hiábavalónak bizo­nyult. Az elmúlt évtized elő­retörő lírájában a közönség is sokat fejlődött, disztingvációs képessége megnövekedett. Az olvasó jól tudja: nem a téma, a környezet lehet elriasztó vagy sematikus, hanem a köl­tői gondolat szegénysége. Soós Zoltán Gorombaková­csok című kötete a személyes élmények színeire épül. A versciklus hitele e mozzanat­nál fogva tehát kézenfekvő, az apa nélkül nevelkedő ser­dülő ifjút munkáskollektívák nevelték, s e kemény embe­rek között lelt nyugalomra, barátra — mint ahogy vers­Lejtőn A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora (A 18» métere» rnjliarrmossion H— t» Sráig ) A riportereké a szó. \ Főmérnök a mikrofon előtt. Indulás előtt. Fúvöüzen*. Az álhumanizrnus visszaüt. - ■ Elmondjuk, bemutatjuk. A lakás-szövetkezetekről. TT. rész. Fiatalok zenés találkozója. A rendőrőrnagy aggódik: — Mi lesz ezekkel a gyere­kekkel?! .Mi már mindent megtettünk, hogy rendes em­berekké váljanak. Állást sze­reztünk nekik, megélhetést, sokszor beszélgettünk velük, jó szóval biztattuk őket, rend­szeresen figyeltük és figyel­jük ma is életüket... Hány­szor mondják az emberek, ha züllött vagy bűnöző fiatalok, ról e?ik szó: „persze, a tár- sadalom a hibás, miért nem segít nekik megjavulni?” Nos, mi megadtunk nekik minden társadalmi segítséget. Hol ma­rad azonban a család, a szülő segítsége, felelőssége? O A miskolci Sz. Lászlónak és néhány társának sorsa ag­gasztja a rendőrőrnagyot. Ki ez az Sz. László? Két évvel ezelőtt hírhedt volt a városban a „kopaszok bandája”. Nyolc-tíz fiúból állt Loptak, garázdálkodtak, lá­nyokkal erőszakoskodtak, szél- hámoskodtak, csavarogtak. 3 napos társasutazás autóbusszal 3 C5FH-I F‘íRYci TÁTRÁRA február 20—22-ig Útvonal: Miskolc — Hidasnémeti téprád — Zakopane — .lozsnyó — Miskolc. • Részvételi díj: kb. 490 forint 4- költőpénz. Jelentkezési határidő: január 20-ig. .„„»a — Eperjes —» Poprád — Dobslna — I7NGV AR MŰNK ÁCS 4 napos társasutazás autó­busszal március 20—23-ig. Útvonal: Miskolc — Záhony — Ungvár — Munkács — Ve­reckci-hágó cs vissza. Részvételi díj: kb. 900 forint, teljes ellátással. Jelentkezési határidő február 10-ig. A fenti társasutazásokra jelentkezni lehet az IBUSZ mis­kolci irodájában: Széchenyi u. 56. sz. Telefon: 16—440, 35—150. * Soós Zoltán: Gorombakovácsok ciklusában ezt többször meg­említi. Szerkezeti’c« g5?on "ti gyeimet keltő a Gorombako­vácsok. A tíz „pörölyütésbvl” álló „fejezetet” különböző hangulatú, ritmusú költői so­rok szövik át. A világra cso­dálkozó ifjú, aki eljut a mun­kások közösségébe, s ott em­berséget, mesterség-szeretetet, hitet tanul, a tizedik fejezet­ben immár felnőtt szóval, köl­tői felelősséggel dicséri és kö­szönti azt az osztályt, amelyik vállain hordozza egy egész nép, egy egész nemzet min­den gondját, baját. Soós Zoltán a hetedik pö­rölyütésben nemcsak attól fél, amit már az imént jeleztünk, hogy „sematikus” költészet­nek minősítik munkáját, ha­nem attól is, hogy „optimista verséért” megszólja a kor. Ugyancsak itt bírálja korunk esztétikájának a „szent ará­nyokra” figyelő törekvését. Különös a paradoxon, de Soós Zoltán pontosan e szent ará­nyokat tartotta be, amikor a munkásság életéről írott versciklusában szenvedélyes, ugyanakkor teljesen egyen­súlyban levő képet rajzolt meg. A Gorombakovácsok — tu­dunk róla — munkáskörök­ben nagy tetszést aratott. A* üzemi terjesztőktől hallottuk, hogy a munkások táborában sokan megvásárolták ezt a kö­tetet. Fiatalságunk szintén gyorsan megszerette ezt a szó­kimondó versciklust. Borsod megyében meg éppenséggel szeretettel beszélnek e gazdag költői gondolatsorról, amely­nek alapélménye az ózdi ko­hók tövében született meg. !\a|i szót érdemei miI IDY mondani a rend­kívül szép borítólapról Is. Ré­gen volt kezünkben a szem­nek is olyan kellemes kötet, mint a Gorombakovácsok. A kötetet a Magvető Kiadó je­lentette meg, a díszes, szép kivitelezés a debreceni Afföl­di Nyomdát dicséri. A hallat­lanul ízléses tipográfia és vé­dőborító Haas György mun­kája. (párkány) * Ankét a Hideg napokról Diósgyőrött Az elmúlt év egyik leg­kiemelkedőbb magyar filmal­kotását, Kovács András ren­dező Hideg napok című mű­vét több mint három hónap­pal ezelőtt vetítették Miskol­con. A film — a meglepően nagy közönségsiker ellenére — nem egyforma hatást kel­tett minden nézőben. Szórvá­nyosan akadtak mozilátoga- tók, akik a film művészi meg­oldásait, mások pedig a film történelemszemléletét kifogá­solták. Tekintettel arra, hogy e film kapcsán az a kérdés is felmerült, miként kell koráb­bi hibáinkkal szembenéznünk, miként kell szemlélnünk ha­zánk letűnt korszakának egy szégyenletes eseményét, szük­ségesnek mutatkozik a Hideg napok című film megvitatása. E célból a Diósgyőri Vasa* Bartók Béla Művelődési Ház rendezésében ankét lesz a filmről január 16-án. hétfőn este fél 7 órát kezdettel a Diósgyőri Vasas Klubban, 3 III. kerület Sétány utca L szám alatt. (Tehát nem a Bar­tók Béla Művelődési Házban.) Az ankét előtt 5 órai kezdettel levetítik a filmet A tanács­kozáson részt vesz Kovács András, a film rendezője i*< Az emlékezetes és igen érté­kes film vitáját nagy érdek­lődéssel várjuk. MOZIMŰSOR BE. RE: U—16: Sikátor. Magyar. Széles! Csak 16 éven felülieknek! 17—18: Fog«« kérdés. Magyarul neszét* szovjet. Széles! K: naponta f. 4, hn. 6 es 8. M. 13. L 10 és f. 12: Karambol. KOSSUTII-fUniszInhái délelőtti műsorai 12—11: Sikátor. Magyar. Széles! Csak 16 éven felülieknek! 14 és 16: TUrelemJAték. Magyarul be­szel* angol. Széles! 17—18: Fogas kérdés. Magyarul beszél* szovjet. Széles! K: vasárnap kivételevei naponta de. f- ll-korl KOSSUTH-ftlmszfnb*« délutáni műsora: tz—18: TOrelemJáték. Magysrul beszél* angol. Szélest K: naponta 4 és f. 7, M: IS. f. 10 é.K t 12: Bolondos halászfalu, FÁKLYÁI 13: Fantomas Bxfnati francia. Szélest 14—15: Robin Hood új ka­landjai. Színes angol. Széles! 16 —17: Egy pikoló világos. Magyar. K: hétköznap 8 és f. 8, vasárnap f. s ea 7. M: 11. t U-kor: A rendőr. TÁNCSICS: ' 11— 18: A kisasszonyok később önnek. Csehszlovák. Csak 16 éven elülleknekl 14—13: A negyvenegye­dik. Színes szovjet. 16—17: Drága John. Svéd. Széles! Csak 18 éven felülieknek! K: naponta f. 5 és hn. 2. M: 15. 10-kor; Kozara. SZIKBA: lí—12: A titokzatos szakács. Szovjet, Széles! 14: Az állam- ügyészé a sző. Lengyel. 18: Drága John. Svéd. Széles! Csak 18 «ven felülieknek! 18: A párizsi Notrc Dame. Magyarul beszélő színes francia. Széles! 17: Hajsza a gyé­mántokért. Színes francia. Széles 1 K: naponta hn. 5 és 7. M: lí. t. n-kor; Kár a benzinért. SAOVARI: 12— 13: Perben önmagámmal. Magyarul beszélő szovjet. Széleal 14—is: A kisasszonyok később Jönnek. Csehszlovák. Csak 16 éven felüUeknek! 16—17: Szakadék fe­lett. Szovjet, K; naponta l, S és hn. 7-korl PETŐFI» 12—18: Sakk-matt. Magyarul be­szélő román Széles! 14—13: A ti­tokzatos szakács. Szovjet. Széles! 16—17: Asszonyok. Magyarul be­szélő szovjet. Szélesl K: hétfőn, csütörtökön, vasárnap f. 5 és 7, kedden, pénteken és szombaton 7. M: 12. 10-kor: A törvény bal­keze. ADY—Tapolca: 15: Távoli világ. Magyarul be­szélő. színes szovjet. Í8: Több- gyerekes agglegény. Olasz. Csak 16 éven felülieknek! K: sze.nM» és vasárnap 6 és 8-korl BÜKK: (Miskolc — fiámon 14: Éjszakai vonat- Lengyel. 1»S Nem szoktam hazudni. Magyar. Széles! 17—18: Aranysárkány. Szí­nes magyar. Széles! K: naponta este 6 és 8-korl ALSÖZSOLCAl 18: Beszéljünk a nőkről. Ma­gyarul beszélő olasz. Széles! CsaK 18 even felülieknek! 14—13: As­szonyok faluja. Jugoszláv. Szé­les! 17—18: Egiháboru. Magyarul beszélő francia. Széleal Csak lí éven felülieknek! K: kedden« szerdán, szombaton I. pénteken é.s vasárnap 5 és 7. M- 78. 10-koT- Négy lány egy udvarban. MISKOLC—SZIRMAI (keskeny filmszínház.) 14—13: Elcsábítva ée elhagyatva. Magyarul beszélő olasz. Csak l4 éven felülieknek! K: szombaténál vasárnap f. 4 és 6. M: 15. 10-korl Egy amerikai Párizsban. MISKOLC—DOROMBOLT: (keskeny filmszínház) 14—15: A tökéletes bűntény. Ma­gyarul beszélő francia. Csak !< éven felülieknek! K: szombaton 7» vasárnap 8 és 7-korl 12. csütörtök. AZ ESERNYOS KI­RÁLY. Bérletszünet. Este 7 éra­kor. 13. péntek. HARC A SZALA­MANDRÁKKAL. Bemutat* elő­adás. Bérletszünet. Este 7 óra­kor. 14 szombat. HARC A SZALA­MANDRÁKKAL. ifjüságt elő­adás. Petőfi bérlet. Délután 1 órakor. HARC A SZALAMANDRÁK­KAL. Dérletszünet. Este Ut á órakor. 13 vasárnap: AZ ESERNYOS r# RAl.Y Bérletszünet. délután U órakor. AZ ESERNYOS KIRÁLY. BŐT- letszünet, este fái 8 órakor. 16, hétfő. HOFFMANN MESÍI. Lé- hotay bérlet. Este 7 Arakor. (Debreceni Csokonai Szlnhá* vendégjátéka.) 17, kedd. HARC A SZALAMAND­RÁKKAL. Látványos esték. Kálmán bérlet. Este 7 órakor. 18, szerda. HARC A SZALAMAND­RÁKKAL Bérletszünet Este 1 órakor. 19, csütörtök. HARC A SZALA­MANDRÁKKAL. Ifjúsági elő­adás. Ady bérlet. Délután 2 órakor. HARC A SZALAMANDRÁK­KAL. Látványos esték. Huszk* bérlet. Este fél 6 órakor. A törvény felelősségre von­ta, megbüntette a „kopaszo­kat”. Voltak közöttük, akiket börtönre ítéltek, másokat fel­függesztett szabadságvesztés­re, a többit javító-nevelő munkára. A büntetés után a fogadkozás, a megváltozás ígé­rete sem maradt el. Egy közülük Sz. László. Most 18 éves. Felesége 16 esz­tendős — gyermekük másfél éve* Korai házasságukat mindkettőjük szülei a kisgye­rek érkezése miatt engedé­lyezték. A bandabeli ténykedés és a büntetés után Sz. Lászlónak a rendőrség segített elhelyez­kedni. Itt hamarosan egy rá­dió-lopással „mutatkozott be”. „Megtévedt” — felejtsük el. Segítsünk, hogy rendes életet teremthessen ifjú családjának. Lakás? Talán a szülők is se­gíthetnének. Hiszen Sz-éknek van egy szoba-konyhás laká­suk az Akác utcában, s egy másik a Szegfű utcában. Lász­lón kívül pedig csak egy gye­rekük van. László felesége vi­szont egy «okgyerekes nyug­díjas lánya — onnan nem vár­ható támogatás. „ O — Önök rendbehozatták a* üres lakást. Amikor kiderült, hogy Laci rossz társaságba ke­veredett, azt mondták, hogy gondoskodnak jövőjéről, s a fiataloknak adják a lakást Aztán mégis albérlőknek ad­ták ki Rendszerint két-három férfi lakik ott, fejenként 250 forintért havonta. A fiatalokat szétmarták. Az sem érdekli önöket, hogy a fiuk egy fil­lért sem ad feleségének? És hogy az a fiatalasszony mi­ből, hogyan tartja el gyere­két? Hogven neveli fel uno­kájukat? Önök nem élnek nvomorRpn. N"re *r«znek va­lami fei<»M«*x>*et? A rendőrőrnngy szavának nincs sok hatása a szülőkre. Sz-né mintha nem is akarná hallani. Véleménye: — Maid ha hozománya lesz mnak a lánynak! S hogv mi Sz László „ho- ’ománya”? Szakmája nincs, most már n»m is dolgozik, erkölcsileg pedig... A Szegfű utcai lakásban — az albérlők teljes egyetértésé­vel — csaknem mindennapo­sak a házibulik. Ilyenkor a le­vegő alkoholgőzös, zene szól, s a „vendég"-lényoknak min­dig nagyon melegük van. Utóbbira még „mentséget” is találnak: — Nagyon forró a villany- melegítő. (A villanyszámlával nem kell törődni — az órát elron­tották!) Sz. László és barátja, B. Jó­zsef, meg még néhány „haver’* itt és fgy tölti bóséges szabad idejét régi, vagy nagyon i* űj nőismerőseivel. Az albérlők miért szólnának érte? A „han­gulatból” nekik 1* kijut... A szülők pedig természete­sem minderről semmit sem tudnak. Nemcsak Sz. László szülei, hanem például annak a két érettségizett és dolgozó kislányé sem, akik gyakran megfordulnak Itt — Az én lányom? —■ döb­ben meg a rendőrségen az egyik édesanva. — Hiszen ő minden este 8 órára hazajön! A másik kislánynak is leg­később 9 órára otthon kell lennie. • Az erélyes feliepés teljesen hiányzik a csalód részéről. Il­letve pardon, valaki azért van, aki Sz. Lászlót erélyesen fe­lelősségre meri vonni: A vézna gyerek-asszony ugyancsak rákiabál tériére, amikor meglátja a rendőrsé­gen: — Hogv nézel ki már me­gint?! Hát milyen ember vagy te? Mikor jön már meg az eszed? És fértnram eevszerre na­ivon kisfiú lesz. Ügv látszik, valakinek a szavát mégis meg- izfvleü. valakire tudna hal'- tatni. Később meg Is mondja i rendőrőrnagvnak: — Én szeretem a felesége­met. Egvütt élnék vele. de a izülelm . Fiatal vagyok, él­tem világomat... A fiú megint lejtőn van. S a szülők? Hogvan Is lehet lyesmit kérdezni? Huttkay Anna

Next

/
Oldalképek
Tartalom