Észak-Magyarország, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-10 / 8. szám

ÉSZAKMAGYARORSZAG Kedd^967^armárlfl^ Bezárták a kínai áliambiztonsási szervek c? pekingi szervezetét A pekingi munkásosztagok- | nak és a nagy proletár kul- túrforradalom vörös hadsere- | gének közös főparancsnoksága kiáltványban jelentette be. hogy január hatodikán meg­szüntették az állnrnhlzton- sági szervek pekingi szer­vezetét és lepecsételték a helyiségeit. A kiáltvány szerint a pekingi biztonsági szervezet nem a proletár forradalom fegyvere, hanem ördögi eszköz Liu Sao- csi és Teng Hsziao-ping kezé­ben, Miután a sötét összees­küvést leleplezték, a pekingi biztonsági szervezet folytatta I sötét iizelmeit, tehát tévé- [ kenységének véget kellett vet- i Küzdelem a hóviharral a borsodi országutakon Kiemelkedő évforduló 1 Vasárnap és hétfőn folyta- I tódott a küzdelem a borsodi országutakon. A KPM mis­kolci Közúti Igazgatóságának dolgozói mindent elkövettek, hogy Járhatóvá tegyék a fő közlekedési útvonalakat, kisza­badítsák a behavazott gt pko- j csíkat, I A megye legtöbb részében továbbra is hófúvások nehezi- , tették a közlekedést, szerem I cséré a havazás megszűnt, így I többfelé javult a helyzet. Si- ' került járhatóvá tenni a me- I gye legfontosabb útvonalait A punjain koiiílISifus 1966. november 1-én India északnyugati részében új köz- igazgatási egység jött létre. Púnjab (ejtsd: Pandzsab) ál­lam' hét megyéjéből létrehoz­ták India 17. államát, a 8 millió lakosú Haryaríát. Az eddig hindi és padzsabi nyelvű Punjab állam megosz­tását a szikh vallású indiaiak követelésére hajtották végre. A szikhek, akik eddig Punjab álíamban kisebbséget alkot­tak,. a hindinyeivű Haryana le­választása után a megmaradt punjabi területeken most márwtöbbségbe kerültek. A november 1-én életbe lépett megoldás azonban újabb el­lentéteket szült. San Fateh Szingh punjabi politikai és vallási vezető követelte, hogy az akkor meghúzott határt Vizsgálják felül és Haryana bizonyos részeit, ahol ugyan­csak punjabi nyelvet beszélők laknak, csatolják Punjabhoz. A vita központjában Chandi­garh (ejtsd: Csandigárh) ad­digi punjabi főváros áll, ame­lyet a kettéosztás után nem adtak egyik államnak sem, hanem központi igazgatás alá helyezték. Sant Fateh Szingh Chandigarh Punjabhoz csatolásáért ,is küzd, . Ab- ellentétek - megszűnteié­JAMMU ESo.^ KASHMIR • .................... • ■'.v.'.Va PAKISZTÁN jtftzarr ......................................................... • ....A l.vXv-------■ .^/^vv/.v.vKALP*.- * ‘ VANDI ‘ sére bizottságot neveztek ki, amelynek feladatává tették a Punjab és Haryana közötti határkérdés tisztázását, egy­ben kilátásba helyezték a két Egység a demokratikus, független es virágzó Franciaországért államot összekapcsoló intéz­mények megszüntetését, külön kormányzó és főbíró kineve­zését. Chandigarh és a bhafc- rai erőmű hovatartozásáról ífc tárgyalások indultak, annak leszögezésével, hogy a közpon­ti kormány Chandigarht Pun­jab részének tekinti és közve­títője — Indira Gandhi mi­niszterelnök a tárgyalások so­rán ezt az álláspontot fogja képviselni. így többek között Járhatóvá tették a Budapestre, a Debre­cen felé, a Sátoraljaújhely fe­lé vezető, valamint a 25. szá­mú, a 26. számú és a 38. szá­mú fő közlekedési utat. A bu­dapesti országút teljes szé­lességében járható. A betedie- tett gépkocsikat mindenütt ki­szabadították a hófúvásokból, csupán Abaújszolrfoknál ta­lálhatók még betemetett sze­mélygépkocsik. A bekötő utak nagy része továbbra i" járhatatlan. Főleg a Bodrogközben és az encsi járásban tette járhatatlanná az utakat az újabb hófúvás. A KPM miskolci Közúti Igazgatóságának mintegy 630 dolgozója, valamint 28 hóma­rója és hóekéje dolgozik éjjel- nappal a behavazott utak fel­szabadításán. Számos helyen szinte emberfeletti munkát vállaltak a közúti igazgatóság dolgozói. Hideg Ferenc, az egyik ZIL motoros hóeke ve­zetője egyhuzamban 34 órát volt. szolgálatban a Budapest felé vezető országúton, s első­sorban az 6 érdeme, hogy ezen a fő közlekedési útszakaszon hétfőn zavartalan volt a for­galom. Óvodára tartalékolnak Garadnán Garadnán mind több em­ber keresi fel a községi ta­nácsot azzal a kéréssel, hogy a faluban is szükség lenne egy óvodára. Eddig ugyanis Ga­radnán még nem volt óvoda. A tanácson már el is hatá­rozták az új létesítmény el­készítését,, évre azonban a szerény' anyagiak miatt majd csak a következő évben ke­rülhet sor. Az idei község- fejlesztés! alapot is erre tar­talékolják. A teleket már ki­jelölték, az évoda terve is kész, így jövőre minden bi­zonnyal elkezdik az építke­zést. M oszkvában szombaton nyilvánosságra hoz­ták, s a jelentősebb lapok vasárnap világszerte közölték az SZKP Közpdnti ! Bizottságának határozatát a j Nagy Októberi Szocialista i Forradalom 50. évfordulójá­nak előkészületeiről. A TASZSZ közleménye alapján — kivonatosan lapunk is hírt adott róla. Miért, hogy most mégis visszatérünk rá? Elsősorban azért, mert a viszonylag szűkszavú határo­zat, pontosabban maga az év­forduló, amelynek méltó meg­ünneplésére szólítja fel a Szovjetunió népeit — sokkal nagyobb figyelmet érdemel. „A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom új korsza­kot nyitott meg a világtörté­nelemben, a kapitalizmus bu­kásának korszakát s a szo­cializmus felé fordította az emberiség sorsát” — olvas­hatjuk az egyébként már ré­gebben is ismert megállapí­tást az SZKP Központi Bi­zottsága most megjelent ha­tározatának bevezetőjében. Majd arról olvashatunk, hogy a forradalom győzelme min­den lényeges vonatkozásban Igazolta a szocialista forrada­lom lenini elméletét. Egye­bek közt: „a kapitalizmus bu­kásának és a szocializmus be­vezetésének elkerülhetetlensé­géről; a kommunista párt vezette munkásosztály élcsa­patszerepéről a forradalom­ban és az új társadalom épí­tésében; a proletariátus dik­tatúrájáról és ennek szerepé­ről a szocializmus győzelmé­ért vívott harcban; a taná­csokról, mint a proletárdikta­túra formájáról és az igazi népi hatalom, a szocialista de­mokrácia- szerveiről; a mun­kásosztálynak a parasztsággal és más dolgozó rétegekkel va­ló, munkásosztály vezette szövetségéről, mint a társa­dalmi felszabadulásért vívott harc döntő erejéről; az ipa­rosításról és a mezőgazdaság szocialista átalakításáról; a nemzeti kérdés megoldásának módjáról; a dolgozók életszín­vonalának emeléséről és a kulturális forradalom megva­lósításáról", E marxista—leninista taní­tások kiállták a történelem próbáját — hangsúlyozza ma GOMBÓ PÁL: i Kát* konferenciáztá Az minőt» Egyetem kuta­tói azt állítják, liogy pontó- ‘■an ki tudják «Ámítani bármely konferencia lefo­lyását, mielőtt azt megtar­tották volna. Elegendő az elektronikus számítógépbe betáplálni a részvevők tár­sadalmi, szakmai ás Intel­lektuális szokásait, valamint «eymásköztl kapcsolataik, leírását. A gép ebből ki tudja következtetni, hogy ki, milyen sűrűn és hogyan fog felszólalni. (Hír a vi­lágsajtóban.) sítmény süllyesztett kivitel­ben, 806 négyzetméteres fe­lülettel, külön mosdó, piszoár és ülő részlegekkel, csempe- berakással és a helyiségkomp­lexum jellegéhez illő modern szobrokkal díszítve kerülne megvalósításra. Poros Lajos, a Pénzügymi­nisztérium szakértője: — A kívánt 600 millió forint előteremtése látszólag nagy gondokat okozna, ám de ezek áthidalhatók, ha megfelelő belépti váltságot vezetünk be, mondjuk fejenként kétforin­tos összegben. Ez esetben az amortizáció már az intézmény működésének első hatvan esz­tendejében bekövetkezne. Sóvári Adolf gondosan ele­mezte a véleményeket, betáp­lálta az elektronikus számító­gépbe, hozzáadta a helyszíni tanulmányozás eredményeit a szóban forgó személyek intel­lektuális szokásairól, egymás­hoz való viszonyáról és a gép a várt eredményt adta: a kon­ferencia öt óra hosszat fog tartani, átlagosan mindenki hatszor szólal fel — a külügy képviselője csak egyszer, de másfél órát, a pénzügyminisz­tériumé tizennyolcszor, de át­lag csak 3—3 percet. A lé­tesítmény pedig létrejön. Az elemzéshez Sóvári a kő­vetkező megjegyzést fűzte: „Voltaképpen az elektronikus szerkezet közreműködése szük­ségtelen. Ezzel szemben bebi­zonyosodott, hogy a részvevők előzetes konzultálása szükség­telenné teszi a konferencia megtartását” dományos tekintélyében érez* te sértve magát. Elkeseredem ten vizsgálgatta a nézetválto* zások okát és meg is találtai; az értekezlet előtt valameny' nyi részvevő tájékozódott De-; cember Pálnál, a Fővárosi Ta' nács illetékes előadójánál, aki döntően befolyásolta őket szakvéleményével, bár eg}' minisztériumi szintű értekezni letre természetesen nem hív­hatták meg. Sóvári még öt kísérletet’ folytatott le és végső konklu-j zióit a következőkben össze­gezte: „Hazánkban az értekezletek^ (konferenciák) lefolyását nem; a részvevők véleménye, intel-j lektuális szokásai és egymás-j hoz való viszonya dönti el, ha-; nem mindenkor egyetlen részt nem vevő személy véleménye, aki is lehet: a) a kérdés ala­csonyszintű szakértője, p.k'tŐl, mindenki tippeket kér; b) va-| larnely magasállású személy,! akinek tekintélye tiszteletet parancsol. Az utóbbi a gyako­ribb. Ezért az elektronikus számítás központi kérdése a) annak eldöntése, hogy van-ö véleménnyel rendelkező ma­gasszintű személy, s ha igen,! ki az? b) ha nincs, ki a kérdés, alacsonyszintű szakértője (elő- 1 adója)? Ezek után elegendő a megjelölt személy vélemé- i nyének ismerete, s már meg j is ismertük a konferencia le­folyását. 4 döntést azonban nem, Kiváló példa erre az Erzsébet-hídi illem­hely ügye, amely n konferen­cia egyöntetű állásfoglalása ellenére megvalósul, mert egy magas állású személyiség egy bizonyos sürgető alkalommal Ilyetén létesítmény hiányát nyomatékosan és nyilvánosan szóvá tette.” [ ni — frják a kiáltvány szer- ! zől. A kiáltvány aláírói sürge­tik az államblztonsági szervek valamennyi szer­vezetének megszüntetését, I mivel azok Llu és Teng eszkö­zei, nem pedig a Mao-féle vonalat védelmező baloldali forradalmárok frakciójának fegyverei. Pekingi megfigyelők sze­rint, az államblztonsági szer- ! vezet munkájának megbénítá­sa Pék ingben fontos jelenség abban a harciján, amely tu­lajdonkeppen két csoport kö- I zött dúl a proletárdiktatúra I államapparátusa eme hatalmi I eszközének megszerzéséért. is élő tanulságként a hatál! zat. Figyelembe venni, hat nosítani e történelmi tanulj gokat, minden népnek val ban csak hasznára válhat. I A továbbiakban az SZij , Központi Bizottságának hafw.-. rozata — az elmúlt fél század tanulságaira alap — utal a szocializmus nyeire, magasabbrendűségf ^ a kapitalizmussal szembf^. Felhívja a figyelmet, — h°jjj0 „ötven év során a párt nép megismerte a nagy zelmek örömét és a vészig ségek, átmeneti balsikerek hibák keserűségét egyaránt a De a megpróbáltatásokból í párt még edzettebben, e/ ~ sebben, a forradalmi crpl a mizmustól, a kommunizm tál győzelmébe vetett szilárd met tel gyözödéstől áthatva került I — hangsúlyozza a határoz! — s a fél évszázados jubiV olt tim küszöbéig az SZKP ki; kommunista építés, az orszl ^ bel- és külpolitikája iráni/1 Q tusában szerzett gazdag ti ví­gasztalotokkal felvértezve ét pj kezett el, tevékenységébe pedig ma is a lenini taniti sok s az elmúlt fél évszázd tanulságai vezérlik. A határozatból kidért hogy a Nagy Októberi Sző Tj ciaíista Forradalom 50. évtot dulóját a Szovjetunió ősszé ~ népei, a dolgozók nagy ünn* D1 peként, az októberi eszmék, 1 kommunizmus eszmélnek dia J* dala jegyében ünnepük meg B Ez érthető, hisz’ valójában * szovjet nép tudja, hogy s> egykori cári Oroszorszáí „börtönlakói” milyen utat tét' tek meg az elmúlt fél évszá' zad alatt a történelem nag! országúján. De a Nagy Októ* bér dicsőséges jubileuma A éppen nemzetközi jelentőség* miatt — nemcsak a Szovjet' unió népeinek ünnepe les* Aligha tévedünk, ha megállt J pítjuk: az egész nemzetköd * kommunista és munkásmoZ' r galom történetének tanulsá' c gokkal teli évfordulója ezt 8 Olyan jubileumról — sőt) * várhatóan az évfordulóitoi * kapcsolódó eseménysorozatró! r — van szó, amely a béke, < í demokrácia és a szocializmtd r híveit ma szerte a világot S biztatja, bátorítja és lelkest I ti a további küzdelemre. 1 lesé) ! tmjm őst már csak a bizonyí­fyj tásl eljárás volt hátra. Ez meghökkentő ered­ménnyel zajlott le. A valóban ötórás konferencia első négy órájában a legújabb viccek hangzottak el, majd megvitat­ták a magyar labdarúgók sze­replését az Európa Kupában. Ezután a következő felszóla­lások hangzottak el: Törnek József (egészségügy): — A legújabb orvosi kutatá­sok bebizonyították, hogy egyes emberi szükségleteknek bizonyos mértékű visszatartá­sa növeli az életerőt és stabi­lizálja a vérnyomást. Az illem­hely ügyét tehát le kell venni a napirendről. Hamarics Nándor (külügy): — A külföldi vendégek emlé­keket gyűjteni jönnek ha­zánkba, és nem lenne szeren­csés, ha legszebb emlékeik a szóban forgó létesítményhez kapcsolódnának. Ellenzem. Szemek József (építésügy): — Az építőművészet ne a mélységekben, hanem a ma­gasságokban keresse kibonta­kozásának útját. A javasolt összegből egy huszonhateme­letes négylábon álló kilátót le­hetne építeni a város közepé­re, a November hét térre. A lábak alatt húzhatnának el az autók. A Javaslatot elvetem. Poros Lajos (pénzügy): — Ha a szükségletekkel rendel­kező illetők a közeli vendéglá­tóipari helyiségekbe igyekez­nek, úgy fogyasztásuk is meg­növeli majd az állami bevé­teleket! Szó se lehet róla, hogy ezt a lehetőséget csökkentsük! Sóvári Adolf összetört. Tu­4 vonatkozó hazai kísér­letek lebonyolításával Sóvári Adolfot bízták meg. A kérdés az volt: mi­lyen eredményre fog jutni az a konferencia, amelyet egy, a budapesti Erzsébet-híd budai hídfőjénél létesítendő repre­zentatív árnyékszék létesítése ügyében hívnak majd össze. Sóvári igen körültekintően szedte össze az adatokat. Tö­rnek József, az Egészségügyi Minisztérium részéről így nyilatkozott: — A szóban forgó létesít­mény szükségességét az embe­ri szükségletek kötelezővé te­szik. Hamarics Nándor, a Kül­ügyminisztérium részéről: — Az Erzsébet-híd gyönyörű látványa fővárosunknak, ame­lyet külföldi vendégeink elő­szeretettel fényképeznek. Eb­ből kifolyólag a reprezentatív kivitel kívánatos, hogy a jó benyomást semmi se csök­kentse. Szemek József, az Építés­ügyi Minisztérium képviselő­je: — Epfészeink valami mű­vészit kívánnak alkotni El­gondolásaink szerint a léte­Szocialista Egységpárttal, pél­damutató a népfrontmozga­lom megteremtésére kapita­lista körülmények között. A kongresszus igen helye­sen vette külön azt, amit De Gaulle politikájában minden haladó gondolkodású ember örömmel üdvözölhet, vagyis a NATO-val való szakítást és a közeledést a szocialista álla­mokhoz, elsősorban a Szovjet­unióhoz az európai biztonság megteremtése érdekében. Ugyanakkor elítélte a mono­póliumok érdekeit szolgáló belső gazdaságpolitikát és az önálló atomütőerő kiépítésére való törekvést, az atomcsend egyezmény aláírásának meg­tagadását. A francia kommu­nisták helyesen látják azt is, hogy az európai biztonság megteremtésére létre kell hozni az európai kommunis­ta pártok tanácskozását, és a Kínai Kommunista Párt vi­lágbekét veszélyeztető «kalan­dor politikájának megállj-t kell kiáltani. Ezért szükséges kellő előkészítéssel összehívni a kommunista és munkáspár­tok tanácskozását. Ez már csak azért is szükséges, mert a Kínai Kommunista Párt kalandor politikája, szovjet- ellenessége, csak az amerikai­ak vietnami agresszióját se­gíti, ez az agresszió pedig a világ békéjét veszélyezteti. A Francia Kommunista Párt és a baloldali erők együttműködésé­vel létrejövő erős, virágzó, demokratikus Franciaország szövetsége a kelet-európai szocialista országokkal szilárd gátja az Egyesült Államok ál­tal támogatott nyugatnémet revansista háborús törekvé­seknek, az európai biztonsá­got szolgáló nemzetközi kom­munista Összefogás pedig bé­kére kényszerítheti a vietna­mi agresszorokat és elszigetel­heti az agresszorokat segítő kínai kalandorokat. máté) E zzel a címmel kezdő­dött Waldcck Rochet- nak, a Francia Kom­munista Párt főtitkárának be­számolója január 4-én, szer­dán, a párt kongresszusának megnyitásakor. Az azóta vé­get ért kongresszus vitája tel­jes mértékben igazolta a be­számoló címében meghatáro­zott célkitűzés realitását. A kongresszus hátterét a fran­cia baloldali erők egységok­mányának aláírása szolgáltat­ta. Az a megegyezés, amely olyan széles körű összefogást tesz lehetővé, amelyre v az 1936-os népfront óta Francia- országban még nem volt pél­da. A kongresszus ülésén az­után az európai biztonság megteremtését sürgető fel­szólalások során ez a belső nemzeti egység kibővült a ha­ladó erők európai egységének hangsúlyozásával. Elsősorban áz európai pártok tanácsko­zásának összehívását sürgető óhajjal, másodsorban pedig a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának összehívását időszerűnek tar­tó javaslatokkal. A napjaink bonyolult poli­tikai viszonyai között utat mutató francia népfront-poli­tika szélesebb perspektívák lehetőségeit nyitja meg akár a kommunista és munkáspár­tok nemzetközi tanácskozásá­nak, akár az európai kommu­nista pártok értekezletének megtartása felé. Az az elvi bátorság, ahogy a francia kommunisták megkezdték az alkotó vitákat a kultúráról, az ideológiáról, ahogy párbeszé­det kezdtek a katolikusokkal, csak példamutató lehet, és a viták során elhangzott meg­állapítások gazdagítják a vi­lág kommunista mozgalmának szellemi kincsestárát. Az elvi engedmények nélkül megkö­tött belpolitikai megegyezés •tizét a Mitterand vezette Bal­oldali Demokratikus és Szo­cialista Szövetséggel, akár a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom