Észak-Magyarország, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-06 / 5. szám

ESZAKMAGYARORSZAG

Péntek. 1967. január

Veres Péter köszöntése

Veres Péter Kossuth-díjas író, hetven éves. Szavunk ünnepi csengésű, de nem az ünnepre, s az ünnepelthez szóló. Inkább amolyan som- mázás-féle: sűrítése, amennyire a szűkös terjedelem engedi, életútja, s írói munkássága legfőbb tanulságainak.

egyszerre: e sors osztályosait olyan tömbbé tömörítette, mely a belőle kiszakadt író magatartását is életreszólón meghatározta. Az induló Veres Péter írásai: e sorsközösség kinyilatkozásai. „Én nem mehetek el innen, /soha, sehova” — vallja egy korai

versében. Törvényéhez hű maradt: lélekben soha övéitől el nem távolodott, de közéjük akarta hozni 'a nagyvilágot, mindent, ami szép, nemes és amit érdemes, dacolva a közönnyel, hatósági vegzaturákkal. Jelképes, hogy első nagyobb írása, Az Alföld parasztsága, a Markó utcai börtönben születik, 1936-ban. Egy év se telik el, s a nagy magyar publicista, Bálint György, e szavakkal hívja föl a balmazújvárosi parasztíróra a figyelmet:. „Veres Pétert két napig faggatta a balmazújvárosi csendőrörs. Kezét, lábát merőlegesen kinyújtva, arcát a mennyezet felé fordítva, órákig tartó görcsös mozdulatlanságban kellett a nyomozók kérdésére válaszolnia. Súlyos vádpontokat kellett tisztáznia: miért érintkezett Móricz Zslgmonddal, és Illyés Gyulával? Kéziratait és könyveit elkobozták.”

Igen, a hatalom fölfigyelt rá, miért világos egy kunyhóablak a balmazújvárosi szegénysoron, megérezték, mesz- sze lobog annak a fénye, ámde hiába próbálták kioltani. Érezték, a szellemi honfoglalás, melynek Veres Péter előőrse és serkentője volt, valamiképp az igazi, a történelmi honfoglalás, a fel- szabadulás kicsikart előlege. Amint az író legjelentősebb műve, a Számadás, önéletrajz ugyan, de egy szegényparaszt eszmélését hűségesen fölidézve, a tömegek, a hárommillió koldus történetét, akaratát fogalmazta meg. Azt, ami a nép valójában volt, és amivé_ lenni akart. Ez, a történelmi helytállás, Veres Péter sorsának és életművének másik fontos, kire-kire kötelező tanulsága.

Igen, még ma is nehéz eldönteni, mivel tett többet: az- zal-e, hogy megírta osztályostársai életét, olyan hitelességgel és részletességgel, hogy műveiből, ‘ a Szűk esztendőből, a Számadásból, a Próbatételből és a trilógiává bővülő Balogh család történetéből a késő korok olvasója is elevenen maga előtt láthatja majd e napjainkban már múltbafordult világot — vagy azzal, hogy a földreform egyik előkészítőjeként és irányítójaként, forradalmár politikusként részt vett a szegényparasztság tengermélyi életének megváltoztatásában, hogy valóban és véglegesen múlt legyen, amit írásaiban megörökített.

És, miután a felszabadulás megtörtént, népe — az ő szavaival élve — véglegesen a „nemzetbe temelkedett?” A folyamat máig se ért véget, figyelmeztet az író. A hódítás még nem teljes: a „szellem napvilága” még nem ér el mindenüvé. Ezért foglalkozik ma, a régi frissességgel és szívóssággal, a tudomány, a művészet, a szellemi élet megannyi problémájával: viszi övéinek, mindazt, „ami szép, ami nemes és amit érdemes.” Így lesz Olvasónaplója a Számadás folytatása mindegyre táguló szellemi önéletrajz.

S ha ismét a múltat, a régi cselédsor nyomorúságát idézi föl, mint a Tiszántúli történetekben, nem az emlékekben merítkezik meg, s nem egy volt világba réved vissza, hanem a közösségi együttélés ma is érvényes és megszeghetetlen szabályrendjét kutatja, erkölcsi törvényeire figyelmeztet.

A hetedik évtized küszöbét átlépő Veres Péter gazdag ember. Gazdag, mert mérhetetlenül többet adott, mint amennyit kapott. Iszákja ma is kifogyhatatlan, mint a mesebeli szegényember tarisznyájából is mindig jut kinek-kinek madár látta kenyér. Mindenkinek, aki élni akar vele.

B. Nagy László

Egy

idős házaspár ajándéka

Orvosi rendelő és lakás építését fejezték be átalakításból nemrégiben Felsőga- gyon. Lakó ugyan még nincs az új létesítményben, de a felsőgagyiak remélik, hogy még az év elején kapnak orvost is. A tervek szerint Fel- sőgagy központtal új orvosi körzet alakul majd itt.

Érdekes az új orvosi lakásnak, rendelőnek megszületése. A lakásból egy idős házaspár szociális otthonba költözött, és a házat az államnak ajánlotta fel, azzal a kikötéssel, hogy azt. egészség- ügyi célra használja. A házaspár által szabott feltételnek ily módon tettek eleget.

A fizika „oktatása“ — villamoson

4 z utas gyürközik a A1 nagyapánk korabeli villamos kétszárnyú ajtajával. Sehogy sem nyílik. Mögötte türelmetlenül topognak a leszállásra várakozók. Ideges ráncigálás, de az ajtó makacs, tehát nem mozdul Végül egy apró termetű, igen kedves és készséges kalauznő ugrik az ajtóhoz, és azt mondja:

— Meg kell egy kicsit mind a két szárnyat. emelni. Nem nagyon, éppen csak másfél centimétert. Tetszenek látni? Ha valaki nem bírja erővel, csúsztassa az ajtó alá a cipője orrát és utána rántsa meg a fogantyúikat. De lehetőleg egyszerre kell megrántani, mindkét fogantyút, és lám, máris kinyílik az ajtó. Olyan ez kérem, mint az

egykarú emelő. Tetsző róla hallani a fizikában' Az utasok préselödve longanak át a nem telj1 sikerült ajtónyíláson, f aki azt gondolja, miért ! tudni az egy-; vagy két* emelőről, hogy a tudom birtokában megnyíljék a lóajtó. S különben is, \ van, ha valamelyik utas * tanult fizikát. De fejt fel, hogy tanult, s mond

rossz tanuló volt? Esd az egykarú emelőnél hit zott az óráról. Pokoli, j lyen bonyolult ez az élt Ámbár az is megld hogy a jámbor utas * gondol semmit, legfelj annyit: sok-sok villámot esi tolóajtaját miért nem hét egyszerű, hétközti mozdulattal kinyitni?

(r1

Kottasorok a szövegkönyvbe«

Hogyan Siéssiil egy musical zenéje?

A kérdés napjainkban nagyon is indokolt, hiszen a kedves, okos vígjátékokat mind gyakrabban fűszerezik szervesen illeszkedő, a cselekményhez szorosan hozzátartozó zenével. Tehát a komponista nagyon fontos „társszerző” a triumvirátusban.

Igazat ad ebben Vujicsics Tihamér, és még hozzáteszi:

— A színházlátogató közönség szereti a zenés-játékokat, ugyanis az igényesebb réteg már kissé ráúnt az állandóan ismétlődő „operett körforgásra”. •

— Ez egyben azt is jelenti, hogy a musical magában hordozza a zenei igényesség lehetőségét?

— Ez rendszerint így van. S mivel a közönség többnyire igényes muzsikát akar hallani, a Házasodj. Ausztria! című zenés játékban helyenként a vígopera elemeivel is kacérkodom. Vargha Balázs barát m olyan kitűnő verseket írt, hogy a zeneszerző nem zárkózhat el a poen-dús zenei variációktól.'Mert ugyebár a „Bérgyilkosok karának”, a

ff

Hazám, hazám, te mindenem

Országos bemutatóra készülnek a művészeti csoportok

((

A KISZ Központi Bizottsága a forradalmi ifjúsági napok alkalmából több értékes programpont között lehetőséget biztosít az öntevékeny művészeti csoportok országos bemutatkozására is. A népművelési intézet és a KISZ KB — ha kissé megkésve is — ismertette elképzeléseit az országos bemutatóval kapcsolatban. Ezek szerint minden megyéből egy, esetleg két csoportot hívnak meg területi bemutatókra, hogy aztán a lrm.pi ■rcíiri aIH nnt.su*

ZIPP

korra az is kiderült, hogy e

hazai gyártású könnyűipari terméket senki sem hajlandó javítani széles e honban, sem maszek, sem vállalat, sem szövetkezet, nyugalmam végleg eltűnt. Helyette elkezdődött a kálvária járás.

Mi gyártjuk a zippzárat, de a választék igen szűkös a boltokban. Se méretben, se színben, se használhatóságban nem közelíti meg azt a széles skálát, amelyen zippzárakat használunk a női pulóverekbe varrt tíz centistől a bőröndök lezárására szolgáló másfél méteresig. A színes műanyag zippzárat nem lehet javítani, a színes vászonba dolgozott fém pedig csíkot mutat a sötét ruhaneműn.

Műanyagból már tudunk gépalkatrészt gyártani, olyan kemény fogaskerekeket is, amelyeket szerszámgépeken, sőt gépjárműveken alkalmazhatunk. Majd csak eljutunk oda is, hogy a zippzárat se préselt gyümölcsízből készítsük.

jf-\ s akkor valóban nem jhj mi, a zippzárak vásárlói ülünk a hin- ‘íban, hanem7 a reklámfil- necske női szereplője.

(b)

mely együttesek léphetnek majd március közepén a televízió kamerái elé. Ugyanis a legjobb együttesek március 15-én, 18-án és április 3-án részt vehetnek az ünnepi televíziós bemutató programján.

Az összeállítások mintegy 25—30 percesek lesznek, az irodalom, a zene és a tánc ötvözete alapján komplex irodalmi színpadi műsorok alakulnak ki. A KISZ Központi Bizottsága nagyfontosságú kulturális demonstrá♦

t

O

♦

„Leltárba veszik66 a szerencsi járás műemlékeit és a régi szakmák leírásait

T llltőlag hivatalosan /j villámzárnak 'ás hívják, de mindenfelé csak zippnek, sőt: cippnek emlegetik, bár gyakran kerül kapcsolatba a villámmal, mert használói nem ritkán fakadnak olyan óhajra, miszerint az istennyila, azaz a villám csapjon abba, aki feltalálta. Ennyit a természetrajzáról.

A közelmúltban a televízióban bemutatták, hogy a magyar zippzár-gyártás

mennyire előrehaladt már: műanyagból olyan erős zárakat készítünk, amelyekre hintát is fel lehetett szerelni, és abban egy bájos hölgy ringatta magát, ahogy azt a reklámfilmecske, vagy híradórészlet rendezője előírta. Megnyugodtam, hogy a mi zippzáraink jó erősek.

Aztán bekerült családomba a magyar cipőipar egyik szép gyártmánya, a női csizma, amelynek szárába ■ugyancsak magyar gyártmányú zippzárat varrtak a derék készítők. Amikor nem egészen kétheti használat után a műanyagból készüli zippzár úgy szétmállott mintha vegyes gyümölcslék várból préselődött volna nyugalmam tovaillant. Amidója 1848, 1919 és 1945 történelmi határköveinek szándékozik emléket állítani a művészet sajátos lehetőségeinek igénybevételével

A történelmi, forradalmi évfordulók megünneplésére készülő műsorok kiforratlan halmazállapotban vannak még. Elsősorban azért, mert a forradalmi ifjúsági napok művészi vonatkozású program-sorozatát nagyon későn ismertették az érdekelt művelődési intézményekkel, csoportokkal. Ez azért is sajnálatos, mert a leggyorsabban és legeredményesebben dolgozó együttesek is csak nagy- nagy nehézség árán tudnak felkészülni február 15-re. Ugyanis ebben az időben kezdődnek meg a tájjellegű bemutatók, s ekkor születik döntés arra vonatkozóan, mély csoportok reprezentálják majd az ország irodalmi színpadjait a televízió nézőközönsége előtt.

Szűke^b hazánkban, Borsod megyében azzal lehetne ellensúlyozni az időbeli csúszást. hogy különböző népművelési intézményeink fokozottabban segítsék, támogassák azt a Borsod megyei csoportot, amelyik február 26-án a debreceni területi döntőn megkísérli a legjobbak közé jutást.

(P-D

„Zárdaszűzek karának” rt lehet akármilyen zenét krt ponálni.

— Milyen nehézségi' okozott , a zeneszerzőnek Napóleon-korabeli miliő?

— Feltétlenül figyeled kellett venni a kort, úgy* akkor a korszerűség kivárt mait is. A kettő ötvözete * ja majd azt a zenét, arrt remélhetőleg megnyeri miskolciak tetszését is.

— Voltak a színháznak í lön kívánságai?

— Ez természetes. A síi ház további vidámságra | rekszik, ezenkívül pántom' jeleneteket is be akar ikt* ni. Mindez új feladatokat rám.

Amíg beszélgetünk, né# a szövegkönyvet, Vujicsí Tihamér saját használ«* példányát. Ilyen dekora', szövegkönyvet ritkán lel> látni. A versek mellett kot! sorok futnak a lap széléig,, a zeneszerző a presszó egf csöndes sarkában már d dolja is számait.

— Hol születnek ezek 1 kottafejek?

— Mindenütt. OttlF presszóban, villamoson és vonaton. Mindig magamJí viszem a szövegkönyvet, J olvasgatom a verseket. * valamilyen zenei motívtf eszembe jut, azonnal lejei zem a lap szélére. Amikor f naton utazom, az étkezőt csiban eléggé termékeny < gyök. Tavaly lengyelorszí utam alkalmával egy fél fitf zenét írtam a vonaton, M<* ahogy Miskolcra utaztam, 1 étkezőkocsiban néhány kell1 mcsnek látszó motívurt'1 komponáltam.

— Ügy tudjuk, a music* műfajban ez az első bemut* kozása.

— Valóban, emiatt nagy* izgulok. De mivel Kalmár É tér karmester és Orosz Győri rendező személyében jó ti sakra 'leltem, bizakodom m* kolci musical-om sikerében.

Párkány LászlŐ

«. péntek: AZ ESERNYÖS KIRÁLY. Látványos esték. Heltai bérlet, este 7 örakoé

7. szombat: AZ ESERNYÖS 4 RALY. Bérletszünet. délu« 3 órakor.

AZ ESERNYÖS KIRÁLY, l) ványos esték. Csiky bérlet, * te fél 8 órakor.

8. vasárnap: AZ ESERNYÖS 4 RALY. Bérletszünet, délután órakor.

AZ ESERNYÖS KIRÁLY, lé ványos esték. Szigligeti béri* este fél 8 órakor. i

10. kedd: AZ ESERNYÖS 4 RALY. Bérletszünet, este 7 ód kor.

ti, szerda. AZ ESERNYÖS 4 RALY. I.átványos esték. Leli' bérlet. Este 7 órakor.

12. csütörtök. AZ ESERNYÖS 4. RALY. Bérletszünet Este 7 ót1 kor.

13. péntek. HARC A SZALÍ MANDRAKKAL. Bemutató «2 adás. Bérletszünet. Este 7 60 kor.

Vujicsics Tihamér mostanában mind gyakrabban jelenik meg Miskolcon, a Nemzeti Színházban és a város ismertebb kávéházaiban. A jókedélyű fiatalembert városszerte jó ismerősként köszöntik, hiszen a Tenkes és a

Princ, a katona című lv-fil- mek zeneszerzőjét illik ismerni, különösen akkor, ha a komponista személyesen is

megjelenik jónéhányszor a

képernyőn. Szerepléseire, főleg kitűnő zenei paródiáira sokan emlékeznek — többek között ezért is jó a fogadtatás. A Miskolci Nemzeti Színházban meg éppenséggel a

soron következő zénés játék reá vonatkozó részleteinek, megvitatására érkezett.

Házasodj, Ausztria! — Ez a címe annak a musicai-nék, amelyet a Miskolci Nemzeti Színház hamarosan műsorra tűz. Mikszáth Kálmán Akii Miklós című könyvéből Hu- bay Miklós írta a szövegkönyvet, Vargha Balázs készített a darabhoz hangulatos verseket.

Hogyan születik a musical zenéje?

Közmondásos pontosságát, ahogyan az élet- és szellemvilág megannyi jelenségének, a legapróbbaknak is, lebírha- tatlan szívóssággal nevet ad, hiába próbálnák utánozni. A 6zemlélet, a stílus változásain azonban átüt, s kötelez a lényegi igazság: sose add föl a világ vallatását, hogy érzékieted, gondolataid hálójába fogd, tettenérd a teljes életet, legjobb tudásod szerint. Aki erről lemondott: mestersége, hivatása, ember-léte legfőbb törvényét szegte meg.

Veres Péter eszmélésétől kezdve szüntelen vallatta a világot —, hogy változtathas- ton a világon. Életútja a nagy agrárproletár falu, Balmazújváros villanytalan viskói közül az irodalmi-szellemi élet központjában: sokakban a rendhagyó esetek hökkent csodálkozását kelti. Pedig nem afféle tüneményes „karrier” ez, melynek ívét a személyes becsvágy mohósága húzta volna meg. Magatartásában, írásaiban egyaránt egy réteg szószólója, életének, szenvedéseinek, legjobb tulajdonságainak művekbe sű- rítője, az irodalmi maradan- dóságba mentője volt. E réteg: a valahai szegényparasztság Zárt közössége, hol az „elnyomás” szónak betüszerinti értelme volt: a jogfosztottság, a társadalmi kiszolgáltatottság, a mindennapi betevőért folytatott örökös harc a természettel és az élet uraival

»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦I

ben megszervezi a jelentőszolgálatot és a gyűjtőhálózatot így ha érdekesebb leletre bukkannak, azonnal jelentik a miskolci Herman Oltó Múzeumnak. A munkaközösség irányításával és a pedagógusok bevonásával az idén két fontos területet fognak össze. „Leltárba veszik” a járásban található műemlékeket, amelyekről nemcsak történeti leírást, hanem fényképeket is készítenek. Ugyanakkor ösz- szeállítják a régi szakmák, mint például a tokaji gyertyahúzó mesterek, a taktakö- zi kenderfeldolgozó, a mézeskalácskészítők, a hegyaljai perecsütők és kádárok emlékeit.

| Az új esztendő első napjai- . ban figyelemre méltó kezde- ‘ ményezést valósítottak meg a szerencsi járás művelődési szervei. Javaslatukra a szerencsi várkastély művelődési klubjában megalakult Borsod megye első helytörténeti munkaközössége. Tagjai pedagógusok, orvosok, szőlősgazdák, ipari dolgozók, középiskolái fiatalok, akik elhatározik, hogy összegyűjtik, s feldolgozzák a járás 28 községének történeti és néprajzi [emlékeit, a vidék mese- és [mondavilágát, valamint a már [feledésbe merülő egykori híres szakmák leírását. A mun- • kaközösség minden község-