Észak-Magyarország, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-05 / 4. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZAC Csütörtök, 1967. január 5. Miskolc kommunista orvosai tanácskoztak a városi pártbizottságon Az MSZMP Miskolc városi Bizottsága is egyik legfonto­sabb feladatának tartja, hogy ismertesse, magyarázza a IX. pártkongresszus anyagát vá­rosunk lakosságának minden rétegével. Az értelmiségi dol­gozók közül eddig a pedagó­gusok, a képzőművészek és — tegnap, január 4-én — az orvosok számára tartottak Ilyen célú tanácskozást. • — Városunkban 554 orvos Ol/égyit, a segítőkkel együtt 3900 az egészségügyi dolgozók száma. Ugyanakkor rendelő- intézeteinkben egy év alatt egy millió százezer (!) ember fordult meg. Ez azt jelenti, hogy a kerületek cgv-egy la­kosa évente tízszer elmegy az orvoshoz. Moldován Gyula, a városi pártbizottság titkára ezeket az adatokat annak bizonyí­tására mondotta el előadásá­ban, hogy mennyire nem le­het közömbös társadalmunk számára az egészségügyi dol­gozók munkája, ideológiai Jelkészültsége, politikai kép­zettsége, érdeklődési köre, gondolkozása. Az őket felke­reső emberek százai ugyanis nem csupán az egészségükkel kapcsolatos kérdésekről ejte­nek szót. A társadalmi té­mákról beszélve az orvosok véleményét. megnyilvánulá­sait mértékadónak veszik. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy az egészségügyi dolgo­zók a házi ápolónőktől a fő­orvosokig, a rendelőintézetek­ben és klinikákon egyaránt tisztán lássák társadalmunk céljait, és megértsék pártunk \ politikáját. Ebben a munkában pedig elsősorban a kommunista or­vosoknak kell példát mutat­niuk. Nekik kell az élvonal- | ban fáradozniuk azon, hogy | megszűnjenek az egészség- | ügyi dolgozók körétjen itt-ott még fellelhető helytelen né- i zetek és törekvések: a kis- ! polgári szemléletek, az egzisz- ! tencializmus, a politikai kö- j zömbösség, a nyugati életmód követése. Moldován Gyula elvtárs, aki részletesen ismertette pártunk IX. kongresszusának irányelveit, határozatait, a tennivalókat is hasonló rész­letességgel bontotta le a helyi egészségügyre vontakoztatva. Városunk kommunista orvo­sainak képviselői élénk és érdekes eszmecserét folytat­tak a részletkérdésről is. A tanácskozás azt bizonyította: az egészségügyi dolgozók is teljes mértékben helyeslik pártunk politikáját, s ennek szellemében még többet kí­vánnak tenni mindennapi munkájuk során. Sukarno hejeieníéae Osa Maliki, az Indonéz Nemzeti Párt elnöke kedden este Sukarno elnökkel foly­tatott magánmegbeszélés után közölte, hogy az elnök engedve az ideiglenes népi tanácskozó gyűlés követelésé­nek, hajlandó számot adni az 1965. szeptemberi puccsot megelőző politikájáról. Mali­ki időpontot nem határozott meg, csak annyit mondott, hogy Sukarno hamarosan ele­get tesz a tanácskozó gyűlés követelésének. Alamsiah ve­zérőrnagy, a hadsereg helyet­tes főparancsnoka ugyanakkor közölte: Sukarno elnök még a muzulmán újév — január 13. — előtt „fontos bejelentést tesz”. Meggyilkolták Mohammed Khidert Kedden este madridi lakása előtt az utcán meggyilkolták Mohammed Khidert, az algé­riai forradalom emigrációban élő egyik volt vezetőjét. Ami­kor Khider kilépett háza ka­puján, két ismeretlen személy arabul megszólította. Az algé­riai politikus válasz nélkül hagyta őket és beült kocsijába. A két ember közül az egyik lövéseket adott 1c a kocsira. A lövéseket, meghallva Khi­der — aki eddig sértetlen maradt — kiugrott az autóból és menekülni kezdett. Ekkor újabb öt lövést adtak le rá, amelyek végeztek vele. Fele­sége és sógora, akikkel együtt indult el otthonról, azonnal kórházba szállították, de mire odaérkeztek vele. Khider meghalt. A támadók a zűrza­varban eltűntek. Egyike volt annak a kilenc algériai vezetőnek, aki 1954- ben elhatározta, hogy áttér­nek a fegyveres akcióra Fran- j ciaország ellen. 1956 októberé- ! beh Ben Bellával és az FLN j két másik vezetőjével együtt j tartóztatták le a franciák. A két politikus között A tanulók iskolai öltözetéről A minisztérium intézkedés­ben szabályozta az általános és középiskolai tanulók isko­lai öltözetét. Ezek szerint nem lehet kötelezni az egyenruha, a köpeny és a diáksapka vi­selését. Á feltűnő öltözködés elke­rülése, a tanulók utcai ruhá­jának megkímélése céljából helyes és ajánlatos, hogy mind az általános, mind a középis­kolások — fiúk és lányok is — az iskolában- munkakö­penyt hordjanak. Kötelező előírás azonban erre sincs, s a köpenyt nem viselő diákok­kal szemben nem szabad fe­gyelmi eszközt alkalmazni. Az utasítás értelmében a leánytanulóknak is meg kell engedni, hogy hideg időben köpeny alatt melegítőt, vagy szövetnadrágot viseljenek és azt rosszul fűthető tanterem­ben tanítási idő alatt is ma­gukon tarthassák. Iskolát vál­toztató diákok korábbi tanin­tézetükben használt munka­köpenyüket, védőöltözetüket természetesen továbbra is vi­selhetik. Iskolai egyenruhát kötele­zően előírni ugyancsak nem szabad. Az iskolai hivatalos ünnepségek alkalmával azon­ban a szülőket felkérhetik a tanintézetek, hogy a lányok sötét szoknyába és világos blúzba, a fiúk pedig sötét nadrágba és világos ingbe öltözzenek. A középiskolások az iskola típusát és nevét feltüntető jelvényt viselhetnek, az álta­lános iskolák tanulói nem. Az úttörők és KISZ-tagok formaruhájára, valamint an­nak viseltére \ onatkozóan továbbra is az ifjúsági szer­vezet által kialakított gya­korlat az irányadó. SzocVisfa Císúe'értViiezIcl Kómában Szerdán délelőtt Rómában kétnapos értekezletre ült ösz- sze a szocialista intemaeio- nálé. Az értekezleten részt vesznek Nyugat-Európa, Iz­rael és Mauritius szocialista pártjainak vezetői. A csúcs- konferencián részt vesz töb­bek között Willy Brandt nyu­gatnémet és George Brown angol külügyminiszter, Bruno Kreisky volt osztrák külügy­miniszter, Pietro Nenni olasz miniszterelnök-helyettes, Ra­fael -Paasio finn miniszterel­nök, Torsten Nilsson svéd külügyminiszter. A zárt ajtók mögött tartandó megbeszélé­sen, amelyet Bruno Pitter­mann, a szocialista intema- cionálé osztrák elnöke vezet, megvitatják a nemzetközi pénzügyi helyzetet, a szocia­lista és kommunista pártok kapcsolatát. Pham Von Dong nyilatkozata Tévedésből A Pentagon szerdán dél­után szűkszavú közleményben adta hírül, hogy egy „Buzo- gány”-típusú (Mace) kísérleti rakéta „letért előre meghatá­rozott röppályájáról, s felté­telezhetően Kuba fölött átha­ladva a szigetországtól 160 kilométernyire délnyugatra fog a tengerbe zuhanni”. A 13 és fél méter hosszú, órán­ként 1046 kilométeres sebes­séggel haladó rakéta becsa­pódásáról egyelőre még nem érkezett jelentés. A New York Times szerdai számában megjelent Pham Van Bongnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének nyilatko­zata, amelyet Salisburynek, a lap hanoi küiontudósítójának adott. A beszélgetés során Pham Van Dong újból kifejtette a VDK kormányának ismert négypontos programját. A VDK miniszterelnöke hangsú­lyozta: e négy pont a vietna­mi probléma rendezésének alapja. — A legfontosabb kérdés egy életképes rendezés létre­hozása — fűzte hozzá Pham Van Dong — az első lépése­ket ebben az irányban két­ségtelenül Washingtonnak kell megtennie. Mi nem sür­gethetjük a történelem mene­tét. Ha ez nem történik meg ma, majd megtörténik hol­nap. Vietnam egyesítésének kér­déséről szólva a vietnami kormányfő kijelentette: „Mi majd egymás között megvi­tatjuk ezt a kérdést és a legmegfelelőbb eszközökkel oldjuk majd meg”. Ugyanak­kor Pham Van Dong hangsú­lyozta, hogy a vietnami nép szilárd elhatározása: addig harcol, míg meg nem szűnik az agresszió. , azonban 1963-ban nézetel­térések merültek fcL Khider nem értett egyet az algériai kormány államosítási intézkedéseivel és lemondott. Svájcba utazott és 1964 júliu­sában bejelentette, hogy ellen­zékbe vonul Ben Bellával szemben. Néhány nappal ké­sőbb robbant ki az FLN tit­kos pénzalapjának ügye, Ben Bella Algírban elmondott be­szédében nyíltan azzal vádol-: ta Khidert, hogy elsikkasztot­ta és svájci bankokban he­lyezte el a körülbelül hat­vanmillió frankra becsült ősz- szeget, amelyet mint az FLN pénztárosára bíztak rá. A vád­ra Khider egy sajtóértekezle­ten azt válaszolta, hogy az összeget Ben Bella ellenzéké­nek rendelkezésére bocsátja, ha összeül a pártkongresszus. Khider meggyilkolásának híre nagy megdöbbenést keltett az algériai ellenzék köreiben. A szociális erők frontja (FFS), Alt Ahmed pártja a Bumedi- en rendszer zsoldjában állá ügynökök műveként igyekszik feltüntetni a merényletet. A spanyol bűnügyi rendőr­ség országos nyomozást indí­tott Khider algériai politikus gyilkosainak felderítésére. A spanyol rendőrség meg szeret­né előzni, hogy' a Khider-ügy spanyolországi Ben-Barka-, üggyé váljon. Buteflika algériai külügymi­niszter szerdán megbeszélést folytatott a spanyol ügyvivő* vek 4ugusxtun 25 — szeptember 171 Országos mezőgazdasági kiállítás és vásár Mint lapunkban már hírt adtunk róla, idén ismét nagy érdeklődésre számottartó ese­mény színhelye lesz fővá­rosunkban az Albertirsai úti kiállítási terület. Augusztus 25-e és szeptember 17-e kö­zött rendezik meg a 66. Or­szágos Mezőgazdasági Kiállí­tás és Vásárt, amelynek fő célkitűzése: bemutatni a mezőgazdasági termelés nép- gazdasági szerepét, jelentősé- j gét, a gazdaságok legújabb j növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési eredmé­nyeit, termelést módszereit, tapasztalatait. Tükrözni fogja ez a kiállítás a tudomány eredményeit, a mezőgazda­ságnak más népgazdasági ágakkal való kapcsolatait, a harmadik ötéves terv legfon­tosabb mezőgazdasági célki­tűzéseit, valamint a gazdaság- irányítás új módszereinek je­lentőséget és alkalmazását. Ki ti vehetnek részt a kiállításon? A Mezőgazdasági Értesítő 1966. évi 40. számának külön­lenyomata részletesen tartal­mazza a földművelésügyi mi­D ecemberben gyakran kéményseprőt látok. Eszembe jut Fenyve­si úr, aki mestere volt ennek á szakmának, N-ben. Ott, ahol 1944. decemberének egyik ködös délutánján le­hullott egy ötvenkiiós bomba: első és utolsó az egész hábo­rú alatt. N. kisváros volt. ál­mos tespedtség, mit bombáz­ta^ volna itt? Lehetséges, hogy ez a bomba is csak vé­letlenül oldódott ki egy arra repülő gépből; Mindenesetre lehullott a földre, pontosab­ban . Fenyvesi úrra, aki éppen akkor támolygott ki a bíróság melletti kocsmából. „Szép de­rűsen sétált át. a másvilág­ra” — mondogatták később az emberek. Lehet. hogy. nem volt igazuk. Fenyvesi úrból csak annyit láttak, hocv min­den délután részeg. De az emberek felületesek egymás megítélésében . . . Nem kiabálták többé Feny­vesi úrnak a gyerekek, hogy „kéménvsenrőt látok, szeren­csét találok”. Fenyvesi űr sem talált. Igaz, 6 nem is a szerencsét, hanem a boldogságot kereste egész életében. Akkoriban N.-ben érettségi bizonyítvánnval ritkán men­tek az emberek kéménysep­rőnek A városházán, a hiva­talnokok felének néev polgá­rija volt és a hato1»mis altisz­teknek azt mondták: Tános, vigvo pt* a dossziét... Fütyült Fenyvesi a városhá­zi tintanyalókra. Nem kel­lett neki a könyökvédő. Apjá­tól örökölte a mesterséget, a fekete ancuggal, a kis létrá­val és a kotró seprűvel együtt Valamint a havi ezerpengős jövedelmet. Elvett egy szép úrilányt feleségül. Az asszony mindenkinek mesélte, hogy férje érettségizett, mert szé- gyellte a férfi kormos arcát Ezért a meséért a köznép ki­nevette, az úri nép is, mert mégiscsak kéményseprő volt Fenyvesi. Eleinte vissza-visszajártak az asszqny lánykori társasá­gába, aztán a férfi azt mond­ta, menjen Amálka egyedül, nem érzi ő ott jól magát. Tizenhat kéményseprő le­génnyel dolgozott, a város fél fertályán ők kotorták a kor­mot a kéményekből. Embere­it jó! fizette, így is sokat hoztak a konyhára. A mun­kába eljárt, abból nem enge­dett, neki nem fájt. hogy a gyón mosott kezén este a társaságban. ott feketéink mestersége címere. Felesége nagy vircsaftot vitt, cseléd, mosónő, sza­kácsnő. kertész, mert a kertes villához ilyen ember is kel­lett. Fenyvesi a koromból összehordott mindent. Arany­bányává változtak a házak kéményei. Ha a férfi nappal nagyrit­kán összetalálkozott a város­ban feleségével, látta, hogy az asszony elpirul, és nyakán összébb húzza a perzsabun­dát. A kéményseprő szerel­mesen mosolygott, fekete ar­cából elő villant szép fehér fogsora. H ázasságuk tizedik évé­ben kezdett inni. Tár­saságban voltak, egy egész keveset ittak is, aztán hazatértek. Az asszony gyor­san levetkőzött, tusolt, aztán lefeküdt. A kéményseprő gyorsan mellé bújt. A nő er­re megszólalt: — Kérem, nyissa ki az ab­lakot, megfulladok! Egyéb­ként, is, hogy rakta le a ru­háját? Nadrágja a földön, az inge az asztalon! A férfi kinyitotta az abla­kot, felemelte a nadrágját, belebújt, az ingét is felvette és elment a kocsmába. Egy hónapig minden áldott este berúgott. Egyik hajnalon apámmal együtt állítottak be hozzánk. Fenyvesi úr sírt, anyámnak kezet csókolt és azt mondta: nemzetes asszo­nyom, maga drága nagyasz- szony. Négy gyermeket szült, egyedül mos, főz, takarít és szereti a férjét. — Azután még egyszer: — Nemzetes nagyasszony! Mondja, hogy csinálja maga ezt? Honnét van ilyen szép lelke? Anyám háborgott egy ki­csit de azért tetszett neki a bók. mert érezte, hogy szív­ből jött és ezért a szesz sem tudta devalválni. Mi gyerekek ott az ágyban nem értettük a hajnali képet. Anyám kiküldte a férfiakat, felöltözött, kiment a konyhá­ba, korhelylevest főzött, to­jást sütött. Nekünk is jutott belőle, örültünk és vártuk, mikor jön megint Fenyvesi úr. Nagyon szerettük a tojás- rántottá t. N yolc év múlva jött, amikor mi már más örömök után futkos­tunk, nem is örültünk neki. Anyám se főzött korhelyle­vest, fáradt volt. A kémény­seprő elmondta monológját és eltávozott. Délelőtt találkoztam vele a városban. Sietett egy másik kémény felé. Köszöntem ne­ki és eszembe jutott, amit apám mesélt hajnalban, ami­kor eltávozott tőlünk. A kéményseprő lányát megkérte egy hadnagyocska. A kauciót, ötvenezer pengőt is összekaparta, egyébként nem vitte volna a lányát a katonatiszt. A fiú már egy éve járt hozzájuk, evett-ivott és birtokolta a kisasszony szerelmét. A minap baktat Fenyvesi az utcán, a gyerekek kiáltanak utána: „Kémény­seprőt látok ..amikor fel­tűnik a vőlegény két huszár­tiszt társaságában. Apósára néz, aztán elmegy mellette, mintha sosem látták volna egymást. Aznap éjfélkor a vőlegény néhány muzsikus társaságá­ban éjjelizenét adott a menyasszonynak. „ ... Hány csillagból van a szemed, Zsóítkám?” Sír a hegedű, remeg a férfihan|. Kinyílik egy ablak és lent­ről felszáll egy sóhaj: „Zsó- fiká-í^ kis bogaram, de sze­retlek ..." — Komolyan? — kérdezte egy borízű férfibasszús. Az­tán piszkos víz loccsant a tiszt 'arcán, végigcsorgott a snájdig extra mundéron. Káromkodás, kardcsörgés, odabenn lánysírás, asszonyszi­tok. — Maga őrült, részeg disz­nó! Tönkretette a lányom bol­dogságát! Megsértette a tiszti becsületet. Megérdemelné, hogy párbajra hívják és le­döfjék, mint egy kutyát. Azután egy pofon csattant odabent, majd idekint. Az egyik muzsikus kapta a tiszt úrtól, men a holdfényben úgy vélte, hogy rajta vigyo­rog a brácsás. A benti pofon­ról nem lehetett tudni, ki adta, ki kapta. Az asszony kihajolt, bocsánatot kért. A tiszt soha többé nem ment hozzájuk. Fenyvesi tizenhat legényé­vel tovább kotorta a kémé­nyeket. Délutánonként beült a kocsmába, szótlanul berú­gott, aztán tántorogva elin­dult haza. Ha az utcán a gye­rekek csúfolták. szótlanul megsimogatta buksi fejüket és cukorkát osztott nekik. Hazatért és lefeküdt a cse­lédszobában, egy rossz dikó- ra. Otthon sem szólt senki­hez. L ehullott egy ötven- kilós bomba: első és utolsó az egész háború alatt. . lehullott a földre, pontosabban Feny­vesi úrra, aki éopen akkor támolvgott ki a bíróság mel­lett lévő kocsmából. „Szép derűsen sétált át a másvilág­ra” — mondogatták később az emberek. Tehet, hogy nem volt igazuk . . Suha Andor niszter utasítását a kiállítás megrendezéséről. és az ezzel kapcsolatos tudnivalókról. É szerint a kiállításon részt ve* hetnek — akár egyéni, akáf kollektív jelentkezés útján —1 mindazok a termelöszövetkc- zetek, állami gazdaságok tudományos szervezetek, in- tézmények és mezőgazdasági vállalatok, amelyeknek anya* ga, terméke segíti a kiállítás fő célkitűzéseinek és felada* tainak teljesítését. Az utasítás melléklete tartalmazza azokat a meghatározó feltételeket (szinteket), melyeknek alapjai a résztvevő gazdaságok, tér* melőszövetkezetek 1966., vág? 1967. évi növénytermesztésit kertészeti és állattenyésztési eredményeikkel jelentkezhet­nek. A jelentkezések elbírá­lása az illetékes mezőgazda­sági szakigazgatási szerveit útján történik. Jc'.cuíkezcsi határidői január 31 Ezúton is felhívjuk a tef1 melőszövetkezeti, állami gaz­dasági vezetők figyelmét a Kiállítási Iroda felhívására, amely a jelentkezési határidőt 1967. január 31-ig szabja meg■ Jelentkezési lapot az állami gazdaságok és gépjavító állm mások közvetlen felügyeleti szervüknél, a termelőszövetke­zetek, tsz-csoportok és az egy­szerűbb mezőgazdasági szö­vetkezetek a járási tanácsolt mezőgazdasági osztályainál igényelhetnek. Mivel a kiállításon részt vehetnek olyan ipari üzemek vállalatok és személyek i* akik a mezőgazdasági terme­lést segítő új eljárásokat, módszereket dolgoztak )d szintén igényelhetnek jelent­kezési lapot közvetlenül aí FM Mezőgazdasági Kiállítási Irodánál. Elöljáróban annyit még el kell mondanunk, hogy mini eddig minden kiállítás alkal­mával, a legeredményesebbe® szereplő gazdaságok a termé­kek díjazásán kívül értékel tárgyjutalomban is részesül­nek. Arról is rendelkezett 3 miniszteri utasítás, hogy * tenyészállat-bemutatón részi vett és a helyszínen eladott állatokért az érvényes árakofl felül, 15 százalékos kiállítási felárat kell fizetni. (O. M.) f

Next

/
Oldalképek
Tartalom