Észak-Magyarország, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-29 / 25. szám

Rozsdatemető a folyómederben A Táros felőli parton jelző­lámpák gyúlnak. Piros zászló leng; mindkét hídfő előtt. Le­áll a forgalom. Mi történt? Süketítő dübörgés a válasz. Tizenkét mázsás kos óriási pörölyként zuhogtatja ütéseit a vascölöpre. Feszül a daru drótkötele, zúg az emelőszer­kezet, újból és újból elereszti terhét, szikrát szór az acél. — Miért áll a forgalom? — Csinálják az új hidat... — És ezért csapnak ilyen nagy hűhót? S amikor öt, tíz percnyi ké­sedelemmel mindkét irányból megindul a karaván, nem lát­ják, hogy az úszó stég mellett búvár ereszkedik a Sajó jeges vizébe . .. Légbuborékok csob­bannak a felszínre, aztán el­part mentén. Ezért áll le a forgalom cölöpverés idején. — Hiszen a búvár csak hu­szonöt, harminc centire túr- kálhat bele az iszapba — rán­colja homlokát gondterhelten Izsvák József építésvezető. — Ki tudja, nem fúródott-e mé­lyebbre bomba, gránát, löve­dék ... Pörölyözi ütéseit a kos. A stéget a folyó közepe felé von­tatták. Csak két ember tar­tózkodik az óriási vascölö­pök közelében A gép keze­lői. Szélesre tárt, újjnyi vas­tagságú acéllemez óvja őket is, gépüket is a veszélytől. Jelzőlámpák gyúlnak a par­ton. Az ütemes robaj után halk dünnyögésnek tűnik a lent, a Sajó mélyén lövedé­ket látott? — Folyóvízben nem lát a búvár. Csak tapint. S amikor már megtapintotta a nem lá­tott tárgyat, az már jó. In­kább attól kell tartani, amit nem érzékelünk. Félni — er­ről beszélni sem szabad! Óva­tosnak lenni — az más. Centi­méterről centiméterre lépke­dek előre az iszapban. Kezeim tapogatózva nyúlnak elém, mintha sötétben keresgélnék. Lehajolok, finom mozdulatok­kal kotrom a medret. Iszap, iszap, iszap ... Valami tárgyat érintek. Még nem tudom, mi az. Lágyan körülsimogatom. Keresem a formáját, megálla­Fél füllel Két szomszédos ter­melőszövetkezet tagjai utaznak együtt a vona­ton. Természetesen mindkét fél a maga gazdaságát tartja fej­lettebbnek, jobbnak. Az egyik kertészeti bri- gádvezetö számadatok­kal is bizonygatja a maga igazát. — Hát igen, jó Is a maguk kertészete, ami­óta T—34-essel műve­lik — jegyzi meg baju­sza alatt mosolyogva szomszédja, az egyik „vetélytárs”. — Olyan traktorunk még nincs, nem is hal­lottam róla — mond­ja csodálkozva a bri­gádvezető>, — Nem is traktorról beszélek én. A T—34 annyi, mint egy tanár és harmincnégy diák. (p. s.) Él üzem szimieu ♦ f ♦ t ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ 4s ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ « « ♦ ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Bővítik a tokaji borkvsi»!»! Tokajban, a Tisza-híddal szemben lévő reprezentatív földművesszövetkezeti borkós­toló az elmúlt esztendőben 1,3 millió forintos forgalmat bonyolított le. Az egyre nö­vekvő idegenforgalomra való tekintettel elhatározták, hogy az idén bővítik a pince-bor­kóstolót. A szomszédos pin­ceágakat is megnyitják, s íz­léses berendezéssel látják el. Szabadkéményes szalonna­sütő helyeket és laeipecsenye sütőt is létesítenek a pince­ágban. Betartották a határidőket a cementgyári javítók úsznak. Csak a telefon, s a szivattyútól a sisakig levegőt szállító gumitömlő köti össze a búvárt a világgal. A világ­gal. amelyről a búvár ettől a pillanattól kezdve teljesen megfeledkezik. Egyetlen rossz lépés az iszapba süppedő ólomtalpú cipőben, egyetlen vigyázatlan fogás, s ki tudja, mi történik... Es mi történne idefönn, ha az óvatosság nem parancsolna kellő elő vigyázatot! Nem fö­lösleges a „nagy hűhó”. A folyó iszapágyában gyilokszer- számok lapultak, ,rníg föl nem fedezték őket. S még nem tudni, vajon mindegyiket ár­talmatlanná tették-e? Az utóbbi években, a nagy forgalom következtében, sta­tikailag meggyengült a mis­kolci Sajó-híd. A Hídépítő Vállalatot bízták meg' vele, hogy addig is, amíg felépül a terveeett új híd, erősítse meg a régit. A vállalat munkához látott. De csak azután, hogy a veszélyt, elhárították! A híd pillérei körül, álnokul folyó iszapköpenye alá rejtőzött ak­nákat, gránátokat, lövedékeket fedeztek föl. Kísért a múlt. Em hírek életének biztonsá­ga, emberi alkotások meg­semmisítésére szánt szörnye­tegek feküsznek húsz évnél is régebben a mélyben. Félelme­tesebbek tengeri polipnál, régi hajósok képzeletében született kétéltű sárkányok­nál, ismeretle« vízivilágok ra­gadozóinál. De ezt csak a búvár tudja igazán! Az elmúlt év októbe­rétől mindennap lemerül a folyóba, hogy az utolsó ször­nyet Is felkutassa és megbir­kózzék vele. A régi híd meg­erősítésekor húsznál több robbanó-gyilkot hoztak fel­színre. S azóta is találtak vágj' tíz lövedéket. Ki tudja, van-e még? Nem fúródik-e rá az iszapba ereszkedő vas- cölöp, hogy azután egy óvat­lan pillanatban felrobbanjon a ví:. lyének fo-nyn, ijedel­met és pusztítást küldve a hídon keresztül haladó jármű­vek összevissza búgása. Partra húzzák a stéget — itt úgy nevezik: a tag —, ember mászik fölfelé a daru létrá­ján, fagy ragasztja tenyerét a drótkötélhez. A többiek a töltésoldalon csúszkálnak le­felé, talpuk alatt recseg a sí­kosságot ellensúlyozó homok, amit a keskeny deszkapallóra szórtak. Mögöttük lépked a búvár, játékosan kavicsba rúg, csobban a víz. A víz — barátja és ellenfele. Egyked­vűen néz a piszkos-sárga ha­bokra. Arca nyugodt. Voná­sai markánsak, alakja tömör- izmos. Megáll. Két ember lép hozzá. Gj'akorlott mozdula­tokkal ráadják a búvárru­hát, lábára erősítik a nehéz cipőket. Gumikesztyűt húz­nak a gyapjúkesztyű fölé. Már csak a sisak marad. Hárman illesztik fejére, vállára. Elől, hátul lovagi mellvértként hat a sisak réz-támja. A búvár rövid parancsokat osztogat. Néhány perc és kezdődik az izgalmas, víz alatti munka. — Mindig csak az ismeret­len izgalmas. — A sisak kerek nyílásán, ahová még nőm il­lesztették be a menetes réz­keretbe ágyazott üveglapot, szempár villog elő. Kántor Károly, a búvár hangja olyan, mintha pince mélyéből törne elő. — A búvár különben sem lehet izgatott. — Sohasem volt? — Egyszer. Amikor a Boráros téri híd roncsait emeltük ki a Dunából. Egy éles roncs bemetszette a gumitömlőt. Vezérkötelem pe­dig beakadt. Akkor még te­lefon sem volt a sisakban ... Fogyott, fogyott a levegő. Szi­várogva buborékolt a vízbe az elviselt, régi gumiruha gyűrődéseiből. De akkor is ar- | ra gondoltam: nem veszíthetem i el lélekjelenlétemet. Régen j volt. Csaknem húsz éve. — Mit érzett, amikor itt í pítom nagyságát, fekvését, süllyedését... S akkor sem érzek semmit. Semmit sem szabad érezném! Koncentrálni, mindig csak koncentrálni.., Zárul az üvegfal. Vízbe csüngő vaslétrához lépked a búvár. Igazi ólomléptekkel. Derékig ér a víz, aztán nya­kig, már csak a sisak búbja látszik. Csobbanva elmerül, fölötte elúsznak a légbuboré­kok. Néma csönd kíséri. Csak az életet tápláló szivattyú dol­gozik halk szuszogással. Vajon merre jár odalent? Ismeretlen, ijesztő világban, ahol régi vétkek rozsdateme­tőjének kísérteiéi leskelődnek az élőkre... Csala László Foto: Szabados György Hírt adtunk róla, hogy a Hejőcsabai Cement- és Mész- műben a kedvezőtlen időjárás ellenére is jól halad a nagy­javítás. A szerelő ibrigádok jó munkájának eredménye­ként pontosan tartani tudták a határidőket, s minden üzem­rész a meghatározott időben kapcsolódott be ismét a ter­melésbe. Január közepén előbb a kőbánya, az újjáva­rázsolt kötélpálya és a nyers- üzem kezdhette meg a terme­lést, majd január 23-án a klinkerüzem, 25-én fél, majd 27-én teljes kapacitással a cementmű salakszállítója kapcsolódott be a munkába. Tegnap, szombaton három cementmalom is üzemelt már, január 30-án, hétfőn pe­dig a csomagoló kapcsolódik be a termelésbe. Évente 14 vagon újhelyi juhfúró Kertészliál lesz Miskolcon A miskolci báli szezonnak várhatóan egyik érdekessége lesz a február 4-i kertészbál. Erre az alkalomra szebbnél ftIeg!nfalmazolt iskolai dolgozatok „Az ember egészségéért” is­meretterjesztő mozi előadásai nyomán megírt iskolai dolgo­zatokat jutalmazott a Borsod megyei Közegészségügyi Jár­ványügyi Állomás és a Borsod megyei Tanács V. B. művelődés­ügyi osztálya. Elismerő okle­vélben részesült Lénárt Erasé- bet, a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium tanulója, Zelei Margit, a mezőkövesdi IV. sz. általános iskola ta­nulója, Lukács Tibor, a be- rentei általános iskola tanulója és Tóby Katalin, a ricsei ál­talános iskola tanulója. szebb virágkülönlcgességek- kel díszítik majd fel az Avas szálló fehértermét, ahol este nyolc órakor a Megyei Műve­lődési Ház Avas táncegyütte­se palotással nyitja meg a bált. Ezen az éjszakán a Je­reván bár szintén a kertészbál vendégeinek rendelkezésére áll, akik éjféltől két óráig a j magyaros teremben külenle- ! gességként korhelylevest és I kolbászos bablevest Is ío- j gyaszthatnak. j A kertészbálra — amelyet ; a Magyar Agrártudományi Egyesület kertészeti és szőlé- | szeti társasága, a Miskolci : Kertészeti Vállalat, valamint j a Megyei Művelődési Ház ren- | dez — január 30-tól lehet aaz- | talt foglalni és jegyet váltani az Avas szálloda üzletvezetői irodájában. százezer forint haszonra szá­míthat a vállalkozásban részt vevő csaknem 30 termelőszö­vetkezet. Hűtőházban tárolt gomolyá­ból a téli hónapokban is gyárt­ja az üzem a kitűnő újhelyi juhtúrót. Évente mintegy 40 ezer juh tejét, illetve az ab­ból készült gomolyát dolgoz­zák fel. Az idén mintegy 14 vagon juhtúrót és házi körö­zöttet adnak a kereskedelem­nek. Bélyeggyűjtők sarka As Autóklub hírei A MABÉOyc észak'UaíjyaMMíá- gi területi irodája átköltözött a Bajc.y-Zsilinszky u. 4. szám alól a Kazinczy w. 3. s». alá. Telefonszáma és p«6tafiók száma i'áltozatlan maradt. * 1967. április 1-töl 9-ig rendezik meg Miskolcon az V. Omágos If­júsági Bélyegkiállítást. A kiállí­tás célkitűzése, hogy a bé*yegösz- szeállítások bemutasson 1. A forradalmi hőséit életét, ! mányok, a művészetek nagy alko­tóit, az emberi haladásért kifej­tett tevékenységüket. 2. Az 1848-as szabadságharc, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság harcainak, hazánk szocialista épí­tésének eredményeit. 3. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatását a világ fejlő­désére, a Szovjetunió sikereit a kommunista társadalom építésé­ben, a technika, a tudományok, a művészetek fejlesztéséhen. A kiállításon részt vehat min­den bélyeggyűjtő, aki még nem töltötte be 18. életévét, valamim kollektív gyűjteménnyel “ minden úttörő- és ifjúsági bélyeggyűjtő szakkör. A kiállításon való rész­vétel díjmentes. A kiállítandó gyűjteményeket album-lapokra keli feldolgozni. Az album-lapok szélessége 23—26 cm, magasság 29 —30 cm. Az album-lapokMl egy keretben 12 darabot helyeznek ki. Minden album-lap hátoldalán fel kell tüntetni a kiáJtftó nevét, élet­korát, lakáscímét é« az album- lap sorszámát, s a lapon elhelye­zett bélyegek darabszámút is. A kiállításra az e célra szolgáló űr­lapon IwrfH jelent kasai, legkésőbb 1967. febrnár 15-ig. A jelentkezési lapokat a követke»® címre kell küldeni: Onmágos Ifjtbsági Bé­lyegkiállítás rendesrf bizottsága, Miskolc, 1., pf.: 119. Jelentkezési lap igényelhet* *) a fenti címen. A rendező bizottság a jelentkezé­sek alapján 1967. február 28-ig közli a gyűjtővel az elfogadásra vonatkozó határozatot. \x elfo,- ffiftdett gyűjteményeket. W67. már- ctos 10-e és 15-e között kell meg­küldeni a rendező bizottság fenti címére. * Legutóbb megemlékeztünk a Magyar Posta centenáriumáról. Kiegészítésképpen közöljük, hogy a Posta vezérigazgatósága (Bp., XII., Krisztina körút 6-8.) felhívás­sal fordul minden művészhez: ad­janak be bélyegterveket, hogy az esemémykm méltó l>éif eyeorozat nlkéazftéoéve I k é s z öc. tfi c k az évfordulót. ötleteket, javaslato­kat a gyűjtőktől is szívesen fo­gadnak. Varró Gyula A Magyar Autóklub helyi csoportja 1967. január 31-én 18 órai kezdettel előadást tart | a7. SZMT kultúrtermében. Az i előadás címe: A közlekedés \ szabályainak története. A jo- ! gosítvány megszerzésének ügy­rendje. Előadó: Bódis György. Minden klubtagot és érdeklő­dőt szeretettel várnak. m Az Autóklub helyi csoportja 1967. február 19-én téli túrát szervez Jávorkútra. A túrán részvevők gyakorlati bemuta­tóval egybekötött előadást is hallanak a téli vezetés tech­nikájáról. Indulás: az SZMT Felszabadítók útjai székháza elől a gyülekezés után, 8 óra­kor. Visszafelé a túra 17 óra­kor indul Jávorkútról. Az út­vonalat a gépjárművek csak a túra során és menetidején vehetik igénybe. Az érdeklő­dők 1967. február 12-ig je­lentsék be az Autóklub mis­kolci helyi csoportja (Autómű­szaki Intézet, Baross Gábor u. 13—15.) alatti irodájában f személyesen, vagy levélben, ! hány személlyel kívánnak A jobb ivóvízért Prügyön kevés az egészsé­ges, tiszta ivóvizet adó kút Remény van azonban rá, hogy a vízellátásban hamarosan változás történik. A községi ! tanács ugyanis nemrégiben próbafúrást végeztetett, mely­nek nyomin 26 fokos melegvíz tört a felszínre. Bár a víz me­leg, hűtve alkalmas az ivásra. A községi tanácson úgy terve­zik, hogy amikor az anyagiak lehetővé teszik, ezzel a forrás­sal segítik majd a falu vízel­látását. részt venni. Értesítjük az Autóklub tagokat, hogy az iroda átmenetileg a fenti cí­men található. Helyi vezetőség ESZA KM AGY AROUSE AG A Magyar Szocialista MunkáspArl Borsod megyei Bizottságénak lapja Főszerkesztő Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc. Tanácsház tér *, Teletext <rMlrno(c; Titkárság: 16-88» Kultilrrovat: 16-067 Ipar! rovat: 16-035 Párt­rovat: 16 078 Mezőgazdasági rovat: 33-637 Sportrovat 16-049 Bel- Dolliikat rovat oanasz ügyek: 16-046. Riadta: a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat Miskolc. Kossuth u. ti. Felelős tdadö: Blrő Péter Telefon: 36-181 Hirdetésfelvétel: Széchenyi u 15-17. Telefon: 16-218 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési dl: egy nőnapra 12 fi Előfizethető a helyi posta­hivataloknál és a kézbesítőknél Index: 25 053 Készült a Borsodi Nyomdában, Felelős vezető: Mér, György. i Az elmúlt esztendőben köz- | ismertek voltak a XVI. sz. i Autójavító Vállalat anyag- és alkatrészellátási problémái. Lapunk hasábjain is több al­kalommal szóvá tettük, hogy fontos népgazdasági érdek fűződik a használaton kívüli tehergépkocsik mielőbbi mun­kába állításához, hiszen a nagy szállítási csúcsok idején a MÁV nem tudja megoldani a termelőszövetkezetek, az építőipari vállalatok, a gyá­rak, bányák szállítási problé­máit. Az alkatrészellátás hi­bái azonban akadályozták a felújításra beadott tehergép­járművek tervszerű javítá­sát. Ezen a vállalat úgy pró­bált segítem, hogy fokozot­tabban feltárta a belső tarta­lékokat, ha szükség volt rá, átcsoportosította a munkaerő-| két. A jó gazdaságszervező munka, nem utolsósorban a* a tény, hogy a motor- és al­katrészellátásban mutatkozó! hibák az év második felében fokozatosan megszűntek, meg­hozta az eredményt. A mérleg olyan adatokat, műszaki, gazdasági eredmé-! nyékét tartalmaz, amely jo­gossá teszi a vállalatot a* élüzem címre is. Az év végé­vel termelékenységük és terv- teljesítésük meghaladja a 110 százalékot, vállalati e»ed- ménytervüket pedig 87,3 szá­zalékkal túlteljesítették. Ezek alapján a dolgozók egyhavi nyereségrészesedésre számít­hatnak. Eredményes zárszámadás­ra készülődik a termelőszövet­kezeti közös vállalkozásként működő sátoraljaújhelyi juh­túró üzem. Az elmúlt évi jó munka eredményeként több

Next

/
Oldalképek
Tartalom