Észak-Magyarország, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-18 / 15. szám

Miskolci beszélgetés r> > r* „ »

5 retress Zsuzsával

ÉSZAKMAGYAEORSZAG

Szerda, 19Ö7. Január I*.

A neves operett-primadonna kellemes beszélgető partner. Azt hihetne az ember, hogy az évtizedes színházi pályafutás, a siker nem képes elviselni az emberközel séget. Petress Zsuzsa alaposan rácáfolt erre; szívesen belesodródott a legszeszélyesebb témákba is. Természetesen az apró, mindennapos tréfák, kedves viccek után mégiscsak ahhoz kanyarodtunk vissza, ami évszázadok óta a színházi újságírás lényege: mit csinál Petress Zsuzsa Miskolcon?

Évad elején a felduzzadó társulat bemutatkozásának időpontjában Petress Zsuzsa nevét nem említettük meg, mert nem tudtuk pontosan. milyen szálak fűzik a Miskolci Nemzeti "Színházhoz.

— A Három tavasz című operett főszerepében mutatkozom be a miskolci közönségnek. Ez lesz az első találkozásom a város színházbarátaival — hallottuk Petress Zsuzsától.

— Tudomásunk szerint a Fővárosi Operettszínházban a Három tavasz Rozikáját, tehát a szubrett szerepet elevenítette meg.

— Igen, ennek külön története van. A pesti előadás rendezőjének, Horváth Tivadarnak sok bosszúságot okoztam, mert bevallom őszintén, a kezdet kezdetén nem tetszett a szerepem. Vissza akartam adni, de a rendező ragaszkodott hozzá, hogy én játsszam Rozikát. A premier után bebizonyosodott, hogy kár volt a berzenkedésért, Rozikából épkézláb figura született a színpadon. A magyar színházi élet ismerői tudják, hogy Hansit Honthy Hanna alakította. E kitűnő művésznő mellett kellett Rozikából elfogadható alakot faragnom. Aztán a sors szeszélye folytán Honthy Hanna betegsége miatt fél nap alatt kellett beugranom Hansi szerepébe. Sőt, egyszer «z a különleges feladat várt rám, hogy a második felvonástól én játszom a főszerepet, ugyanis Honthy' Hanna az első felvonás után rosszul lett. Hát ilyen, izgalmakban nem szűkölködő helyzetek után kötöttem barátságot a Három tavasz két érdekes szerepével.

— És a Három tavasz után?

— A színháztól függ minden, ugyanis jelen pillanatban nem állok szerződésben a Fővárosi Operettszínházzal, tehát szabad vagyok. Már a próbák alatt megszerettem a Miskolci Nemzeti Színház tagjait, az énekes kollégákat, s mindenkit, aki Lajtai muzsikájának, az operett szövegének és táncainak feltámasztásán fáradozik.

(P—1)

Egri Turmix a miskolci Otthonban

— és néhány gondolat ennek kapcsán

A törökéri szivattyútelep rekonstrukciója

Az OVF tervező vállalata, a VIZITERV nemrégiben elkészítette a Bodrogköz törökéri belvíz-szivattyútelepe

korszerűsítésének kivitelezési tervét. Az egész Bodrogköz több mint 100 négyzetkilométernyi térségének belvizét ugyanis a törökéri főcsatorna vezeti a Holt-Bodrog medrébe. A terület víztelenítésére csúcsidőben másodpercenként 4 köbméter vizet kell a törökéri szivattyútelepnek átemelnie.

*í A régi, 1896-ban készült gőzüzemű .szivattyú múzeumi példánya ma már nem üzembiztos. és nem felel meg a követelményeknek. De az 1943-ban beépített. Diesel

üzemű berendezés sem eléggé megbízható, és belvízjárás idején napjainkban már a két szivattyú együttes teljesítménye sem elegendő a csúcsigény kielégítésére. A Bodrogköz térsége mezőgazdaságának fejlődése miatt ugyanis a holdanként! vízkár is igen jelentősen megnövekedett A rekonstrukciós terv szerint a gőzüzemű szivattyútelepet egyelőre, mint „hideg- tartalék” berendezést megtartják. Egyidejűleg megépül azonban az új villamosüzemi szivattyútelep további 3 köbméter másodpercenkénti teljesítménnyel, üzemben marad továbbá a Diesel-szivaty- tyú, amelyet később szintén

Rácsodálkozás a második filmesztétikai tankönyvre

villamos üzeműre alakítanak át. így a törökéri szivattyútelep teljesítőképessége a hidegtartalékkal együtt csúcsidőben másodpercenként 7 köbméterre növekszik, amely már lényegesen nagyobb biztosíték a fejlődésben levő terület belvízmentesítésére. A villamos áramot a korábbi elképzelés szerint a helyszínen beépítendő Diesel elektromos berendezés termeli majd. Amint azonban a hálózatról kaphatják a villamos energiát, a Diesel üzemet kiiktatják.

A rekonstrukció során új gépészlakás. 12 személyes munkásszállás, melléképületek építéséről, a vízellátás és csatornázás megoldásáról, valamint 2,3 kilométer hosszúságú makadám bekötőút megépítéséről is gondoskodnak. Az utóbbi révén a fontos szivattyútelep megközelítése kedvezőtlen időjárási viszonyok között is jelentősen kedvezőbbé válik.

A rekonstrukció teljes költsége 12.5 millió forint lesz, a munka befejezésének határidejét 1969-re tervezik.

Vincze Oszkár

A miskolci Otthon étterem £ presszó-termében az elmúlt

♦ vasárnap délután öt órára , minden szék foglalt volt. Délelőtt ugyanez történt a Jere- iván bárban A Kilián-délen levő presszó nem először látja el az irodalmi kávéház szerepét. A diósgyőri Ady

^Endre Művelődési Ház né♦ hány esetben már ide hozta ^irodalmi és kamarakoncert

♦ jellegű rendezvényeit. Ezek $ sorában jelentkezett az egri

♦ Turmix, amelyet a szakmai közönség először az elmúlt év november elején láthatott az Egerben megrendezett fesztiválon. ahol a fél ország legjobb irodalmi színpadai mutatták be új szerkezetű, a

. komlexitás jegyében született i műsoraikat. E komplex iro♦ dalmi összeállítások többféle iművészeti ágazat, közreműkö♦ dését igénylik, több művészet

♦ ötvözetéből születik meg a kész produkció, mint például a versmondók, a zenészek, a táncosok közös munkájából a diósgyőri Görgő. Jóllehet cr.2 egri Turmix nem teljesen ezt a komplexitást képviseli, hiszen a versmondókon kívül mindössze egy szál hangszeres zenei közreműködőt igényei, mégis, a műkedvelő művészeti mozgalom, az öntevékeny irodalmi színpadok új útjaira nyit ablakot.

Az egri irodalmi színpad Turmix című műsora zenés, szatirikus összeállítás. Karinthy Frigyes, Benjámin László és Bárány Tamás irodalmi karikatúráját halljuk sajátosan szerkesztett keretben. Pódium nincs, a szereplők a kávéház vendégei között, elvegyül ten ülnek az asztalok mellett, egyikük-mási- kuk járkál is néha. így hangzik a nagyon szellemes ösz- szekötő szöveg, és így hallhatjuk szinte kivétel nélkül igen magas színtű előadásban Kosztolányit, Szabó Lőrin- cet, Tóth Árpádot. Ady Endrét, Babits Mihályt, Móricz Zsigmondot és önmagát per- szifláló Karinthy paródiákat, Benjámin László „átköltésé- ben”, Weöres Sándor, Darvas József, Fodor József, Janko- i vich Ferenc, Juhász Ferenc,

| Simon István, Soós Zoltán I munkáit és önmaga karikatúráját, valamint Bárány Tamástól Veres Péterig és Fejes Endre műveinek görbe tükörképeit. Persze, mindez így felsorolva nem tudja érzékeltetni azt a hatást, amelyet a kávéházi asztal mellől elmondott paródia kelt, azt a meghitt, bizalmas légkört, amely néhány percen belül úrrá lesz a teremben. Ismerősök és ismeretlenek bólintanak össze egy-egy különösen kiemelkedő poén hallatán, s valahogy együtt lélegzik a terem, előadó és hallgató egyaránt. A produkció egyes darabjainak és egészének — művészi értékein felül — legnagyobb értéke éppen ez a közvetlenséget, egyűvétartozást teremtő hatás. Szinte szeretnénk minden szám után tapsolni, de a műsor gördül tovább, valahol még a levegőben rezeg az imént hallott karikatúra utolsó hangfoszlánya, de a közbecsapó zongora már új hangulatot készít, elő. Dicséret a műsor igen jó szerkesztéséért. és nagyszere előadásáért a Szívós József vezette egri irodalmi színpadnak.

O

Az egri irodalmi színpad előadása a kellemes emlékű délutánon túlmenően elgondolkoztató. Műkedvelő művészeti mozgalmunk új útjairól, útkereséseiről és helyenkénti zsákutcáiról többször szó esett már lapunk hasábjain is. Sok helyen találkozunk még az avatag módszerekhez való görcsös ragaszkodással, megmerevült sémák védelmével. Hatalmas anyagi és egyéb erőbefektetéssel csillogó tánckarokat, erőszakoltan összetartott, erőtlen kórusokat, szervezünk, és a körülmények,'adottságok figyelem- bevétele nélkül különféle csoportokat verbuválunk oktalanul, eredménytelenül és költségesen. Ez nem általánosítás, hiszen e művészeti kategóriákban néhány kiváló együttessel is büszkélkedhetünk Borsodban, de sokkal több ellenpéldát lehelne említenünk. S a felsorolt görcsös ragaszkodások az öntevékeny művészeti élet be- szürkiíl éséhez, érdektelenné válásához vezethetnek.

Amikor a diósgyőr-vasgyári Görgő bemutatását méltattuk, már utaltunk a műkedvelő művészeti mozgalom új útjainak lehetőségeire Most. aí egri Turmix megtekintése után ismét kell róla szólnunk. A többféle művészetet ötvöző irodalmi produkció al egyik járható út, a. másik pedig az, amit az egriek csináltak. Alapjában formai változáson ment át az irodalmi színpad előadása. A szereplőket nem választja el a nézőtől a rivalda, nem áll fölötte a pódiumon, megszületett at irodalom élvezetének inti- mebb lehetősége, s e bensőségesebb Jégkörben bizonyára könnyebben jut, el a mondanivaló a hallgatónak nemcsak szívéhez, hanem értelméhez is. Természetesen itt nagyobb gondot igényel a műsorszerkesztés, mint például egy tánczenekari est megszervezésénél, vagy egy tánckari est szántainak összeválogatá- sánál. Az irodalmi kávéházak közönsége sem egységes. Ott is megtalálható a sznob, megtalálható a csak az extrémitá* iránt érdeklődő, s az is, akinek irodalmi felkészültsége, bizony, nem elég minden paródia jó megértéséhez. Az egriek bemutatta keret azonban módot nyújt akár réteg-, akár differenciáltabb műsorok

szerkesztésére. Feltétlenül jó azonban ez a műsorszerkezet arra, hogy — főleg falun — könnyen lehessen vele mozog- ni. Nem kell hozzá jóformán semmi felszerelés, hiszen » zongorát adott esetben egy gitár, vagy más, hordozható- hangszer is helyettesítheti, *i kiválóan alkalmasnak mutatkozik az irodalom korszerű terjesztésére, megszerettetésére, bensőséges légkör teremtésére.

A komplexitást és est * közvetlen előadásmódot említettük itt csak a műkedvelő művészeti mozgalom ajánlhat tó új útjai közül. Természetesen korántsem merítettük |W a témát. Az egriek példamutatóan keresik az új lehetőségeket Érdemes őket követni.

Benedek Miklós

Bányászzeneka ri karnagyok klubja

A Borsodi Szénbányászati Tröszt területén működő fúvószenekarok karnagyai és helyetteseik számára a szak- szervezet trösztbizottsága karnagyi klubot alakított Ennek vezetője Mentényi Ernő, a pe- recesi fúvószenekar karmestere lett. A hetenként tartandó összejövetelek részben munkaszervezési, résziben továbbképzési jellegűek. E karnagyi klub feladata a tröszt területén adódó zenei események egybehangolása, cserehangversenyek szervezése, a karnagyok, részben rajtuk keresztül a zenekari tagok, végső soron a közönség zenei műveltségének emelése, * nem utolsósorban az egységes szemlélet kialakítása valamennyi bányász fúvószenekarnál. A továbbképzési jelleget domborítja ki például a január 29-i rendezvény is: a karnagyok részt vesznek azon a zenekari próbán, amelyet Lehel György a Miskolci Szimfonikus Zenekarral tart a másnapi koncert előtt.

\

Pályázati felhívás

Az IBUSZ 1967-ben ünnepli fennállásának 65. évfordulóját. Ebből az alkalomból országos gyermek rajz-pályázatot hirdet az általános iskolás gyermekek körében. A rajzoknak az utazás örömeit kell ábrázolniok. Az IBUSZ három kategóriába sorolja a beküldött rajzokat:

1. 50x70 cm-es piakát,

2. i oldalas prospektus,

3. levelezőlap.

Mindhárom kategóriában három díjat állapít meg a grafikusművészekből és utazási szakemberekből álló zsűri. A díjnyertesek egy-egy külföldi utazási utalványt kapnak. Beküldési batáridő: 1967. május L

Cím: IBUSZ Igazgatóság Budapest, V„ Felszabadulás

tér 5., n. 239.

i

meghonosításához ad számottevő segítséget Rayman János és Szabó Árpád Gyümölcstermesztés című munkája, amely a napokban jelent meg. Az általános részben olvashatunk a. gyümölcstermesztés múltjáról, növényanyagáról, a gyümölcsfák telepítéséről és ápolásáról, trágyázásáról, öntözéséről, talajmunkáiról, a növényvédelemről. A hagyományos módszer mellett ismerteti a könyv az újabb és tapasztalatokkal már megerősített, bevált eljárásokat is.

A részletes részben bőséges anyagot szentelnek a szerzők az alma, a körte, a naspolya, a birs. a cseresznye, a meggy, a szilva, a kajszibarack, az őszibarack, a mandula, a dió, a gesztenye, a mogyoró, a bogyós gyümöl- csűek termesztésének. Mindegyik gyümölcsnél részletesen szólnak az éghajlati és talajigényekről, a fajtákról, a szaporításról és gondozásról, a talajmunkáról és trágyázásról, és ismertetik a szedéssel, osztályozással és szállítással kapcsolatos tudnivalókat.

Külön érdeme* felhívni a figyelmet a tápanyag utánpótlásról, az új koronaformák kialakításáról, valamint a csonthéjasok termesztéséről szóló fejezetre. Az ízléses kiállítású, szépen illusztrált és kitűnően használható könyv nélkülözhetetlen a gyümölcs- termesztésben dolgozó szakemberéknek és a hazánkban szép számban kertészkedő embereknek, nemkülönben a gyümölcstermesztő termelő- szövetkezetek tagjainak.

| A Mezőgazdasági Könyvki- S adó jól átgondolt tervszerű (munkája sokrétűen és egyre nagyobb tömegek körében gyarapítja a mezőgazdasági ismereteket, és nyújt értékes i tájékoztatást, tudnivalókat, s ! tapasztalatokat a mezőgazda- ! sági termelés korszerű fej- j lesztéséhez. Hagyományos [ gyümölcstermesztésünknek új

> korszaka következett be a kö- i zelmúltban, amikor létrejöt- ! tek a nagy termőfelületű, a 1 gépi művelés követelményei- i nek megfelelő, korszerű nagy- 5 üzemi állami és termelőszö- ; vetkezeti gyümölcsgazdasá> gok. Ezek fokozatos termőre . fordulásukkal egyre nagyobb

> szerepet kapnak az ország gyü> mölcsellátásában, ami meg> teremti a belső fogyasztói

! piac minőségi és válásztéko- I sabb áruellátásának lehetősé- ; gét, az egyre növekvő export i és a konzervipar igényeinek ! ki elégi tését. Gyümölcs ter’ mesztésünkben ugyanakkor ! fontos tényező a házi kertek ; termelése is. Ezek a lakosság ; ellátásában igen komolyan ' részt vesznek.

! Az is köztudott, hogy a ! mezőgazdasági exportban gyümölcstermesztésünk milyen jelentős mértékben van érintve, és hogy ezen a területen még korántsem aknáztuk ki minden lehetőségünket.

Hogy a továbbiakban menynyire sikerül növelni a meny- nyiséget, a választékot, a versenyképes gyümölcs termesztését, az nem kis mértékben a korszerű művelési eljárásoktól függ. Éppen ezeknek

Gyümölcstermesztés

mindaddig csak a koramer- szíális filmeknek lehet sikerük a tömegek körében, amíg meg nem ismertetjük ifjúságunkkal ennek* a fontos művészeti ágnak esztétikai normáit.

Az országban kísérletképpen mintegy 60 középiskolában tanítanak már filmesztétikát. A Művelődésügyi Minisztérium komolyan gondolja e tárgy tanítását: rövid idő alatt már a második filmesztétikái tankönyvet jelentette meg. Az elsőt, miként a mostanit is, Bölcs István kitűnő középiskolai tanár, a filmesztétika rangos ismerője állította össze. A második tankönyv egyik rokonszenves vonása, hogy a filmművészet ábrázolásmódjait kontaktusba hozza az irodaloméval, a képzőművészetével, és a zeneművészetével. A tankönyv amolyan munkafüzet-szerű kiadvány; a könyv összeállítója különböző feladatokat dolgozott ki, amelyeket a fiataloknak kell megoldaniok. Például: Az alábbi üres helyre, legközelebbi moziélményeidből válogatva, írj le néhány, számodra emlékezetes montázst — olvashatjuk a tankönyv 76. lapján. Ehhez hasonló feladatok 'tucatjával találkozhatunk a kitűnően szerkesztett, s tankönyvnek nagyon is megfelelő összeállításból. Természetesen a filmesztétikai tankönyvből nem hiányoznak azok a képek sem, amelyek eligazítást, segítséget adhatnak a különböző plánok, kamerabeállítások megértéséhez.

V

árosunkban és megyénkben egyelőre még csak tanári példányokként,

; bizonyos mértékig kuriózumokként láthatók a film- esztétikái tankönyvek. Véleményünk szerint érdemes 'enne megteremteni a személyi- és tárgyi feltételeket hozzá, hogy Borsod megyében is megkezdődhessék a filmesztc- ;ikai oktatás.

(párkány)

V

életlenül került kezünk- ' be a középiskolák első osztálya számára készült filmesztétikai tankönyv. Rövid ideig tartó lapozgatás után kiderült, hogy ez immár a második kiadás. Nem lehetett meghatottság nélkül pergetni azokat a lapokat, amelyeken, ilyesmik olvashatók : A művészetről, A képsíkok és alkalmazásuk. Megvilágítás, kamera, kameraállás, kameramozgás stb.

Hát eljutottunk idáig. Okos tankönyv született meg a ».legtömegesebb” művészetről, a filmről. Hogy menynyire hiányzott a filmesztétikai oktatás hazánkban, ezt számos példával illusztrálhatjuk. Főleg ifjúságunk körében az irodalom megítélése,, mindig is könnyebb feladatnak mutatkozott. A fiatalok tankönyvek lapjairól tudomást szerezhettek az irodalom normáiról, így következésképp sikeresebben igazodtak el a prózairodalom és a költészet dicsérhető és elmarasztalható termékei között. A képzőművészet, de főleg a művészet- történet tanítása, ha nem is túl könnyen, de évekkel ezelőtt megvetette lábát a középiskolák katedráíp. A zeneművészet tanítása, ha kacskaringókkal és buktatókkal is, szintén meglelte otthonát a középiskolákban. A következetlenséggel függ össze, hogy a képzőművészeti ízlés, a zenei ízlés mégsem fejlődik a kívánt ütem szerint.

A filmművészet esztétikai kérdéseiről ifjúságunk eddig alig-alig hallott intézményesen. Pedig már statisztikai képletekben gondolkodva is figyelmet keltő következtetésig juthatunk el. Fiataljaink többsége általábar hetenként, de inkább kéthe tenként egy könyvet olva el, ugyanez idő alatt a televí zió közbeiktatásával ke' három filmet is megtekint.

Nagyon is időszerű tehát hogy középiskoláink mindjobban felkészüljenek a filmesztétika tanítására, mert hiszen