Észak-Magyarország, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-18 / 15. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek) Sorozatban készül a villanymozdony vezérlőasztala A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIII. évfolyam, 15. szám. ARA: 50 FILLER Szerda, 1907. január 18. A t S zobrokat nézegettem a. tétova hóesésben: köl­tőt, népvezért, hazafit. Álltak a télben, az aláömlő laza fehérségben, a hópely- hek kitartó táncában és esz­méket sugároztak felém. Mert minden szobor valamilyen eszmét sugároz, néha többszö­rösen is. Aztán ezek az esz­mék a nézőben egyesülnek, s egy újabb eszmei képletben nyernek megfogalmazást. Azután bementem a kávé- házba. A bennem feszülő szen­vedélynek engedelmeskedve kortyoltam forró feketémet, s mert nem elég egy átok, egy Szenvedély — kávém kortyi- hoz mohón szívtam a cigaret­tát. E kettős élvezet közben eszembe jutott, hogy ahol a kávécserje nő, ahol a kávébab terem — ott nincsen tél és nem havazik. Ott a szobrok is napfényben állnak és nap­fénytől hevült légtérbe sugá­rozzák szét eszméiket. Az emberiségnek vannak egyetemes eszméi is, azoknak szobrát mindenki láthatja. Ez a szobor maga a föld, amelyen élünk, sőt, amelyből élünk. És a föld, meg az, hogy itt élünk rajta-belőle, olyan egye­temes eszméket sugároz, ame­lyekhez mindenki ragaszko­dik. Alapvető ezek közt az egyetemes emberi élet, amelyet jó lenne kiegyenlíteni: meg­teremteni a földön az egyete­mes emberi jólétet és boldog­ságot ... hogy bárhol él az ember, legyen egyformán sza­bad. boldog és elégedett. Milyen nagy és mégis meny­nyire egyszerű, érthető, kézen­fekvő, szinte már egészen Hét­köznapi emberi eszmék ezek. Ezek az egyetemesen nagy emberi eszmék mégis lassan és nehezen, időben is sokára valósulnak meg. Pedig meny­nyivel másként hatna ránk még a tél is, ha tudnánk, hogy az emberiség mindenütt boldog, mindenütt van elegen­dő étel, meleg ruha, meleg szoba és az ember mozgásához télen is kellemes közlekedési feszközök. B elenéztem az újságba, mely előttem hevert az asztalon. Vietnam­ban mo.^t rossz az időjárás, esik az eső, de a bombázások nem csökkentek, sőt, az ellen­ség haderői a zuhogó csőben országrészeket perzselnek fel. Nekem Vietnamról mindig Dá­vid és Góliát esete jut eszem­be. Ez a biblikus példa most országok sorsában ismétlődik. Mellettem, a szomszédos asztalnál egy polgártársam forró kakaót ivott. Gondolat­száguldásom hirtelen odata­padt a párolgó ételre. Kint tébolyult tánccal lefelé zuhan­tak a jég szétfoszlott pilléi, sorsuk utolsó ívét repülték be a hópelyhek. Szinte csodála­tos, hogy ezek a könnyed jég- szirmocskák milyen súlyosan tudnak zuhanni... Az egyet­len bögre kakaóból és a mel­lé tett kiflikből hirtelen elém táncolt a behavazott ország. Arra gondoltam, hogy a tejet valamelyik távoli faluból hoz­ták a kakaóhoz. Ott meg kel­lett etetni és itatni a tehene­ket, hogy télen is adjanak te­jet, pedig ott is vinnyog a fagy, széna- és szalmakazla­kat, kutakhoz vezető utakat temet be a hó. A falvakhoz vezető utakat is betemette, a ,tej mégis megérkezett, sőt, nemcsak ide, a kávéházba, ha­E nem az egész városba, minden üzletbe és minden tejboltba. Csakugyan — jutott eszembe —, senki se panaszkodott, hogy nem lehet tejet, vagy vajat kapni... A tej nem jött ide magától, autók és vonatok hozták el, az autókhoz és vo­natokhoz viszont emberek kel­lenek. Először olyanok, akik a fehér pokollal dacolva meg­tisztítják az utakat és a vas­utakat a hófúvásoktól, azután gépkocsivezetők, mozdonyveze­tők, fűtők, vonatkísérők és ra­kodómunkások ... és sok más ember. De a pékek is dolgoz­tak a viharos téli éjszakában, ugyanúgy bementek az éjsza­kai műszakba, mint máskor, havat, hideget legyőzve és megsütötték a kenyeret, meg a rengeteg süteményt... gy ismerősöm zavarta meg elmélkedésemet. Bányász. Éjjel mű­szakban volt. Ugyanúgy, mint máskor. És nemcsak 6 — ha­nem a többiek is mind. Azt mondta: egyetlen ember se hiányzott. Pedig az akna be­járatában embernagyságú jég­csapok lógtak, és a külszínen szakadatlanul tisztítani kellett a csillék útját, hogy a tél, a hóesés, a szélvihar ellenére is zavartalanul jöjjön a szén. És jött... Elgondolkoztam ezután. Arra gondoltam, hogy a tél szép, a tél pazar jelensége a termé­szetnek. A tél már művészek sokaságát ihlette meg. Mert a tél — bár kozmikus térsé­gek és anyagi kölcsö .ihatás jk terméke — az emberé. Az em­bernek szép és az embernek nehéz. Az ugyanis, hogy a tél szép — szinte semmi. Tartalma ott kezdődik, hogy az embernek nehéz. Ebben van emberi tar­talma és társadalmi jelentősé­ge. A tél — más évszakokhoz viszonyítva — hősiességet kö­vetel az embertől: a tehenész­től, a gépkocsivezetőtől, a mozdonyvezetőtől, a rakodó- munkástól, a bányásztól, a péktől, a gyáristától, a hiva­tali dolgozótól és mindenki mástól, aki télen is hiánytala­nul teljesíti feladatait. Mert télen az egész emberi élet és emberi tevékenység nehezebb, mint máskor. A telet az emberi tartalom szépíti meg igazán. A hegyek szépségförgetegét, a zúzmara- képződés csodáit, a jégcsapok fényét és zenéjét — mind­mind az emberi tartalom jut­tatja érvényre és hatványozza sokszorosra. Mert ha az em­ber nem lenne benne — mit érne a természet szépsége? Mit érne a tél szépsége is? Emberi tartalom, emberi vi­szonylat nélkül nem születik szépség. De az ember benne van a természetben, ha kell küzd, hadakozik is vele, lép- ten-nyomon legyűri, legyőzi és a természet gyönyörűségeit sa­ját küzdelmének természetes hősiességével sokszorozza meg, hogy megadhassa teljes embe- j ri tartalmát. ry s az emberi küzdelem, j Pj hősiesség olyan egye- tomes emberi eszme és gyakorlat a földön, amely vé­gül majd mindenütt elvezet a nagy célokhoz: az egyete­mes jóléthez, boldogsághoz, szabadsághoz és a hetvenke- dő Góliátokat legyőzve elvezet az egyetemes emberi békes­séghez is. Szendrei József * 24 Lehallgattam a Hiiby-Icmczt D Közös érdek □ Budapesti standokon Jó volt a kezdés, jó volt a folytatás A háromezer lóerős szilícium cgyenirányítású mozdonyok vezérlőasztalai már soro­zatban készülnek a Ganz- M ívujban. Az lilán tehát lényegesen gyarapszik a MÁV villanymozdony állománya. Képünkön a műszerészek vizsgálják a vezérlőasztalokat. Holnap ünnepélyes külsőségek között megkezdik a Lenin lolüszati Mivekben az új eleklroacéliü építését (Tudósítónktól.) Holnap, 1967. január 19-én, csütörtökön ünnepélyes külsőségek között kezdik meg a Lenin Kohászati Művek új elektroacélművének építését. A 9 órakor kezdődő ünnepségen, az első „kapavá­gás” alkalmával a vállalat dolgozói Cronotékát, egy em­lékdobozt „ajándékoznak” az utókornak, amelyet az alap­ban helyeznek el. Az emlék­dobozba kerül — több száz évet kibíró preparálás: eljá­rással — a gyár történelmi fejlődését bemutató leírás, a gyár dolgozóinak teljes név­sora, a statisztikai évkönyv, technológiai műszaki leírások, emlékplakettek, valamint a szerdán megjelenő országos és napilapok egy-egy példánya. A 325 millió forintos beru­házás megkezdésén, az ünne­pélyes „kapavágásán” részt vesznek politikai, társadalmi és gazdasági életünk vezetői, a vállalat dolgozói. A beruhá­zást a tervek szerint 1969. de­cember 31-re készítik el. A próbaüzemelést viszont már 1969 augusztusában megkez­dik. A nagy jelentőségű beruhá­záson hat kivitelező vállalat dolgozik. A fő vállalkozó a Borsod megyei Mélyépítő Vállalat. Az új elektromű ke­mencéjét az LKM a Szovjet­unióból importálja. Nagy Gusztáv Újabb légitámadás Hanoi közelében A7 amerikai légierő egysé­gei ben is bom­Jba támadást intézték a Hanoi ( özeiében fekvő vasútyona- ák, rendezőpályaudvarok, raktárak ellen. A célpontok között szerepeltek Ha Gia város raktárai is, Hanoitól 24 kilométerre északra. íj rastomegcibk gyártmányok A Borsod megyei Vastömeg- cikkgyártó Vállalni mezőkö­vesdi üzemének 1967. évi ter­vét több millió forinttal növe­lik 1966-hoz viszonyítva. A termelés nagyarányú növelé­sét az teszi lehetővé, hogy új üzemrészeket is létesítenek, s növelik a gyártmányok szá­mát. Mezőkövesden például mintegy 300 ezer forintos költ­séggel bővítik a présműhelyt, amelyben belföldi rendelők részére, valamint közvetett exportcélokra különböző alu­mínium tárcsákat, villamossá­gi cikkekhez szükséges alkat­részeket is gyártanak. Alumí­nium tárcsákból és tubusok­ból mintegy másfél milliós, a vonatok ablakemelő szerke­zeteihez szükséges alkatrészek­ből és autóvillamossági cik­kekből pedig mintegy 2 milliós megrendelést várnak. Az év második felére Tisza- szederkényben új részleg meg­nyitását tervezik. Itt a kü­lönböző új vastömegcikkeken kívül hordozható cserépkály­ha alkatrészeket is gyártanak majd. Úgy érezzük, a fenti cikk­hez rövid megjegyzést illik írnunk. Ugyanis a gyárból azzal a kéréssel küldték szer­kesztőségünkbe, hogy azt mai lapunkban közöljük. Az Északmagyarország e napon megjelenő példányszámát is preparáljak és a többi anyag­I gal együtt elhelyezik az em- i lékdobozban. Az eljövendő századok embere — ha majd megtalálja az emlékdobozt — I bizonyára érdeklődve olvassa I cl lapunkat, az Északmagyar- országot is. Vajon mi lesz a véleménye? De jó lenne megtudni! ! Malik: Mondjon le Sukarno Adam Malik indonéz kii>« ügyminiszter kedden találko­zott Sukarno elnökkel. A kül­ügyminiszter — mint a hír- ügynökségi jelentésekből ki­tűnik — igen élesen, bár ud­varias megfogalmazásban szólította fel Sukarnót, hogy már most köszönjön le tiszt­ségéről és az 1968-ban meg­tartandó választásokig terje­dő időszakra nevezze ki utód­ját. A választások előkészítéséről és lebonyolításáról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága tegnap, január 17-én: kedden ülést tartott Dr. Kardos Sándor, a tanács végrehajtó bizottságának tit­kára beszámolt a végrehajtó bizottságnak az 1967. évi or­szággyűlési és tanácsválasztá­sok eddigi előkészületeiről. Ismertette a választókerüle­tek kialakítását, a választói ríévjegyzék elkészítésének helyzetét, a különböző válasz­tási szervekbe történt kijelö­léseket. A végrehajtó bizott­ság megerősítette a megyei választási elnökségbe, az or­szággyűlési választókerületek bizottságaiba és a megyei ta­nácsi választókerületi bi­zottságokba javasolt szemé­lyeket. A választási szervek tagjai az illetékes tanács végrehajtó bizottságának el­nökénél 1967. január 23-án jelennek meg eskütételre Tárgyalta még a végrehaj- | tó bizottság a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány által jóváhagyott 1967. évi tanácsi tervek bontását. A kormányhatározat alapján a tanácsi tervek végrehajtá­sánál elsődleges szempont a termelés és a szükségletek összhangjának ' javítása, a termelékenység növelés« és a legnagyobb fokú takarékosság érvényesítése a beruházások- náL Ugyancsak megtárgyalta a végrehajtó bizottság a Műve­lődésügyi Minisztérium kollé­giumának megjelent tagjaival együtt a megye művelődési helyzetét. (Ennek a napirendi pontnak részletes ismerteté­sére lapunkban még vissza- térünik.) Munkásmozgalmi lexikon készfii 1967-ben a tervek szerint tíz jelentős munkásmozgalmi kiadvány lát napvilágot a Párttörténeti Intézet gondo­zásában. Többek között elkészül „A magyar forradalmi munkás­mozgalom története” máso­dik kötete, amely 1919. augusztusától 1945. áprilisáig Deine László elvtárs előállása a TIT megyei ás városi elnSksógán Deme László elvtárs, a me- I valamint az ideológiai és kul- gyei pártbizottság titkára tar- I turális munka kérdéseiről. En- tott előadást tegnap, január nek kapcsán kiemelte a szoci- 17-én. kedden, a TIT megyei I alista erkölcs kellő propagan­és városi elnökségének. Az ér­telmiség feladatai a IX. kong­resszus határozatainak valóra- váltásában címmel. Deme elv- társ részletesen beszélt a nem­zetközi munkásmozgalom helyzetéről, a társadalmi fej­lődés kérdéséről, a falu és a város közötti különbség meg­szüntetéséről, a munkás-pa­raszt szövetség fontosságáról. dáját, a szocialista hazafiság és az internacionalizmus ösz- szefüggését, a munkához való új viszonyt, a közösségi szel­lemre való nevelést. Az értel­miség elsőrendű feladata ezek­nek a problémáknak gondos tanulmányozása és a kongresz- szus szellemében való feldol­gozása az egész nemzet ja­vára. kíséri figyelemmel az iDega- li fásban dolgozó kommunista párt vezette haladó erők te­vékenységét A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom fél évszáza­dos évfordulójára elhagyja a nyomdát a Hadtörténeti Inté­zettel, az Országos Levéltár­ral és az illetékes szovjet in­tézményekkel közösen össze­állított kötet „Magyar inter­nacionalisták a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom­ban és Szovjetoroszonszág polgárháborújában” címmel. Az 50. jubileumra készítették „A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom és Magyaror­szág” című kiadványt is. Az intézet forráspubliká- ciói sorában figyelemre tart­hat számot a munkáspártok 1944—1948. között kelt hatá­rozatainak gyűjteménye. Monográfia készül a 1B8-' gyár kommunisták harcáról is, amelyet 1941-től 1944-ig a Hitler-ellenes hemzeti egy­ség megteremtéséért folyt sá* tak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom