Észak-Magyarország, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-01 / 1. szám

AK SZOCIALISTA M UNKASPART BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA j/pá Vasárnap, 1967. január 1. Világ proletárjai, egyesüljetek! rßikh, bőldűrj új eJzteiidM! „Élj jól!“ □ Arcok, amelyek fiatalok J maradnak I smét eltelt egy év, fordítunk a naptáron, s szívből, vágyakozás­sal moncíju BUÉK! Százmillió köszöntik most egymást, ö.s.szecsend ülnek a poharak a családi asztalok fe­lett, köszöntik egymást ba­rátok, ismerősök, államférfiak és nemzetek. A világ vala­mennyi államában működnek a rádióállomások, kopognak a telexgépek, csengenek a te­lefonok: Glückliches Neu­jahr!, Happy NeW Year!, Bonne Nouvelle Année!, Sz Nóvüm Gódom! — zeng az éter, s az üdvözletekben, kö­szöntésekben benne van ezer­nyi kívánság. Ki mit vár az új esztendő­től? Mást kívánnak az időseb­bek, mást a fiatalok; lehet­nek és vannak is tervei, vá­gyai egy csalódnak, kisebb közösségnek, s egy egész nem­zetnek. Egyvalamiben azonban valamennyi kívánság meg­egyezik akár magyarul, né­metül, vagy angolul tegyük fel a kérdést: békét! Békét önmagunknak, né­pünknek, s az egész világnak, mert béke nélkül a többi kí­vánság sem teljesülhet. Ezért törekszik'az egész emberiség mind nagyobb tudatossággal a békés jövendő felé, hogy az egész földkerekségen meg­szűnjenek az ellentmondások, felszámolják a kizsákmányo­lást. megszüntessék a gyar­mati rendszert, véget vesse­nek a vérontásnak, kioltsák a háborús tűzfészket. A béke nyugalmat és biztonságot teremt. Aki békében dolgozik, $ céltudatosan tervezi jövő­jét, nagyszerű eredményeket erhet el, ilyen körülmények között valóra válhatnak az egyének tervei, egy nemzet célkitűzései, s ha sokan ösz- szefognak, megvalósulhat az egész emberiség boldogabb élete. Szocialista társadalmi rendünk, a mi népünk a szo­cializmust építő országok né­peivel és a kommunizmus fei_ építésén munkálkodó szovjet emberekkel együtt ezért oly h'thetetlen híve a béké­nek és a békés egymás mel­lett élésnek. Azt valljuk, hogy az emberiség életéből ki ie_ hét iktatni a háborút. Ezért hangsúlyozzuk újévi kívánsá­gunkban mindjárt az első he­lyen a legfontosabbat: békét! Mit tehetünk mi ezért, mi legyen a dolgunk az új esz- tendöben? A kérdésre így válaszolha­tunk: Végezni, s az eddiginél *" jobban, ami a történe­lemből ránk bízatott: folytat­ni a szocialista Magyarország felépítését. Utat mutat ehhez az ország legutóbbi nagy ese­ménye, pártunk IX. korigresz- szusa. Nem is egy esztendő­re, hanem hosszabb távra megszabják tennivalóinkat a határozatok, amelyek életszín­vonalunk további javítását, emelését célozzák. S ehhez — é »pen a legutóbbi napokban újabb iránytűt kaptunk. Nyilvánosságra került a Mi­nisztertanács határozata az I 967-es év népgazdasági fel­adatairól. A két dokumen­tum egyúttal az új esztendő programját jelenti számunk- ’•<. Ebből az egész évi munká­ból, a tervek valóra váltásá­ból nagy rész és nagy fele­lősség bárul ránk, borsodi dolgozókra. A mi szúkebb pátriánk nagy eseményén, a • »ngresszusl megelőző megyei I:».írtértekezleten, mivel a mi uolgainkról volt szó. részlete­sebben hallhattunk arról, ami­ről a kongresszUson jS beszél­tek. Borsod megye dolgozói, gyárai, bányái és mezőgazda­sága nagy S7!Prepet játszanak a 1 ‘azúasag ^ életében. S mily jóleső cr*és kimondani es leírni: tisztában vagyunk megyénk és munkánk jelen­tőségével, s ennek megfele­lően tőlünk telhetőén évről evre arra törekszünk, hogy mind többet és jobbat ad­junk! A mi új évi progra­munk: hibátlanul végrehajta­ni a megyei pártértekezlet, a IX. kongresszus és a Minisz­tertanács határozataiból ránk eső részt. V an hozzá erőnk és elég forrásunk. A leg­nagyobb erő, amely biztonságot, nyugalmat te­remt számunkra, pártunk he-' lyes politikája, amelyről a IX. kongresszus alkalmával ismét meggyőződhettünk. A kiapadhatatlan forrás pedig munkakedvünk, biztos jö- vőnkbe vetett hitünk. Hogy mennyire így van ez, bizo­nyíték rá az 1966-ban elért sok, kimagasló munkasiker. Nincs szégyenkezni valónk az ország népe előtt: Borsod dolgozói mindenkor becsület­tel helytálltak, kivették ré­szüket a legnagyobb felada­tokból, s az új esztendő első napján is azt tudjuk a jókí­vánságokhoz mellékelni, hogy számíthat ránk pártunk és az ország népe 1967-ben is! Eh­hez a munkához az új év al­kalmából erőt, egészséget, Iri­nán Borsod megye vSiamíny- nyi dolgozójának a megyei párt-végrehajtóbizottság. Tisztában vagyunk munkánk jelentőségével, s az országért való felelősségünkkel. Tudjuk, hogy az ország belső életében bekövetkező változások meg­felelő előkészítéséből nekünk is ki kell vennünk részünket. A gazdaságirányítás reform­jának teljes kimunkálása, a részfeladatok megismerése, és megismertetése még az előt­tünk álló hónapok nagy mun­kája lesz. 1967-ben, amellett, hogy még a régi alapokon, de már új szellemben mun­kálkodunk a népgazdasági terv végrehajtásán, nagyfon­tosságú politikai munka is vár ránk: világossá tenni, megértetni minden dolgozó­val, hogy a reform nem pusz­tán gazdasági kérdés, hanem az hatással lesz életünk min­den területére, éppen ezért az előkészítés és a jó végrehaj­tás nem csupán az egyes szerveknek, s azok vezetőinek érdeke, hanem az egész or­szág nagy feladata, mert a sikerben is az egész ország lesz érdekelt. A z önmagunkkal szem­ben érzett felelőssé­günkön túl van egy másik felelősségünk is: to­vábbra sem közömbös szá­munkra Vietnam sorsa. Tisz­tában vagyunk vele, hogy ami 1967-ben történik Vietnam­ban, nagyban befolyásolja az egész világ sorsát, jövőjét, benne a mienket is. Ezért a testvéri szolidaritás természe­tes érzésén túl erőnkhöz ké­pest 1967-ben is segítjük a vietnami népet, harcolunk győzelmükért, s új évi kíván­ságunkban első helyre tesz- szük: legyen béke Vietnam­ban, hallgassanak el a fegy­verek a világnak ezen a sú­lyosan vérző részen is! □ Fo»d meg a gombol □ Hogyan cbökkcnihctö a munkaidő □ kísértet járás — naponként □ Lnneprontó töprengés □ Kellemes számvetés □ 1966 világpolitikai eseményei Az Elnöki Tanács március 19-érc kitűzte az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását r • ■ i \ > tV‘ ■ %' ( / t < A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány rendel­kezéseinek megfelelően 1967. március 19-ére kitűzte az or­szággyűlési képviselők és a tanácstagok általános válasz­tását. Az Elnöki Tanács meghatá­rozta az országgyűlési válasz­tókerületek számát, területét, székhelyét; ennek megfelelő­en 349 országgyűlési képviselő megválasztására kerül sor. Meghatározta az Elnöki Ta­nács a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsi választókerületek számát is. Az Elnöki Tanácsnak ezek a határozatai a Magyar Köz­löny január 2-i számában je­lennek meg, a hivatalos lap­nak ugyanez a száma tartal­mazza a választások lebonyo­lításáról szóló kormányrende­letet is. Kormányrendelet as országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról A kormányrendelet intézke­dik a választók névjegyzéké­nek összeállításáról és a vá­lasztókerületek kialakításáról, majd a továbbiakban a vá­lasztási szervekkel foglalkozik. A választásokat társadalmi jellegű különböző választási szervek: választási elnökségek, választókerületi bizottságok és szavazatszedő bizottságok bo­nyolítják le. Az Országos Választási El­nökség 1967. január 23-án ala­kul meg, tagjait a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége jelöli ki. Az Orszá­gos Választási Elnökség az or­szág egész területén őrködik a választások törvényességén, irányítja a helyi választási el­nökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok munkáját. Elfogadja és nyil­vántartja az országgyűlési képviselőjelölteket, közhírré teszi a választás országos eredményét. Ugyancsak január 23-án ala­kulnak meg a fővárosban, va­lamennyi megyében, megyei jogú városban, járásban, já­rási jogú városban, városi (fő­városi) kerületben és község­ben a választási elnökségek. Ezek tagjait a Hazafias Nép­front helyi bizottságai jelölik ki. Főbb feladataik: működési területükön őrködnek a vá­lasztások törvényességén, köz­zéteszik az egyes tanácsi vá- [ lasztasok összesített eredmé­nyét és szükség esetén pót vá­lasztást tűznek ki. Valamennyi országgyűlési választókerületben — szintén január 23-án — választókerü­leti bizottságot kell alakítani. Az országgyűlési választókerü­leti bizottságok tagjait a Hazafias Népfront megyei, il­letőleg fővárosi bizottsága, a tanácsi választókerületi bi­zottságok tagjait pedig a Hazafias Népfront illetékes helyi bizottsága jelöli ki. A Hazafias Népfront helyi bizottságának javaslata alap­ján a választási elnökség 1967. március 6-án megalakítja a szavazatszedő bizottságokat. Ezek a választások napján gondoskodnak a szavazás le­bonyolításáról. törvényességé­ről és zavartalanságáról, s megállapítják a szavazókör­ben a szavazás eredményét. A kormányrendelet szabá­lyozza a jelöléssel kapcsola­tos feladatokat. A képviselő- jelöltek és tanácstag-jelöltek jelölése választókerületenként történik. A törvény értelmé­ben egy választókerületben egy vagy több személy jelöl­hető. Az országgyűlési képviselő- jelöltekre és a tanácstag-je­löltekre a választópolgárok­nak a lakóterületeken, to­vábbá az üzemekben, vállala­toknál. termelősZövétkezeték- beh, állami gazdaságokban, a hivatalokban és intézmények­ben. valamint a fegyveres erőknél, fegyveres testületek­nél és rendészeti szerveknél február 2-a és február 21-e között tartott gyűlései tesz­nek javaslatot. A jelölőgyűlé- seket a Hazafias Népfront helyi bizottságai szervezik a választási elnökségek és a választókerületi bizottságok közreműködésével. A választási elnökségek 1967. március 6-án választási hirdetményt jelentetnek meg. ez tartalmazza majd a . sza­vazókörök sorszámát és terü­leti beosztását, a szavazóhe­lyiségek pontos megjelölését, továbbá azt. hogy az egyes szavazókörökben mely válasz­tókerületek választói szavaz­nak. A szavazás március 19- én 7 órától 20 óráig tart. A kormányrendelet; megha­tározza a szavazatok összé- számlálásának rendjét, s úgy intézkedik, hogy a megvá­lasztott képviselőknek és ta­nácstagoknak a mandátumot (megbízólevelet) március 22- én kell átadni. Január 2-án megkezdődik a választók összeírása A kormányrendelet kimond­ja, hogy a választásra jogo­sult állampolgárokról új név­jegyzéket kell összeállítani. Ebbe fel kell venni minden nagykorú magyar állampol­gárt, tehát azokat, akik 1949. március 20-a előtt születtek, továbbá azokat, akik házas­ságkötésük folytán váltak nagykorúvá. Nem lehet a vá­lasztók névjegyzékébe felven­ni azt, aki közügyektől, ille­tőleg a választójog gyakorlá­sától eltiltó ítélet hatálya alatt áll, aki szabadságvesz­tés büntetését tölti. Vagy elő­zetes letartóztatásban van, aki rendőri felügyelet alatt van, végül azt, aki elmebeteg, te­kintet nélkül arra. hogy gondnokság alatt áll-e vagy sem. A választók névjegyzékének összeállítása céljából kijelölt összeíróbiztosok január 3-a és 7-e között összeíró lapokat osztanak ki. A választójoggal rendelkező személyek ezeket a lapokat január ll-ig köte­lesek kitölteni. Ha valaki testi fogyatékossága miatt. vagy más okból (kórházi ápo­lás, üdülés stb.) az összeiro- lapot nem töltheti ki. helyette hozzátartozója, szomszédja vagy az összeíróbiztos is ki­töltheti. A választók ideiglenes név­jegyzékét legkésőbb február 4-ig kell összeállítani, s február 6-tól ll-ig a tanács végrehajtó bizottságának hivatali helyisé­gében közszemlére kell tenni. Városok belterületén a név­jegyzék megfelelő részét a házakban is kifüggesztik. Az ideiglenes névjegyzékből törvényellenesen történt ki­hagyás miatt a kihagyott sze­mély, a névjegyzékbe törvény­ellenesen történt felvétel miau bárki kifogással élhet. A kifo­gást az ideiglenes névjegyzék közszemlére tételétől számí­tott 8 napon belül a tanács Végrehajtó bizottságánál kell írásban vagy szóban bejelen­teni. Ha a végrehajtó bizott­ság azt állapítja meg, hogy a választónak a névjegyzékből történő kihagyása törvénycl­U1 olytatas a 2. oldalon4

Next

/
Oldalképek
Tartalom