Észak-Magyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-18 / 246. szám

ESZAKMAGYARORSZAG Kedd, 1986. október ÍR. Szerdán Apró A ni fii tájékoztatót tart a tv-heti A Minisztertanács elnökhe­lyettese szerdán 19 órakor tá­jékoztatót tart a televízióban a magyar—szovjet gazdasági és .műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság, negyedik, valamint a KGST végrehajtó bizottságá­nak 25. ülésszakáról. Szombaton, október 15-én délután 3 órára mintegy 500 fiatal népesítette be az albert- telepi Hunyadi János Műve­lődési Otthont. A fiatalok nagy része autóbusszal érke­zett a Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemeiből, hogy részt vegyen azon az ifjúsági nagygyűlésen, amelyet a tröszt KISZ-bizottsága az úgyneve­zett ifjúsági parlament ren­dezvényeként tartott. — Két nagyon jelentős ese­mény miatt szerveztük mai nagygyűlésünket — mondotta bevezetőként Orosz József, a Borsodi Szénbányászati Tröszt KISZ-bizottságának titkára. — Az egyik: mához egy hétre ezen a helyen tartja meg kül­döttértekezletét a BSZT párt­bizottsága — A másik esemény pedig, ami miatt itt összejöttünk: a Demokratikus- Világifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­gának határozata, amelyben október tizenötödikét a viet­nami szolidaritás nemzetközt ifjúsági akciónapjává nyilvá­nította. Egy évvel ezelőtt ezen a napon gyilkolták? meg ugyanis Nguyen Van Troi elvtársai, a hős vietnami ifjút. Orosz József ezuUjn részle­tesen beszélt a két esemény­ről. Elmondotta, hogy a IX. pártkongresszus tiszteletére a Borsodi Szénbányászati Tröszt területén is széleskörű mun- kaverseny-mozgalom bontako­zott ki. A bányász fiatalok párthoz való hűségét is nap, mint nap új munkasikerek bizonyítják. Hangsúlyozta, hogy a fiatalok, akik ismerik a műit bányászhőseinek sor­sát, még jobban értékelik mai életünket, eredményeinket. Az. ormosbányaiak például soha­sem felejtik el, hogy a Ta­nácsköztársaság bukása után a jogaikért harcoló Hegedűs Mihály és Ribóczy András kommunistáknak saját sírju­kat kellett megásniuk a fehér terroristák kényszerítésére. Kuritván bányatelepen pedig közvetlenül a felszabadulás előtt 21 bányászt internáltak munkatáborokba munkásmoz­galmi tevékenységért. A kort, amelyet nem felej­tenek el a bányász fiatalok sem, nemcsak Orosz József szavai idézték fel a nagygyű­lésen,. hanem irodalmi alko­tások is. Ugyanis a KISZ-tit- knr beszédének egyes részeit a tröszt irodalmi színpada il­lusztrálta — Radnóti Miklós verseinek tolmácsolásával. Ezt követően Orosz József ismertette a hős vietnami fia­tal, Nguyen Van Troi életét, amelynek a saigoni bábkor­mány vetett véget egy eszten­dővel ezelőtt. K. A. is bemutatták. Ugyancsak szí­vesen láttuk a szervezettebb ipari csoportok között a ré­páshutai erdei dolgozók akro­batikus ügyességű számát. He- iyesnek tartjuk a műsor ösz- szeállítását is, mert a hazai folklóron kívül felvillantott néhányat más népek táncaiból is, mert mindkét részt nagy­szabású szvit zárta. Szünet előtt az ózdiak nagyszerű Do- makázi ijóöálját, a műsor vé­gén pedig a diósgyőriek Bor­sodi szvitjét tapsolhattuk. Szép volt az ünnepi est, a nyolc együttes találkozója, s a megjelent együtteseknek adott, művészi kiállítású, per­gamenre írt emléklap bizo­nyára kellemes emléket idéz majd évek múlva is a talál­kozó minden részvevőjének. A bemutató műsor utón tarka bálon szórakoztak a táncosok a művelődési ház­ban. majd vasárnap délelőtt táncfilmeket vetítettek ré­szükre. (b) .vonjanak néhány következte­tést az est folyamán kialakult képből, az egyes csoportok produkcióiból. Sőt, okulásul szolgálhat a szombati est az elkövetkező hasonló találko­zók szervezőinek is. (Konfe- rálás, számok közötti, mozgás a nézőtéren!) Mi ez alkalom­mal pusztán néhány megjegy­zésre szorítkozunk. Örömmel fogadtuk a talál­kozó egészét, mert az a külön­böző helyen működő és külön­böző felkészültségű, nagyobb hagyományokkal rendelkező es még kezdeti lépéseiket te­vő együttesek jó kapcsolatát, bizonyos fokú tapasztalatcse­réjét is szolgálta. Szívesen fo­gadtuk a viszonylag kis múlt­ra tekintő állami művelődési intézmény, a diósgyőri Ady Endre Művelődési Ház rész­vételét. és igen jó ötletnek tartjuk, hogy a sajószentpéteri bányászok, a népi táncon kí­vül, a tánchoz igen közelálló mozgásművészeti csoportjukat Szombaton, október 15-én este néhány percnyi dallarntö- redék szárnyalt az újdiósgyő- ri Marx Károly utcán. A va­sas rézfúvósok a Bartók Béla Művelődési Ház lépcsőiről szignállal köszöntötték a szak- szervezeti táncegyüttesek me­gyei találkozójára érkező cso­portokat és a vendégeket. Az előadás kezdetén ismét fel­harsant a szignál, Rőt István karnagy ez alkalomra írt szer­zeménye most már a Vasas Otthon színpadáról, és meg­kezdődött a találkozó. Kováts György, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa kul- túrbizottságának vezetője kö­szöntötte a megjelenteket, rö­viden vázolta a találkozó cél­ját, majd arról szólt, hogy ez az est kapcsolódik a diósgyőri jubileumi ciklushoz, a jubiláló énekkar, népi zenekar, tánc­kar ünnepség-sorozatához, szép nyitánya annak. Nyolc együttes lépett szín­padra, hogy számot adjon a közönségnek és a találkozón megjelent együtteseknek a népi tánckultúra ápolásában elért eredményeiről. Tizen­nyolc számot, azon belül húsz produkciót láttunk a gyorsan pergő műsor csaknem három órája alatt. Eljöttek a talál­kozóra az Avas Táncegyüttes tagjai, az ózdi vasasok, a ki- r&ldi és a sajószentpéteri bá~ nyászok, a Borsodi Hőerőmű táncosai, a répáshutai erdő- gazdasági dolgozók, ott voltak vendégként a diósgyőri Ady Endre Művelődési Ház tánco­sai és — természetesen — a házigazdák, a diósgyőri vasa­sok. A bemutatott táncokról kü- lön-lcülön értékelést adni itt szükségtelen, a találkozó ün­nepi jellege sem engedi meg, egyébként sem volt ez. estnek semmiféle rangsoroló célja. Arra azonban mindenképpen jó, hogy az illetékes szakve­zetők, a szakszervezeti művé­szeti mozgalom irányítói le­gek felújítását és hasznosítá­sát, majd előadását néhány színes kép vetítésével illuszt­rálta. Igen érdekes volt Komáro- my József előadása a miskolci városmagkutatás eddigi ered­ményeiről, amely a magyarok bejövetele előtti idők telepü­lés-földrajzi adataira támasz­kodva próbálta az eredeti vá­rosmag helyét meghatározni. Kár, hogy technikai okok mi­att o kiegészítő vetítés elma­radt. A műemlékvédelem távlati terveit vázolta Détshy Mi­hály, az Országos Műemléki Felügyelőség területi előadó­ja. Tételesen felsorolta a kö­zelmúltban végzett felújításo­kat és elmondta, miket sze­retnének a közeli években megvalósítani. Legfontosabbak ezek közül a diósgyőri és a sárospataki vár rekonstrukció­jának folytatása, a sárospata­ki ó-kollégiumi épület és a karosai templom felújítása. A távlati tervben szerepel több műemléki templom felújítása, a füzéri vár, valamint a megyaszói és hejcei erődfalak feltárása. Szeretnék megolda­ni a szerencsi, a monoki, a kékedi kastély felújítását is, azonban azok kiürítése, fel- használásának megtervezése helyi feladat. Détshy Mihály más megyék példájára hivat­kozva több segítségét kért a megye vezetőitől a műemlék- védelem számára. A Borsod megyei skanzen- létesítésről tervezett előadás elmaradt, azonban Filep An­tal, a sárospataki Rákóczi vár­múzeum igazgatója, a kérdés jó ismerője szólt e témáról és a népi műemlékek állagmeg­óvására hívta fel a figyelmet. Dr. Joó Tibor a publikációs és ismeretterjesztési lehetősé­gekről beszélt hozzászólásá­ban, dr. Kamódy Miklós pe­dig a megye postatörténeti vonatkozásairól szólt, külön kiemelve a tállyai egykori postahivatal körüli vitákat. E kérdésre Détshy Mihály azon­nal reflektált is. A műemlékvédelmi tanács­kozás hasznos, érdekes és sok vonatkozásban tanulságos volt, Az ismertetett tervek ígérete­sek. <bm) A múzeumi hónap rendez­vényeinek sorában műemlék- védelmi nap volt Miskolcon október 17-én, hétfőn. A MTESZ székházának előteré­ben dr. Pásztor Pál, a MTESZ elnöke nyitotta meg azt a tíz tablóból álló kiállítást, amely nagyméretű fényképeken a legismertebb borsodi műem­léki épületeket, illetve az azo­kon végzett felújításokat mu­tatja be. E tárlati anyag, mint dr. Pásztor Pál is megemlí­tette, alkalmas rá, hogy fel­keltse az egyes műemlékek iránti érdeklődést, látogatókat vonzzon, és így a kevésbé frekventált műemléki érdekes­ségek is ismertebbé váljanak. A kiállítás megnyitását kö­vetően rendkívüli műemléki albizottsági ülés kezdődött, a MTESZ klubjában, amelyet Szebeni Győző, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak helyettes vezetője nyitott meg. Az első előadást Báthori Gá­bor tartotta az idegenforgalom és a műemlékvédelem kapcso­latáról, s e kapcsolatnak me­gyénkben tapasztalható hasz­nosításáról. A sokrétű, átfogó jellegű előadás utalt rá, hogy nemcsak tpüemlékeink meg­óvása, hanem azoknak bemu­tatása, a nagyközönség által hozzáférhetővé tétele is igen fontos. Borsodban sok a von­zás, azonban a szálláslehető­ségek igen kedvezőtlenek. Jól­lehet 1965-ben 178 278 látogató kereste fel a megyét, köztük 16 200 külföldi, és ez évben augusztus 1-ig már 17 ezerre növekedett a külföldi látoga­tók száma (s ebben még nin­csenek is benne azok, akik nem igényeltek szállást), Bor­sod idegenforgalma csak át­vonuló jellegű, tartósabb lá­togatásra alig van lehetőség. Az előadás itt utalt a külön­féle műemléki jellegű kasté­lyok idegenforgalmi hasznosí­tásának lehetőségeire, szállá­sok létesítésére. A továbbiak­ban elmondta Báthori Gábor, hogy a megyében 641 műem­lék van, ebből 68 Miskolc te­rületén. Szólt a befejezett helyreállításokról, megemlítve, hogy a kulturáltan bemutatott műemlék mennyire vonzza a látogatót. Részletesen elemez­te áz egyes \ műemléki egysé­Műemlckvcdelmi nap Miskolcon A képernyő élőit Találgatósdi, képeskönyv, költészet vei a játékvezetők száma há­romra szaporodott. (Eddig Bárány Tamás és Ungvári Tamás működött közre állan­dó játékvezetőként.) A ver­sengők felkészültsége nagyon vegyes volt. Például Babits is­mert művét, A gólyalcalifáti illetve az abban szereplő be­tegséget nem minden versen­gő ismerte fel, a három kérdés közül ketten csalt egyre-egy- re válaszoltak, a győztes t.i csak két választ, adott, mégis éppen olyan győztes letti mintha mindent, precízen is­mert volna. Ez az adás az iro­dalmi vetélkedés kialakult és szokványossá vált mechaniz­musai révén sokat veszít vonz­erejéből, még akkor is, ha az illusztrációként, beiktatott1 je­lenetek, kiselőadások, a játék­vezetők sok jó megjegyzése nemcsak szórakoztat, hanem igen hasznos irodalmi ismerel- terjesztő is. Az irodalom más jellegű je­len t kezesei szerencsésebbnek tűntek. Grekova novellája, a Hölgyfodrász szombati elő­adása az Irodalmi képeskönyv sorozatban emlékezetes egy órát nyújtott, vasárnap meg két .irodalmi összeállítást Is élvezhettünk. A Burányi fiva szerkesztette és Sándor János rendezte Radnóti Miklós-mű- sor megismétlését szívesen fo­gadtuk. A versek előadása méltó volt a költő géniuszá­hoz, és az ismétlés ellenére Is a friss művészi élmény erejé­vel halott. A TV könyves­boltjában című összeállítás kis riportjai igen színes kaleidosz­kópot tártak a néző elé iro­dalmi újdonságokról, új köny­vekről, szerzőikről. Bóka Lász­ló megszólaltatása külön ér- < léke volt az összeállításnak. Szívesen hallgattuk a Darvas József fel és Tolnai Gáborral folytatott beszélgetést, vala­mint. Burányi Ferencet. Amikor a televízió sokféle és igényes formában nyújtja az irodalmat nézői százezreinek, vagy millióinak, az irodalmi vetélkedő nemes szándékát sem szabadna itt -ott devalvál­ni ialálgatósdival, olcsó ver­sengési lehetőséggel, az elijtd mérés könnyed osztogatásával,' mint az már többször, de kü­lönösen a legutóbbi alkalom­má! előfordult. Benedek Miklós gálhalott a pszichológia és az irodalom kölcsönhatásáról folytatandó beszélgetéshez. A fejtörő a maga szokványos és már-már fárasztó, érdektelen útján haladt: egy tematikai­lag az alaptémához valami módon kapcsolódó jelenet, majd három jelentkező kivá­lasztása, aztán három kérdés, melyet jól-rosszul megvála­szolnak, végül jutalomkönyv és az első helyezett, nevének megkérdezése. Mindez a fo­lyamat ötször ismétlődik. Lát­tunk Pirandello-jelenetet, lly- lyés Gyula-szatírát, hallottuk Thomas Mannt és Gorkijt, meg dr. Benedek Istvánt, ald­Acélműit hét televízió mű­sora több, kellemes emlékű órát adott az irodalom kedve­lőinek. Szerepelt a műsorban irodalmi vetélkedő, volt tele­vízióra alkalmazott novella, riportsorozat, költői összeállí­tás. Az említettek közül időrend­ben elsőként a vetélkedőt lát­tuk. A TV Irodalmi Klubja című sorozat csütörtöki adása Lélekbúvárok címmel jelent­kezett. A játék alapjául azok az írók és költők, illetve azok­nak müvei szolgáltak, akik a. modern pszichológia elméletét alkalmazták műveikben,!, akik­nek munkássága alapul szol­adatot mondok: 1364 lakása teljesítését tervezzük. 447-en? építőmesteri munkát, a többin? belső szerelést végzünk. Há- é rom éve biztosítjuk a téliesí- ? tést földgázzal. A legkorsze-ő rűbb fűtési mód. Itt kérem a ? Miskolci Gázmüveket, adjon? több segítséget téli felkészü- $ lésünkhöz e vonatkozásban. % Az elhangzott szavak azt? tükrözik, hogy a BÁÉV-nél % nem lesznek különösebb gon- £ dók. Lényegében így nyilalko-S zott Udvari János, a KISZÖV| osztályvezetője is. Az építő-? ipari jellegű ktsz-ekben már 0 megtörténtek áz első iniézke-? (lések a teljesítésre, az anyag- ó készlet kiegészítésére. Anyagéi- ? látásban, illetve szállításban 0 azonban több segítségre van ? szükségük. Sátoraljaújhelyen« például azért nem haladnak? egy ruházati raktár építésé-? vei, mert nem tudják a havi-ő csőt odaszállítani. Udvari Já- % nos és különösen Czike A!-.* bért is beszélt róla. hogy as/? anyagellátás, a szállítás bizto-J sítása nemcsak termelési, ha-? nem emberi gond is. Végső? soron minden dőccenő a mun- ? lm helyen jelentkezik. Ha üres-? hiány Van például a bányá-* ban, leállhat és tönkremehet? a front. Rossz hangulatot okoz* a dolgozók között. Teljesít-? menyben dolgoznak, s ha le* kell állniuk, ha akadozik a? termelés, ez nyilvánvalóan % soványítja a borítékot is. Ónodvári Miklós — ? Csorba Barna ? (Folytatjuk.) * vek képviselőinek kérése: amint a darabos érc beérke­zik, ne rakják ie Záhonyban, hanem azonnal indítsák út­nak Borsodba. Ügy gondol­juk, helyes, ha felhívjuk az illetékes anyagellátó szervei­nek figyelmét, hogy esetenként van kívánnivaló e tevékeny­ségben. Nagy kár származott az LKM-ben például abból, hogy nem biztosítottak, vagy nem tudtak biztosítani időben dezoxidáló anyagot. — A Borsodi Szénbányásza­ti Tröszt — tájékoztatott Czike Albert — teljes egészé­ben felkészült a téli idényre. Es ha a közös összefogás meg­lesz, a szén a megfelelő meny- nviségben és minőségben el­jut a fogyasztókhoz. A télre különös gonddal kell felké­szülnünk azért is, mert; az mindig a legfontosabb fázist: a szállítást veszélyezteti. Egy sor intézkedést tettek és tesznek. így például az esetleges vagonhiánnyal .szá­molva területeket, depókat bitosítanak a szén esetleges tárolására. Ennek azonban van ogy hátránya: a szén itt tönkremegy, vagy -mehet. Ez kihat a szén minőségére és csökkenti az árbevételt is. A tél. a zord időjárás kihat az építkezésekre. Erre a Bor­sodi Állami Építőipari Válla­latnál jó előre gondolnak. A vállalatnál kijelölték, melvik építkezésen lehet és kell telje­síteni a munkát. Erről Lopot- nyik Béla termelési osztályve­zető így beszél: — Talán egy jellemző szám­• ) gyénkben a kohók „eledelé­nek” biztosítása okozza, vagy okozhatja a legnagyobb gon­dot. Régebben elég rapszodi­kusan érkezett Záhonyból Di­ósgyőrbe, Ozdra az érc, a koksz, s ez esetenként feles­leges le- és felrakással járt a miskolci KAV-telepen. A kohóművek és a közlekedésiek ,ió együttműködése . folytán — természetesen jó feltételek között — a kohók ..eledelét” általában az ütemezés szerint rakják fel Záhonyban. így a koksz, az érc átrakás nélkül érkezik a szerelvényeken az LKM-be, az ÓKÜ-be. A napi ellátás, és a téli tartalékolás általában kielégítő. — A téli ellátás — közölte Ivák József, az ÖKÜ osztály- vezetője — most már meg­nyugtató. A legmegnyugtatóbb a mészkőellátásunk. ötvenezer tonna mészkő a készletünk. — A téli felkészülésben — mondta Simkó József — 80— 85 százaléknál tartunk. Diósgyőrött és Ózdon egye­dül a darabos érc hiányzik. Az információ szerint hamarosan több tízezer tonna darabos érc érkezik Záhonyba. Ha ez az ígéret valóra válik, nem lesz különösebb gond a kohók téli üzemeltetésében. A mű­pekkel és az emberekkel való lelkiismeretes törődés koronát tehet az eddigi sikerekre. A rossz szervezés, a közömbös­ség, a jó együttműködés és az előrelátás hiánya viszont leronthatja, megcsúfithatja az eddigi jót is­Mit mutat a szerkesztősé­günkben megtartott ankét? Mindenekelőtt azt, hogy az üzemekben. vállalatoknál, mint többek között az LKM- ben, az ÓKÜ-ben, a DIGÉP- nél, a trösztöknél több éves tapasztalatokkal, kiforrott, s állandóan finomuló módsze­rekkel készülnek a téli hóna­pokra. — Mi a téli felkészülést nem kezdjük, hanem folytat­juk — mondotta . Simkó Jó­zsef, az LKM főosztályvezető­je. — Alig múlik el a tél, már fokozatosan gondosko­dunk a következőről, készít­jük, tartalékoljuk az anya­got. Ehhez azonban rendkívül nagy szervezettségre van szük­ség. — Mindig a nyár végén kezdjük el a téli felkészülést — így Czike Albert, a Bor­sodi Szénbányászati Tröszt bányaművelési főmérnöke. Mondanunk sem kell, hogy Borsod jellegét tekintve me­A megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztá­lyának, valamint lapunk szerkesztőségének rendezé­sében 19 szerv, illetve ter­melő üzem és közlekedési vállalat 23 vezetőjének, kép­viselőinek részvételével tar­tottuk meg szerkesztősé­günkben a téli felkészülés­sel kapcsolatos, immár ha­gyományos ankétunkat. Az elhangzottakról az alábbi­akban számolunk be. — Élüzem-szinti eredmé­nyekkel dolgozunk! — Célunk a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajának elnyerése. — Úgy dolgozunk, hogy a kongresszusi zászló a mi üze­münkhöz, vállalatunkhoz ke­rüljön! Több borsodi üzemben, vál­lalatnál hallunk ilyen 'bizako­dó kiie’mtéseket. És nem ok nélkül. A borsodi ipari üze­mek és a közlekedési válla­latok „7 év eddigi szakaszá­ban jó, biztató eredményeket értek el. Egy sor üzemben — ■és éppen a kongresszusi ver­seny ere '- -nyeként — olyan siker:'.röl is beszámolhatnak, amelyekre az utóbbi években nem volt példa. Mindez ör­vendetes dolog. Ám hátra van még két és fél hónap, s a kert alatt a tél. A télre való jó felkészülés az anyaggal, a gé­As ipar és a tél Az anyagellátásról Totónvereményeh ményillelék levonása után, 1883 forint­11 találatos szelvények szá­ma 1979 darab, nyeremény szelvényenként, a nyeremény­illeték levonása után’, 132 fo­rint. 10 találatot 13 997 fogadó ért el, ezek nyereménye szelvé­nyenként, a nyereményilleték levonása után, 28 forint. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közli, hogy a totó október 16-i, 42. fogadási hetére beérkezett szelvények között 13 plusz 1 találalos szel­vény nem volt. 13 találatot 2 fogadó ért el, nyereményük, a nyereményil­leték levonása után 196 304 fo­rint. 12 találatos szelvények szá­ma 139, nyeremény, a nyere­láncosok találkozója . a diósgyőri Vasas Otthonban Bányász fiatalok nagyplíse lisrllefgpsi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom