Észak-Magyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-06 / 236. szám

Cs®$SrßSk, 1968» október 8. ßSZAKMAGYARORSZÄG 3 4. A nagy gondokból — pár __ Dolgoztam szerződéssel kórházban, tanítottam képe­sítés nélkül... — mondja Markovics Márta. Nemcsak a gimnáziumi, a köz- gazdasági érettségi sem sok reménnyel kecsegtet Özdon. A Járási és Városi Rendőr- kapitányság illetékes tisztjét kerestem lel. Az ifjúságvédel­mi osztály nem csupán a bűn­esetekben igyekszik a fiata­lok segítségére. Még be sem tudtam mutatkozni K. alhad­nagynak, egy telefonbeszélge­tésnek voltam fültanúja. K. alhadnagy aziránt érdeklő­dött körtelefonon, hogy az idén mennyien végeznek a középiskolákban. Majd egy egész iskolaév áll rendelkezé­sére, hogy a lehetőségeket megkeresse és a helyzetet fel­mérje. — A József Attila Gimná­ziumban 1400-an tanulnak az idén. Ugyanennek a 11. számú iskolájában háromszáznegyve- nen. A közgazdaságiban 147- en, plusz 70 gyors- és gépiró, az iparitanuló intézetben 1300 fiatal kap majd szakmunkás bizonyítványt. — Elgondolko­zik. — Özdon ezek nem tud­nak elhelyezkedni. Éppen ebben az ügyben ke­resem. Beszélgettem fiatalok­kal, akik tavaly érettségiztek. Munka nélkül csavarognak, tesznek-vesznek otthon, a ház­tartás körül, időleges munkát vállalnak, helyettesítenek, stb. Egyik este baráti társaságban tucatjával sorolták azok ne­vét, akik most érettségiztek (többen jelesen és kitűnően), s mert az egyetemi próbálko­zásaikat nem kísérte siker, piost várnak ... Néhányan a megrekedtek feözüL Kísérőm ismerőssel találko­zik. Markovics Márta, 19 éves. Csinos, szőke lány, tavaly (,ért” — mondja diákosan. — Most? — Dolgoztam szerződéssel kórházban, tanítottam képesí­tés nélkül — s most munka­nélküli. Kerékpáron bevásárolni in­dul, aztán haza. Elmeséli hogy mostanában egy mű­kedvelő együttessel jár — konferálni. — Megkértek rá Mit tudok csinálni? — s kér­dően néz ránk. S a szokvá nyos kérdés: — Nem tudná egy jó állást keríteni. Sajnos, nem. Dé az ő eset még könnyű is. Apja kisipa ÍJ®, ketten vannak testvérek Gondolom, anyagi problémái! nincsenek. Mivel tölti napját? Segít a háztartásban, takarít és — ol­vas. Rengeteget olvas. Első­sorban legényeket. S atletizái. Mégis rengeteg a szabad ide­je, nem tud mit kezdeni vele. F. J. kitűnően „ért”, jogra jelentkezett, hely híján nem vették fel. Ö sem kap mun­kát. Mit csinál? Olvas és taka­rít. És unatkozik. Azoknak, akikkel találkoz­ol* állandó bizottságok napirendjén Miskolc lakosságának szükségletei Több mint három esztende­je, hogy a legutóbbi tanács­választás után megalakultak a Miskolci városi Tanács tag­jaiból az állandó bizottságok. Ezek a. bizottságok a tanács javaslattevő, véleményező és ellenőrző szervei. Feladatuk, hogy összegyűjtsék és felhasz­nálják a lakosság javaslatait, közvetítsék a tanács vezetői­hez, és ismertessék a tanács döntéseit a lakossággal. Köte­lességük ezenkívül ellenőriz­ni az egyes tanácsi szakosztá­lyok munkáját. Mi van a boltokban Az ország második városá­nak lakossága nem kevésszer kifogásolja, hogy nem kapja meg a boltokban azt, amit ép­pen óhajt, vagy nem úgy kap­ja meg, ahogy éppen szeret­né. A panaszok nem mindig reálisak, de sajnos, gyakran azok. Következik ez elsősor­ban abból, hogy egy ilyen hir­telen felnőtt városban, amely­nek lakossága rohamosan nö­vekszik, a gyors iparosodás szívó hatására, és az ország minden részéből telepedtek falai közé, tehát elég hetero­gén,. rendkívül sok igény ke­resztezi egymást. Nemcsak a boltokban vásárlók igénye differenciáltan sokágú, hanem a javító-szolgáltatást igénybe vevőké is. A városi tanács mellett két állandó bizottság foglalkozik ezeknek az igényeknek felmé­résével, javaslattá formálásá­val; a kereskedelmi és az ipa­ri. Nem egyszer közösen mé­rik fel a tennivalókat, hi­szen sok óhaj mindkettő mun­kakörét érinti. Többször a megoldás is közös erőfeszítést igényel. A két bizottság munkája A kereskedelmi állandó bi-* zottság az elmúlt három év alatt. Miskolc több részének kereskedelmi ellátottságát megvizsgálta. Elsősorban a felszabadulás óta épült, vagy Miskolchoz csatolt lakóterüle­tek gondjaival foglalkozott, így az egyetem és Hejöcsaba kereskedelmi ellátottságával. Ezeken a részeken ugyanis a bolthálózat nem fejlődött együtt a lakosság növekedés sével. Kidolgozta a bizottság a kereskedelem ellenőrzésének irányelveit, és létrehozta a társadalmi ellenőrök albizott­ságát, amelynek tagjai az irányelvek alapján ellenőriz­ték a boltokat, hogy megaka­dályozzák az árdrágítások el­szaporodását. Rendszeresen vizsgálta a bizottság a ven­déglátó vállalatokat is és ja­vaslatokat dolgozott ki a mis­kolci piac, valamint a vásár­csarnok helyzetének javításá­ra. Alapos felmérő munka nyomán javaslatban fejtette tó véleményét a tej, a tejter­mék, a hús, a hentesáru és a péksütemény-ellátottsággal kapcsolatban. Már az ipari bizottság mun­kájához tartozik, de a keres­kedelmi bizottság is meg­vizsgálta, mit reklamálnak a vevők a közszükségleti és az iparcikk boltokban. A két bi­zottság munkája találkozott. Az ipari bizottság megvizs­I As Új Muhi Tsz befejezte az őszi vetési munkát Tegnap, október 5-én, szer­dán este táviratban értesítet­te szerkesztőségünket Csonka elvtárs tsz-elnök, hogy az Uj Muhi mezőgazdasági termelő­szövetkezet a tegnapi napon befejezte az őszi vetési mun­kálatokat. A szép sikerért ez­úton fejezzük ki elismerésün­ket. Védekezés a korrózió ellen A KGST Vegyipari Állan­dó Bizottsága a korrózióvéde­lem tanulmányozása céljából egy szakértőkből álló brigádot hozott létre. Ez a brigád most sorra látogatja a tagországo­kat, hogy tapasztalatokat gyűjtsön az ipari létesítmé­nyeknél a korrózió elleni vé­dekezésről. Először Moszkvá­ban végeztek vizsgálatokat, majd ezt követően Szófiában folytatták munkájukat. A kö­zelmúltban pedig Magyaror­szágra látogatott el a 16 fős szakértői csoport. Hazánkban három ipari létesítményt te­kintettek meg, köztük a Tiszai Vegyikombinátot is. A szov­jet, német, bolgár, lengyel, csehszlovák és magyar szak­emberekből álló küldöttség szeptember 27-én érkezett a TVK-ba, és három napon át tartózkodott Tiszaszederkény- ben. A szakértői csoport megelé­gedéssel szemlélte azt a mun­kát, amelyet a korrózió elle­ni védekezés céljából a Tiszai Vegyikombinátban végeznek. köti az ember kezét. Ismerek családokat. ahol feltétlenül álláshoz kellene juttatni a fiatalt. Ezer kifogás gátolja a legjobb szándékot is. Beszélünk a városban ta­pasztalható alkoholizmusról, a titkos prostitúcióról, a csavar­gásról, a garázdaságról. Az alkoholizmus még ma is nagy gond a városban. A tendencia lefelé tendál. (A Vendéglátó- ipart Vállalat jelentése sze­rint csökkent az alkohol- és növekedett a saját készítmé- nyű ételek fogyasztóinak sziL ma, s ez jó jel) Gond ez még ma is, hogy egy kocsmát, vagy presszót hamarabb kitataroz­nak az építők, mint egy isko­lát __ Aztán a csavargás. K. a lhadnagy meséli, hogy nem­rég két bandát is ártalmat­lanná tettek. Fiatal fiúk és lányok csoportokba verődtek, elindultak vándorolni: loptak és erkölcstelenül éltek. Nem azt mondom én, hogy ezek az érettségizett, munkát nem ta­láló fiúk, lányok óhatatlanul rosszak lesznek. De sajnos, alkalmuk van rá. És az alka­lom mit szül? — Most bővítik a ruhagyá­rat, s talán önálló lesz. De ez sem oldja meg a problémát — ez a járási rendőrkapitány véleménye. — Sajnos, a vá­rosban nincs pontosan felmér­ve, mennyi a foglalkozásnél­küliek száma. Ez a tanács fel­adata lenne. A tanács általános summá- zásisal tud erről a bajról, jegy­zőkönyvben is olvastam. De számadatokat nem. találni. A meglévő munkalehetősé­gek igazságosabb elosztása, persze, többet segítene ezen a súlyos gondon, legalábbis töb­bet, mint egy pontos statisz­Kovember végére elkészül az ezredik lakás Miskolc egykori vásárterén dig már 609 új otthont adtak át a családoknak. Az építők most újabb vál­lalást tettek. Elhatározták, hogy az ezredik lakást az év­végi határidő előtt, a párt- kongresszus napjáig, novem­ber végéig elkészítik. Miskolc legnagyobb építke- :ésén, a Szentpéteri-kapui la­kótelepen gyári jellegűvé vált a munka. Az egykori vásárté­ren 1968-ig több mint 2200 [akást, 12 tantermes iskolát, korszerű óvodát, bölcsődét, és üzleteket készítenek a Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói — új munkaszerve-' zéssel és új technológiák al­kalmazásával, szalagszerűen, grafikonos időbeosztással. Ez azt jelenti, hogy az egyes ter­melési feladatokat előre meg­határozott időben, szinte „óra­rend” szerint kezdik meg és fejezik be mind az építők, mind a különböző szakiparo­sok. Ezen a lakótelepen egyet­len lakást sem építenek ha­gyományos módszerrel, és az új technológiák alkalmazásá­nak meggyorsítását ötletes gé­pekkel segítik. A lakótelepen próbálták ki a vállalat két mérnökének újítását, az előre­gyártott és előre felszerelt fürdőszoba térelemeket. Eze­ket a kész fürdőszobákat kí­sérletképpen az egyik lakóház tiz lakásában helyezték el. A jó munkaszervezéssel és az új technológiák alkalmazásával meggyorsult a telep építése. : Az elmúlt évben 280, az idén, I a kongresszusi versenyben pe­íj lakótelepek, új faíurészek épülnek a harmadik ötéves tervben Megyénkben megnőtt az ér­deklődés a kertes családi há­zak építése iránt. A harmadik ötéves tervben például ma­gánerőből és OTP-kölcsönből 14 ezer ilyen lakást készíte­nek, amelyeknek többségében fürdőszobát is kialakítanak. A nagyarányú magánépítkezé­sekkel megváltozik a megye térképe is. A szakemberek szerin. a tervidőszak végére számos, egj;más melletti köz­ség néz majd úgy ki, mintha egyetlen nagy falu volna. így Sajószentpétertől Kazincbar­cikáig, valamint Mucsony, Al- berttelep, Szu'nakálló, Izsófal- va, Ormosbánya és Rudabánya között az új lakóházak szinte összeérnek majd. Ezenkívül számos községben felhagytak azzal a régi szokással, hogy aa új lakóházakat a dülőutak mentén nagy kiterjedésű ud* varokkal építik fel. A harmadik ötéves tervben Mezőkövesden, Boldván, Ede- lényben, Szerencsen és még sok helyen út utcákat nyitnak a falukép csinosítására, s 300 —400 négyszögöles telkeken építik fel a családi házakat. így rendezett lakótelepeket alakítanak ki. Ezenkívül , új falurészek is épülnek többek között Putnokon, Özdon, Nyék- ládházán, Ernődön és Bodrog- keresztúron. A megyei tanács ez évben 2800 családi ház építési engedélyt adott ki; ugyanakkor az építtetőket tí­pusi ervek „kölcsönzésével” is segítette. Az eddigi felniére-' sek szerint év végéig mintegy 2200—2400 új családi hászaí gazdagodik majd a megye. gálta a javító-szolgáltató te­vékenységet a városban, és javasolta, hogy növeljék a vállalatok alkatrész-készletét. Beszámoltatott több vállala­tot és ennek alapján úgy lát­ta, hogy a Finommechanikai Javító Vállalat anyagellátási gondjait feltétlenül csökken­teni kell. valamint megfelelő helyiségről is kell gondoskod­ni számára. Megvizsgálta a bi­zottság a sokat kritizált Pa­tyolat helyzetét is, és megál­lapította: csak megfelelő hi­telkerettel tud a vállalat úgy gazdálkodni, hogy megfeleljen az. igényeknek. Növelni kell persze a szállítási kapacitást is. Javasolta a bizottság a miskolci autószerviz létrehozá­sát. A közlekedés gondjai Az ellátottsághoz tartozik természetesen a megfelelő közlekedés biztosítása is. Az építés és közlekedési állandó bizottság a közlekedés ész- szerűsítése végett, mindjárt megalakulása után javasolta egyes megállóhelyek áthelye­zését. megfelelő helyen terelő­szigetek létesítését. Megvizs­gálta a bizottság a mostani III. kerület egész területén az autóbusz- és villamosmegállók elhelyezését. 14 pontból álló intézkedési tervet dolgozott ki az útjavítás és a vízellátás rendezésére, valamint foglal­kozott a Közlekedési Vállalat járműellátottságával. Javasol­ta még a bizottság a város tö­megközlekedési szükségletei­nek távlati felmérését öt esz­tendőre, és helyszíni vizsgála- _tok alapján foglalkoztak a bizottság tagjai a fő forgalmi utak állapotával. Egy frissen épült iparvá­rosnak, amely kőszénfüstben és cementporban fejlődik, nem csekély gondja a megfe­lelő egészségügyi feltételek biztosítása. Az egészségügyi állandó bizottság feladata mindezzel foglalkozni. A sok bejáró munkás, de általában a népsűrűség növekedése (amellyel nem tartott lépést a lakásépítkezés)', elsőrendű fon­tosságúvá teszi a fürdők el­lenőrzését. A bizottság ezzel kezdte munkáját, majd meg- , vizsgálta a vízellátást és csúcsvízmű létesítését javasol­ta a tanácsnak. A kereskedel- . mi állandó bizottság ellenőr- , zéseit kiegészítve vizsgálta ez a bizottság az élelmiszer fiz- > letek tisztaságát, és javasolta i az . önkiszolgáló étterem léte- t sí lését. (Ez meg is valósult, jó . lenne, ha több lenne belőle!) Beszámoltatta a KÖJÁL-t, és ellenőrizte a körzeti orvosi . rendelőket, valamint a TBC- . gondozó intézetet. Külön fog- i lalkozott a bizottság az öre­gek napközi otthonával, an­nak tisztaságával, és javasol­ta, hogy megfelelőbb helyisé­get biztosítsanak a gondozot­tak számára. Számos javaslat, határozat bizonyítja, hogy ezeknek a bizottságoknak munkája való­ban fontos, és ha a lehetósé- : gek szűkös volta miatt a hasz­nos intézkedések száma keve­- sebb is volt, mint ahány hasz- , nos javaslatot tettek, munká­- juk nyomán sok minden vál­- tozott előnyére az elmúlt há-<- rom esztendőben. Máié Iván Kovács Magdolna esete ne­hezebbnek látszik, bár nem panaszkodik. Szülei elváltak, újra házasságot kötöttek. Vele a Béke telepen találkozunk, edzésre siet. — Érettségim? Három egész kettő. Próbálkoztam, de nem sikerült. Pedig sportolok is ... Talán elmegyek Pestre; ha más lehetőséget nem találok, azt teszem. Őzd — a lehetőséget te­kintve — a férfiak városa. No, nem mintha kevés nő él­ne megyénk második legna­gyobb városában. Egyáltalán nem erről van szó. A munka- lehetőségek sorát találják itt a férfiak, míg a nők elhelyez­kedése nagy gond. Ugyancsak nehéz azok elhelyezkedése, akik érettségiznek s ehhez ».méltó” munkakört keresnek. tam, nem volt kenyérgondjuk. A szülők eltartják ezeket a fiatal, érettségizett fiúkat, lá­nyokat. A tétlenség bántja őket legjobban. Mintha csa­lódtak volna. Az iskolában azt mondták nekik: „Vár benne­teket az élet, azt csináltok, amihez kedvetek, és tehetsé­getek van...” Az élet per­sze más. Pethes András elvtárs, a nagyüzemi és városi pártbi­zottság első titkára mondja: — Már a közgazdasági képe­sítéssel rendelkező fiatalokat sem képes a gyár fogadni. Sorban állnak, a szerencsé­sebbek talán munkához jut­nak. Az a baj, hogy nem min­den esetben az arra legjobban rászorulót veszik fel munká­ra. K. alhadnagy is ezen kese- c reg. — Protekció és bürokrácia tikai felmérés. De az utóbbi­ra is szükség lenne. S akkor világosan látnák, mi a teen­dő. A városban sokan úgy nyi­latkoztak erről az összefonó­dott problémáról (alkoholiz­mus, nők elhelyezkedésének gondja, garázdaság), hogy nem olyan súlyos az. Lehet, hogy nem. De az bizonyos, hogy akinek nincs munkája, s ha még megélhetése biztosítva is van —. légüres térben érzi magát. Egy kicsit a társada­lom kivetettjének. Az pedig rosszat szül. Azokról nem is beszélve, akiknek égetően szükséges lenne keresethez jutniuk. Érdemes ezen cselekvőbb m ''ulattal-szándékkal elgon­•' 'kozni... Baráth Lajos Foto: Mizerák István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom