Észak-Magyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-01 / 232. szám
Szombat, 1966. október í. ESZAKMAGTARORSZAO 3 Mit tartogat tarsolyában? A tahtaharkányi ás a prügyi küldött Alkalmasint beszélgettünk Szerencsen Imri József elvtárssal, a járási pártbizottság első tkárával a vezetőséget újjáválasztó taggyűlések tapasztalatából és a járási pártértekezlet előkészületeiről. Beszélgetésükön jelen volt Gönczy Bertalan elvtárs is, a párt- és tömegzervezetek osztályának vezetője. A pártbizottság vezetői átfgó tájékoztatást adtak a IX. kongresszus előkészületeiről. Ejyebek közt elmondották, hogy 88 alapszervezetből 70-be már megtartották a vezetőség újjáválasztó taggyűlésekét és megválasztották a járási pártértekezlet küldötteit. Az ehúlt hét végéig 70 titkárt és több mint 300 vezetőségi taot választottak újjá a szerencsi járásban. Közülük 11 új, bttőt a taggyűlés — a jelölő bizottságok javaslatával ellenltben — közvetlen jelölés alapján választott, vagyis a prtdemokrácia, a párttagság többségének akarata, teljes nértékben érvényesült. Az újjáválasztott titkárok és veztéségi tagok összetétele sok szempontból javult A titkárok tbbsége egyetemi, főiskolai, középiskolai, vagy minimálisa 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik és negyven*» különböző pártiskolát is végeztek. Tovább javult a tsz-páiszervezetek vezetőségének összetétele is. Az elmúlt hét égéig újjáválasztott 21 tlsz-pártszervezet vezetőségi tagja köil 62 ténylegesen a termelőszövetkezetekben dolgozik. Az újjáválasztó taggyűléseken 33-an szólaltak fel. Érdekességként megemlítették, hogy bziilük 188-an a párt- szervezet belső életével, 146-an a »ártszervezet gazdaság- ürányító-ellenőrző tevékenységével, 4-en pedig az állami munkát érintő kérdésekkel foglalkozik. Más érdekességet is említettek a prtbizottság vezetői. Például azt, hogy a VIII. kongresszus Sta, vagyis a legutóbbi négy év alatt 631 tagjelöltet vettek fi a szerencsi járás pártszervezetei, mintegy 11 százalékkal melkedett a párttagság létszáma. A munkások részaránya ) százalékról 45-re növekedett. Ismertették, hogy a járási párirtekezleteken összesen 165 szavazati és 15 tanácskozási joj küldöttet választanak az alapszervézetek, illetőleg a közjgi pártértekezletek. A már megválasztott küldöttek közül azóta felkerestük Szatmári Andrásnét, a taklaharkányi lÁV-pártszervezet párt- titkárát és Motkó Imrét, a nrügyi fc-pártszervezet titkárát Kiváncsiak voltunk a két ellentét? jellegű pártszervezet küldötte mit tartogat tarsolyában? lire akarják felhívni a Járási pártértekezlet figyelmét? Szatmári Andrásnc Motkó Imre __ Ho°y felszólalok-e? — A z a beszámolótól függ. 1958- fcan léptem be a pártba, férjemmel együtt. 1963 óta vagyok párt titkár. 1962-ben is részt vettem a járási párter- tekezleten, aikkor tanácskozást joggal, de nem kértem szót, illetőleg felszólalásomra, a nagyszámú jelentkező miatt nem kerüli, so1'- kín most szót kérek, akkor természetesen a Vasút, a vasutasok, problémáira hívom fél a pártértekczlet figyelmét. Jó lenne, ha a vasutas kommunisták még jobban példát mutatnának a biztonságos szállítás és közlekedés megvalósításában. Több MAV-pártszervezet problémái hasonlóak. Januar t-tol a szerelvények 120 km/óra sebességgel közlekednek vonalainkon. Nagyobb k'sz a baleseti veszély. Jó lenne, ha elhárításában. megelőzésében nemcsak a mAV alkalmazót- tai — és közünk is clösortoan a kommunisták mutntná‘tóír-Déldát, hanem segítségünkre lengnek ebben az érintett kiégek pártszervezetei és efósz lakossága is — mondotta a párttitkámő, a felUahark^yl MÁV-páxlraerJíezet egyi* küldötte. — Nem titok, amire fel akaim hívni a pártszervezet figyímét. A mi vezetőség új- jávisztó taggyűlésünkön töbl elvtáns foglalkozott a gaziiságirányitási rendszer refinjával. Milyen is lesz ez valóiban? Beválik-e? Mi hasiunk lesz belőle? Az augiztusi taggyűlésünkön rész vett Vass István elv- társ» KB képviseletében, és váltóit az ott felmerült kérdésére, De ezekre bővebb maíarázatot vár a párttagság^ a tsz tagsága is. Alap- szeo;Zetünk tagsága máris holjsjj, hogy közvetlenebb karcolat lesz a termelő és a temitetó vállalatok közt, h°g? jobban érvényesülnek máj. a kölcsönös érdekek és sok bosszúságot ki lehet ik- tatn a megtermelt áru értékesítse során. Moggy'őzödé- sems}erint jobb, frissebb áru kert najd a piacra — és talán alsóbban is. Meg a tsz- tagoi is jobban járnak... Csak nini minden újtól, ettől is tcjasztalható idegenkedés. — F;1 Eknrom hívni a sokoldalú űjókoztatás, felvilágosí- tás »zilségességére a pártértek e2j*t figyelmét — válaszolta kéri éjünkre a prügyi kommunistái képviselője. (csé) Ifjúsági parlamenícií Hegyenében Ülést tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésén a mezőgazdasági gépipar és a vasúti járműipar helyzetéről készült jelentéseket tárgyaltaik meg. Mindkét jelentés megállapítja, hogy a második ötéves terv folyamán eredményes intézkedéseket tettek a gyártmányok és a technológia korszerűsítésére. Több új gyártmány korszerűség szempontjából eléri a világszínvonalat. A KNEB megtárgyalta és kiegészítésekkel elfogadta a műtrágyázás és a növényvédelem kérdéseivel foglalkozó vizsgálati jelentést. Ma nyitjáit meg az őszi kdnyviieteket Az immár hagyományossá váló őszi könyvheteket, ma, október elsején Mezőcsáton nyitják meg ünnepélyesen. A megnyitón Veres Péter találkozik olvasóival. Bevezetőt mond Cscge Géza, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke. A könyvhetek további programja szerint október 7-én Sátoraljaújhelyen és október 8-án Sárospatakon Passuíh László, október 9-én Mezőkövesden Németh László, október 15-én Sajókazán és október 16-án Tiszalúcon Szilvasi Lajos, október 25-én Göncön és 26-án Rakacán Bihari Klára, november 3-án Abaújkéren Baráth Lajos, november 4-én Toma- szentjakabon és 5-én Edelény- ben Fábián Zoltán, november 10-én Tokajban és 11-én Szikszón Illyés Gyula, novemben 17-én Sajószentpéteren és 18- án Tarcalon Fekete Gyula, régül november 24-én Szerencsen és 25-én Karcsán Garai Gábor találkozik olvasóival. Hideg napok D öbbenetes csend van a mozi nézőterén, amikor Kovács András rendező új filmjének, a Hideg napoknak vetítése véget ér. A felnőtt közönség visszaemlékező módon próbálja értékelni a látottakat, összevetve azt korabeli saját hallomásaival, vagy éppen meghökkenve azon, hogy csak most lát meg bizonyos indítékokat, most isméi- meg letagadhatatlan tényeket. A fiatalabb közönség pedig kicsit csodálkozva ébred rá, hogy íme, a magyar történelemben ilyen pont is akad, és az a tömeggyUlkos emberellenesség, amit korábbi filmekből, olvasmányaiból, előadásokból fasizmus néven megismert, nemcsak a sémákba bújt, megszokott formákban, hanem ily módon is megnyilvánult. A Hideg napokról már sok közlés jelent meg a lapokban, az Északmagyarország is beszámolt a Karlovy Vary-i és pécsi fogadtatásáról, televízióban és sajtóban egyaránt nyilatkoztak a film alkotói. A nagyközönség elé azonban csak csütörtökön, szeptember 29-cn került a magyar filmművészet e remekbe sikerült, új alkotása. Kovács András filmballadája. A téma, a több előzetes tájékoztatás révén, szinte már minden újságolvasó előtt ismert A magyar töi'ténelem egy nagyon szégyenletes mozzanata, az 1942. januári újvidéki tömegvérengzés áll a történet központjában, illetve szolgál sajnálatosan tragikus példaként rá, hogy a rendező az általánosan emberi kérdést föltegye: meddig terjed az egyén felelőssége a felsőbb parancsra végrehajtott törvénytelenségekben, szembe lehet-e szegülni a törvénytelen paranccsal, illetve a kényelmesebb megoldással, a gondolkodás nélküli parancstel- jesitéssel mennyire válik bűnössé a törvénytelenség minden rendű és rangú részvevője? Még akkor is, ha ebben a törvénytelenség-sorozatban saját egyéni, családi tragédiája is benne foglaltatik, mint például a filmbeli Büky századosé. A film alapjául szolgáló azonos című regény. Cseres Tibor alkotása, kiváló anyaBorsódban a fiatalok közök fe politikai munka fellendítésre értékes kezdeményezést valósítanak meg. A pártkongresszus megnyitása előtti hetekben az üzemekben, banyákban, termelőszövetkezeíoizu11, intézményekben és isisét ifjúsági parlamentetekhS26llveznek. A parlamenféterf1? í különböző ifjúsági úeHé ■ ifjúmunkások, szö- A parasztfiatalok, or- ttiáltnt r0snémökök, építők és (íj °k .'szitákat rendeznek az S9z,!fd a s ági rá nv í tási rend- * a íz iskolareform, valamint a2őket érdeklő aktuális, politika kérdésekről. A vitákon eltngzott hasznos észrevétel ekt. javaslatokat és kezdeményzéseket a KlSZ-szer- vezetek összegyűjtik és cso- portosílík. A fiatalok véleményét trial ma zó dokumentumokat «ódig a KISZ küldöttei „A pártnak jelentjük” mozgat in keretében átadják a várói, járási és megyei partkülött értekezletnek. Az ifjúságiparlamentek október el6Ő npjaiban kezdik meg munkáikat. „Filléres“ műszer — százezres megtakarítás A spórcsapda nevű készülékkel minden olyan növényi betegség spórája felfedezhető, amely a légáramlás segítségével terjed. Napokkal, esetenként 1—2 héttel előre jelezhető, milyen betegség lappang a környéken. így a „filléres” műszer segítségével a kár elhárítható és több százezer forint megtakarítható. A cukorrépa szakszerű betakarításáról A Le fi w>7n időjárás és a tx HtutCfU termelőszövetkezetek hozzáértő, szorgalmas munkája eredményeként ez évben i gen jó cukorrépa terméssel számolhatunk. Természetesen mind a termelő üzemek, mind a cukoripar érdekei azt kívánják, hogy a tervezettnél nagyobb termést »így takarítsuk be, hogy abból minél több cukrot gyárthassunk. A cukorrépa termelésével foglalkozó szakemberek és tsz-tagok körében tudott dolog, hogy a frissen kiszedett répa gyökere olykor a 80 százalékot is meghaladó nedvességet tartalmaz, A nedvesség- tartalom szoros összefüggésben áll a répából nyerhető, gyártható eukormonnyisöggeü. Ha jelentősen csökken helytelen kezelés, tárolás következtében a répa víztartalma, ezzel párhuzamosan csökken végeredményében a cukortartalom is. Éppen ezért nagyon fontos, hogy' a termelő üzemek a gyárakkal együtt megállapított időben ássák és szállítsák a termést. A cukorgyárak répatermelőd szakemberei már korábban megállapodtak a termelő- szövetkezetek vezetőivel, hogy naponta melyik átvételi telepen és mennyi termést vesz át a gyár megbízottja. Igen lényeges tehát, hogy a termelőszövetkezetek a megállapodásnak megfelelően ássák a répát, »így. hogy a felszedett, mennyiséget azonnal szállíthassák Is. A hűvösebb idők beálltáig — általában október közepéig — ugyanis a kis kupacokban a termőföldön „tárolt” répa naponta 1 százalékot is meghaladó mennyiséget vészit nedvességtartalmából, súlyából. S ezzel arányos a cukarveszteség is. Október közepétől, amikor a nappali felmelegedés általában mérséklődik, a répa már „beérik”. S csak ekkor kezdődhet meg az immár veszteségmentes prizmázás. Erre a cukorgyárak megfelelően felkészültek, így a termelő üzemekben, minden rendelkezésre álló erő hasznosításával hozzá lehet kezdeni a répa folyamatos és minél gyorsabb felszedéséhez. Úgy, hogy a szedés legkésőbb november közepéig befejeződjön, s a termés lehetőleg november 20-ig a cukorgyár átvevőhelyeire, szakszerű prizmákba kerüljön. Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy néhány mondatban szóljunk arról is: mire ügyeljenek a termelők a répa betakarításánál, hogy minimális legyen a veszteség. Igen fontos, hogy — Csak annyi cukorrépát szedjenek fel, szántsanak, forgassanak ki a tsz-ek, ameny- nyit még aznap lefejelhetnek és kupacolhatnak. — A cukorrépát úgy fejeljék, hogy’ a zöld, eleven levelek alatt közvetlenül, egyetlen nyeséssel vágják el. — A kupacok helye tiszta, gyommentes terület legyen. — Minél nagyobb, lehetőleg 10 mázsánál több répát magában foglaló kupacokat rakjanak. — A szedés során megsérült termést külön kupacokba rakják, s külön adják át. lehetővé teszik, unnuczcK hogy az idei jó termésből valóban jó haszna lesz a termelőszövetkezeteknek is, a népgazdaságnak is. Kunsay Imre mezőigazdasági mérnök got adott a filmhez. A regény előadásmódja töredezett, balladaszerű. Az 1946-ban vizsgálati fogságban ülő négy fogoly' gondolataiban és elbeszéléseiben rajzolódik ki a három újvidéki nap szörnyű története és magasodik fel az a kérdőjel, amely, mint a filmben is, választ, keres, és a maga módján választ is kap. Nevezetesen azt, hogy' igenis vétkes, aki törvénytelenségekben oly módon vesz részt, mégha parancsra is, hogy nem próbál semmit tenni ellene. De különösen vétkes, hacsak célozgatásokból álló utasítást, vélt parancsot hajt végre, mint Újvidéken tették Grassy cinikus rendelkezéseit követve igen sokan. J óllehet, a szituáció és az újvidéki példa szélsőséges, de a maga borzalmasságában és egy'edi- ségében is igen alkalmas rá, hogy válaszoljon a már említett kérdésre, a felelősség tisztázására. A filmbeli tettesek, Büky, a Ludovikát végzett százados, akinek felesége a gyilkolás véletlen áldozatává lesz, Tarpaía.ky, a szerencsétlenségére oda keveredett ha- jóstiszt., a Grassy ezredes kegyét kereső Pozdor zászlós, és a primitív, gyilkossá züllesz- tett Szabó honvéd, aid a lemészárolt embereket gépiesen Iökdösi a Duna jegén vágott lékibe, egyénileg talán soha nem lettek volna gyilkosokká. De mert éppen ebben a szélsőséges szituációban csak gépiesen tudtak gondolkodni és nem mertek a legkisebb mértékben sem emberek lenni, példái leltek az akaratgyen- geségből vagy kényelmességből fakadó bűnösségnek. A történet kegyetlen. De ezt a három napot nem lehet másképpen ábrázolni. Nincs a filmnek például kísérőzenéje, ami a komor képeket feloldaná. A hóba dermedt Újvidék fehérségének és az alakok sötétségének kontrasztja, valamint a börtön zárka fehér falának és a négy fogoly foltjainak ellentétessége vizuálisan is remekül érzékelteti a történet hidegségét, az események kegyetlenségét. Nemcsak fizikailag voltak hideg napok Újvidéken 1942. januárjaiban, hanem átvitt értelemben is, hiszen erre az időre kihűlt minden emberi érzelem, kikapcsolódott az értelem, az utasítás teljesítése és túllici- tálása uralkodott el a város felett. A történet, maga. mint már említettük, szégyenteljes. De nem is az ábrázolt valóságos történet a fontos Kovács András filmjében, hanem az emberi magatartás vizsgálata, hiszen a második világháború befejezése óta minden háborús bűnös azzal védekezik, hogy parancsra tette, amit tett. E film nem is azt akarja láttat ni, hogy valójában történeim hitelességgel mi történt Újvidéken. a rendező mindvégig e is kerüli a kegyetlenkedés képeit. hanem azt, hogy' az újvidéki események szereplő közül négy'en miként látjá'- egy gyökeres fordulat után. 1946-ban azt, ami történt, és hogyan értékelik benne a maguk szelepét. A film bemutatása egyben arra is szolgái, hogy' ki-ki lemérhesse magár miként látja most a huszonöt és fél évvel ezelőtt lezajlott tragédiát. kovács András filmje nem olcsó szórakoztatás. Pártos állásfoglalás. kérlelhetetlen logika és történelmi szigor a vezérfonala. B izonyos, hogy ez a film fel fogja kavarni « nézőket, gondolkozásra készteti. Lesznek, akik a film töredezett, balladaszerú szerkezetére hivatkozva nehezen fogják, esetleg nem fogják megérteni. Lesznek talán sokan, akik nem is akarják majd megérteni. De egy bizonyos, hogy a film megtekintése önvizsgálatra is sarkall, amely alól nem tudja kivonni magát egyetlen néző sem. Szécsényi Ferenc operatőr képkompozícióiról már akkor szóltunk, amikor a kontraszté« ábrázolásmódot említettük. A képek kitűnően szolgálják a rendezői elképzeléseket. A nagy létszámú szereplőgárda sok-sok tagja részletes méltatást, elemzést kívánna. Itt nincs módunk csak egyik-másik megemlítésére. Feltétlenül ki kell emelnünk Latinovits Zoltánt. Büky százados alakítóját, Darvas Iván hajóstisztjét, Szirtes Adóm Szabó honvédjét, Major Tamás Grassy ezredesét és Benkő Gyula Kászonyi alezredesét, aki talán a történet egyetlen pozitív szereplője, aki megpróbált az árral szembeszegülni, s később, már a filmtörténeten kívül, ennek a szennyes áradatnak mártírja lett m Karlovy-Vary-i fiüm- fesztivál megosztott fődija már nemzetközi elismerést is biztosított a Hideg napoknak. Hisszük, meglesz ez az elismerés itthon is, annak ellenére, hogy a film fogadtatása nem lesz minden közönségrétegben teljesen egységes. A magyar filmművészei értékes, igen egyéni ízű alkc~ tással gazdagodott. Benedek Miki*»