Észak-Magyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-01 / 232. szám

Szombat, 1966. október í. ESZAKMAGTARORSZAO 3 Mit tartogat tarsolyában? A tahtaharkányi ás a prügyi küldött Alkalmasint beszélgettünk Szerencsen Imri József elv­társsal, a járási pártbizottság első tkárával a vezetőséget újjáválasztó taggyűlések tapasztalatából és a járási pártér­tekezlet előkészületeiről. Beszélgetésükön jelen volt Gönczy Bertalan elvtárs is, a párt- és tömegzervezetek osztályának vezetője. A pártbizottság vezetői átfgó tájékoztatást adtak a IX. kongresszus előkészületeiről. Ejyebek közt elmondot­ták, hogy 88 alapszervezetből 70-be már megtartották a vezetőség újjáválasztó taggyűlésekét és megválasztották a járási pártértekezlet küldötteit. Az ehúlt hét végéig 70 tit­kárt és több mint 300 vezetőségi taot választottak újjá a szerencsi járásban. Közülük 11 új, bttőt a taggyűlés — a jelölő bizottságok javaslatával ellenltben — közvetlen je­lölés alapján választott, vagyis a prtdemokrácia, a párt­tagság többségének akarata, teljes nértékben érvényesült. Az újjáválasztott titkárok és veztéségi tagok összetétele sok szempontból javult A titkárok tbbsége egyetemi, főis­kolai, középiskolai, vagy minimálisa 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik és negyven*» különböző pártiskolát is végeztek. Tovább javult a tsz-páiszervezetek vezetőségé­nek összetétele is. Az elmúlt hét égéig újjáválasztott 21 tlsz-pártszervezet vezetőségi tagja köil 62 ténylegesen a ter­melőszövetkezetekben dolgozik. Az újjáválasztó taggyűléseken 33-an szólaltak fel. Ér­dekességként megemlítették, hogy bziilük 188-an a párt- szervezet belső életével, 146-an a »ártszervezet gazdaság- ürányító-ellenőrző tevékenységével, 4-en pedig az állami munkát érintő kérdésekkel foglalkozik. Más érdekességet is említettek a prtbizottság vezetői. Pél­dául azt, hogy a VIII. kongresszus Sta, vagyis a legutóbbi négy év alatt 631 tagjelöltet vettek fi a szerencsi járás párt­szervezetei, mintegy 11 százalékkal melkedett a párttagság létszáma. A munkások részaránya ) százalékról 45-re nö­vekedett. Ismertették, hogy a járási párirtekezleteken összesen 165 szavazati és 15 tanácskozási joj küldöttet választanak az alapszervézetek, illetőleg a közjgi pártértekezletek. A már megválasztott küldöttek közül azóta felkerestük Szat­mári Andrásnét, a taklaharkányi lÁV-pártszervezet párt- titkárát és Motkó Imrét, a nrügyi fc-pártszervezet titkárát Kiváncsiak voltunk a két ellentét? jellegű pártszervezet küldötte mit tartogat tarsolyában? lire akarják felhívni a Járási pártértekezlet figyelmét? Szatmári Andrásnc Motkó Imre __ Ho°y felszólalok-e? — A z a beszámolótól függ. 1958- fcan léptem be a pártba, fér­jemmel együtt. 1963 óta va­gyok párt titkár. 1962-ben is részt vettem a járási párter- tekezleten, aikkor tanácskozá­st joggal, de nem kértem szót, illetőleg felszólalásomra, a nagyszámú jelentkező miatt nem kerüli, so1'- kín most szót kérek, akkor természetesen a Vasút, a vasutasok, problémái­ra hívom fél a pártértekczlet figyelmét. Jó lenne, ha a vas­utas kommunisták még job­ban példát mutatnának a biztonságos szállítás és közle­kedés megvalósításában. Több MAV-pártszervezet problémái hasonlóak. Januar t-tol a szerelvények 120 km/óra se­bességgel közlekednek vonala­inkon. Nagyobb k'sz a balese­ti veszély. Jó lenne, ha elhá­rításában. megelőzésében nemcsak a mAV alkalmazót- tai — és közünk is clösortoan a kommunisták mutntná­‘tóír-Déldát, hanem segítsé­günkre lengnek ebben az érintett kiégek pártszerve­zetei és efósz lakossága is — mondotta a párttitkámő, a felUahark^yl MÁV-páxlraer­Jíezet egyi* küldötte. — Nem titok, amire fel akaim hívni a pártszervezet figyímét. A mi vezetőség új- jávisztó taggyűlésünkön töbl elvtáns foglalkozott a gaziiságirányitási rendszer refinjával. Milyen is lesz ez valóiban? Beválik-e? Mi hasiunk lesz belőle? Az augiztusi taggyűlésünkön rész vett Vass István elv- társ» KB képviseletében, és váltóit az ott felmerült kér­désére, De ezekre bővebb maíarázatot vár a párttag­ság^ a tsz tagsága is. Alap- szeo;Zetünk tagsága máris holjsjj, hogy közvetlenebb karcolat lesz a termelő és a temitetó vállalatok közt, h°g? jobban érvényesülnek máj. a kölcsönös érdekek és sok bosszúságot ki lehet ik- tatn a megtermelt áru érté­kesítse során. Moggy'őzödé- sems}erint jobb, frissebb áru kert najd a piacra — és ta­lán alsóbban is. Meg a tsz- tagoi is jobban járnak... Csak nini minden újtól, ettől is tcjasztalható idegenkedés. — F;1 Eknrom hívni a sokol­dalú űjókoztatás, felvilágosí- tás »zilségességére a pártér­tek e2j*t figyelmét — válaszol­ta kéri éjünkre a prügyi kom­munistái képviselője. (csé) Ifjúsági parlamenícií Hegyenében Ülést tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésén a mezőgazdasági gépipar és a vasúti járműipar helyzetéről készült jelentéseket tárgyaltaik meg. Mindkét jelentés megállapít­ja, hogy a második ötéves terv folyamán eredményes intézke­déseket tettek a gyártmányok és a technológia korszerűsí­tésére. Több új gyártmány korszerűség szempontjából el­éri a világszínvonalat. A KNEB megtárgyalta és kiegészítésekkel elfogadta a műtrágyázás és a növényvéde­lem kérdéseivel foglalkozó vizsgálati jelentést. Ma nyitjáit meg az őszi kdnyviieteket Az immár hagyományossá váló őszi könyvheteket, ma, október elsején Mezőcsáton nyitják meg ünnepélyesen. A megnyitón Veres Péter talál­kozik olvasóival. Bevezetőt mond Cscge Géza, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke. A könyvhetek további program­ja szerint október 7-én Sátor­aljaújhelyen és október 8-án Sárospatakon Passuíh László, október 9-én Mezőkövesden Németh László, október 15-én Sajókazán és október 16-án Tiszalúcon Szilvasi Lajos, ok­tóber 25-én Göncön és 26-án Rakacán Bihari Klára, novem­ber 3-án Abaújkéren Baráth Lajos, november 4-én Toma- szentjakabon és 5-én Edelény- ben Fábián Zoltán, november 10-én Tokajban és 11-én Szik­szón Illyés Gyula, novemben 17-én Sajószentpéteren és 18- án Tarcalon Fekete Gyula, ré­gül november 24-én Szeren­csen és 25-én Karcsán Garai Gábor találkozik olvasóival. Hideg napok D öbbenetes csend van a mozi nézőterén, ami­kor Kovács András rendező új filmjének, a Hideg napoknak vetítése véget ér. A felnőtt közönség visszaemlé­kező módon próbálja értékelni a látottakat, összevetve azt korabeli saját hallomásaival, vagy éppen meghökkenve azon, hogy csak most lát meg bizonyos indítékokat, most is­méi- meg letagadhatatlan té­nyeket. A fiatalabb közönség pedig kicsit csodálkozva éb­red rá, hogy íme, a magyar történelemben ilyen pont is akad, és az a tömeggyUlkos emberellenesség, amit korábbi filmekből, olvasmányaiból, előadásokból fasizmus néven megismert, nemcsak a sémák­ba bújt, megszokott formák­ban, hanem ily módon is meg­nyilvánult. A Hideg napokról már sok közlés jelent meg a lapokban, az Északmagyarország is be­számolt a Karlovy Vary-i és pécsi fogadtatásáról, televízió­ban és sajtóban egyaránt nyi­latkoztak a film alkotói. A nagyközönség elé azonban csak csütörtökön, szeptember 29-cn került a magyar film­művészet e remekbe sikerült, új alkotása. Kovács András filmballadája. A téma, a több előzetes tá­jékoztatás révén, szinte már minden újságolvasó előtt is­mert A magyar töi'ténelem egy nagyon szégyenletes moz­zanata, az 1942. januári újvi­déki tömegvérengzés áll a történet központjában, illetve szolgál sajnálatosan tragikus példaként rá, hogy a rendező az általánosan emberi kérdést föltegye: meddig terjed az egyén felelőssége a felsőbb parancsra végrehajtott tör­vénytelenségekben, szembe le­het-e szegülni a törvénytelen paranccsal, illetve a kényel­mesebb megoldással, a gon­dolkodás nélküli parancstel- jesitéssel mennyire válik bű­nössé a törvénytelenség min­den rendű és rangú részvevő­je? Még akkor is, ha ebben a törvénytelenség-sorozatban sa­ját egyéni, családi tragédiája is benne foglaltatik, mint pél­dául a filmbeli Büky száza­dosé. A film alapjául szolgáló azonos című regény. Cseres Tibor alkotása, kiváló anya­Borsódban a fiatalok közök fe politikai munka fellendíté­sre értékes kezdeményezést valósítanak meg. A pártkong­resszus megnyitása előtti he­tekben az üzemekben, ba­nyákban, termelőszövetkeze­íoizu11, intézményekben és is­isét ifjúsági parlamente­tekhS26llveznek. A parlamen­féterf1? í különböző ifjúsági úeHé ■ ifjúmunkások, szö- A parasztfiatalok, or- ttiáltnt r0snémökök, építők és (íj °k .'szitákat rendeznek az S9z,!fd a s ági rá nv í tási rend- * a íz iskolareform, vala­mint a2őket érdeklő aktuális, politika kérdésekről. A vitá­kon eltngzott hasznos észre­vétel ekt. javaslatokat és kez­deményzéseket a KlSZ-szer- vezetek összegyűjtik és cso- portosílík. A fiatalok vélemé­nyét trial ma zó dokumentu­mokat «ódig a KISZ küldöt­tei „A pártnak jelentjük” mozgat in keretében átadják a várói, járási és megyei partkülött értekezletnek. Az ifjúságiparlamentek október el6Ő npjaiban kezdik meg munkáikat. „Filléres“ műszer — százezres megtakarítás A spórcsapda nevű készülékkel minden olyan növényi betegség spórája felfedezhető, amely a légáramlás se­gítségével terjed. Napokkal, esetenként 1—2 héttel elő­re jelezhető, milyen betegség lappang a környéken. így a „filléres” műszer segítségével a kár elhárítható és több százezer forint megtakarítható. A cukorrépa szakszerű betakarításáról A Le fi w>7n időjárás és a tx HtutCfU termelőszövet­kezetek hozzáértő, szorgalmas munkája eredményeként ez évben i gen jó cukorrépa ter­méssel számolhatunk. Ter­mészetesen mind a termelő üzemek, mind a cukoripar ér­dekei azt kívánják, hogy a tervezettnél nagyobb termést »így takarítsuk be, hogy ab­ból minél több cukrot gyárt­hassunk. A cukorrépa termelésével foglalkozó szakemberek és tsz-tagok körében tudott do­log, hogy a frissen kiszedett répa gyökere olykor a 80 szá­zalékot is meghaladó nedves­séget tartalmaz, A nedvesség- tartalom szoros összefüggésben áll a répából nyerhető, gyárt­ható eukormonnyisöggeü. Ha jelentősen csökken helytelen kezelés, tárolás következtében a répa víztartalma, ezzel pár­huzamosan csökken végered­ményében a cukortartalom is. Éppen ezért nagyon fontos, hogy' a termelő üzemek a gyá­rakkal együtt megállapított időben ássák és szállítsák a termést. A cukorgyárak répaterme­lőd szakemberei már koráb­ban megállapodtak a termelő- szövetkezetek vezetőivel, hogy naponta melyik átvételi tele­pen és mennyi termést vesz át a gyár megbízottja. Igen lényeges tehát, hogy a ter­melőszövetkezetek a megálla­podásnak megfelelően ássák a répát, »így. hogy a felszedett, mennyiséget azonnal szállít­hassák Is. A hűvösebb idők beálltáig — általában október közepéig — ugyanis a kis ku­pacokban a termőföldön „tá­rolt” répa naponta 1 százalé­kot is meghaladó mennyiséget vészit nedvességtartalmából, súlyából. S ezzel arányos a cukarveszteség is. Október közepétől, amikor a nappali felmelegedés általá­ban mérséklődik, a répa már „beérik”. S csak ekkor kez­dődhet meg az immár veszte­ségmentes prizmázás. Erre a cukorgyárak megfelelően fel­készültek, így a termelő üze­mekben, minden rendelkezés­re álló erő hasznosításával hozzá lehet kezdeni a répa folyamatos és minél gyorsabb felszedéséhez. Úgy, hogy a szedés legkésőbb november közepéig befejeződjön, s a termés lehetőleg november 20-ig a cukorgyár átvevőhe­lyeire, szakszerű prizmákba kerüljön. Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy néhány mon­datban szóljunk arról is: mi­re ügyeljenek a termelők a répa betakarításánál, hogy minimális legyen a veszteség. Igen fontos, hogy — Csak annyi cukorrépát szedjenek fel, szántsanak, for­gassanak ki a tsz-ek, ameny- nyit még aznap lefejelhetnek és kupacolhatnak. — A cukorrépát úgy fe­jeljék, hogy’ a zöld, eleven levelek alatt közvetlenül, egyetlen nyeséssel vágják el. — A kupacok helye tiszta, gyommentes terület legyen. — Minél nagyobb, lehetőleg 10 mázsánál több répát magá­ban foglaló kupacokat rak­janak. — A szedés során megsé­rült termést külön kupacokba rakják, s külön adják át. lehetővé teszik, unnuczcK hogy az idei jó termésből valóban jó hasz­na lesz a termelőszövetkeze­teknek is, a népgazdaságnak is. Kunsay Imre mezőigazdasági mérnök got adott a filmhez. A regény előadásmódja töredezett, bal­ladaszerű. Az 1946-ban vizs­gálati fogságban ülő négy fo­goly' gondolataiban és elbeszé­léseiben rajzolódik ki a három újvidéki nap szörnyű története és magasodik fel az a kérdő­jel, amely, mint a filmben is, választ, keres, és a maga mód­ján választ is kap. Neveze­tesen azt, hogy' igenis vétkes, aki törvénytelenségekben oly módon vesz részt, mégha pa­rancsra is, hogy nem próbál semmit tenni ellene. De kü­lönösen vétkes, hacsak céloz­gatásokból álló utasítást, vélt parancsot hajt végre, mint Újvidéken tették Grassy cini­kus rendelkezéseit követve igen sokan. J óllehet, a szituáció és az újvidéki példa szél­sőséges, de a maga borzalmasságában és egy'edi- ségében is igen alkalmas rá, hogy válaszoljon a már emlí­tett kérdésre, a felelősség tisz­tázására. A filmbeli tettesek, Büky, a Ludovikát végzett százados, akinek felesége a gyilkolás véletlen áldozatává lesz, Tarpaía.ky, a szerencsét­lenségére oda keveredett ha- jóstiszt., a Grassy ezredes ke­gyét kereső Pozdor zászlós, és a primitív, gyilkossá züllesz- tett Szabó honvéd, aid a lemé­szárolt embereket gépiesen Iökdösi a Duna jegén vágott lékibe, egyénileg talán soha nem lettek volna gyilkosokká. De mert éppen ebben a szél­sőséges szituációban csak gé­piesen tudtak gondolkodni és nem mertek a legkisebb mér­tékben sem emberek lenni, példái leltek az akaratgyen- geségből vagy kényelmesség­ből fakadó bűnösségnek. A történet kegyetlen. De ezt a három napot nem lehet másképpen ábrázolni. Nincs a filmnek például kísérőzenéje, ami a komor képeket felolda­ná. A hóba dermedt Újvidék fehérségének és az alakok sö­tétségének kontrasztja, vala­mint a börtön zárka fehér fa­lának és a négy fogoly folt­jainak ellentétessége vizuáli­san is remekül érzékelteti a történet hidegségét, az esemé­nyek kegyetlenségét. Nemcsak fizikailag voltak hideg napok Újvidéken 1942. januárjaiban, hanem átvitt értelemben is, hiszen erre az időre kihűlt minden emberi érzelem, ki­kapcsolódott az értelem, az utasítás teljesítése és túllici- tálása uralkodott el a város felett. A történet, maga. mint már említettük, szégyenteljes. De nem is az ábrázolt valósá­gos történet a fontos Kovács András filmjében, hanem az emberi magatartás vizsgálata, hiszen a második világháború befejezése óta minden háborús bűnös azzal védekezik, hogy parancsra tette, amit tett. E film nem is azt akarja láttat ni, hogy valójában történeim hitelességgel mi történt Újvi­déken. a rendező mindvégig e is kerüli a kegyetlenkedés ké­peit. hanem azt, hogy' az új­vidéki események szereplő közül négy'en miként látjá'- egy gyökeres fordulat után. 1946-ban azt, ami történt, és hogyan értékelik benne a ma­guk szelepét. A film bemuta­tása egyben arra is szolgái, hogy' ki-ki lemérhesse magár miként látja most a huszonöt és fél évvel ezelőtt lezajlott tragédiát. kovács András filmje nem olcsó szórakoztatás. Pártos ál­lásfoglalás. kérlelhetetlen lo­gika és történelmi szigor a vezérfonala. B izonyos, hogy ez a film fel fogja kavarni « nézőket, gondolkozás­ra készteti. Lesznek, akik a film töredezett, balladaszerú szerkezetére hivatkozva nehe­zen fogják, esetleg nem fog­ják megérteni. Lesznek talán sokan, akik nem is akarják majd megérteni. De egy bizo­nyos, hogy a film megtekinté­se önvizsgálatra is sarkall, amely alól nem tudja kivonni magát egyetlen néző sem. Szécsényi Ferenc operatőr képkompozícióiról már akkor szóltunk, amikor a kontrasz­té« ábrázolásmódot említettük. A képek kitűnően szolgálják a rendezői elképzeléseket. A nagy létszámú szereplőgárda sok-sok tagja részletes mélta­tást, elemzést kívánna. Itt nincs módunk csak egyik-má­sik megemlítésére. Feltétlenül ki kell emelnünk Latinovits Zoltánt. Büky százados alakí­tóját, Darvas Iván hajóstiszt­jét, Szirtes Adóm Szabó hon­védjét, Major Tamás Grassy ezredesét és Benkő Gyula Kászonyi alezredesét, aki ta­lán a történet egyetlen pozi­tív szereplője, aki megpróbált az árral szembeszegülni, s ké­sőbb, már a filmtörténeten kívül, ennek a szennyes ára­datnak mártírja lett m Karlovy-Vary-i fiüm- fesztivál megosztott fődija már nemzetközi elismerést is biztosított a Hi­deg napoknak. Hisszük, meg­lesz ez az elismerés itthon is, annak ellenére, hogy a film fogadtatása nem lesz minden közönségrétegben teljesen egy­séges. A magyar filmművészei értékes, igen egyéni ízű alkc~ tással gazdagodott. Benedek Miki*»

Next

/
Oldalképek
Tartalom