Észak-Magyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-30 / 257. szám

ESZAKMAGYARORS2AG Vasárnap. 1966. október 30. Mint már hírt ildlunk róla, Miskolcon üzem egészségügyi vándorgyűlést tartottak. Az üzemegészségügyi ván­dorgyűlés főleg a változott munkaképességű dolgozók rehabilitációjával és uz üzemorvosi gondozással fog­lalkozott. Az elhangzott elő­adások, különösen dr. So- tnorjai József és dr. Tóth Artur üzemi főorvosok elő­adásai ismertették nagy­üzemeinkben az üzemorvosok ilyen Irányú ténykedését. Megállapították, hogy az 1963. évi 38-as egészségügyi minisztériumi rendelet, amely az. üzemi balesetet szenvedő - tek, foglalkozási betegek é. tbc-s megbetegedés esetén tiltott munkakörökben dol­gozók részére megfelelő munkakörülmények biztosítá­sát és szükség esetén kereset kiegészítést ír elő, nagyon rit­kán alkalmazzák. Az előadá­sokból azt is megállapíthat­juk, hogy aránylag magas, 25—30 százalék azoknak a dolgozóknak száma, akik re­habilitálásra szorulnának, ez azonban a kevés könnyű munkahely miatt csak nehe­zen, vagy egyáltalán nem történik meg. A vándorgyű­lés javasolta, hogy a 33-as rehabilitációs rendelet ér­vényét terjesszék ki minden betegségre és a megállapított bérhatárt is emeljék fel a dolgozó régi keresetének szín­vonalára. A vándorgyűlés javasolta még, hogy hozzanak létre vá­rosi, illetve megyei szintű rehabilitációs bizottságokat, melyeknek joga lenne válto­zott munkaképességű dolgozó­kat egyik üzemből a másikba átirányítani, és amely meg­szervezné, felügyelné a létre­hozandó intézetek munkáját, amelyekben a változott mun­kaképességű dolgozóknak más szakmákra való átképzése történne. ­Dr. Szántó’ Béla, dr. Papp Ágoston és dr. Dispiter Pál előadása kiemelté “az'Szcníőr-’ vosi gondozás jelentőségét a betegségek megelőzésében, a munkaképesség fenntartásá­ban. Az üzemorvosi vándor­gyűlés javaslatot terjesztett az országos vezetőség elé, hogy kérjék a hosszabb ideig betegállományban volt dol­gozók munkábaállása esetén — a fokozatos terhelés meg­valósítása céljából — a rész­munkaidőben való foglalkoz­tatás bevezetését. Jelenleg a dolgozónak hosszabb beteg- állomány után is minden át­menet nélkül kell felvennie a munkát. Ez a hirtelen igény­bevétel egyes esetekben a betegség kiújulásához vezet­het. Ha lehetőség nyílna át­menetileg a négy, majd a hat­órás munkaidőre és a fennma­radó négy, illetve két órára táppénz folyósítására, megold­ható lenne a fokozatos terhe­lés és a szervezet adaptálása a munkához. Több előadás foglalkozott a munkakörülmények idegrend­szeri hatásával és kutatták azokat az okokat, amelyek neurotizáJódáshoz vezetnek. Különösen kiemelték a mun­kaalkalmasság elbírálásának jelentőségét és az időszakos orvosi vizsgálatok fontosságát. A foglalkozási betegségek­kel kapcsolatosan dr. Déváid József a zajártalomról, dr. Kardos Kálmán a borsodi kő. bányák szilikotikus megbe­tegedéseiről, dr. Farkasdy Jó­zsef pedig a foglalkozási bőr­betegségekről tartott előadást. Az előadásokat élénk vita és számos hozzászólás követte, majd dr. Adorján Imre össze­foglalta a tudományos ülés eredményeit, előterjesztette a javaslatokat, kiemelte a fog­lalkozási rehabilitációt, az üzemorvosi gondozás és az üzemorvosok megelőző jel­legű tevékenységének jclen- lőségót. A vándorgyűlés részvevői az előadások után megtekintet­ték a Szenlpéteri-kapui kór­házban folyó rehabilitációs iparitanuló képzést, és a reha­bilitációs osztályt. Dr. Adorján Imre, az Észak-Magyarországi Ü zemegészségügyi Tudományos Társaság elnöke m Az „elektromos gumibot” manilai premierje csaknem egybeesett a vietnami agresz- szióban résztvevő hét ország manilai konferenciájának megnyitásával. A Fülöp-szige. tek rendőreinek új gumibot­ja, amely áramütéssel kábít­ja el a támadót, — ebben az esetben a Johnson ellen tün­tető fiatalokat, — ugyanazt a „Made in USA” feliratot vi­seli, mint a manilai konferen­cián elfogadott nyilatkozatok: az Egyesült Államok és csat­lósai folytatják a Vietnam el­leni háborút, „ameddig azt szükségesnek tartják”. Vagyis alapvető változás nem tör­tént Vietnamot illetően. Bonn­ban viszont felbomlott a ke­reszténydemokraták és a sza­bad demokraták koalíciója, s a hosszú ideje vajúdó kor­mányválság a négy szabad demokrata párti miniszter le­mondásával fordulópont elé állította a nyugatnémet poli­tika irányítóit: szembe kell nézniük az NSZK külpolitiká­jának csődjével. Moszkvában II. Hasszán marokkói király és a szovjet vezetők a két or­szág műszaki, tudományos és kulturális együttműködéséről szóló 'egyezményeket. írtak alá. A hét eseményei között kell megemlítenünk a Tito—Nasz- szer—Indira Gandhi közötti „hármas találkozót” Üj-Delhi- ben, amelyen elsősorban neo- kolonializmus elleni küzde­lemről volt szó. 2 Amikor a közelmúltban Willy Brandt nyugat-berlini polgármester, aki egyben a nyugatnémet SZDP elnöke. látogatást tett a demokratikus Berlinben, Abrasszimov szov­jet nagykövetnél, Bonnban Erhardék megkongatták a vészharangot. Az egyik angol lap bonni tudósítója akkor azt jelentette, hogy a szociálde­mokraták készülnek valami­re... Valójában arról van szó, hogy a bonni politikára olyan súlyosan nehezedik a még Adenauertől örökölt kül­politika (az NSZK-nak a Hallstein-doktrina alapién a német nép egyedüli képvise­letére való igénye) csődje, hogy ez vezetett a politikai egyensúly felborulására. A szociáldemokraták, a mostani időszakot, — amikor az Er- hard-kormány amerikai szö­vetségesétől sem kapott ele­gendő támogatást külpolitiká­jához — alkalmasnak vélik saját pozícióik erősítésére, ki­utat keresni a „német zsák­utcából”. Brandt , a németek együttműködésének szükséges­ségéről beszélt a minap, s bár a négy szabad demokrata pár­ti miniszter költségvetési né­zeteltérések miatt mondott le, a válság igazi oka az a kül­politikai elszigeteltség, amely­nek zsákutcájában Bonn ma vergődik, 3 Hogy Johnson miért hatá­rozta el magát-a negyvenezer kilométeres óceáni és délke­let-ázsiai „kiruccanásra”, pon­tosabban a manilai konferen­ciára, azt változatlanul csak találgatják a kommentátorok, mint utazása előtt. Mert Ma­nilában semmiféle kezdemé­nyezést sem tettek a vietna­mi konfliktus rendezésére. Az USA-nak a vietnami a.gresz- szióhoz toborzott (és százmil­liós dollárcsekkekkel vásá­rolt!) csatlósai inkább a há­ború folytatásáról, mint befe­jezéséről szónokoltak. S ha a nyilatkozatokban elvétve akadt is néhány olyan mon­dat, amelyből valamiféle . bé- kcszándékra lehetne következ­tetni, a manilai konferenciáról hazatért Ky miniszterelnök már a saigoni repülőtéren ki­jelentette. hogy Dél-Vietnam- bgn nem lehet szó koalíciós kormányról, azaz a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadítás! Frontnak a kormányba való bevonásáról. Nem mintha a DNFF hajlandó lenpe a Ky- féle bábfigurákkal tárgyalni, de Ky harcias kiiclentéseivel annak a halvány látszatát is „agyoncsapta”, hogy hajlandó lenne valamiféle megbékélés­re, ami egyébként az ameri­kai propaganda állandóan visszatérő szólama. Manilában tehát igazában nem volt szó békéről. John- sonnak azonban a november (1-1 amerikai kongresszusi vá- 1 lasztások előtt nagy publici­tásra volt szüksége, s Fehér Ház-beli tanácsadói valószínű­leg ezért javasolták ezt az utazást. Otthon, az Egyesült Államokban ugyanis a vietna­mi agresszió miatt továbbra is mélyponton van Johnson népszerűsége — ugyanakkor, ; airiíBsr'K'tfárom 'évvel eZBTftU meggyilkolt elnök öccse, Ro­bert Kennedy csillaga állan­dóan emelkedőben van. „Bob­by” — Robert Kennedy 1— nem tartozik azokhoz, akik támogatják Johnson vietnami háborúját. Nos, Johnson Ma­nilában „békeangyal” próbált lenni, legalábbis a fotóripor­terek szemében, hogy az ott­honi újságok első oldalán megjelenő képek és szalagcí- mek megpuhítsák az ameri­kai szavazókat. Kétséges, hogy ez sikerült-e? Párínapok 1966. november hónapban Encs, Fmsz, 1-én 14.30, Ko­vács Lajos. Mezőnagymihály, 2-án 10.00, Bene Vince. . Szikszó, kórház, 2-án 1G.00, dr. Szolyák Ferenc. Tibolddaróc, 3-án 18.00, Ko­vács Zoltán. Szikszó, ált. isk., 4-én 17.00. Tohal Ferenc. Szikszó, járásbíróság, 9-én 16.00. Beiké Anna. Szikszó, ÁTEV, Ktsz, 10-én 14.00, Majoros László. Hejőpapi,. 11-én 18.00. Bo­gár Károly, Hejőbába, 11-én 18.00. Sza­bó József Nemesblkk, 11-én 18.00, Fa­ragó Károly. Hejőszalonta, 11-én 18.00, Garai Sándorné.- Gelej. 1l-én 19.00, Hizsnyik ■Mihály. Igrici, ll-én 19.00. Fekete Zoltán. Szakáid, ll-én 19.00. .Supák János Heiökeresztúr, ll-én 10.00, dr Szabó István Muhi. ll-én 1800. Kovács Bálint, Zemnlénaeárd. ll-én 19.00, Feles I,ászló. Ond. ll-én 19.00. Vanyó Já­nos. Rátka. ll-én 19.00. Fülöp Ignác. Tál hm ll-én 19.00 Széni Nándor. Bekecs. 11-én 19.00. Bánhe­gyi Gyula. Haimaj. 12-én 12.00, Takács Tibor. Vilmány, 12-én 12.00, Hu­nyor Béla. Szikszó, rendőrőrs, 14-óq 10.00, Takács András. Tiszakeszi, 14-én 19.00, Mező István. Hejőkürt, 14-én 19.00, Frank Lajos. Tiszapalkonya. 14-én 19.00, Supák János. Oszlár, 14-én 19.00, Molnár József. Ároktő, 14-én 19.00, Kovács Bálint. Tiszád orogma, 14-én 19.00, dr. Szabó István. Tisza bábaina. 14-én 19.00. Taucz Ernő. Homrogd, F’msz, 15-én 12.00, Kozmán Gyula. Borsodnádasd, Lemezgyár, 16-án 14,30, Dojcsák János. Kazincbarcika, 16-án 14.00, Deme László. Sárospatak, 16-án. Kovács Mihály. Sátoraljaújhely, 16-án, Put- noki László. Álló. 16-án 18.00. K raj nyák Tibor. Mezőkeresztes, lfr-án 18.00. H-’-mati Sándor. Szentistván. 17-én 18.00, Harmati Sándor. Gönc. ált. iskola, 17-én 17.30, Sváb Antal. Szomolya, 17-én 18.00. Gá- csi Ferenc. Rudnbánya. tizem, 18-án 15.00, Vaskó Mihály. Farkaslvuk. bányaüzem. 18­án 1430, Lovas Lajos. Monok. 18-án 19.00, Gesz- telyi Tibor. Golop, 18-án 19.00, Zsíros Zoltán. Szerencs, 18-án 18.00, Tóth Lajos. Nagycsécs, 18-án 19.00. Bod­nár József. Sajószöged, 18-án 19.00, Me­ző István. Tisza« zederkény, 18-án 19.00, Hízsnyik Mihály, Mezőcsát, 10-án 19.00, Taucz Ernő. Ernőd, 21-én 19.00. Harmati Sándor. Tokaj. 21-én 19.00, Tiner Lajos. Tárcái, 21-én 19.00, Varga Gyula. Erdőbénye, 25-én 19.00, Csa­tári Ernő. Mád, 25-én 19.00, Kozák Er­nő, Abaújszántó, 28-án 19.00, Gönczi Bertalan. Mezőzombor. 20-án 19,00. Kéner Imre. Megyaszó, 28-ári 19.00. dr. Ablonczi Zoltán. Később meghatározandó időpontban: DIGÉP Tasnádi Emil, Pa- mutfonó Havasi Béla, Hejő. csabai Cementgyár Varga Zol­tán, Bíróság-ügvészség Mol­dovan Gyula. Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat Amriskó Gusztáv. MÁV Járműjavító ör. Balogh András, Miskolc! Élelmiszer Kisker. Garami Ottó MÁV. tizem Tenoval Mlklósné. 3. sz. AKOV Mező István. MÁV iea^gatósár* Ke­rekes Lalos, Megyei Tanács Kilián Béla. Városi Tanács Szmola Imre. 4 Már az ENSZ-közgyülés ál­talános vitája során heves „össztűz” érte az imperialista hatalmaknak a fejlődő és a gyarmati országokkal szembe­ni neokolonializmusát. Külö­nösen élesen támadták, a fel­szólalók az újgyarmatasítók dél-afrikai „végvárához” tar­tozó’ Dél-afrikai Köztársasá­got, a szakadat Rhodézlát és Portugáliát, amely állandósí­tani próbálja Angola és Mo- zambik feletti uralmát. . Az ENSZ apartheid-bizottságának a közgyűlés és a Biztonsági Tanács elé kerülő okmánya súlyos leleplezéseket tartal­maz a dél-afrikai fajvédőkkel együttműködő, illetve a tilal­mak ellenére velük kereske­delmet folytató amerikai, an­gol és francia kormányra nézve. Csütörtökön azután a közgyűlés megszavazta azt az afro-ázsiai javaslatot, hogy az, egykorj népszövetségi mandá­tumként a pretoriai kormány­ra bízott Délnyugat-Afrikét vegyék ki a dél-afrikai kor­mány igazgatása alól! Csupán Déi-Afrika és Por­tugália szavazott e döntés el­len. míg néhány cinkos nyu­gati hatalom tartózkodott a szavazástól. Kérdés, hogy ml történik ezután a 823 ezer négyzetkilométer kiterjedésű, de alig félmillió lakosú Dél­nyugat-Afrikéval, ahol már bevezették a pretoriai fajvédő törvényeket? Mindenképpen érvényt kell szerezni az ENSZ döntésének és ebben szerepet kell vállalniok a független af­rikai országoknak is! S. T. Világtakarékossági Nap óta rendezünk takaré- lyÖa kossági' napokat, hete­ket, egyes helyeken, takarékossági hónapokat, de felszabadulásunk óla az elmúlt évben először (ártottuk meg a Világtakarékossági Napot október utolsó hétköznap­ján. Ez évben a Világtakaré­kossági Napol október 31-én rendezik meg. Ezt követően 10 napon keresztül különféle rendezvények megszervezé­sére kerül sor. Az eddigi ta­pasztalatok azt mutatták, hogy a Világtakarékossági Nappal kapcsolatos rendezvé­nyek jelentős társadalmi megbecsülést váltottak ki. Csaknem egy évszázadnak kellett eltelnie, hogy a taka­rékpénztárak ismét azt a funkciót , lássák el a közéle­tünkben, amit megteremtőjük, alapítójuk, Fáy András megál­modón. Hazánk felszabadu­lásával, a bankok állami lu- í lajdonba vételével a takarék- pénztárak és a takarékossági mozgalom fejlődésének új korszaka vette kezdetét. Szo­cializmust építő országunkban a lakosság megtakarítása a népgazdaság fejlesztésének egyik jelentős pénzügyi forrá­sává vált, ezért a takarék­pénztári és az egyre növekvő takarék szövetkezeti hálózat, valamint betétgyűjtő tevé­kenységükkel a postahivata­lok mind nagyobb népszerű­ségre tettek szert. A takaré­kosság jelentősége az elsőd­legesen fontos egyéni érde­keken túlmenően, népgazda­ságunk fellendítésének fon­tos eszköze, mely saját tar­talékának, belső felhalmozási forrósainak felhasználásával fejlődik. A forradalmi mun­kás-paraszt kormány 1958. évi márciusi ’ határozatában a takarékosságot nem csupán, takarékpénztári tevékenység, ként, hanem az egész dolgozó j népet közvetlenül érintő ál- ' lami és társadalmi feladat- j ként jelölte meg. A Hazafias Népfront Borsod megyei Bi­zottsága a megyei szervekkel egyetértésben e határozat szel­lemében rendozi meg helyi­leg a Világtakarókossági Na­pot október 31-én és a taka- •wMweságfrinnapoka* est köve­tően. november .10-ig. A Világtakarékossági Nap célja uz, hogy a lakosság mi­nél szélesebb tömege ismer­kedjék meg a takarékosság, ezen belül az egyéni pénzta­karékosság • nemes gondolatá­val, hogy mindennapi szorgos életünk során állandóan ott éljen tudatunkban a követ­kezetes takarékosságra való törekvés. A takarékosság gondolata széles körben elter­jedt már eddig is. „Józan ta­karékosság, biztonságosabb élet” — ez ennek a napnak a jelszava. «T era mindenben azonos a IN takarékosság jellege a szocialista és a tőkés országokban. Más társadalmi osztályokból kerülnek id a ta­karékoskodók Is, de azonos a Vilógtakarékossági Nap célja, s ez a takarékoskodás fő cél­kitűzése is: az emberek jobb életének megvalósítása. A ka­pitalista országok dolgozói előttünk járnak a takarékos­ságban. Az ő életükben in­kább következnek be olyan események, amelyek, ha nem rendelkeznének megfelelő tartalékkal, hosszú időre fel­borítanák anyagi egyensúlyu­kat. A bérharcok idejére eső hosszabb sztrájkok, a váratlan betegségek, a gazdasági válsá­gokkal együtt járó munkán él. küliség, a gyerekek tanítta­tása, a munkából való kiöre­gedés Időszaka csak akkor elviselhető, ha a munkaképes­ség idején jelentős összogel helyeznek el keresetükből takarékbetétben. A nyugati munkásság, s a többi bórből- fizetésből élő dolgozó előre számol ezekkel a körülmé­nyekkel. azért törekszik iá, hogy minden hónapban nö­velje takarék be lé tjét. A szocialista országok dol­gozóinak élete — ha életszín. vonaluk még nem is érte el mindenütt néhány gazdag ka­pitalista ország dolgozóinak nívóját — megalapozottabb, biztonságosabb. A betegség költségeit, orvosi, és gyógy­szerellátást, kórházi kiadá­sokat az állam fedezi, akár­csak a gyerekek iskoláztatá­sát. Mindenkor több a mun­kaalkalom, mint a munkára jelentkezők száma. Az elöre­gedés nem jár az el nyomoré­dás veszélyével, A nyugdíjak, ha ma még nem is kielégítőek, emelkednek. Mindez természetesen ner* azt jelenti, hogy nálunk fe­lesleges a rendszeres takaré­koskodás. A nagyobb célok elérését, az átmeneti nehézsé­gek áthidalását nálunk is csak az biztosíthatja maga és csaladja számára, aki tervsze­rűen osztja be keresetét, S abból hónapról hónapra tarta­lékol valamit a takarékpénz­tárban. Változatlanul, nagy súlyt he­lyezünk az ifjúság takarékos­ságra való nevelésére. Az is­kolai tnkarékbélyeg-akción ke­reszt i.i 1 kedvoHctjük meg aí ifjúsággal a takarékosság gondolatát. Egyre több ta­nuló kapcsolódik be a moz­galomba és válik vérévé a takarékosság. A felnőtt la­kosság takarékosságra való ■nevelése az üzemekben, hi­vatalokban történik, az úgy­nevezett KST-n keresztül. A KST-ben takarékoskodók kö­zött egyre több azok száma, akik hagyományos könyvbe­tétek formájában is . takaré­koskodnak. A Vilógtakarékossági Nap­pal kapcsolatban qz idén iS valamennyi megyében október 31-én nulla óra után elsőnek születő gyermeknek, illetve a gyermek édesanyjának díszeS borítású, 1000 forint összegé takarékbetétkönyvet nyújtunk át. Az átadás jelképezi a takarékosság széles körű gon­dolatát ifjúra és idősre nézve egyaránt. A takarékosság közös — ezért mozgósítsanak a betét- gyűj lésben közvetlenül rész­vevő intézményeken kívül * társadalmi és tömegszerveze­tek, az állami irányító szer­vek. A takarékpénztár, a ta­karékszövetkezetek és a posta­hivatalok dolgozói a gyors, udvarias és előzékeny ügyfél- szolgálattal mozgósítsanak " takarékbetét gyűjtésre. A dol­gozók országszerte, így Bor-. sód megyében is egyre többe* értik meg a takarékosság egyé': ni és népgazdasági jelentősé- ■ gét. Borsod ■-megye takarékos megye, ami azt jelenti, hog? a családok mintegy 90 száza­lékának van betétje, és az eg? j könyvre jutó átlagbetét eléri a 3000 forintot. Természete­sen a lakosság körében még találhatók olyanok, akik nej" próbálták a pénzgyűjtésnek ezt az ésszerű formáját. Ezé" dolgozókhoz külön is szólunk a Takarékossági Világnap al­kalmával. Neveléssel el kell és el 1* fogjuk érni, hogy a takarékos­ságra való törekvés elemi erővel jelentkezzen mindé* dolgozónál. Ez a törekvés már eddig is nagy mértékben rea­lizálódott, hiszen Borsod me­gye dolgozói jelenleg töbö mint 1 milliárd forintot tarta­lékolnak takarékbetétben é* egyre kevesebb a készpénZ' tartalékolás mértéke. Felvetődik a kérdés, miért és hogyan takarékoskodnak 3 dolgozók? Nagy százalékba" különféle célok elérése, a* • életszínvonal előbbrehozásá ; végett. A tervszerűtlen, cél •; nélküli elhelyezés nugyo" ! kevés. Bár akad ilyen is. Le- J hét és van takarékoskodás la­kásépítéssel, lakásvásárlással, bútor, gépkocsi és egyéb tar- j tós fogyasztási cikkek vásár­lásával kapcsolatban. A zt mondottuk, hogy at | életszínvonal előbbre- 1 hozása végett takaró-' | koskodnak a dolgozók. Ez azt I jelenti, hogy a felsorolt és cl- í érendő célokhoz nem szűk só- rok a telje;; vételárat betétbe" j összegyűjteni, kormányzatunk j hitelnyújtással időben kiégő- j szili a saját erői. miáltal * ( kulturáltabb körülmények Kokkal előbb megvalósulnak- Dolgozóink körében ismert dolgok ezek, amelyeket el' mondottunk, de engedjék meg nekünk, hogy a Világtakaré' | kossági Nap alkalmával err« beszéljünk. Azt szeretnék cl érni. hogy c nemes ccl széle* körben megvalósuljon, érje" el a takarékossági láz gyern.. ' kot, felnőttet egyaránt, 1 «A*du­guljunk és teremtsük meg előbb a szocializmus telje* fölépítéséhez szükséges anyag' eszközöket. Endrédi József az OTP megyei igazgatója Hcii kiiSpoliiikai Az üzemegészségügyi vándorgyűiés tapasztalatai

Next

/
Oldalképek
Tartalom