Észak-Magyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-28 / 255. szám

GSZAKM AG V A líORSZAO Péntek, 1366. október 2S, Párt értekezlet Tiszaszederkénybeit Szovjet tiltakozó jegyzék Kínához A szovjet Külügyminiszté- riuip csütörtökön ’ jegyzéket juttatott el Csang Tö-csün- nöz, a Kínai Népköztársaság moszkvai ideiglenes ügyvivő­jéhez. Ebben erélyesen tilta­kozik a pekingi szovjet nagy- követség ellen végrehajtott újabb provokációk miatt. Mint a jegyzék megállapít­ja, október 23-án elzárták a pekingi szovjet nagykövetség bejáratát. A dolog odáig fa­jult, hogy néhány külföldi diplomata október 23-án dip­lomáciai rendszámmal ellátó!!, gépkocsiján nem hagyhatta cl a szovjet nagykövetséget és a lezárt utcáról kénytelen volt visszahajtanj a szovjet nagy’ követség területére. Az utóbbi időben már más­kor is előfordult, hogy kínai! hivatalos személyiségek , báto-f rítusával és támogatásával aj Szovjetunió nagykövetség* előtt nyíltan szovjetellenes tö­meges zavargásokra került] sor. Az a benyomás alakul kW hogy az államközi viszony ál­talánosan elfogadott elveinek! a nemzetközi jog elemi nor­máinak és a diplomáciai sért­hetetlenség elvének durvl megsértése a Kínai Népköz- társaságban sajátos gyakorlat-| tá kezd válni —, hangzik a jegyzék. — A szovjet Külügy-i minisztérium az október 23-t provokációt olyan újabb szán-j dékos lépésnek minősíti- amellyel a kínai fél tovább akarja élezni a szovjet—kínai államközi viszonyt. A Szovjetunió jegyzékébe^ követeli, hogy a kínai hatósá-| gok haladéktalanul tegyenek hatékony intézkedéseket a! szovjet nagykövetség ellen irányuló kilengések megszün­tetésére és biztosítsák a felté­telekéi a követség zavartalak munkájához. A szovjet vezetők Fra st eiao rs s á gh a látogatnak A szovjet fővárosban ki­adott hivatalos közlemény bejelenti: Alekszej Koszigin ez év decemberének első fe­lében, Leonyid Brezsnyev és Nyikolaj • Podgornij pedig 1967-ben Franciaországba lá­togat. Erről a két ország kormá­nya állapodott meg De Gaul­le .szovjetunióbeli látogatása során. Leonyid. Brezsnyev és Nyi­kolaj Podgornij jövő évi fran­ciaországi látogatásának pon­tos idejét a későbbiekben ál­lapítják meg. Tö m egtem elés A bér fa n ba n Csütörtökön az angol par­lament tornyán és a sziget- országban mindenütt félárboc­ra ereszkedtek a zászlók: dél­után három órakor Aberfan- ban, a tragédia sújtotta dél­walesi bányászközség temető­jében közös sírban örök nyu­govóra helyezték a katasztró­fa 82 áldozatát. Eddig össze­sen 145 halottat, ástak ki a romok alól, a végleges veszte­séglista kiadása csak néhány nap múlva várható. Lemondtak a nyugatnémet kormány szabaddemokrata párti miniszterei ed sz jö m sá já bi zo A? ra ét­tő; bá ké m A: je: tei ka tö, id, io ga KZl hé iái ip, ba De jö: tó] ez, tei Cs Ki mai atom (egy vcrJíísérfet Az Űj-Kína hírügynőkséfj csütörtökön este jelentette: Október 27-én Kína saját területe fölött sikeres irányí­tott lövedéke» atomfegyver- kísérletet hajtott végre. A*' irányított rakéta zavartalanul repült és a nukleáris robba­nófej pontosan eltalálta 8 célt a megadott távolságban,: nukleáris robbanást hozva ■ létre. Az Oj-Kína jelentéséből' nem tűnik ki, mekkora volt. a j megadott távolság és milyen i hatóerejű volt a robbanás. BZi SZÍ lél go fo] on bn be ko Ze kii keresztényde­mokrata és a szabaddemokra­ta miniszterek megegyeztek az állami költségvetés defi­citje megoldásának kérdésé­ben, a Szabad Demokrata Párt Amerikai mesterséges holdat bocsátottak fel Szerdán az Egyesült Álla­mokban a Kennedy-íokrol háromlépcsős Thor-Della. ra­kéta segítségével távközlési mesterséges holdat bocsátot­tak fel. Csütörtökön hajnali jelentések szerint a kísérlet el­ső szakasza sikerült. Ez lesz az első olyan távközlési mes­terséges hold, amely a Csen­des-óceán felett működik. Ha nem tudják a Csendes-óceán felett pályára állítani, átve- zérlik az Atlanti-óceán falé. Az új mesterséges hold sú­lya 87 kilogramm, kapacitá­sa 85 watt. Ideiglenesen In- telsatnak hívják. Hírügynökségi anyagokból kitűnik, hogy a csendes-óceá­ni pályának azért tulajdoní­tanak jelentőséget, mert így előadásokat lehelne közvetíte­ni a vietnami hadszíntereik­ről. Joh u son vili ám-v i zi t j ei a tát. iái kö tit: 22( 99 Ne ha Hz ho hö goi Pri al; hé: ta{ séf poi Bái Nem szűnt meg — továbbfejlődött | A Magyar Nemzet minapi (Október 26-i, szerdai) szá­múivá dr. Kellner Jenő, az Országos Idegenforgalmi Hi­vatal osztályvezetője reagál egy, a lapban korábban megjelent, az aggteleki nemzetközi turistaforgalommal foglalkozó levélre. A sokféle kérdést érintő válaszlevél­ből egy modatra fel kellett figyelnünk: „Az Intéző Bi­zottság kulturális szakbizottságának közbenjárására esetleg a Miskolci Filharmonikus Zenekari sem szün­tették volna meg’’. Kívánatosnak mutatkozik e megállapítás kiegészítése. A Miskolci Liszt Ferenc Filharmonikus Zenekar ezen a néven valóban nem létezik, mert a korábban e néven, működő harmad-, vagy negyedrészben függetlenített ze­nészekből álló együttest 1963. november 4-től felváltotta a Miskolci Szimfonikus Zenekar, az ország első és máig is egyetlen, tanácsi irányítású, teljesen függetlenített ko­molyzenei együttese, amely az eltelt három esztendő alatt már több értékes koncerttel hívta fel magára az országos figyelmet is. A zenekarban nagy számban sze­repelnek olyan zenészek is, akik korábban a filharmoni­kus nevet viselő társulás keretében is működtek, s a mai együttes sok vonatkozásban utódja a korábbinak. Nagy kár lett volna, ha a bevezetőben emlegetett bi­zottság valami módon meg tudta volna gátolni a filhar­monikus zenekar átalakulását. Talán sohasem születhetett olna meg az a komolv, hivatásos zenekar, amely már éppen az aggteleki barlangban tartott hangversenyével is bebizonyította életrehívásának heüyességét. (b) nek", s hogy Johnson elnffk j személy szerint is milyen nagy híve a kézfogásoknak- gyermek-csókolásnak és » hasonló reklám „kapcsolat" tartásnak”. Dcl-Vietnambah ilyesmiről szó sem volt. S ez önmagában is felér egy önkritikával: az elnök tudta, hogy jobban teszi, ha itt — messzire elkerüli a tömege" kel. Arról leliál nem igen be" szélhetünk, hogy Johnson vizitje Ky tábornok politikai támogatását célozta volna- Jogos a kérdés: végűi Is ki­nek a kedvéért vállalkozott az elnök erre a „műsoron kívüli számra?” Londoni sajtó,jelentések" bői arra következtethetünk, hogy ezúttal az elnök rész­ben — saját csapatainak harci kedvét szerette volna fokozni. Személyes megje­lenésével, kitüntetések ősz- togatásával cs azzal az ígé­rettel, hogy „Amerika nem fogja magára hagyni fialt"- Ha meggondoljuk, hogy Johnson most mekkora súlyt dobott a „harci kedv” serpenyőjébe, önként adódik a következtetés, hogy ezzel a harci kedvvel komoly ba­jok lehetnek — és ezzel az elnök is tisztában van. Végül, de nem utolsósor­ban: a dél-vietnami vizit az amerikai választóknak szól — csakúgy, mint a* egész ázsiai körutazás és a manilai értekezlet. Az el­nök a választási hadjárat finisében vállalkozott e turnéra, amelyről négy nap­pal a szavazás előtt tér haza, Amikor elindult, az egyik washingtoni kommentátor némi iróniával Jegyezi« meg: a kitűnő érzékkel ösz- szcállitott programból már csak az hiányzik, hogy Johnson Dél-Victnamba is ellátogasson. — Tegnap óla ezt az őrt — kitöltötték. fái ÍOl ele va lar véi fin be: 1 1st ke: tiz< ki ts0 tó tét há( Ho kin ko; biö Jók kin le. flQS ä?e hot lob len fe bi Há; *fti tize kar Hű­Ián: Wi fi Bon •ás; !ga ba A látványos „műsoron kí­vüli szám”, amit negyven­ezer kilométeres köruta­zása közben, másfél órás dél-vietnami villa mlátogatá- sával nyújtott Johnson ame­rikai elnök — több érdekes tanulsággal szolgál. Az egyik tanulságot maga a helyszín kínálja. Föld­rajzilag ugyanis az elnök valóban Dcl-Victnam terü­letén járt, jogilag azonban — az Egyesült Államokban, miután látogatása csupán egy amerikai katonai tá­maszpont területére korlá­tozódott, ahová „idegenek­nek tilos a bemenet”. Jelleg­zetes mozzanat ez. Gondol­juk csak meg: Johnson sze­mélyében, aki atclnök ko­rában egyszer már megfor­dult Dcl-Victnamban, most először lépett amerikai ál­lamfő az Egyesült Államok­nak erre a dél-keletázsiai hűbérbirtokára. Az alkalom tehát mindenképpen kivéte­les. Hogy hogy nem: az amerikai elnök mégsem az ország fővárosában telt látogatást, hanem saját csa­patainak egyik támaszpont­ján — méghozzá olyan bá­zison, amely nem is az or­szág belsejében, hanem a tengerparton fekszik. A kö­vetkeztetés nyilvánvaló: a saigoni rezsim, s maga a többszázezer főnyi amerikai kainaság annyira nem ura a helyzetnek Dél-Victnam- ban, hogy egyszerűen nem mertek megkockáztatni, hogy Johnson oda men­jen, ahová ilyenkor leg­alábbis illik — „szövetsé­gesének” székhelyére, Sai­gonba. Kinek és minek szólt ak­kor a látogatás? Feltűnő módon semmi esetre sem a dél-vietnami lakosságnak. Tudjuk, Ame­rikában milyen nagy hagyo­mánya van a „lömcgfürdő­növelhetjük exportunkat és csökkenthetjük importunkat. Erre ad majd lehetőséget töb­bek között az új gazdasági mechanizmus, amely növeli a szederkényi kommunisták önállóságát és felelősségét is. Igen, ezt tudni kell: a gaz­daságirányítás új rendszere nem valami csodaszer, amely önmagától megoldja a problé­mákat, hanem abban minden egyes embernek tevékenyen, önállóan, nagy-nagy felelős­séggel kell dolgoznia. Jó do­log, hogy az itt felszólalók sok szót ejtettek erről, örven­detes, hogy foglalkoznak vele, s azt szeretnék, ha 1968 után a TVK mintaüzem lenne. — A nagy elhatározásnak, hogy a fiatal vegyi gyár mintaüzemmé váljon, meg­van minden feltétele — han­goztatta Szabó Gergely elv­társ, a Petrolkémiai Beruhá­zási Vállalat igazgatója, aki részletes tájékoztatást adott a folyamatban levő és a ter­vezett beruházások állásáról, a lakkfestékgyár fejlesztésé­ről — hangsúlyozva, hogy a TVK-nak és a BVK-nak, me­gyénk két nagy vegyipari üze­mének a jövőben még szoro­sabb kapcsolatot kell egymás­sal kiépítenie. • Az egész napon át, s a késő esti órákba nyúló ta­nácskozáson igaz, őszinte elemzést adtak a négy év alatt végzett munkáról, gondosan mérlegelve határozták meg a jövő, illetve az új pártveze­tőség feladatait. Ugyanilyen alapossággal elemezték a re­víziós bizottság jelentését. A tiszaszederkényi pártérte­kezlet résztvevői újra Ko­vács Miklós elvtársat vá­lasztották a városi-üzemi pártbizottság titkárává, rajta kívül 9 tagú végrehajtó- bi­zottságot, 5 tagú fegyelmi bizottságot választottak és leadták szavazatukat a me­gyei pártértekezlet küldöt­teire. A pártértekeziet dr. Kovács Albert zárszavával ért véget. ónodvári Miklós , végén is az egyik legmoder­nebb, leggazdaságosabb ener­giafejlesztő objektuma. A mű­szaki mutatók nagyarányú javulásával egyidejűleg, a megtett munka- és üzemszer­vezési intézkedések eredmé­nyeként nagymértékben ja­vult itt is a termelékenység. De hasonló terjedelemben és ugyanilyen figyelemmel fog­lalkozott a beszámoló az új város és a város lakóinak problémáival. A II. ötéves tervben nagy léptekkel ha­ladt előre Tiszaszederkény fejlődése is. 1962-ben 750 új lakásban mintegy három­ezren laktak, viszont ma már 1404 új lakást tartanak nyil­ván, mintegy 5600 lakossal. A TVK bővítésével, a polietilén gyár építésével párhuzamo­san fejlődik, tovább épül, szépül az új város. A III. ötéves terv során 604 lakás, egy 16 tantermes középiskola, valamint a kapcsolódó járulé­kos beruházások megvalósí­tásával számolhatunk. Az új városban, s különö­sen itt, ahol meglehetősen heterogén ’összetételű lakos­ság él, nagy jelentősége van a kulturális, politikai nevelés­nek, ' az ideológiai munká­nak. A pártértekezlet beszá­molója részletesen elemzi az üzemekben folyó pártokta­tást, a propagandamunkát, a közoktatás és a kulturális élet kérdéseit. Részletezi a kü- , lönböző népművelési formák és rendezvények eddigi ta- : pasztalatait és további lehető- ; ségeit, de ugyanilyen alapos- , Sággal szólt a partéiét és a • párti rányí tás kérdéseiről, a káderképzésről és az új j mechanizmus bevezetésével ■ kapcsolatos tennivalókról. ] Huszonhat felszólaló Nincs hely valamennyi fel- 1 szólalás részletes ismertetésé- i re, pedig mindegyik meg- 1 érdemelné, hogy külön-külön foglalkozzunk vele. A íelszóla-. . lások őszinték, tárgyilagosak voltak, nem hangzottak e! felesleges frázisok és ismét- lések: a küldöttek élelközel- böl, a tiszaszederkényi gon­dok, problémák közelségéből nyilvánították véleményüket és mondták el javaslataikat. Ez volt a másik oka — álla­pította meg Dojcsák János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára —, hogy a pártértekez- j let hasznos tanácskozás, jó 1 munkaértekezlet volt. Lát- 1 szik hogy a szederkényi kom. ' munisták saját gondjaiknak j is tekintik a párt és a -gazda- 1 sági vezetés gondjait, és azok J megoldásához igyekeznek min- < den segítséget megadni. Jo- i gosan igénylik és még is kap- ( ják a szükséges segítséget a | r megyei pártbizottságtól. Huszonhat felszólalásra l nyílt lehetőség, de a javas­latokból, a mondanivalóból még ekkor sem fogytak ki. Nyolcán vagy kilencen írás­ban mondják el véleményü­ket az új vezetőségnek. — A Tisza-vidéki vegyipar­tól nagyon sokat vár az or­szág. Elsősorban műtrágyát és műanyagokat. Ügy látjuk, s ez a pártértekezlet is bizo­nyítja, hogy az itt dolgozó kommunisták megértették ezt — mondta Csergő János elvtárs, aki a Központi Bi­zottság üdvözletét tolmácsol­ta a szederkényieknek. — Országunkban évről évre na­gyobb eredményeket érünk el, de vannak meg problémáink is. A mezőgazdaság termelési eredményei még nem olyanok, mint amilyeneket szeretnénk és az iparban sem használ­tuk ki a meglévő műszaki lehetőségeket. Ezen Szeder­kényben is sokat segíthetné­nek. Elsősorban azzal, hogy több műtrágyát adnak az országnak, amivel a mező- gazdaság eredményeit fokoz- ( hatjuk, másodsorban pedig < úgy, hogy tökéletesítik a J termelést, új anyagok gyúr- 4 tását vezetik be, amelyekkel | Van valami jelkép is abban bogy a tiszaszederkényi kom. munisták annak a napnak évfordulóján tartották párt- értekezletüket, felelősségteljes tanácskozásukat, amelyen kél évvel ezelőtt hivatalosan is megkezdte próbaüzemelését a Tiszai Vegyikombinát. Sok szó esett az azóta eltelt idő- - ről és az ezt megelőző két esztendőről is. Négy év táv­latából tekintett vissza a pártértekezlet beszámolója. Ezt, s a vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatait elemezte Kovács Miklósnak, a városi-üzemi pártbizottság titkárának szóbeli kiegészí­tése is. A pártértekezlet napirend­jén a pártbizottság, valamint a revíziós bizottság beszámo­lója, továbbá az új pártbizott­ság tagjainak ós a megyei pártértekezlet küldötteinek megválasztása szerepelt. Az elnökségben kedves vendége­ket üdvözölhettek a szederké­nyiek. Ott volt Csergő Já­nos, a Központi Bizottság tagja, megyénk országgyűlé­si képviselője, Dojcsák Já­nos, a megyei pártbizottság titkára, Majoros Balázs, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Szabó Ger­gely, a Petrolkémiai Beruhá­zási Vállalat igazgatója. Dr. Kovács Albertnek, a Tiszaszederkényi városi Ta­nács elnökének, ezúttal a pártértekezlet elnökének megnyitó szavai után Kovács Miklós fűzött szóbeli kiegészí­tést az írásban előre kiadott anyaghoz, majd nem sokkal kilenc óra előtt megkezdődött a vita. Tarlaíinas beszámoló Volt miről vitatkozni, be­szélni, gondolatokat ébresz­teni. A pártbizottság beszá­molójáról az volt a küldöt­tek és a meghívott vendégek egybehangzó véleménye, hogy reálisan, \ őszintén és önkriti­kusan, helyesen értékelte az elmúlt négy esztendő alatt végzett munkát, minden kér­dést felölelt, tartalmas volt, amely a város fejlődéséről szólva a többi között megál­lapította: a munkásosztály Tiszaszederkényben számban is egyre jobban gyarapszik. Az összkeresők száma 1962- ben 5195 volt, jelenleg pedig 5563. Ezen beiül a munká­sok száma az akkori 4261- röl 4600-ra nőtt. A lakosság több mint 200 helyről települt a városba, ami különösen megnöveli — a tradíció hiánya folytán — a tudatformálás, az eszmei-politikai egység erősí­tésének jelentőségét. II. ötéves tervünk egyik leg­nagyobb létesítménye a Ti­szai Vegyikombinát műtrágya­gyára volt — állapítja meg a továbbiakban a beszámoló, s méltatja azt a rendkívül jelentős műszaki segítséget, amelyet a Szovjetunió nyúj­tott a műtrágyagyár techno­lógiai terveinek és legfonto­sabb berendezéseinek szállí­tásával. Nagymértékben a szovjet szakértők segítségé­nek köszönhető, hogy ez a nagyszerű létesítmény a ki­tűzött határidőn, és az elő­irányzott költségen belül ké­szült el. A TVK azonban a jövőben is tovább épül, bővül. Megkezdődött a nitrogénmű­trágyagyár bővítése, itt épül meg a korszerű petrolkémiai ipar egyik korszerű- létesít­ménye, a polietlléngyár is. A beszámoló, mely méltatta a kivitelező vállalatok munká­ját, elemezte a meglevő mű­szaki problémákat is, s a be­ruházással kapcsolatos moz­galmi teendőket. Épii\ szépii! az új város A pártbizottság irányítás­aid tartozik a Tiszapalkonya! Erőmű is. Megállapították a pártértekezlet elé terjesztett beszámolóban, hogy az 1960 óta teljes kapacitással ter­melő erőmű az ország alap­vető, s a jelen tervidőszak

Next

/
Oldalképek
Tartalom