Észak-Magyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-27 / 254. szám

4 ÉSZAKMAGTAKOKSZAG Csülörtolt 13M,.ok As első fecske Tudományos ülés a Szentpéteri-kapui kórházban Rudabányán és a környező énbányák vizes, földalatti munkahelyein igen gyakoriak a reumatikus betegségek. A vasércbányából például éven. te mintegy 150—200 izületi bántalmakban szenvedő dol­gozó tölt hosszabb időt be­tegállományban. Hasonló a helyzet a többi településen, Ormosbányán és Izsófalván is. A bányászok gyorsabb gyó­gyulását a legtöbb esetben az hátráltatja, hogy betegségük kezelésére gyógyfürdő hiá­nyában Miskolcra kell be­járniuk. A rudabányai Vasércbánya Vállalat vezetősége elhatá­rozta, hogy dolgozói egészség- védelme céljából korszerűsíti a község belterületén levő munkásfürdőt, és abban gyó­gyászai! célokra is alkal­mas részleget alakítanak ki. Az 500 férőhelyes fürdő át­építésére 2,5 millió forintot fordítottak. Az emeletes épü­letben az izületi betegsé­gek gyógyítását segítő súly. és iszapfürdőt, száraz és ned­ves gőzölőt, infravörös hő­sugárzókkal ellátott szárító- folyosót, fekete-fehér öltöző­ket és kvarcolóhelyiséget létesítettek. Az újjáépített munkásfürdőt és a vasércbá­nya kijáratát vasúti felüljáró híddal kötötték össze, így műszak után a dolgozók csak a fürdőn keresztül hagyhatják cl üzemüket. Az építési munkákat a napokban fejez­ték be, és az új fürdő novem. Der 1-én nyitja meg kapuit. A ' korszerű létesítménynek »zonbun van egy széps/ghí. Hozzászólás cikkünkhöz A girincsi cigányok nevében Jancsó Adrienne Miskolcon A magyar népköltészet cím­mel rendeznek irodalmi estet a miskolci II. Rákóczi Ferenc Könyvtár olvasótermében ok­tóber 28-án, pénteken esW órakor. Az esten felilép: csó Adrienne előadómé vés^ MOZIMŰSOR DERE \ SZIKRA 27—J: (csütörtök, péntek, szom- *7~:2®-, “íJ.f8 bat, vasárnap, hétfőn f. 4, hn. Szeles! -9—30. gyilkosok sza 6 és 0, kedden és szerdán csak 5£*?n’ íl'.?osElav', Szeles hn. 6 és B-korl) Az állhatatos fe- Pór^s-MUnchen-! hálók« leség. Magyarul beszélő nyugatné- J*151*-* hétköznap n. 6 met. Széles! Csak 16 éven felüli- «• YasfnaP fr\ eknelc! l—2,: (mindkét nap csak M* 30, 11 kor> ercloic du. f. 4-kor!) A Nagy Medve fiai. Színes NDK. Széles! M. 30. f. 10 SAG VARI és f. 12: Pesti háztetők. 27—28: Gyilkosok szabadság Kossuth-filmszlnhás «fr T'SaÄÄ délelőtti műsora: Színes szovjet. 29—30: (csak 7-kor!) Beszéljünk a nőkről, y 27—29: Az aranysárkány. Színes gyárul beszélő olasz. Széles! % magyar. Széles! 31—2: Az allhata- ig éven felülieknek! 31—1: Chop1, tos feleség. Magyarul beszelő kavalkád. Amerikai. K: hétj nyugatnémet. Széles! Csak 16 éven kedden, csütörtökön és pép felülieknek! K: vasárnap kivétő- ken í. $ és hn. 7-kor! lével naponta de. í. 11-kor! Kossuth-filmszfnház délutáni műsora: PETŐFI 27—28: Égi háború. Magyarul J szelő francia. Széles! Csak 16 éi 27—2: Az aranysárkány. Színes felülieknek! 29—30: Hófehérke, magyar. S/.éles! K: naponta 4 <*s » hét vagány. Színes nyug«v f. 7, vasárnap délben f. 12-kor met. Széles! 31—1: Két n»P^ is! M. 30. (csak f. 10-kor!) Az élet. Magyarul beszélő aranyíej. (Széles!) FÁKLYA-­-------------- -------- fríjJ S zéles! Csak ifi éven felüliekP K: hétfő, csütörtök, vasárnap 5 és 7, kedd. péntek, szombat ^ 7. M. 30. 10-kor; A nagy m* ver. 27—31: A párizsi Notre Dame. Magyarul beszélő színes francia. Széles! 1: Egiháború. Magyarul beszélő francia. Széles! Csak 16 30: iuijukkhj a oasiyaK *>*,/ éven felüliiknek! K: hétköznap1 5 Színes szovjet. 2: Hős, vagv és f. 8, vasárnap f. 5 és 7. M. 30. ló? Magyarul beszélő szovjet í. ll-kor: Előzés. naponta este 6 és 8-korl ADY — Tapolca Hajókkal a bástyák ej! TÁNCSICS BÜKK (Miskolc-Hámor) 27—28: Hideg napok. Magyar. , Széles! 29—30: A titokzatos s/a- 29: A törvény balkeze. Mag>'v kacs. Szovjet. Széles! 31: Szün- beszelő angol. 30: (..B”-bérlet J nap! 1—2: (mindkét nap f. 4. f. váltható!) Vérre! megpecsétel 6 és f. 8-kor!) A Nagy Medve Színes román. Széles! 1: EdcJ fiai. Színes NDK. Széles! K: csü- keletre. Színes amerikai. Szty törtök, péntek, szombat és va^ár- 2: („B”-bérlet beváltható!) ; nap f. 5 és hn. 7. M. 3n.-inkor: resztetek I—TI. Színes leni' Bolondos halászfalu. Széles! K; naponta este 6-kof* bája. Gyógyászati részlegét — amiért tulajdonképpen épült — létszámhiány miatt nem tudják üzemeltetni, mert mint mondják, a kezelő sze­mélyzet alkalmazására nem kaptak státuszt. Emiatt a csapadékos őszi és téli hóna­pokban, amikor a legtöbb az izületi bántalmakban szenve­dő bányászok száma, a kor­szerű és drága pénzen átépí­tett fürdő kihasználatlanul áll majd, és a betegeknek to­vábbra is a megyeszékhelyre kell járniuk gyógykezelésre. , Gyógyászati célodra is alkalmas niunkáslürdo készült cl Rudabányán .Miskolc áj főiskolája Készül a Napjaink antológiája vű prózaírói, költői képvií» tetik magukat. — Milyen elképzel cr szerint történt a válói1 tás? — Irodalmi folyóiratunk.1 Napjaink hasábjain megjek műveiére gondoltunk clsős^ ban. Ez volt a kiindulási pó1 A válogatás következő kW nalma az volt, hogy a gyétikben élő irók, költők kd janak helyet, az antológiád S gondoltunk arra is, he' a színvonal és a művét kvalitás megsértése néll lehetőleg kapjon figyelmet lájjellcg. — Néhány szól a terí delemről cs az autóiéi szerzőiről. — Sajnos, a terjedelem a- haladja meg a négy ív Pénzünkből. ennyire fu csak. De igyekszünk szín1' nalas könyvecskét .letenni 1 olvasó asztalára. A borítólap Feledy Gyula, kétszeres Mii kácsy-díjas grafikusunk i{ vezi. A kötet, címe: Evek sé rábait (a Napjainkban öt é tendö alatt megjelent műv' „mérlege” indokolta ezt a [ met). Az antológiában hetf kapott többek között Scrfé Simon, Akác István és KaV László néhány kiemel k® verse. A széppróza műve közül Baráth Lajos és Gert csér Miklós nevével találd hatunk majd. — A vegyes antoléíj után tervczik-e más ' kotások megjelenté sét? — Ezzel a szerény körű1, vei szeretnénk elindítani majdan megalapozni a bé könyvkiadást. Régi tervitf hogy útjára bocsátjuk a Ni jaink könyvtára sorozat' Következő lépésként taJj fiatal íróink, költőink élet* dulását mutatnánk be. egV‘ kötet közreadásával. Ügy ( zem, a megyében megpezsé lő irodalmi élet, s a teheti ^ ges írók, költők mind gyár rlbb jelentkezése kellő b& T ritás számunkra a már rf lített sorozat megindításáig Terveink maradéktalan rrí; valósításához azonban f gyobb figyelem s valami'* bőkezűbb anyagi tániogrf lenne szükséees. Párkány LászF első antológia anyaga hama­rosan nyomdába kerül. A Miskolci városi Tanács művelődésügyi osztálya meg- ajánlott egy kis támogatást, ami lehetővé tette a tervek kovácsolását. A Napjaink szerkesztő bizottsága immár megbízhatta egyik tagját, Ol- lyán Bélát az első antológia összeállításával. A napokban aziránt érdek­lődtünk Oltyán Bélától, hol tart az antológia szerkesztésé­ben? •— Sok töprengés előzte meg az antológia kiadási ter­vét. Ugyanis, amíg egyik ol­dalon nagy elhatározás feszült bennünk, a kiadási lehetőség megteremtését illetően, a má­sikon kordába szorította el­képzeléseinket a szűkös anya­gi bázis. így aztán megalkud­ván álmainkkal, végül is egy vegyes antológiát adunk ki. amelyben megyénk ismert ne­Régóta várjuk szellemi éle­tünk „első fecskéjét”, azt: az önálló irodalmi antológiát, amely a megyében élő írók, költők művelt foglalja ma­gában. „Vidékies” nagyzolás az önálló megyei kiadású an­tológia igénye? Semmiképpen sem. Inkább része annak a folyamatnak, amelyet a vidé­ken élő irodalmárok saját, messze hangzó és hatásos fó­rumukért vívnak. A Tiszatáj és az Alföld esz­tendők óta küzd a helyi kiadói élet megteremtéséért. Különö­sen a Tisza-parti város ért el eddig szép eredményeket az önálló könyvkiadásban. A Napjaink szerkesztő bi­zottsága már évek óta szorgal­mazza a helyi könyvkiadást. Kissé nehezen, s helyenként csikorogva halad előre a he­lyi könyvkiadás szekere, de ‘most mégis úgy látszik: az Nem problémamentes az ú intézmény élele. A zenepalot már említett túlzsúfoltság nehezíti a főiskolai szint munkát. Gyakorlási lehetősé alig van az épületben, ez pe dig a vidéki növendékeknél jelent nagy nehézséget. Szin te másodpercre kell kicentizn minden próbatermi igénybe vételt. Kollégiuma nincs a intézetnek, a növendékek drá ga albérletben élnek, s általa ban fokozódlak azok a tárgyi elhelyezési gondok, amelyel Miskolc zeneoktatás! életébei már eddig is igen intenzívei jelentkeztek. A 1 nayi 1 még fiata id^O/dl Munkájára még korai lenne nyilatkozni mérleget vonni. Erre a későb biekben kerítünk majd sor! Most örömmel lcöszöntjük i tagozat megalakulását, érdek lődő figyelemmel kísérjül munkáját. Miskolc oktatási é művészeti élete gazdagodását értékes új összetevőjét kel látnunk benne. (bm) első és második évfolyammal. A korábbi rendszer szerint tanulók közül csak a másod­évesek kerülhettek át a főis­kolára, a harmadévesek a ré­gebbi képzőben fejezik be ta­nulmányaikat. Miskolcon ösz- szesen ötvenhét tanárjelölt képzi magát felsőfokon. A iiiisltoScitagozat élére III. Mi (MII tagozatveze­tőként Laczó Zoltán főiskolai adjunktust nevezték ki. Ko­rábban a szakiskola tanára volt, zeneművészeti vonatko­zású cikkei gyakran jelentek meg lapunk hasábjain is. A főiskolai tagozaton pedagógiát és marxizmust, tanít. Kívüle még hat kinevezett főiskolai — Friedrich Józsefné, Herszé- nyi Bálint, Reményi János, Veszprémi Ilona, dr. Molnár Sándorné és Rőczey Ferenc — továbbá tizenhét szerződéses szakiskolai és egyéb területen működő tanár tanítja a jövő zenetanárait. Laczó Zoltán az új intéz­mény alapvető célját és fel­adatát úgy summázza, hogy az oktatás mélységét szeret­nék intenzívebbé tenni, a ta­nárjelölteket szisztematikusan* rászoktátni az önálló és gya­korlati zenepadagógus-mun- kára. Különféle foglalkozáso­kat, többek között tanszaki összejöveteleket terveznek. No­vember 3-án lesz. az első ilyen rendezvényük, amelyen a zongora szakosok bemutat­kozását, tanszaki meghallga­tását tartják meg. Az ilyen meghallgatásokat, amelyeket részben a jelöltek, részben a tanárok értékelése követ, min­dig egy-egy pedagógiai mottó jegyében rendezik. Az első rendezvényük mottója, alap- gondolata: a hangszer és az elmélet tanításának kapcsola­ta. A tagozat szervesen kíván bekapcsolódni Miskolc és Borsod megye zenei életébe, hiszen az itt végzők Borsod és Miskolc zenei életében mű­ködnek majd. A harmadéves hallgatóknak engedélyezik a pedagógusi munka vállalását. Tál)!*i nem Je,zi I<’' tét a röviden zene­palotának nevezett épület be­járatánál a miskolci Bartók téren. Viszonylag kevesen tudnak róla. Az amúgy is túl­terhelt, zsúfolt épület újabb intézménynek nyújt otthont. Szeptembertől itt működik Miskolc új felsőoktatási intéz­ménye, a budapesti Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola zene- és énektanárképző sza­kának miskolci tagozata is. Tanárképzés korábban is volt Miskolcon. A zeneművé­szeti szakiskola keretében ép­pen egy évtizede működött már tanárképző tagozat, amely alsófokú zeneoktatási intéz­ményekben szolfézs és hang­szeres zene oktatására képesí­tett. A képzés azonbah fele­más jellegű volt, hiszen a szakiskola középfokú intéz­mény, tanárképzős növendé­kei sem élvezhették a felsőok­tatásban részvevőknek járó kedvezményeket, általában bi­zonyos fokú kettősség jelent­kezett. Most, hogy főiskolává szerveződött e tagozat, illetve a korábbi képzési rend he­lyébe a főiskolai tagozat lé­pett, lényegesen megváltozott a helyzet. Az itt végző hallga­tók szolfézst, hangszeres zenét és általános iskolában éneket taníthatnak. Mint főiskolások, a felsőoktatásban rendszeresí­tett ösztöndíjakban részesül­hetnek tanulmányaik közben, más javadalmazás vár rájuk a diploma megszerzése után, és más illetményt kapnak az ide kinevezett tanárok is. Jelenleg zongora, vonós, fa- és rézfúvós, ütő, valamint magánénekes szakon van fel­sőfokú képzés. Az egyes tan­szakokra országos irányszá­mok alapján történik a felvé­tel, ugyanis a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola köz­pontilag tartja számon a vidé­ki tagozatok képzési lehető­ségeit és az országos igénye­ket. Az országban öt, a mis­kolcihoz hasonló főiskolai ta­gozat működik, mindegyiken Benedek Marcell egész éle­te, munkássága az irodalom szolgálatában telt el. Családi örökségként kapja meseíró. lapszerkesztő édesapjától az irodalom iránti érdeklődést, és a tudományos munkássága vagy talán szerénysége (?) miatt háttérbe szorított művé­szi hajlamot (hogy aztán ka­matostól adja tovább ezt az örökséget tudós-író fiainak is). A közelmúltban megjelent könyvei szinte felölelik e?ész munkásságát, reprezentálják ennek, a maga nemében egye­dülálló életműnek minden gazdagságát, szépségét a me- moire-tól, szépprózáig vagy a ^magvas tanulmányokig. (Nap­lómat olvasom, 1965, Ibolya­szín bárány, 1966, Irodalmi« hármaskönyv, 1966, s most a Hajnaltól alkonyig, 1966.) Feltétlenül tiszteletet pa­rancsol ez a lankadatlan munkakedv, amely az emberi életkor ilyen magas határán, testi fogyatékosságát is le­küzdve, azzal dacolva hirde­ti a munka örömét és szük­ségességét. Könyveiben egy­szerre jelentkezik az imponá­ló tudás, a művész-tudós alá- zata-öntudata, valamint az a leküzdhetetlen mesélő és ta­nító kedv, ami különleges bájt, varázst ad ezeknek az írásoknak. & Hajnaltól alkonyig című könyvében kedvenc olvasmá­nyairól számol be. Érdekessé­ge ezeknek az írásoknak, hogy elsősorban nem az irodalom­tudós dikcióit adja, hanem a „magán olvasó” primőr, spon­tán élményeit. Az idős em­ber „szembesíti” fiatalkori él­ményeit későbbi tapasztala­taival, tanulmányaival, böl­csességével. Így ^íem is nevezhetők ezek az elem­zések tanulmányoknak — hiszen nem azzal az igény­nyel íródtak —, ami termé­szetesen nem jelenti azt, hogy nem elégítik ki a tanulmány­nyal szemben támasztott igé­nyeket. Sajátos műfajt te­remt ezzel Benedek Marcell, amikor elegyíti a szubjektív mozzanatokat a tudós exagt- sággal, módszerességgel, A világirodalom régi és újabb klasszikusait veszi sor­ra, és azt elemzi bennük, mit jelentett számára, mit jelent­het a ma emberének. Így „állt össze” az a sajátos úti­kalauz az irodalom java könyveiről, amelyet egyaránt haszonnal forgathat a kötele­ző olvasmányokkal bajlódó középiskolás, a szigorlatra ké­szülő bölcsész hallgató, vagy az olvasáshoz „tippet” kere­ső kűnyvtárlátogató, könyv­gyűjtő. Mert ezek az írások, igényességük, tárgyszeretetük miatt is hasznosabbak, min! például a helytelen elgondo­lás (amerikai séma) alapján írott inkább hírhedt, mint híres „Száz hires regény” ci- mű könyv. Benedek Marcell éppen ettől óvja az olvasót: a felületességtől, a sznobizmus­tól, amely megelégedik a ka­talógusszerű címlisták gyűj­tésével vagy a „jó sztory” megjegyzésével. S ezt éppen azzal a plusszal éri cl, amivé ezekhez az elemzésekhez szubjektumából és gazdag tu­dásából hozzáad. Megtudjuk, miért olvasta szívesen ka- maszkorábnn Homérost, Ccr- vantes-t, Shakespeare-t, miért nem értette teljesen Byront. Máshol meg a fordítás nehéz­ségeiről számol be (például: Du Gard: Thibault-család, Ro­main Rolland: Elvarázsolt lé­lek) érdekes „mazsolákat” ad­va az irodalomtörténet ked­velőinek is. Mítoszokat, tévhi­teleket igyekszik eloszlatni, amikor néhány modem írót (például Kafka, Cannus, Mau- riac. stb.) a „helyére rak”. & S mindezt szellemes, cseve­gő stílusban teszi, játékosan. Az olvasó minden íráson ér­zi, hogy tudna többet is mon­daná, árnyaltabban, mélyeb­ben is, az író célja viszont ép­pen ez volt: a figyelem fel­keltése, a „mesélve tanítás”. Ahogyan minden jó pedagó­gus teszi: a látszólag kevés­ben, egyszerűben játszva „csempészi be” a bonyolultat, a gazdagot, a mélyet. Ügy, hogy az olvasó-tanuló ne érez­ze fáradságnak az ismeretszer­zést. Mindenképpen csak- hálá­sak lehetünk Illés Endrének, aki felkérte az idős mestert gondolatai leírására és a Szép- irodalmi Könyvkiadónak, amely szép kiállításban kiad­ta ezt a könyvet. Gazdagab­bak lettünk vele. általa. Horpácsi Sándor Könyv a könyvekről • Benedek Marcell: Hajnaltól alkonyig Zoltán tsz-elnök és dr. Szu- kováthy Jmre körzeti orvos ad. Egyben kéri levélírónk a helyi tanácsot, hogy a lehető­ség szerint mielőbb oldja meg egy gondjukat: tíz család in­gyen házhelyet kapott, de ez nincs a nevükön. A családok népesednek, kevés a férőhely és szeretnék házaikat OTP- kölcsön segítségével bőví­teni. Erre azonban jelenleg nincs lehetőség, mert a házak nincsenek nevükön Reméljük, a girincsi tanács a cigánycsaládoknak ezt a gondját is éppoly lelkiismere­tesen megoldja, amint más, súlyosabb gondokat a Dankó- lelepen és a faluban. nem valamennyien derekasan dolgoznak szocialista rendünk építésén: — Tudjuk, hogy csak mun­kánk árán találhatjuk meg családaink boldogulását... Kérjük a szerkesztőséget, hogy az újság segítségével győzzék meg a megye minden cigány-lakosát: legyenek ők is példamutatóak a minden­napi munkában, gyermekeik iskoláztatásában, sőt a tiszta­ságban is. Nagyon jól látja Babos De­zső: hogy ez megvalósuljon, ahhoz minden községben olyan segítséget kell adni a cigá­nyoknak, amilyet Girincsen a tanács vezetői, Dojcsák Imre községi párttitkár. Szakácsi Géza szervező titkár, Kertész Kedves levelet kaptunk Babos Dezsőtől, a girincsi Dankó-telepről. Olvasónkat a lapunkban október 12-én megjelent „Girincsen már nincsen putri” című cikkünk inspirálta levélírásra. , — Mi, girincsi cigány lako­sok örömmel olvastuk a ró­lunk és a járási, megyei or­vosok telepi látogatásáról írt cikket — kezdi levelét Babos Dezső. — örültünk annak is, hogy az orvosok csoportonként járták végig a teleplakókat, és közvetlen beszélgetések során fejezték ki megelége­désüket. Ezután arról ír olvasónk, hogy a telijp féríiai m*r csak­mazása. A tudományos illésen sorra kerülő előadáshoz dr. Tóth Ferenc és dr. Szomor László szól hozzá, ezzel kap­csolatos témákat fejtegetve. Dr. Kertész László tart elő­adást október 28-án, pénteken délután fél háromkor a Szent- péteri-kaprui kórház kultúrter­mében. Az előadás címe: Az izotópok belgyógyászati alkal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom