Észak-Magyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-27 / 254. szám

4

ÉSZAKMAGTAKOKSZAG

Csülörtolt 13M,.ok

As első fecske

Tudományos ülés a Szentpéteri-kapui kórházban

Rudabányán és a környező

énbányák vizes, földalatti munkahelyein igen gyakoriak a reumatikus betegségek. A vasércbányából például éven. te mintegy 150—200 izületi bántalmakban szenvedő dolgozó tölt hosszabb időt betegállományban. Hasonló a helyzet a többi településen, Ormosbányán és Izsófalván is. A bányászok gyorsabb gyógyulását a legtöbb esetben az hátráltatja, hogy betegségük kezelésére gyógyfürdő hiányában Miskolcra kell bejárniuk.

A rudabányai Vasércbánya Vállalat vezetősége elhatározta, hogy dolgozói egészség- védelme céljából korszerűsíti a község belterületén levő munkásfürdőt, és abban gyógyászai! célokra is alkalmas részleget alakítanak ki.

Az 500 férőhelyes fürdő átépítésére 2,5 millió forintot fordítottak. Az emeletes épületben az izületi betegségek gyógyítását segítő súly. és iszapfürdőt, száraz és nedves gőzölőt, infravörös hősugárzókkal ellátott szárító- folyosót, fekete-fehér öltözőket és kvarcolóhelyiséget létesítettek. Az újjáépített munkásfürdőt és a vasércbánya kijáratát vasúti felüljáró híddal kötötték össze, így műszak után a dolgozók csak a fürdőn keresztül hagyhatják cl üzemüket. Az építési munkákat a napokban fejezték be, és az új fürdő novem. Der 1-én nyitja meg kapuit. A ' korszerű létesítménynek »zonbun van egy széps/ghí.

Hozzászólás cikkünkhöz

A girincsi cigányok nevében

Jancsó Adrienne Miskolcon

A magyar népköltészet címmel rendeznek irodalmi estet a miskolci II. Rákóczi Ferenc Könyvtár olvasótermében október 28-án, pénteken esW órakor. Az esten felilép: csó Adrienne előadómé vés^

MOZIMŰSOR

DERE

\

SZIKRA

27—J: (csütörtök, péntek, szom- *7~:2®-, “íJ.f8

bat, vasárnap, hétfőn f. 4, hn. Szeles! -9—30. gyilkosok sza 6 és 0, kedden és szerdán csak 5£*?n’ íl'.?osElav', Szeles hn. 6 és B-korl) Az állhatatos fe- Pór^s-MUnchen-! hálók«

leség. Magyarul beszélő nyugatné- J*151*-* hétköznap n. 6 met. Széles! Csak 16 éven felüli- «• YasfnaP fr\ eknelc! l—2,: (mindkét nap csak M* 30, 11 kor> ercloic

du. f. 4-kor!) A Nagy Medve fiai.

Színes NDK. Széles! M. 30. f. 10 SAG VARI

és f. 12: Pesti háztetők.

27—28: Gyilkosok szabadság

Kossuth-filmszlnhás «fr T'SaÄÄ

délelőtti műsora: Színes szovjet. 29—30: (csak

7-kor!) Beszéljünk a nőkről, y 27—29: Az aranysárkány. Színes gyárul beszélő olasz. Széles! % magyar. Széles! 31—2: Az allhata- ig éven felülieknek! 31—1: Chop1, tos feleség. Magyarul beszelő kavalkád. Amerikai. K: hétj nyugatnémet. Széles! Csak 16 éven kedden, csütörtökön és pép felülieknek! K: vasárnap kivétő- ken í. $ és hn. 7-kor! lével naponta de. í. 11-kor!

Kossuth-filmszfnház délutáni műsora:

PETŐFI

27—28: Égi háború. Magyarul J szelő francia. Széles! Csak 16 éi 27—2: Az aranysárkány. Színes felülieknek! 29—30: Hófehérke, magyar. S/.éles! K: naponta 4 <*s » hét vagány. Színes nyug«v f. 7, vasárnap délben f. 12-kor met. Széles! 31—1: Két n»P^ is! M. 30. (csak f. 10-kor!) Az élet. Magyarul beszélő aranyíej. (Széles!)

FÁKLYA--------------- -------- fríjJ

S

zéles! Csak ifi éven felüliekP K: hétfő, csütörtök, vasárnap 5 és 7, kedd. péntek, szombat ^ 7. M. 30. 10-kor; A nagy m* ver.

27—31: A párizsi Notre Dame.

Magyarul beszélő színes francia.

Széles! 1: Egiháború. Magyarul

beszélő francia. Széles! Csak 16 30: iuijukkhj a oasiyaK *>*,/

éven felüliiknek! K: hétköznap1 5 Színes szovjet. 2: Hős, vagv és f. 8, vasárnap f. 5 és 7. M. 30. ló? Magyarul beszélő szovjet í. ll-kor: Előzés. naponta este 6 és 8-korl

ADY — Tapolca

Hajókkal a bástyák ej!

TÁNCSICS BÜKK

(Miskolc-Hámor)

27—28: Hideg napok. Magyar. ,

Széles! 29—30: A titokzatos s/a- 29: A törvény balkeze. Mag>'v kacs. Szovjet. Széles! 31: Szün- beszelő angol. 30: (..B”-bérlet J nap! 1—2: (mindkét nap f. 4. f. váltható!) Vérre! megpecsétel 6 és f. 8-kor!) A Nagy Medve Színes román. Széles! 1: EdcJ fiai. Színes NDK. Széles! K: csü- keletre. Színes amerikai. Szty törtök, péntek, szombat és va^ár- 2: („B”-bérlet beváltható!) ; nap f. 5 és hn. 7. M. 3n.-inkor: resztetek I—TI. Színes leni' Bolondos halászfalu. Széles! K; naponta este 6-kof*

bája. Gyógyászati részlegét — amiért tulajdonképpen épült — létszámhiány miatt nem tudják üzemeltetni, mert mint mondják, a kezelő személyzet alkalmazására nem kaptak státuszt. Emiatt a csapadékos őszi és téli hónapokban, amikor a legtöbb az izületi bántalmakban szenvedő bányászok száma, a korszerű és drága pénzen átépített fürdő kihasználatlanul áll majd, és a betegeknek továbbra is a megyeszékhelyre kell járniuk gyógykezelésre. ,

Gyógyászati célodra is alkalmas niunkáslürdo készült cl Rudabányán

.Miskolc áj főiskolája

Készül a Napjaink antológiája

vű prózaírói, költői képvií» tetik magukat.

— Milyen elképzel cr szerint történt a válói1 tás?

— Irodalmi folyóiratunk.1 Napjaink hasábjain megjek műveiére gondoltunk clsős^ ban. Ez volt a kiindulási pó1 A válogatás következő kW nalma az volt, hogy a

gyétikben élő irók, költők kd janak helyet, az antológiád S gondoltunk arra is, he' a színvonal és a művét kvalitás megsértése néll lehetőleg kapjon figyelmet lájjellcg.

— Néhány szól a terí delemről cs az autóiéi szerzőiről.

— Sajnos, a terjedelem a- haladja meg a négy ív Pénzünkből. ennyire fu csak. De igyekszünk szín1' nalas könyvecskét .letenni 1 olvasó asztalára. A borítólap Feledy Gyula, kétszeres Mii kácsy-díjas grafikusunk i{ vezi. A kötet, címe: Evek sé rábait (a Napjainkban öt é tendö alatt megjelent műv' „mérlege” indokolta ezt a [ met). Az antológiában hetf kapott többek között Scrfé Simon, Akác István és KaV László néhány kiemel k® verse. A széppróza műve közül Baráth Lajos és Gert csér Miklós nevével találd hatunk majd.

— A vegyes antoléíj után tervczik-e más ' kotások megjelenté sét?

— Ezzel a szerény körű1, vei szeretnénk elindítani majdan megalapozni a bé könyvkiadást. Régi tervitf hogy útjára bocsátjuk a Ni jaink könyvtára sorozat' Következő lépésként taJj fiatal íróink, költőink élet* dulását mutatnánk be. egV‘ kötet közreadásával. Ügy ( zem, a megyében megpezsé

lő irodalmi élet, s a teheti ^ ges írók, költők mind gyár rlbb jelentkezése kellő b& T ritás számunkra a már rf lített sorozat megindításáig Terveink maradéktalan rrí; valósításához azonban f gyobb figyelem s valami'* bőkezűbb anyagi tániogrf lenne szükséees.

Párkány LászF

első antológia anyaga hamarosan nyomdába kerül.

A Miskolci városi Tanács művelődésügyi osztálya meg- ajánlott egy kis támogatást, ami lehetővé tette a tervek kovácsolását. A Napjaink szerkesztő bizottsága immár megbízhatta egyik tagját, Ol- lyán Bélát az első antológia összeállításával.

A napokban aziránt érdeklődtünk Oltyán Bélától, hol tart az antológia szerkesztésében?

•— Sok töprengés előzte meg az antológia kiadási tervét. Ugyanis, amíg egyik oldalon nagy elhatározás feszült bennünk, a kiadási lehetőség megteremtését illetően, a másikon kordába szorította elképzeléseinket a szűkös anyagi bázis. így aztán megalkudván álmainkkal, végül is egy vegyes antológiát adunk ki. amelyben megyénk ismert neRégóta várjuk szellemi életünk „első fecskéjét”, azt: az önálló irodalmi antológiát, amely a megyében élő írók, költők művelt foglalja magában. „Vidékies” nagyzolás az önálló megyei kiadású antológia igénye? Semmiképpen sem. Inkább része annak a folyamatnak, amelyet a vidéken élő irodalmárok saját, messze hangzó és hatásos fórumukért vívnak.

A Tiszatáj és az Alföld esztendők óta küzd a helyi kiadói élet megteremtéséért. Különösen a Tisza-parti város ért el eddig szép eredményeket az önálló könyvkiadásban.

A Napjaink szerkesztő bizottsága már évek óta szorgalmazza a helyi könyvkiadást. Kissé nehezen, s helyenként csikorogva halad előre a helyi könyvkiadás szekere, de ‘most mégis úgy látszik: az

Nem problémamentes az ú intézmény élele. A zenepalot már említett túlzsúfoltság nehezíti a főiskolai szint munkát. Gyakorlási lehetősé alig van az épületben, ez pe dig a vidéki növendékeknél jelent nagy nehézséget. Szin te másodpercre kell kicentizn minden próbatermi igénybe vételt. Kollégiuma nincs a intézetnek, a növendékek drá ga albérletben élnek, s általa ban fokozódlak azok a tárgyi elhelyezési gondok, amelyel Miskolc zeneoktatás! életébei már eddig is igen intenzívei jelentkeztek.

A 1 nayi 1 még fiata id^O/dl Munkájára

még korai lenne nyilatkozni mérleget vonni. Erre a későb biekben kerítünk majd sor! Most örömmel lcöszöntjük i tagozat megalakulását, érdek lődő figyelemmel kísérjül munkáját. Miskolc oktatási é művészeti élete gazdagodását értékes új összetevőjét kel látnunk benne.

(bm)

első és második évfolyammal. A korábbi rendszer szerint tanulók közül csak a másodévesek kerülhettek át a főiskolára, a harmadévesek a régebbi képzőben fejezik be tanulmányaikat. Miskolcon ösz- szesen ötvenhét tanárjelölt képzi magát felsőfokon.

A iiiisltoScitagozat élére

III. Mi (MII tagozatvezetőként Laczó Zoltán főiskolai adjunktust nevezték ki. Korábban a szakiskola tanára volt, zeneművészeti vonatkozású cikkei gyakran jelentek meg lapunk hasábjain is. A főiskolai tagozaton pedagógiát és marxizmust, tanít. Kívüle még hat kinevezett főiskolai — Friedrich Józsefné, Herszé- nyi Bálint, Reményi János, Veszprémi Ilona, dr. Molnár Sándorné és Rőczey Ferenc — továbbá tizenhét szerződéses szakiskolai és egyéb területen működő tanár tanítja a jövő zenetanárait.

Laczó Zoltán az új intézmény alapvető célját és feladatát úgy summázza, hogy az oktatás mélységét szeretnék intenzívebbé tenni, a tanárjelölteket szisztematikusan* rászoktátni az önálló és gyakorlati zenepadagógus-mun- kára. Különféle foglalkozásokat, többek között tanszaki összejöveteleket terveznek. November 3-án lesz. az első ilyen rendezvényük, amelyen a zongora szakosok bemutatkozását, tanszaki meghallgatását tartják meg. Az ilyen meghallgatásokat, amelyeket részben a jelöltek, részben a tanárok értékelése követ, mindig egy-egy pedagógiai mottó jegyében rendezik. Az első rendezvényük mottója, alap- gondolata: a hangszer és az elmélet tanításának kapcsolata. A tagozat szervesen kíván bekapcsolódni Miskolc és Borsod megye zenei életébe, hiszen az itt végzők Borsod és Miskolc zenei életében működnek majd. A harmadéves hallgatóknak engedélyezik a pedagógusi munka vállalását.

Tál)!*i nem Je,zi I<’'

tét a röviden zenepalotának nevezett épület bejáratánál a miskolci Bartók téren. Viszonylag kevesen tudnak róla. Az amúgy is túlterhelt, zsúfolt épület újabb intézménynek nyújt otthont. Szeptembertől itt működik Miskolc új felsőoktatási intézménye, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zene- és énektanárképző szakának miskolci tagozata is.

Tanárképzés korábban is volt Miskolcon. A zeneművészeti szakiskola keretében éppen egy évtizede működött már tanárképző tagozat, amely alsófokú zeneoktatási intézményekben szolfézs és hangszeres zene oktatására képesített. A képzés azonbah felemás jellegű volt, hiszen a szakiskola középfokú intézmény, tanárképzős növendékei sem élvezhették a felsőoktatásban részvevőknek járó kedvezményeket, általában bizonyos fokú kettősség jelentkezett. Most, hogy főiskolává szerveződött e tagozat, illetve a korábbi képzési rend helyébe a főiskolai tagozat lépett, lényegesen megváltozott a helyzet. Az itt végző hallgatók szolfézst, hangszeres zenét és általános iskolában éneket taníthatnak. Mint főiskolások, a felsőoktatásban rendszeresített ösztöndíjakban részesülhetnek tanulmányaik közben, más javadalmazás vár rájuk a diploma megszerzése után, és más illetményt kapnak az ide kinevezett tanárok is.

Jelenleg zongora, vonós, fa- és rézfúvós, ütő, valamint magánénekes szakon van felsőfokú képzés. Az egyes tanszakokra országos irányszámok alapján történik a felvétel, ugyanis a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola központilag tartja számon a vidéki tagozatok képzési lehetőségeit és az országos igényeket. Az országban öt, a miskolcihoz hasonló főiskolai tagozat működik, mindegyiken

Benedek Marcell egész élete, munkássága az irodalom szolgálatában telt el. Családi örökségként kapja meseíró. lapszerkesztő édesapjától az irodalom iránti érdeklődést, és a tudományos munkássága vagy talán szerénysége (?) miatt háttérbe szorított művészi hajlamot (hogy aztán kamatostól adja tovább ezt az örökséget tudós-író fiainak is).

A közelmúltban megjelent könyvei szinte felölelik e?ész munkásságát, reprezentálják ennek, a maga nemében egyedülálló életműnek minden gazdagságát, szépségét a me- moire-tól, szépprózáig vagy a ^magvas tanulmányokig. (Naplómat olvasom, 1965, Ibolyaszín bárány, 1966, Irodalmi« hármaskönyv, 1966, s most a Hajnaltól alkonyig, 1966.)

Feltétlenül tiszteletet parancsol ez a lankadatlan munkakedv, amely az emberi életkor ilyen magas határán, testi fogyatékosságát is leküzdve, azzal dacolva hirdeti a munka örömét és szükségességét. Könyveiben egyszerre jelentkezik az imponáló tudás, a művész-tudós alá- zata-öntudata, valamint az a leküzdhetetlen mesélő és tanító kedv, ami különleges bájt, varázst ad ezeknek az írásoknak.

&

Hajnaltól alkonyig című könyvében kedvenc olvasmányairól számol be. Érdekessége ezeknek az írásoknak, hogy elsősorban nem az irodalomtudós dikcióit adja, hanem a „magán olvasó” primőr, spontán élményeit. Az idős ember „szembesíti” fiatalkori élményeit későbbi tapasztalataival, tanulmányaival, bölcsességével. Így ^íem is nevezhetők ezek az elemzések tanulmányoknak —

hiszen nem azzal az igénynyel íródtak —, ami természetesen nem jelenti azt, hogy nem elégítik ki a tanulmánynyal szemben támasztott igényeket. Sajátos műfajt teremt ezzel Benedek Marcell, amikor elegyíti a szubjektív mozzanatokat a tudós exagt- sággal, módszerességgel,

A világirodalom régi és újabb klasszikusait veszi sorra, és azt elemzi bennük, mit jelentett számára, mit jelenthet a ma emberének. Így „állt össze” az a sajátos útikalauz az irodalom java könyveiről, amelyet egyaránt haszonnal forgathat a kötelező olvasmányokkal bajlódó középiskolás, a szigorlatra készülő bölcsész hallgató, vagy az olvasáshoz „tippet” kereső kűnyvtárlátogató, könyvgyűjtő. Mert ezek az írások, igényességük, tárgyszeretetük miatt is hasznosabbak, min! például a helytelen elgondolás (amerikai séma) alapján írott inkább hírhedt, mint híres „Száz hires regény” ci- mű könyv. Benedek Marcell éppen ettől óvja az olvasót: a felületességtől, a sznobizmustól, amely megelégedik a katalógusszerű címlisták gyűjtésével vagy a „jó sztory” megjegyzésével. S ezt éppen azzal a plusszal éri cl, amivé ezekhez az elemzésekhez szubjektumából és gazdag tudásából hozzáad. Megtudjuk, miért olvasta szívesen ka- maszkorábnn Homérost, Ccr- vantes-t, Shakespeare-t, miért nem értette teljesen Byront. Máshol meg a fordítás nehézségeiről számol be (például: Du Gard: Thibault-család, Romain Rolland: Elvarázsolt lélek) érdekes „mazsolákat” adva az irodalomtörténet kedvelőinek is. Mítoszokat, tévhiteleket igyekszik eloszlatni, amikor néhány modem írót

(például Kafka, Cannus, Mau- riac. stb.) a „helyére rak”.

&

S mindezt szellemes, csevegő stílusban teszi, játékosan. Az olvasó minden íráson érzi, hogy tudna többet is mondaná, árnyaltabban, mélyebben is, az író célja viszont éppen ez volt: a figyelem felkeltése, a „mesélve tanítás”. Ahogyan minden jó pedagógus teszi: a látszólag kevésben, egyszerűben játszva „csempészi be” a bonyolultat, a gazdagot, a mélyet. Ügy, hogy az olvasó-tanuló ne érezze fáradságnak az ismeretszerzést.

Mindenképpen csak- hálásak lehetünk Illés Endrének, aki felkérte az idős mestert gondolatai leírására és a Szép- irodalmi Könyvkiadónak, amely szép kiállításban kiadta ezt a könyvet. Gazdagabbak lettünk vele. általa.

Horpácsi Sándor

Könyv a könyvekről •

Benedek Marcell: Hajnaltól alkonyig

Zoltán tsz-elnök és dr. Szu- kováthy Jmre körzeti orvos ad.

Egyben kéri levélírónk a helyi tanácsot, hogy a lehetőség szerint mielőbb oldja meg egy gondjukat: tíz család ingyen házhelyet kapott, de ez nincs a nevükön. A családok népesednek, kevés a férőhely és szeretnék házaikat OTP- kölcsön segítségével bővíteni. Erre azonban jelenleg nincs lehetőség, mert a házak nincsenek nevükön

Reméljük, a girincsi tanács a cigánycsaládoknak ezt a gondját is éppoly lelkiismeretesen megoldja, amint más, súlyosabb gondokat a Dankó- lelepen és a faluban.

nem valamennyien derekasan dolgoznak szocialista rendünk építésén:

— Tudjuk, hogy csak munkánk árán találhatjuk meg családaink boldogulását... Kérjük a szerkesztőséget, hogy az újság segítségével győzzék meg a megye minden cigány-lakosát: legyenek ők

is példamutatóak a mindennapi munkában, gyermekeik iskoláztatásában, sőt a tisztaságban is.

Nagyon jól látja Babos Dezső: hogy ez megvalósuljon,

ahhoz minden községben olyan segítséget kell adni a cigányoknak, amilyet Girincsen a tanács vezetői, Dojcsák Imre községi párttitkár. Szakácsi Géza szervező titkár, Kertész

Kedves levelet kaptunk Babos Dezsőtől, a girincsi Dankó-telepről. Olvasónkat a lapunkban október 12-én megjelent „Girincsen már nincsen putri” című cikkünk inspirálta levélírásra. ,

— Mi, girincsi cigány lakosok örömmel olvastuk a rólunk és a járási, megyei orvosok telepi látogatásáról írt cikket — kezdi levelét Babos Dezső. — örültünk annak is, hogy az orvosok csoportonként járták végig a teleplakókat, és közvetlen beszélgetések során fejezték ki megelégedésüket.

Ezután arról ír olvasónk, hogy a telijp féríiai m*r csakmazása. A tudományos illésen sorra kerülő előadáshoz dr. Tóth Ferenc és dr. Szomor László szól hozzá, ezzel kapcsolatos témákat fejtegetve.

Dr. Kertész László tart előadást október 28-án, pénteken délután fél háromkor a Szent- péteri-kaprui kórház kultúrtermében. Az előadás címe: Az izotópok belgyógyászati alkal-