Észak-Magyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-26 / 253. szám
ÉSZAKMAGYAROaSZÁG Szerda. J 966. október 26. Tömegliatású népművelés Borsodban Számadatok tanulsága A népművelés feladatainak és lehetőségeinek száníbavéte- lénél a legkisebb községekben, vagy művelődési intézményben is figyelembe veszik a mozi, a rádió, a televízió egyszerre nagy tömegekre ható erejét. Amikor egy-egy területen végzendő tudatformáló, műveltségterjesztő tevékenységről szó esik, mind gyakrabban számítjuk hozzá e tömegkommunikációs eszközök várható, vagy remélhető vonzását. Vajon hányán élnek Borsodban e valóban igen nagy hatású lehetőségekkel, be- tölthetik-e azt a nemes feladatot, amelyet a népművelésben nekik szánunk. Csökkent a mozilátogatök száma Néhány statisztikai adat felemlítése ez alkalommal nélkülözhetetlen. Először jegyezzünk fel néhány népességi adatot: Borsod megye lakossága a Központi ■ Statisztikai Hivatal legutóbbi tájékoztató jelentése szerint 1965 végén 593 509, Miskolc megyei jogú városé 170 709, összesen tehát 764 218 lélek. E nem lebecsülendő számú lakosság 360-nál több településen él. A megyében 425 különböző mozi működik. (Állami, szakszervezeti, társadalmi kezelésben vegyesen.) Alig akad olyan település, ahol rendszeres időközökben ne lenne filmvetítés. Ahol nincs állandó jellegű, oda a kiskörzeti vagy a vándormozi viszi el a sokféle élményt nyújtó filmej.. A statisztika szerint az 1960-ban Borsodban és Miskolcon számított adatok alapján egy lakosra évi 14 mozilátogatás jutott, 1965-ben viszont már csak 9. (Miskolcon 12.) A visszaesés alighanem a televízió terjedésével magyarázható. Tudni kell ehhez azt is, hogy Miskolcon évente mintegy 130—140 új filmet mutatnak be a premiermozik, ezekhez még hozzá kell számítani a felújításokat. Ahol csak heti egyszeri vetítés van. ott is 50 alkalom kínálkozik évente moziba menetre. 216 rádió, 72 televízió — ezer lakosonként A rádió évtizedek óta legelterjedtebb tömegkommunikációs eszköz. Azonban Borsodban 1965 végén minden ezer lakosra csak 216 rádió jutott. (A megyében 204, Miskolcon 260.) A legrosszabb képet az edelényi járás, és Kazincbarcika városa mutatja, aliol ezer lakosra 135 rádió vevőkészülék jut, a sátoraljaújhelyi járásban 187. Ezzel szemben Sátoraljaújhely városban 321. Ez a hely Borsod mekye rádióval legjobban ellátott területe. Ózdon 262, Miskolcon 260, a mezőkövesdi járás községeiben pedig ezer lakosonként 225 a készülékek száma. A viszonylag rövid múltra visszatekintő televízióból ugyancsak ezer lakosra számítva 72 jut, mégpedig úgy, hogy Miskolcon 127, a megyében pedig 56 ez a mutatószám. De például a sátoraljaújhelyi járásban ez 26-ra, az encsi járásban 29-re csökken le. A többi járásban 50-nél több jut ezer lakosra, az ede- lényiben 56-tal tetőzik. A városok közül Miskolcon, mint említettük 127, Ózdon pedig 125 az ezer lakosra jutó képernyők száma. Sok még a fehér folt Tálán unalmasnak tűnik e hosszadalmas adatfelsorolás, de feltétlenül alkalmas egykét következte lésre és abból adódóan feladataink jobb meglátására. Ugyanis, bár erre nincsenek felmérési adatok, moziba nagyrészt ugyanazok járnak, a rádió és televízió tulajdonosok között is sok az azonos, tehát a tömegkommunikációs művelődési lehetőségekkel élők aránya még kisebb, ha nemcsak a számadatokat, hanem a mögöttük álló emberekét is nézzük. A statisztika számaiból az is kitűnik, hogy Borsodban ezer ember közül 784 nem hallgat rádiót, 028 pedig nem részesül a televízió nyújtotta művelődési, szórakozási lehetőségekből. Így pedig már figyelmeztetőek ezek a számadatok. Sok még a fehér folt a Cserehát, a Bódva mentén, a hegyközi házikókban és Kazincbarcika szép új bérpalotáiban egyaránt. A megyében mintegy 700 ezer ember esik ki a televízió hatósugarából és csaknem 600 ezer a rádióéból. Hozzá kell számítanunk a mozikat állandóan elkerülő, vagy azokhoz nem jutó százezreket. Szükségtelen talán itt a film tömegszórakoztató, tö- megnevelc erejét, hatását részleteznünk, szintúgy nem kell azt elemeznünk, hogy a rádió és a televízió milyen erővel formálhatja ezrek és tízezrek ízlését, tudatát. Az említett tömegkommunikációs eszközök népművelési ereje és fontossága napjainkban már nem is vitatható, a gyakorlati életben bebizonyosodott. Azonban ha mindezek a ráhatások csak szűk körhöz, ezer borsodi közül a rádió szava csak 216-hoz. a televízió sokféle hatósugara meg csak 72-höz jut el, bizony, csökken az általuk kifejtett népművelési tevékenység tömeghatása. Amikor számításba vesszük a mozit,'a rádiót, a televíziót mint népművelési fórumot, az élvezők mellett kívánatos azokra a borsodi százezrekre is gondolni, azokat is számításba venni, akikhez ez idő szerint még nem jut el a korszerű híradástechnika útján széthintett tudás, vagy szórakozási lehetőség. Benedek Miklós Bugacpusztán kedden néprajzi szakemberek jelenlétében átadták a szabadtéri pásztormúzeumot. A látványosan kialakított szabadtéri múzeum hű képet ad a kiskún- sági puszták nomád pásztorainak szállásáról. Felépítették a Nem csökken Debreceni tapasztalat: nem csökken, hanem növekszik a tanyavilág lakóinak száma. A Debreceni városi Tanács végrehajtó bizottsága kedden a Debrecen környéki tanyavilág helyzetéről tárgyalt. Kiderült, hogy hazánkban jelenleg több mint egymillió ember él „külterületeken”, vagyis tanyákon és külsőségeken. A debreceni tapasztalatok arra mutatnak, hogy a tanyasi lakosság lé- lekszáma nem csökken, hanem ellenkezőleg, lassan, de állandó emelkedést mutat, 1954-ben 14 325 fő éti a debreceni tanyákon, ma pedig csaknem 16 000 tanyai lakos van. A lakóházak száma tíz év alatt több mint félezerrel nőtt. Ez bizonyítja, hogy a ta- nyaviiág, mint települési és életforma, itt szívósan tartja magát. Hattyűkaland Egy berlini vendéglő békésen ebédelő vendégei alaposan meglepődtek, amikor egyszerre csak nagy csörömpölés közepette az ablakon át berepült közéjük — egy hattyú. A madár a közeli Spree folyó felé tartott, de úgy látszik, a vendéglő tükörablakának fénye megzavarta, nekiment és össze-vissza vagdalta magát az üvegcserepekkel. A sebesült állatot egy rendőrköcsi szállította a berlini állatkertbe gyógykezelés végett. Boróka szüret Gin utánpótlás. A kiskúnsá- gi homokbuckák borókásaiban szedik a gin zamatanyagát. Az illatos termésből körülbelül 17 vagonnal gyűj tőnek be az idén az erdőgazdaságok és íöldművesszövetkezetek. többi között a gulyás, illetve a juhásztanya fő tartozékát, a cserényt, s körülötte elhelyezték a látófát, a. bitangfát, a tejpincét és a szolgafával, bográccsal felszerelt „konyhát”. A szabadtéri múzeum tavasszal nyílik meg. Szabadtéri pásztormúzeum Bugacon Borsodi pedagógusok tudományos munkássága í 1 yakran éri vád pedagógusainkat, hogy a rohanó élet 'Jr lüktetésében keveset foglalkoznak ismereteik megújításával. A szemrehányásnak van némi alapja, de épp itt, megyénkben az utóbbi két esztendőben megmutatkozó tanulmány írási kedv cáfolja pedagógusaink egyértelmű „visz- szavonulásat.” A megyei tanács művelődésügyi osztálya szeretettel gondozza a pályamunka-készítés rendszerét. Ebben az esztendőben két alkalommal írtak ki pályázatot a legváltozatosabb témakörökben. A pályázatok jeligések. Ez utóbbi annyiban érdekes, hogy a pályázót nem befolyásolja nevének ismertsége, vagy teljes ismeretlensége. A bírálók is sokkal lelkiismeretesebben tevékenykedhetnek, ha anonim dolgozatot kapnak kézhez. S van még egy másik nyeresége is a jeligés pályázati rendszernek; a pedagógusok mélyebben feltárhatják a gondokat, problémákat, mert nem kell tartaniok az esetleges kellemetlen visszakérdezéstől. 1966 első felében pályázati felhívás jelent meg a Borsodi Művelődésben. A felhívás arra kérte a megye pedagógusait, hogyha pedagógusnap tiszteletére mondják el gondjaikat, megfigyeléseiket, tapasztalataikat. A felhívás nyomán meglepően sok pályamunka érkezett be. Aminek külön örülnünk kell, a pedagógusok szívesen fogtak olyan időszerű témába, amely jelen pillanatban iskolareformunk homlokterében ált. Néhány cím mindezek alátáníasztására. Herak- leitosz jeligére az egyik, megyénkben élő pedagógus a világnézeti nevelés eredményeit boncolgatta, egy kis közösségen, saját osztályán belül. Sokan írták meg a tanulók önállóságának fokozására ajánlott elképzeléseiket. Nagy hozzáértéssel és gyakorlati megfigyeléseken alapuló ^válaszokkal^ dolgozták fel egyesek a munkaoktatás mikéntfeit. A hátrányos helyzetben lévő tanulók megsegítését célzó elképzelések szintén néhány dolgozat témájává váltak. Az egyik vidéki tanító olyan jelentős nyelvészkedési problémába bocsátkozott, amely azt bizonyítja, hogy az illető nemcsak az ide vonatkozó szakirodalmat forgatta gyakran, hanem jól ismeri a legkülönbözőbb sajtótermékek erényeit és hibáit is. A szóban forgó falusi tanító többek között arról is értekezett, milyen romlások kezdték ki a falun élő emberek nyelvét. A dolgozat írója pontról pontra kimutatja, kik és milyen tényezők rontják a nyelvet. A pályamunka írója megemlíti azt is, hogy a tartalom nélküli mozgalmi zsargon milyen determináló erejű a falusi emberek fogalmazó-készségében, agy érdeklődéssel tanulmányoztuk az egyik — fellehetőén zenepedagógusként munkálkodó — pályamű- tró gondolatait. Már a dolgozat címe is sokat ígérő: Az irodalom és a többi művészeti ág közötti kapcsolatok elemzése, az ebből fakadó koncentrációs lehetőségek kidolgozása, a sokoldalú esztétikai nevelés kérdésében. Rokonszenvesnek tartjuk annak vizsgálatát, hogy az ének- és zenetanításnak szinte minden tárggyal összekapcsolható, széles koncentrációs lehetősége van. A szerző elsősorban azokat a tárgyakat vizsgálja, amelyek az érzelmi és az esztétikai nevelést szolgálják, mint például a magyar irodalom, a rajz, a művészettörténet és a testnevelés. A fenti dolgozat bírálója többet között ezeket írta a pályamunkáról: „Érezni lehet a pályamű elolvasása után, hogy szerzője tantárgyát mélyen szerető énekpedagógus lehet, továbbá azt is, hogy az ének-zenei nevelés tantervi anyagának elsajátítása és megszilárdítása végett mindenfajta olyan ismeret mozgósítható, amiről az énekpedagógus úgy ítélkezik, hogy reális kapcsolatban áll a megtanítandó anyaggal.” „Képtablós gyakorlótérképek" a címe egy másik pályamunkának, amelyet földrajztanár készített. A dolgozat értékét növeli, hogy szerzője a vizuális oktatás néhány könnyen megszerkeszthető lehetőségére hívja fel a figyelmet. A dolgozat elolvasása után belemélyedtünk a képtablós gyakorlótérképek rajzos-fényképes mellékletébe. Ez a melléklet pontosan feltünteti a pedagógus sajátkezű térképeit, rajzait. A gazdaságföldrajzi fogalmak mind jobb megismertetése céljából különböző termékeket rajzolt a térképre a pedagógus, így például Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia, Svájc fő termékeivel egy-egy szemléletes térkép alapján ismerkedhet meg a tanuló. A z egyik pályamunka hosszasan elemzi a cigánylakos- ság gondjait, s az iskolaköteles gyerekek nevelési problémáit. Érdekes, jó dolgozat. Ennek olvasása közben is felmerült bennünk az a jogos kérdés: vajon mi lesz a sorsa a sok-sok értékes tanulmánynak. Ügy véljük, ha már a megyei művelődésügyi osztály oktatási csoportja kedvet támasztott a tudományos munkára, akkor a jövőben el kell szánnia magát még nagyobb és még bátrabb lépésre. S ez nem más, mint a sikeresebb dolgozatok publikálása. Ugyanis majd minden dolgozat végén azt olvassuk, hogy „remélem, néhány gondolatommal segítettem a nevelés, az oktatás ügyét.” Ezért úgy véljük, érdemes lenne akár nyomdai úton is kiadna a legsikerültebb pályamunkákat, hogy a gazdag ismeretanyagot azok is kézbe vehessék, akik valóban el vannak zárva a tapasztalatszerzés majd minden lehetőségétől A pályamunkák íróira is serkentőleg hatna ez a gondoskodás s a már említett kiadvány elindítójává válhatna a módszeresebb, tudományos munkálkodásnak. Párkány László I Érdekes könyvrégiségek Miskolcon Értékes könyv régiségeket, történelmi dokumentumokat őriz otthonában Kovács János, miskolci nyugdíjas főag- ronómus. A gyűjteményben található — egyebek között — a Kassán, 1770-ben kiadott Telemakeus bújdosásának történetei című, szép kivitelű könyv. amelyet franciából gróf Haller László fordított magyar nyelvre. Ritkaságnak számítható a török irodalom ■történetét tárgyaló, nagyszabású, német nyelvű munka, amelyet 1836—1838. között a Conrad Adolf Hartlebcn kiadó jelentetett meg Pesten. A négy kötetes munka az oszmán írásművészet történetét öleli fel 1300-tól 1838-ig. Vaskos, csaknem nyolcsz? oldalas kötet foglalja össze *■ „Erdélyi Nagyfejedelemség a hozzákapcsolt Részek harcai nemes nemzeteiből álló deinelc Kolozsvár szabadkily lvi városában 1841. novembr 15. napján kezdődött orszáü gyűlésekről készített jegyi" könyvét”. Az Erdély címe®^ vei díszített kiadványt lozsvárott az ev. ref. főiske* könyv- és kőnyomtató intéz8' lében készítették 1843-ban. ,, az országgyűlés 144 ülésért számol be. Terjedelmes, lö? mint négyszáz oldalas köt? foglalja össze a „Tabulat/ Instuctió magyarázattuk amelybe beléfoglaltatik ®.j Erdélyi Nagyfejedelemségbe törvénykezés módgya.” A szokatlanul bizalmi' lankodó idegen előbb isi®u egy mosolyt kap válasz?! aztán Hornung Antal a tó? megszokott türelemmel ? udvariassággal megmagy® rázza: — Igen ám. de sok mi® den más is könnyíti rnrij kunkat. Új felszerelésekül új gépeket is kaptunk. van például ez a vibrogrt'i a pontosságmérő műsz? Amíg ezt meg nem kaptiP valóban egy hétig is elta® lőtt, amíg megállapította* pontos-e egy óra, vagy se? Az új műszer ezt pillanat? alatt kimutatja. Látja et a kapott órát? Ide teszem/ gépre és a vibrográf cédul® ján máris össze-vissza T*í zolódnak a pontok. Ne® olyan párhuzamosan, mi? az ön órája esetében. * jelzi, hogy a kopott óra ne® pontos ... Aztán van már alj speciális órás-esztergap? dunk, óra-piosógépünk ? sok, korszerű kézi szersz* műnk. Ezek segítenek bel? minket hozzá, hogy míg 1 régi helyeken egy hónap® vállaltuk el egy óra javítás-? most még a nagyjavítást ® cl tudjuk készíteni h|ro® nap alatt. Áz úgyneveze" futójavítás pedig meg is vá® ható. . Még egy adatot is megtel az idegen: május 1. elóH (amikor megnyílt ez a sz®/ Ion) havonta mintegy 8?j órát, most pedig több, mi®! 2500 órát tudnak itt megj®] vítani. Elmondhatnák azonb®!j .még ázt i.s, hogy a gyorsáéi cs a precízebb munkához 1 részleg dolgozóinak fokoz®1' tabb munkakedve, lelki isin? retessége is hozzájárul, f? leg ennek köszönhető póló®' ul, hogy májusiól mindoss®' egy reklamációt kapott ! szalon, ahol pedig a pre®1 ziós műszeróráktól a t? ronvórákig sokféle órát ja®? tanak. Vagy beszélhetnénk arró], hogy míg korább?® mindössze 3—4 fiatalt tu® lak felvenni tanulónak éve®' te, mast 18 fiatal tanulja szakma fortélyait. , A kíváncsiskodó idegje® azonban mindez talán ne®j is érdekli. Bizalmatlanság® eloszlatták, s ő viszontlátó® köszönve csukja be maP után a nagy üvegajtót. & ország egyik legszebb, leP korszerűbb „ketyegő” sZ®' Ionjának ajtaját. (Rultkay) — Most vettem. Nézzék : már meg, pontos-e? ; Néhány másodperc. A j gépből parányi fehér cédu- j lát vesznek ki, amelyen ap- ; ró pontok alkotnak két párhuzamos vonalat. — Tessék nézni: az ön órája tökéletes pontossággal jár — nyugtatják meg az érdeklődőt, ö azonban nem olyan ember, aki könnyen elhisz valamit. Hogyisne! Talán csak gyorsan „le akarják rázni” ezek az órások, hiszen a .szalonban nagy a forgalom! — Honnan tudják? — bi- zalmatlankodik az érdeklődő. — Régebben egv másik órát hoztam a vállalathoz. Akkor még a Széchenyi utcán volt egy javítóműhelyük, Ott azt mondták, hogy legalább egy hétig kell megfigyelniük, ponlos-c az óra? Hornung Antal, a szalon vezetője összenéz helyettesével, Kertes Józseffel. Mosolyognak. — Mikor volt az? — kérdezi az utóbbi. — Még az év elején. Ügy januárban, februárban ... — Hja, kérem, azóta sok víz lefolyt a Dunán! — derül Józsi bácsi, aki már 28 éve dolgozik a szakmában. — És nálunk is sok minden megváltozott! Hogy csak a külsőt mondjam: emlékszik arra a műhelyre, hát milyen volt az? Szűk, sötét, egészségtelen. Ilyen óra.iavitó részlege volt még kettő a vállalatnak Miskolcon. Azok helyett lett ez a szalon. És milyen ez? Nézzen csak széjjel! Az idegen bólint. Hát igen. Valóban egészen mis a Miskolci Finommechanikai Javító Vállalatnak ez az órajavító részlege, amely a Kossuth utca egyik új bérházának földszintjén — a töltő- tall javító részleggel szomszédságban — öt tágas helyiségben kapott helyet. A helyiségek egyik fala csupa kirakat, csupa fény. Az ügyfeleket modern bútorokkal berendezett teremben fogadják, az órások pedig külsőre is tetszetős kis műn. kaaszpaloknál dolgoznak. — Jó, jó. Szóval a külső körülmények megváltoztak. Ez azonban még nem jelentheti, hogy gyorsabban is tudnak dolgozni. Hogy pár másodperc alatt meg tudjak mondani: pontos-e az órám, vagy sem ... IlMMiivieiiissiiiiiiiitaiiiiainiMiiiiiiiiii