Észak-Magyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-23 / 251. szám

**Z A KAI Hí V i^V HO fis ifi A G

? a Szinti*»7 »wo. lílUUlWf .v>,

KÖLTŐK- ÉS SZTORIK

A MEDOSZ-székház nagy tanácskozó termének vegén apró üvegfülkéket lát az ember. A hallgatóság fején fehér fülkagyló. Egyszerre több nyelven fordítják a hozzászólásokat. A nyugalom tiszta. Am a folyosókon bábeli zűrzavar uralkodik. Franciák, oroszok, németek, olaszok, magyarok, szerbek, szlovákok, bolgárok, egyszóval tizenhat nyelven beszélnek egyszerre a büfék körül. Ebben a káoszban is találunk csendes sarkot, ahová a kiválasztott költőt invitáljuk.

„Mién nem beszélnek észtül ?u

Kelemen Gyula rádióriportén barátom jól ismeri az oroszokat, ő mutat egy könyvet nekem Petőfiről, észt nyelven jelent meg. Fordítója Ellen NI it asszony.

— Tud ön magyarul?

— Neém! — mondja' tört magyarsággal és mosolyog.

Szótár segítségével PetóElt és József Attilát fordít.

— Mi rokonok vagyunk a finnekkel, a magyarok úgyszintén. A magyarok és az. észtek rokonsága tehát természetes. Én önöket a képzőművészetből és az irodalmukból mindig’ úgy képzeltem el. hog;' mokány, barna vagy fekete emberek. Amikor megérkeztem Budapestre, és néztem a gyerekeket, önkénytelenül is felkiáltottam: miért nem beszélnek észtül? Hiszen

Jl-IAN iiOUSÜELOT:

Mi vagyok én itt?

IUyés Gyulának és Flórának

ÍMí vagyok én itt, legendámtól elszakítva? Járkálok, nézek, s próbálok megérteni

mindent,

de nincs semmi bizonyság, mit

felmutathatnék életemből. Lehetnék e fáradt emberek egyike, kiket sárga villamos visz robogva hamuszínű külvárosok felé, hol arany tányérját villantja rád a

napraforgó.

Lehetnék az utcák kövezője,

Bkl vizsgálhatja, még álmában is,

a város romlott fogazatát,

vagy az öregasszony, aki nyekergő seprőjét

forgatva

megtiltja a szakadatlan hulló holt leveleknek, hogy bálba menjenek u .Dunára.

De csak utazó vagyok, családi fényképek

nélkül bolyongok,

e magány októbereinek követeként.

Járkálok, nézek, próbálok megérteni

mindent —

Olyan lettem, mint a szerelem, melyből

kiszálllak a szeretők.

í mint a levél árnyéka

Vagy mint egy csipetnyi színes por:

ennyi maradt meg a pasztellképből, í

ami a tenger volt, a szél meg az ég. J

Egyedül vagyok s látom, amint hátratekintek: J szegény gyermekkorom utcái J

mint felszaggatott erek csüngenek mögöttem, í Talán az is lehet, hogy távol amott, J

nem tartottam senkit a karomban. *

Kételkedném ebben, ha nem lenne olyan j

meleg a kezetek, J s ha nem erezném az emberi tél illatát í

kabátjaitokon. J

Lehunyom szemem s magamra találok. Elég, J

ha vagyunk,*

s már mindenütt az emberrel van találkozónk. X Együtt élünk, örökre együtt, *

mit számít hát a legendám? Elúszik a vízben, J ahová a halász százszor bemeríti hálóját, * a bábaasszony gyöngéd mozdulatával míg nem ficánkol ujjai közt a remény. J

Képes Géza fordítása í

Jean Kímsselot lM.I-ban született, az űj J francia Irodalom e^yik kiváló képviselj- fi je. mint költó, műfordító, regény-, no-1 vollafrrt és esszéista egyaránt klemelke- A de. Mint műfordító fdleg a magyar köl- * U'nzet — Vörösmarty, Madár.li és Józsflt Attila tolmácsolásában szerzett érdeme- ú kél. *

Ez a panasz, Úgy gondoljuk elsősorban a Kulturális Kapcsolatok Intézetét érinti...

„Őszintén mondóin — kellemesen csalódtam“

Gabriel Cousin alacsony, szakáll as ember. A francia költők egyik legnevesebbje.

— Hogy utazott?

— Kellemesen. Először járok Magyarországon, és nem bántam meg, hogy eljöttem. Budapest nagyon .szép város. Egyetlen hibája, hogy egy kicsit szürke. Több fény kellene

— Nálunk, Jugoszláviában nagy a kísérletező kedv. Sok lehetőséget kapunk erre.

FEHÉR FERENC:

GABRIEL COUSIN

Budapestnek. Nincs rá pénzük? Ezt ne mondják! Hiszen olyan jól öltözködnek: semmiképp nem tartom magukat szegényeknek,

— Milyennek találja a magyar embereket?

— Az előbb már említettem, Jól öltözöttek és jól táplállak. Én kellemesen csalódtam. Bizonyos fenntartásokkal utaztam Magyarországra, a „vasfüggöny” mögé. Semmi különbséget nem éreztem. Az emberek nyugodtan sétálnak, teszik mindennapos dolgui- kal. Mi ebben a „vasfüggöny”?

— Mennyire ismeri a magyar lírát, Cousin úr?

— A magyar költőket az elmúlt évig rosszul fordították franciára. Elsősorban József Attilát és Illyés Gyulát ismerem. A magyar líra rangos. Ez nem udvariasság, hanem igazság...

Nyelvlest vér link nyilatkozata

Fehér Ferencet nem kell bemutatnunk olvasóinknak. Jugoszláviában élő magyar költő, méghozzá a legrangosabb. Nyilatkozatában irodalmi problémákról beszélt.

egyetlen feltétel, hogy aki ír. tehetséges legyen. Ott vannak a fiatal, Novy Sad-i avantgardisták, akik a Simpozion-l csinálják. Sokai kísérleteznek és türelmet kell nekik adni amíg valamelyikükből igazi rangos művész válik. A türelmet és a támogatást megkapják. Ali Jugoszláviában h igyekszünk a magyar irodalmat terjeszteni. Ezt a céh szolgálja a Híd című irodalmi újságunk. Mi egyszerre vagyunk magyar és Jugoszláv írók. Ugyanúgy szerepelünk * magyar Irodalmi lexikonban mint a jugoszláv irodalmi lexikonban. Nemrég jelentettünk meg Napjaink éneke címmel egv antológiát. Ennek második kötele mast va* nyomdában, Horvát, szerb, szlovén és macedón nyelve# Jelennek meg verseink, és természetesen magyarul. Ha az ember irodáimat csinál, akkor olyan mindegy, hoaf hol él és milyen nyelven ír. Mi egész Európához akarunk szólni. Ügy gondolom, hogy ez a legfontosabb.

Magyarországi

élmény

Heinz Kahlau nem először jár Magyarországon. Mint mondotta, örömmel jött ebbs az országba, hiszen sok barátja és ismerőse van.

HEINZ KAHLAU

— Elmesélem önnek az el ső sztorimat. Most is, amiké jöttem, hu volt hely a kocsinkban, felvettem az autóstopposokat. Az első magyar-* országi utáninál is így tettem — akkor Romániába utaztam. Egy parasztember volt- sajnos, nem értettünk egymás beszédéből egy szót sem. Amikor a falujához érkezett, elhívta a tanítót, aki tudott egy keveset, németül. Megköszönte szívességemet, és invitált, hogy menjek él rokonaihoz, mert családi ünnepséget tartanak, 1 ev csöppentem bele egy magyar születésnap! ünnepségbe. Tgaz. egy szót sem tudtunk váltani, ám égési este jól éreztük magunkat- Ittunk, ettünk és nőtáztunlc« Megmutatták nekem régi, hagyományos ruháikat, szokásaikat, és én ezt a magyar családot nagyon megszerettem.

— És utána tovább utazott?

— Csak reggel. Hiszen elés? sokat ittunk a jó'magynr borokból.

Bariüli Lajos

(Vldos Radmil Panni rajzait)

Brúcsí ballada

Kövek és könnyek. Az idő itt mindent megfakftott.

Csak sírok és sírok. Szemed egy-egy tűnt névre m úgy pontozták őket kőbe uga ló gépfegyverek, aztán rávizeltek feketeinges, vad szalírok ...

Ma zsong a cédruserdő. tudd: dalmát anyóka sír m Ha száll a parti homok: az 6 száraz könnye perec S ha déli órán megáll a nap a kék tenger felett, sorra íölsóhajtaimk a szlkrá zó sziklasírok.

Elönt kalács-szagával egy régi ünnepdélután.

Szűk utcák hűvösén át nagy fiúk fürödni jönnek.

Fehér trikóban valahány. Mi nd bohó és mind vidám,

s a ríván hunyorgó vén halászoknak sorra köszönnek. 'Betűzöd kipontozott, lágy nevüket egymás után, s tudod, hogy vidám csapatjuk nem jön fürödni többet) Szupctár, 1056. július.

líéttudós neoufényben

ELLEN NIIT

legalább annyi szőke gyereket, férfit és asszonyt láttam Budapesten, mint hazámban.

Az. egymilliós észt köztársaságban Petőfi válogatott verseit tízezer példányban napok alatt felvásárolták.

— Jean Roussel üt Verseit húszezer példányban adtuk ki. Elfogyott, Az én első könyvemet háromezerben jelentették meg, és őszintén mondom magának, hogy még barátaimnak sem tudtam belőle küldeni.

— Ez a könyvöt dicséri — mondtam közben.

j- Ellen Niit asszony moso- tlyog.

(- — Nem. Ez. elsősorban az.

fesztek irodalmi érdeklődését 4 bizonyítja, De az is lehetsé- fges, hogy nem olyan rosszak fa könyveim.

f A kedves észt asszony ez- 4 után elmondotta, hogy ő első

Í

t alkalommal Járt Magyarországon.

— Férjem, aki szintén költté, rengeteget utazik külföl- fdön. Őszinte leszek. Mi na- fgyon szerétjük a testvéri fin- tneket, de például Helslnki- fben, ahová együtt mentünk, féppen éleltársam jegyezte 4 meg, hogy külföld' az ktilÍ

fÖld ... Ezzel azt akarom mondani. hogy az ember feszélyezve érzi magát, Am itt, ÍBudapesten. mintha otthon flettünk volna. Mondja, önökénél mindenki otthon érzi ma- [gát?

r Ez esetben az újságírót kér- í-dezik, ám a kérdésben rejlik

E

az öröm.

— Ha már nyilatkoztam, [szeretnék magának elmonda- fni valamit — folytatja Ellen [Niit, — Ez nem hízelgő Ma- [gyarországra nézve. Mi na- fgyón szeretjük a magyar Irodalmat, De önök nagyon ke- fvés megjelent művet külde- fnek ki külföldre. Ez nemcsak Laz én véleményem, Kérdezze [meg a franciákat, az olaszodat, az angolokat, a némete- i kct... ugyanezt mondják.

a miskolci egyetemen a metallográfiái tanszéket vezeti.

Budapesten a Vasipari Kutató Intézet élén áll. S közben tanulmányok, Jegyzetek, könyvek csúsznak ki tolla alól. Könyvszekrényében felfedeztük legújabb, ízléses kötésű könyvét, amelyet dr. Káldor Mihállyal közösen írt. A Vasötvözetek fémtana című hiánypótló könyv a kiadó átszámítása következtében

mindössze 600 példányban jelent meg, és szó szerint csak a pult alól lehetett megvásárolni.

A jubiláló professzor a mai közmegbecsülésig szerény és fáradhatatlan munkával fejlesztette képességét; 1926- tól, oktatói munkájától kezdődően sok kellemes epizód tarkította életét. 1934-ben megszerezte a doktori elmet, egy évvel később pedig az egyetemi magántanári képesítést. A felszabadulás második esztendejében a Magyar Tudományos Akadémia levelező, két évvel később pedig rendes tagja. 1982 óta a Vasipari Kutató Intézet igazgatója. Két Kossuth-dlj tulajdonosa, ezenkívül több kormán y k 11 ü n tetés bír to kosa.

Harminc éve publikál, tudományos dolgozatainak száma több tucat. Jelenleg is (>0 ív terjedelmű egyetemi jegyzetet ír. S amire leginkább büszke: a magyar kohász dip- loméval rendelkező mérnökök közül mindössze hárman vannak, akiket nem tanított. Ftárom fia közül keltő geofizikus, a legkisebb ötödéves kohászhailgató. A mérnökjelöltek szakmai és emberi fejlődését nagy szeretettel figyeli. Ő személy szerint harmadik évben kerül kapcsolatba a hallgatókkal, s mindig felméri, milyen képességű diákokat kapott. Az alapozó tárgyakkal nem elégedett. Véleménye szerint a középiskolák még mindig nem készítik úgy fel tanítványaikat, hogy az megfeleljen az egyetem követelményeinek. A mai fiatalok nem foglalkoznak olyan szorgalommal az Idegen nyelvek tanulásával, mint mérnök elődeik. Pedig o tudományos munka, a publikáció és a mérnöki gyakorlat el sem képzelhető idegen nyelvek birtoklása nélkül.

Dr, Verő József professzor 1947 óta mindern héten legalább egyszer megteszi a Miskolc—Budapest közötti Útvonalat. Közben évei száma és gondja egyre növekszik, mert a tanszékvezetésen kívül a 275 fős Vasipari Kutató Intézet közel 90 milliós költséggel folyó kísérleteit, kutatásait is teljes lelkiismerettel kell Irányítania.

Párkány László

íme: Egy bizonyos irányú

tehetség. Kíváncsiság, koncentráló képesség. Lelkesedés. Eredeti gondolkodás. Szorgalom. Lemondani tudás. Ambíció, illetve hiúság, de emellett el kell bírni az esetleges sikertelen próbálkozások kudarcát. Hit önmagában és az eredményben. Kudarcok és csalódások esetén mindig újrakezdeni- tudás. Türelem. Környezet cs életkörülmények.

Dr. Gelejl Sándor a pontok mindegyikét kötelezőnek tartotta önmagára nézve. így juthatott hozzá 1934-ben a műszaki doktori címhez, 1950-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, majd 1954-ben az Akadémia rendes tagjai sorába választja. A mostani esztendőben a Lengyel Tudományos Akadémia is tagjává választotta, a Frelbergi Bányászati Akadémia pedig dlszdoktorává fogadta.

Dr. Geleji Sándor több mint száz tudományos dolgozatot írt, ezek legtöbbje angol és német nyelven is megjelent. Könyvei közül a Kohógéptan több kiadásban és számos nyelven látott napvilágot. A képlékeny-alakítás elméletével foglalkozó könyve cseh, német, orosz,, sőt jupán nyelven is megjelent. Az ő főszerkesztésében hagyta el a nyomdát a Vaskohászati Enciklopédia 14 kötete.

S mindehhez: 1052*—55-ben lényegében a semmiből nagy tanszéket teremtett szép kísérleti laboratóriummal. Itt, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen egész tanszékre való tudományos felké- ; sztiltségű oktatói kollektívát . nevelt ki; ez a közösség dr. • Kiss Ervin egyetemi tanár vezetésével folytatja Geleji pro- 1 fesszor úr tudományos mun- ; káját. Maga a mester 68 éve ' ellenére sem pihen, mert tan- I székvezetői teendői mellett ; az Akadémiai Kohászati Mun- ; kaközösség gondjait is magára vállalta.

Dr. Verő József

Tanszékvezetői szobája egy sajátos életformáról árulkodik. Kényelmes fotelok, asztal, tekintélyes íróasztal és a sarokban dohánybarna takaró- - val fedett rökamié. .Dr. Verő József professzor immár két évtizede Budapest és Miskolc között osztja meg életét. Városunkban talán kevesen emlékeznek rá, hogy Verő pro* . fasszor úr részt vett abban a bizottságban, amelyik annak idején, egy kemény téli napon kijelölte a Miskolci Ne- . hezipari Műszaki Egyelem : helyét. Dr. Verő Józsefet : előrehaladt kora sem gátolja meg benne, hogy két Igen fontos Intézményben teljes értékű munkát Végezzen. Itt,

Amikor a napokban barátok, tanítványok, kollégák és tisztelők a neonfényes egyetem egyik meghitt sarkában köszöntötték dr. Geleji Sándor és dr. Verő József professzorokat, lehetetlen volt nem arra gondolni, hogy ez a két kiváló tudós átélte a műfény fejlődésének nagy korszakait. 1 Túl egyszerű lett volna a gyertyafénytől a gázlángon ál a neonfényig elvezetni e két tudós életének alakulását. Az igazság ugyanis az, hogy csak a jubileumok fényében látszik minden kedvesnek, kellemesnek, egyszerűnek. Dr. Geleji Sándor és dr. Verő József a Nehézipari Műszaki Egyetem professzorai az oktatói pálya tisztes határköveihez érkeztek; az évtizedek egymásra épülése is fontossá és indokolttá tette a megemlékezést, Dr. Geleji Sándor húsz esztendeje viselője a professzori címnek, dr. Verő József pedig kereken 40 esztendeje kezdte meg egyetemi oktatói munkálkodását.

*

Dr. Geleit Sándor

Kezdetben elhárít minden újságírói érdeklődést. Szigorú elvei vannak a szavak, a mondatok fontosságáról. Amikor megtudja, hogy az újságíró célja sem lehet más, mint a szavak pontos, hiteles rögzítése, megenyhül.

Ezután már öröm a beszélgetés, mert megvillannak fontos emlékképek a kétkezi munkásokról, kiknek ügyességét a gyermek Geleji Sándor annyiszor megcsodálta. Már kisdiák korában maga is barkácsolt, s amikor ötödikes reáliskolás Volt, megszerkesztett egy automatikus villanykapcsolót, amelynek tervrajzét elküldte a híres Edisonnak Amerikába. Szívdobogva várta a választ. S egyszer csak megérkezett a nagy feltaláló szép, dicsérő, buzdító levele.

A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kohógéptanl és képlékenyalakítástani tanszékének vezetője több tudományos könyv megalkotója, n magyar tudományos világ egyik kiemelkedő alakja, a kétszeres Kossuth-díjas dr. Geleji Sándor az Iménti élmények hatására indult meg a tudósi pályán.

De, mint mondta, csak elindult, mert hosszú évek szívós és állhatatos munkája kelleti hozzá, hogy megszerezvén a mérnöki diplomát, bejárja ti tudósvllág minden lényeges létrafokát.

Egyszer megkérdezték tőle: mi kell ahhoz, hogy valaki tudós lehessen? Nem fukarkodott a válasszal, s nem is vonakodott az „ismérvek” megfogalmazásától.

4- 4 4> -ét- A -4-4- 4 -4 -4 -A- -4 4 4- -4 <4-4 -^14 14