Észak-Magyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-22 / 250. szám

Szombat, 1966. október 22. ÉSZAKIM AGY ARORSZAO 3 Őszintén, tárgyilagosan A szerencsi járás pártértekczleléről Engedtessék meg, hogy ez alkalommal az újságíró egy járás! pártértekezlet szó sze­rinti beszámolója helyett sze­mélyes élményeiről szóljon. Mentségére szolgáljon, hogy egy olyan járás pártértejcezle-, téról. mint a szerencsi volt '— amelyen reggel 8 órától es­te 8-ig az élet négy évi sok­féle eredményéről, hiányos­ságáról és újabb négy évi tennivalójáról, hallott — a lap korlátozott terjedelme miatt nem lehet krónikaszerű hű­séggel beszámolni. Lehetőség van azonban rá, hogy az új­ság sok hónapon át külön cikkekben „használja fel” az ilyen járási pártértekezletek anyagát. e ■— Emberek, valahogy így kell ezt csinálni — ez volt az első impresszióm a szerencsi járás pártbizottságának októ­ber 20-i értekezlete után. S a beszámoló tanulmányozása közben igazat adtam Asztalos Lajosnak, az MSZMP Köz- Ponti Bizottsága ipari osztálya Vezetőjének: ilyen kulturált, szépen megfogalmazott és na­gyon sok konkrétumot tartal­mazó beszámolót és revíziós bizottsági jelentést kellene mindenütt hallanunk. „Négy esztendő a történe­lemben nem nagy idő, de a Politikai és gazdasági építő- munkában négy év alatt igen sok minden történt, melynek megvalósításához sok emberi erőfeszítésre, odaadó munká­ra és kommunista áldozatvál­lalásra volt szükség...” — ol­vastam a beszámolóban. És summázva a leglényegesebbe­ket, mit is tett e négy eszten­dő alatt a szerencsi járás párt­bizottsága? — Legfőbb eredményeink: a pártszervezetek általános helyzetének további szilárdu- lása, szervezeti erősödésük, és munkájukban a lenini normák érvényesülése. Az iparban és a mezőgazdaságban elért ter­melési eredmények, a dolgo­zók kezdeményezésének to­vábbi kibontakozása, a Szo­cialista brigádmozgalom. a termelés ütemes emelkedése, a technika tökéletesedése és a termelékenység emelkedé­se. Kulturális és ideológiai életünkben igen lényeges fej­lődés tapasztalható. A dolgo­zók általános műveltségi szín­vonala emelkedett. Megsoka­sodott a magasabb politikai és általános műveltséget szer­ző dolgozók száma. Rohamo­san emelkedett a különböző iskolatípusokban tanulók szá­ma és jelentősen fejlődtek a művelődés tárgyi és szemé­lyi feltételei. — Javult a dolgozók anya­gi helyzete és életkörülmé­nye, kommunális és szociális igényeinek egyre magasabb színvonalon történő kielégíté­se... Tovább szilárdult a törvényes rend, a közbizton­ság, az állampolgári fegye­lem ... Javult a népgazdaság különböző területen dolgozó szervek munkája, a népgaz­dasági célkitűzések megvaló­sítása. Az olvasók számára talán már természetes is, hogy mindezt így, egy járásra ál­talánosítva olvassák. Nagyon érdekes — sőt, izgalmas — volt azonban, amint a pártér- tekezlet küldöttei elmondot­ták: mit tettele azért, 'hogy ilyen örvendetes általánosí­tásokat összegezhessen a já­rási pártbizottság, és mit ki­Uj üzemrész az Egyesült Vegyiművekben Az Egyesült Vegyiművekben a B-vitamin egyik alapanyagának gyártásához új üzemet építettek. Az új üzemrész termelésével két. és félszeresére nő a B-vitamin alapanya­gának gyártása, s ez a Chinoin-gyár teljes szükségletét fedezi. A korszerű vegyipari lé­tesítményben október közepén kezdték meg a termelést. v -: !§|§Äii it í Részlet a desztilláló üzemből. vannak tenni az elkövetkezen­dő négy évben azért, hogy még jobb legyen az összkép a szerencsi járásban? © Lebilincselő, magávalraga- dó. Ezeket a jelzőket már eiégge elkoptailuk. Most azonban jó lenne valamiként teljes lényüket visszavarázsol­ni, amikor a pártértekezlet 21 itaszoraiásál kívánjuk jelle­mezni velük. Mert antik és ahogyan elhangzottak ezen az értekezleten, azok valóban megérdemlik az eredeti le­bilincselő, magávairagadó jelzőket. Itt van például 'Né- oyessy Istvánnak, a járási ta­nács elnökhelyettesének hoz­zászólása. Miiyen körültekin­tően elemezte Négyessy elv­társ a népművelés helyzetét, milyen konkrétan bizonyította a járás 50 közművelődési lé­tesítményeinek eredményeit, ugyanakkor azonban szenve- delyesen kérte, hogy a nép­művelésben számolják fel a formális, sablonos módszere­ket. Vagy említhetnénk Stev- lik Béla, Szajkó József. Ba­lázs József, Pataki Istvánná értékes hozzászólását, s Éles Gábornak, a járási KISZ-bi- zottság titkárának szavait: — A Vádoljuk az imperia­lizmust mozgalomban a járás fiataljai 46 ezer forintot gyűj­töttek össze társadalmi mun­kából Vietnam megsegítésé­re... Beszélt a KISZ-titkár arról is, hogy ifjúságunkat ne a kisebbségben fellelhető hibák alapján, hímem az úttörők és a kiszesek ilyen és hasonló pozitív megnyilvánulásai nyo­mán ítéljük meg. Sorolhatnám azonban még a prügyi tsz-elnök, Vajtó Miklós őszinte, tárgyilagos hozzászólását, vagy Kéner Im- 'róót, a szerencsi csokoládé- •gyá.r igazgatójáét, dr. Pusztai ^Béláét, a megyei tanács vb­E elnökhelyettesét, vagy azokét, akiket pedig Imri Gyula első ► titkár ugyancsak megbírált, ► például a tiszalúci küldöttét: LS’zabó Zoltán általános iskolai ►igazgató, községi párttitkár ^hozzászólását. Valamennyire ► ráillik a jelző: lebilincselő, ^magávairagadó, őszinte és .tárgyilagos volt, ugyanakkor ► kifejezte a még jobbat aka- Lrást., amelyet a járás pártalap- ► szervezetei a következő négy Lövi munkájukban érvényesíte- ►ni kívánnak. ► O £ A rendezésről, az értekezlet ► lebonyolításáról is ugyan­olyan jó vélemény alakult tki, mint a beszámolóról, az ► elemző-értékelő hozzászólá- £ sokról. Erről fejtette Iá véüe- kményét az értekezlet után az ►MSZMP Központi Bizottságá­énak megyei instruktora, So- ♦ mogyi József és a megyei fpárt-végrehajtóbizottság kép­viseletében megjelent dr. £ Papp Lajos, a megyei tanács Jvb-elnöke is, valamint a me- {gyei pártbizottságot képviselő $ Fejes László és Veres Sándor ► elvtársak, amikor- köszöntőt- Sték a szerencsi járás pártbi­zottságának megválasztott 41 Itagját és végrehajtó bizottsá­ggá t: Imri Gyula első titkárt ► Gönczi Ferenc titkárt, vala- 5 mint dr. Vékony Ernő, Szűcs »Gábor, dr. Poczkodi Lajos JGönczi Bertalan, Balogh ist- éván. Éles Gábor és F. Sár í László elvtársa kát. O I — Milyen érzésekkel vesz- ♦ át a járási párt-végrehajtóbi- ♦ zottság újabb négy esztendő ^irányítását Imri Gyula elv­étő rs? X — Jóleső érzéssel, mert a: ♦ alapszervi választásoktól ; Jmai értekezletig mindenüt I nyíltan bebizonyosodott járá­sunkban a kommunisták fele lősségérzete... A pártérte kezletet pozitívnak értéke­lem, az aktivitás igen jó volt A küldöttek alátámasztották ; járási pártbizottság beszámo lójának megállapításait Ezenkívül szinte minden hoz zászólásban benne voltak ; ♦jövő elképzelései, a feladatni ♦ ismeretei. Reméljük, hogy i J következő négv évben c fel ♦ adatok eredménves vcgrehnl '♦fá.sávr-' kapcsolatban isme Jsokat h-Vatnak majd maguk ♦ ról a >■—-ménesi járás kommu Jnistái. ♦ Rultkay Anna a un kajában rangos helyet él kapnia az öntevékenység­ek, a kezdeményező készség­űik, a helyi politikai légkör ormálasának. Segítsék ezt a. ömegszervezetekben dolgozó ommunisták a meggyőzés szkö?eivel, a párt politikájá- iak végrehajtásával. A hozzászólások A vitában Kocsis Erzsébet i gazdasági mechanizmus fel- iészüléséré, valamint a ház­gyár üzemeltetésének nagyon s időszerű témáiról beszélt, figyelembe véve a beszámoló devonatkozó megállapításait. fehér Imre a szakszervezeti .munka stílusáról, és azokról a garancialevelekről szét, ame­lyek az utóbbi időben egyre jobban öregbítették a BÁÉV ió hírnevét. Prókai Zoltán a oártértekezlel beszámolójából saját munkaterületére vonat­koztatott néhány témát, és konkrét javaslatot tett egy-egy féadat. megoldására. Dargay István ideológiai és gazdasá­gi témákat feszegetett, Baran- csy Bála pedig a KlSZ-fiata- lok és a vállalatnál dolgozó ifjúság tevékenységéről be­szélt. Vincze Géza vállalati igaz­gató az eredmények forrása­ként a jó műszaki előkészí­tést, a programozást, a minő­ségi törekvést, a céltudatos anyagi ösztönzést, a jó poli- tikai munkát és a IX. kong­resszusra kibontakozott ver­senymozgalmat említette meg. Felszólalt a pártértekezleten Bárczi Béla, az MSZMP Bor­sod megyei Bizottsága ipari- és közlekedési osztályának ve­zetője. A pártbizottság üdvöza letét tolmácsolva elismeréssel szólt az építők négy eszten­dős munkájáról, vázolta a párt- és állami fegyelem né­hány tényezőjét, gazdasági életünk fejlődését, és a veze­tés színvonala növekedésére leit. konkrét javaslatokat. Vé­gül hangsúlyozta, hogy a jö­vőben. különösen az új gazda­sági rányítási rendszer előké­születeinek jegyében, tovább kell finomítani a pártmunka eddig jól bevált módszereit. Az építők küldöttértekezle­tét, a megnyitó beszédtől a zárszóig jóindulatú vita, alko­tó légkör, párt szerűség, he­lyesen alkalmazott kritika- és önkritika jellemezte. Ügy tű­nik. az a pártbizottság és vég­rehajtó bizottság, mely titka- ráül ismét Molnár Lajost vá­lasztotta, méltó képviselője lesz annak a kollektívának, amelynek megbízásából e ta­nácskozás munkálkodott. Paulovits Ágoston Párt munka és gazdasági tevékenység időjárás, de az eredmények- ti ben mindenképpen benne fog- k lat tátik a munka jobb meg- n szervezése, a folyamatos ler- r melésszervezés tökéletesítése, f és még számos olyan intézke- t( dés, amelyet a gazdasági ve- k zetés a pártbizottság egyetér- e tésével, a kommunisták köz- n remű ködösével tett az utóbbi időben. A műszaki feladatokat ér­tékelve a pártértekezlet anya­gából kitűnt, hogy a második * ötéves terv időszakában csak- 1 nem 2 ezer építményt adtak át í a borsodi építőmunkások. ' Több mint 6 ezer lakás, 217 . iskolai tanterem, 650 férőhe- ’ lyes óvoda, 220 férőhelyes bölcsőde és számos egyéb léte- 1 sítmény készült él. A gazdaságirányítás haté­konyságának növelésére is több intézkedést tettek a BAÉV-nél. Így például a vál­lalaton belül decentralizáltak néhány olyan hatáskört a fő­építésvezetők részére, amelyek a központi akarat érvényesü­lése mellett a termelő egysé- 1 gek öntevékenységét, önálló- ' ságát és felelősségérzetét fo- 1 kozta. Az elkövetkezendő időszak feladatait tekintve a beszámo­lóban szó esett a termelés po­litikai feltételeinek biztosítá­sáról, a jól értelmezett el­lenőrzésről, beszámoltatásról, a gazdasági mechanizmus kapcsán néhány nagyon idő- 1 szerű kérdésről, a beruházá­• sok megfelelő előkészítéséről 1 és a munkahelyek koncentrá- 1 lásáról, valamint a programo- - zás minőségének további ja­• vitásáról, műszaki- és techno­lógiai fejlesztésről, technoló­r giai fepvciemről. Sokrétűen értékelte a be- *■ számoló, és a vitában is han- j got kapott az ideológiai-esz- 1 mei munka, továbbá a párt- 7 és tömegszervezetek kapcsola­ta, és e két témát illető né- ’ hány, jövőbeni feladat. Olyan javaslatok hangzottak el. amc- r Iveknek függvényében erőfe­szítéseket kell tenni a propa­ganda- és agitációs munka ja­vítására. Ajánlatos volna na­* gyobb gondot fordítani elmé- s leti kérdéseken túlmenően, a gyakori atiasságra is. Ehhez az sz.ükséges, hogy az alapszerve­zetek és a tömegszervezetek * esetenként az időszerű felada- 0 tokát állítsák az agitációs munka középpontjába. A po- í litikai felvilágosító munka fo­lt kozásával segítsék a munk/i- i- helyeken is a jól értelmezett :t kritikai szellem kialakítását. 9 Kerüljenek közelebb a vezetők >- a beosztottakhoz, kialakítva a i- szocialista-humanista irányítá- ő isi elveket. Az alapszervezetek Küldöttértekezlet volt. a Borsod megyei Állami1 Építő­pari Vállalatnál. Megyénk e angos üzemének kommunis­tái vitáztak azon, hogyan iol goztak négy esztendőn ke- -esztül, miként képzelik el a tolnap munkás hétköznapjait, iiit tesz csaknem ötezer épi- őmunkás, jól képzett műsza- d és alkalmazott dolgozó az- írt, hogy több lakás, korsze­rűbb iskolák, kultúr házak, jzinpompásabb létesítmények, Garantált munka hirdesse ?redményes fáradozásaikat A vitához jó alapul szolgált i sokrétű, alkotó gondolato­dat tartalmazó beszámoló, amelyet Molnár Lajos, a Bor­sod megyei Állami Építőipa­ri Vállalat pártbizottságának titkára terjesztett a tanácsko­zás élé. A csaknem másfél órás elő­adás kapcsán szinte tételesen 5zó esett valamennyi olyan kérdésről, amely fontosságá­nál fogva ilyen fórum elé kí­vánkozik. Hangja végig mér­téktartó, őszinte, pártszerű volt. Dicsért és elmarasztalt, számbavett és javasolt. Men­tes volt a nagy szavaktól, a dagályos fogalmazástól épp­úgy, mint a közhelyek han­goztatásától. A beszámoló néhány fontosabb gondolata Anélkül, hogy valamifajta teljességre törekednénk — hi­szen ez nem is célja jelen írásnak — íme néhány olyan gondolat, amely végighúzó­dott az építőipari kommunis­ták tanácskozásán. Ma is van vélemény, amely szerint a pártmunka és a gaz­dasági tevékenység között éles határvonal húzódik. A beszámoló több olyan példá említett, amelyből igen egy­értelműen kitűnt, hogy e ké' tevékenység nem zárja ki sokkal inkább feltételezi egy­mást. Szembetűnik ez akko: is, ha a párthatározatok alap tán vizsgáljuk a borsodi épí tők négy esztendős tevékeny ségét, A beszámoló hangsú lyozta, hogy a második ötéve: terv időszakára előírt építés szerelési tervet jóit teljesítet ték, a termelékenység mégha ladta a száz százalékot, a: ipari tervteljesítés pedig 111 százalék fölött volt. 1966. első félévében szintét jó eredményeket vallhatnal magukénak a borsodi építő munkások. Termelési tervüké 114 százalékra teljesítve 2: millió forinttal termeltek töb bet a tervezettnél. Jóllehet eh hez hozzájárult a kedvez tálában nem a felnőttek szók-4 tok ilyenkor hibázni, és hol nincs igaza a gyereknek, nej adjon alá lovat azzal, hogy* előtte hordja le a másik fel-4 nöttet. Annyi pedagógiai ér- i zékre szert kell tennie min-! den szülőnek, hogy gyerme-4 ke iránti elfogultságát le-1 küzdve, nem a hamisságnak,4 hanem az igazságnak fogjai pártját. 4 Magam is szemtanúja vol-4 tani annak, hogy egy vásott! kölyök egy kerékpáros ciéj ugrott, széttárta karját, s5 mindig arra mozdult, amerrei a biciklista ki akart térni. A^ férfi leugrott kerékpárjáról, < és jogos felháborodásábanJ rendre utasította a kölyköt.2 Es akkor még a szülőnek álltj feljebb, aki látta az esetet,\ azt mondta: az ö gyerekének < joga van az úthoz. Hát tes-J sék! Ezt a szülői vakságot és* ostoba részrehajlást nem le-* hét megbocsátani. Szeretni 4 kell a gyereket, de hát akkor< szeretjük igazán, ha rosszasá-4 gait nyesegetjük, rendre* szoktatjuk! Az ilyen gyerck\ holnap életveszélyes hely-* zetbe sodorhatja önmagát,* esetleg majd egy gépkocsi elé* ugrik, hogy szétvetett karok-* kai megállásra bírja — és< mi lesz, ha az a gépkocsiJ nem tud megállni, s arra] sincs érkezése, hogy kitérjen?• Rossz belegondolni. , Hány, de hány szülő tragé-] diáját okozta már, hogy gye- • rekót agyonkényeztette, min-] dent megengedett neki. A. rendre szoktatás elmaradása' rossz hajlamokat szabadított] fel a gyerekben, s amikor fel-’ nőtt, kegyetlenül megtorol-] ta szülein az egyoldalúságot1 — nem tisztelte őket, sőt, elő-', fordult, hogy apjára, anyjára ' is kezet emelt. Nemcsak a] felnőttek társadalmára érvé­nyes a bölcs igény: „Rend a lelke mindennek”. Ezt már gyerekkorban meg kell tanul­nunk, hogy minél könnyeb- • ben tudjunk beépülni a . felnőttek társadalmába, ahol 1 a rendszeretet már kötelező. F igyázzunk tehát, és ve­gyük tudomásul, hogy nem minden gyerek — talán még a saját gycrc- x künk se — „angyal” ... Gulyás Mihály H ányszor megírtuk már . magam is jó néhány­szor —, hogy nem sza­bad mindent ráhagyni a gye­rekekre. Az agyondédelgetctt, elkényeztetett gyerekek el­viselhetetlenül izgágák tud- nafc lenni, nemcsak a peda­gógus számára jelentenek súlyos tehertételt, hanem megkeserítik a felnőttek, maj- áan pedig a szülök életét is. Tanító ismerőseim váltig han- Ooztatják, hogy az otthon szabadjára engedett gyerek az iskolában is otthon érzi ma­gát, azaz ugyanúgy viselke­dik óra közben, mintha a lakásuk négy fala között lenne, megzavarja a tanítás rendjét, okkal, ok nélkül visszabeszél. Nem tudja, úagy izgágaságból nem is akarja tudni, mit szabad, mit nem, jogaival módfelett tisztában van, nem így köte­lességeivel. A minap egy idős paraszt- ernber panaszkodott. Nappali a tsz-majorban, az a dol- Oa, hogy a rábízott értékekre Vigyázzon. Nyolc-tízéves gye­rekek jöttek, és se szó, se beszéd, hancúrozni kezdtek a búzában. Elkergette őket egyszer, kétszer, de harmad­szorra is visszamerészkedtek. Elfogyott az öreg türelme, s mert látta, hogy a szép szó nem használ, megfogta az egyik gyereket és gyengéden ' g déli részére paskolt. A nyerek apjához szaladt árul­kodni, hogy kikapott a bá- esitól. Nos, az apa, ahelyett, b°gy kíváncsi lett volna a BVerek viselt dolgaira, az idős embert kezdte leckéz­tetni, gorombán, neveletlenül, megfenyegette, hogy a falhoz veri a fejét, csak még egy- szer nyúljon az ő fiához. Az idős embert joggal sér­tette a férfi hangja, hiszen nem apja, hanem nagyapja ii lehelne, de hát mit tehetett: Tűrnie kellett. Egyszóval: az említett apc is megéri pénzét, nevelet­lenségből jelesre vizsgázott és ha majdan kedves fiacskáji annyira vérszemet kap, hogi esetleg őrá is kezet emel, vés sen magára. Ha felnőitek é Oyerekek között viszály' fn mad, a szülő igenis vegye ma , pának a fáradságot. nézze; ütána, ki volt a hibás —■ ál )^Nem minden gyerek „angyal.«“

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom