Észak-Magyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-20 / 248. szám

­ESZARMAGíAROKBZAg Csütörtök, 1966. október 20. * ZENEI KR Oalosünnsp a lo’tfii múzeumban A Tokaj-hcgyaljai Hetek egyik életrevaló, a jövőben is . megtartásra érdemes rendez­vénye volt a tokaji .templom­múzeumban nemrégiben meg­rendezett dalosünnep. Az abaújszántói vegyeskart, az erdőbényei vegyeskart, az-alig 8 hónapja működő sátoralja­újhelyi kamarakórust, a toka­ji vegyeskart és a szerencsi férfikart hallottuk. A nyitó kórus egyesített énekkarainak előadása impozáns és lelkes hangulatot teremtett. A találkozás szüreti alka­lomhoz kapcsolódott, és a műsorokból általában ez a hangulat csendült ki, bár nem olyan mértékben, mint az al­kalom indokolta. A vidámság olykor meg-megtört és búson- góvá vá^.t. Kórusaink áldozatkészsége, sok szép szándékot rejtő, sok időt és szereidet kívánó mun­kája alapján megbecsüléssel kell szólnunk a kórusok veze­tőiről (Bakonyi Béla Abaúj- szántó, Hagymás! József Erdő- bénye, Csehi Ferenc Sátoral­jaújhely, Nagy János Tokaj, Tóth Miklós Szerencs) és tag­jairól. Tevékenységük nem­csak községük életét teszi tartalmasabbá, önmaguk éle­tét gazdagabbá, hanem a táj kultúráját is mélyebbé. A ha­sonló alkalmak tovább növelik éneklési kedvüket, gazdagít-- ják tapasztalataikat, A továb­biakban a műsorválaszlásnak is ez alkalomhoz kellene iga­zodnia. Érdekes lenne a táj népdalait, népdalfeldolgozásait csült vendégkarmester, Sándor János látható örömmel, szíve­sen muzsikált együttesünkkel. Az előadott művek szép szín­vonalon szólaltak meg. Vincze Movimentó szinfónicó című .alkotása e korban élő, annak benyomásaira élénken reagáló zeneszerző munkája. Lázas rohanások, -zaklatott lükteté­sek, meleg, néha már-már sö­téten borongó dallamok csen­dülnek fel helyenként korunk egyik legnagyobb alkotójára, Bartókra emlékeztető hangvé­telben, de mindig érdekesen és egyénien. Sándor János karmester értő elmével, biz­tos zenei érzékkel és jó kézzel tartotta az előadást. Schumann a-moll zongora- versenyét Angliában élő ha­zánkfia, az európai hírű Kent- ner Lajos zongoraművész ad­ta elő. A nagy zenei kultu­ráltság, biztos formai- és stí­luskészség, érzékeny hangulati árnyaltság élménnyé avatta az előadást, amelyet a kitűnő mű­vész 4 ráadással forrósított. Brahms II. Szimfóniája a kezdeti elfogódott és árnyéko­sabb indulás leküzdése után mindvégig magas színvonalon, szenvedélyes hangvételben szólalt meg. örültünk a nagy sikerű, szép reményekre jogo­sító évad indulásának. Matuz István luvolaeslje Bach fuvola-szonátái 1720 táján Kölhenben születtek. Mind azzal a nagy techniká­éi előadási igénnyel készül­tek, amelyek a nagy mester műveire általában jellemzőek. Aránylag ritkán, s legfeljebb egy-két szonáta kerül egyszer­re műsorra. De mind a 7, egy­más után egészen egyedülálló jelenség. Ha hozzátesszük, hogy mindez kívülről, kotta nélkül, méginkább érezhetjük a vállalt feladat rend kívülisé­gét. Matuz István fiatal fu­volaművészünk ezt a nem núndennapi feladatot vállalta és oldotta meg az avasi temp­lomban az öt hallgatók igaz, megbecsülő gyönyörűségére, olyan természetes egy szerű­séggel, annyira otthonosan eb­ben az emelkedett dallamvi­lágban, amelyről csak elisme­réssel és kicsit meghatottan szólhatunk. Mindezt összesen 18 fiatal évével. A szonáták szép sorozatát hallva mégis hadd emeljük ki a l\-mo.ll cs az é-moll nemesen tiszta, töretlen ívű formálását és a C-dúr technikai bravúrjait. Szívből kívánunk fiatal, most induló pályáján a mostanihoz hasonló muzsikáló kedvet és megérdemelt sikert. A ritka élményben része volt a zongoraszólamot ellátó Benkő Zoltán zongoraművész­nek. Az első szonáta kicsit ta­lán keményen induló zongora­hangja a későbbiekben ki­egyenlítődött és elmélyült elő­adással segítette a szép él­ményt. Benkő Zoltán művészi munkáját érdeklődéssel kísér­jük, és örömmel látjuk fi­gyelmének ilyen ritka értékek felé fordulását. V. Zalán Irén is megszólaltatni, mint ezt a tokaji kórus tette. A kompo­zíciókat hallgatva úgy tűnik, kicsit a szükségesnél jobban túlsúlyba kerültek az egyéb­ként nagy zenei értéket jelen­tő „preklasszikus” kórusmű­vek. A művek kiválasztása mintha egysíkú volna. A ma­gyar kórusirodalom gazdagsá­ga, hozzátéve a baráti orszá­gok sok gyöngyszemét, bőséges választékot nyújt a változato­sabb műsorösszeállításhoz. fi Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye A hangverseny évad indulá­sa- és az első hangverseny _o- kozolt érdeklődést vált ki. A zenekar létszámát, fennmara­dását évek óta a nyári szerve­zések gondjai nehezítik. Ép­pen ezért örülünk, és kell örülnünk ezek elrendeződésé­nek, zenekarunk hallhatásá- nak. Ügy látszik, ismét fiata­labb lett az együttes, a régi, tekintélyes muzsikusok mel­lett sok új arcot látunk. A ze­nekar színvonala az évad in­dulásakor a legnagyobb remé­nyekkel töltheti el a hallga­tókat. Gazdag szinhatású, jó művészi teherbírású együttes­nek ígérkezik. Áradban szép, meleg hangvétele a máj szer­zők igényeit is megfelelően kielégítő technikai színvonal­ra képes. A még nagyobb elő­adási könnyedség, a pergőbb játékmodor megteremtése ját­szi k közeli feladatnak. Ez év első hangversenyén a máris kitűnő nevű és megbe­BETŰ A Ugyancsak megizzad az em­ber, mire felkapaszkodik az őszi fényben ragyogó, 510 mé­teres Magas-hegy csúcsára. Fenn mégis kibuggyan belő­le: megérte... Minden fáradtságáért kár­pótolja az elbűvölő kilátás a Hegyközre, a Bodrogközre és az opalos párában fürdő Hegy­aljára. Huszonkét községet számolhatunk meg a torony­ból, és az öt hegy lábánál fek­vő 700 éves várost, Sátoralja­újhelyt. Szép, komoly épít­mény a kilátó, nemrég épí­tették a város turistái,' fiata­lok, idősebbek, csak úgy, pasz- ezióból. Emléktábla örökíti meg a kezdeményezők és az építésben részvevő intézmé­nyek, vállalatok nevét. Aztán elől egy másik tábla, rgjta közlemény adja tudtul az ide felbaktatóknak, hogy kissé oldalt, egy külön desz­kalapot, úgynevezett „betű­fát” állított fel a helybeli tu­ristaegyesület. Aki itt akarja hagyni nevét az utókor szá­mára, az ne a kilátó falára, hanem a betűfára rója mo­nogramját, vagy, ha úgy tet­szik, teljes nevét. Határozottan jó ötlet. Tto- tektan) alapon nyugszik. Hi­tzen úton-útfélen, várótermek, középületek falán, hidak kar­fáján olvashatjuk, mennyire él a vágy az emberekben, hogy hírük, nevük megmaradjon. És mivel Igen kevésnek ada­tik meg, hogy időtálló alkotá­sok őrizzék meg nevét, hat maguk vésik azt egy-egy jól látható helyre. Ezt a „név- fenntartási” szenvedélyünket vezetik le okos pszichológiá­val a sátoraljaújhelyi turis- laszövetség vezetői, kiszögez­ve a kilátó alá egy betűfát. Meg azt is biztosítják, hogy a betelt betűfákat összegyűj­tik, megőrzik. Ezen a figyelmességen fel­buzdulva keressük az éppen „szolgálatban” levő betűfát. De csak egy kiálló szeg árul­kodik rpla, magát a betűfát nem találjuk. Helyette egy ceruzás értesítés, gyakorlott írással: „elégettem”. Nemrég történhetett a „betűfaégetés”, a vezetőség még nem pótolta, bizonyára nincs még tudomá­sa róla. A kártevő írása való­ban frissnek látszik. A rom­boláshoz volt bátorsága, de ahhoz, hogy nevét is odaje- gyezze elmés „közleménye” alá. már nem. Pedig szívesen kiírtuk vol­na ezeken a hasábokon — a szégyeníára... (hej) MOZIMŰSOR BßKE 20—26: Drága John, Svéd. Széles! Csak 18 éven felülieknek! K: na­ponta í. 4, hri. 6 és 8. M. 23. f. 10 és f. 12: Bolondos halász- falu. Kosstith-filmszlnhá» délelőtti műsora: 20—21: Aknaveszély nincs! Ju­goszláv—szovjet. 22 és 24: Drága John. Svéd. Széles! Csak 18 éven felülieknek! 25—26: Bűntény a le­ányiskolában. Magyarul beszélő csehszlovák. K: vasárnap kivéte­lével naponta de. f. 11-kor! Kossuth-filmszínház délutáni műsora: 20: Aknaveszély nincs! Jugo­szláv—szovjet. 21: Drága John. Svéd. Széles! Csak 18 éven felü­lieknek! 22—23: Hajsza a gyémán­tokért. Színes francia. Széles! 24 —26: Bűntény a leányiskolában. Magyarul beszélő csehszlovák. K: naponta 4 és f. 7. M. 23. í. 10 és f. 12: Az erdők királya. FÁKLYA 20—21: Az első esztendő. Ma­gyar. Széles! 22—23: A kis Özvegy. Olasz. Széles! Csak 18 éven "fe­lülielmek! 24—25: (csak du. 5-kor!) Keresztesek I—II. Színes lengyel. Széles! 26: A párizsi Notre Da­me. Magyarul beszélő színes fran­cia. Széles! K; szerda, csütörtök, péntek, szombat 5 és f. 8, vasár­nap f. 5 és 7. M. 23. t. II: A lassúbb vonat, TÁNCSICS 20—21: A kis özvegy. Olasz. 5*5 les! Csak 18 éven felüliekig, 22—23: A férfi egészen más. VJ, gyár. Széles! Csak 16 éven Beknek t 24—25: Ezen a nyár0, 5-kor. Finn. Széles! K: napoOJ f. 5 és hn. 7. M. 23. 10-kor: K* a benzinért. SZIKBA 20: Perben önmagámmal. gyárul beszélő szovjet. Széles! *lj Limonádé Joe. Színes csehB'^í vak. Széles! 22—23: A férfi etf szén más. Magyar. Széles! C$h 16 éven felülieknek! 24—25: A kelés. Román. Széles! Csak > éven felülieknek! K: hétközi- n. 6 és f. 8, vasárnap í. 4, f. 6 f. 8. M. 23. f. 11: A nagy nőver. sagvarj 20: (csak du. f. 5-kor!). Llmon^jJ Joe. Színes csehszlovák. Szél*: 20—21: (csütörtökön este hn. Pénteken du. f. 5 és hn. 7-kdrj beszélő csehszlovák. Csak 16 felülieknek! 22: Hideg napok. V® gyár. Széles! 23: És elekor a P‘?j sas... Magyar. Széles! 24—25: < nap. Bolgár. Széles! K: kedd. szombat, vasárnap dm 5 és este hn. 7-korl PETŐFI 20—21: Hős, vagy áruló? Mag^| rul beszelő szovjet. 22—23: a nyáron 5-kor. Kinn. Széles!A —25: Hajsza a gyémántok^ Színes francia. Széles! K: csütörtök, vasárnap f. 5 és kedd. péntek, szombat csak M. 23. 10-kor: A rendőr. ADY — Tapolca 26: S» 23: A titok. Jugoszláv, szösz! szerelme. Magyarul bes7 lő csehszlovák. K: naponta & 6 és 8-kor! BÜKK CM is k o le- Hó m őrt 22: Szerencse * szerelemig Magyarul beszélő francia. 23: f párizsi Noti*e Dame. Színes fr»J cía. »Széles! (.,A*’-bérlet beváltig to!) 25—26: A mi házunk. Mi rul beszélő szovjet. Széles! naponta este 6-kor! színház Az I. Országos Vasas Szín­játszó Fesztivált Salgótarján­ban rendezik meg október 1-e és november 12-e között. Az ország neves színjátszó együttesei adnak egymásnak találkát Nógrád megye szék­helyén, és hétről hétre vonz­zák a közönséget. Október 29-én kerül sor az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Ház szín­játszóinak vendégszereplésé­re. Bemutatják Huszka—Mar­tos—Kados Gül Baba című há. romfelvonásos nagyoperettjét, amelyet Szinyéry György ren­dezett, vezényel Vámos* Jó­zsef. Az acélárugyár! művelő­dési ház.ban máris nagy az ér­deklődés az ózdiak vendégsze­replése iránt, hiszen a mű­l sorfüzetek hirdetik, hogy a színjátszó csoport 1898-ban alakult. Kezdetben vasárnap délutánonként „ingyenes” mű. sort adtak „felolvasás” cím­mel Ózd község lakóinak, ahol a zenekar, a kórus és a színjátszók léptek fel. Az első népszínmű, a Gyimesi vadvi­rág nagy sikert aratott. Ez volt egyben Özdon az első műkedvelő előadás is. Ezután igen gazdag repertoárt alakí­tott ki magának a színjátszó csoport. Jelenlegi bemutató­juk is azt bizonyítja, hogy jól felkészült gárdát fogadhat Sal­gótarján művészetkedvelő kö­zönsége. g. b. 20, csütörtök. Ifjúsági előadás. CSAPDA. Délután 3 órák0 Ady-bérlet, Színházbarátok 7 CSAPDA. Este fé! Schiller-bérlet * ^ 21, péntek. Látványos esték. Ö1) DÖG LOVAS. Este 7 órák0* Heltai-bérlet. M 22, szombat. Ifjúsági. előad*', ÖRDÖGLOVAS. Délután 3 tó kor. Arany-bérlet. önDÖ,. LOVAS. Este fél 8 órák01 Bérletszüriet. m 23, vasárnap. A CSAPDA. V\ után 2 órakor. Bérletszütó Meghitt esték. A CSAPIG Este fél 8 órakor. Uray-b^* let. 24, hétfő. Nine*» előadás. ^ 25, kedd. Meghitt esték. A CSA^ DA. Este 7 órakor. Caort°’ bérlet. 26, pzerda. Színházbarátok 7 A CSAPDA. Este 7 órakOp Shakespeare-bérlet. 27, csütörtök. Gondolati esték, j CSAPDA. Este 7 órakor. ^ tíach-bérleL jelentőségén kívül a szabad­idő helyes otthoni megszerve. zésének fontosságáról szólt. Ai ifjúság eszményeinek kialakí­tása végett szervezik meg úttörő foglalkozásokon « Vörös Zászló hőseinek útján című előadás-sorozatot, amely a munkásmozgalom kimagasló hazai és nemzetközi alakjai­nak életét ismertetve igyek­szik formálni a gyermekek eszményvilágát. Ezt támogat­niuk kell a szülőknek is. A szocialista gondolatával foglalkozott a to­vábbi viták során Nagy Zol­tán, a megyei pártbizottság propaganda és művelődésügyi osztályának munkatársa, va­lamint Tok Miklós, a Miskol­ci városi Tanács művelődés­ügyi osztályának vezetője. A szilárd eszmei alap, a kispol­gári hagyományok leküzdésé­nek segítése egyaránt feladata az iskolának és a szülőknek. Az iparitanulóknál sajátos és az új iskolatípusnak megfelelő problémák adódnak. 17 ezer megyei fiatal tanul ezekben az iskolákban, ők alkotják majd a jövő szakmunkásnem­zedéket. Nagy részük messzi­ről jár az iskolába, nem min­degy, milyen segítséget nyújt nevelésükhöz a szülői ház. — Réti László, a 100. sz. Ipari­tanuló Intézet helyettes igaz­gatója beszélt erről. A sok­féléi érkező tanulók elég heterogén együttest alkotnak, és tanításuk sokszor a szülők előítéletének leküzdését igény­li. Sok helyen ugyanis még mindig a rossz emlékű „inas” fogalmával azonosítják ezt a szakmunkásképzést. Ezek a fiatalok a munkásosztály gerincét alkotják majd, ép­pen ezért nem mindegy, mi­lyen körülmények között ta­nulnak. Gondot okoz, hogy mintegy 70 százalékuk albér­letben lakik, legtöbbször nem valami jó körülmények kö­zött. Megfelelő tanulószobát kellene-biztosítaní a hazajárni nem tudóknak. Gondot okoz az is, hogy vannak köztük olyanok, akik csak az elméleti órákra járnak az iskolába, üzemi munkájukat magánkis­iparosnál végzik. Végül szük­séges az is, hogy a szocialista munkaversenyre való felkészí­tést a szülői nevelés is támo­gassa, hiszen így lesznek jó szakmunkásai hazánknak. Kovács Sándor, a megyei KlSZ-bizottság titkára a. KISZ nevelő munkájáról beszélt még az egybegyűlt szülői munka- közösségi elnököknek, akik élénk vita során mondták el tapasztalataikat. (mate) felsorolást olvasható* azokról, akik az 19G4—65'“ tanévben a különböző ka*'1 kon mérnöki okleveleket sí1' reztek, műszaki doktori ^ levelet nyertek, sőt, azokat felemlíti, akik »korábban sí1' reztek doktori oklevelet, * valamilyen oknál fogva korábbi évkönyvekből s maradtak. Végül rövid fel*1’ rolásban az egyetemnek f időszakban közzétett kiad'8 nyait ismerhetjük meg. A bevezetőben azt írt11' hogy az évkönyv jó képet * a társintézményeknek, ( széles körű betekintést eng* a felsőoktatás iránt érd^ lődő kívülállóknak. Sajpá'“ tos, hogy az 1961—65-ös ta* évet taglaló összefoglal“ csal? az 1966—67-es tari elején kerülhetett az érdó lődők kezébe, mert azá1 több személyi, beosztásba változás történt, nagy m# téliben haladt a kutatóm«* ka, az egyetemi oktatók W dományos munkássága 1 bővült, újabb mérnökök í*“ reztek okleveleket, s D11 éppen az 1965—66-os évfc szóló tájékoztatást lenne a^ Luális olvasni. Jóllehet. * évkönyv nem hírlap, am eb . nek friss eseményeket Ke regisztrálnia, kívánatos le* ne a tárgyalt időszak és megjelenés időpontját közf lebb hozni egymáshoz, hol az egyetem, amely a főj lód technikával és tudománn)’? igyekszik a lehetőség hal* rain belül lépést tartani, * önmagáról szóló híradást)* se maradjon el a válté® ralóság mellett. (hm) A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem a napok­ban adta közre új évköny­vét, amely az 1964—65-ös tanév legfőbb adatait ismer­teti. Az egyetemi évkönyv a már kialakult hagyománj'ok- nak megfelelően, igen széles­körű ismertetést ad az em­lített tanévről, olyan képet, amely nemcsak az egyetem­mel kapcsolatot tartóknak, társintézményeknek nyújt jó tájékoztatást, hanem a ne­hézipari felsőoktatás iránt érdeklődő kívülállóknak is széles körű betekintést enged e nagyhírű intézmény éle­tébe. t Az évkönyv bemutatja az egyetem vezetőségét, vezető testületéit, röviden összefog­lalja dr. Zambó János rek­tor 1964 szeptemberében el­hangzott tanévnyitóját, ösz- szegezi a tanév legfontosabb eseményeit. Bemutatja ka­rok, osztályok szerint az egyetem oktatóit, alkalma­zottait, számot ad az oktató- nevelő munkáról, a tudo­mányos diákkörök, sportkö­rök tevékenységéről, igaz, nagyon rövid summázásban, táblázatos bemutatásban szemlélteti az előadott tár­gyak heti óraszám megoszlá­sát, a beszámolás módját, az oktatók elfoglaltságát. Tájé­koztat az egyetemi tudo­mányos kutatómunkáról, az egyetemi oktatóknak a tan­év során kifejtett tudomá­nyos munkásságáról, bele­értve az egyetemi könyvtár munkatársainak tevékenysé­gét is. Hírszerűen vázolja az egyetem fejlesztését, végül : Megjeleni az egyetemi évLonyf és dr. Csák Gézáné vezető óvónő. A két előadás egyaránt kiemelte, milyen fontos már óvodás korban a gyermek jel­lemének kialakítása. Az óvo­dai munkát a szülőknek kell kiegészíteniük odahaza. Kü­lönbség van az óvodába járó és a csak otthon felkészülő gyermekek között. Utóbbiak­nál a család feladata az is­kolára felkészítés, és nagyon fontos, hogy ez ne térjen el az óvodaitól, nehogy a kettős nevelés hatása zavart okozzon majd az iskolában. A kettős nevelés káros hatásának le­küzdése persze folytatódik az általános iskolában — erről beszélt Ormosi Mária mis­kolci igazgatónő. A világnézeti nevelésben már ekkor együtt kell haladnia a szülőknek az iskolával. Ezt segíti az úttörő mozgalom. Havasi Béla, a Me. gyei Űttörő Szövetség titkára erre célzott beszédében, ami­kor az úttörő sportversenyeit FovIipÍps ankétsorozatot LíjgyutlCB rendezett a megyei és a Miskolc városi Tanács, a megyei és a mis­kolci nőtanács, valamint a Megyei Művelődési Ház. A Megyei Művelődési Ház mis- tolci klubtermében pedagógu­sok és szülői munkaközössé­gek elnökei vitatták meg a torszerű gyermeknevelés ?ondiaLL_fl bölcsődcs kortól ~7i k üzépiskoláig. Legfőképpen ízt, hogyan segíthetik a szü­lők az iskolai nevelést. A böl- :sődcs korú kicsinyek neveié, séről tartott ankétot, amely- lek dr. Herman Alice óvónő pszichológus volt az előadója, iiár ismertettük lapunkban. Most az egész ankétről sze­detnénk összefoglaló képet ad- ii. A bölcsődés kort az óvodai ívek követik — az ankétso- •ozat második napján erről leszólt Makranei Józsefné, a 3M gyermekotthon vezetője, Miszaki könpapok a Diósgyőri Gépgyárban Idén a Műszaki Könyvna­pok megünneplésére a Lenin Kohászati Művek, a Diósgyőri Gépgyár, a Műszaki Könyv­kiadó és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat közös programot dolgozott ki. Az ünnepélyes megnyitóra ma, október 20-án délután negyed háromkor kerül sor a gépgyár kultúrtermében. Megnyitó be­szédet mond Jászberényi Jó­zsef, a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat igazgatója, a műszaki könyvel?, a tudo­mány és a termelés összefüg­géséről pedig Kordoss József, a Nehézipari Műszaki Egye­tem professzora tart előadást. Egyidejűleg nagyszabású do­kumentációs könyv és folyó­irat kiállítás, valamint vásár kezdődik ugyancsak a- Diós­győri Gépgyár kultúrtermé-1 ben. I N Nemcsak iskolai — hanem szülői feladat is lyeik egyebek között a kohá­szati automatizálásról, a kor­szerű öntéstechnológiákról, a célszerű irodagépesítésröl, a műanyagokról adnak tájékoz­tatást. A filmvetítéseket az üzemi dolgozókon kívül meg. tekintették a diósgyőri ipari szakiskolák növendékei is. A Bartók Béla Művelődési Házban szerdán rendezték meg — ezúttal már hatodízben — a műszaki filmfesztivált. A szakmai-technikai ismeretek gyarapítása szempontjából hasznos rendezvényen a bu­dapesti nemzetközi fesztivál színes és normál filmjeinek egy részét mutatták be, amc­J>lííszaki filmfesztivál Diósgyőrött Ósdi vendégssereplők Salgótarjánban

Next

/
Oldalképek
Tartalom