Észak-Magyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-20 / 248. szám

ÜSZAKAIAUVAttURSXAO Csütörtök, 1966. október 29. Ssenxúeié® t a Sem Barka-ptzall-aia Dlimit lelarlózklták Teljes a zűrzavar Ben Bar­ka elrablói perében a keddi kettős váratlan fordulat után. Az ma már kizártnak látszik, hogy Dlimi ezredes felbukka­nása és a Nouvel Observa- teurben megjelent késői tanú- vallomás után az eredeti ter­vek szerint ítélethozatalra ke­rüljön sor. Dlimi hollétét egyelőre tel­jes homály fedi. Bendzsellun volt marokkói igazságügymi­niszter, aki megfigyelőként végig részt vett a tárgyalá­son, közölte Perez bíróval, hogy Dlimi fogolyként megje­lenik a bíróság előtt. Ebben az esetben az esküdtszék bizonyítás­kiegészítést rendel cl és bizonytalan ideig elnapol­ja tárgyalásait. Dlimi ezredes vallomása, aki kétségkívül az ügy egyik fő­szereplője, nagyon fontos le­het. A Nouvel Observaleur szer­dán forgalomba került szá­mában megjelent szenzációs tanúvallomás egy algériai származású francia állampol­gártól, N. Challaltól szárma­zik. Challal, aki már Algériá­ban 1961 óta kapcsolatban volt Lemarchand UNR-képvi- selővel és titkos szervezetével, 1965 nyarán érintkezésbe ke­rült marokkói hivatalos sze­mélyiségekkel, akik közre­működését kérték, hogy fran­cia hivatalos szervek bevoná­sával segítse elő egy találko­zó létrehozását Ben Barka és a marokkói kormány képvise­lői között francia területen. Challal, mint írja, Lemar­chand tanácsára elfogadta az ajánlatot, és meggyőzte egy i,magas beosztású barátját a belügyminisztériumban” (nyil­ván a perben idézett titokza­tos telefonálóról van szó, akit azonban ő sem nevez meg), adja meg az engedélyt a francia rendőrtiszteknek, hogy a marokkóiak számára „előállítsák” Ben Barkát. , Később a marokkóiak megváltoztatták tervüket és nem tárgyalásra ké­szültek, hanem az ellen­zéki politikus elrablására és Marokkóba szállításá­ra. A tanú szerint Lemarchand képviselő és Caille rendőrta­nácsos mindent tudott ezekről a tervekről és arra készüllek, hogy Figon értesítése alapján idejében közbelépnek és meg­mentik Ben Barkát. Az érte- ! sítés azonban állítólag elma­radt,-a neves marokkói ellen­zéki politikust Challal szerint Johnson üj-Zélanion Johnson amerikai elnök szerdán repülőgépen Samoa- szigetének útbaejtésével Űj- Zélandba érkezett. Az elnök megérkezésekor körülbelül 25 000 ember tolon­gott a repülőtér előtj,, de ko­rántsem csak szimpatizánsok, plakátokat hordozó tüntetők is felvonultak, ilyen jelmon­datokkal: Ne támogassa Üj- Zéland az amerikai agresszo- rokat, Le a vietnami háború­val! október 29-ről 30-ára virradó éjjel Le Ny és Dubaillc geng­szterek még Uíkir és Díi- mi odaérkezése előtt Bou- chesciclie villájában meg­gyilkolták, a holttestet ezután Lopez házába vit­ték, majd a Yonne megyei Ville- cienben eltemették. Később aztán újra kiásták, hogy min­den nyomot eltüntessenek. Párizsban szerdán letartóz­tatták, Ahmed Dlimi ezre­dest, Ufkir marokkói belügy­miniszter jobbkezét, akit fran­cia részről az egyik fő fele­lősnek tartanak Ben Barka elrablásáért. Dlimit akkor tartóztatták le, amikor az igazságügyi palotába érkezett, hogy tanúként jelenjék meg a Ben Barka-pert tárgyaló bí­róság előtt. Zavargások a Vauxhall—gyárban, Megnyílt a londoni nemzetközi aulókiállítán Szerdán Londonban a világ csaknem valamennyi gépkocsi- gyártó cégének részvételével megnyílt az idei nemzetközi autó kiállítás. A szocialista országok közül a szovjet Volga és Moszkvics, az NDK-beli Wartburg és a csehszlovák Skoda új modell­jei láthatók az Earls Court nagycsarnokában. Nagy érdek­lődést keltett a japán gép­kocsiipar erőteljes jelentkezé­se. Az autók műszaki fejlődé­sében változatlanul az auto­mata sebességváltó rendsze­rek térhódítása és ' az utasok biztonságát szolgáló konstruk­ciók, valamint a tárcsafék el­terjedése uralkodik. A nemzetközi kiállítás meg­nyitásával egyidőben folyta­tódnak a zavargások az Ame­rikai General Motors tulajdo­nában levő Vauxhall-gyárban, ahol 2800 dolgozó hagyta abba a munkát, követelve a mun­kafeltételek megjavítását. A dolgozók ostromgyűrűt vontak a lutoní gyár bejárata köré, követelték az amerikai mono­póliumok beszivárgásának megszüntetését és más anie- rika-ellenes jelszavakat is hangoztattak. Kállai Gyula nyilatkozata a Guardiaisban A szerdai Guardian Ma­gyarország egységes címmel három hasábon közli azt a ter­jedelmes interjút, amelyet Itáliai Gyula, a Miniszterta­nács elnöke adott Budapes­ten Jo Grimondnak, az Angol Liberális Párt vezérének. Az interjú részletesen kitér a szo­cialista demokrácia fejleszté­sére. az ellenforradalom óta bekövetkezett konszolidációra, az állam és az egyház, az ál­lam és a sajtó viszonyára, a KGST-re, az európai atom­fegyvermente,s övezetekről tett javaslatokra és a katonai pak­tumok feloszlatásának kérdé­sére. A lap a magyar miniszter­elnök arcképét is közli. Vita Szerencsen - napsütésben Kosziéin fogadta MaMo?' Koszigin ^szovjet kormányfő szerdán a Kremlben fogadta Adam Malik indonéz külügy­minisztert. A megbeszélésen Gromlko külügyminiszter és más szovjet hivatalos szemé­lyiségek is részt vetlek. 1 iío eluíazöít Indiába Joszip Broz Tito, jugoszláv köztársasági elnök' felesége kíséretében szerdán elutazott Új-Delhibe. Tito, Nasszer és índira Gandhi tanácskozásai október 21-én kezdődnek Üj-Delhiben és október 24-én érnek véget. Mao találkozója Mit játszanak a pekingi mozik Kedden Pekingben ismét nagy ■ tömegben gyűltek össze a vörös gárdisták, és a kínai népi felszabadító hadsereg ka­tonái. Hivatalos sajtóközlés szerint a belvárosban lezajlott1 a negyedik találkozó Mao Ca­tling. a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke'és az ország különbö­ző részeiből a fővárosba ér­kezett vörös gárdisták között. A találkozót megelőző éj­szaka vörös gárdisták és ka­tonai alakulatok sorakoztak fel a főútvonalak mentén. Pekingi idő szerint 13.00 órakor Mao Ce-tung és más kínai vezetők nyitott gépkocsi­kon megjelentek a város fő­terén és elhaladtak az össze­gyűltek előtt. A kínai vezetők katonai egyenruhát viseltek. A Rudé Právo-ban a lap pekingi különtudósitója leírja, hogy a pekingi mozikban „Mao Ce-tung eszméinek nagy diadala” címmel dokumen­tumfilmet játszanak. A film -bemutatja*s.'Kínai Népkőztár­saságban végrehajtott három atomrobbantást. Jellemző az az érvelés, amely szemmel- láthatólag a film alapgondola­ta. Az a tóm robban Itlst kiállt növényi magok a nézők sze- meláttára dús hajtásokat hoz­nak, A filmhez felolvasott kommentár megjegyzi: az amerikai imperialisták és a revizionisták azzal ijesztgetik a forradalmi népeket, hogy az atomfegyver elpusztítja az emberiséget. Az élet azonban — mint látható — újjá szü­lethet A szelíd, jókedvű ősz aján­déka az is, hogy a sze­rencsi gimnazisták a na­pokban eredményes filmvitát rendezhettek. Nincs tornater­mük, ahová több osztály be­húzódhatna, igy a napsütötte udvaron helyezkedtek el fél­karéjban, s így vitatkoztak. Jancsó Miklóssal, a Szegény- legények című film rendező­jével. Szerencs több miht 200 kilométerre fekszik a főváros­tól. Írók, művészek nehezen szánják el magukat egy-egy leulazásrn. A szerencsi gim­názium, úgy látszik, kedvence lehet néhány írónak, mű­vésznek, mert Sípos Gyula után 1 Berek Kali, őt követően pedig Jancsó Miklós látogatta meg a népes „falusi” gimná­ziumot, s úgy hírlik: hama­rosan Kovács András is meg­érkezik hóna alatt legújabb filmjével, a Hideg napok-kal. A Jancsó Miklós és a gim­nazisták között lezajló beszél­getésnek rpagunk is. részesei voltunk. Néhány ide kíván­kozó gondolatot lejegyzőnk. Elöször is arra figyeltünk fel, hogy' Jancsó Miklós mi­lyen komolyan veszi partne­reit. Ismeretes mindannyi­unk előtt: ha a 16—18 éves fiatalok kérdeznek, néha, bizony, szertelenek. Nem fo­galmaznak „illedelmesen”, még kevésbé tisztelettudóan, és nincsenek „előre gyártott” kérdéseik. Ebből az is követ­kezik, hogy spontán gondolat­felvetéseik közé beékelődhet­nek feleslegesnek tűnő okos­kodások, válaszra érdemtelen kérdések. 'Jancsó Miklós min­denfajta érdeklődésre felfi­gyelt, még a látszólag naivak­ra is. Gondosan és apróléko­san válaszolt minden kí- vánesiskodásra. Bennünket is meglepett, milyen türelemmel és -figyelemmel beszélgetett a fiatalokkal, Ügy éreztük: tel­jes értékű■ partnernek, fogad­ta el a diákságot, s küldetését, a fi lm vita levezetését nagyon komolyan vette. Nélkülözött minden pózt, s csak a lé­nyegre törekedett: művészi szándékainak megértetésére. A Szegénylegények feletti vita több történelmi témát hozott felszínre. Jancsó ta­nári precizséggel válaszolt, a kérdésekre, a néprajzi vo­natkozású érdeklődésekre is, mert közben kiderült, hogy filmes munkálkodását meg­előzően néprajzzal foglalko­zott A fiatalok kérdései több­nyire lényeglátónk voltak. Meglepően sok eredeti dolgot figyeltek meg az energia- lekötés szempontjából nein könnyűnek mondható film­ben. Például az egyik leány megkérdezte, hogy a kivégzé­seket miért a nagy pusztaság­ban hajtották végre, miért nem a sáncban. Több kér­dés hangzott el arra vonat­kozóan, milyen funkciója volt a filmben a hatalmas síkság­nak. Mások aííelől érdek­lődtek, hogy Jancsó Miklós milyen módszerekkel jellemzi filmjében figuráit. A re­gény — nagyon jól tudjuk —- műfajilag alkalmas lélektani mélységek bemutatására. .Jan­csó Miklós miként juthatott el a lélelábrázolás olyan mélységéig, amelyet a Sze­génylegények című film pél­dáz. Ezt is többen megkér­dezték. kérdezés tárgya volt még:’ milyen szerepet töltött be a filmben a hófehér falú húz és a fekete köpenyben megjelenő vizsgálóbíró. J ancsó Miklós a kérdések nyomán megjegyezte: itt. Szerencsen valósá­gos dramaturgok járnak gim­náziumba. A kérdésekre vá­laszolván végül elmondotta, hogy mindenkor szívesen jön diákok közé vitatkozni, mert minden jó vita nevelője le­het a mind magasabb ízléssel rendelkező, fűmszerelő közön­ségnek. Ha egy filmrendező minél többet találkozik kö­zönségével, annál jobban is­mertté válhat művészi tö­rekvése, stílusa. Jancsó Miklós nagyon jól érzi annak szükségességét, hogy a felnövekvő közönség­gel állandóan érintkeznie kell:*"' A mii és -a-közönség jobban egymásra talál, ha ai alkotó személyes jelenlété­vel is igyekszik'a két pólus közé hidat kovácsolni. szerencsi gimnázium igazgatója, Váczi And­rás célszerűen gondol­kozik, amikor diákjai közé budapesti írókat, művésze­ket hív le azzal a szándék­kal, hogy minél kevesebbre zsugorodjék az a sokat em­legetett, már-már mumusként ható „hátrányos helyzet.” Párkány. László As ipar és a tél ni. A közutak állapotáról A szállítást feladatok össze­függnek a MÁV és az autó- közlekedési vállalatok mun­kájával. Mind az építőipar lé- liesítéséhez szükséges építő­anyagipari szállítások lebo­nyolítása, mind pedig a dol­gozók munkába vitele és ha­zajuttatása, a megtermelt ter­mékeknek a fogyasztókhoz va­ló továbbítása rendkívül nagy szervezettséget, alapos, lelki- ismeretes munkát követel .a szállító és a .szállíttató felek­től, Ankétünkön sok szó esett róla, hogy az üzemek, első­sorban a bányászat és a ko­hászati vállalatok milyen se­gítséget várnak a MÁV-tól, más vállalatok a közúti szál­lításban résztvevő autóközle­kedési vállalatokra támaszkod­nak. Éppen ezért nagyon ér­dekesek voltak azok a felszó­lalások. amelyek a 3. sz. Autó- közlekedési Vállalat, az ÉPFU munkájával, s a velük szem­ben támasztott igényekkel fog­lalkoztak. A válaszokból kiderült, mint azt Valykó István, a 3. sz. AKÖV igazgatója, s Vá­mosi Gyula, az ÉPFU képvi­seletében elmondta, hogy vál­lalataiknál évről évre nagyobb erőfeszítéseket tesznek a szál­lítási feladatok jobb lebonyo­lítása végett. Azon túl, hogy a téli intézkedési tervben ná­luk is első helyen szerepel a dolgozókról való gondoskodás, ugyanilyen jelentőséget. tulaj­donítanak a gépkocsik állapo­tának, a rendszeres ellenőrzé­seknek, a zavartalan téli üze­melésnek, hogy a termékek elszállításában, a dolgozók munkahelyére való juttatásá­ban, a lakosság áruellátásá­ban még kisebb fennakadás se legyen. Ez azonban csak az egyik része azoknak a bo­nyolult feladatoknak, amelye­ket a tél, a rendkívüli zord időjárás támaszt olykor az autóközlekedési vállalatok elé. A szükséges műszaki intézke­déseken túl van egy másik nagyon fontos tényező, ez pe­dig a közutak állapota. Kos, ennél a gondolatnál érdemes elidőznünk. Ismere­tes, hogy mostani ankétünk tervszerű folytatása volt a korábbi években kezdeménye­zett és azóta jól bevált soro­zatnak. Most is, mint minden eddigi ankéton szinte alig volt olyan felszólaló, aki a közutak állapotáról, s az ezek­kel összefüggő problémákról ne ejtett volna szót. Ez ért­hető, hiszen az út — az élet. Ha a téli hófúvásban ott re­kednek a munkásokat, élelmi­szert szállító járművek, ha megbénul a forgalom — meg­bénul az élet. Az egyik leg­izgalmasabb kérdés tehát, hogy az illetékesek milyen in­tézkedéseket terveznek ez esetleges akadályok elhárítá­sára. Miként biztosítják, hogy lehetőleg sehol ne álljon meg az élet? Kúti János, a KPM Közúti Igazgatóságának vezetője érde­kes statisztikai adatokat tárt az ankét hallgatósága elé. „Sokan emlegetik — mondot­ta —, hogy amikor Budapest fele haladva Mezőkövesd után átlépjük a megye hatá­rát, szinte megszűnik a hó, végig sima úton gördülnek a járművek, ugyanakkor a bor­sodi szakaszon hófúvásokon kell átvergődni ..Kúti elv­társ is elismerte: ez igy igaz. Az emberek cs a gépek, meg­feszített munkája ellenére elő­fordul, hogy 5—6 órán út jár­hatatlan egy-egy szakasza a fő közlekedési útvonalaknak, a mellékutakról nem is beszél­ve... Oka az, hogy a hófúvá­sok és a hóesés gyakorisága tekintetében veszélyes zónába tartozunk. Az idén is, mint minden esztendőben a lehető legrosszabb viszonyokat vették .számításba, amikor a téli fel­készülést elkezdték. A már eddig bevált jó módszereken kívül úi intézkedéseket is be­vezetnek. Az egyik ilyen in­tézkedés, hogy biztosítják az úgynevezett „fekete” utat. Hó­esés után nemcsak homokkal és ipari sóval szórják be a havas utat, hanem szennyező anyaggal Is, amely feketére változtatja a frissen esett ha­vat, így jobban kimutatja az út vonalvezetését, növeli a gépkocsivezetők biztonságérze­tét. Tervezik a forgalomelterelő utak kijelölését is. Ennek lé­nyege: oda, ahol tartósabb hó­akadály keletkezik, jelző őrö­ket állítanak, akik tájékoztat­ják gz arra haladó jármüvek vezetőit, mely irányban, mi­lyen cl tor élő úton juthatnak el céljukhoz. Igaz, hogy ez több üzemanyagot és több órát vesz igénybe, de még mindig jobb, mintha a jár­művek több órán. át a hófú­vásban vesztegelnek. Egy ilyen „elterelő út” Budapest — Mis­kolc között (ha Vattánál, vagy Mezőnyárádnál nagyobb hó­akadály keletkezne) a Bükkön keresztül vezetne az egri út­vonalon. Kúti elvtárs javasla­tára azonban több megjegy­zés hangzott el, nevezetesen: vajon ez az út a biztonságos közlekedés szempontjainak té­len megfelel-e. Kúti elvtárs azt válaszolta, hohgy télen itt viszonylag kevesebb a hó és a síkos út felszórásáról foko­zottabban gondoskodnak. Szó esett a géppark növelé­séről, s a vállalatok segítségé­ről, Az elismerés és a köszö­net hangján szóllak arról a nagy segítségről, amelyet a 3. sz. AKÖV. az ÉPFU, s a különböző vállalatok, szervek nyújtottak az elmúlt télen is a KPM Közúti Igazgatóságá­nak. Erről beszélt Pápai Márton is. a Közúti Üzemi Vállalat igazgatója, aki el­mondta, hogy a dolgozók té li foglalkoztatásában náluk is számos nehézség mutatkozik, ugyanígy a szociális ellátott­ság jobb megszervezésében is. Munkásaik a megye különböző területein, szétszórtan dolgoz­nak, többségben magánszállá­sokon vannak elhelyezve, ahol a vállalat nem minden esetben tudja megadni a szük­séges segítséget. Jó volna, ha éppen a rendszeres foglalkoz­tatottság megszervezése jni- atl időben megkapnák a ren­deléseket, hogy még a tél beállta előtt ők is elvégezhet­nék a szükséges anyagok ki­szállítását — kérte Pápai elv­társ,' Kérés, kérés. Kis és gondok csoportosultak, s hangzottak el megbeszélésün­kön, Jó volt hallani a köszö­neteket, az elismerő szava­kat, amelyek felidézték, az elmúlt telet és emlékeztettek a különböző vállalatok össze­hangolt munkájára, összefogá­sára, hogy a hóakadályok okozta gondokon a lehelő leg­rövidebb idő alatt segítsenek. Ugyanezt mondhatjuk el most is. A KPM Közúti Igazgató­sága és a Közúti Üzemi Vál­lalat Is igyekezett még job­ban felkészülni, azonban nem tudhatjuk előre, milyen lesz a tél, egyik napról a másikra keletkezhetnek nagy hóakadá­lyok. Ezeket csak együttes összefogással lehet gyorsan el­hárítani. és közútjainkon a za­vartalan forgalmat biztosítani. Ónod vári Miklós — Csorba Barna (Folytatjuk.) Kísérheti klubkönyvtárak Az Országos Népművelési Tanács kezdeményezésére Borsod 15, nagyobbrészt ezer lakoson aluli községében kí­sérletképpen úgynevezett klubkönyvtárakat létesítenek. Ezekben a klub és a könyv­tár szervezetileg összekapcso­lódik, és a dolgozók jobb mű­velődését, valamint szórako­zását egységes terv alapján, összhangban oldják meg. A klubkönyvtárak hetenként át­lag 16 órát tartanak majd nyitva. Ez idő alatt az idő­seket és a fiatalokat, egyaránt érdeklő programot valósíta- nagyjnak meg, A rádióval, televízió. '' val felszerelt és folyóiratok­kal ellátott klubokban az ol­vasáson és könyvkölcsönzé­sen kívül időnként természet- tudományos előadásokat, is­meretterjesztő ak adóm iá ka t szerveznek, megbeszélik az időszerű politikai kérdéseket, fi linvetítéseket, kishangverse- nyeket, valamint tréfás klub­foglalkozásokat. tartanak. A fiatalok részére irodalmi kö­röket alakítanak, tarsas tánc- tanfolyamokat és kirándulá­sokat rendeznek. A klubok­ban kerül majd sor a társa­dalmi és a családi ünnepségek­re is. A klubkönyvtárak ré­szére Deleken, Fügödün és Bodrogkőújfaluban az idén három helyiségből álló épif letel, építettek, más helyeket pedig a volt művelődési ter­meket rendezik be erre p cél­ra. A kísérleti klubkönyvtá­rak január 1-én kezdik meg ♦ működésüket. ) i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom