Észak-Magyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-18 / 246. szám

Kedd, 1966, október 18, ESZAKMAGYARORSZÁG 3 20 millió forinttal több mezőgazdasági pótalkatrész A miskolci Mezőgazdasági Gépjavíó Vállalat az idén az előző éveknél jóval több, mintegy 160 millió forint ér­tékű pótalkatrészt készít a kü­lönböző erő- és munkagépek­hez. A közös gazdaságok meg- növekedett gépparkja, a foko­zottabb arányú gépi munka azonban még ennél is több alkatrészt követel. Ezért a vállalat dolgozói a felhaszná­lók szükségletét, illetve az el­osztószervek kívánságát fi­gyelembe véve, a pártkong­resszus tiszteletére vállalták, hogy évi előirányzatukon fe­lül húszmillió forint értékű különböző mezőgazdasági pót- alkatrészt készítenék. A nagyobb kötelezettség teljesítésére több ésszerűsítést, műszaki intézkedést vezettek he. Kiterjesztették például a Ciklusos, a technológiai sor­rendben történő gyártási mód­szert, bevezették a gyártás közbeni ellenőrzést, gyorsítot­ták az anyagmozgatást, a mi­nőség javítására felújították, bővítették a laboratóriumot. Ezek eredményeseknek bizo­nyultak. A termelékenység például a tervezettnél is na­gyobb lett, így már eddig ■mintegy hatmillió forint érté­kű pótalkatrésszel megtetéz­ték esedékes tervüket, Bíznak benne, hogy a folyamatban levő, és a sorra kerülő további megoldásokkal, intézkedések­kel eleget tehetnek vállalá­suknak, ami hatékony segít­séget nyújt majd mind az időszerű mezőgazdasági mun­kák idejében való elvégzésé­hez, mind a téli javító mun­kához, a tavaszi felkészülés­hez. Egy téma kimaradt A taktabáji Béke Termelő- szövetkezet közgyűléseinek na­pirendjéből évek óta kimarad egy téma, amely pedig hosszú időn át foglalkoztatta a veze­tőséget és a tagságot. Minden alkalmat megragadtak, hogy beszéljenek róla, mert égetően fontos volt. Ez a téma a közös tulajdon védelme. Kiss Bálint, aki 1958 óta el­nöke a tsz-nek, sokat tud be­szélni arról a hosszú és ki­tartó nevelő munkáról, amely végül is eredménnyel járt. Rendéi Íercmlettelí a földeken — A közös gazdálkodás el­ső időszakában az emberek nehezen értették meg, mit je­vándorzászlaját... — titokza­tosan mosolyog. — Most is nagyon jól áll a tervünk ... Talán __Majd meglátjuk. D e a halódó dinasztiák iga­zi betegségét ő sem tudja. Pedig ha valahol, ebben a gyárban szeretik és tisztelik a vezetőket,’ s bizalommal van­nak irántuk. Itt nem főmér­nök Konczvald Imre, hanem egyszerűen Imre bácsi. — Az utódok? Külföldön végzett szakemberek jönnek majd helyünkre... Jó ez, per­sze, hogy jó. De azért — őszin­tén mondom — nem árt, ha egy vezető előbb megismerke­dik a gépházak, a csarnokok forróságával... Mint ahogy a dinasztiáknál ez szokás, törvény volt. Baráth Lajos mindig fennakadlak a mezei tolvajok, s amikor, megúnva a sok felelősségrevonást, ki­lépésüket kérték, semmi aka­dályt nem gördítettek távozá­suk elé. Csak nyert a közös, hogy megszabadult tőlük. Sc«íteile!i a kommunisták A Béke Tsz elnökének nem egyedül kellett megvívnia a közös vagyon védelméért folytatott harcot. Segítette az ellenőrző bizottság, de segí­tették a tsz kommunistái is. A tsz pártszervezetének tag­jai állandó kötelességüknek tekintik a közös vagyon vé­delmét. Az elnök kitartó mun­káján. kívül az ő éberségük­nek, rendszeres nevelő mun­kájuknak is köszönhető, hogv a Béke Tsz közgyűlésén már jó két éve pern szerepel a közös tulajdon védelmével kapcsolatos téma. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nincs fegyelmi, nincs felelőségrevonás egyéb okok miatt. Ilyen ideális álla­potokat sehol se keressünk, hiszen jó mondás az, hogy ahol dolgoznak, ott időnként hibákat is elkövetnek. De mi­lyen más egy ilyen problémát megvitatni, mint az embert emberségében is megalázó lo­pásról tárgyalni! Adamovics Ilona Javaslat az új hatáskörre A gazdaságirányítás reform­jának előkészületei során a minisztériumoknak és orszá­gos hatáskörű szerveknek ja­vaslatot kell tenniük új hr táskörükre. feladataikra é ügyrendjükre. A Nehézipa: Minisztériumban a javasl - toknak a vázlata elkészü: Ezt természetesen több ill - tékes fórummal való megvil- tás után még javítják, mód . sítják és pontosan tisztázz részletekkel egészítik majd 1: Mindenesetre már a vázlat : mutatja, hogy a nehézipar tárca tevékenysége is jelentő­sen megváltozik. A vázlat szerint a minisz­térium tevékenységében min­denekelőtt na;gyobb súlya lesz a nehézipar jövőjét jelentő több éves perspektivikus fej­lesztés munkájának. Az éves gazdálkodás szemlélete és az ezt szolgáló eszközölt, mód­szerek is változnak. A közép­es hosszú lejáratú műszaki fejlesztésnek, beruházásnak, tervezésnek, gazdaságirányí­tásnak nemcsak a súlya nö­vekszik meg, hanem módosul belső tartalma is. lent a közös tulajdon, mit je­lent.az, hogy az enyém, még­sem vihetem haza. Természetes emberi tulaj­donság, hogy valaki gondol a holnapra. A közös gazdálko­dás új dolog volt, nem lehet hát különösebben megütközni rajta, hogy nem minden pa­rasztember érezte biztosított­nak jövőjét, jövő évi kenye­rét. Belépésükkel bizalmukat nyilvánították ugyan, egye­sekben azonban még ott volt az időnként fel-fellobbanó éléskamra-féltés. Az elnök példával világítja meg ezt a hangulatot: — Kukoricatörésnél általá­nos gyakorlat volt, hogy leg­alább egy csövet a száron „fe­lejtettek”. Később jöttek „mez- gerélni”, s rakott háttal men­tek haza a kukoricaföldről. A közös tulajdon iránt ér­zett felelősség a munkán is lemérhető. — Nemcsak a büntetést, ha­nem a jutalmazást is felhasz­náltuk a nevelő munka érde­kében. Eleinte azért adtunk prémiumot, ha például kuko- ricavetésnél megvolt a meg­felelő tőszám egy holdon. Ma mar joggal háborod­nánk fel, ha azt tapasztal­nánk, hogy valahol azért adunk jutalmat, mert a dol­gozó ellátta a rábízott felada­tot. Ez a módszer azonban fel­tétlenül helyes volt a maga idejében. Aki nem idevaló, menjen! A kezdeti, óvatosságból fa­kadó gyűjtögetés azonban ha­marosan elvált a tudatos me­zei lopásoktól. — Volt a községben két „enyves kezű” ember — mond­ja a tsz-elnök. — Ötször is beadták felvételi kérelmüket, míg a közgyűlés végre befo­gadta őket. Sajnos, minden fogadkozásuk ellenére is sok baj volt velük. A rendszeres ellenőrzésen Kétszázmillió forint áruházak építésére A Belkereskedelmi Minisz­térium, a harmadik ötéves tervben csaknem 200 millió forintot fordít áruházak épí­tésére. Az augusztus óta nagy si­kerrel működő Csepel Aru­ház után megnyílt Szegeden a Tisza Áruház, majd rövidesen a tatabányai áruház is a ve­vők rendelkezésére áll. Mis­kolc 8000 négyzetméter, Szé­kesfehérvár, Zalaegerszeg és Kaposvár 4000—4000 négyzet­méter, Szekszárd pedig 2500 négyzetméter alapterületű áruházat kap 1970-ig. Még eb­Halódó dinasztiák Alapításának ideje: 1782! 'Ám találtak okmányokat, me­lyek előbbi évtizedekből szár­maztak, szintén a két, egy­mást keresztező falevéllel —■ ez a „címere” a Diósgyőri Pa­pírgyárnak. Annyi bizonyos, hogy Kolba Mihály és fia csaknem kétszáz éve alapítot­ta meg az Európa-szerte nagy hírnek örvendő papírgyárat. Az 1-es busz végállomásá­nál szerényen húzódik meg, beleékelődve a Bükk erdőibe. A gyáron keresztül vezet a Szinva, mögötte erdei sétány, kirándulóhely, túl szintén er­dő és erdő, tisztásokkal, sé­tányokkal. — Próbáltunk magunk is máshol, saját módszereinkkel papírt készíteni. Nem sikerült azt a minőséget előállítani, amelyet itt... — mondja Konczvald Imre főmérnök. — A Szinva. vízének vegyi ösz- szetétele és a bükki erdők le­vegője is szükséges ' hozzá, hogy a diósgyőri papír elké- ézüljön... Ás alapítók Kolba Mihály és fia alapí­totta a gyárat, ám a szak­munkásokat külhonból telepí­tette ide. Zeitli, Neihold, Rc- genboger, Stramszki — és so­rolhatnánk a neveket, melyek ma is itt dolgozót takarnak. Őseik németek, osztrákok, svájciak voltak. Dédapjuk is itt dolgozott, maguk is innen készülnek nyugdíjba. A di­nasztiák mindmáig betartották a hagyományt: apjuk és nagy­apjuk helyébe léptek, amikor munkát vállaltak a papírgyár­ban, melynek kollektívája a mai napig olyan egységes, *nint egy család. — Az alapítók után, 1937- ben hárman voltunk az első magyar szakmunkások a pa­pírgyárban — mondja az «szülő főmérnök, aki több mint négy évtizede került a gyárba salakot lapátolni... Aztán egyetemet és sok-sok szakiskolát végzett. Neuhold József művezető S927-ben került Magyaror­szágra. Apja papírgyári szak­ember volt, gépész. Előtte ké­pesítették először a gyárat. — St. Pölten-ből jött ide a ’családunk 1927-ben, egy év •múlva apám behozott a gyár­ba, és én azóta itt dolgozom... — És a fia? Nehéz erre válaszolni. Neu­hold József fia és lánya már nem követte apját. Lánya ta­nult, műszaki rajzoló, a fia pedig. — A vasgyárban lakatos ... Ott többet keres, ez az igaz- pág. Utódok Frigyik Lajos is ott áll mellettünk, akinek fia autó­szerelő. — Itt a papírgyárban vala­mennyien egymásra vagyunk Utalva... Ha az egyik hibát vél, azért én is felelős va­gyok. A fiam? Azt mondtam neki, mehetsz oda, ahol a boldogulásodat látod. Égerszegi József gyártásve­zető kalauzol. A hollándiák- tól egészen addig, amíg a pa­píríveket átszámolják, több­ször leellenőrzik, csomagol­ják. Azt is elmagyarázza, mi­ért különb a diósgyőri papír a többi kilenc magyar papír­gyárénál. Ű • is azt mondja: a Szinva vize, a bükki levegő feltétlenül szükséges ehhez. Meg a dinasztiák felhalmo­zott' szaktudása. — Mi csak különleges mi­nőségű papírokat gyártunk ... Például bankjegypapírt. 1925-ben gépesítettek elő­ször a gyárat. Akkor még él­tek a dinasztiák. A gyár igaz­gatójának is itt dolgoztak szü­lei, maga az igazgató is fizikai munkával kezdte, később ta­nult, diplomát szerzett. A fő­mérnök mindenkit ismer csa­ládostól együtt. Magyarázza a dinasztiákat. — Zeitli József, Visnyiczki András, Boczkó András. Kali- dai Imrének fia, menye itt dolgozik. Tokár Györgynek fia, lánya. St mszkl Lajos­nak a lánya. . összesen 237 dolgozónk van. Egy nagy csa­lád. Itt negyven-ötven évet is ledolgoznak az emberek, in­nen mennek nyugdíjba. Van nekünk 70 nyugdíjasunk. A vállalat minden évben vendé­gül látja őket. Milyen jó ér­zés összejönni! Az Égerszögi név sem rit­kaság itt. Erről meg kísérőm, a gyártásvezető-beszél. — Valamikor kilenc Éger­szögi dolgozott a papírgyár­ban. Most csak négy... Tegnap és ina Amikor a főmérnök a gépek mellett dolgozott, azaz gépek­ről még aligha beszélhettünk, hiszen kézi kimerítéssel dol­goztak, nos, abban az időben napi (12 órai munkaidő) 280— 300 ívet, vagyis 10 kilónyi pa­pírt készítettek. Azóta persze három esetben gépkonstrukci­ót oseréltek. Ma? Egy év alatt 3 ezer tonnát termelnek. A főmérnök mondja: — „Közönséges” ofset-ből négyezret is megcsinálnánk ... Évi 3 ezer tonna. Aranyat érő áron - exportáljuk a diós­győri papírt. Van olyan „tí­pus”, amelyiket egy grammig eladjuk külföldnek — valószí­nűleg megéri ... És hogyan dolgoznak? Több­szörös élüzem a gyár, sőt, egy esetben a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját is elnyerték, rengeteg kitün­tetés került a papírgyári dol­gozók birtokába. Például Neuhold József többszörösen kitüntetett, sőt, a Munka Ér­demrend tulajdonosa. — Egyszer már elnyertük a Minisztertanács és a SZOT ben az ötéves tervben megkez­dődik Egerben, Pécsett és Szolnokon hasonló nagymére­tű áruház építése. A jövő év elején megkezdődik a Corvin Áruház belső rekonstrukciója, amit a nagy üzlet részleges üzemelése közben két év alatt végeznek el. Az Otthon Áruház 1300 négyzetméternyi területtel bővül. A harmadik ötéves terv végéig összesen több mint 40 000 négyzetmé­terrel gyarapodik az áruházi hálózat. Bővítik a vasáruk választékát a helyi árualapból A borsodi ipari és kereske­delmi szervek közös munkájá­nak eredményeként évről év­re bővül megyénkben az ipari vállalatok és ktsz-ek által gyártott közszükségleti cikkek listája vasáruíéleségekből. Az idén például kétezer üslházat, 300 garnitúra vaska­put, ezer darab kerítéselemet, 200 tonna kerítés-fonatot, 20 ezer darab füstcsövet, két­ezer csikótűzhelyet, 50 tonna csatornaidomot és ezeken kí­vül többfajta apróbb vasáru- féleséget gyárt a helyi ipar — mintegy 8 millió forint érték-* ben a kereskedelem részére. A KPVDSZ megyei bizott­ságának kezdeményezésére az elmúlt héten — az előző évek­hez hasonlóan — ismét össze­ültek a megye iparának és ke­reskedelmének képviselői* hogy megtárgyalják: jövőre mivel bövithetnék a választé­kot, illetve vasáruféleségekből hogyan szűkíthetnék a hiány­cikkek listáját. A kereskedem I lem képviselői több hiánycütíi I gyártását javasolták. Cukorrépa betakarító gépek vizsgája \ Lajlahansági Állami Gazdaságban új típusú, NDK-bcli, csehszlovák és Trancia cu­korrépa betakarító gépek vlzgáztak, és a kísérletek során jól beváltak. Képünkön: a francia gyártmányú, hatsoros répakiszedő gép munkáját tanulmányozzák a gazdaság cs a Mezőgazdasági Gcpkísérlcti Intézet munkatársai. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom