Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-30 / 231. szám

Wötek, t9M. szeptember SO. ESZAKMAGT A RORS7, AO Egy lépés előre Mákvölgyi célkitűzések — Közel és mégis távol A Szuhakálló ll-es akna gondjai és sikerei eset játszódott le az egyik mű­helyi brigád életében is. A Szuhakálló Il-es akna „jellemrajzára” ez év júliusá­ban fekete pont került. Addig minden jól ment. de július­ban a tervmutató 81,8 száza­lék lett. Igaz, hogy ez geoló­giai okokból következett be, de bántotta az embereket. A vezetőségválasztást előkészítő taggyűlésen az egyik vezető­ségi tag kijelentette: — Szégyen lenne, ha a ve- ze tőség válasz tusra nem ren­deznénk az adósságunkat. Ja­vaslom, hogy ... Süz Ferenc szavaira az üzem­vezető ott, a helyszínen gyors számolást végzett. — Október 1-re rendezhet­jük az adósságot, de ehhez kevés a kommunisták ereje. — ?!? — Csak a pártonkívüliek se­gítségével valósíthatjuk meg. — Úgy hisszük, egyetérte­nek velünk — hangzott. így’ is van. Ebben a hónap­ban messze száz százalékon fe­lül dolgoznak. És nem is volt sok tartozá­suk. Nem, mert a félévi ter­vüket túlteljesítették, s ton­nánként 8,64 forinttal olcsób­ban termeltek az előírtnál. • A Mákvödgyi Bányaüzem a trösztben — mint említettük — elsőnek küzd a szocialista üzem címért. Es hogy miért csak egy aknájáról írunk töb­bet? Talán azért, mert itt volt a legtöbb gond. s itt legszem­betűnőbb a fejlődés. Csorba Barna Vizsgázik a német burgonyakombájn Kiforgatja — felszedi — válogatja Az ország egyik legnagyobb burgonyatermelő gazdaságá­ban, Láibodon próbálják ki az újtípusú burgonyabetakarító gépeket a Mezőgazdasági Gép­kísérleti Intézet munkatársai és a gazdaság szakemberei. Az NDK gyártmányú burgo­nyakombájn, — amelyik nem­csak kiforgatja, felszedi, ha­Naponta 600—650 mázs* burgonyát válogat az NDK gyártmányú K—711-es jelű burgonyaválogató gép. Tizeiv két ember kezeli. A három osztályba kiválogatott burgo­nyát a tárolóhelyre RS—09-es platókocsis traktorok szállít­ják. a Ä Szuhakálló Il-es akna ílolgozóinak életében, a közös­ségi szellem kialakulásában, E ind a külsőségekben, mind a :1ső tartalomban nagy vál- zás mutatkozik. Az aikna­Az őszi talajelőkészítés,' a vetés, a betakarítás a kedvező időjárás eredményeként na­gyon jól halad, de ne feled­kezzünk meg a téli gépjaví­tásról sem. Nem kis feladatot jelent néhány hónap alatt újia üzemképessé és üzembiztossá tenni az év folyamán erősen igénybe vett erő- és munkagé­peket. Mit kell tenni, hogy a téH gépjavítást folyamatosabbá, zavarmentesebbé tudjuk ten­ni? Melyek azok a szervezési, előkészítési feladatok, amelyek segítenek a felmerülő nehéz­ségek leküzdésében? A mezőgazdaság gépjavító bázisát — feladatuk és fel­építésük szerint — két cso­portba soroljuk: 1. ’ Központi Javítóüzemek (gépjavító állomások), 2. Üzemi karbantartó mű­helyek (állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéb mezőgazdasági üzemek javító- műhelyei). A gépjavító hálózat jó mű­ködésének feltétele, hogy a gépjavító állomások és a tsz-ek karbantartó műhelyeinek mun­káját összehangolják. A motor nagyjavítását csak a gépjaví­tó állomások tudják elvégezni jó minőségben, mivel rendel­kezésükre állnak a megfelelő gépi berendezések, mérőmű­Haíszáz borsodi kő/épiskolás az izsáki állami gazdaságban Megyénkben a KISZ kezde­ményezésére több ezer falusi fiatal kapcsolódott .be a kong­resszusi versenybe és nyújt se­gítséget az időszerű mezőgaz­dasági munkákban. Az cncsi Járási KISZ-bizottság például a nvári es az őszi hónapokban több mint 500 középiskolai ta­nulónak nyújtott át megbízó- levelet egy-egy feladat megva­lósítására. A f italok öröm­mel fogadták a megbízásokat. Az encsi gimnázium :".'.kjai már több mint 90 ezer forint értékű társadalmi munkát vé­geztek a közös gazdaságokban. A hernádsécei fiatalok is ele­get tettek a KISZ kérésének. Községük határában 55 hold rétet és legelőt rendbehoztak. 200 facsemetét elültettek, 12 holdon betakarították a lucer­nát, 14 holdon pedig babot kapáltak. A falusi munkákat segítik a városi fiatalok is. Az új Iskolaév első két hónapjá­ban például a miskolci gimná­ziumokból és technikumokból — kétheti váltással — hatszáz tanuló tölti idejét az izsáki állami gazdaság gyümölcsös es szölöskertj eiben. — Jó lenne, ha ebben az évben már mi is szocialista aknaként dolgozhatnánk! — mondogatták ez év elején a Szuhakálló II-ben. Az óhaj időszerű volt, hiszen a Mák­völgyi Bányaüzem többi ak­nája már harmadszor, illetve másodszor indult az évnek ilyen célkitűzéssel. Az akna dolgozói úgy érezték, hogy a bányaüzem vezetői korainak tartják a dolgot. Az embere­ket bántotta ez. — Miért, mi nem vagyunk olyanok, mint az alberttele­piek, meg a rudolftelepiek? Akár értenek vele egyet, akár nem, mi vállaljuk! — Ha a Szuhakálló II. ak­na dolgozói vállalkozni mer­nek rá — mérlegelték az üzem vezetői —, az egész kol­lektíva nagyot léphet előre. Így a Borsodi Szénbányásza­ti Trösztnél a Mákvölgyi Bá­nyaüzemben határozták ol először: szocialista bánya­üzemként dolgoznak, élnek. m Előzményként el kell mon­dani, hogy bár Albert te lep és Szuhakálló II. földrajzilag igen közel fekszik egymáshoz, sok vonatkozásban nagy volt közöttük a távolság. Alberttelep régi bányaüzem, Összeszokott, kiforrott kollek­tíva. Országosan ismert em­berek, kollektívák, mint töb­bek között Loy Árpád és Irontbrigádja. Soltész István és frontbrigádja vetették meg a szocialista brigád, a szo­cialista akna-mozgalom alap­jai t­— Az alberttelepiek úgy élnek, úgy dolgoznak — mond­ta a minap a már nyugdíjas Loy Árpád —, ahogy azt egy szocialista akna dolgozóitól már elvárhatjuk. Ezt még tavaly se lehetett elmondani a Szuhakálló II- ben dolgozókról. De vigyáz­zunk, ne általánosítsunk. Ne, mert az alberttelepiek között is akadtak, s talán akadnak is olyanok, akik „kilógnak” a közösségből, és a Szuhakálló II-ben is sok emberről, sok kollektíváról csak jót lehetett mondani, írni. De. A Szuhakálló II. akna új (izem. Dolgozói sok helyről verődtek össze. Nagy részük már másutt is becsületet szer­zett magának, de akadtak olyanok is, akiktől örültek, ha megszabadultak. A bányaüzem környezete se volt kezdetben a legvonzóbb. A termelés ugyan szépen emelkedett, de az emberek magatartasaban sok kívánnivaló akadt. Fizetéskor és máskor itt volt a. legtöbb kimaradozó. Az alberttelepi munkásszál­lóban — itt lakott a szuhakál- lóiak egy része is — a becsült kivételtől eltekintve a Il-es akna dolgozóival volt a leg­több baj. Rövid tájékozódás irtán még az idejövő is meg­állapította. pusztán az embe­rek öltözködéséről, magatartá- Bárói: — No, ez is a Szuhakálló li­ften dolgozik. És sokszor nem is tévedett. nem válogatja is a burgonyát — és a félkombájnok „vizs­gáznak”. A mérések értéke­lése után, a legmegfelelőbb típusból jövőre nagyobb mennyiséget vásárol a mező- gazdaság, és ezzel gépesítik az egyik legnehezebb őszi mező- gazdasági munkát, a nagyüze­mi burgonyabetakarítást. Specializált erdokitermelés A Zempléni Állami Erdő­gazdaság telkibányai erdésze­tének területe hatezer hektár, amelyen 14 műszaki dolgozó irányításával 120 állandó és 80 időszaki munkás dolgozik. A napokban részt vettem az erdészet évzáró termelési ér­tekezletén. Ugyanis az erdő- gazdaságokban október else­jén kezdődik a gazdasági év, s így szeptember végén tartot­ták meg az 1965—66. év érté­kelését és az 1966—67. év ter­melési tervein** megbeszélé­sét. Farkas Sándor erdőmémök elmondotta, hogy eredménye­sen zárták az évet. A 263 ezer forintra tervezett nyereséget hétszázezer forintra teljesítet­ték. Jól sikerült as export Túlteljesítették aprómag tervüket is. Dániába. Auszt­riába, Francia- és Olaszország­ba szállítottak aprómagvakat, Ausztriába pedig még kiper­getett fenyőtobozt is. Ezenkí­vül papírfát Ausztriába és az NSZK-ba. Ugyancsak jó eredményt ér­tek el az értékesebb — nép­gazdaságunk által keresettebb — „választék-fák” túltermelé­se által is. A IX. pártkongresszus tisz­teletére az anyagmozgatásban ezer köbméteren alul vállalták a tómelle tti” anyagkészletet, amelyet 600 köbméterre telje­sítettek. 4 hol nem érték el céljaikat A fagyártmány-termelesbcn — bár javulás mutatkozik — nem érték el a kitűzött célo­kat A fagyártmány-termelés kezdő üzemág ebben az erdé­szetben, ezért viszonylag ta­pasztalatlan, új erdőmunká­sokkal kellett elkezdeni, akik még nem ismerték a gépek helyes és célszerű kezelését Ugyancsak sok problémával küzdenek a kevés számú és kiöregedett lovak miatt. Az erdőkitermelésnél nélkülöz­hetetlen a ló, mert vannak ■ olyan erdőrészek, ahol gépek­kel nem tudnak közlekedni és lovakkal kell kihúzatni a le­döntött fákat. Problémájuk, hogy csak az Állalforgalmi Vállalaton keresztül vásárol­hatnak lovat, és olyat kell el­fogadniuk, amilyen \ran. Specializált termelés A* 1966—67-es gazdasági évet specializált munkamód­szerrel kezdik. Tizenegyezer köbméter fát kell kitermelni a terv szerint, amelynél a hagyományos módszer helyeit specializálják a munkát. Kü­lön választják a fakitermelést es az erdőművelést. Ez a munkamódszer lehetőséget nyújt arra, hogy az irányító erdész vezetésével a beosztott munkások specialistái lesznek munkakörüknek. A munkások részére köny- nyebbséget jelent az is, hogy a Styl fürészmotornál három ember óránként vallja egv- mást, miáltal a fürészkezelők mentesülnek a túlterheléstől. A tervismertetést élénk vita követte, amelyben minden je­lenlévő részt vett. A tervek megvalósításához jó ötleteket adott Nagy Pál fagyártmánv- lermelö munkás. Készéi Já­nos motorfűrész kezelő, Ken • de László fogatos, továbbá Béres László, Farkas János. Fekete János, Rozgonyi Béla és Schubert Tibor erdészek. A termelési értekezlet azzal az elhatározással zárult, hogy a közös összefogás és a jó gaz­da gondossága az új munka- módszerekkel feltétlenül sike­res lesz az elkövetkező gazda-* sági evben is. Németh Timm . országgyűlési képrócW időben készüljünk fel a téli gépjavításra szerek és nem utolsósorban a jól képzett szerelőgárda. • A tsz-ek műhelyének kapa­citását körülbelül felerészben a beépített gépi berendezések — gépesített istállók, tejházak, vízvezeték, elektromos háló­zat, takarmányelőkészitők — karbantartó és javító munkái kötik le, a másik felét az erő- és munkagépek karbantartása és javítása. Általában azokat a munkákat, amelyeket nem gazdaságos központi javító üzemben összevonni, vagy nem tervezhetők előre, ajánlatos, ha a tsz a saját műhelyében végezteti. Az erőgépek és munkagépek karbantartás-jel- legű javítását a tsz-ek köny- nyen megoldhatják saját mű­helyükben, mivel a traktoro­sok nagy része a tél folyamán műhelymunkát kap. Folyó és főjavítás elvégzésére a lehető­ség nincs meg. Egyrészt a szakgárda, másrészt a megfe­lelő berendezések hiánya aka­dályozza — tehát nem érde­mes erőltetni, mivel a tökéle­tes munkának nincs meg a kellő feltétele. Nehézség mu­tatkozik a pótalkatrész-igény felmérésénél is. A gépjavító állomások fő feladata az, hogy a mezőgaz­dasági erőgépek, bonyolultabb munkagépek és fődarabok nagyjavítását elvégezzék. Általános tapasztalat, hogy az üzemeltetők sokszor a gaz­daságosságon túl, a legvégső határig szeretnék üzemeltetni erő- és munkagépeiket. Éppen emiatt a javítási időszak első felében a teljes javítási kapa­citás nincs kihasználva. Ezen próbálnak segíteni a termelő- szövetkezetekkel kötött szerző­dések. • A termelő . «nek és nem utolsósorban a gépjavító állo­más érdeke a rövid átfutási idó. Ennek egyik feltétele a megfelelő alkatrész biztosítá­sa. Pótalkatrészt megtervezni, beszerezni és raktározni úgy, hogy az üzemelő megfelelő minőségben és választékban megkapja, szinte lehetetlen. De csökkenthető az alkatrész- probléma, ha a beszerzett al­katrész-mennyiség és tényle­ges igény közti különbséget a selejtezett alkatrészekből elő­re, raktárra történő felújítás­sal biztosítjuk. Erre a megol­dásra csaknem mindegyik gép­javító állomáson megvan a le­hetőség. Ne feledkezzünk meg róla, hogy a javítás technoló­giai folyamatához szükséges szerszámok, eszközök, beren­dezések megfelelő mennyiség­ben és jó állaDotban legye­nek, Nem lehet közömbös milyen szakember végzi a gépátvételt, illetve a hibafel­vételezést. Nagyon fontos, hogy a hibafelvetelező felsze­reléséből ne hiányozzanak a különböző mérőműszerek, hi- bafelvételezési előírások. Ma már minden gépjavító állomás rendelkezik vegyi mosóval. Ar­ra kell törekedni, hogy a kü­lönböző erőgépek alkatrészei ne keveredjenek, mert ez csak zavart kelthet. Célszerű az al­katrészeket dróthálóból készí­tett rekeszekbe rakni. A rendszerezett, áttekinthe­tő tárolás egyik feltétele, hogy a készletező helyeket megfe­lelő nagyságúra méretezzük. A tároló helyeket úgy kell tervezni, hogy a szállítási út­vonalak a lehető legrövideb­bek legyenek. A végszerelés után a bejáratás lelkiismere­tes, és előírásoknak megfelelő legyen. O Ma még elég gyakran elő­fordul, hogy a tsz-ek kifogá­solják a gépjavító állomás munkáját. Egyrészt a vállalá­si határidő túllépése, másrészt a túl nagy javítási költség okozza a nehézséget Jól szer­vezett munkával ezek 3 prob­lémák is megoldódnak, sót a cseretraktor-akció részben mór át is hidalta. Ma már sok tsz él ezzel a lehel«., gél. Mindenesetre nem lehet mind­egy. mennyire ü mbiztos a kijavított erő- illetve munka­gép. A jövő évi termés nagy­mértékben azon múlik, hogyan szerveztük meg a téli gép ja- vitást, mennyiben sikerült egy idényre előkészíteni a mező- gazdasági üzem legfőbb tá­maszát az erő- és munkagé­peket. Bereu Zoltán üzem külső képe nem is ter­melő egységre, hanem inkább üdülőre emlékeztet. Mintasze­rű rend. nagyszerűen gondo­zott parkrészlet, sok-sok virág fogadja az ideérkezőt — A szépítést — magyaráz­za Nagy György főművezető — a műhely dolgozói készítet­ték társadalmi munkában. És nem csak világosították a telepet. Az egyik brigád maga vezette be a műhelybe a vizet, a másik rakpartot éoített., a harmadik szép ke­rítéssel vette körül a gruppo­kat. — 1961 óta vagyok itt — mondja Dorzsák Gyula, a mű­hely párttitkára és a kovács szocialista brigád vezetője. — Sokat változott az élet. Más lett a környezet, megváltozott a szemlélet. És ez az egész aknára vo­natkozik. Ez évben például cgyh armadára csökkent a hiányzók száma. Kétségtelen, hogy az akna vezetés (és ép­pen a becsületes dolgozók ér­dekében) több intézkedést lett a munkafegyelem megerősíté­sére. De nem ez az igaza ok. A dolgozó kollektívák olyan légkört, olyan szemléletet ala­kítottak, illetve alakítanak ki, hogy a tessék-lássék módon élő és gondolkozó ember nem érzi jól magát köztük. Igen hatásos a nevelés. Nagy Sán­dor brigádjában például volt egy notórius kimaradozó. Az üzemvezetés — élve jogaival — el akarta bocsátani. A kol­lektíva szót emelt mellette. __ Hagyják köztünk. Mi fe­lelősséget vállalunk érte, és rendes embert faragunk belő­le. í gy is lett. És ugyanilyen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom