Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-17 / 220. szám

Ssombat, 1966. szeptember 17. fSZAKMAGTAROBS7A(, Á heívennyolcadik kampány Kitűnően sikerüli a rajt a Szerencsi Cukorgyárban 'Kz eredeti határidőnél hat nappal korábban, már szep­tember 1-én megkezdődött az idei répafeldolgozási kam­pány a Szerencsi Cukorgyár­ban. Három megyéből, több mint 400 gazdaságból naponta száz és száz vagonnal, vonta­tóval, tehergépkocsival érke­zik a cukorrépa az öreg gyár­ba. zást 265 vagon fölé viszik. Az első dekádban 107,3 százalék­ra teljesitctték a tervet, 94 vagon előnyük van. A válla­láshoz viszonyítva is 105,3 szá­zalékos az eredmény. Pedig nagyon sok mindenen múlik itt a jó eredmény. Szinte óramű pontossággal kell megszervezni, hogy a nyers­anyag, a cukorrépa zökkenő­akarják érni, hogy a napi cu­korrépa feldolgozás elérje az 500 vagont. Egyrészt több cukrot is akarnak gyártani, de a legfontosabb, hogy lerövi­dítsék a kampány idejét, gaz­daságosabbá tegyék a cukor- gyártást. — A mostani jó indulás és a várható jó folytatás nagy­részt a karbantartók érdeme. A karbantartóknak szinte minden kampány után újjá kell varázsolniok a gépsoro­kat. Az elmúlt három esz­tendőben 40 ezer vagbn fe­letti, óriáskampány után lát­tak munkához a karbantartó brigádok. Az előző esztendők­nél rövidebb idő alatt a szo­kottnál nagyobb munkát kel­lett végezniük. Ezek a karbantartók nem mások, mint a gyár törzsgár­dájának tagjai. Szinte vala­mennyien szakmunkások és több szakmában. Most cukrot gyártanak, ott irányítják a gépeket valamelyik üzemrész­ben. A kampány után, mint lakatosok, kovácsok, hegesz­tők, szigetelők, ha kell, mint kőművesek dolgoznak. Egész családok, generációk dolgoznak itt, a gyárban. És ami nagyon sokat jelent: a 80 közül 75 brigád tagjai tűz­ték ki célul a szocialista cím elnyerését. Legtöbbjük már el­érte célját. (p. s.) Foto: Sz. Gy. Naponta száz és száz vagon cukorrépa érkezik. 1889 őszén gyártották itt az •lsö cukrot. Olyan nagy mennyiséget, hogy az akkori időkben szenzációnak számí­tott. Dr. Szemere Endre igazgató íróasztalából kis dosszié kerül elő: a gyár „történelme”. Pon­tos számok, adatok az eddigi 77 kampányról. íme az 1889-es adatok. A feldolgozott cukorrépa meny- nyisége: 3173 vagon; napi fel­dolgozás: 25 vagon; az össze­sen gyártott cukor: 218 va­gon; a kampány időtartama: 128 nap. És összehasonlításul az el­múlt esztendő számadatai. A feldolgozott cukorrépa meny- hyisége: 40 300 vagon; napi feldolgozás: 248 vagon; az ösz- szesen gyártott cukor: 4890 vagon: a kampány időtar­tama: 165 nap. • A hetvennyolcadik kam­pányról egyelőre annyit, hogy kitűnően indult. Nem voltak zökkenők, gyors volt a „fel­futás”, s már a második na­pon 270 vagon cukorrépát si­került feldolgozni. Kongresz- szusi felajánlásukban az sze- tepel, hogy a napi feldolgo­mentesen érkezzen. (A Sze­rencs—Nyíregyháza közötti vasútvonal villamosítása miatt sok a vágányzár, így egyes napszakokban egymás után kell fogadni a répával teli szerelvényeket. De ezt is si­került megoldani.) A feldolgo­zásnál egyetlen üzemrészben sem fordulhat elő zökkenő. Ügy kell dolgozniuk, hogy másfélszáz napon keresztül a sokszor felújított, egyes he­lyeken korszerűsített, de lé­nyegében mégis öreg gépso­rok egyetlen pontján se le­gyen fennakadás. És nagyon fontos, hogy lehetőleg minél jobban növeljék a naponta feldolgozott cukorrépa meny- nyiségét. Két hét után a tavalyi 248 vagonos átlag helyett a 273 vagonnál tartanak. Azért je­lentős ez, mert o kampány idejének lerövidítése azt je­lenti, hogy azonos mennyiségű répából több cukrot gyárthat­nak. A téli hónapokban, a gyártási időszak végére tárolt cukorrépa ugyanis sokat ve­szít cukortartó'mából. © Az elkövetkező esztendők jelentős rekonstrukciójával el Javul! a minőség Rudabányán A Rudabányai Vasércbá­nyában számos műszaki intéz­kedést hajtottak végre. Így — főbbek között — a napfényes és a földalatti bányákban hegy nagy központosított •hunkahelyet alakítottak ki, és ®z átszervezéssel húsz impro­duktív dolgozót termelő mun­kára osztottak be. A bánya­üzemeket. teljesen gépesítet­ték, a fejtéseket nagy terme­lékenységű, úgynevezett hosz- Jzúlyukfúró berendezésekkel látták el, és a külszínen a folyamatos, sűrített levegőel­látás biztosítására nagy átmé­rőjű csőhálózatot fektettek le. Ezzel felére csökkentették a sűrített levegő veszteséget. A megvalósított intézkedések és a mintegy 1500 bányász lelkes versenyének eredményeként javult a minőség, az elmúlt nyolc hónapban a kongresszus tiszteletére vállalt 2,5 millió forint helyett 3 millió 600 ezer forint termelési többletet ér­tek el. A bányászok munká­ját dicséri, hogy a kongresz- szusi verseny eddigi szaka­szában a kohászatokból mi­nőségi reklamáció még nem érkezett. A tanácsi helylipar fejlesztéséről Az ú.i gazdasági mechaniz­mus az embert állítja a maga sokoldalú igényeivel, szükség­leteivel egyetemben politikai, társadalmi és gazdasági éle­tünk középpontjába. A célki­tűzések csakis úgy valósítha­tók meg, ha felmérjük a rej­lett, vagy kevésbé rejtett bel­ső tartalékokat, erőforrásokat és azt a legésszerűbben, a leg­célravezetőbben használjuk fel az igények kielégítésére. Az új mechanizmus elveinek, egyes elemeinek alkalmazása, ezek figyelembe vétele tükrö­ződik a tanácsi ipar jövő és a következő évek fejlesztésével kapcsolatos elképzelésekben, tervekben. Tervek, intézkedések A megyei tanács, illetve az ipari osztály minden felméré­sét, elképzelését, intézkedését egy szociális gond vezeti, vagy kíséri: lehetőséget kell terem­teni a dolgozni akaró embe­rek, elsősorban a nők részére. Az osztály alapvető célkitűzé­sei között szerepel Ózd, Ka­zincbarcika, Tiszaszederkény városok, Sárospatak, Tokaj, Szerencs, Mezőkövesd. Encs és Szendrő községek ipari fejlesz­tése. A fejlesztés többnyire komplex, több helységre ki­terjedő feladat, és egy sor szerv együttműködéséi kíván­ja meg. így van ez többek kö­zött a Vas tömegei kkgyartó Vállalat esetében is. A válla­lat az elmúlt években na­gyobbrészt exportra termelt. E tevékenységen kívül most nagy szerepet kap a hazai, el­sősorban a hiánycikkekkel kapcsolatos igények kielégíté­Pokrőcozzdh a Tiszát Szolnokon fűzfaszőnyeggel terítik be a Tiszát, hogy megvédjék a partot a víz romboló hatásától. A több száz méter hosszú fűzvessző-szőnyeget hurkaszerú nya­lábok kötik össze. Az egybefüggő szőnyeget kővel ter­helik, hogy lesüllyedjen a Tisza medrébe. Ezután kez­dik meg egy hosszabb partszakasz aszfaltozását. se. A Tiszaszederkényben lé­tesítendő új egységében pél­dául elsősorban alumínium háztartási eszközök és egyéb, háztartásban használatos le­mezáruk. a hordozható cserép- kályhákhoz szükséges alkatré­szek gyártását akarják meg­valósítani. A borsodnádasdi egységében az ugyancsak hi­ánycikket jelentő ereszcsator­na, füstcső és még egy sor 7lemezipar' áru termelését kez­dik meg. Itt jó példaként le­het megemlíteni a Borsod- núdsadi Lemezgyár vezetőinek hozzáállását. A gyárvezetés az új üzemrész rendelkezésére bocsátotta egvik helyiségét, s átadott egy 60 méteres vas­vázas szint. Utóbbit a volt futballpályán építik fel, télie- sítve. Az új üzemrész az em­lített kis helyiségben R—10 emberrel már az idén meg­kezdi működését, s jövőre már csaknem 70 ember, elsősorban nő dolgozhat is. A ntűnnynt*fóliától a krx'e^ipkéig Sokfajta gond enyhítését, sokoldalú igények, szükségle­tek kielégítését szolgálja az új, a Kézműipari Vállalat megszervezése, létrehozása. A vállalat az elképzelések sze­rint — kazincbarcikai szék­hellyel — a jövő évben kezdi meg munkáját. Egyelőre há­rom részleggel indul Kazinc­barcikán. Ózdon és Tiszasze­derkényben. A későbbiek fo­lyamán és folyamatosan a megye jelentősebb helységei­ben újabb és újabb fiókokat, részlegeket hoznak létre, öt­millióval indul, de a későb­biek folyamán ötvenmilliós, vagy ennél nagyobb termelé­si kapacitással bíró vállalattá óhajtják fejleszteni. A válla­lat is közszükségleti, elsősor­ban hiánycikkeket gyárt. A műanyagfóliától, a poliuretán hulladék felhasználásától kezdve a kézicsipkéig, az agyagipari termékekig a hi­ánycikkek egész sorát készíti. Jövőre ugyan alig száz dol­gozóval indul, de a létszámot a lehetőségektől, az igények­től, a vezetők és a dolgozók ötleteitől, merészségétől füg- függeen, több százra növelik. Az új mechanizmussal ösz­KészQl a fűzfaszőnyeg, amelyen úgy lehet közlekedni, mintha tutaj lenne. szefüggő intézkedések között szerepel, hogy Tiszaszeder- kenvben kerámiagyárat létesí­tenek Ez jövőre mintegy fél­száz emberrel indul, s később még több embernek, elsősor­ban nőnek biztosít megélhe­tést. E héten kísérletképpen megkezdték a salak falblokk gyártását. Siker esetén nagy tömegben szándékoznak ilyen blokkokat gyártani a kisla- Uásépites segítésére. És még egy példát: 10 millió forint értékben kívánják növelni a Finommechanikai Vállalat termelését. Ez újabb nődolgo­zók bevonását teszi lehetővé. Bedolgozói rendszer A tanácsi helyiipar fejlesz­tésének skálája széles. Sok új termék gyártását, sok igény kielégítését szolgálja és több száz dolgozó, elsősorban nő, családanya elhelyezését bizto­sítja. Csak helyeselni lehet azl a célkitűzést, amely szerint bedolgozó rendszert is meg­valósítanak. Van olyan el­képzelés, hogy a dolgozó OTP- hitellel gépet vásárol, s beta­nítás után otthon tekercsel, varr, stb. ügy számolnak hogy mintegy 200—250 nődol* gozót, elsősorban családanyát tudnak így foglalkoztatni- Fel tételezhető, hogy helyenkéni lehetőség nyílik a nők szá­mára kedvező, 6 órás műszál' megvalósítására, szervezésért ügy hisszük, mondanunk sem kell, hogy az elképzelé­sek megvalósítása az igények es a lehetőségek széleskörű felmérését, elemzését és egy sor szerv, vállalat együttmű­ködését kívánja meg. Számol kell vetni a várhatóan kiala­kuló termelési versennyel, amelynek alapján a legkedve­zőbb áron termelő üzem kap­ja meg a megrendeléseket Mindez sejteti, hogy a rég és a leendő új üzemek veze­tőinek széleskörű közgazdasá­gi ismereteket kell elsajátita niuk, szakítaniuk kell egy sor meggyökerezett vezetési mód­szerrel. más szóval: meg keli tanulniuk szocialista módoB kereskedni. Csorba Barna A IX. pártkongresszus jegyében: „Ki minek mestere“? Esztergályos tanulók vetélkedője Az elmúlt napokban lázas munka folyt a KISZ Városi Bizottságán. Tóth Bélának, a KISZ Városi Bizottsága ifjú­munkás osztálya vezetőjének irányításával készültek az 1966. szeptember 17-én és 18- án megtartandó esztergályos verseny területi döntőjére. A ki minek mestere? elnevezésű vetélkedőt a KISZ KB az MSZMP IX. kongresszusának tiszteletére hirdette meg az ország fiatal esztergályosai ré­szére. A verseny előkészületeiről, időpontjáról érdeklődtünk, — A város kis- és középüzemei­ből 25 fiatal nevezett be a területi döntőbe. „Elméleti nagyüzem” lesz szombat dél­után a Mezőgazdasági Gép­Harckocsiban a Tisza fenekén Mihály János őrvezető gya­korlat közben több mint fél­órát töltött harckocsijával a Tisza fenekén. Módszertani bemutatóra készültek. A bú- vónyílással ellátott harckocsi­val nappal és éjszaka egy­aránt végrehajtották a víz- alatti átkelést. — Egyszerűen átmenni a folyó fenekén, nem nagy do­log — mondta nevetve a ki­váló harckocsivezető. — Az már izgalmasabb, amikor le kell állni és megvárni, amíg kivontatnak. Mert mi azt a feladatot kaptuk, hogy a Tisza fenekén várakozzunk a vontatásra. Felettünk csap­kodtak a hullámok, és mi ül­tünk, vártunk. — Nem félt? — kérdeztem, mire némi töprengés után így válaszolt: — Most azon gondolkodtam, félt-e valaki is a kocsiban. Nyugodtan mondhatom, hogy nem. Kriston szakaszvezető tréfálkozott velük, Csiri Ist­ván őrvezetö meg slágereket fütyült. Nem azért, mert fél­tek, csak így gyorsabban telt az idő. — Azt mondta, hogy izgal­mas az ilyesmi. Mégsem fél­tek? — Mi már nem. Az újoncok félnek, de ők is csak az ele­jén. Amikor még parton van a harckocsi, ők is tréfálkoz­nak, de amikor nekilódul a víznek, látni rajtuk, hogy félnek. — S hogyan múlik el a fé­lelem? — Az idő teszi. A gyakor­lás, meg az összeszokottság ... Mondtam, hogy az újoncok is csak az elején félnek. Aztán meggyőződnek róla, hogy nincs mitől tartaniok. A jól előké­szített harckocsi nem okozhat kellemetlen meglepetést. Az ember szervezete a keszon- kikepzés idején hozzáedződik a feladathoz, lelkileg meg a munkában összeforrott társak adnak erőt. Tudja az ember, hogy ha történetesen „mele­gebb" körülmények között, harcban crné ilyesmi, akkor is nyugodt lehelne, mert egy­mást segítve kikerülne a ne­héz helyzetből. — Tehát az összeszokott ko­csiszemélyzet soha nem fél? — Nem. Ezt válaszolná he­lyettem bármelyik elvtárs. A „tűzkeresztség”, vagy inkább „vízkeresztség” után már nem. Ez így igaz, ahogy mon­dom. Tapasztalt katona mondja, miért ne hinnénk el neki? javító Vállalat kultúrterme. Harminchárom .kérdésre adott válaszukkal bizonyítják elmé­leti felkészültségüket, vasár­nap délelőtt pedig a gépek mellett szakmai tudásukat — Hogyan történik az érté­kelés? — A kérdésekre adott vála­szok alapján pontozásos rend­szert alkalmaz a zsűri. A gya­korlati munkát helyességének és pontosságának megfelelő­it ugyancsak pontozással értékelik. Minden fiatal ré­szére egyforma munkafeltéte­leket biztosítanak. Meghatá­rozott normaidő alatt egyfor- ma munkadarabokat készíte­nek, ezeket műszaki ellenőr bevonásával bírálják el. A két nap összesített eredménye alapján állapítják meg a vég­ső sorrendet és hirdetnek eredményt. A két nagyüzem, az LKM és a Diósgyőri Gépgyár nem vesz részt a területi döntőben, mert tagjai az üzemi selejte­zők lebonyolítása után ki­emelt versenyzőkként, az or­szágos elődöntőbe jutottak. •Az LKM 1, a Diósgyőri Gép­gyár 2 versenyzőt indíthat. Tervbe vette a városi KISZ- bizottság ennek kapcsán, hogy az elkövetkezendő idő­ben más szakmában is meg­rendezi városi szinten a ver­senyt. — Milyen jutalmak várják a győztes fiatalokat? — Az első három helyezett értékes tárgyjutalomban éí oklevélben részesül. A két legjobb pedig tovább kerül a megyei döntőbe. A kérdéseket és a munka­darabokat nézve nagy elméleti és gyakorlati felkészültségről kell tanúbizonyságot tenniük a versenyzőknek. Hargittav

Next

/
Oldalképek
Tartalom