Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-11 / 215. szám

A MAGVAB SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGT EJ BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 215. szám ARA: 80 fillér Vasárnap. 1906. szeptember 11. Tíze ser résztvevő Jubileumi emlékiinnépség Szí gél váron Kállai Gyula mondott beszédet A zászlód uszbe öltözött, kül­ső képében is megszépült Szi­getvárra szombaton a kora reggeli óráktól kezdve érkez­tek a jubileumi emlékünnep­ség vendégei, akiket zenés köszöntő fogadott a vasútállo­máson és a Zrínyi téren. A vendégek sorában üdvözöltek több száz jugoszláv látogatót. A szombati program első jelentős eseményeként nyílt meg a megyei, járási és közsé­gi tanács együttes ünnepi ülé­se. A Himnusz elhangzása után dr. Nagy Gyula, a me­gyei tanács vb-elnökhelyette- se köszöntötte az ünnepi ta­nácsülés résztvevőit és ven­dégeit, köztük Kállai Gyulát, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagját, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnökéi, aki az ünnepi tanácsülés díszelnöki tisztjét töltötte be. A forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke szólt az ünnepi tanácsülés résztvevőihez: Bevezetőben tolmácsolta Ba­ranya megye lakosainak a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány baráti üd­vözletét és jókívánságait, majd így folytatta: Ehhez megvannak az or­szágépítő terveink. Megkezd­tük és eredményesen folytat­juk harmadik öléves tervünk végrehajtását. Napirenden van a gazdaságvezetés, a gazdasági mechanizmus tökéletesítésének nagy munkája. Tovább fej­lesztjük hazánk iparát: emel­jük műszaki-technikai színvo­nalát, javítjuk termékeink mi­nőségét. Tovább erősítjük a szoci­alista mezőgazdasági nagy­üzemeket, s ezen az úton növeljük hazánk élelmi­szert crmelését. Zrínyi öröksége elevenen él A szigeti várvédelem a ma­gyar nemzeti függetlenségért folytatott évszázados küzde­lemnek olyan nagyszerű tette volt, amely a későbbi korok embereit is újabb és újabb hősi harcokra lelkesítette. Zrínyi öröksége elevenen él ma is. Arra tanít, hogy nemzeti múltunk haladó hagyományait akkor ápol­juk helyesen, ha belőlük új erőt merítünk, ha új erőforrásokat tárunk fel napjaink feladatainak megol­dásához. A múit öröksége ak­kor hatékony, ha segíti a jelen fejlődését. Majd a nemzetközi helyzettel, a vietnami kér­déssel foglalkozott Kállai elvtárs ezután Szi­getvár fejlődéséről szólt, majd bejelentette, hogy népköz- társaságunk Elnöki Taná­csa ezt a történelmi múltú helységet várossá nyilvá­nította. Szigetvár városa további fej­lődésének is csak egy útja van, mutatott rá Kállai elvtárs — az, amelyen egész országunk és népünk halad: a szocializ­mus teljes felépítésének útja. Ahhoz, hogy ezen előrehalad­junk, most mindenekelőtt sa­ját tevékenységünk tökéletesí­tésére: fegyelmezett, ponto­sabb, jobb munkára van szükség az élet minden terü­letéig Emeljük népünk általános és szakmai műveltségét, erősít­jük a szocialista erkölcsöt, fejlesztjük a szocialista kul­túrát. Az év végén kerül sor népünk elismert vezetőjének, pártunknak IX. kongresszusá­ra. A pártkongresszus össze­gezi eddigi munkánk tanul­ságait és tapasztalatait és meghatározza a következő évek feladatait. Szigetvár a 67. város Amikor ismételten átadom önöknek pártunk, Elnöki Ta­nácsunk és kormányunk szív­ből jövő üdvözletét és jókí­vánságait, ezt abban a meg­győződésben teszem, hogy népköztársaságunk leg­újabb. sorrendben 81. vá­rosának lakói további szép eredményekkel, a munkában, a szocialista építésben kivívott értékes sikerekkel gyarapítják vá­rosuk évszázados tönté- nelmét. Jó erőt, egészséget és bol­dogságot kívánok Szigetvár minden lakosának! — mon­dotta befejezésül a kormány elnöke. Kállai Gyula beszéde útán az együttes tanácsülés ünnepi határozatban méltatta és jegy­zőkönyvben örökítette még Szigetvár hősi védelmének, a 400 éves jubileumnak emlékét, majd Kállai Gyula kitünteté­seket nyújtott át a Zrínyi­kultusz ápolásában, Szigetvár fejlesztésében kitűnt dolgo­zóknak. Az ünnepi tanácsülés befe­jezése után a résztvevők együtt indultak a vár észak- nyugati bástyájához. A járási tanács vb-elnöke tízezer fő­nyi közönség előtt megnyitot­ta az emlékünnepséget és fel­avatta a jubileum alkalmából elhelyezett emléktárgyakat; ŐSZ Hazánkba érkezeit az Egyesült Államok eV Kommunista Pártjának küldöttsége Az MSZMP Központi Bizott­sága meghívására néhány na­pos látogatásra hazánkba ér­kezett az Egyesült Államok Kommunista Pártjának kül­döttsége Gus Hall-nak, a párt főtitkárának vezetésével. A küldöttséget a Ferihegyi repü­lőtéren Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára és Garai Róbert, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta; Az iráni sah Mohammed Reza Pahlavi Arya Mehr, Irán sahinsahja és Farah Pahlavi shahbanu, va­lamint kíséretük szombaton délelőtt a Balatonaligai Álla­mi Gazdaságba látogatott el. A magasrangú vendégeket megérkezésükkor Losonczi Pál földművelésügyi miniszter, Dégen Imre, az Országos Víz­a Balatonnál ügyi Főigazgatóság vezetője és Radnóti István, a gazdaság igazgatója fogadta. Fiatalok virágcsokrokkal köszöntötték az iráni uralkodót és felesé­gét. Az iráni vendégek elisme­réssel nyilatkoztak a látottak­ról, majd tovább folytatták útjukat és a nap folyamán a Balaton-part több nevezetes­ségét tekintették meg. Kinevezések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Csémi Károly vezérőrnagyot altábortiaggyá, Kovács Pál ezredest és Oláh István ezredest vezérőrnagy- gyá kinevezte. A magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány Csémi Károly altábor­nagyot, a magyar néphadsereg vezérkari főnöki teendők el­látása mellett a honvédelmi miniszter első helyettesévé, Kovács Pál vezérőrnagyot és Oláh István vezérőrnagyot a honvédelmi miniszter helyet­teséivé kinevezte; V1S1SEPLIK A HŐST Négyszáz évvel ezelőtt itt még bástyák, tornyok, várfa­lak füstöltek és a vár körül temetetlen holtak hevertek. Az ide duzzasztott Almás patak vize alig tisztult a beleömlött vértől és diadalmámoros ün­nepet ült a török sereg. Zrínyi Miklós levágott feje már a hatalmas Mehmed lábai előtt hevert. A hódító török ellen vívott háború egyik legna­gyobb ütközete és leghősiesebb küzdelme befejeződött. A csa­ta elveszett. Sziget vára az utolsó nagy török hódító, II. Szulejmán hadainak kezére került. De elesett Zrínyi, a magyarság és Európa szabad­ságának védelmezője, történel­münk egyik legnagyobb és legbátrabb hőse, s vele együtt minden katona, akik éveken át verték a törököt, tizenegy hatalmas erejű támadásukat kivédve. A török hadak ti­zenkettedik támadáshullámát azonban már nem bírták visz- szavetni, hiszen az eredetileg is csak 2500 főnyi magyar és horvát várvédő legénység szá­ma a tizenkettedik ütközetben néhány százra csökkent. Szu­lejmán hadai ötvenezer, sőt, «gyes feljegyzések szerint het­venezer katonát számláltak, és csupán Szigetvár ellen hu­szonötezer főnyi haderő vo­nult. De mire a vár elfoglal­tatott. Evila Cselebi feljegy­zése szerint a török harcosok közül 16 ezer esett el a küz­delemben. S akkor már halott volt a hatalmas szultán, Szu­lejmán is. • Ma, kereken négyszáz évvel a legendás kirohanás után Sziget várának megújhodott, mindenütt restaurált falait, fokait, bástyáit zászlók ezrei díszítik. A falakon kívül és belül virágok nyílnak, pompá­zik a nyár minden fénye és színe, s húszezernyi ember ünnepel. Ünnepük a hőst, ki­nek példáját követték a har­cosok, s midőn elestek, az aránytalan küzdelemben örök­ké élő, soha nem halványuló tanulságot hagytak örökül a magyarságnak, s teremtettek tanító példát minden nép szá­mára. A tanulság s a példa lényege ez: a zsarnok ellen nincs reménytelen küzdelem, az igazság oldalán harcolók bukásukban is győznek. Mert győzött a kirohanással végző­dő csatában Zrínyi és marok­nyi serege is. A török megállt Szigetvárnál, mert e helyen olyan intő példát kapott, hogy nem mert tovább menni. S ezzel Zrínyi Miklós kivívta Európa népeinek csodálattal teli elismerését. A nagy ünnepre, Zrínyi ki­rohanásának 400. évfordulójá­ra Szigetvár község és kör­nyékének lakossága évek óta készül. Már 1959-ben elhatá­rozták, hogy a 400. évfordulót szabad emberekhez méltó nagy tisztességgel köszöntik. És a nagy munkát páratlan siker koronázta. Szigetváron szinte minden újjászületett. A községi tanács kezdeményezé­sére társadalmi munkával rendbehoztak, kitataroztak minden épületet. A nagy ün­nep egy igazán megszépített, megfiatalított község, azaz most már város utcáin, tere­in kezdődött el. Felépült az elmúlt két-három év során egy remek áruház, egy igazán szép és korszerű filmszínház, egy étterem, egy cukrászda, egy nagyméretű sporttelep, és egy minden igényt kielégítő me­legvizes strand. A vár újjáva­rázsolásáról nem is beszélve. Maga az ünnepség szomba­ton reggel hét órakor kezdő­Megnyílt az Arab Liga tanácsülése dött, amikor is zeneszóra éb­redt Szigetvár lakossága. Dél­előtt fél 10-kor ünnepi tanács­ülés kezdődött az új filmszín­házban, ahol ezúttal össze­vont ülést tartott a Baranya megyed, a szigetvári járási, és a szigetvári községi tanács. Az ünnep« tanácsülésre és az ünnepségsorozat megnyitására Szigetvárra érkezett Kállai Gyula elvtárs, a kormány el­nöke. Kállai elvtárs az ünne­pi tanácsülésen hivatalosan bejelentette az Elnöki Tanács határozatát, melynek értelmé­ben Szigetvár 1966. október el­sejével város státuszt kap, s sorrendben 67.-ként a magyar városok sorába lép. Ezúttal nyújtották át a kitüntetéseket a Zrínyi emlékünnepek kiváló szervezőinek. Szombaton délelőtt az Arab Liga kairói székházában a liga 46-ik tanácsüléseként meg­nyílt az arab államok külügy­miniszteri értekezlete. Nyolc országot: az EAK-ot, Liba­nont, Irakot. Jement, Szíriát, Kuwaitot, Szudánt és Líbiát külügyminisztere, négyet: Al­gériát, Marokkót, Szaud- Ará­biát és Jordániát az Arab Li­gához delegált állandó nagy­követe képviseli. A szigetvári Zrínyi emlék­ünnepek ma, vasárnap este, zárulnak. Keretében számost kiállításra, hangversenyre és} más kulturális rendezvényre! került és kerül sor. Vasárnap} déltől kezdve minden órában; mozsárágyúk dördülnek a 400} évvel ezelőtt hősi halált halt. magyar és horvát várvédők; emlékére. A nagy ünnepségso­rozatban több rendezvényen* emlékeznek meg a szigetvári! hős dédunokájáról, a költő <\sé hadvezér Zrínyi Miklósról is. S Szcndrei József * TAPS Az újjáválasztó taggyűlés részvevői csendben, nagy fi­gyelemmel hallgatják a titkár beszámolóját. Az előadó hangján kívül semmi zaj nem zavarja a csöndet, a közeli kohóóriások dohogása is alig hallatszik ide. Ahitatos a fi­gyelem, lelkes a beszámoló: tökéletes az összhang a hall­gatóság, a beszélő és a csönd között. Am egyszercsak ... Az olajat esetleg hírből is­merő zár és sarokvas erőtel­jes nyikorgásba kezd. Előbb bizonytalanul, majd egyre hangosabban. Természetesen, minden te. kintet a késve érkezőre ta­pad. Kérdezik, kutatják és illetlennek találják a késést. Maga az előadó hangja is fennakad pár másodperére. A hirtelen beálló teljes csönd kínos. — Elnézést... — mondja zavartan a késve érkező. — Elnézést... — a tekintete egy közeli üres széket keres. Szék nincs a közelben, a tekintetek meg még mindig vádolják a késésért. Páran köhécselnek, valaki pisszeg is és biztatják, hogy ha már egyszer megzavarta a csen­det, a rendet, legalább üljön le. — Elnézést... — ismétli újra a megzavarodott ember. — De... most egy órája sincs... A feleségem, per­sze ... Fiú! — most már büsz­kén kihúzza magát. A kényelmetlen feszültség szétpattant. Nevetnek, s ha­talmas tapssal gratulálnak az újdonsült apának. IMI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom