Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-06 / 210. szám

Épül a Budapest szálló ' Vj büszkesége, nevezetessé­ge lesz hazánk fővárosának a képen látható épület. Egyelőre még csak terv, de néhány esz­tendő múlva valóság. Több szállodánk bővítése és helyreállítása után megkez­dődött a Budapest szálló épí­tése, a budai hegyek lábánál, szemben a fogaskerekű vasút végállomásával. Csodálatos épület lesz az új szálló. Tizennyolc emelete hat­vanöt méter magasra nyúlik, és 280 szobájával 560 vendég számára adhat szállást. Az épületet Sztrogh György mér­nök tervezte és Sutor János mérnök a felelős kivitelezője. Az épület alsó része négyszög­letes, úgynevezett „lepény”, amelynek közepén tíz, egyen­ként 1200 tonna teherbírású pillér tartja magát a torony- épületet. A „lepényiben kap helyet a főbejárat az előcsar­nokkal, az étterem, az esz­presszó, a bár, a borivó, az olvasószobák, a konylra, a mellékhelyiségek, a fütőház — és a két nyitott terasz. A ti­zennyolc emeletre három fel­vonó szállítja a vendégeket. A szálló tetején szintén egy te­rasz épül büfével. Mesés ki­látás nyílik innen a budai hegyekre. A tervek szerint a Szálló 1970-re készül el. A szálloda makettje. A képernyő élőit Időjárás Tárható időjárás ma estig' kevesebb felhő, délelőtt még szórványosan előforduló eső­vel, délután valószínűleg mát cső nélkül. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet 19—24 fok között. Jutalomüdíiíés jutalom felszeretéssel A Diósgyőri Gépgyár utolsó, harminc KISZ-fiatalból álló csoportja is visszaérkezett Ba- latonboglárról. A csoport tag­jai, az’ előző turnusokhoz ha­sonlóan, egy hetet töltöttek ott jó munkájuk jutalmául. Ve­lük együtt a nyáron kétszáz •r^vári fiatal részesült ba­latoni jutalomüdülésben, sá­tortáborozásban, amihez a fel­szerelést már korábban a gyár ajándékozta a kiszeseknek, a munkában való helytállásért. Az ifjúmunkások a kelle­mes, vidám, tréfás rendezvé­nyekkel. szellemi ’ fejtörőkkel, táncestekkel tarkított üdülé­sen — összekötve a kellemest a hasznossal — és persze gon­dolva a jövőre is, több mint ötszáz órát dolgoztak a gyár épülőben levő balatonbogiári üdülőjénél. A MAGYAR RADIO miskolci stúdiójának műsora la 188 mótercs hullámhosszon 18—19 óráig) Megyei körkép. Hírek üzemeinkből. Dülőutak mentén. Beszélgetés a pincében. Népi kórusmuzsika. Engedély nélkül. A Szállítási Bizottság ülése. Operaáriák. Nemzetközi 1966. szeptember 6, kedd A nap kelte 5.08, A hold kelte 20.5< Névnap: Ida. 10 éve, 1956. szeptember 6- án halt meg Budapesten, 84 éves korában Kaufmann Osz­kár világhírű színháztervező. A budapesti Műegyetem lá­togatása után Németország­ban fejezte be építészeti ta­nulmányait, és Berlinben te­lepedett le. Sok villát, majd múzeumépületet épített. Az első, általa tervezett színház- épület, a berlini Hebbel Thea­ter felépülése után elhalmoz­ták megbízásokkal, az évtize­dek folyamán több, mint har­minc színház- és operaépüle­nyugta 18.16 órakor. ), nyugta 11.40 órakor. tét tervezett. Csupán Berlin- ben hat színházépületet és egy mozipalotát. Kitűnő szín­padtechnikát és nézőtereinek nagyszerű akusztikát alaki' tott ki. Épített még színháza­kat Svájcban, Ausztriában, Olaszországban, Lengyelor­szágban. Magyar megbízásra épült színházterve megvalósí­tását az első világháború aka­dályozta meg. A hitlerizmui uralomra kerülése emigráció­ba kényszerítette. Toscanini és Hubermann ösztönzésére Tel Avivban épített hatalmas hangversenytermet. 1938-ban hazatért. A felszabadulás után segített a rombadölt Bu­dapest épületeinek helyreállí­tásában, és irányította az Ope­raház restaurálását. Az ő ter­vei szerint építették át az Ér­kel Színházat Röviddel halá­la elölt, utolsó műveként el­készítette a budapesti Ma­dách Színház terveit. Felépí­tését már nem érte meg. Nem élünk kolostorban, Anyasági kereset és mások A könnyebb szórakoztatás jegyében kerülhetett képer­nyőre az elmúlt kedden a Kis Színpad produkciója. Nem élünk kolostorban, hirdette a darab címe. S bizonyította is. Tudniillik azt, hogy a darab figuráinak magatartása elüt a kolostoritól. Ezen túlmenő­en szépen összemontírozott néhány közhelyet, sok évtize­des bemondást, viccet (példá­ul. hogy a gyerekek megkér­dezik a hajós feleségétől: ki az « bácsi, aki néha náluk alszik), s a színpadi játék, meg a film­betétek követhetetlen kevere­désével azt hirdette, hogy ... Mit is? Erre bizony nehéz lenne egyértelműen válaszol­ni, mert azt a tanulságot, ami a játék végén huszonöt évvel öregebben visszatérő szereplők játékából kitűnik, nevezetesen, hogy mire meg­öregszik, mindenki erkölcs­prédikátor lesz, pedig fiatalabb korában... — nem fogadhat­juk el. A fiatalság erkölcsi élete olyan téma, amelyhez nem szabad felületesen nyúl­ni. Még akkor sem, ha a szerzők csak nevettetni akar­nak, meg bizonyos vitatható morális tételeket igazol. A játék közvetítése közben bi­zonyára sokan kacagtak, de­rültek a képernyő előtt, de ha felelősséggel végiggondolják a látottakat, különös tekintet­tel a nagyszámú serdülőkorú nézőre, arra a következtetésre juthatnak, hogy ami az or­szág legkisebb nézőtérü színpadainak egyikén esetleg elmehet, három és félmillió néző előtt már más hatást válthat ki. • A komoly múzsa, vagy a könnyű múzsa csókja ihlette több és értékesebb alkotásra a néhány éve elhunyt ki­váló írót, Darvas Szilárdon E kérdés körül épült fel az az emlékműsor, amelyet szombaton este láthattunk a televízióban. Mindkét múzsa magáénak követelte ezt a sokoldalú művészt, innen származik a műsor címe — Anyasági kereset — is, s hogy a megközelítően kielégítő vá­laszt megkaphassuk, Fejér István, az emlékműsor keret­játékának írója, meg Kalmár András, a műsor rendezője Darvas mindkét kategóriái):, tartozó műveiből kötött egy csokorra valót. E „bizonyító eljárás” során megelevened­tek Darvas felejthetetlen hu­moreszkjei, kis jelenetei, el­hangzottak versei, sanzonjai, dalszövegei, és egészében kel­lemes hétvégi szórakoztatást kaptunk a képernyő előtt. Mégis úgy érezzük, hogy Darvas Szilárd gazdag hagya­téka és a nagyszerű szereplő­gárda, nemkülönben a műsor szerkesztőinek, közreműkö­dőinek csoportja bizonyára képes lett volna olyan emlék­adás megalkotására Is, amely még hívebben tükrözte volna a szerzőt'. Esetleg úgy, hogy a műsorban is több lett volna Darvas Szilárdból és valami­vel kevesebb a már-már agyonmagyarázónak tűnt ke­retből. O Az 1930. szeptember 1-1 budapesti tömegtüntetés év­fordulója alkalmából tűzte újra műsorra a televízió Barabás Tibor és Zsurzs Éva Aranyfácán című játékát. Az újabb előfizetők között több százezren vannak, akik most láthatták először e szép, mű­vészi megemlékezést. Jó, hogy ismét bemutatták. — A Tv jelenti című szombati riport­műsor most váratlanul gyen­gébb volt, mint hétrő hétre szokott lenni. Az egészet egy új vendéglőből közvetítették, kapcsolták, általában egy új „vendéglátóipari egység” sok­oldalú bemutatása állt a negyven perces adás tengelyé­ben. Ez bizonyos mértékig szűk keretek közé szorította a szerkesztői, riporteri és ren­dezői lehetőségeket. Ha eh­hez még azt is hozzávesszük, hogy a riporter szokatlanul indiszponált volt, továbbá a riportalanyok közül többen olyan hibásan beszéltek, hogy az magántársaságban is kínos, a magyarázat nagyrészt adott, de az aktuális riportműsor változatlanul gyenge volt. — Hat ország hat filmje címmel újabb sorozat indult, amely­ből elsőként a szovjet Hét­köznapi }asizmus-t és a máso­dikként a román Négy évszak­ot láthattuk eddig. A sorozat értékelésére az utolsó vetítés után visszatérünk. Benedek Miklós szimpozion a Szelctában Rangos esemény színhelye lesz ma, szeptember 6-án és szerdán, szeptember 7-én a bükki Szeleta-barlang: a Ma­gyar Tudományos Akadémia rendezésében nemzetközi szimpozion vizsgálja a bar­lang rétegeit és az előkerült értékes leleteket, hogy en­nek alapján ítéletet mondjon a Szeleta-kultúráról. A tanácskozáson 12 egyetemi régész, köztük több nagyhírű szovjet, nyugatnémet, bolgár kutató vesz részt. A szimpo­zion munkájának segítésére a miskolci Herman Ottó Múze­umban kiállítást rendeztek a Szeletában napvilágra került leletekből. A régészek a ki­állítást és magát a nagyhí­rű Szeleta-barlangot is ta­nulmányozzák. — ELETET mentett a vér. Közlekedési baleset érte Dobos István farkaslyuki lakost augusztus 31-én Özdon. Dobos István pillanatok alatt sok vért veszített, mert jobb lába szétroncsolódott. Kórház­ba szállítás után nyomban amputálták a lábat, a vesztett vért pedig a véradásokkal biz­tosított készletből tudták pó­tolni. A beteg így túljutott az életveszélyen. — GÖDÖRASAS közben, 50 centiméterre a föld felszíne alatt egy cserépedényben 74 darab ezüst tallért talált háza udvarán Károlyi Imre fülesdi tsz-tag. A tallérok a XVII. szá­zadból valók, s most a nyír­egyházi múzeumba kerültek. — A SZÜLŐI munkaközös­ségeket országszerte ezekben a napokban választják újjá. összesen mintegy százezer munkaközösségi elnököt, osz­tályelnököt és aktivistát vá­lasztanak be a testületekbe, amelyeknek munkáját a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa ismét hasznos, új kiadványok­kal segíti. Málladozó műemlék Seníísé'» a domaházi árvíz ulán p p A domaházi völgyben nagy károkat okozott az árvíz, amely augusztus 20-ról 21-re virradó éjszaka elindult. A károk helyreállításában a társadalmi szerveken és az Állami Biztosítón kívül má­sok is sokat segítettek: az Óz­di Kohászati Üzemek gará- 2sának dolgozói. A gyári garázs munkásai már régóta gyakran megfor­dulnak Dornaházán, mert ők patronálják az ottani terme­lőszövetkezetet Korábban a garázs Bánki Donáth és Ró­zsa Ferenc nevét viselő szo­cialista brigádjai segítették a domaházi művelődés- otthon építését, sőt, 200 méter kerí­téselemet is készítettek az ott­hon köré. A két szocialista brigád az árvíz után is elsőként sietett a bajbajutott község megse­gítésére: harmincnégyen mintegy 272 órát dolgoztak , társadalmi munkában a köz­ségi utak helyreállításán. i y Széchenyi utca 9. sz. ház udvarát ábrázolja ez a kép. A ház falán tábla jelzi, hogy vz épület in" miék. Jogosan vetődik fel azonban a kérdés: miért h-.gyjuU málladozni a falakat. A hulló vakolat nem éppen esztétikus látvány. Foto: Szabados György-— AZ UKRAJNAI magyar kulturális napokon magyar filmfesztivál kezdődött hét­főn Harkovban. Egyebek kö­zött bemutatják az Esős va­sárnap, a Nappali sötétség, a Karambol, az özvegy menyasz- szonyok és a Katonazene című filmet. — ÜJ sütőipari létesítmé­nyek épülnek megyénkben: a kazincbarcikai süteményes üzem 0,5 vagon, a szerencsi üzem p»ai|. i,6 vagon árut ad majd naponta. — ÓZD munkaerő-gazdálko­dásáról és a tüdőgondozó in­tézet munkájáról tanácsko­zik szerdán, 7-én reggel nyolc órától az Ózdi járási és városi Tanács végrehajtó bizottságá­nak együttes ülése. — GONDOLÁSOK sztrájkja. Vasárnap egyetlen gondola sem volt a velencei Canale Granden. A város mintegy 300 gondolása 24 órás sztrájkot rendezett foglalkozásuk ünne­pén. Hírügynökségek szerint 639 éve nem volt rá példa, hogy a hagyományos vízi jár­művek nem futottak ki. — MAGYAR HETET ren­deznek a kanadai Montreal­ban, szeptember 7-től 12-ig. — NÖVÉNYANATÓMIAI tanácskozás. A Magyar Tudo­mányos Akadémián szeptem­ber 6-tól S-ig tartják a máso­dik magyar növényanatómiai tanácskozást, amelyen 50 hazai és 30 külföldi szakember vesz részt. — FOGORVOSI nlR, Dr. Gaál Jolán, a Mikes Kelemen utca 13. szám alatt megnyitot­ta fogorvosi magánrendelőjét. Rendel: hétfőn, szerdán, pén­teken délután 4—7 óráig. Tele­fon: 36—050. (x) ESZAKMAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megye! Bizottságának lapja Főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc. Tanácsház tér 2. Telefonszámok: Titkárság: 16—886. Kultúrrovat: 16—067. Ipar! rovat: 16—035. Pártrovat: 16—078. Mezőgazdaság! rovat: 33—687. Sportrovat: 16—049. Belpolitikai rovat, panasz ügyek! 16—046. Kiadj ae a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat Miskolc. Kossuth u. 11. Felelős kiadó: Bíró Péter Telefon: 36—131. Hirdetésfelvétel: Széchenyi u. 15—17« Telefon: 16—213. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft* Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és a kézbesítőknél. Index: 29 055. _ _________ K észült a Borsodi Nyomdáfcmw Felelős vezető; Méry György*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom