Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-27 / 228. szám

ESZAKMAGYARORSZAO Kedd, 1966. szeptember 37. Tájfun pusztítóit Japánban A japán kabinet hétfőn rendkívüli ülést tartott a szombat éjszakai tájfun-ka­tasztrófa ügyében. Egyidejű­leg 56 várost, illetve falut ka- tasztróía-súj tóttá övezetnek nyilvánított a népjóléti mi­nisztérium. Hivatalosan beje­lentették, hogy a halálos ál­dozatok száma 211-re emelke­dett. A katonaság, a rendőr­ség és a tűzoltóság tovább kutat az eltűntnek nyil­vánított 103 ember után. Nyolcszáztizenhárman meg­sebesültek és több mint ki­lencvenezer ember elvesztette otthonát. Csupán a termésben esett kárt 40 millió dollárra becsülik. i Hét év óta ez volt Janó" legsúlyosabb tájfun-csapása. Százhuszonnyolc kilométer­nyire Tokiótól, a Kanto hegy­vidéken fekvő Umegasima fürdőhelyen ezren kutatnak az élet jelei után a sár-borította romok között. A tájfun következtében itt is földcsuszamlás tör­tént és kilenc szálloda ösz- ■ szedőit. Csak ezen a he­lyen tizenhét a halálos áldozatok száma, de félő, hogy a tizenhat el­tűnt közül sem találnak meg senkit. 1 Tokió közelében egy hattagú családot ölt meg a földcsu­szamlás. A családfő, egy 21 éves segédmunkás, u szomszé­dok segítségével ásta ki a sár- j tengerből szüleinek, két húgá­nak és két bátyjának a holt- | testét. Bírálnak a vörvsgár (listák Pekingben a továbbra Is nagy számban terjesztett röp- iratokban és feliratokban éles támadásokat intéznek a kínai kulturális élet képviselői el­len. Hiába ostorozta önmagát 1 Kuo Mo-zso, a Kínai Tudo­mányos Akadémia elnöke, az Irodalmi és Művészeti Dolgo­zók Országos Szövetségének fia temetik I Kolossal József slvzársaf elnöke, annakidején mégsem sikerült elkerülnie a hungvei- pingísták („vörösgárdisták”) bírálatát. A „sötét bándához” sorol­ták a Leng-hszit, a Renmin- Ribao főszerkesztőjét, az Uj- Kina hírügynökség igazgató­ját, a Kínai Ujságírószövetség elnökét. Tiszák arádon félreértették T of ónyeremények A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közli: A totó szeptember 25-i, 39. sz. fogadási hetén 13 találatot 5 pályázó ért el, ezek nyere­ménye szelvényenként, nyere- mcnyiUeték levonása után 63 720 forint. A 13 találatosok közül egy 13 plusz 1 találatot, ért el, a nyeremény a jutalommal együtt, a nyercményilleték le­vonása után 329 770 forint. A 12 találalos szelvények száma 134 darab, nyeremé­nyük a nyereményilleték le­vonása után 1709 forint. 11 találatot 1784 pályázó ért el. ezek nyereménye szelvé­nyenként a nyereményilleték levonása után 123 forint. A 10 találatos szelvények száma 13 136 darab. Nyere­mény a nyereményilleték le­vonása után szelvényenként 26 forint. Meg'oBfflsis i A vietnami háború kiter­jesztésével, a hírhedt „esz­kalációval” egyenes arány­ban mind elkeseredettebbé válik a négerek polgárjogi küzdelme az Egyesült Ál­lamokban. Hogy ml köze van a kettőnek egymáshoz? Nagyon sok. Arról van szó, hogy az egyenlő jogok a gyermek­korban, a megfelelő isko­láztatásnál kezdődnek. A néger tanintézetek mind az oklató személyzetet, mind a tantermek számát és minő­ségét, mind szemléltetési és egyéb eszközöket tekintve csillagászati távolságban vannak a jómpdú fehér is­kolák lehetőségeitől. Ez el­sősorban pénzkérdés, szö­vetségi támogatás dolga, amelyet Johnson elnök vá­lasztási kampányában meg Is ígért az ország mintegy húszmillió színeshőrű la­kosának. Ha a néger pol­gárjogi vezetők most szá- monkérik — márpedig ter­mészetes gyakran számon­Dr. KA HSAI ELEK: kérik — ezeket az égető­en szükséges összegeket, az elnök és közvetlen környe­zete egy váilvonássat vála­szol: „Nincs pénz, a beter­vezett összegeket elvitte \ ietnami háború” ... Egy ezzel kapesolatos vádbeszédében Stokely Car­michael, a népszerű néger ifjúsági vezető példaként megemlített?: a néger töme­gek iskolázatlansága olyan fokú, li<>"v a színesbőríí újoncok .ég hadsereg nem túlságosan magas mű­veltségi követelményeinek sem tudnak eleget tenni a sorozási \ .'zsgákon. Legutóbbi beszédében McNamare hadügyminiszter egy csapásra megoldotta ezt a problémát. Hozzájárul ta­lán valamilyen módon a néger fiatalok jobb iskoláz­tatásához? Nem! Ugyanis tovább csökkenti az újon­cokkal szemben felállított műveltségi követelménye­ket... (ha—) HIIEER UTOLSÓ TÍZ NAPJA Képviselői beszámolók utáni beszélgetéseken, népfront-, vagy nőtanácsüléseken, de mindenütt, ahol mezőgazdasá­gunk helyzetéről, fejlődésének irányáról esik szó, felvetődik a termelőszövetkezeti gazdák elöregedése, az utánpótlás kér­dése. Az oktatási reform végre­hajtásáról, az eddigi eredmé­nyekről, a további teendőkről, az esetleg felmerült problé­mákról tárgyaltak a közel­múltban a különböző pártbi­zottságok és tanácsok végre­hajtó bizottságai, a Hazafias Népfront, a nőtanács és máá tömegszer vezetek bizottságai. Itt is felmerült a pályaválasz­tással kapcsolatosan, merre is taftóoh'áü'irjúság, amikor a nyolc általános után pályát kell választania? A szülők felelős­ségéről is szó esett ezzel kap­csolatosan. Arról, hogy a szü­lők is hajlamosak a „divatos” szakmák felé Irányítani gyer­mekeiket, nem gondolva rá, hogy mire gyermeke, megszer­zi a szakmát, vajon el tud-e helyezkedni, nem lesz-e túl­zsúfoltság. Ez alól a mezőgaz­dasági területen élő szülők sem képeznek kivételt, nyilván többek között azért, mert nem jövőben minden eszközzel nemzeti szocialista náci szel­lemben kell nevelni. Hogy lesz-e erre lehetőség, és miként tegye ezt a három hadseregrész, a szárazföldi haderő, a tengerészet és a lé­gierő főparancsnoksága, az nem részletezi a végrendelet Elég nehéz is lett volna ... Politikai testamentumánál befejező részében Hitler — mintha hatalma teljében len­ne — kijelöli utódját Dönit: vezértengernagy személyében Igaz: Dönitz nem kap mef minden hatalmat, csak a bi­rodalmi elnök és a hadseres legfőbb parancsnoki tiszté' ruházza rá, a birodalmi kancellár Göbbels lenz, a ná­ci párt minisztere pedig Bor- mann, a „szürke eminenciás” Az új kormányban tárcát kar a régi vezetők mellett Seyss- Inquart és Schwerin Krosigk kegyvesztett lesz Ribbentrop aki hét esztendőn keresztül állott a birodalmi külügymi­nisztérium élén! Hitler utolsó Intelme: a né­met nemzet vezető rétege, a nácizmus hívei a legszigorúb­ban tartsák meg a faji tör­vény rendelkezéseit,,. Politikai végrendelet? Nem túlzás ezzel a meghatározás­sal illetni, ilyen komoly ran­got adni ennek a hitleri írás­műnek? Kétségkívül igen, Hitler a jövendő náci nemze­dékek bibliájának szánta utol­só írásműveit, ma már a tör­ténészek is csak elvétve Ifié zik. Még vitatkozni sem érde­mes vele... Visszatérve a Führer-bun- kerba: Hitler elfáradva a végren­delet diktálásától, lefekszik pihenni és csak a késő esti órákban kerül elő. Éjszaka 23 órakor helyzetmegbeszélés kö­vetkezik, amelyen Weidling tábornok, Berlin katonai pa­rancsnoka részletes, kimerítő tájékoztatást ad a berlini kormányzati negyedért és a kormányzati negyedben folyó harcokról, majd a következő­ket mondja: „Mein Führer! Jelentésem összefoglalását le­gyen szabad kiegészíteni az­zal, hogy a berlini csata, min­den valószínűség szerint hol­nap befejeződik. Az utolsó éj­szaka és az utolsó órák ta­pasztalatai megmutatták, hogy utánpótlásra — már a levegő­ből sem lehet számítani. És ha nincs több muníciónk, a csata, itt Berlinben, így vagy úgy. véget ér!" Hitler karos: zekében ül, ar­ca hamuszürke, már képtelen uralkodni magán, jobb keze állandóan rángatózik, a féle­lemtől, a rettegéstől el-elcsuk- lik a hangja, amikor nagyon halkan válaszol Weidllngnek: — „Hova, merre menjek? Sej­telmem sincs róla, hol állnak csapataim! Ami hír ide be­fut, az külföldi rádióállomá­sok adásaiból származik. A Schörncr-, Wenck-, Sleincr- és Busse-hadsereg már több mint 24 órája nem jelentke­zik. (Folytatjuk) k6f-négyhelcs üzemi gyakor­lattal sajátítják el a mezőgaz­daság valamelyik ágazatát Vizsga után betanított mező- gazdasági munkás bizonyít­ványt kapnak a tanult szak­mából. Szalítminlíáslíépzo iskola Annak a fiatalnak, aki elvé­gezte a kétéves továbbképző iskolát, már csak egy évet kell szakmunkás-iskolába járnia, és megkapja a szakmunkás bi­zonyítványt. Azok a fiiitalok, akik az ál­talános iskola 3 osztályának elvégzése után, jelentkezne^ szakmunkásképző * iskolába, három év után lesznek a Vá­lasztott szakma munkásai, Évente öt hónap az elméleti, a tantermi oktatás, öt hónap pe­dig a gyakorlati képzés, me­lyet a szerződött mezőgazdasá­gi üzemben végeznek el. Me­gyénkben négy szakmunkás- képző iskola van: Tokajban gé­pészeti, Abaújszáhtón kertésze­ti, Szikszón állattenyésztési él Hernádvéc.sén pedig hajtató cs gyümölcskertészeti. File Sándor elvtárssal, sz Encsi járási Pártbizottság tit­kárával meglátogattuk a na­pokban a hernádvécsei szak­munkásképző iskolát. Ez az •ottani kastélyban kezdte meg [működését. Ez cv szeptember 'elsejétől a több mint három­millió forint költséggel meg­épített, korszerű iskolában tör­ténik a tanítás, és a kastélyban [van a tanulók kollégiumi el­helyezése. öt tanterem, egy [előadóterem, három szertárhe- ►lyiség és a szükséges mellék- [helyiségek kényelmes, nyugodt »tanulást biztosítanak a hallga­tóknak. Nyolc szaktanár tanít [az iskolában, akik a gyakorla­ti foglalkozáson is a hallga­tókkal vannak. [ Ez évben 114 elsőéves tanú- tót vettek fel, közülük 59 >Bács-Kiskun megyéből jött. [Elgondolkoztató ez. Megyénk [ termelőszövetkezetei ben még Jncm terjedt el kellő mérték- • ben, hogy az elhatároltabb (munkamegosztás és vele a [szakismereteket követelő, spe­cializált munkakörök napról 'napra jobban előtérbe kerül- ■ nek, fokozott, szerephez jutnak. [Az állami gazdaságokban mór [szakmai képesítéshez kötik a 'különböző munkaköröket. Ter- ímelőszövetkezeteinkben is [meg kell mielőbb valósítani, 'hogy a mezőgazdasági munká­latokat mindinkább speciális szakmunkává fejlesszék, s eh­hez igényeljék a szakmunká­sokat. Ezt követeli meg fejlő­désünk, az új mechanizmus, á termelőszövetkezeti gazdák és egész népünk érdeke. Németh Imre országgyűlési képvisel® A.mezőgazdasági sza km unkásképzésről i beszélünk eleget és kellő meg- , győzéssel mezőgazdaságunk s jövőjéről. Korszerű, speciális szaktudást! A múltban, a kisparaszti . gazdaságban, ha a gyerek ki- . maradt az iskolából, a lovak , mellé került, szántott, vetett, . boronáit — így ismerkedett a . mezőgazdasági munkával. Ak- . kor is tanultak a fiatalok az . ismétlő-iskolában, az ezüstka- i lászos tanfolyamokon. Ma sem íj igényel mást mezőgazdaságunk ■ a parasztfialaloklól, mint azt, [ hogy tanuljanak1 meg [jól gaz­dálkodni, . de most már nagy­üzemi szemlélettel, a fejlett, korszerű agro- és zoótechnikal ismeretekkel felvértezve. Szűk munkás lépcsőfokok A2 általános iskola elvégzé­se után az a gyerek, aki nem tanul tovább, 16 éves korig tankötelezett. Szeptember 15-én kezdődtek szerte az or­szágban, — mezőgazdasági te­rületeken — a kétéves tovább­képző iskolák, ahol a tanulók évfolyamonként 180 órában és Lapunk szeptember 11-i számában, a Bodroghalom, Nyergesújfalu, Bélapátfalva — de hol a végállomás? című cikkünkben több példával il­lusztrálva bizonyítottuk, ' mi­lyen hibák akadályozzák, kés­leltetik a termelőszövetkezeti építkezéseket, beruházásokat. Említést tettünk többek kö­zött arról is, hogy Tiszakará- don — az Új Élet Termelő­szövetkezet portáján — éppen helyszíni bírósági tárgyaláson foglalkoznak egy több millió fo­rintos beruházással. A peres ügy oka, hogy a kérdéses gaz­dasági épületeket, istállókat „nem kellő körültekintéssel olyan helyre építették, ahol a Tisza áradásakor a kacsák úszkálhatnak". E példával is arra által­iunk, hogy az építkezések he­lyét kijelölő szakemberek sem Óminden esetben végeznek ala- Jpos munkát, s később azután, ►amikor kiderül, hogy hiba csú- í szőtt a dologba, — amely él- esősorban a termelőszövetkezet, a mezőgazdasági termelés „ká­ra” —, elkezdődik a vita. Úgy látszik azonban, hogy Ti- szakarádon félreértették meg­jegyzésünket. A termelőszö­vetkezet vezetőitől levél ér­kezett, amelyben kozlik, hogy — nem egészen így áll a helyzet. A tsz nem követett el a helykijelölésnél t olyan szarvashibát, hogy annyira vizái lásos területre tervezte volna a major építését,. ' A tlszakarádi-Uj .Elet.Tsz 0 kérdéses beruházásával már foglalkoztunk lapunk hasábja- 1 in, a ísz vezetőinek, tagságá­nak igazát bizonyítva. A ter­vezők nem kiemelték, hanem lesüllyesztették az épület szintjét, úgy, hogy a Tisza áradásakor, magas talajvíz­állásnál az épületek alapszint­je víz alá kerülhet. Tehát nemi lesüllyeszteni, hanem emelni kellett volna az épü­leteket, és megfelelően feltöl­teni az épülethez vezető uta­kat is. 1 Jelen esetben sem a terme- ■ lőszövetkezet vezetőinek hi­i báztatásáról van szó, hanem , arról, hogy sem a tervező, ■ sem az építő vállalat nem ; volt körültekintő. Hiszen egy- egy beruházás esetében a vég­ső szót nekik, a szakemberek-! nek kell kimondaniuk, s ha' hibát vétenek, vállalniuk kell a felelősséget is! ' B. s. ; t 1 Ma. szeptember 37-én, ked- [ den délután 4 órakor, a Mind­' szenti temetőben helyezik örök nyugalomra Kolossal Jó­zsef evtárs tetemét. Kolossá! elvtárssal ismét egy veterán hullik ki a párt harcosainak soraiból. Az 189G-ban szüléiét! em­ber hosszú, küzdelmes élct- utat tett meg. Ifjú kercskedő- segéd-korában ismerte meg a háború poklát, s a Tanács­köztársaság idején vöröskato- naként küzdött a békéért, az emberi igazságért. Ezért ké­sőbb ütötték, verték, majd a börtön várt rá. Kolossal József 1928-ban annyi emberrel együtt el­hagyta, el kellett hagynia az országot. Kanadában beton- munkásként telepedett le. s aktívan bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Ez idő óta volt tagja, harcos tagja a pártnak. Kommunista ma­gatartásáért kellett elhagynia Kanadát, s így 1950-ben tért vissza őshazájába. Bekapcso­lódott az ország építésébe, részi vett művezetőként a Hejőcsabai Cementmű építé­sén. Derekasan megállta he­lyét az ellenforradalom ide­jén, segített az MSZMP szer­vezésében, a konszolidáció megteremtésében. Tevékeny­ségéért a Fegyverrel a Ha­záért elnevezésű emlékérem­mel majd a Munka Érdem­rend ezüst fokozatával tün­tették ki. A 70 éves Kolossai József kemény harcos évek, s hosz- szú szenvedés után költözött cl az élők sorából. Elvtársai, barátai fájó szívvel vesznek tőle búcsút, s a Miskolci vá­rosi Pártbizottság pedig saját halottjának tekinti. így indokolta a háború meg­kezdését Mussolinihoz írt le­velében: „Most, azaz ■ 1939. szeptemberében a német Wehrmacht Lengyelországban technikai szempontból min­den téren olyan óriási fölény­ben van, hogy a lengyel had­sereg rövid időn belül össze fog roppanni. Vajon ezt a gyors sikert egy vagy két év múlva is el lehetne-e érni? Azt hiszem, abban kételkedni kell.” Ezért kezdett háborút Hit­ler 1939. szeptember 1-én. Itt még nincs szó az angolokról és a zsidókról, egészen egy­szerűen „élettérről”, arról, hogy az adott pillanatban a náci Németország az erősebb és ezt ki kell használni. ,A bükás, a csőd pillanatá­ban — a politikát végrende­letben mindez a gőgös mell- döngetés siránkozássá válik: „Nem igaz, hogy én vagy bár­ki más Németországban 1939- ben akarta volna a háborút”. A végrendelet további ré­sze dagályos frázisokkal tele­tűzdelt eszmefuttatás Berlin­ben maradásának okáról, a szárazföldi hadsereg és főként a tisztikar helyreállításénak hiányáról, vnlamint arról, hogy a német hadsereget a tengerészet, és a szárazföldi haderő főparancsnoka, Gö- ring, Raeder és Brauchitsch, továbbá a három fegyvernem 11 magasrangú tisztje. Hitler ekkor, 97 nappal a háború kitörése előtt tájékoz, tatta a meghívott katonai ve­zetőket közeli és távoli el­képzeléseiről — a danziai válság kellős közepén. Leszö­gezte: 1933 és 1939 között Né­metország katonai helyzete hatalmasan megjavult, az esz­mei, faji problémákat megol­dotta, német fajhoz tarto­zók döntő többsége a harma­dik birodalom határain belül él, meg kell oldani a gazda­sági problémáka t is, majd így folytatta a Führer: „A problémák megoldásához bá­torság kell... Idegen álla­mokba történő betörés nélkül vagy idegen tulajdon elraga- dása nélkül ez nem lehetsé­ges.” Azután lejjebb: „Továb­bi eredményeket vérontás nélkül nem lehc.t elérni”. Vagy később: „Nem Dan- zigról van szó. Az a feladat áll előttünk, hogy kiterjesz- szük az élettért Keleten" Most ugorjunk néhány hó­napot. Négy nappal a lengyel hadjárat megindítása után, 1939. szeptember 4-én Hitler 12. A politikai végrendeletből előtűnik a régi Hitler, aki a színháztermek, cirkuszok po­rondjain magas belépődíj mellett vad, de eléggé értel­metlen szónoklatokkal szóra­koztatta a nemes publikumot. Most még egyszer, utoljára megpróbál egy új szerepet el­játszani: hófehér tógát öli magára, hogy értésére adja a világnak, milyen makulátlan, Jóindulatú, jóakaratú ember, vezér, és kancellár volt ő, de művét nem alkothatta meg, mert abban megakadályozták az engedetlen német tá­bornokok, az angolok és a zsidók .. így együtt, és külön, kü­lön ... „Nem igaz, hogy én, vagy bárki más Németországban 1939-ben akarta volna a há­borút” — írja politikai vég­rendeletében. A náci háborús főbűnösök nürnbergi perében a vád képviselője beterjesztette a „Schmundt-Protokolle"-t, a Hitler adjutánsa, Schmun, által készített jegyzőkönyve, az 1939. május 23-i tanácsko­zásról. Ezen a tanácskozáson xészt vett a légierő, a hadi­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom