Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-25 / 227. szám

As új évad első filmvitáján Maga a vita igen sokrétű volt. A film jó alapot szolgál­tatott, hiszen a házassági hű­ségről, a házassági morálról mindenkor sokat lehet beszél­get™. Különösen jó téma ez akkor, ha valamilyen művé­szi feldolgozásban, úgy kerül a közönség elé, hogy annak egyik, vagy másik állásfogla­lása, megoldása, mint társa­dalmi jelenség és mint alko­tóművészi megoldás egyaránt vitatható. Ez alkalommal igen ellentétes nézetek is összeta­lálkoztak az ankéton, nagyon sokan szóltak a témáról. így a film már jó volt vitatémá­nak. (Egyéb értékelésére majd a nagyközönség előtti bemu­tatáskor térünk vissza.) Ter­mészetesen e tanácskozás sem tudott megnyugtató megoldást találni, mint ahogyan Fejér Tamás is nyitva kényszerült hagyni az önmaga és az élet által feltett kérdéseket. (bm) A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora (A 188 méteres hullámhosszon 18—19 órálgj Vasárnap: Hegyaljai nap Abaújszántón ..'. Kapcsoljuk az abaújszántói mű­velődési házat! A sportrovat jelenti. Hétfő: A hét első napján. Mai vendégünk ... Járjunk utána!... Jegyzet a nemtörődömségről. Legújabb zenei felvételünk. Megyei sporteredmények. Iskola, család, társadalom: öre­gek és fiatalok. Slágerkoktél. Fürst Árpád „edző” a magyar csapat egyik tagjának, Fischer Zsuzsának frizuráját bírálja. Egy szék üresen marad kiállításra jelentkezők októ­ber 30-ig mutassák be a kiál­lítandó anyagot, illetve adják le a rendező bizottságnak ka­talógusba vétel céljából. Je­lentkezni lehet n Miskolci Bé­lyeggyűjtő Kör vezetőségénél a szerdai és a vasárnapi ösz- szejövetelek ideje alatt, vala­mint. a M A B FŐSZ területi irodájának. Miskolc. Bajcsy- Zsillmzky utca 4. sz alatti he­lyiségében. • Amíg a Magyar Posta Zrí­nyi Miklós és hős társai vi­tézségének és hősi halálának 400 évford"'-'n) adott ki a közel múl than cm lékbélyeget, addig a török posta szoptem­belyeggyűjtó csoportokat, má­sokba is beoltotta a szenve­délyt. A bélyeggyüjlcs hozta össze az egyik miniszterrel. Es hát ezt a személyi kapcsolatot használta fel a gyár érdeled­ben. Rengeteg embert ismer, rengeteg emberrel van sze­mélyes, vagy levelező kapcso­latban az VSA-tól kezdve egyik-másik afrikai államig. Hazai és külföldi úttörők ke­resik meg. leveleznek vele. A bélyeggyűjtés a szenvedélye, no és az eszperantó nyelv össze-, közelebb hozza egy­máshoz az embereket, még ha országhatárok, földrészek vá­lasztják is el őket egymástól. Varró Gyula nyugdíjazása után se pihen. Azt mondja, nem tud társadalmi munka nélkül élni. A Miskolc III. ke­rületi Tanács aktívájaként óhajt dolgozni. És a szenve­délye? Mondanunk sem kell, hogy e szenvedély felkeltésé­re, kielégítésére fordít most már minden szabad időt. CSB jesztette ki a munkát, és en­gedély nélkül 25—30 személyt foglalkoztatott. Miután pénzt nem tudott nekik fizetni, a munkabér fejében a favágás­nál kikerült gallyakat adta oda, továbbá fakitermelést is engedélyezett, összesen 709 különböző átmérőjű és nagy­ságú nyárfát vágatott ki, ezek­nek körülbelül fele élőfa volt. Mintegy 40 köbméter fát adott oda a favágóknak „munka­díjul” és ezzel 25 ezer forint kárt okozott a vállalatnak. A Miskolci Járásbíróság 8 hóna­pi szabadságvesztésre ítél le Gábor Jánost. (Az ítélet nem jogerős.) eszakmagyarorszag A Magyu Szocialista Munkáspari Borsod megyei Bizottságának lapja •főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc. Tanácsház tér 2. Telefonszátnok: Titkárság: 16—888 Kultúrroval 16—069 Ipari rovat: 16—039 Pártrovat: 16—078. Mezőgazdasasi rovat: 33—687. Sportrovat: 16—049 Belpolitikai rovat, panasz ügyelt 16—048. K i o d i a e a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat Miskolc. Kossuth a 11. Felelős triadó: Bírd Péter Telefon: Sb— 1SL. Hirdetésfelvétel: Széchenyi u. is—lt. Telefon: 18—211 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési dl) egy nőnapra 12 Ft Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és a kézbesítőknél. Index: 23 053. Készült a Borsodi Nyomdában. Felelő* vezető: Méry György. Műanyag ruházati cikkek divatbemutatója Az angol Storeys of Lancester cég új típusú műanyago­kat bocsátott az ORKISZ rendelkezésére. A hazánkban eddig ismeretlen műanyagféleségekből az ORKISZ tag­szövetkezetei modern ruházati cikkeket terveztek és ké­szítettek. A mutatós modelleket az ORKISZ Népköztár­saság úti bemutatótermében tekintették meg a sajtó képviselői. Gyorsíró­éi» gépíróverseny Miskolcon Ase ifjúság; vetélkedője A napokban megkezdődött a Liszt—Bartók-zongoraver- seny. amelyen a zongora ifjú, pályakezdő művészei találkoztak Budapesten. Ebből az alkalomból kö­zöljük Kadosa Pál Kossutb- dijas zeneszerző írását. A budapesti nemzetközi zongoraversenyeknek mindig kivételes rangot adott, hogy zsűrijében a legkiválóbb nem­zetközi szaktekintélyen kaptak helyet. Ezért különös megtisz­teltetés számomra, hogy — akárcsak öt évvel ezelőtt, is­mét elnöke 'ehetek egy olyan bíráló bizottságnak, melynek tagjai egytől-egyig kimagasló művészek, pedagógusok. Az idei budapesti zongora­versenyt joggal nevezhetjük az ifjúság vetélkedőjének, hi­szen részvevői között igen so­kan vannak, akik alig töltötték be húszadik életévüket. Ez azért is figyelemre méltó, mert a verseny feltételei ugyanakkor igen magas mes­terségbeli és művészi követel­ményeket szabnak: Bartók és Liszt mellett Bach, Beetho­ven, Chopin, s mai magyar szerzők egy-egy alkotását is a kötelező művek sorába iktat­tuk. így a Fürinek alkalma lesz a versenyzők általános felkészültségét megismerni, hiszen azoknak különböző stí­lusokban kell jártasságukat bebizonyítaniuk. Véleményem szerint a budapesti verseny­nek helyes „újítása”, hogy minden részvevő kétszer ját­szik, mielőtt véglegesen el­dőlne: kiesik-e, vagy tovább­jut a vetélkedőn. Fontos ez a bíráló bizottságnak, s lélekta­ni szempontból rendkívül fon­tos a fiatal versenyzők szá­mára, akik esetleges kezdeti indiszpozíciójukat leküzdve megmutathatják igazi képes­ségeiket. A zenei versenyeknek igen nagy jelentőségűit van a fia­tal művészek pályaindításá­ban. Hiszen itt fokozott figye­lem irányul rájuk, alkalmuk nyílik a nagy nyilvánosság előtti, esetleg feltűnést keltő bemutatkozásra. Világhírű előadók, mint David Ojsztrah, Rudolf Kerer, zenei versenye­ken hívták fel magukra a nemzetközi zenei világ figyel­mét. A versenyeken elért elő­kelő helyezés tehát igen fon­tos lehet a fiatal művészek pályakezdésében. A balsiker, a kiesés korántsem jelent ku­darcot, hiszen nagyjaink kö­zött jónéhányrói tudunk, s köztük elsőként épp Bartók Bélát említhetjük, akik nem értek el számottevő ered­ményt zenei versenyeken. Az ilyen nemzetközi vetélkedőn az idegrendszer sajátos beál­lítottsága, a pillanatnyi disz­pozíció, s így nem utolsósor­ban a szerencse is dönthet a helyezések dolgában. Az országos gyorsíró- és gépíró-versenybizottság októ­ber 15-ém, szombaton délután 2 órakor tartja meg Miskol­con, a Pálóczy utca 7. szám alatti Gépíró- és Gyorsíró Is­kolában a dolgozók őszi gyors­író- és gépíró versenyeit. Gyorsírásból 150-től három­száz szó tagig terjedő sebes­ségű diktátumok lesznek. Gépírásból a hagyományos 15 perces másolási versenyen kí­vül az idén először 10 perces hibátlansági versenyt is ren­deznek. A nevezéseket versenyfo­konként 2 példányban kell be­küldeni a versenyfelelős rí­mére: Miskolc, Palóczy a. 7. Nemzetközi versenyre készülnek a magyar fodrászok Szeptember 25-én és 26-án Tihanyban rendezik meg a nemzetközi fodrászversenyt, melyen a szocialista álla­mok legkiválóbb fodrászai vesznek részt. A magyar fodrászokat öttagú csapat képviseli. a vitát, mert az egyedi alka­lom érdekességén túlmenően, e filmankétokat az esztétikai nevelés egyik igen fontos té­nyezőjének kell tekintenünk. Sajnálattal kellett tapasztal­nunk, hogy az új évad első vetítése nem volt olyan ünne­pélyes jellegű, mint azt a so­rozatban a közönség már meg­szokhatta. A szürkeségen mit sem segített a hangosbemon­dó három mondatos sablonos szóvége. Hiányoztak a film alkotói. Sem a rendező, sem a főszereplők valamelyike nem volt jelen. Ez annál szerobe- 'tűnőbb, hiszen más alkalmak­kor még a gyártásvezetőt is itt üdvözölhetjük. E távolma­radásért nem a művelődési ház felelős, de a közönség­nek akkor is hiányoztak a vendégek. A filmet kővető vitát Kor­csai Kulcsár István, a Film­tudományi Intézet munkatár­sa vezette. Bizonyára jobb lett volna, ha az érdeklődő közönség esetleg a rendezővel, vagy a szereplőkkel beszélget­het, velük közölheti észrevé­teleit, s az elmondhatja egy- egy vitatott rendezői megoldás, szerep-felépítés indokait. A vitavezető bevezetésként, mi­után megvédte a magyar film­gyártást egy korábbi, általá- nosítóan elmarasztaló nézet el­len, beszélt a filmet gyártó 4. számú stúdió munkájáról, vá­zolta az újabb filmművészeti törekvések legfőbb vonásait, majd néhány szóval bemutatta a film távollévő alkotóit. Utá­na átadta a film boncolgatásá­nak lehetőségét a közönség­nek. A magyar filmek soron kí­vüli bemutatása Miskolcon már hagyománnyá vált. A Megyei Művelődési Házban pénteken, szeptember 23-án folytatódott az évekkel ezelőtt megkezdett sor. Az új évad első bemutatója Fejér Tamás alkotása, A férfi egészen más című új film volt. A vetítés után, ugyancsak a hagyomá­nyoknak megfelelően, ankétot rendeztek. örömmel üdvözöltük a so­rozat újrakezdését, őszinte ér­deklődéssel vártuk a filmet és Több mini 70000 ember hagyta el Spanyolországot Egy angol gazdasági folyó­irat adatai szerint 1965-ben 74 539 munkás emigrált Spa­nyolországból más európai or­szágokba. Ezenkívül mintegy 109 ezer ember utazott Fran­ciaországba, hogy a termésbe-, takarításnál munkához jusson. Bélyeggyűjtők sa rka ber 6-án 3 értékből álló mű­vészi kivitelű emléksorozatot adott ki Szigetvár ostroma idején, 1566-ban elhunyt Szu- lejmán szultán halálának 400. évfordulója emlékére. * Nagy érdeklődés kísérte a 39. magyar bélyegnapot. Szep­tember 16-án Kövesdi Béla, a posta vezérigazgatója nyitotta meg a budapesti bélyegkiállí- tást a MABÉOSZ összejövete- li helyiségeiben. A kiállítást szeptember 23-ig lehetett meg­tekinteni. Külön alkalmi bé­lyegzőt használtaik a kiállítás napján és emlékbélyegző kö­szöntötte szeptember 18-án a bélyegnapot is. A 10 forint A Miskolci Bélyeggyűjtő Kör — a megyei és városi kö­rökkel karöltve -V- a városi ta­nács vb tanácstermében 1966. december 3-tól 7-ig, Miskolc város felszabadítása évfordu­lójának emlékére bélyegkiál­lítást rendez. A kiállításon — a terv szerint — az alábbi anyagokat mutatják be: Ma­gyarország bélyegei a felsza­badulástól napjainkig, a gyar­mati sorból felszabadult or­szágok fejlődését ábrázoló bé­lyegek, a szocializmust építő országok felszabadult életét bemutató sorok, blokkok, a munkásmozgalom életét ábrá­zoló bélyegek, motívum gyűj­temények, FDC-kiadványok. A névértékű sornak és az ugyan­csak 10 forint névértékű blokknak nagy sikere van. A bélyegkiállítás megnyitásakor adták át az év legszebb bé­lyegek tervezőinek és kivitele­zőinél« a kitüntető oklevele­ket, és ekkor került sor több, más filatelista kitüntetés át­adására is. • A MABÉOSZ országos ve­zetősége. azt tűzte ki szervezé­si feladatul, hogy 1966. de­cember 31-ig 900 szakkörben 36 000 ifjúsági bélyeggyűjtő működjék. Reméljük, a fel­adat megvalósításában me­gyénk is hathatósan közremű­ködik. Varró Gyula Az asztdlfón, az iinnepelt- ■nek szánt szék üres. Pedig itt [van, akit megillet. Varró Gyu­la, talán egész lényéből fa­kadó szerénységgel a kis em- [bercsoportban, a szélen ül. ■Örökifjú mosollyal fogadja az ajándékokat, a jókivánságo­■ kat, de a mosolyt be-beárnyé- kolja a kis és a nagy kollek­tívából való kiválás gondola­ta, érzése. — 45 évet dolgoztam, s eb­ből huszonnyolcat a Diósgyő­ri Gépgyárban, — sznlzadoz- '.nak le ajkáról a szavak. ■ Nem mond többet. Minek? [A brigádvezető. Kosa Mihály ■és a többiek, Korompai Jó- [zsef. Tímár Sándor, Nyevol­■ szky Magdolna, Tószegi József előtt nyitott könyv az élete. .A régi világban talán vagy ■szenzációnak tartanák pálya- ’jutását. Ma természetesnek ■hat. Valaha a sajóhídvégi, két ;gyermekes cseléd asszony azt ás nagy dolognak tartotta, ■hogy fiából cipésztanonc. se- ’géd. iparos ember lehet. De •hát akkor ez a mesterség se adott elég munkalehetőséget, s így került az akkori Ujgyár- ba. A mostani üzemek he­lyén még békák kuruttyoltak Részt vett a környezet meg­változtatásában, hordta a föl­det, vasat pakolt. Aztán... A végeredmény az érdekes. 15 éven át dolgozott a DIGÉP igazgatási főosztályán, előbb előadóként, végül csoportveze­tőként. — Hosszú ideig beosztottam volt — suttogja a mellette ülőnek Tímár Sándor. — Az ö munkája mindig precíz volt, s minden a helyén volt. Egy­szer nagy bajban voltunk. Se­hol nem kaptunk néhány fon­tos alkatrészt. Reggel elindult Pestre, s estére már itt is volt vele. Férfiak között ugyan nem szokás, de össze-vissza csókoltam. És hadd áruljam el a megszerzés titkát... Vannak emberek, akiknek a halászat, másoknak, a szágul­dás. a sakkozás, az ultizás a szenvedélye. Neki a bélyeg- gyűjtés. Szinte hihetetlen am­bícióval agitált, szervezte * Kivágatta a fákat — 8 hónapot kapott Gábor János girincsi erdész a Keletbükki Állami Erdő- gazdaságnál dolgozott. Utasí­tást kapott, hogy a sajóhíd­végi erdőrészben egy hektár­nyi területet nyesessen fel. Ö önkényesen 4—5 hektárra tér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom