Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-25 / 227. szám

ftSZAKMAGTAKORSZÄÖ T Müteremlátogatás és meditáció J Néhány héttel ezelőtt zárult ♦a Képcsarnok Vállalat mis- ♦kolci Szőnyl István termében ^Ficzere László miskolci festő- jművész kamarakiállítása, ame- Jlyen az utolsó három év ♦ (érméséből válogatva 28 mű­ivet mutatott be. A kiállítás ♦meglehetősen szűkkörű volt. {Mint annakidején megjegyez­♦ tűk, a válogatós körét erő JJsen leszűkítette a képcsar­Barczy Fal raiza Hsgei-szakériöK prágai összp’övele'e VI ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ O 4 t A hegeli jogfilozófia volt tárgya a Hegel Társaság 1 nemzetközi kongresszusának, j amit szeptember elején tarlót- J tak meg a Csehszlovák Tudó-« mányos Akadémia Filozófiai J Intézetének rendezésében. i A nemzetközi filozófiai tár- J saság, amely munkásságát aj XIX. századi német gondol­kodó műveinek szenteli, tíz évvel ezelőtt alakult meg Nürnbergben, nyugatnémet értelmiségiek kezdeményezé­sére. Célja: közelebb hozni egymáshoz, a különféle filozó­fiai irányzatok képviselőit és marxistáknak, csakúgy, mint nem marxistáknak módot ad­ni a széles körű, nyílt eszme- I cserére. Vázlatkc-r..és közben. igen szűkszavú, tömör meg­fogalmazásban érzékeltetik a mondanivalót, alig néhány vonással, illetve folttal, de mégsem vázlatosan asszociál­ják a szemlélőben a témát. Ezt a sorozatot az év vé­gén megnyíló IX. Miskolci Országos Képzőművészeti Ki­állításra készítette. Ez lesz egyik beküldendő sorozata. A másikat már a Csabai kapui művésztelepen levő műter­mében nézegetjük: három darabból álló, nagyméretű festménysor. A téma: Dózsa György. Még nincs egészen készen. A műteremben a fa­lakon és katonás sorokba rak­tározva igen sok nagymé­retű festmény. Emitt egy ke­rékpáros férfi, egy másik ké­pen elgondolkodó parasztasz- szony. egy harmadikon jel­legzetes tihanyi udvar. Több csendélet; viszonylag termé- szethűbb és a non figurativ ábrázolásmódhoz közelítő egy­aránt. A miskolci Major utca hangulatos részlete tűnik elénk Ficzere László sajátos képi átfogalmazásában, mér­tani formákra bontottan. Üjabb festményén egy érdekes avasi facsoport erősen „átírt” képe. Emberek vetőgéppel, bá­nyászok pihenőben, favágó férfi, a mezei munka több­féle ábrázolása, akt-sorozat, a Gond című kép. amelynek tüzes hátteréből szürkén vá- 'ik ki két emberalak... dosszú ideig lehetne még so- •olni a képeket, a nagymére- ;ű táblákról szembeötlő té­mákat. de még csak egy so­rozatot említünk meg. Hat, jgyenként másfél méter szé­les képet sorakoztat Ficzere egymás mellé. Ez a Háború és béke sorozat, amelynek egyes darabjain a brutalitás, a kegyetlenség. a szenvedés, majd a mindezek elmúltával jelentkező boldog megbéké­lés, a közös munka első gyü­mölcse és végül a brigádot köszöntő szüret nyer ugyan­csak mértani formákat idé­ző színfoltokban érdekes megfogalmazást. A korábbi kiállítás kap­csán megjegyeztük, hogy Ficzere László pikturájának legjellegzetesebb darabjai « nagyméretű táblaképek, az embert ábrázoló alkotások hiányoztak. Nos, az itt lá­tottak részben magyaráza­tot adnak. Ficzere László a nagy méretek kedvelője, fes­tészetének ez egyik külső jel­lemzője A tárlaton hiányolt ember is inkább ezeken a nagy képeken tűnik fel. Ficzere szereti az embert; életének gondjait, örömeit akarja láttatni a képeken, s ha emberábrázolása, az em­bert mértani formákban való megjelenítése talán vi­tatható is, kifejezési útjának keresése mindenkor érdekes és értékes, figyelmet érdem­lő; robosztus emberalakjai a homo sapiens minden felett való valóságát érzékelteti. Külön figyelmet érdemel­nek Ficzere László színei. Megragadó a színkezelésc, ahogyan az eleven, égő színek és a tompa foltok kontraszt­jával operál. Bár festményei erősen vonalrajzósak, a szín és a folt rajtuk a domináló elem. Különösen érdekesei: ilyen szempontból is stilizált csendéletei. A műteremben. (Szabadot György felvételeid Több alkalommal emleget­tük Ficzere Lászl^ kifejezési formáit, a mértani formákra bontás gyakori alkalmazását. Müvei láttán sokan a kubiz­must emlegetik. Formailag esetleg adódhat alap az ösz- szevetésre, tartalmilag azon­ban nem. S alighanem ez a döntő. Ficzerénél a forma nem játék, nem a valóság tagadása, és sohasem ural­kodik el a tartalom a mon­danivaló felett, hanem éppen annak erőteljesebb kiemelé­sét szolgálja. Utcaképeknél, városrészleteknél pedig indo­kolt is. Egy-két csendéletnél jut el Ficzere László a teljes absztrakcióig. Ezeket a mü­veket azonban tudatosan a modern lakás díszítésére szánta, és élő színeikkel arra kiválóan alkalmasak is. És itt egy mind nagyobb gondot jelentő momentum: hol lehet falra akasztani a nagyméretű táblaképeket? Ez aligha kizárólag Ficzere Lász­ló gondja. A korszerű kismé­retű lakás eleve kizárja a nagy képek élvezetét, birtok­lását. Oda kisebb méretűek valók. Olyanok, mint amilye­neket Ficzere László kép­csarnoki tárlatán láttunk. A nagyméretűek tárlatokon, vagy esetleg ko:ületek na­gyobb helyiségeiben latha­tók. Mi lesz a sorsa Ficzere László képeinek? Vajon nem akkor válik-e teljes értékűvé egy műalkotás, ha az má­soknak is esztétikai élvezetet nyújt? Ficzere László grafi­kái, kisebb festményei sok otthont díszítenek, sokfelé eljutottak. Kár. hogy a mű­vészetére méginkább jellem­ző nag> méretű képek nehe­zebben válhatnak közkinccsc. Nézzük az új. imponáló méretű festmény-sorozatot, a Háború és béke hat darabját. 19ő7-ben Budapesten lesz önálló kiállítása. A nagykö­zönség ott találkozik majd e képekkel először. És utána? ... Benedek Miklós I i >noki jelleg, nem kaphattak [helyet a művész n„gyobl »méretű alkotásai és bizo­nyos fokig szűkítette a kört »a Képcsarnok Vállalat keres- [kedclmi jellege is. Azonban ►a tárlat így is híven tükröz- He a Ficzere László munkás­ságában tapasztalható válto­zást, különösen az utóbbi {évek munkájának legjellem- Fzőbb jegyeit. Aki korábban is {ismerte a művész tevékenysé­gét, annak feltűnhetett, hogy {az utóbbi években alkotott ►művei a korábbi természethű r ábrázolástól messze eltérő {módon, mértani formákra ♦ való bontás útján, éles vo- Jnalakkal határolt foltokkal óközelítik meg a témát ♦ A napokban felkerestük la­kkosán, illetve műtermében. A ♦falakat képek borítják. Ér- ♦defces dolog együttlátni »Ficzere László 10—12 év elótti ♦ képeit és legújabb műveit, ♦érdekes végigkísérni az utat, 30 honismereti megyénkben .ervezik, amelyet az egykori Pálos kolostor — a mai kol­légium — legszebb helyisé­gében rendeznek be. A szak­körök munkájának megismer­tetésére és népszerűsítésére a megyei tanács művelődésügyi osztálya elhatározta, hogy a jövő év elején megrendezi a megye első honismereti vetél­kedőjét. Ezen kérdés és fele­let formájában a szakköri ta­gok ismertetik lakhelyüknél: és környéküknek történelmi néprajzi értékeit, valamin! ipari és mezőgazdasági ha gyományait. A szülőföld történelmi pultjának, népművészeti ér­ékeinek és ipari emlékeinek negismerésére, valamint fel­kutatására megyénkben már nintegy 30 honismereti szak- cör működik. A lelkes fiata- .okból és sok helyen idősebb lolgozókból álló szakkörök a pedagógusok segítségével eredményes munkát végeznek, így — többek között — a borsodnádasdiak megírták szénbányájuk kialakulásának és fejlődésének történetét, a szerencsi fiatalok „kincses szekrényt” létesítettek, és ab­ba helyezték a gyűjtött anya­got: a község első bírói foko­sát, az ipari céh kelyhét, ai régi könyveket, faragványo- kat, a tardi szakkör kezde- [ményezésére pedig eredeti [matyószobát rendeztek be a »faluban. > » Rudabanyán a honismereti »szakkör tagjai az érc- és ás­ványbányászati múzeum gyűj­teményének gazdagítására tö­• rekednek. Ezért a környéken •kutatásokat folytatnak régi •bányászati tárgyak és emlékek Jután. Munkájuk igen sikeres jTelkibányán. a Csengő patak •völgyében középkorból fenn- •maradt érczúzó mozsarakra • Trizs község határában pedii •honfoglaláskor! olvasztóké Jmencére bukkantak. J A tokaji baráti kör a rég Jszőlőművelő eszközök begyüj •tésén kívül mozgalmat indí • tott, hogy a község történél • mi nevezetességű, műemlék 2épületeit márványtáblával je 2löljék meg. 2 Sátoraljaújhelyen a Kossut • Lajos Gimnázium tanárai * »•tanulói fogtak össze, s hely I történeti múzeum küutiicffi rajzát, kiböktem az asszír us.| isten titkát nekik. •) Természetes, hogy szemüket,, meresztgették és magukban «j nem sok sütnivalót tételeztek 2, bele a koponyámba. És csak • most jöttem igazibb zavarba. 2 — Hol volna? ... Egy ábrá- • zat? Hogy az orra volna • ott? ... Szakállas? ... Én , ugyan nem venném ki se­hogy ... Maga látja? ... — Hol látnám? ... Egy repe­dés. Azt látom, hogy tarka, mint a malter. Hümgettek, nézegették és sandítgattak egymásra, ahogy már nem akartam teljes fél- kegyelműségben maradni előt­tük és erőltettem a magya- rázgatást. Persze, hogy épp az ellenkezőjét értem el egyre kínosabban vele. Már egyet-kettőt vihogtak is, mikor tétován befelé in­dultam. És akkor, ahogy felnéztem a szemöldökfára, hát istenem!... Ha nagyké- pűsködnék, úgy mondanám,1 tő ’yleg eltűnt egyszerre elő­li m is az arc. Nos, igen, úgy, ahogy rémlátásból ocsúdunk magunkra, s ostobaságunkra. Vagy a mesék érzésével. Visz- • szapillantott a szegénylegény, hiába kötötté lelkére a jó öreg és abban a nyomban szétfoszolt a tündérkastély és csúf varangy lett újra a tün­dér. C gy van. Sohasem lát­tam többé viszont szakállas, rejtelmes barátomat, tanácsadómat a szemöl dökíában. És ha mégis erőltetem. hogy visszaidéz­zem bölcs vonásait és át­ható pillantását, akkor lcg- föllcbb az ácsmester, csika- róan jóindulatú képe vigyor­gott vissza rám, elsnvanyító- an, mint aki előtt kínosan éí bosszantóan és nevetségesei ostoba voltam. Vers, emlékirat, útleírás és történelmi mű, egyaránt szere­pel az elmúlt héten Miskolcra érkezett könyvek között. A verskötetek közül először is megemlítjük a diákkönyvtár kiadásában megjelent Eposzok című olcsó kötetet, amelyben a világirodalom leghíresebb eposzainak egyes részleteit gyűjtötték össze a tanulóifjú­ság számára. Persze, felnőttek­nek sem érdektelen olvas­mány! A másik kötet az Éne­kek éneke. Ebben a világiro­dalom legszebb szerelmes ver­seit találhatja az olvasó. Emlékirat Dumas emigrá­cióban írt műve, az Emlékeim, amely az 1802. és 1833. közötti időt öleli fel. A napóleoni kor, a Bourbon-restauráció, az 1830-as párizsi forradalom, va­lamint Lajos Fülöp polgárki­rályságának első évei eleve­nednek meg lapjain. Az em­lékirat és az útleírás határán helyezkedik el Gál Zsuzsa úti­naplója, a Feleség voltam New Yorkban, amely egy amerikai ösztöndíjas magyar orvos fe­leségének beszámolója tapasz­talatairól. Történelmi mű Kerekes La­tos alkotása, az Ausztria tör­ténete, 1918—1955. A Habsbur­gok bukásától az 1955-ös oszt­rák államszerződésig tárgyal­ja a könyv legközelebbi nyu­gati szomszédunk történelmét. A németül is olvasók figyel­mét felhívjuk egy szép album­sorozatra. Europäische Ferien­strasse a sorozat címe. Szép fényképekkel illusztrált köte­tekben olvashatunk útleíráso­kat Olaszhonról, Görögország­ról, Skandináviáról, Ausztria különböző részeiről, valamint a Duna völgyéről. Új könyvek a miskolci könyvesboltok ban U Ica amelyet a szinte naturális, természetű , ábrázolásmódtól csaknem a teljes absztrakció küszöbéig megjárt. Űj réz­metszetek nyomóducai sora­koznak egy asztalkán: Ficze­re legújabb grafikai munkái. Az öt lemezen ötféle művé­szet kap érdekes megjelení­tést: a tánc. a zene. a dal a kerámia és a képzőn,űvészel. Az erősen stilizált alakok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom