Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-22 / 224. szám

•WK8r«fc, 196R, szeptember J?» eSZAKMAOTAHORRI! A fi 3 tol trón áttolr... „Ott a helyem, a küzdők sorában... Egy kommunista asszony portréjához H Először néhány éve találkoztam vele Miskolcon, a (Nehézipari Mű­szaki Egyetemen. A marxista filozó­fia alapjaival, kö­zelebbről a termé­szettudományok filozófiai problé­máival ismerke­dő egyetemi okta­tók egy csoportjá­ban. Élénken érdeklődött pár­tunk világnézete és politikája iránt... Aztán tavaly, szeptemberben ta­lálkoztunk újra, ugyancsak Mis­kolcon, a megyei pártbizottság Mar­xizmus — Leniniz- mus Esti Egyetemén. G, mint az I/2-es osztály egyik hallgatója És nem is csak egyszerűen az egyik, hanem »Mindkét félévben kiváló hallgatója ... A harmadik találkozásra a minap került sor, véletlenül ismét a műszaki egyetemen, a vaskohászati tanszék izotóp­laboratóriumában, munkahe­lyén, ahol a Magyar Tudomá­nyos Akadémia kohászati munkaközösségében tudomá­nyos munkatársként dolgozik. Okleveles vegyész, főleg tu­dományos kutatómunkává! foglalkozik, de tanít is. Tizenegy éve. És tanul. Jelenleg is. Kandi­dátusi disszertációján dolgo­zik, jövőre szeretné beadni. Két év múlva — ha minden jól megy — a műszaki tudo­mányok kandidátusa lesz. Meg ekkorra végez a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemén is, amelynek most másodéves hallgatója. Munkahelyi vezetője, dr. Cimon Sándor, a műszaki tu­dományok doktora, tanszék- vezető egyetemi tanár a leg­nagyobb megelégedéssel nyi­latkozott munkájáról, szor­galmáról, lelkiismeretessé­géről, egyszerű, iszerény em­beri magatartásáról, amely tulajdonságai következtében *— mint mondotta — munka­társai szeretik, tisztelik. Ide kívánkozik Simon professzor doktori értekezésének elősza­vából is néhány sor: „E he­lyen mondok köszönetét a tanszék dolgozóinak az érte­kezés elkészítése közben nyúj­tott segítségükért. Mindenek­előtt hálás köszönet illeti kény külsejű, mégis oly szí­vós és nagy akaraterővel dol­gozó asszonyról — az „önkén­tes harci szövetség” egy fia­tal tagjáról — azt is tudni kell, hogy 1965 tavaszától a miskolci II. kerületi nőta­nács elnöke... — Mindehhez időre van szükség, szelektálni kell néha a tenni- és tanulnivalókat... A férjem megértő, ős is el­foglalt ember, a családban pe­dig sajátos munkamegosztást alakítottunk ki. Édesanyám főz, a gyerekek takarítanak és elvégzik az apróbb bevá­sárlásokat. A nagyobb bevá­sárlás a férjem gondja, a háztartási gépek javításáról is ő gondoskodik. Én mosok, vasalok. A gyerekek nevelése, az közös feladat. Természete­sen öröm is, mert mindhár­man jó tanulók ... — Szóval, ilyen a társadalmi és családi életem „mechanizmusa” — amelyben átmeneti zavart, időzavart, csak egy-egy rend­kívüli esemény okozhat... Cscpányi Lajos Átadták megyénk új felszíni víztisztító művét A Sajó völgye új víztermelő teleppel gazdagodott. Az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság beruházásával és irányításá­val Bánhorváti és Dédestapol- csány községek között — a Bán patak völgyében — mintegy 40 millió forintos költséggel felszíni víztisztító művet építettek. Az új léte­sítmény a megduzzasztott Bán patakból egyelőre 4—5 ezer köbméter vizet emel ki és tisztít meg különleges beren­dezéseivel. A fogyasztásra al­kalmas, kiváló minőségű víz elszállítására több mint 30 ki­lométer hosszú csővezetéket fektettek le és Vadna határá­ban úgynevezett átemelő te­lepet szereltek fel, ahonnan nyomásfokozó szivattyúkkal továbbítják a vizet Özdra és Kazincbarcikára. A füredi paradicsomkert Máté János, Balatonfüred egykori főkertésze 26 évvel ez­előtt létesítette magánkertészetét. Jelenleg mint nyugdíjas öt világrész számos országával tart cserekapcsolatot. Meg­látható a virággyűjteményében az évelő százszorszép, a japán liliom, a dél-afrikai rakétavirág. Gyümölcsfái szinte áganként másféle termést adnak. Több mint 100 fajta szőlőt és 48 féle őszibarackot termel. Máté János „paradi­csom-kertjét” minden nyáron sok látogató tekinti meg. Minden másfajta őszibarack terem. E gy érdekes összetéte­lű társaságban azt mondja a minap egy : hazalátogató „amerikás” ma- : gyár: : — Jó, jó, elismerem, hogy : vannak itthon szép dolgok. ; Üj bérházak, üzemek, isko- • Iák, óvodák, kedvezményes > juttatások, miegymás. No, : de azért nem megy még ■ minden jól. Magam is hal- : lottam néhány erős panaszt. : Hogy mennyit kell várni : egy-egy új autóra, milyen nehézkesen megy az ügy- : intézés. Vagy itt van a szál­loda, amelyben lakom. Ké­rem, az a kopottság és : szegénység, ami ott van ... Az abszurdum! Szóval ilyen dolgok is vannak. Az újsá- : gok meg mindig örvendez­nek. Ha az újságírók itt-ott találnak valami szépet, azt nyomban általánosítják. : Bezzeg nem általánosítanak, ha gondokat látnak! Sőt, 1 : meg se írják!... Nem vonom kétségbe, hogy akadnak olyanok, akik e sorokat olvasva gúnyosan elhúzzák a szájukat: no, Végre az újságnak is „beol­vasott” valaki! Azt sem kétlem azonban, hogy olvasóink általános véleménye nem ilyen. Me­rem állítani, hogy az orszá­gunkban élők zöme fur­csállja az említett kijelen­tést, hamisan csengőnek találja az érveléseket. Mert aki csak egy kicsit is is­meri társadalmunk célját, felépítését, nem érthet egyet azzal, hogy éppen a rosszat kellene nálunk általánosí­tani! Nem akarok most bonyo­lult filozófiai, vagy politi­kai, gazdasági vitába bo­csátkozni, hiszen „partne­rem” bizonyára nem is érte­né meg ezt — lévén úgy, hogy évtizedek óta távol él szülőhazájától. Hogy mégis szóvá teszem véle­ményét, ennek oka a követ­kező: magunk között is hal­lunk olyan hangokat, ame­lyekből valóban bosszantó egyedi esetek általánosítása csendül ki. Egész társadal- : munkra való általánosítása. I Az egyik üzem vezetője ' ragyogó villát építtetett, s a villához sok vállalati anyag „vándorolt”. És ha­mar szárnyrakaptak a meg­jegyzések: — Ezt csinálják nálunk a „fejesek”. Hiába, „fejétől bűzlik a hal!”... A hibák okát a vezetésben kell ke­resni. Közben a rosszindulatú ál­talánosítok teljesen megfe­ledkeztek róla, hogy ez a vezető sem kerülte el a fe- lelősségrevonást, a bünte­tést. Arról hallgatnak* hogy ennek a vezetőnek he­lyébe hamarosan más ke­rült, mégpedig a dolgozók közül való, ízig-vérig be­csületes ember, áfnilyenek általában a mai vezetők. Mégsem ennek megfelelően általánosítottak! Nemrég az egyik község­ben csúnya családi per­patvarról hallottam. Az apa elzavarta feleségét, megverte gyerekeit. — Ilyet tenni, amikor párt­tag! — suttogták a faluban. — Hát ez a kommunista er­kölcs? ... Az okot nem keresték, és azt sem nézték, hogy az il­letőnek ilyen ügyei miatt már napirendre került ki­zárása a pártból. Sorolhatnánk még a pél­dákat: renitenskedő fiata­lok alapján ítélik meg I egész Ifjúságunkat — fi­gyelmen kívül hagyva a KISZ értékes eredményeit, sikereit —, megtévedt em­berekről a szorgalmasan dolgozók seregét, apró- cseprő ügyekből nagy hord­erejű dolgokat. És nem az a baj, hogy a hazalátogató „amerikás” magyar általánosít így, ha­nem az, hogy közöttünk élők is beleesnek ebbe a tévedésbe. Van egy régi* bölcs közmondás: egyes em­berek a fától nem látják az erŐőt! Ügy is mondhatnánk ezt* hogy az erdőben csak a régi, odvas fákat látják, s nem veszik észre az* új hajtáso­kat, a sok zöld lombot, az összképet. Nem tagadjuk mi, hogy a mi „erdőnkben” is van­nak még korhadt, szuette, vagy életképtelen „növé­nyek”. De hát nem volt még időnk mindezt kiirta­ni, és erőnket is jobban le­köti az új életek teremtése, alkotása, ápolása. S ha e munkánk nyomán, e célun­kon dolgozva szépségek fakadnak, persze, hogy ör­vendezünk újságjainkban is. Ez az örvendezés azon­ban nem jelenti, hogy elfe­ledkezünk a rossz nyesegeté- séről, irtásáról! A rosszból azonban nem általánosítunk, mert ez logikátlan lenne, hi­szen nálunk nem a rossz­ból van több. Ezt minden itt élőnek, értelmes, tisztán látó és tiszta szívű ember­nek tudnia kell. És ők meg is magyarázzák a ke­vésbé tisztán látóknak: egye­di esetekből, szórványos ügyekből, nem tömeges gondokból ne általánosít­sunk! ,,, , Ruttkay) Hasznos tapasztalatcsere az edelényi járásban (Tudósítónktól J Az elmúlt napokban Bódva- szilason tapasztalatcserére gyűltek össze az Özdi, a Sá­toraljaújhelyi, az Encsi és az Edelényi járási Tanács titkár­ságának dolgozói. A jelenlevők elsőként a fcözségfejlesztésből született szép létesítményeket tekintet­ték meg, majd részt veitek a községi tanács ülésén. A ven­dégek a vitába is bekapcso­lódtak, és igen nagyra érté­kelték az edelényi járásban kialakult módszert, amellyel a községi tanácsok végrehajtó bizottságainak munkáját érté­kelik. Később a négy járás titkárságának dolgozói a Szel- ce-pusztán gyűltek össze, ahol az Edelényi járási Tanács ve­zetői a titkárság munkáját is­mertették. Részletesen szóltak a kialakult módszerekről, az eredményekről, a gondokról, a tennivalókról. Elmondták, hogy a járásban évenként 25 községi tanács végrehajtó bizottságának munkáját vizsgálják meg részletesen. A vizsgálat alap­ján a községi vezetőkkel kö­zösen készítenek előterjesz­tést, melyről a községi tanács I nak. tégrehajtó bizottságán ta­nácskoznak. A Járási tanács titkársága nagy gondot fordít a községpolitikai tervek vég­rehajtására is. Különösen so­kat foglalkozik a kongresz- szusi versennyel. Nem kielégítő még a hatá­rozatok rendszeres ellenőr­zése. Nehezíti a munkát a ha­vonként tartandó tanácsülés is. Általános vélemény, hogy kéthavonkénti ülés célszerűbb lenne. A négy járás titkárságának dolgozói között több kérdés­ben közös álláspont alakult ki. Elhatározták többek kö­zött, hogy a vb-üléseken ne­gyedévenként terjesztenek elő elnöki jelentéseket. A határo­zatok meghozatalánál körülte­kintőbben ügyelnek rá, hogy azok konkrétek legyenek. Szá­mukat mind a községi, mind a járási tanácsokon csökkentik. Sok szó esett a titkárság el­lenőrző szerepének fokozásáról is. A találkozó érdekesnek, hasznosnak bizonyult. A járá­sok megjelent képviselői jó módszereket, hasznos tapasz­talatokat adtak át egymás­Dr. Vodila Barna KISZ-fíatalok a kongresszusi versenyben Ma már számos nagyszerű eredménye van annak a ver­senymozgalomnak, amely a IX. pártkongresszus tiszteleté­re bontakozott ki a miskolci fiatalok között. Üzérnek, nagyvállalatok, bányák és gyárak büszkélkedhetnek az ifjúsági brigádok helytál­lásával, akik a felnőtt szak­munkásokkal együtt nap mint nap újabb sikereket érnek el a termelési feladatok teljesí­tésében. Kommunista szombatok az LKM-ben Miskolcon mintegy 450 if­júsági brigádban csaknem öt­ezer fiatal dolgozik. Közülük harmincnégy exportbrigád háromszázötven fiatal szak­munkása segíti és kíséri fi­gyelemmel a termékek minő­ségének javítását, az export­kötelezettségek pontos teljesí­tését. Amikor a SZOT és a KISZ Központi Bizottságának felhívása megjelent, város­szerte százak és százak csat­lakoztak a kongresszusi ver- senymozgalomhoz. A városi KISZ-bizottság összegezése szerint a versenyvállalások három pontban foglalhatók össze: o fiatalok példát mu­tatnak a termelésben, a kor­szerű technológiai folyama­tok alkalmazásában és a munkafegyelem megszilárdí­tásában; maradéktalanul tel­jesítik az 1966. évi tervekről rájuk háruló feladatokat; részt vesznek a kiemelt termé­kek gyártásában és javítják azok minőségét. Az egész város fiatalságát érintő mozgalomban a Lenin Kohászati Művek fiataljai kommunista . szombatokat szervezlek, amelyeken mint­egy ötezer társadalmi mun­kaórával segítik a gyárrész­legek és üzemek tervteljesí­tését. Részt vesznek az anyagelőkészítésben, az üze­mek takarításában, a műhe­lyek ablakainak tisztításá­ban, az öltöző- és a fürdő- helyiségek építésében. A DIGÉP KISZ-fiataljai sem maradnak el az LKM if­júmunkásai mögött. Vállalá­saik az exporttervek teljesíté­sét mozdítják elő. a szi­vattyú üzemben dolgozó Trencsényi-brigád például be­vezette az önmeózást. Minden darab exportra gyártott szi­vattyút felülvizsgálnak, s csak azt adják tovább, ame­lyért teljes felelősséget vál­lalnak. Ügy is mondhatnánk. hogy garantálják az általuk gyártott termékeket. A DI­GÉP „E” egységében dolgozó Tóth Pál ifjúsági brigádja az éves exportterv 103 száza­lékos teljesítését vállalta, és valamennyi ifjúsági brigád ígéretet tett, hogy az export­piac bővítése érdekében ha­táridő előtt elkészítik az új prototípusokat. A KISZ KB dicsérő levele Már hírt adtunk róla, hogy okos kezdeményezésükkel és szorgalmas munkájukkal a 3. sz. AKÖV KISZ-fiataljai az idén országos hírnévre tettek szert. 4500 társadalmi munka­óra ráfordításával három, egyenként 40 személyes, kise­lejtezett Ikarusz 30-as autó­buszt hoztak üzemképes álla­potba. amelyekkel hét bor­sodi községből szállítják majd a körzeti iskolákba a tanuló­kat. A három kijavított autó­busz ünnepélyes átadása már megtörtént, a kezdeményezés országos visszhangra talált, és más autóközlekedési vállala­tok fiataljai is tettek hasonló vállalásokat. Tudomásunk sze­rint húsz autóbusz készült el a miskolciak kezdeménye­zése nyomán. A KISZ Köz­ponti Bizottsága nagyra érté­kelte az okos kezdeményezést, és a napokban levélben kö­szönte meg a 3. sz. AKÜV KISZ-fiataljainak szorgalmas munkáját. A megdicsértek úgy válaszoltak, hogy a XVI-os Autójavító Vállalat fiataljaival összefogva most újabb két kiselejtezett autó­busz rendbehozását vállalták. A nagyszerű kezdeményezé­sek, a példák sora azonban még korántsem ért véget. A hejőcsabai Cement- és Mész- mű fiataljai az összdolgozók- kal együttesen tettek fel­ajánlást. Azt ígérték, hogy az építőipari igényt figyelembe véve 6000 tonna meszel, és 7000 tonna cementet gyárta­nak terven felül. A miskolci Pamutfonó 25 ifjúsági brigád­ja 24 tonna fonal legyártá­sát vállalta, s kezdeménye­zésük nyomán a Pamutfonó­ipari Vállalat valamennyi gyáregységénél fellendült a versenymozgalom. A vállalások értékelése még messze van, addig nagyon sok munkát kell elvégezni. Az eddigi eredmények azon­ban azt mulatják, hogy amit a miskolci KISZ-fiatalok vál­laltak, azt becsülettel teljesí­tik és a felnőtt dolgozókkal együtt sikerekben gazdag munkával köszöntik majd pártunk IX kongresszusát. O. ÜS He mindenbői általánosítsunk! Benkő Gyuláné okleveles vegyészt, a tanszék tudomá­nyos munkatársát a kísérle­tek, valamint az igen sok munkát igénylő számítások elvégzésében és a diagram­mok szerkesztésében nyúj­tott segítségért..Ez év ta­vaszán, 11 évi közös munka alapján, Simon elvtárs volt Benkőné egyik ajánlója a pártba... És Benkő Gyuláné 1966 márciusa óta tagja a Magyar Szocialista Munkás­pártnak. A 30 tagú alapszer­vezet taggyűlése egyhangú­lag döntött felvétele mel­lett ... — Fiatalabb éveimben na­gyon lekötött az oktató-kuta­tó munkához szükséges is­meretek megszerzése. Aztán tizenhárom évvel ezelőtt férj­hez mentem, jöttek a gyere­kek ... Három kislányom van ... Férjem a Miskolci Üveggyár főmérnöke, ő há­rom éve lépett be a pártba. Én tulajdonképpen a tudomá­nyos kutatómunkához, az ál­landó megismeréshez keres­tem a helyes világnézetet és módszert. A dialektikus és történelmi materializmusban, a párt világnézetében ta­láltam meg... A helyes tár­sadalomszemlélettel együtt... Az esti egyetemen folytatott tanulmányaim is, az elmúlt évek társadalmi tapasztalataim is megerősítettek elhatározá­somban: ott a/ helyem az új világért céltudatosan küz­dők sorában ... Ezért kértem a felvételemet — válaszolja, amikor az iránt érdeklődöm, miként találta meg az utat a párthoz? ... § hogy a kép teljesebb le-, gyen, erről a látszólag tőré-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom