Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-02 / 181. szám
Äedd, Í9S6. angnsztas 2. fiSZAKMAGTARORSZAr. 3 Pénteken értékelik az export-kiállítást Mint lapunkban már beszámoltunk róla, Made in Borsod címmel kiállítás nyílt a Szak- szervezetek Borsod megyei Tanácsának székházában. A kiállítás értékelésére pénteken, augusztus 5-én, délután 2 órai kezdettel kerül sor. A kiállító vállalatok, üzemek és az érdekelt külkereskedelmi szervek képviselői tanácskozáson összegezik megyénk exporttermékeivel kapcsolatos véleményüket, értékelik a kiállítás hasznosságát, eredményeit. Túlteljesítették első félévi tervüket a miskolci (onónők A Miskolci Pamutfonó dolgozói 101,3 százalékra teljesítették első félévi termelési tértjükét. Terven felül 29 tonna fonalat adtak a népgazdaságnak, amely 1 millió 170 ezer forint termelési értéknek felel meg. Ez 1965 első félévéhez viszonyítva 172 tonna többlet- termelést jelent, ami 8,5 százalékos emelkedést eredményezett. Ez a 6+2-es folyamatos üzemeltetés bevezetésének javára írható. A minőség tekintetében is javulást értek el, nőtt az I. oszt. fonalak részaránya; az első félévben 40 százalékot tett ki. A termelékenység a bázishoz viszonyítva 3,88 teázaJókkal emelkedett. Nem a kombájnok számával, hanem a teljesítményekkel van „baj“ — Még 18 ezer hold gabona aratatlan az encsi járásban — Nincs elegendő munkaerő a csépléshez Kél napos tanácsk ozás a KISZÖY székhazában öt megye KISZÖV szövetkezetpolitikai osztályának vezetői és társadalmi aktívái gyűlnek össze kedden és szerdán (augusztus 2-án és 3-án) Miskolcon, a KISZÖV-székházban. Kétnapos tanácskozásukon értékelik a kongresszusi munka- Verseny eddigi tapasztalatait, megvitatják a kultúrmunka eredményeit és további tennivalóit, tanácskoznak legfontosabb feladataikról. — Több kombájnra van-e szükség, vagy a területen napok óta dolgozó gépek munkáját kell jobban megszervezni? — Hány traktor dolgozzon éjszaka is, hogy időben előkészítsék a talajt az őszi vetéshez? Miért nem dolgozik még jónéhány cséplőgép, amikor ezer és ezer gabona-kereszt áll a tarlón, s az idő is sür- get? — Sikerül-e két hét alatt befejezni az aratási, ha az időjárás kedvező marad? Hétfőn — augusztus 1-én —, már a kora reggeli órákban e kérdéssel foglalkozott az encsi járás mezőgazdasági operatív bizottsága. Megyénk mind területileg, mind a tsz- ek számát tekintve legnagyobb járásában ugyanis nem kevesebb, mini 18 ezer hold- nvi kalászos vár még betakarításra. S ez, különösen ha figyelembe vesszük, hogy dombosabb, a eépek számára nehezebb területekről van szó, nem kis feladat! Növelni kell a napi teljesítményt? Igazságtalan vélemény, sőt, hiba lenne azt mondani, hogy a még jelentős betakarítatlan terület a termelőszövetkezeteit, a szakemberek rosszul szervezett munkájának következménye. Igaz, hogy július utolsó hetében előfordult, — bár nem Alsóvadászon és Ináncson, ahogy arról az elmúlt hét végén a megyei operatív bizottság ülésén szó esett, hanem más helyeken —, hogy egy-egy termelőszövetkezet nem fogadta az oda irányított kombájnokat. S az ilyen apró hibák is lassítják a munkát. Mégis, elsősorban nem az ilyen jellegű hibák okozzák az encsiek lassúbb ütemű aratási munkáját. Mindenekelőtt figyelembe kell venni, hogy az encsi járásban, rosszabb talajviszonyok, kedvezőtlenebb természeti adottságok mellett csaknem kétszerannyi kalászosterület betakarításával kell megbirkózni, mint a kövesdi és a csati járásban együttvéve. Az encsi járás közös gazdaságai eddig harmincezer holdnyi aratást tudtak le. Csaknem annyi ez, mint két déli járásunk együttes kalászos területe. S ez a különbség mindenként eltolja a munka befejezésének időpontját is. A jelenleg még 18 ezer holdnvi aratnivaló azonban joggal izgatja a tsz-ek, a járás vezetőit, a szakemberekéi. Be különösen az, hogy olyan közösségekben, mint a gönci, a szikszói, a tornyosnémeti, egy-egy helyen még több száz holdnyi búza vár betakarításra. S hogy Boldogkőváralján, Abaújváron, Tornyosnémetiben kihasználatlanul állnak a cséplőgépek, pedig csépelnivaló volna bőségesen. Érthető hát, hogy egyre inkább keresik a tervezettnél lassúbb munka okait. A hétfői tanácskozáson például arra a megállapításra jutottak a szakemberek, hogy összességében igen kicsi, gyenge a járás területén dolgozó kombájnok eddigi teljesítménye. Alig több, mint amennyit még le kell aratnia egy-egy gépnek ahhoz, hogy valóban befejeződjék az aratás. Pedig a közben más megyékből, más járásokból érkező 43 kombájn teljesítményével is számolnak! Azaz, több mint három hét alatt a gépek még csak a felét végezték el a rájuk váró feladatnak. Márpedig, ha továbbra is ilyen alacsony marad a napi teljesítmény, csak augusztus végére végezhetnének a legfontosabb nyári munkával. Ez viszont károsan befolyásolná, akadályozná a talaj előkészítését a következő évi terméshez! Néhány csáplőcsapat „kerestetik“! A szakemberek, az operatív bizottság véleménye szerint, ha szükség is van még néhány, idegenből érkező kombájn segítségére, elsősorban a már eddig is dolgozó gépek teljesítményét kell növelni. Ehhez pedig elsősorban a gépjavító állomások gyorsabb hibaelhárítására van szükség és arra, hogy a termelőszövetkezetek precízebben kiszolgálják a kombájnokat. Ahhoz viszont, hogy valamennyi cséplőgép már a hét folyamán munkához kezdjen, szívesen vennék az encsi járásban más járások tsz-einek segítségét. Tornyosnémetiben is, Boldogkőváralján is kevés a tsz-tagok száma hozzá, hogy elegendő cséplő-munkacsapatot állítsanak össze! A szakemberek körében egyöntetű az a vélemény is, hogy körülbelül 40—50 traktor két műszakos üzemeltetésére lenne szükség az elkövetkezendő napokban. A learatott területhez viszonyítva kevés a mélyszántott tarló. S még kevesebb, ha számolnak vele, hogy a kukorica érése ez évben is később következik be, mint általában. Ez azt jelenti, hogy jelentős részben búzát búza után kell vetni. Ehhez pedig különös gonddal kell előkészíteni a talajt. Időben szántani, el- tnunkálni, hogy jó magágyat készíthessenek az őszi vetésekhez. Barcsa Sándor Hatezer óra társadalmi munkát vállaltak a kohász-fiatalok A Lenin Kohászati Művek fiataljai nemcsak a gyáron belüli gondok, feladatok megoldásából veszik ki részüket A műszak letelte után „házon kívüli” munkára is vállalkoztak. A KISZ kezdeményezésére felajánlották, hogy a Borsodi Ércelökészítőmű építését. hatezer óta társadalmi munkával támogatják, hogy a pártkongresszus tiszteletére ők is tevékenyen hozzájáruljanak az ország egyik legnagyobb kohászati beruházásának megvalósításához. A vállalás teljesítését már megkezdték. Délutánonként általában harminc—negyven fiatal jelenik meg az épülő új üzemnél „szolgálattételre.” A fiatalok a különböző munkahelyek takarításánál, tereprendezésnél, földmunkáknál, általában olyan helyeken dolgoznak, ahol a nyári szabadságok, vagy egyéb okok miatt kevés az ember. Néhány hét alatt a vállalás negyed részét, mintegy 1500 órát már ledolgoztak. Szeptemberig a hátralevő részt is teljesítik, jelentősen segítve ezzel is a különböző munkaszakaszok tervszerű megvalósítását. *5 Szép eredményi szoros helyezések várhatók Húsz év a nép szolgálatában Tavasszal, amikor a kapások területét szétmérték és kiosztották családi művelésre, a borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezet pártszervezetének tagjai, a brigádve- zetők és vezetőségi tagok igen aktív közreműködésével azonnal szervezni kezdték a kongresszusi munkaversenyt. Persze töprengtek, vitatkoztak is, hogyan lehetne úgy szervezni a versenyt, hogy a dolgozó családtagok is érdekelve legyenek. Agnzn főnként! verseny Végül megszületett az az elhatározás, hogy az elért terméshozamok szerint értékelik a versenyt. Mégpedig növényenként. És nem is csak a győztest jutalmazzák meg, hanem a tíz legjobb eredményt elérő családot is. Egyszerű ez. Az egyes családok által megművelt területen kiszámítják az egy holdra jutó terméshozamot és sorrendben az a tíz család érdemel jutalmat, amelyik a legmagasabb átlagokat takarítja be. Nagyon érdekesen oldották meg a verseny legjobbjainak jutalmazását is. Növényenként a tíz legjobb termelőt tíz százalék! munkaegység-jóváírással jutalmazzák. A besegítő családtagok munkájáért jóváírt munkaegység természetesen minden esetben beszámolandó. Ügy nevezett ágazatonkénti versenyt és jutalmazást szerveztek a termelőszövetkezet egész területén. Persze, a létszám nem mindenütt olyan nagy, mint a növénytermesztésben, a többi termelési ágazatban a családtagok is alig- alig tudnak besegíteni. Éppen ezért a többi ágazatban nem tíz, hanem csak három embert jutalmaznak. Például: a kongresszusi versenyben legjobban dolgozó három traktorost. Az állattenyésztésben ágazatonként szintén a legjobb három-három szövetkezeti tag kap jutalmat. Ugyancsak a teljesített munkaegység plusz tíz százalékának jóváírásával. Ez persze azt is jelzi, hogy a borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezetben értéke és tekintélye van a munkaegységnek, hiszen a jelek szerint tíz munkaegység jóváírása is négy-ötszáz forint jutalmat jelent. A növénytermesztők versenyének kézzelfogható eredménye még nincs, hiszen csak a nyár közepén járunk, a kapások termése továbbra is izgalmas reménység. De milyen izgalmas reménység! A kapások Borsodszirák és Ziliz határában is remekelnek, azaz: igen jó termést ígérnek. Ebben persze része volt és van az idei kedvező időjárásnak is, de éppen ilyenkor lehet igazán kihasználni a lehetőségeket. Kedvező időjárás esetén a gondos, pontos, gyors növényápolás csak fokozza a növények fejlődését, növeli a reményeket, és természetesen a várható terméshozamokat. Nem lehet még mérni, de egy dolog máris bizonyos: a növénytermesztők versenyében igen szép eredmények és szoros helyezések várhatók. Az egész határt gondosan megművelték, s már nincs is más munka hátra, csak a betakarítás. Az állattenyésztők remekeinek Izgalmas, közmegelégedést kiváltó, minden elismerésre méltó viszont az állattenyésztés eredménye. Ez ugyanis havonta értékelhető, s az eredmények máris kézzelfoghatóak, forintban kifejezhetőek, mégpedig nem is kevés forintban. Tavasszal a vezetőség és a pártvezetőség ismertette az állattenyésztési tervet. Mindent összefoglalva 3 300 000 forint termelési értékben határozták meg az állattenyésztők feladatát. S erre jött a kongresszusi felajánlás. a konkrét vállalás. Az állattenyésztők kimondták: kerek ünnepélyesség lopakodik a Szobába. Munkatársak, barátok ülnek bgyan az asztalnál, akik évek hosszú során dolgoztak, küzdöttek egymás mellett, most hlégis kissé megilletődötten tekinlenek az ő®z hajú ember- le, és elfoqódottan hallgatják dr. Koleszár István alezredes- bek. a Borsod megyéi Rendőrfőkapitányság vezetőjének szavait. Egy ember búcsúzik. Az ősz hajú rendőr, Veres Lajos alezredes 1945-től teljesített szolgálatot. Becsülettel, Szerénységgel, megbízhatósággal — hallik a beszédben. De csak éppen utalva ezekre az ismérvekre, csak éppen megemlítve létüket. Hiszen minden szónál, a dicséretek, a jutalmak. a kitüntetések felsorolásánál többet mond egy rövid bejelentés: Veres Lajos alezredes nyugdíjaztatása után is viselheti az egyenruhát. Tömör mondat. Súlvos. Mennyi mindent tartalmaz, mennyi mindent mond el egv emberről, aki most néhány barátjától, munkatársától körülvéve Ql az asztalnál! Ilyen mondat titán természetesen, magától értetődőnek hat a kapitányság Vezetőjének kérése: bár Veres elvtárs nyugdíjba megy, ahol módjában áll. segítse topábbra is a rendői-ség munkáját És ugyanilyen természetes, magától értetődő az ősz hajú rendőr néhány mondatos válasza: hivatásomul választottam a rendőrséget, igyekeztem mindig pontosan ellátni feladatomat, továbbra is szeretnék hasznosan tevékenykedni. Poharak emelkednek a búcsúzó egészségére. Egy ember j húsz évi, példamutató munka, után nyugalomba vonul, el- * köszön* évre vállalt mennyiségnek. Vas- és színesfém gyűjtéssel is csaknem kétmillió forinttal javították a vállalat gazdasági eredményét. Célszerű munkaszervezéssel, körültekintő intézkedésekkel — a felajánlott hatezer helyett — már eddig 6700-zal kevesebb túlórát használtak feL Az ebből származó megtakarítást ösztönző célokra. alapbér javításra használhatják majd fel. A most összesített versenyeredmények mérlege 15,5 millió forint megtakarítást mutat. Vagyis már csak kétmillió forint hiányzik csupán az egész évi vállalás telj esi' : .séhez. Az év eddigi eredményeit s a még előforduló fogyatékosságok megszüntetésének módjait az üzemi demokrácia különböző fórumain, műszaki konferenciákon, termelési tanácskozásokon részleteiben is hamarosan megvitatják s az eredeti felajánlásokat a szükségnek, adottságoknak meg- íekdóen módosítják« ► Az Északmagyarországi (Áramszolgáltató Vállalat doi► gozói, akik Borsod, Heves. ► Nógrád megyék és még más | megyerészek villamosenergia ► ellátásáról gondoskodnak, a « pártkongresszus tiszteletére — ► egyebek között — a takarékos ? gazdálkodás fokozására, a ter► meLékenység növelésére, a fo- ^gvasztók üzembiztosabb, inga- ►dozásmentesebb áramellátá- ►sára tettek felajánlást. A ve- [zetók és fizikai dolgozók jól ► összehangolt munkája, a szé- ,les körben kibontakozott verseny lendület az év eddigi részében várakozáson felüli ► eredményeket hozott. Az ► egyenletesebb áramellátás biztosítására például harminc ► transzformátor állomás felszerelését vállalták az év vé► géig. Már mostanáig huszonöttel készültek eL Import ► anyag megtakarítása végett 800 «köbméter használt, de a célinak még megfelelő fenyőosz- hopot építettek be a hálózatiszereléseknél. Ez a mennyiség ►mmtegy kétharmada az egt&z négy millió forint értéket akarnak termelni, azaz: hétszázezer forintot terven felül, a IX. kongresszus tiszteletére. Az esztendőből hét hónap mar eltelt. Az álattenyésztésl brigád vezetője, Kaczvinszki Kálmán. Kérdeztem tőle: hogyan állnak a négymillióval? Mosolygott, és így válaszolt: — Kérdezze meg az elnöktől, vagy a főkönyvelőtől. Ök fillérre és dekára pontos számokat tudnak. A főkönyvelő, Németh Pál Fiatal ember, ö is mosolygott, és elővette a kimutatásokat. — Állattenyésztésünk remekel — válaszolta. — Júniusban, például, a hízómarháknál máf majdnem 41 kiló volt a havi súlygyarapodás. Borjúknál több mint harminc kiló. Tejből kerek százezer forint a havi bevételünk. Ehhez azonban tudni két! azt is, hogy 120 tehenet fejnek és 110 borjút nevelnek. Itatásosán. Havi százezer forint értékű tejet értékesítenek. Még érdekesebb ez az adat. ha ősz- szehasonlítjuk a tavalyiakkal. Az elmúlt évben ugyanis mind-, össze húszezer forintot hozott havonta a tej, egész évben is csak 280 000 forintot! Példázat Az 1966. évi terv 267 darab szarvasmarha meghizlalását írta elő az állattenyésztőknek. Ezzel kapcsolatban tették a legmerészebb kongresszusi felajánlást. Kereken százzal több szarvasmarhát hizlalnak meg, mint amennyit a terv előír. És a mennyiségen kívül igényesen fokozták a minőséget is. Kaczvinszki Kálmán brigádvezető mondotta, hogy van olyan istállójuk, amelyben csak exportképes hízómarha áll. Ezzel kapcsolatban Ráki Ferenc elnök elmondott egy kis történetet is. Az eset nagyon tanulságos, példázza, hogy a borsodsziráki Bari ók Béla Termelőszövetkezetben az új gazdálkodási és gazdaságirányítási elvek kezdenek gyakorlattá válni. Kimentek a szövetkezetbe az olasz kereskedők. Hízómarhát akartak vásárolni. Tetszett is az áru, de alkudoztak. Nem akarták megfizetni az extrémért járó árat. Mire az elnök gyorsan összehívta az állattenyésztőket, röviden konzultált velük, és határozott. — Uraim, köszönjük szépen az érdeklődést, de úgy látszik, nem értjük egymást. Üzletemberek közt ilyen is előfordul. Legyen máskor is szerencsénk — mondta az olaszoknak. Az embereknek pedig ezt mondta: — Egy hónappal tovább hizlaljuk az állatokat, akkor megfelelnek svájci exportra és a svájciak egy forinttal többet fizetnek kilónként. így is történt. Egy hónap múltán megvették az állatokat a svájci kereskedők. A termelőszövetkezet pedig kereken 60 000 forintot nyert az üzleten. Erre mondják Bor- sodszirákon. hogy az új gazdaságirányítás szellemében jártak el. És nem is rosszul. A verseny értékelésére majd csak az esztendő végén, a IX. kongresszus után kerül sor a borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezetben. Egy azonban máris bizonyos: lesz mit értékelni! Szendrei József 15 millió forintot takarítottak meg a kongresszusi versenyben az ÉHÁSZ dolgozói
