Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-03 / 182. szám

1968. angnszías X ESZAKMAGTARORSEAG 3 Mediterrán nyár Szédítő szépséggel, bőséges buzgósággal kerek száz percig megállás nélkül zúdult az eső a földre. A határból mindenki hazamenekült — már aki ki­ment. Mert előző éjjel is esett. Del volt éppen. A mezőke­resztesi Aranykalász Termelő­szövetkezet irodájában ültünk. Kint egészen b eső tétedéit, mert a fellegek megfeketed­ve terültek el a háztetők fö­lött Két szék — Megint nem lesz lucerna- tnag. Pedig milyen szépein mu­tatkozott — szólalt meg csön­desen Tóth Albert főagronó- trms és bánatosam nézte a szin­te bibliába illő vízözönt. — És az aratás? —kérdezte iealakü — Az se megy; Pedig csak bét nap kellene még Mondjuk két és fék És befejeznénk^ Tíz kombájn dolgozott a me- teokeresztesi határban. Renge­teget arattak júliusban. Majd­nem kétezer holdat. A búza közül... 1650 holdnvi volt. S micsoda termést adott! 17 mázsa a hol­danként! átlag. — Nem hiszem, hogy a ke­resztesi határ valaha is ter­mett ennyit! Az eső közben erősödött, mintha kifogyhatatlan volna B fellegek vízhozama. Valaki azt mondta; trópusi eső. Ilyen esőktől árad meg és önt ki a Nílus Afrikában. Egy másik ember meg azt mondta: Me­diterrán nyarunk van! Kedvező nyár — és szorgalom Láttam a határt is. Nemcsak e búza ad páratlan termést, feanem a többi növény is. Óriási a kukorica. A cukorrépa ís rekordot ígér. Mert nem­csak a nyár kedvezett, hanem B szorgalom fcs. Az emberekről bt úgy beszélt a főagronómus, hogy nincs párja a szorgal­mú knafc Pintér Ferenc főkönyvelő éppen az első félévi bevétele­ket összegezte, nagy gonddal. Tőle tudtam meg, hogy a szö­vetkezet ez évre 31 388 000 Ft bevételt tervezett. És 50 fo­rintot. munkaegységemként, amelyből 18 forintot minden hónap elején rendszeresen ki­fizetnek — előlegként. A fő­könyvelő mondotta: — Tavaly 6284 forint halmozott termelé­si érték jutott egy hold terü­letre. Az idén sokkal több lesz. A jelek szerint csupán bevételből 7000 forint jut majd egy hold közös szántóra. Ez azt jelenti, hogy a tiszta jövede­lem is több lesz a tervezettnél. — Mit csinálnak a terven felüli bevétellel, kiosztják? — kérdeztem a főkönyvelőtől. •— A tagság úgy határozott, hogy ne osszuk ki. ötven fo­rintra terveztük a munkaegy­ség értékét, azt ki is fizetjük. De a terven felüli összeget tar­talékoljuk. Egyébként is: egy­millió forintot eleve tartalékba terveztünk. Az viszont nem ért. ha több lesz. A gazdálko­dás új elvei arra intenek, hogy minél több pénzt tartalékol­junk. Több bevételük lehetne Az állattenyésztés legna­gyobb bevételét a baromfifarm edja. Csaknem hatmillió fo­rint bevételt várnak csupán baromfiból. Ez most a sláger, ti legizgalmasabb üzemág. Var­ga Sándor állattenyésztő agro- riómus azonban kesereg, elége­detlen az eredményekkel. ■— Még több lehetne a bevé­telünk, s főleg: még több a tiszta hasznunk — mondotta. *— Sajnos, beleszóltak a kár­tyánkba. Magyarázta részletesebben is. Előbb a baromfitenyésztés­sel kapcsolatos adatokat sorol­ta. A szikszói keltető állomás­ról hozott csirke nem jó. Több mint 14 százaléka elhull és 440 deka takarmány kell egy kiló baromfi előállításához. Az olaszliszkai csirke jobb. Az el­hullás nem egészein hat száza­lék és 336 deka takarmány kellett egy kiló élősúly előállí­tásához. Legutóbb a mezőkö­vesdi keltető-állomásról hoztak 20 000 darab csibét, s ez még jobbnak mutatkozik. Húsz nap alatt az elhullás alig több mint két százalék és a ta- karmán yértékesí tés is kedve­zően alakuL — Az első kérdésem ez: mi­ért vannak ilyen nagy különb­ségek? — mondta Varga Sán­dor. — Véilemónyem szerint ez nem véletlen, ennek alapvető okad vannak. Ezután újabb adatszolgálta­tás következett. A Bábolnai Állami Gazdaság a Dunántúlon kiváló baramfifajtát tenyészt. Az úgynevezett Lohman-faj- tát. E fajta kiváló tulajdonsá­gai Európa-szerte isimertek. Mindössze 280 deka takarmány szükséges egy kiló hús előál­lításához, s ez a baromfifajta nyolc hét alatt eléri a 130— 140 deka élősúlyt. Szívós fajta, az elhullási százalék minimá­lis. A mezőkeresztesi Arany­kalász még az elmúlt év őszén megegyezett a Bábolnai Álla­mi Gazdasággal, hogy 60 000 darab Lohman-fajfca naposcsi­bét vásárol Bábolnáról. A szer­ződést is megfogalmazták. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya azonban nem engedé­lyezte a bábolnai csirke beho­zatalát. Mégpedig azzal az in­dokkal és ígérettel mondatta fel az üzletkötést, hogy gödöl­lői 456-os fajtát kap a terme­lőszövetkezet, amely majdnem olyan jó, mint a bábolnai Lehman. Gödöllői csirkét azon­ban máig sem kaptak! Varga Sándor állattenyésztő agronó- mus második kérdése így hangzott: — Miért állította le a me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tálya a bábolnai csirke meg­vásárlását, ha nem tudta biz­tosítani az ígért gödöllői csir­két? Az ilyenféle beavatkozás, véleményem szerint, nem egyeztethető össze a gazdaság- irányítás új elveivel. Varga Sándor kérdéseit jo­gosnak vélem: nemcsak a ter­melőszövetkezet járt rosszul, hanem a népgazdaság is. A mediterrán nyár gazdag termést adott Mezőkereszte­sen. Úgy mondják; a terme­lőszövetkezet történetének leg­eredményesebb esztendejét élik. De szeretnének még job­ban, még eredményesebben, s nem utolsósorban: még önál­lóbban gazdálkodni. Ez a ter­melőszövetkezet érett az ön­álló gazdálkodásra; Szcndrel József Magaslati üdülők épülnek Sátoraljaújhelyen és környékén Sátoraljaújhely a harmadik ötéves terv időszakában kor­szerű magaslati üdülőkkel gaz­dagodik. Az új hegyvidéki nyaralókat a városi tanács kezdeményezésére festői szép­ségű környezetben építteti fel a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa. így például a vá­ros feletti mintegy 300 méter magasságban levő Májuskút­völgyi fenyveserdőben 500 ágyas gyermeküdülőt rendez­nek be. Ennek biztosítására a Popelyás tisztáson 8, egyen­ként 64 személy befogadásá­ra alkalmas pavilont létesí­tenek, amelyekben hálószobá­kat és társalgókat alakítanak ki. A pavilonokat fedett fo­lyosókkal kötik össze és a tisztáson helyezik el a magas­lati üdülő központi épületét, ahol korszerű konyha, étte­rem, fürdő, könyvtár, tv- szoba, játékhelyiségek és or­vosi rendelő áll majd a gyer­mekek rendelkezésére. Az új üdülő építésének elő­készítését máris megkezdték. A sátoraljaújhelyi Vasipari K sz dolgozói a jövő év szep­temberéig elkészítik a pavi­lonok vasszerkezeti vázát, a városi tanács pedig a tavaszi hónapokig felvezeti a vizet a Popelyás tisztásra. Ezt a mun­kát társadalmi összefogással is segítik. A másik magaslati üdülő a zempléni hegyek vadregényes táján, Kőkapun épül fel. Az erdei tisztáson 4—5 ágyas ví- kendházakat és központi épü­letet rendeznek be. Ebben alakítják ki a konyhát, az ét­termet, a klubszobákat és a játéktermeket. Az üdülő strandoló medencét is kap, amelyet a Kemence-patak kris­tálytiszta forrásvizével tölte­nek fel. Az 500 személyes csa­ládi üdülőt kisvasút köti össze a várossal, így megkö­zelítése igen kényelmes lesz. Az eddigi tervek szerint a gyermeküdülőt 1968-ban, a kőkapui nyaralót pedig a harmadik ötéves terv végén adják át rendeltetésének. A $si4 IJ a ííj h e 1 w i e k g»él«M4 imiisBinak A Sátoraljaújhelyben levő üzemek, szolgáltató egységek és kisipari termelőszövetkeze­tek elhatározták, hogy mintegy 20 millió forint értékű többlet- termeléssel köszöntik az MSZMP IX. kongresszusát. A Fémlemeaipari Művek 2 mil­lió forint értékű felajánlást je­lentett be úgy, hogy két és fél százalékkal csökkenti a terme­lési önköltséget; a Hegyaljai Ruházati KIsz megajánlása 4 millió, a MÁV Pályafenntartá­sé 3 millió 300 ezer, a Do­hánygyáré pedig 4 millió fo­rint volt — hogy csak a leg­kiemelkedőbb vállalásokat em­lítsük. Az idő haladtával egyre kö­zelebb jutunk a kongresszus­hoz, s mind jobban áttekint­hetőek a lelkesedés fakasztot­ta tettek. Vajon sikerül-e? Nem hagyott-e alább a buzgalom? ÁUja-e szavát mindenki? — E gondolatoktól ösztönözve in­dultunk a Sátoraljaújhelyi vá­rosi Pártbizottsághoz, tájéko­zódás végett. — Általánosságban mi­lyen tapasztalatokat nyújt az eddig eltelt idő? Bujdos János, a pártbizott­ság munkatársa a következő­ket mondotta: — Tömören így válaszolha­tok a kérdésre: Általában, a részidőnek megfelelően min­denki teljesítette, illetve túl­teljesítette adott szavát Egé­szen kimagasló tettekről is be­számolhatunk. A Fémlemez- ipari Művek például magasan túlszárnyalta két és fél száza­lékos önköltség-csökkentési ígéretét, ami két és félmillió forint megtakarítást jelent A Hegyalja Ruházati Ktsz a ter­vezett másfélmillió forintos nyereség helyett hárommillió többlettel zárta az első félévet Nem hiszem, hogy felelőtlenül jelentem ki, ha arra következ­tetünk, hogy a kongresszusig túlszárnyaljuk a kezdetben 1 vállalt húszmillió forint több­letteljesítményt. — Vannak-e kiemelkedő egyéni eredmények? — Természetesen. De inkább a kollektívák érdemeiről be­széljünk. Mindegyik eredmény a kisebb és nagyobb közössé­gek megfontoltságára utal. Határozottságra, politikai érett­ségre, céltudatosságra és a népgazdaság tőlük telhető erő­sítésének szándékára mutat­nak a törekvések. Ezek a kö­rülmények magyarázzák és igazolják, hogy e nemes mun­kaverseny mentes mindenfele mechanizmustól. Azzal a szán­dékkal kezdték a versenyt, hogy amit vállalnak — telje­sítik. Azok a kisebb, szolgál­tató egységek, amelyek gya­korlatból tudták, hogy nincs módjuk többet nyújtani annál, amit nyújthatnak, nem is vál­lalkoztak fölösleges Ígéretre. A realitás csak szépítgetés nél­kül igazi valóság., j — És most hadd kér­dezzük a szokásos mó­don: miként tartják ét>- ren a versenyszellemet? — Az üzemeken belül a pártcsoportok a verseny lendí­tő erői. Taggyűléseken, terme­lési tanácskozásokon, szakszer­vezeti gyűléseken beszélik meg tapasztalataikat. részletesen értékelik tetteiket, számba ve­szik jó és rossz észrevételei­ket. Mindezekről nagyon sokat beszélhetnénk. Most azonban egyedül az egyik legfőbb ta­nulságra hivatkozom. A kong­resszusi munkaverseny rend­kívüli módon fejleszti az ösz- szetartó, emberek és emberek viszonyát ápoló erőt, ami fő­leg a brigádok egyöntetűségé­ben, akarati és cselekvési egy­ségében jut kifejezésre. A vá­rosban 95 brigád versenyez — közülük mintegy hatvan már nem először — a szocialista címért. Nemcsak mint munkás- kollektívák tettek szert nagy tekintélyre, hanem legalább ennyire megnőtt a brigádokat övező erkölcsi tisztelet is. Ma­napság nincs a városban olyan poli ti kai-társadalmi, vagy kul­turális megmozdulás, amely­be be ne vonnák a szocialista címért fáradozó brigádok kép­viselőit.. Szavuk és tekintélyük van azoknak, akik példásan élnek es dolgoznak. — Említette, hogy a ver­seny lendítő erői a párt- csoportok. A társadalmi és tömegszervezetek fel- zárkóznak-e hozzájuk? — Nem szeretném megsérte­ni a szakszervezeti bizottságo­kat, de az őszinteség kedvéért meg kell jegyeznem: néme­lyik bizottság szervező munká­ját hiányosnak véljük. Talán abból keletkezik ez a negatí­vum, hogy a szakszervezeti bizottságok egyike-másika fő­leg érdekképviseleti szervnek gondolja magát, s kevesebbet kezdeményez, mint várhat­nánk tőlük. Dicséretesen dol­gozik a dohánygyári bizott­ság, és az utóbbi időben buz­góbb a Lemezipari Művek szakszervezeti bizottságának igyekezete is. A KISZ tevé­kenységéről annyit mondha­tok, hogy ez ideig belső szer­vezéssel volt inkább elfoglal­va. Reméljük, ez az állapot rövidesen véget ér. Jó az ifjú­sági szervezet munkája a Fém­lemezipari Műveknél, a Hegy­alja Ruházati Ktsz-nél. s a Finommechanikai és a Faipari Ktsz-néL — Az eddigi eredmények is­meretében — fejezte be nyilat­kozatát és rövid tájékoztató­ját Bujdos János, a Sátoralja­újhelyi városi Pártbizottság munkatársa — megállapíthat­juk, hogy városunk dolgozói példásan teljesítik adott szavu­kat, nemes igyekezettel, poli­tikailag és gazdaságilag egy­aránt dicséretes munkával kö­szöntik a párt közelgő kong­resszusát. örvendetes, hogy a kezdeti fellángolás nem ha­gyott alább, sőt mind. jobban terebélyesedik a versenyszel­lem, növekszik a tettek ma már számokban és politikai értékben egyformán mérlegel­hető eredménye; (csala) Brigádhagyományok nélkül, mégis eredményesen Ez é? februárjának végén alakult a brigád, azon a napon, amikor a magyar és a nemzetközi munkásmoz­galom kimagasló alakja, Kun Béla elvtárs születésnapjára emlékeztünk. Róla nevezték el a brigádot is a BVK mono­mer üzemében a fiatalok. Ti­zenegyen vannak, lelkesek, tettrekészek valamennyien. Mi sem igazolja ezt jobban, mint az a sodró lendület, Vj agronómus lakás Ondón I . fr. Üj agronómus lakás ™pü!t Ondón. A mulatós, kétszobás lakáson a tokaji Ktsz dolgozói az utolsó simításoknál tartanak. amellyel a párt IX. kongresz- szusára készülnek. Még nincs mögöttük hagyo­mány, nem rendelkeznek gaz­dag tapasztalatokkal, de máris nagy becsületük van az üzemben. Bármilyen feladat­ról legyen is szó, mindig szá­mítanak rájuk. Nemrégiben az V-ös reaktornál jeleskedtek. S nem is akárhogyan. A ka­talizátorok cseréjét bízták rá­juk. A katalizátor fontos tar­tozéka a vinilklorid gyártá­sának, ami a pvc alapja. E fontos berendezés megfelelő hőmérsékletet biztosít a só­savból és az acetilénből ke­letkező vinilklorid előállításá­hoz. Egy idő után e katalizáto­rok elhasználódnak, a csere nagy körültekintést, hozzáér­tést és nem kevesebb felelős­séget is jelent. Amit kiszed­nek, hordákba rakják, lég­mentesen elzárják, hogy sem­legesítsék a mérgező .anyagok­kal telített katalizátorokat. Ilven munkán t.dk0’‘!^: utóbb, a legnagyobb sikerrel. De nemcsak a technológiai jellegű megbízatásoknak tesz­nek eleget maradéktalanul, hanem egyéb természetű vál­lalásaikban is jeleskednek. Még a tavasszal kezdtek hozzá az üzem környékének rendbehozásához. Az egyik brigádgyűlésen hangzott el a javaslat: — Osszuk fel egymás közt az üzem területét, s minden­ki tartsa rendben, gondozza saját körzetét így is tettek. Az elhatározás után a cselekedeteké lett a szó. Ma szemet gyönyörködte­tő a monomor üzem környé­ke. Olyan, mint egy virágos kert. Szépen zöldell a fü, nyíl­nak a virágok. Nagyon vi­gyáznak erre a „műre”, hi­ssen környékükön nagyfa«*­Vegyesipari (Sz. GyJ tosságű beruházások is készül •= nek. Az is a terveik között szerepel, benne van a kong­resszusra tett felajánlásban is, hogy társadalmi munkában segítik a városfejlesztést. El­sősorban a kazincbarcikai strand és jégpálya építéséről van sző. A brigád életéhez szervesen hozzá tartozik a tanulás, a nagyvilág eseményei iránti érdeklődés. Mindannyian részt vettek és vesznek ezután is a politikai oktatásban. Leg­utóbb „vietnami őrséget” szerveztek, rendszeresen meg­vitatják a vietnami és általá­ban a világpolitikai esemé­nyeket. Tagja a brigádnak Bástü Lajos elvtárs is. aki jelenleg a vállalat KlSX-bizottságán dolgozik. Közülük került er­re a megtisztelő és fontos posztra. Básti elvtárs úgy vesz részt a brigád életében és munkájában, hogy a bri­gádgyűléseken rendszeresen előadást tart cgy-egy aktuális kérdésről. Követésre méltő kezdemé­nyezés ez, ami nemcsak a BVK-ban. hanem másutt is megvalósítható. A brigád vezetője Molnár Lajos vegyésztechnikus. Neki már van gyakorlata, tapaszta­lata. miután két évvel ezelőtt már volt brigádvezető. Azt mondja: — Legfőbb célunk, hogy megszerezzük a szocialista' brigád címet. S ez, mini arról ata^£ tette! tanúskodnak, nem is olyan távoli lehetőség. Ha ígv, ilyen lelkesedéssel és szorgalommal dolgoznak, re­vüket mégínkább szárnyaira kapja a hír. még nagyobb becsülete lesz e kis kollektí­vának, amelynek már tni sincs miért szégyenkeznie, i (íóthi '

Next

/
Oldalképek
Tartalom