Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-14 / 192. szám

ÍSZAKMAGV ARORSZÄG Vasárnap. 1966. aneu sites TA Dal a szellőről &n kedvesem, ha jössz felém, 1-égy, mint a nyíl, sebes. De mikor átölellek én. Akkor már ne siess. Nézd: a szilva beérik ősszel. S lehullani nem siet. Pél a Koromba vihartól. Csak lágy szellőt szeret. Ügy is miénk a szép szüret, Ne legyünk hát mohók: Lassan szüresolve édesebb A tiszta bor, s a csók. Nézd: a szilva beérik ősszel, S lehullani nem siet. Fél a goromba vihartól, Csak lágy szellőt szeret. És szellő-dajka szilvafát Elringat csendesen: A szilva már feküdni vágy A földön odalenn. (Réz A dóm fordítása) BERTOLT BRECHT VERSEI: A kommunizmus dicsérete Mert ésszerű, mindenki érti Könnyű is. Hiszen te nem vagy kizsákmányoló, megértheted. És jó neked, nézz utána alaposan. V tökfejnek tökfejűség, és a mocskosok számára m' 1 Ellenfele mocsoknak és butaságnak. Igen, gazság a kizsákmányolok szemében. Ámde ml tudjuk: Minden gazság végét jelenti. Nem ostobaság, de vége Az ostobaságnak. És nem is a rejtvény. De a megoldás. Egyszerű 1r'n tyeUfr Nyélbcütni. (Görgey Gábor fordítása) Fogalmaink íinztaságáért Nem azért viseli egy-egy tör­vény vagy tétel egy-egy tu­dós nevét, mintha az a tu­dós „teremtette” volna, ha­nem azért, mert ő fedezi® fel, tárta fel, elemezte és hozta napfény-re elsőként — a valóságból!... Azt nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy ez az ön­állóságtól és eredetiségtől mintegy „függővé tett” tudo­mányos szint nem csupán » tehetséget tételezi fel és kö­veteli meg. hanem a képzett­séget, a jártasságot, a szak­értelmet és a szaktudást i* (melyeknek az utóbbi évek­ben, ha néha ..elfetisizálódott’ és „elmisztifikálódott’ í* ugyan, de alapjában véve he­lyesen nőtt meg a becsülete nálunk!). — az elődök és kor­társak teljesítményének, te­hát az eddigi tudományo* anyag, közkincs lényegéne K ismeretét, birtoklását is... Adatok felkutatása, össze­gyűjtése önmagában: méH csupán kezdete a tudományos munkának! Igazán értékessé, tudománnyá a nagy fáradsáű' gal, szorgalommal (és persze- hozzáértéssel is!) összegyűjtőd nyersanyag csak akkor válik’ ha kezdenek is vele valami<• értékelik a tényeket, látják mélyebb belső összefüggései­ket. általánosításokat, követ­keztetéseket tudnak belőlül* levonni, úi. eredményes gya­korlati eljárásokra alkalma*" zák őket stb. . Enélkíil csak az előkészítési végezte el egy — legjobb esetben — tudományos „se­géd” — vagy „betanított” mun­kás. de nincs még tudósi, tu­dományos tevékenység .. Ha­sonlattal élve: a hangszere* zeneművészetnek csak mini­mális előfeltétele, de nem lé­nyege, (kiváltkéop nem lehe­tőségeinek végső határa!) ? művek technikailag és kotta szerinti pontos eljátszása. ■' vagy: a versmondás sem a biz­tos szövegtudással végző' dik!... Mint a művészet, J tudomány is valahol és vala­hogy az. efféléken tű! — kezdő­dik!... • Említett „szünet! vitánk” so­rán egyikünk, talán, mert a* értekezlet első napirendi pont­jának előadója — vegyes össze­tételű hallgatóság előtt! — na­gyon is „tudományos” teljes­séggel és nehézkességgel b®- szélt, — ösztönös „ráhibázáS' sál” ezt találta mondán', „Egyszerűen már csak <*' tud beszélni, aki ,b o n y o l u l' tan’ is tudna!" — Mi, többi' ek, helyeseltünk e szelleme*' látszólagos ellentmondásnak•' — Hiszen már az ideáll*' musnak Platon mellett min«' máig legnagyobb hatású filoző fiatörténeti alakja, az egyéb' ként zseniális tehetségű Ka**' is azt írta egy helyen: „Nem nagy művészet a kői' érthetőség, ha amellett mindé11 mélyebb belátásról lemond<•' nak. Csak az adhat elő val? mit népszerűén, aki azt alapé san is előadhatná1’’ Kant Itt ragyogóan fogaim*' zott meg számunkra lényegile9 hibás filozófiai felfogása é* ..rendszere” ellenére is efi olyan igazságot, amelyet fe'- tétlenül számításba kell ve**' nünk, amikor arról beszélünk ki a tudós; egy olyan igaza**' got, amelynek elengedheted®11 jellegzetes vonássá kell válni* az igazi tudós nortrélán!... GYÁRFÁS IMRE kimondásának a mindenki másét megelőző nézet kiala­kításának bátorságában; vagy egy új, gyakorlati eljá­rás felfedezőiében es megho­nosításában, — a küLönuózo tudományágak jellegétől függően. Am az — elméleti vagy gyakorlati — önállóság, eredetiség jelenléte nélkül semmiképpen sem beszélhe­tünk a tudomány fokáról, ar­ról a színvonalról, amelyben az ember már méltán tart­ható tudósnak. — Mellékhajtása volt csu­pán vitánknak az a gondo­latmenet, melynek végén ab­ban állapodtunk meg. hogy társadalmunkban az a „tu­dományos kutató", aki vala­melyik tudományos intéze­tünk vagy intézményünk szá- montarlott — belső vagy kül­ső — munkatársa. Ellenben az, akinek önmaga vagy erre nem hivatott egyének, eset­leg testületek „adományoz­zák” ezt a címet, a még oly tisztelni való s olykor köz­hasznot is eredményező „ma­gánpassziók’’ alapján, az nem tekinthető s nem is nevezhe­tő „tudományos kutatónak”!... Eszmecserénk alkalmával természetesen nem volt s nem is lehetett kezünk ügyében az efféle viták hasznos és megbízható eldöntője: nyel­vünk Értelmező Szótára. Am, amikor utólag megnéztem a megfelelő kötetét, az is iga­zolta, hogy jó nyomon jár­tunk. A tudós (mint főnév) címszónál ugyanis, első és fő jelentésként, ezt a meghatá­rozást olvassuk: „Az a sze­mély. aki tudományszakját új eredményekkel biztosította, aki valamely tudományt hi­vatásszerűen művel”, tme te­hát az Értelmező Szótár is pz eredetiség és önállóság („új eredmények”), továbbá a hi­vatásszerű működés követel­ményét hangoztatja!... A „tudományos” melléknév értelmezését is ilyen szellem­ben adja meg. Jelentheti ugyanis ez a melléknevünk a tudománnyal foglalkozó, tu­dományt művelő, azt előse­gítő, fejlesztő, szervező, illet­ve: a tudomány jellegzetes követelményeinek (!) megfe­lelő, azokat tiszteletben tartó_ a tudomány eredményeit és eszközeit felhasználó fogal­makat ... (S ha már föllapoztuk Ér­telmező Szótárunk VI. köte­tét, azt is érdemes — magva­rázó megjegyzések nélkül bár — idéznünk, hogv a szobatu­dóst mikénoen határozza meg; ,.A vilántól elkülönülő tüdős, aki gyakorlati érdeklődós, ta­pasztalatok és a való élet is­merete nélkül, pusztán elmé­leti alapon, öncélúan fnntnl- kozik valamely tudományos kérdéssel...!”) • De térjünk még vissza kis­sé a tudósság, a tudományos szint fő követelményéhez és Ismérvéhez (kritériumához), az önállósághoz, az eredeti­séghez. Szögezzük le mindenekelőtt, hogy ez nem jelent — mert nem is jelenthet! — valami­féle „abszolút egyéni” erede­tiséget. Csakis az objektív va­lóságban meolévő físszefüpné- sek, törvények önálló, eredeti észrevételben, megragadá­sában, feltáráséban, bizonyí­táséban és alkalmazáséban nyilvéinilhat meg. nem indi­viduális szeszéi’-ességében. Gyakran zsörtölődünk, hogy időnként újra és újra szaporodnak az értekezletek. Pedig ezeknek — többnyire kétségtelen, néha azonban csakugyan vitatható — tár­sadalmi hasznán és szüksé­gességén kívül van egy rit­kán méltányolt előnyük is: a szüneteik. amelyekben okos eszmecseréket folytathatnak a hasonló érdeklődésű embe­rek, kik azonban, munkahe­lyük különbözősége folytán, csak ritkán találkozgatnak egymással. .. — Ilyen értekezleti szünet jóvoltából vettem részt a kö­zelmúltban egy ol’-an beszél­getésben. meiy akörül bonta- kozo*t ki. hogy ki a tudós?, hol kezdődik a tudomány szintje vagy foka? A baráti-elvtársi vita egész lefolyását már nem tudnám visszaidézni, de nem is szük­séges. Végeredményét azon­ban (hiszen a szünet eltelté­vel megegyezésre jutottak a beszélgetésnek egyébként is esyet. akaró és közös világ­nézeti alapról érvelő részve­vői!) úgy érzem: közérdek rögzíteni. Hozzájárulhat fo­galmaink helyes és pontos ér­telmezéséhez, ahhoz. hogv társadalmunk „szótárában” többé-kevésbé azonos jelen­tésűiknek érezzük az. „ada­tokat,” valamennyien ... O Mindenekelőtt abban egyez­tünk meg, hogy az utóbbi években mintha valami ér- tékcsökkenésen. devalváción estek volna keresztül az. ilyes­féle fogalmak: „tudós”, „tu- dománj-os kutató”, „tudomá­nyos”, „tudomány”... A je­lenség okát abban fedeztük fel, hogv túlzottan gyakran és elnézően, bőkezűen hasz­náltuk e szavakat, illetve a velük jelölt fogalmakat. Könnyelműen értékeltünk velük a kelleténél magasabb­ra olyan teljesítményeket is. melyek csupán megközelítik, de nem érik el a — szó va­lódi értelme szerinti — „tu­dósi”, „tudományos” szintet... (Ügy jártunk e fogalmakkal — szavakkal is, mint a szél­iében-hosszában emlegetett „döntő” jelzővel: arra, ami esetleg nagy. szükséges, kívá­natos, hasznos, fontos, helyes, jelentékeny, számottevő, jó­kora, sürgős, nehéz; stb. lett volna, mindig azt mondtuk: „döntő”, — így aztán, amikor valóban válságos, döntésre szo­ruló jelenséggel kapcsolat­ban, tehát helyesen használ­tuk a jelzőt, már nem érez­tük a súlyát!...) Bele kell tehát nyugodnunk abba. hogy aki sokat tud, még nem föltétlenül „tudós” nagy „tudományos kutató” is egyben. Lehet, hogy „csak” a tudomány oktatója, a tudo­mányos ismeretek terjesztője, népszerűsítője ... (Természe­tesen: ez is tiszteletre méltó és megbecsülést érdemlő ké­pesség és hivatás, munkakör vagy beosztás, s egyben több­nyire jellemvonása az igazi tudósnak Is!) Tudományos szintet (meg­egyeztünk ebben is az emlí­tett eszmecsere alkalmával) <*z önállóság, az eredetiség jelent. Ez aztán megnyilat­kozhat új törvény vagy ösz- szefüggés feltárásában, meg­fogalmazásában: ismert je­lenségek új, eredeti magya­rázatában; az első vélemény A művelődési otthon részéről megvan az igény az ő mun­kájukra is. Most már rajtuk lenne a sor. Nagyon hosszan lehetne so­rolni a pozitívumokat és né­hány negatívumot is. A párt­végrehajtó bizottság ülése igen részletesen elemezte valameny- nyit. Különös figyelmet for­dított a népművelési rendez­vények hatóerejének, a köz­vetlenül ható ismeretterjesztő munkának, a különböző szer­vek tevékenysége koordinálá­sának elemzésére. Szó volt a zenei, az irodalmi, a képző- művészeti élet megalapozásá­ról. a vendéglátó egységek kul­turáltságának fokozásáról, a városi tanács szakigazgatási szerveinek megfelelő kialakí­tásáról, a fellazítás! politika elleni fokozott küzdelemről, a kiscsoportos népművelés lehe­tőségeinek felhasználásában elért eddigi jó eredményekről, és mindezek alapos mérlege­lése után szabta meg a végre­hajtó bizottsági ülés a felada­tokat. Külön kell szólni a műve­lődési otthon hiányáról. La­punkban már több alkalommal szó esett róla, fényképet is közöltünk az építkezésről, il­letve annak stagnálásáról. Nem akarjuk ismét részletezni a huzavonát, hiszen megyei vezető szervek is foglalkoznak már az építkezés körül ta­pasztalható visszásságokkal. De itt is regisztrálnunk keli, hogy minden nap, amellyel ennek az objektumnak felépí­tése késik, szinte pótolhatatlan veszteség egy új szocialista város népművelési, tudatfor­máló életében, kulturált szó­rakozási' lehetőségeinek bizto­sításában. Legfőbb ideje lenne a beruházó-tervezö-kivitelező közöti viták tisztázásának, és az építkezés gyors ütemű meg­kezdésének, hiszen már eddig is igen sokat késtek vele. Ügy kell Tiszaszederkénynek a mű­velődési otthon, mint egy fa­lat kenyér az embernek, mert az eddigi eredményes népmű­velési munka nem folytatható hosszú ideig ennek az alapvető objektumnak léte nélkül. A tavaly készített tervek nagy többségben jól realizálódtak. A műve­lődési otthon valójában otthon nélküli vezetősége és aktivista gárdája dicséretre méltó mó­don dolgozott, sokat lendített előre új szocialista városunk életén. Nem szabad, hogy egy építkezési bonyodalom hosz- szabb időre gátat vessen e munka további fejlődésének, egy új város kultúrája ki­alakulásának. Benedek Miklós meg maradéktalanul, helyes mederbe terelte a teljes évi munkát. Például ismeretter­jesztő munkában a számszerű­séget tekintve is igen jelentős az előrelépés, de különösen fi­gyelemre méltó — az üzemek­ben, illetve Ti szaszed er kény­ben rendezett előadásokon fe­lül — a vidékről bejáró dol­gozókkal való törődés. Hat olyan község van, ahonnan sokan járnak be, s mindegyik­ben hat témából álló előadás­sorozatokat tartottak. Ezek az előadások többféle témakört öleltek fel. Elkezdődött a nyelvtanulás, sőt a zenetanulás is, és a megmutatkozó érdek­lődés eredményeként az új tan­évben már önálló állami zene­iskola kezdheti meg működé­sét. Külön figyelmet érdemel a könyvtármunka. Napjainkban tiszta, otthonos környezet vár­ja már az olvasókat. Ez év első felében a központi könyv­tárnak 3026 olvasója volt, akik 9450 kötetet kölcsönöztek ki. A letéti könyvtárak 413 olva­sója 3450 könyvet kölcsönzött. A könyvtárhálózat tartalmi munkáját azonban folyamato­san tovább kell javítani, hogy az irodalom megszerettetésén kívül a világnézeti erősödést is szolgálja, s megkedveltesse a könyvtárral kapcsolatos egyéb népművelési alkalma­kat, író—olvasó találkozókat, ankétokat, kiállításokat is. A felnőttoktatás segítése egyik központi kérdés Tisza- szederkényben. Üzemi iskola, sajnos, nincsen, s ez meglehe­tősen gátolja a váltómöszak- ban dolgozók tanulását. A vá­ros pedagógusai közül tizen foglalkoznak a felnőttoktatás segítésével. Több segítséget kell nyújtani a továbbtanulók­nak például korrepetálások szervezésével. Hasonlóan fon­tos a szocialista brigádmoz­galomban részvevők művelő­dési vállalásainak támogatása, különös gonddal rá, hogy a formális színház- és moziláto­gatási vállalásokat mind na­gyobb mértékben váltsák fel az olyan művelődési tettek, amelyek közvetlenebbül és ha­tékonyabban segítik a brigád­tagok szakmai és általános emberi műveltségét. Az öntevékeny művészeti mozgalom, a szakkörök fejlő­dése, az objektumok hiánya ellenére kielégítő. Több kiállí­tás, táncos rendezvény, tizen­nyolc műsoros est is tanús­kodik a mozgalmas művelődési életről. Sajnálatos módon kor­szerűtlen, elavult épületben van a városon kívül álló egyetlen mozi, amelyben az év első felében százhuszonnyolc előadás volt. Ez a filmszínház 1966-ban semmiképpen sem felelhet meg egy új város lakói igényeinek. E gyik nagy pozitívum Ti- szaszederkény életében a klubélet. Például az erőmű klubjának vezetősége sokat tett a környéken lakók kulturált szórakoztatásáért, népművelési igényeinek kielé­gítéséért. A változatos klub-J program egyaránt vonzotP gyermekeket és felnőtteket. Ai vegyiművek klubjában hasonlói tevékenység tapasztalható.! megalakult a horgászok és ak-j varisták klubja, az úttörő szer-1 vezet segítségével életre kel t tették a bábszakkört, amely ai gyermekek körében igen nép-| szerű Tiszaszederkényben és a! környéken egyaránt. ! Sajnálatos módon, mint ci bevezetőben említett tanács-! kozás megállapította, a társa-J dalmi vezetőségben működe1 és különböző szerveket képvi-i selő tagok aktivitása nem! egyenlő, sokuk részvétele for-j mális, és viszonylag igen ke 1 vés helyi értelmiségi kapcsoló-' dik bele a gyakorlati népműve-1 lési munkába. Kívánatos lenne! mind több pedagógusnak és a[ műszaki értelmiség képviselói-j nck, elsősorban a fiatal mű-i szakiaknak aktív részvéte)'’1. T iszaszederkényben az el­múlt év augusztusában igen szép népművelési terveket készítettek. A város művelődési életének kovácso­lására minden társadalmi szerv összefogott, és a jónak ígérkező népművelési tervek megvalósításához az új tele­pülésnek szinte minden érde­kelt intézménye, szerve hozzá kívánta adni a maga erejét. Egy új város egységes népmű­velési életének első esztendejét tervezték meg, megszületett az egyesített művelődési otthon, amely a vegyiművek, a hőerő­mű, valamint a város iskolán- kivüli művelődési életét kí­vánta szolgálni, segíteni. Itt ugyan meg kell állnunk, hi­szen az egyesített művelődési otthon csak mint intézmény jött létre, az épületet nagy késéssel, a tervkészítés idején kezdték építeni. A terv készí­tői, a város lakói bíztak ben­ne, hogy legalább a népműve­lési évad végére már az új otthonba költözhetnek. Az évad közben Tiszaszederkény községből város lelt, azonban a művelődési otthon építése nem lépett előbbre, sőt, bizo­nyos vonatkozásokban még rosszabbul áll, mint az évad kezdetén. A város népművelési munkájának értékelésénél en­nek az alepvető objektumnak teljes hiánya nem hagyható figyelmen kívül. Az MSZMP tiszaszederkényi városi-üzemi végrehajtó bizott­sága a napokban napirendre tűzte, mérlegre tette a város népművelési munkáját. Őszinte hang, a minden oldalról ta­pasztalható segíteni akarás, a közös előbbrelépés szándéka jellemezte ezt a tanácskozást. Nem könnyű a népművelési munka Tiszaszederkényben. A város lakói több mint kétszáz helyről települtek ide, össze­tételük meglehetősen hetero­gén, a városnak még nincse­nek tradíciói, az átlagos élet­kor huszonhat-huszonhét év között mozog, iskolai végzett­ség tekintetében pedig megyei szinten is figyelmet érdemlő az érettségivel, és egyetemi végzettséggel rendelkezők ma­gas százaléka. Mindez sajátos feladatokat szop az immár nyolcezer új lakos között vég- sendő népművelési munkának. A z új város gazdasági élete messze előtte jár a kulturális életnek. A város magasabb igényű, sa­játos összetételű lakossága magasabb szintű és differen­ciált népművelési munkát kí­ván. A művelődési otthon ve­zetősége az objektív nehézsé­gek és a művelődési objek­tumok hiánya ellenére jól dolgozott, a helyi lehetősége­ket kihasználta. Megállapít­ható, hogy helyes tendenciák mutatkoznak a város művelő­déspolitikájának alakulásában, akár a klubhálózat, vagy a könyvtár fejlesztését, akár pe­dig a bejáró munkásokkal való törődést tekintjük. Egyik nagy eredménye az itteni kulturális nevelő munkának, hogy kor­szerűsödtek a népművelés esz­közei, a párt, állami és társa­dalmi szervezetek fokozottabb gondot fordítottak a tudatfor­málás e fontos területére, maga a munka jobban iga­zodott a társadalom előtt álló feladatokhoz, mint korábban. Ezeket az eredményeket büsz­kén regisztrálhatjuk, még ak­kor is, ha adódott a város nép­művelési munkájában olyan hiba, hogy a marxista világ­nézet nem hatotta át eléggé a népművelődési munka minden részterületét, adódtak válasz nélkül maradt kérdések, és még mindig elég szűk a nép­művelés hatóköre, s vannak megmozdítatlan tömegek. Nehéz lenne egy év munká­ját itt részletesen, a népműve­lési munka minden ágazatára kitérően értékelni, mérlegelni, de néhány adalékot érdemes feljegyezni a mérleg mindkét serpenyőjéből. A széleskörű társadalmi ösz- szefogással előkészített nép­művelési terv egyik alapvető célkitűzése volt, hogy minden művelődési lehetőséget egy he­lyen biztosítsanak, azaz egy­séges legyen a város és az üzemek kulturális élete. Ez az alapvetően helyes célkitűzés, még ha nem is valósulhatott Mire Jutottak Tiszaszederkényben? Mérlegen az új város népművelési munkája KI «3 tudés?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom