Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-13 / 191. szám

Szombat, 1966. augusztus 13.

ESZAKMAGTARORSTSAO

z ni

katr lázat ■észt íáza* ni at

i le

<özü oral , *> •hegJ ;züst' riáW

i síbs leivé i &

■nzió

hi-3—1

aidé

Mind többet beszélünk a munkás kertszövetkezetek alakításának szükségességéről, egyéni és népgazdasági hasznáról. A megértő, helyeslő szón. egyetértésen kívüli különféle aggályok is elhangzanak, és túlzó megnyilatkozások is hallhatók. A továbblépéshez vitapartnereink nézeteit kell előbb tisztáznunk.

Van aki úgy véli, hogy a kertszövetkezet révén oldja tneg házhely-problémáját. Őszintén fel keli világosítanunk, hogy nem ez a célunk. Nem is valami új földosztástól van szó. Azok sem járnak helyes gondolatvágányon, akik attól tartanak, hogy most a tsz-szervezés harmadik menete következik. A kétlakiság feltámadására gondoló aggá- lyoskodók sem értékelik helyesen a jelenlegi helyzetet.

Kár lenne veszni hagyui!

Bármennyire jó is az országban az összterülethez viszonyítva a szántóföld aránya, mégis luxus volna egyes helyeken a korábban jól hasznosított területeket veszni hagyni, vagy nem vonni intenzívebb művelés alá. Vannak területek, amelyeket a munkásszövetkezeteken keresztül jobban lehetne hasznosítani. Az is közismert, hogy s falvakból sokan települtek Városba, bányásztelepekre. Ki hérházba, ki kertes házba, Vagy albérletbe. Van ezekben nz emberekben valami nosztalgia a természet, a föld iránt. Vannak családok, amelyeknek helyzete úgy kívánja, hogy a konvháravalót: maguk termeljék meg. Az idősebb munkások. értelmiségiek és alkalmazottak váltig állítják, és az orvosok is bizonyítják: id önkim jól esik a kikapcsolódás. A nyugdíjasok pedig élfoglaltságot találnak, nem érzik magukat feleslegesnek!

A kertszövetkezetek alakítása lehetőséget nyújt rá, hogy a tagok saját, vagy bérelt földterületen részben, vagy egészben megtermelhetik a háztartásban szükséges zöldség- és gyümölcsféléket, sőt, bizonyos cikkekből többet termelve a központi árualap növeléséhez is hozzájárulhatnak.

Hol a

legal kai masabb?

A szövetkezetek megszervezését elsősorban Miskolcon, a megye városaiban, bányatelepülésein. városiasodé na- Evobb községekben, üdülő- és fürdőtelepeken. valamint ezek közelében ajánljuk.

Megyénkben kialakulóban Vannak már az üdülő- és kiránduló-telepek. A Mályi- és

yilat elefl tenfl hofí jünK :unk bmi' n el spár urai lána* mi- roztá ságo1 övetJ n je ■kna> it a;

a:

igái"

munka lehetőségeit, s gondolni kell a szaporítóanyag biztosítására is. Bizonyos beruházások is szükségessé válnak. A pihenőhelyként, munkaeszköz-raktárként szolgáló házikók építése elengedhetetlen. Típustervek alapján négy kertszövetkezeti tag a határos területen együttesen is építhet ilyen házikót. Egyes területeken az út építése Is szükségessé válik. A miskolci kiskert-mozgalomban részvevők szép együttműködést valósítottak meg. Gondolni kell bizonyos kiegészítő tevékenység megszervezésére is. Például a méhészkedésre. A működéshez szükséges anyagok közös beszerzése könnyebb, és remélhető, hogy idővel kedvezményesebb is lesz. A kormányzat a takarékszövetkezeten keresztül 5—10 ezer forintnyi hitel igénybevételét is lehetővé teszi.

Együtt,

közös erővel

A Népfrontnak eddig is jelentős szerepe volt a kiskert- mozgalom fejlesztésében és a munkás kertszövetkezetek alakításában. Nemrég két tanácskozás is volt ez ügyben. Részt vettek azon többek között a megyei pártbizottság mező- gazdasági vezetői, jelentőséget tulajdonítva ennek a népgazdasági szempontból is hasznos alakulásnak. A földművesszövetkezeti mozgalom is segítője, istápolója lett a munkás kertáth*

jktól

ám?

gyáf

kf

é3$

*ntét k ií‘ . itf tap& k. A Fel'

nvr

fese) n, a>

/ölti

unci'

saji

nutá

Itáli8

érzé

Lkáfr

tog»'

ilye*

ilrrű"

gyj»1

mód'

ikk.81

Htot'

űyat

iszá'

’áriV

SS

moO1

fib*

mód'

alek

SaJ'

>ngd

itta1]

im*;

t.eg<*

lülé^néfk

bt**1

ítá«'

kát>®

nicí’

rula'

pőf'

iné*?

A Népfrontnak, a tanácsoknak. és a földművesszövetke- zeteknek együtt kell dolgozniuk e sokrétű probléma megoldásán. Stabil alapot kell teremteni a szövetkezők számára. Olyan területek kerülnek a szövetkezetekben művelés alá, amelyeket eddig nem hasznosították eléggé. Megművelésük biztosított, mert a munkaerő mindenütt jelen van. A városban élő családok számára biztosítja az önellátás megjavítását. A lakosság körében nagy érdeklődés mutatkozik iránta, A különféle szerveknek, az akadályok elhárításában kell együtt dolgozniuk — a működés jó feltételeinek biztosításáért.

Hegyi Imre

Munkaverseny — „papírkatonák“ nélkül

A

li ami inni« évek közepén népművé- Udi III ’ Uliis szeü bemutató volt Londonban. Ezen részt vett három felbokrétá- zott cigándi legény is. A korabeli újságok azt írták róluk: „Legnépszerűbb volt a bokrétában a cigándi Térjék János, akit egész London Miszter Jancsinak hívott”. Miszter Jancsit és két társát a kiküldők szépen feldekorálták, de az érzelmek és az értelem lépcsőfokait tudatosan elzárták előlük, hogy mit se veszítsenek „hamvasságukból”. így a három legény a londoni népművészeti bemutatón sem érzelmileg, sem értelmileg nem azonosulhatott a világrendezvény célkitűzéseivel.

Az egykori história ezúttal egy analógia kapcsán jutott eszünkbe. A mostanában megerősödő és új jelentőségre szert tevő munka- verseny-mozgalomban akad néhány mozzanat — az analógiába behelyettesíthető képlet —, amelyről érdemes szót ejteni. Nemrég hallottunk egy kitűnően dolgozó kombájnosról. aki nap mint nap nagy ambícióval teljesíti a reá kirótt feladatokat. Szóba elegyedtünk vele, és a pártkongresszus tiszteletére előre törő munkaverseny célkitűzései, részletei után érdeklődtünk. ..Nekem azt mondták: jól dolgozzak, mert közeledik a kongresszus.” „Hányadik kongresszus?” „A huszonkettedik” — válaszolta.

A párbeszédből világosan kitűnik: a szóban forgó mezőgazdasági munkást nem készítették fel a szocialista munkaverseny mostani, újabb szakaszára. A példa arra is utal, hogy a sokat emlegetett tudatosság hiányával állunk szemben. Természetesen a példák sokaságát sorakoztathatnánk fel bizonyítékául annak, hogy a szocialista munkaverseny nem minden közösségben tudatosult kellőképpen. A szélesen bontakozó kongresszusi munka- verseny az üzemekben és a mezőgazdaságban is általában — egy-két kevésbé jó példától eltekintve — nagy egyetértés mellett, s igazi lendülettel terebélyesedik. A Lenin Kohászati Művek, a Pamutfonoda, s más üzemek kitűnő brigádteljesítményei már eddig is országos figyelmet váltottak ki. Nemrégiben hírt adtunk a ricsei termelőszövetkezet egyik állattenyésztő brigádjának milliós értékű vállalásáról is.

A Szakszervezetek Megyei Tanácsa nagy gonddal és ügyszeretettel irányítja a kezdeményezéseket, szervezi a munkaversenyeket. A figyelem sok mindenre kiterjed, de néhány nagyon fontos mozzanat még mindig mellőzött „szempont” a szocialista munkaversenyben.

megtételében sok a sablon. a formális elem. A munkaverseny-felelősök nem apellálnak mindenkor a belső meggyőződésre, keveset törődnek azzal, ahogyan az emberek csata sorba állnak, őket csak a puszta csatasorba állás érdekli. Ennek tartalma és minősége kevésbé. Sokan úgy vélik: a vállalás megtétele a fő, egy bizonyos (vagy több) célfeladat megoldása a döntő, a belső tartás, a vállaló érzelemvilága, lelki indítékai másodlagosak.

Hallottunk már munkaverseny szervezésről, ahol az egyedüli és kizárólagos érv' a kilátásba helyezett anyagi előny volt. Holott nagyon jól tudjuk: az anyagi előnyökön kívül nagyon fontosak az érzelmi indítékok, a válA vállalások

lalt feladat társadalom-politikai relációjának hozzávetőleges, vagy teljes ismerete, annak meglátása, hogy nálunk semmilyen kezdeményezés, nekirugaszkodás nem lehet öncélú.

Az „emberek, ezt el kell végezni!” — elv a kapitalista technokrácia metódusa. A „visz- szakacsintgatásnak” kár volna engedni, nálunk nem szabad a munkáltató és a munka- vállaló „szerződésén” alapulónak tekinteni a munkalendületet. Szerencsére nagy általánosságban a munkaversenyek alakulásában, eredményességében a hajtómotor mindenkor a meggyőződés. De a kivételek arra figyelmeztetnek, hogy az alkotó ember politikai hitvallását, vagy a munkaverseny gondolatához fűződő érzelmi kapcsolatait nagyon fontos tényezőnek kell tekinteni. Az érzelmileg gyengén hangszerelt emberekre még az önérdek felismerése mellett is csak rövid távon lehet számítani. Márpedig munkaversenyrendszerünk pernamenciája, beleértve a kampány-lehetőségeket is, azt követeli meg, hogy a társadalmi haladás szempontjából oly fontos közösségi akció tartós legyen, esztendőkre szóljon.

A lificTÍiliiín kilencedik pártkongt\ nuszmiuu resszus tiszteletére kibontakozó munkaversenynek, túl a konkrét gazdasági célkitűzéseken, van néhány lényeges politikai vetülete is. A pártkongresszusok hosszú távra mutatják meg az irányt. A párt kongresszusai — eddigi tapasztalatok bőségesen igazolják — általában mindig stabilizálták a munkás-paraszt hatalom közérzetét, irányt szabtak a gazdasági élet számára, s javaslatot tettek az életszínvonal további emelkedésére. A soronkövetkező pártkongresszusnak is ez lesz a fő feladata. Az elmondottak, jóllehet közhelyszerűen hangzanak, mégis fontos, konkrét agitációs érvek, alapbázisul szolgálhatnak az érzelmileg telített, céltudatosabb munkaversenyek kibontakoztatásához. A párt- kongresszus nagy hatással lesz belpolitikánk további alakulására. Manapság — ezt jól megfigyelhettük — a szocialista tábor pártkongresszusaira jobban felfigyel a nagyvilág, mint az „állami” eseményekre. Tehát külpolitikai hatása, vetülete, s a világ-politikába történő „belejátszása” szintén kézenfekvő. Ügy hisz- szük ezek is hatásos érvek, az agitációs munkában lehet, rájuk építeni. A sablonok kedvelői, a „papírkatonák”, akik csak a munka-* verseny százalékos vállalásaival képesek „szárnyalni”, ártanak a munkaversenynek. A lélektelen, „csináljuk meg, emberes-magatartás lefegyverzi a versengésért őszintén lel. kesedöket, erősen csökkenti a kezdeményezőkészséget, rontja a tömegek alkotó szellemét.

A „b .lógató jánosok”, még ha pillanatnyi feladataikat jól is teljesítik, nem lehetnek a szocialista munkaverseny fundamentumai. A könnyebb ellenállás, mely szerint egyesek politikai munka nélkül kötelességérzetre, pénzkeresetre, esetleg virtusra apellálnak, nem hoz igazi hasznot, a szocializmus konyhájára. Meggyőződés, belső tartás hiányában a szép százalékok végül is „dekorációvá” devalválódhatnak. mint a három felbokrétázott cigándi legény, akiket ismeretek nélkül küldtek el Londonba egy nemzetközi bemutatóra.

Párkány László

[A rettegés éjszakája

Megkezdték a családi pótlék kifizetését; a tsz-tagokiiak

Augusztus 20-isf tizenhét millió forintot kézbesítenek

A napokban országszerte biegkezdték a családi pótlék kifizetését azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak, akik * kormány ez évi határozata álapján váltak erre jogosulttá, “tint ismeretes, a tsz-tagok korábban csak legalább há- 10 éven aluli gyermek **tán kaptak családi pótlékot — az említett kormányhatározat szerint azonban —

július 1-től a családi pótlék már két gyermek után is jár, a korhatárt pedig 14 évre emelték.

A jogosultság kiterjesztése *~.az eddig beérkezett és elbírált igény-bejelentések szerint — mintegy 90 000 olyan '’ermel őszövetkezeti családot

^rint, akik eddig egyáltalán bem kaptak családi pótlékot. ■Ő-Z eddig is jogosult 13 000 ksz-tag egy része — az, aki- bek három 10 éven alulin kí- *ül 10—14 éves gyermekük is *an —, az eddiginél több csa- j^di pótlékot kap. Mindezt összevetve;

a termelőszövetkezeti tagok az eddigi 39 000 heA végtelen kötél a megszokott tempóban kí- » győzött végig a szálriítóvágatban. A csillék úgy .lógtak” rajta, mint füzérre 'kötött szőlőfürtök. Az üreset > munkahely, a tele csillét a ■ napvilág felé vonszolta a ; karvastagságnyi kötél. L. I.- ,nek és társainak meleg nap volt a mai. A front jól „adta” ,a szenet, alig-alig állt le a • szállítás szusszanásnyi időre, t jó pénzt ígért a műszak. Nőtt .a csillések lendülete is. A jókedv szárnyakat adott a munkának. L. I. ls mindent bele- > adott. Gyakorlott, szakszerű . mozdulatokkal „kezelte” a [csilléket, nem lehetett rá panasz.

Odakinn. műszak után történt meg a baj. Valamin ösz- szekoccant munkatársaival. Az indulat akkorára dagadt benne, hogy nem tudott uralkodni magán. Ösztönös mozdulattal. vad lendülettel már csapott is — aztán jöjjön, aminek jönni kell.

Mártabányárói egy másik üzembe helyezték át. Nem vette tragikusan a dolgot, legényember volt. nem kötötte a család, az otthon, a gyerek. Kialakult munkatársi, baráti köre nem volt.

Uj munkahelyén. Annabá- nyán is megállta helyét. Jó bányász hírében állt. Szívből gratuláltak neki, amikor megnősült. Sikert, boldogságot kívántak elhatározásához.

Egy idő után mind több hiány került az egykor megbecsült, jó munkás neve mellé a műszaknaplóba. Kérdezték, keresték, kutatták okát, de ő konokul hallgatott. Mélységesen szégyellte magát, s már érlelődött benne a gondolat: leszámol, otthagyja az üzemet

Ivott

S nem is akárhogyan. Fizetésének csak roncsait adta haza. pokol lett otthon az élete, azzá tette ő maga. Mindennaposak voltak a viták, a veszekedések, gyakran ütötte, verte asszonyát...

Ezen az estén is késő este tért haza. Egész nap a városban tekergett. egyik kocsmából ki, a másikba be. Mire hazaért, úgy elfolyt a fizetése. mintha nem is kapott volna semmit.

Ahogy az előszobába ért, az ittas emberek szokásához híven, nagy lendülettel sarkig tárta az ajtót, és úgy állt meg a küszöbön, mint aki viadalra készül. Felesége éppen akkor emelte le a levest a tűzről, amikor férje hozzálépett, s durván megragadta karját. Olyan szemekkel nézett rá, mint aki minden pillanatban kész a gyilkosságra is. Az asz- szonynak alig volt ideje az asztalra tenni a forró ételt.

néhány lépést hátrált a férje elől, aki ebben a pillanatban utána lépett, magasra emelte öklét, és köszönés helyett lesújtott. Pillanatok alatt olyan daganat nőtt felesége szeme alján, hogy egy villanásnyi időre L. I. is visszahőkölt. De a düh és az ital ereje erősebb volt a józan észnél. Másodszor is lecsapott. Az asz- szony a földre zuhant. Védekezőén tartotta maga elé karját, melle erősen zihált, színié kapkodott a levegő után. Ijedten, szinte eszelősen nézett férjére, feljajdult. és ájul tan terült el a földön. Amikor magához tért. nem bírt fel- tápászkodni. Egyre csak hasát fogta, ahol a szíve alatt már három hónapja hordozta gyermekét. Homlokára verej- tékcseppek ültek ki. olyan fehér volt, mint a tej. egyik szemével, amelyikre a kegyetlen ököl lecsapott, alig látott, beszélni sem tudott. Férje úgy állt fölötte, fenyegetően, vésztjóslóan, mintha örökre el akarná taposni. Az asszony nagynehezen a heve- rőhöz vánszorgott. végignyúlt rajta, mint egy félholt. reszkető szívvel várta, mi történik.

E

z az éjszaka a rettegés éjszakába volt számára. Bár holtfáracjtan. megszégyenítve, megalázva pihenni, aludni vágyott, nem merte lehunyni szemét. Csak akkor nyugodott meg kissé, amikor férje a másik szobában végignyúlt az ágyon ágy,

ahogy volt, ruhástól, még a cipőjét sem húzta le, és elaludt ügy szuszogott, mint egy gőzmozdony. Szája széle, torka kiszáradt, nehezen vette a lélegzetet, néha akkorákat sóhajtott, mint a fuldokló. ha levegőhöz jut

Amikor felébredt, felesége már nem volt otthon — munkába sietett L. I. bódult fővel ébredt, gyűrötten, csap- zottan, fáradtan. A csap alatt megmosakodott a sütőbe« megtalálta a tegnapi vacsorát, megmelegítette, és falatozni kezdett

Sokáig ült az asztalnál szótlanul. Aztán hirtelen mozdulatai papírt és ceruzát szedett elő. néhány sort lejegyezve bezárta a lakást, és útnak indult

A kórházban őszintén elmondott mindent, a legapróbb részleteket is kiteregetve segítséget kért. Az elvonókúrán

az ötös szobában jelölték id számát a betegágyat. Hat héten át gyógyították a legnagyobb emberséggel és szeretettel. őszinte szívvel, kézenfogva a szakadék szélére jutott embert, megmutatva számára a visszafelé vezető utat.

S

zorongva várta az első látogatási napot — vajon eljön-e felesége? S amikor az asszony bekopogott a betegszoba ajtaján,' boldogan sietett eléje.

A sorompó lezárult. Hatemették a múltat, hogy romjain új élet sarjadjon, mindkettőjük új élete ...

ttóetil

a Nyéki-tő, a bogácsi, a körömi, a végardói fürdő, a ra- kacai víztároló közismert, mint üdülő- és pihenőhely. Igény mutatkozik ezeken a területeken a parcellázásra. Vikendházakat akarnak létesíteni. Az üdülőtelepen létrehozandó kertszövetkezet több szempontból hasznos. Egy értekezleten felhívták a figyelmet, hogy Sima községben az elvándorlás következtében sok az eladó ház, sok helyütt szép gyümölcsös is párosul hozzá. Ä terület különösen alkalmas a pihenésre, de a vadászoknak is kedvenc helye.

Az állami tartalékterületeket is hosszú lejáratú, kollektív bérlettel lehet hasznosítani.

Miskolcon több idősebb, egyedül élő ember szívesen eladná földjét, szőlőjét, mert a föld megművelése, adója terhet jelent számára. Ha több ilyen föld van egymás mellett, az szerencsés helyzet, mert 200—400 négyszögölével felparcellázva, megfelelő kertszövetkezet létesíthető.

Ahol sikerül számba venni a kertszövetkezet céljaira felhasználható területet, ott a Népfront, a földművesszövet- kezet segítő közreműködésével létrejöhet a szervező bizottság, és hozzáfoghat a terület hasznosításához, az alapszabály megalkotásához.

Milyen

elvek szerint?

Egy-egy tagnak általában a rendelkezésre álló munkaerő figyelembe vételével juttassunk területet. Ez 200 négyszögölnél ne legyen kisebb, felső határa pedig ne haladja meg a 400 négyszögölet. Egy 200 négyszögöles parcellán megtermeszthető 14—16 gyümölcsfa, 40—50 gyümölcs- bokor, 20—32 tő szőlő (lugas) és köztesként szamóca is.

A fák koronájának össze- borulása előtt még zöldség is termeszthető. Egy személy évi zöldségszükségletének meg- termcsztéséhez 22 négyszögöl, ha a burgonyaszükséglet meg- termesztése is cél, akkor 40 négyszögöl területre van szükség Egy öt. tagú család számára csonthéjasok és bogyósok telepítése esetén és a zöldségszükséglet termelésére 300 négyszögöl terület megfelelő

A már megalakult kertszövetkezetben tervszerű munkához kell fogni. Társadalmi, politikai és szakmai szempontból nagyon jó, ha különféle foglalkozású emberek jönnek össze egy csoportba. Jogásznak, műszaki és mezőgazda- sági szakembernek okvetlenül kell köztük lenni. Ki kell dol- gozniok a telepítési tervet, figyelembe véve a talaj- és éghajlati adottságokat, a gépi

Á munkás kertszövetkezetekről

lyett most csaknem < 250 000 gyermek után ré- « szesülnck családi pótlék- < ban. <

A nagyszámú lgóny-bejelen-4 tés feldolgozása, értékelése} igen nagy feladatot jelentett,« de így is sikerült biztosítani < hogy az új jogosultság alap-} ján járó összegeket a többig júliusi családi pótlékkal} együtt szabályos időben, zök-< kenőmentesen folyósítsák va-| lamennyi érdekeltnek. «

A július havi családi pót-« lékként augusztus 20-ig <

több mint 100 000 terme- <

lőszövetkezeti családnak } mintegy 17 millió forintot «

kézbesítenek.

Ebből csaknem 15 millió fo-} rintot a július 1-én érvénybe; lépett kormányhatározat alap-] ján fizetnek ki; <

Azok a családi pótlékra jo-, gosult termelőszövetkezeti ta-} gok, akik esetleg még nem; nyújtották volna be erre tgé-; nyűket, az igény elbírálása' után visszamenőleg is meg-, kapják a családi pótlékod ‘