Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-09 / 187. szám

Képeslapok a Maros völgyéből \

ív.

Petőfi-legendák

Száz éve élnek a Petőfi eltűnéséről szállongó legendák. S talán soha nem is szűnnek meg. Senki sem tud bizonyosat. A kegyelet meg újabb és újabb találgatásokat szül...

időjárá»

Várható Időjárás ma nyugat felől felhőátvonulások, az esti óráktól kezdve, főként a Dunántúl északi részében záporcső, zivatar. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet nyugaton 22—25, keleten 25—29 fok között.

Tömör tájékoztató az ú] posiaszaliáíyzetróS

A július 1-én életbeléptetett új postaszabályzatról korábban már kiadtak egy magyarázó szövegű tájékoztatót, a napokban azonban hasonló, tömörebb kiadvány is megjelent. A Posta felhívása című tájékoztatóban a küldemények feladásával és kézbesítésével kapcsolatos legfontosabb változásokat közük. A postát leggyakrabban igénybevevő szervek, intézmények, vállalatok megkapták ezt' az új kiadványt. A Miskolci Postaigazgatóság külön kéri ezeket a szerveket, hogy alaposan tanulmányozzák át a felhívást, tájékozódjanak az új rendelkezésekről.

Az új postaszabályzatot egyébként a hivatalos órák idején bárki megtekintheti a postahivatalokban.

Megverték, tiki útjukba került — öt és (is hónapra ítélték őket

Kovács Ferenc és Kocsis János 20 éves miskolci segédmunkások ez év tavaszán, miután nagyobb mennyiségű szeszesitalt fogyasztottak, az utcai járókelőkkel kötekedtek. Előbb egy, a diósgyőri kohászattól távozó ipari tanuló csoportot támadtak meg, ütlegelték őket, majd távolabb egy másik csoportra vetették magukat. „Sikereiken” felbuzdulva a diósgyőri kohó pari tanulóintézethez mentek,

amelynek nemrégiben még tanulói voltak, s az ott csoportosuló fiatalokat támadták meg, sót, a fiatalok segítségére érkező tanárokkal is összeütköztek.

A miskolci járásbíróság a két, bőrében nem férő segédmunkást most vonta felelősségre garázdaságért. Kovács Ferencet tíz, Kocsis Jánost öt hónapi szabadságvesztésre ítélte.

ról a széles nemzetiszínű szalagot, s azzal csavarta át a kötést. Úgy gondolta, ha csendesedik a csatazaj, beviszi a házba és ápolja. Azután eltávozott hazulról. Visszafelé jövet látta, hogy egy trénsze- kér halott honvédeket szállít. Legnagyobb ijedelmére felismerte közöttük Petőfit. Odament hozzá. Megszólította — nem felelt. Akkor azt mondta a cári tisztnek, adja oda neki ez a fiatalembert, ismeri, majd ő eltemeti. Rendben van, válaszolta a tiszt, de akkor temesse el mind a huszonnégyet. A beszédre felérzett Petőfi. „Eddig a népemért akartam meghalni, most a népemért élnem kell!” Ennyit mondott. Többet nem szólt. Csanta János pedig sírt ásott, és huszonnégy társával együtt eltemette. Néhány évtized múlva feltárták a sírt, s az elhunytak hamvait oda temették a nagy emlékmű alá, ahol rajtuk kívül még nyolcszáz hősi halott nyugszik.

Talán kételkedést vett észre arcomon az asszony. Tekintete tüzelt, keze remegett, amint kihúzta a sublód fiókját és kiemelt belőle egy nylon-tasakot, abból egy gondosan göngyölített lapot. Kiteregette: a lapból széles nemzetiszínű karszalag buggyant elő Kétségtelen, a szabadságharc idejéből származhat, ilyen selymet csak akkori szövőszéken gyárthattak.

— Petőfi szalagja volt. Itt láthatók rajta a vérfoltok. Mert az öreg Csanta eltette, mielőtt sírba helyezte a költőt. Csanta János gyerekeitől vettem kétszáznyolcvan leiért.

Szász házak Segesváron. Fönt: a szász iskola látható.

♦ Új módszer

♦ a szárazfalazás

♦

♦ Az építőipari szövetkezetek £ újabb műszaki megoldások♦ kai kísérleteznek, hogy a rá♦ juk váró, egyre nagyobb fel♦ adatokat sikeresen oldják j meg. Egyik ilyen célszerű el♦ járásnak ígérkezik a kohó♦ salak-blokk úgynevezett szá- « razfalazása. Szárazfalazású

♦ habsalakelemekből kísérlet- % ként már készítettek egy- és

♦ kétszintes lakó- és mezőgaz- 5 dasági épületeket, s az ott

♦ szerzett tapasztalatok igen

♦ kedvezőek. Az új módszer si♦ kérésén alkalmazható a hét- Jvégi házak építésénél is. Ezt «szemléltette egyébként az a

♦ három kis házikó, amelyet az + OKISZ Zamárdiban levő

♦ üdülőtelepén emeltek, s hét- | főn mutatták be az állami és

♦ szövetkezeti építőipar képvise- $ lőinek.

1966. auguszlus 9, kedd

A nap kelte 4.31, nyugta 19.07 órakor. A hold kelte 22.24, nyugta 12.42 órakor. Névnap: Ernőd.

50 éve, 1916. augusztus 9-én halt meg Lily Braun német szocialista írónő. Tábornok leánya, szenvedélyesen harcos egyéniség volt, aki igazságkeresése révén — fiatal korának katonai-nagybirtokos környezetéből kiszakadva — a szocialista mozgalom körében talált életcéljára. Odaadó lendülettel írt, tanított. Küzdött a nők egyenjogúságáért, az

— AZ ÚJ MÁVAUT-pálya- udvar építését Miskolcon a jövő év elején kezdi meg a Borsod megyei Mélyépítő Vállalat. A munkát a tervek szerint 1968-ban fejezik be.

— A PARTKONGRESZ- SZUS tiszteletére a Tiszai Vegyikombinát dolgozói 33 millió forint értékű munkafclajánlást tettek. A vállalásnak már több mint 80 százalékát teljesítették.

— LENGYELORSZÁGI vendégszereplésre készül a Borsod megyei KISZÖV ének-, zene- és táncegyüttese. A közelmúltban nálunk szerepelt Lachy- együttes látogatását viszonozzák szeptember 12-től 22-ig. Négy városban, köztük Krakkóban és Zakopane-ban lépnek majd közönség elé.

— MÉG EGY SZAKMA elsajátítását vállalták a Tiszai Vegyikombinát 17 brigádjának tagjai. Több szakmai tudás birtokában még jobb eredményeket érhetnek el a gyárban.

— ÚJ ELSZÁMOLÁSI forma szerint szerveznek tavalytól fiókokat megyénk kisipari szövetkezeteiben. Jelenleg 79 átalány-fizetéses (gebines) fiók működik. Ezek két iparágban, négy szövetkezetben olyan kis településekre is eljutottak, ahol a szövetkezet nem tudja biztosítani a szolgáltatást.

— ÖTSZÁZNÁL több népművészeti hímzés érkezett a mezőkövesdi Kisjankó Bori emlékkiállításra. A beküldött munkák közül az országos pályázatot elbíráló bizottság 200 népművészeti alkotást fogadott el. Az értékes díjakat az augusztus 13-án megnyíló kiállításon osztják ki.

♦«♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦O'

A tízórait a naposok töltik a poharakba. Csillának kissé nehéz a kancsó, az egyik töltésnél jobban megemeli, s a kávé gyorsabban folyik a pohárba. Ijedt kiáltás:

— Fékezztl

a

Anyanyelvi foglalkozás. Téma: az emberi test részeinek rendeltetése. Elhangzik a kérdés:

— Gyerekek, a fül mire való?

— Hallunk vele — zeng a kórus.

— Miket hallunk a fülünkkel?

‘—- A csengő hangját Az autó tülkölését... A kanál zörgését.

Zsolt: A csendet?

A négy éves Ildikó: És halljuk a rádióban a Szabócsaládot!

<&>

anyasági biztosítás, valamint a női alkalmazottak biztosításának megszervezéséért. Férjével Uj Társadalom című szocialista folyóiratot alapított és szerkesztett. Sokrétű és sikeres irodalmi munkássága jelentékeny szerepet biztosított számára korának német szellemi életében. Első nagysikerű regénye, a Titánok árnyékában 1908-ban jelent meg, s benne nagyanyjának, a Bonaparte- család sarjának életét rajzolta meg. Szuggesztív erejű regényein kívül írt színműveket, társadalmi kérdéseket feszegető munkákat és nagyszámú röpiralot. Leghíresebb alkotása az Egy szocialista nő emlékiratai, 'gjnelyben saját küzdelmes fejlődését írta meg vonzó formában. Számos müve magyarul is megjelent.

— ÜGYESSÉGI horgászversenyt rendeztek vasárnap Gyoma és Köröstarcsa között, a szépvidékű Körös holtágán, Négy megyéből jöttek versenyzők, s a csapatversenyt a gyulai horgászegyesület nyerte. Köztük volt az egyéni győztes is: Krasznai Ferenc, aki 3 óra alatt 83 kisebb- nagyobb halat fogott.

— ÁTÉPÍTIK Miskolcon a

Béke téri benzinkutat. Jövőre a bővítés és a korszerűsítés után ez a töltőállomás hat kutas lesz.

— AZ ALBAN kereskedelmi miniszterhelyettes, Gogo Kozma Budapestre érkezett, hogy részt vegyen az 1966— 1970. évi magyar—albán hosz- szúlejáratú árucsere-forgalmi és fizetési megállapodás tárgyalásán.

— négyórás tűz tombolt

vasárnap az ischiai strandot övező erdőkben és szőlőlige- tekben. Tízmillió líra kár keletkezett. Az elmúlt két nap alatt több hasonló tűz ütött ki Szicíliában.

— AZ ETNA-tüzhányó működése hétfőn fokozódott. A kitörések azonban nem nagyok, a hegy oldalán fekvő községeket nem fenyegeti veszély.

— AUGUSZTUS 7-1, vasárnapi számunkban a Helyismereti tevékenység megyénk könytáraiban című cikkben értelemzavaró elírás történt. A harmadik bekezdés utolsó előtti sorában és a 9. bekezdés végén a szöveg helyesen így hangzik: ... tájcikk-kata- lógust szerkesztünk 1956 óta..,’ Gyűjtik az aprónyomtatványo- kat, a városi tanács minden osztályáról a jelentéseket

ÉSZAKMAGYARORSZAO

A Magyar Szocialista Munkáspárt

Borsod megyei Bizottságának lap)# főszerkesztő: Sárköz] Andor Szerkesztőségi MIskola. Tanácsház tőt 1.

Telefonszámoln

Titkárság: 16—886. Kultúrrovap I«—067. Ipari rovat: 1*—«31 Pártrovati 16—07a. Mezőgazdasági rovat: 33—687. Sportrovat: 18—04*. Belpolitikai rovat, panasz agyaid 16—046.

Kiadja*

4 Borsod megyei Lapkiadd Vártai ad Mlskolo. Kossuth o. lt, felelős kiadd: Bíró Pété* Telelőn: 38— m. Hirdetésfelvétel» Széchenyi u. 13—lt. Telefon: 15—213.

Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetés! dl) egy hónapra 13 f*> Előfizethető a helyi postahivataloknál és a kézbesítőknél. Index: 23 053.--------------------------------- —

K

észült a Borsodi Nyomdában, fáiddá vezető: Mérj György, 1

/

Áhítattal emelte ajka elé a szalagot. És hittel hitte, hogy amit mond, való igaz. Hát szabad kételkedni ilyen szent hiedelemben? Már-már magam is kezdtem hinni a legendát, sorra mind, amennyit hallottam, ahogy jártam az egykori csatamező színhelyén, és idézgettem magam elé száznál több esztendő távlatából a maroknyi sereget, a bátor vörössipkásokat. Keveredtek bennem a képek. — Láttam Petőfit a fejéregyházi hídnál... Hallottam Bem tábornok hangját, amint rászólt a költőre, hogy meneküljön . .. Láttam a Petőfi után merengő tábori orvost, aki aggódva figyelte, merre tart a lánglelkű fiatalember... Csanta János kertjéből pirosra festett fű rémlett elő ... Vágtató lovak dobogását hallottam .. . S azután köddé foszlott minden. Békesség honol a segesvári utcákon. A dombtetőről élénken figyel lefelé apró. ablakszemeivel a szász iskola. Az alacsonyan szálló felhőkből megered az eső, s vastag sugárban patakzik a kacskarin- gós, lépcsőkkel tűzdelt utcákon.

Sok-sok élményt adott ez a néhány nap. Tájakat csodáltam, épületeket bámultam, emberek szavába feledkeztem. De tudott-e az egész együttesen annyit nyújtani, mint ez az egy: Segesvár, melynek hallatára dobban a szív, láttára pedig elakad a lélegzet...

(Vége.)

Csala László

Kati arról mesél, hogy medvét látott az állatkertben.

— Milyen nagy volt a medve mancsa? — kíváncsiskodunk.

— Legalább olyan nagy, mint az óvónénié!

Sétálunk egy napfényes délelőttön. Nagy forgatag az

— Most már fog sütni a nap?

— Fog — feleli a kérdezett.

— Mondta neked?

— Nem.

— Akkor honnan tudod?!

Szőlőt rajzolnak a nagycsoportban. Kati munkáját kell értékelni:

Elhangzottak: az óvodában

O

>

] Ki ne hallott volna már

’kedves „bemondásokat” a .kisgyerekektől? Bármennyit ] hallunk is azonban, ezeket ]sosem lehet megunni, mert ] sohasem egyformák. A gyermeki fantázia világa minden családban produkál valami újat. Hát még egy óvodában! Talán éppen a három és hat év közötti gyerekek, a környezetükkel, az élet jelenségeivel éppen csak ismerkedők mondják a legkedvesebb megjegyzéseket.

A miskolci selyemréti óvodában Gáspár Istvánná óvónő szorgalmasan gyűjti az ilyen „gyemtek-szájakat”. A szép épület csarnokában a faliújságot olvasó szülők sokat derülnek ezeken. íme néhány kis történet:

Egy szép, kora nyári reggelen a 3 éves Csilla így szól az óvónénihezi

utcán, különösen a selyemréti strand körül. Gabi eltűnődik és megjegyzi;

— Milyen sok ember van most szabadságon!

A technika bevonult a gyerekek „szótárába”,

— Ezek a szőlőszemek szép gömbölyűek, de ez és ez nem sikerült olyan jól.

Kati nyomban cáfolja a kritikát:

— De óvónéni kérem, ezek rothadt szőlőszemek!

A Petőn Sándor es a segesvári csatában elesett hősök dicsőségére állított emlékmű.

Mar itthon, elutazásom előtt többen mondották: Ha teheted, menj el Segesvárra, s járj utána, mi igaz abból, hogy a legutóbbi kutatások Borán feltárták a nagy költő sírhelyét.

Szovátáról néhány órányi út. Kevés az emelkedő, keskeny völgy irányítja a híres csatamező felé haladókat. Ezt az utat választotta 1849-ben a tehetséges hadvezér, Bem apó is. Jobbra, balra tekintgettem a kocsi ablakán s képzeletem előtt fáradt, út porától szürke. élénk vörössipkás honvédek meneteltek, előttük lóháton a kicsiny termetű tábornok.

A város közelében megálltunk, hogy megszólítsuk az egyik járókelőt, merre haladjunk tovább. Időnk sem volt a kérdezésre. Begyakorlott szavakkal és kézjelekkel mutatta az irányt. Megszokták, hogy aki itt megáit; az Petőfi emlékeit kutatja. Két emlékműre hívják fel a figyelmet. Egyik mintegy kilométernyire áll a várostól, a volt fejéregyházi dimbes-dombos mezőn; a másik közvetlenül a város szélén van: magas márványoszlop, virágos pázsittal öve- zetten, szépmívű és ékessza- vú aranybetűk hirdetik rajta Petőfi Sándor és a szabadság- harcban elvérzettek dicsőségét. A segesvári csata utón ötven esztendővel múzeumot rendeztek be az emlékmű szomszédságában. Sajnos, látogatásunk idején átrendezés miatt zárva volt. Állítólag , újabb anyagokkal és leletekkel gazdagítják. így hát a több mint száz esztendős emléktárgyak nem beszélhettek.

Annál inkább a segesváriak! Ha élnek valahol Petőfi-legen- dák, itt a legtöbb. Érthető. És mit sem von le értékükből a sok-sok ellentmondás. A száj- hagyomány családonként más- más formában öröklődik, s inkább tesznek hozzá, mint elvesznek az idők során.

Betértem egy családhoz. Amikor megmondtam, mi a kérésem, a háziasszony a konyhából a szobába tessékelt, ö az egyik legszebb Petőfi-le- genda birtokosa. S ha nem is sok, de némi alapja talán lehet elmondásának, hiszen csaknem két évtizedig ő volt a Petőfi-múzeum gondnoka.

Megpróbálom visszaidézni úgy, ahogy tőle hallottam a szomorú mesét.

— Petőfi Sándor. Bem tá-] bornok szárnysegéde Csanta' Jánosnál volt elszállásolva.' Miután a fejéregyházi csatamezőn egy dzsidás a nyakába] ezúrt, sebesülten ide tért visz-] sza. A kertben, amelyen ke-' resztül a házat akarta megkö-] zelíteni, összesett. Csanta Já-' nos észrevette, hozzája sietett,] bekötötte a sebét fehér gyolcs- csal, majd, más nem lévén] kéznél, lehúzta a költő karjá