Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-09 / 187. szám

Képeslapok a Maros völgyéből \ ív. Petőfi-legendák Száz éve élnek a Petőfi el­tűnéséről szállongó legendák. S talán soha nem is szűnnek meg. Senki sem tud bizonyo­sat. A kegyelet meg újabb és újabb találgatásokat szül... időjárá» Várható Időjárás ma nyugat felől felhőátvonulások, az esti óráktól kezdve, fő­ként a Dunántúl északi részé­ben záporcső, zivatar. Várható legmagasabb nappali hőmér­séklet nyugaton 22—25, kele­ten 25—29 fok között. Tömör tájékoztató az ú] posiaszaliáíyzetróS A július 1-én életbelépte­tett új postaszabályzatról korábban már kiadtak egy magyarázó szövegű tájékoz­tatót, a napokban azonban hasonló, tömörebb kiadvány is megjelent. A Posta felhívá­sa című tájékoztatóban a kül­demények feladásával és kéz­besítésével kapcsolatos leg­fontosabb változásokat köz­ük. A postát leggyakrabban igénybevevő szervek, intézmé­nyek, vállalatok megkapták ezt' az új kiadványt. A Mis­kolci Postaigazgatóság külön kéri ezeket a szerveket, hogy alaposan tanulmányozzák át a felhívást, tájékozódjanak az új rendelkezésekről. Az új postaszabályzatot egyébként a hivatalos órák idején bárki megtekintheti a postahivatalokban. Megverték, tiki útjukba került — öt és (is hónapra ítélték őket Kovács Ferenc és Kocsis Já­nos 20 éves miskolci segéd­munkások ez év tavaszán, mi­után nagyobb mennyiségű szeszesitalt fogyasztottak, az utcai járókelőkkel kötekedtek. Előbb egy, a diósgyőri kohá­szattól távozó ipari tanuló cso­portot támadtak meg, ütlegel­ték őket, majd távolabb egy másik csoportra vetették ma­gukat. „Sikereiken” felbuz­dulva a diósgyőri kohó pari tanulóintézethez mentek, amelynek nemrégiben még tanulói voltak, s az ott csopor­tosuló fiatalokat támadták meg, sót, a fiatalok segítségére érkező tanárokkal is összeüt­köztek. A miskolci járásbíróság a két, bőrében nem férő se­gédmunkást most vonta fele­lősségre garázdaságért. Ko­vács Ferencet tíz, Kocsis Já­nost öt hónapi szabadságvesz­tésre ítélte. ról a széles nemzetiszínű sza­lagot, s azzal csavarta át a kötést. Úgy gondolta, ha csen­desedik a csatazaj, beviszi a házba és ápolja. Azután el­távozott hazulról. Visszafelé jövet látta, hogy egy trénsze- kér halott honvédeket szállít. Legnagyobb ijedelmére felis­merte közöttük Petőfit. Oda­ment hozzá. Megszólította — nem felelt. Akkor azt mond­ta a cári tisztnek, adja oda neki ez a fiatalembert, isme­ri, majd ő eltemeti. Rendben van, válaszolta a tiszt, de ak­kor temesse el mind a hu­szonnégyet. A beszédre felér­zett Petőfi. „Eddig a népem­ért akartam meghalni, most a népemért élnem kell!” Ennyit mondott. Többet nem szólt. Csanta János pedig sírt ásott, és huszonnégy társával együtt eltemette. Néhány évtized múlva feltárták a sírt, s az elhunytak hamvait oda te­mették a nagy emlékmű alá, ahol rajtuk kívül még nyolc­száz hősi halott nyugszik. Talán kételkedést vett ész­re arcomon az asszony. Te­kintete tüzelt, keze remegett, amint kihúzta a sublód fiók­ját és kiemelt belőle egy nylon-tasakot, abból egy gon­dosan göngyölített lapot. Ki­teregette: a lapból széles nem­zetiszínű karszalag buggyant elő Kétségtelen, a szabadság­harc idejéből származhat, ilyen selymet csak akkori szö­vőszéken gyárthattak. — Petőfi szalagja volt. Itt láthatók rajta a vérfoltok. Mert az öreg Csanta eltette, mielőtt sírba helyezte a köl­tőt. Csanta János gyerekeitől vettem kétszáznyolcvan lei­ért. Szász házak Segesváron. Fönt: a szász iskola látható. ♦ Új módszer ♦ a szárazfalazás ♦ ♦ Az építőipari szövetkezetek £ újabb műszaki megoldások­♦ kai kísérleteznek, hogy a rá­♦ juk váró, egyre nagyobb fel­♦ adatokat sikeresen oldják j meg. Egyik ilyen célszerű el­♦ járásnak ígérkezik a kohó­♦ salak-blokk úgynevezett szá- « razfalazása. Szárazfalazású ♦ habsalakelemekből kísérlet- % ként már készítettek egy- és ♦ kétszintes lakó- és mezőgaz- 5 dasági épületeket, s az ott ♦ szerzett tapasztalatok igen ♦ kedvezőek. Az új módszer si­♦ kérésén alkalmazható a hét- Jvégi házak építésénél is. Ezt «szemléltette egyébként az a ♦ három kis házikó, amelyet az + OKISZ Zamárdiban levő ♦ üdülőtelepén emeltek, s hét- | főn mutatták be az állami és ♦ szövetkezeti építőipar képvise- $ lőinek. 1966. auguszlus 9, kedd A nap kelte 4.31, nyugta 19.07 órakor. A hold kelte 22.24, nyugta 12.42 órakor. Névnap: Ernőd. 50 éve, 1916. augusztus 9-én halt meg Lily Braun német szocialista írónő. Tábornok leánya, szenvedélyesen harcos egyéniség volt, aki igazságke­resése révén — fiatal korának katonai-nagybirtokos környe­zetéből kiszakadva — a szo­cialista mozgalom körében ta­lált életcéljára. Odaadó len­dülettel írt, tanított. Küzdött a nők egyenjogúságáért, az — AZ ÚJ MÁVAUT-pálya- udvar építését Miskolcon a jövő év elején kezdi meg a Borsod megyei Mélyépítő Vál­lalat. A munkát a tervek sze­rint 1968-ban fejezik be. — A PARTKONGRESZ- SZUS tiszteletére a Tiszai Ve­gyikombinát dolgozói 33 millió forint értékű munkafclajánlást tettek. A vállalásnak már több mint 80 százalékát teljesítet­ték. — LENGYELORSZÁGI ven­dégszereplésre készül a Borsod megyei KISZÖV ének-, zene- és táncegyüttese. A közelmúlt­ban nálunk szerepelt Lachy- együttes látogatását viszonoz­zák szeptember 12-től 22-ig. Négy városban, köztük Krak­kóban és Zakopane-ban lép­nek majd közönség elé. — MÉG EGY SZAKMA el­sajátítását vállalták a Tiszai Vegyikombinát 17 brigádjának tagjai. Több szakmai tudás birtokában még jobb eredmé­nyeket érhetnek el a gyárban. — ÚJ ELSZÁMOLÁSI for­ma szerint szerveznek tavaly­tól fiókokat megyénk kisipari szövetkezeteiben. Jelenleg 79 átalány-fizetéses (gebines) fiók működik. Ezek két iparágban, négy szövetkezetben olyan kis településekre is eljutottak, ahol a szövetkezet nem tudja biz­tosítani a szolgáltatást. — ÖTSZÁZNÁL több nép­művészeti hímzés érkezett a mezőkövesdi Kisjankó Bori emlékkiállításra. A beküldött munkák közül az országos pá­lyázatot elbíráló bizottság 200 népművészeti alkotást fogadott el. Az értékes díjakat az augusztus 13-án megnyíló kiál­lításon osztják ki. ♦«♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦O' A tízórait a naposok töltik a poharakba. Csillának kissé nehéz a kancsó, az egyik töl­tésnél jobban megemeli, s a kávé gyorsabban folyik a pohárba. Ijedt kiáltás: — Fékezztl a Anyanyelvi foglalkozás. Té­ma: az emberi test részeinek rendeltetése. Elhangzik a kér­dés: — Gyerekek, a fül mire va­ló? — Hallunk vele — zeng a kórus. — Miket hallunk a fülünk­kel? ‘—- A csengő hangját Az autó tülkölését... A kanál zörgését. Zsolt: A csendet? A négy éves Ildikó: És halljuk a rádióban a Szabó­családot! <&> anyasági biztosítás, valamint a női alkalmazottak biztosításá­nak megszervezéséért. Férjével Uj Társadalom című szocialis­ta folyóiratot alapított és szer­kesztett. Sokrétű és sikeres irodalmi munkássága jelenté­keny szerepet biztosított szá­mára korának német szellemi életében. Első nagysikerű re­génye, a Titánok árnyékában 1908-ban jelent meg, s benne nagyanyjának, a Bonaparte- család sarjának életét rajzol­ta meg. Szuggesztív erejű re­gényein kívül írt színműveket, társadalmi kérdéseket feszege­tő munkákat és nagyszámú röpiralot. Leghíresebb alkotá­sa az Egy szocialista nő em­lékiratai, 'gjnelyben saját küz­delmes fejlődését írta meg vonzó formában. Számos mü­ve magyarul is megjelent. — ÜGYESSÉGI horgászver­senyt rendeztek vasárnap Gyoma és Köröstarcsa között, a szépvidékű Körös holtágán, Négy megyéből jöttek ver­senyzők, s a csapatversenyt a gyulai horgászegyesület nyer­te. Köztük volt az egyéni győztes is: Krasznai Ferenc, aki 3 óra alatt 83 kisebb- nagyobb halat fogott. — ÁTÉPÍTIK Miskolcon a Béke téri benzinkutat. Jövőre a bővítés és a korszerűsítés után ez a töltőállomás hat ku­tas lesz. — AZ ALBAN kereskedel­mi miniszterhelyettes, Gogo Kozma Budapestre érkezett, hogy részt vegyen az 1966— 1970. évi magyar—albán hosz- szúlejáratú árucsere-forgalmi és fizetési megállapodás tár­gyalásán. — négyórás tűz tombolt vasárnap az ischiai strandot övező erdőkben és szőlőlige- tekben. Tízmillió líra kár ke­letkezett. Az elmúlt két nap alatt több hasonló tűz ütött ki Szicíliában. — AZ ETNA-tüzhányó mű­ködése hétfőn fokozódott. A kitörések azonban nem na­gyok, a hegy oldalán fekvő községeket nem fenyegeti ve­szély. — AUGUSZTUS 7-1, vasár­napi számunkban a Helyisme­reti tevékenység megyénk könytáraiban című cikkben értelemzavaró elírás történt. A harmadik bekezdés utolsó előtti sorában és a 9. bekez­dés végén a szöveg helyesen így hangzik: ... tájcikk-kata- lógust szerkesztünk 1956 óta..,’ Gyűjtik az aprónyomtatványo- kat, a városi tanács minden osztályáról a jelentéseket ÉSZAKMAGYARORSZAO A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottságának lap)# főszerkesztő: Sárköz] Andor Szerkesztőségi MIskola. Tanácsház tőt 1. Telefonszámoln Titkárság: 16—886. Kultúrrovap I«—067. Ipari rovat: 1*—«31 Pártrovati 16—07a. Mezőgazdasági rovat: 33—687. Sportrovat: 18—04*. Belpolitikai rovat, panasz agyaid 16—046. Kiadja* 4 Borsod megyei Lapkiadd Vártai ad Mlskolo. Kossuth o. lt, felelős kiadd: Bíró Pété* Telelőn: 38— m. Hirdetésfelvétel» Széchenyi u. 13—lt. Telefon: 15—213. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetés! dl) egy hónapra 13 f*> Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és a kézbesítőknél. Index: 23 053.------------------------------­--- — K észült a Borsodi Nyomdában, fáiddá vezető: Mérj György, 1 / Áhítattal emelte ajka elé a szalagot. És hittel hitte, hogy amit mond, való igaz. Hát sza­bad kételkedni ilyen szent hiedelemben? Már-már ma­gam is kezdtem hinni a le­gendát, sorra mind, amennyit hallottam, ahogy jártam az egykori csatamező színhelyén, és idézgettem magam elé száz­nál több esztendő távlatából a maroknyi sereget, a bátor vörössipkásokat. Keveredtek bennem a képek. — Láttam Petőfit a fejéregyházi hídnál... Hallottam Bem tábornok hangját, amint rászólt a köl­tőre, hogy meneküljön . .. Láttam a Petőfi után meren­gő tábori orvost, aki aggód­va figyelte, merre tart a láng­lelkű fiatalember... Csanta János kertjéből pirosra festett fű rémlett elő ... Vágtató lo­vak dobogását hallottam .. . S azután köddé foszlott minden. Békesség honol a segesvári utcákon. A dombtetőről élén­ken figyel lefelé apró. ablak­szemeivel a szász iskola. Az alacsonyan szálló felhőkből megered az eső, s vastag su­gárban patakzik a kacskarin- gós, lépcsőkkel tűzdelt utcá­kon. Sok-sok élményt adott ez a néhány nap. Tájakat csodál­tam, épületeket bámultam, emberek szavába feledkeztem. De tudott-e az egész együtte­sen annyit nyújtani, mint ez az egy: Segesvár, melynek hallatára dobban a szív, lát­tára pedig elakad a lélegzet... (Vége.) Csala László Kati arról mesél, hogy medvét látott az állatkertben. — Milyen nagy volt a med­ve mancsa? — kíváncsisko­dunk. — Legalább olyan nagy, mint az óvónénié! Sétálunk egy napfényes délelőttön. Nagy forgatag az — Most már fog sütni a nap? — Fog — feleli a kérdezett. — Mondta neked? — Nem. — Akkor honnan tudod?! Szőlőt rajzolnak a nagy­csoportban. Kati munkáját kell értékelni: Elhangzottak: az óvodában O > ] Ki ne hallott volna már ’kedves „bemondásokat” a .kisgyerekektől? Bármennyit ] hallunk is azonban, ezeket ]sosem lehet megunni, mert ] sohasem egyformák. A gyer­meki fantázia világa minden családban produkál valami újat. Hát még egy óvodában! Talán éppen a három és hat év közötti gyerekek, a kör­nyezetükkel, az élet jelensé­geivel éppen csak ismerkedők mondják a legkedvesebb meg­jegyzéseket. A miskolci selyemréti óvo­dában Gáspár Istvánná óvó­nő szorgalmasan gyűjti az ilyen „gyemtek-szájakat”. A szép épület csarnokában a faliújságot olvasó szülők sokat derülnek ezeken. íme néhány kis történet: Egy szép, kora nyári regge­len a 3 éves Csilla így szól az óvónénihezi utcán, különösen a selyemré­ti strand körül. Gabi eltűnő­dik és megjegyzi; — Milyen sok ember van most szabadságon! A technika bevonult a gye­rekek „szótárába”, — Ezek a szőlőszemek szép gömbölyűek, de ez és ez nem sikerült olyan jól. Kati nyomban cáfolja a kritikát: — De óvónéni kérem, ezek rothadt szőlőszemek! A Petőn Sándor es a seges­vári csatában elesett hő­sök dicsőségére állított emlékmű. Mar itthon, elutazásom előtt többen mondották: Ha tehe­ted, menj el Segesvárra, s járj utána, mi igaz abból, hogy a legutóbbi kutatások Borán feltárták a nagy költő sírhelyét. Szovátáról néhány órányi út. Kevés az emelkedő, kes­keny völgy irányítja a híres csatamező felé haladókat. Ezt az utat választotta 1849-ben a tehetséges hadvezér, Bem apó is. Jobbra, balra tekintgettem a kocsi ablakán s képzeletem előtt fáradt, út porától szür­ke. élénk vörössipkás honvé­dek meneteltek, előttük lóhá­ton a kicsiny termetű tábor­nok. A város közelében megáll­tunk, hogy megszólítsuk az egyik járókelőt, merre halad­junk tovább. Időnk sem volt a kérdezésre. Begyakorlott szavakkal és kézjelekkel mu­tatta az irányt. Megszokták, hogy aki itt megáit; az Petőfi emlékeit kutatja. Két emlék­műre hívják fel a figyelmet. Egyik mintegy kilométernyire áll a várostól, a volt fejéregy­házi dimbes-dombos mezőn; a másik közvetlenül a város szélén van: magas márvány­oszlop, virágos pázsittal öve- zetten, szépmívű és ékessza- vú aranybetűk hirdetik rajta Petőfi Sándor és a szabadság- harcban elvérzettek dicsősé­gét. A segesvári csata utón ötven esztendővel múzeumot rendeztek be az emlékmű szomszédságában. Sajnos, lá­togatásunk idején átrendezés miatt zárva volt. Állítólag , újabb anyagokkal és leletek­kel gazdagítják. így hát a több mint száz esztendős em­léktárgyak nem beszélhettek. Annál inkább a segesváriak! Ha élnek valahol Petőfi-legen- dák, itt a legtöbb. Érthető. És mit sem von le értékükből a sok-sok ellentmondás. A száj- hagyomány családonként más- más formában öröklődik, s in­kább tesznek hozzá, mint el­vesznek az idők során. Betértem egy családhoz. Amikor megmondtam, mi a kérésem, a háziasszony a konyhából a szobába tessékelt, ö az egyik legszebb Petőfi-le- genda birtokosa. S ha nem is sok, de némi alapja talán le­het elmondásának, hiszen csaknem két évtizedig ő volt a Petőfi-múzeum gondnoka. Megpróbálom visszaidézni úgy, ahogy tőle hallottam a szomorú mesét. — Petőfi Sándor. Bem tá-] bornok szárnysegéde Csanta' Jánosnál volt elszállásolva.' Miután a fejéregyházi csata­mezőn egy dzsidás a nyakába] ezúrt, sebesülten ide tért visz-] sza. A kertben, amelyen ke-' resztül a házat akarta megkö-] zelíteni, összesett. Csanta Já-' nos észrevette, hozzája sietett,] bekötötte a sebét fehér gyolcs- csal, majd, más nem lévén] kéznél, lehúzta a költő karjá­

Next

/
Oldalképek
Tartalom