Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-07 / 186. szám

Vasárnap, 1966. augusztus 1. ESZAKMAGTARORSZAt, 4 V. [pori kiállítás Bákéscs&bán Békés megye ipara megkö­zelítően sem olyan jelentő» ugyan, mint például Borsodé, vagy az ország több más me­gyéjéé, mégis az érdeklődők, az ipari szakemberek sok lát­nivalói találnak majd azon a kiállításon, amelyet augusztus 13-a és 21-e között rendez­nek Békéscsabán A rendező szervek, a MTESZ Békés megyei szerve­zete és az SZMT arra töre­kedtek, hogy a Rózsa Ferenc Gimnáziumban rendezett ipa­ri seregszemlén a megye ipa­ri üzemeinek termékeit is fel­vonultassák, bemutassák az érdeklődőknek. társadalmi munhfíval segílihi a romba dőli házak újjáépítését Sajószentpétereié Aforizmák Az öregedésünk egyik jele, amikox azt bizony­gatjuk, hogy milyen fiatalok vagyunk. Az emberi élet értel­me önmagában van, és n,em abban, hogy -pia filozofálunk. • A tudattanság gyűlöli az értelmet, mert az értelem azt kívánja fő- le, amire nem képes. A semmi fogalma nem létezhetne akkor, ha nem tagadnánk vele valamit. • Az emberi gyengeség nem, ok arra, hogy a gyengeséget emberinek nyilvánítsuk, * Némelyik kritikus a tükör mögött keresi a képet. Gutter Jözscf Ma már csak látványosság, Idegenforgalmi nevezetesség. tJJ flietn a régi műhely helyé». rint bírságot fizet. (Az akkori­ban nagy pénz volt!) De persze voltak „jogaik” is. Például vi­selhetett sarkantyút, csakhogy annak mindig fényesnek kel­lett lennie Vasárnap a kör­nyékbeli pincéknél 9 óráig tán­colhatott, A céh hatalmáról ta­nulságot tesz az 1820-as rende­let, mely tizenkét botütést méf a szabály ellen vétő mesterre. A mesternek ugyanis nem sza­bad naponta többet készíteni* mint 12 darab ásót, vagy ka­pát és 3 darab szántóvasat. 1850 körül volt itt vagy 309 szögkovács is, de miután gyá­rilag többet, s főképpen ol­csóbbat leheteti gyártani, a szögkovácsok legnagyobb ré­sze kénytelen volt Amerikába vándorolni. Az 1843—19 i szabadságharc­ban is jelentős szerepet ját­szottak. A magyar kormány a meczenzéfi hámorokból előbb a honvéd lovasság részére ren­del nagy mennyiségű patkót* majd szuronyokat és fegyver- csöveket is készíttet. Az ügy vesztével munkájuk jutalma is odaveszett, s fizetség helyett vallatás, majd bujdosás lett. osztályrészük. Nehéz volt a kovácsok élete Reggel 3-tól délután 4-ig hallatszott a ko- pácsolás a Bodva völgyében. A meczenzéfi hámorok szerteszét álltak a völgyekben, ahol nagy a víz esése, közel egymáshoz, ahol pedig nem volt elég lej­tős a völgy, ott müárkot vezet­tek el az anyapataktól, néha 600 méter távolságra is Ott aztán tavat készítettek, fa­anyagból álló víztartóval, amelyből a víz legalább 2 mé­ter átmérőjű, nagy lecsapó­kerékre zúdult. A hámor be­rendezése egyszerű. A nagy vízikerékkel gerendely áltat összekötött, legalább egy má­zsa súlyú kalapács van mun­kában. A segéd a kalapács fö­lött lelógó rúd segítségével ereszti a megfelelő mennyisé­gű vizet a lapátokra, s ezzel szabályozza az ütéseket a ko­hóból kikerült vasra. A ková­csok korán vénültek a fárasz­tó munkától, az átlagkor a2 elmúlt századokban alig volt 50 év. Ez a nehéz kovácsélet per­sze ma már a múlttá. Négy évvel ezelőtt ugyanis új, kor­szerű gyárat kapott a városa ahol négyszer annyit gyárta­nak, mint valaha az összes há­morokban együttvéve. Ennek ellenére, a kovácsok nehéz szívvel hurcolkodtak az új gyárba, és bizony, akadtak olyanok is, mint. például Schmiedl Adolf és Bröstl Já­nos fiával, akik addig zaklat­ták a városi nemzeti taná­csot, amíg meg nem enged­ték nekik a városban levő egyik hámor újbóli üzembe he­lyezését, Csodájára is járnak a turisták, mert bizonv alig lát­hatnak a XX. században kö­zépkori munkahelyet. A meczenzéfi gyártmányok ma világszerte T \Í'R ASM ALT címkével szerzik Csehszlová­kiának az elismerést. A gyár­nak több magas kitüntetésé van, többek között, a munka érdemrend, a vörö',1'- dag ér­demrend, a szlovák nemzett felkelés emlékérem és több; más kitüntetés. Megérdemlik; már csak azért. is. mert őseik nyomdokain haladva, felvirá­goztatták a kovácsmesterségefc Berenhaut Bábért Kassá lágháború előtt már gépesíte­ni kezdték a gyártást, s így lassan elhaltak a hámorok is, mivel nem bírták a versenyt. A hámorkovácsipar előmoz­dítására 1874-ben már jelentős társulati élet is kifejlődött. A társulatok által megőrzött régi iratok érdekes szint vetnek a kovácsok múltjára és a cch hatalmára. A legrégibb III. Ferdinánd (1638—50) idejéből való. mely az akkori időkről tanúskodik. Egy megújított rendszabály például a hámorkovárs-segé- dek számára íródott, és sok olyan előírást tartalmaz, amely bizony, még a mai ifjúságnak is javára válnék, mivel sze­rénységre és tisztelettudásra tanít. .. Többek között ilyenek is állnak benne: a fiatalem­ber miként tartozik a gyűlé­seit alatt az asztal mellett ül­ni, és ha az asztalt csak meg­érinti is könyökével, egy fo­i Az idősebb korosztály még I emlékszik a híres meczenzéfi ; kapákra, ásókra, csákányokra, [fejszékre, melyeket nemcsak :egész Magyarországon, hanem ja balkáni államokban is elő­lszeretett el vásároltak jó mi­nőségük miatt. e : Meczenzéf lakói, a „mániák” I tulajdonképpen németek, bár ctájszólásuk elég nehéz. Ilyen ; dialektussal a régi Flandriá­iban (a mai német—belga ha­dár) beszélnek. A Bódva völ- :gyébe a XIII. század második »felében kerültek. Ekkor hívta jbe őket az országba IV. Béla ima gyár király, a tatárjárás sután. Még ma is megvan a já- jszói prépost levele 1366-ból, :amelyből kitűnik, hogy Tag- jnognl lakosnak 3 kovácshámor ■ felépítéséhez engedély adatik... : Voltak idők, amikor a Bódva ! völgyében, a patakok partján »több mint 200 hámor döröm­bölt. Később, a második vi­! 6ÖÖ éves a hámorkovácsolás e ; Napjainkban ünnepelte a Bódva-völgyi \ Meczenzéf lakossága a hovácshámorság 600. évfordulóját szállástól, amikor C. G. De Jager másodpilóta észrevette, hogy kapitánya, kezében az irányítóműszerekkel, aláha- nyatlik. Jagernek csak né­hány másodperce maradt rá, hogy átvegye az ellenőrzést. Közben a személyzet többi tagja hátravitte az ájult Groot kapitányt a vezetőfül­kéből és elsősegélyt adtak ne­ki. De már az oxigén sem se­gített. Groot meghalt. A gép utasai semmit sem sejtettek a parancsnoki fül­kében lejátszódó drámáról. A KLM szóvivője kijelentette, hogy a tömegszerencsét lensó- get De Jager kiváló képzett­sége és páratlan lélekjelenlé­te akadályozta meg. A KÉM holland légitársa­ság DC—8-as típusú lökhajtá­sos utasszállító repülőgépe, amely Amszterdamból Mani­lába tartott, szombaton reg­gel hat órakor érkezett a to­kiói Haneda nemzetközi re­pülőtér fölé. A váróteremben már bem on diák, hogy a KL— 864-es járat gépe megérkezett, amikor váratlan fejlemény történt: a leszálláshoz készü­lő gép ismét a levegőbe emel­kedett és csak húszperces késéssel ért betont. Parancs­nokát, C. G. De Groot, 48 ékes kapitányt holtan emel­ték ki. Mint később kiderült, a da­kotát mindössze másfél kilo­méter választotta el a le­.v -v -v. .v -v jr -v -v- .v V- .V. -y. -V- v -V- -V. -y. .V .V- -1 Dráma a levegőben Illyés Gyula: Szíves kalauz júsága Párizsát, és találkozik a jelennel, először is a vám- tisztviselővel. ahogy ő írja, „A Varoos”-sal, akinek lélektelen figurájában, mindenkit csem­pésznek néző gyanakvásában benne van a gyűlölködés min­dennel szemben, ami külföldi, vagyis az, amivé a háború légköre változtatta az euró­paiakat. Érdemes megfigyelni azt az irónikus hangot, amely- ivei Illyés minden kommen­tár nélkül csak tettei alapján jellemzi ezt a határon álló modem cerberust. Oroszor- • >1 szágTi útinaplójában sehol 4 sem találkozunk ezzel a le-4 írásmóddal. Ez .már a háboru>( kataklizmájának, az ellenség geskedések gyanakvó légköré­nek keserű utóhangja. Végül egy jugoszláviai út-jj tál fejeződik be a kalauz. Eztjj már 1956-ban írta a szerző.4 ?! Itt ismét más hanggal talál-4 kozunk, keserű tapasztalatok^ ellenére is reménykedő hang-ij gal. Azzal a han ggal, amely jj azt mondja: itt az ideje vég-4 tv. hogy mi, Duna-völgyi kis 4 népeit megismerjük egymást. 4 •j Igaz, hogy még keveset tu-j| *J dunk egymásról, igaz, hogy3 Belgrádban semmit sem tud-ji nak arról, mennyi szomszédos^ irodalmi alkotást fordítottaké 4 le magyarra az elmúlt fél év-4 3| században éppen Illyés és szá-4 mos kortársa, ez azon »anjj nem jelent mást, mint azt,|j hogy folytatni az erőfeszítést,^ most már egymásra találtán. 4 Máié Iván 4 4 fasiszta propaganda még leg­jobbjainkat is elvakította, ma azért, mert a személyi kul­tusz későbbi felburjánzásának bőséges ismerete lassan el­takarja előttünk 1934-et. a Szovjetunió történetének nagy fellendülő korszakát, „vem a személyi kultusz és a pörök, hanem az új alkotmány, a boldog helybejutás előestéje” idejét — ahogy Illyés írja. Az optimizmusnak ez a szárnyaló dithirambja. amely ma is énpen olyan lelkesítő, mint akkor, frissiben elolvas-, va, szöges ellentétben áll a következő útinaplóval, az F.gy utolsó ftét-tel, amely 1939-ben íródott, a háború kitörésekor, amikor a régi Nyugat-Európa „történelmének legmélyebb szakadéliához ért”. Az 1934-es szovjet élet alkotó derűjét az 1939-es polgári Európa szá­nalmas végvcmaglása követi, és már maga ez a szembeállí­tás is bizonyítja, melyik ol­dalon dobog a szerző szíve. Aztán a háború után indul el Illyés újra szétnézni Euró­pában. 1946-ban a béketár­gyalások idején érkezik Pá­rizsba. Keresi a múltat, if­A Szíves kalauz — útikala­uz. Szívvel írva ég szívesen átnyújtva mindazoknak, aki­ket érdekel, mi is történt ebben az oly nehezen önma­gára találó Európában az el­múlt 30 esztendő folyamán. Nem az, ami az évkönyvek adatai szerint történik, ha­nem az, ami a népek életé­ben, az emberek alakította világban és a világot alakító emberekben végbement. Egy­ben válasz is a világ dolgai­ra, magyar válasz — mint Illyés írja — „egy közösség nevében, egy közösség szemé­ttel. egy közösség megbízásá­ból". Az 1934-ben írt és akkor meg is jelent Oroszország az első útleírás. Mint a szerző akkor is megírta előszavában és ma is közli: „elfogulatlan emberi szemmel vizsgált min­dent”, nem feledkezve meg róla, hogy magyar és népé­nek ,,szüksége van a tisztán­látásra, jobbra és balra egy- aránt”. Mi. akik akkor, meg­jelenése idején is olvastuk, sőt. habzsoltuk ezt a köny­vet. nagvon jól tudjuk, meny­nyit segített 1934 egyre jobb­ra fordulóbb politikai áram­latában itt nálunk, hogy tisz­tábban lássunk — balra. És ha most úiraolvassuk, ismét azt érezzük, tisztábban lá­tunk. Akkor azért, mert a Rdíonl-érdelilődcs, a nemzetközi borverseny iránt zi Borversenyen összesen 1350 féle bor és más, szőlőből ké­szült szeszesital vesz részt. 309 a hazai, ezek a közelmúlt­ban lezajlott országos bor­verseny eredménye alapján indulnak. A „versenyzőket” három, «8-—nemzetközi' tekintélyű szakemberből álló zsűri pon­tozza. A borverseny alkalmából, de annál valamivel hosszabb időre, bor-kiállítás is nyílik a Mezőgazdasági Múzeumban. Egy hónap múlva, szeptem­ber 5-én kezdődik Budapes­ten a világ legjobb bogainak nagyszabású verse:”"'sn A bitdapesti nemzetközi hírver­senyek iránt örvendetesen növekszik az érdeklődés. Míg 1958-ban 17, 1960-ban 24, 1962-ben 20. ^ 1964-ben 26_ éRszág bortermelői és IxirKe- seskedői küldték el ital-min­táikat a budapesti versenyre, addig az ideire 20 országból érkeztek nevezések. Az V. Budapesti Nemzetkö­4 az épületkárok felmérését!) szombnlon fejezték be. Meg- 4 állapították, hogy Sajókápol- !j aán, Sa jószent páteren, Kon- 4 Ión. Parasznyán, Varbőn és !J Sajólászlófalván 65. nagyobb 4 részt vályog és vertfalú ház íj dőlt össze, illetve vált lakha-4 tatlanná. Az áradat a legna-ij gyobb rombolást Sajószentpé-4 térén okozta, ahol 47 házat^ kell újjáépíteni. A bizottság»! jelentése szerint n helyreáll!-4 tási munkákhoz. 2300 köbmé-4 tor gázszillkát falazóblokk, 330^ ezer darab kisméretű tégla, aj csaknem 2 ezer mázsa oe- j ment, 1500 mázsa mész. 984 ezer cserép, 585 ajtó és ablak-ij tok szükséges. A jelentős»! mennyiségű építőanyag ki-, szállítását r-k megkezdték a» községi TÜZÉP telepekre.! 17zvanakkor gondoskodtak ar-» rőt is. hogv a bajbajutottak! mielőbb kamatmentes OTP-» kölcsönhöz és éoffési enge-s déluhez jussanak A bsibnhi-4 toliak megsegítésére pé'Aí'ri [anTOi'mi bontakozik ki a Ra » iószentnéter környéki (ize-! rönkben. A szocSalí'+a bripá-9 dók kezdeményezésére p*1-! dóul „ Borsodi Vogvikombl-: néfban a SaiósrentrédpT-C (Vven-é-krin és a körnve-3» hányákban rddla palnlemr 13n; dob’nzé határozta el. hozz aj n-iré műszak után társadalmi munkában pVŰlt sard'sárét a-: mie’öl'hi felánítá j -áh na A Ttnrsadi Vsrrllrail'N. 1 nát min terv 50 dolgozói-; szombaton már megkezdte rj munkát és egymást váltva j vasárnap értig segítenek a ro-i mos házak elbontásában, az| alapozáshoz szükséges árkok! kiásásában. ! Mint már hírt adtunk róla, az elmúlt heti felhőszakadás­tól a Borsod megyei Nyögő patak kilépett medréből és komoly árvizet okozott a Pitypalaty völgy nagyobb részt bányászok által lakott községeiben. Az áradat hida­kat. sodort el, utakat öntött •1. házakat döntött romba és a lakosságnak jelenős anyagi károkat okozott. A megyei és járási tanács szakemberei a községek vezetőivel közösen

Next

/
Oldalképek
Tartalom