Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-07 / 186. szám
Vasárnap, 1966. angnsztns 7. fSZAKMAr.HROR« / \<i 3 négy év távlatából A szocialista mezőgazdaság fejlődése megyénkben írta: Szögeczki László m a egyénk mezőgazdaságá- !yJ| ban a gazdaságszervező és ellenőrző tevékenységet. a Vili. kongresszus határozatai és az azt követő párthatározatok alapján végeztük. Az eltelt időszakban tovább javultak párt-, állami és tömegszervezetei n k gazdaság- szervező, irányító és ellenőrző munkája, módszerei. Az állandóan javuló gazdaságszervező tevékenység nagyban hozzájárult Borsod megye mezőgazdaságában pártunk gazdaságpolitikájúnak eredményes megvalósulásához. Megyénk közismerten mostoha természeti- és az átlagosnál kedvezőtlenebb köz- gazdasági adottságai ellenére jelentős fejlődés tapasztalható termelőszövetkezeteink gazdálkodásában. Megyénk mezőgazdasága a legutóbbi páriértekezlet óta lényeges változáson ment keresztül. Ebben nagy része van államunk sokrétű, hatékony támogatásának. Termelőszövetkezeteink fejlődésének fontos tényezője jelenleg is a politikai felvilágosító és nevelő munka. Állandóan növekszik és egyre ' több az olyan termelőszövetkezeti tagok száma, akik magukénak érzik a termelőszövetkezetet. Növekszik a termelőszövetkezeti tagok művelődési, kulturális igénye. Évenként több mint háromezren tanulnak 6zaikmunkásképző tanfolyamokon és eddig csaknem 10 000 tsz-tag szerzett szakmunkásbizonyítványt. Mintegy 200 termelőszövetkezeti tag képezi magát középfokon, és jelentős ezok száma is, akik az általános iskola VII—VIII. osztályában tanulnak tovább. Párt- és tömegszervezeteink .,jtokat és hatékonyan foglalkoznak a parasztság tudatformálásával — bár ez a munka egyes termelőszövetkezetekben még nem elég hatékony. A KISZ különböző akciókkal és védnökségvállalással, a nőtanács főleg a nők munkába vonásával és a szocialista munkaverseny szervezésével végzett eredményes munkát. Jelentős a Hazafias Népfront, valamint az ipari üzemek dolgozóinak, pártszervezeteinek patronáló tevékenysége is. A legutóbbi pártértekezlet óta jelentős mértékben erősödött a 'termelőszövetkezeti demokrácia. A termelőszövetkezetek különböző szervezeteinek, bizottságainak munkája egyre rendszeresebbé válik, azonban a fejlődés ellenére egyes bizottságok munkájában még *ok a kívánnivaló. Lényeges fejlődés tapasztalható megyénk mezőgazdaságában a közös vagyon gyarapodása és védelme tekintetében is. A termelőszövetkezetek tagsága egyre határozottabban lép fel a közös vagyon megsértőivel, herdálóival szemben. Megállapítható azonban, hogy még sok a tennivaló. A termelőszövetkezetek megszilárdulásával jelentős Változás állt be a falu életében. Egyre inkább a közösségben végzett munka alapján ítélik meg a szövetkezeti tagokat. Kialakulóban van az egységes szövetkezeti parasztság. Növekvő öntudat, kulturális igényesség, iskolázottság, fejlődő lakáskultúra, ízléses öltözködés, televízió, rádió, könyvtár, kulturáltabb élet- körülmény. műszaki kultúrált- . Ság. — Egyre inkább ezek jellemzik megyénkben is a •hagyar falut A z elmúlt évek nagy eredményei közé tartozik, hogy kialakulóban van a falusi munkát jól ismerő, a termelőszövetkezeti Pártszervezetekben dolgozó éidozatos pártmunkások köre, Valamint a termelőszövetkezeteket irányító, vezetésre alkalmas szakmai gárda is. Két tsz kivételével a megye valamennyi termelőszövetkezetében működik pártszervezel. Párt- és tömegszervezeteink munkáját a mezőgazdaságban hgyre inkább a hozzáér tés, az igényesség jellemzi. Tevékenységükben a népgazdasági és a közösségi érdek szem előtt tartása mellett egyre inkább előtérbe kerül a gazdálkodás rendjének javítása. A legutóbbi pártértekezlet óta javult a kommunisták példamutatása, a párt- és a tömegszervezetek kapcsolata, a gazdasági vezetés hatékonysága. Hatékonyabbá vált a felső pártszervek, a megyei, a. járási pártbizottságok irányító tevékenysége is. Termelőszövetkezeti párt- szervezeteink többsége ma már általában eredményesen foglalkozik a különböző időszerű feladatokkal, összefüggésében vizsgálja és értékeli a tennivalókat, viszont nem kielégítő még a közgazdasági, az üzemszervezési és a munka- szervezési témakörökben végzett tevékenységük. Megyénk mezőgazdaságának állami szektorában is jelentős változás következett be az elmúlt évek során. Állami gazdaságaink, gépállomásaink eredményesen segítik a termelés színvonalának emelését. A felvásárló és ellátó vállalatok általában jól oldották meg feladatukat. Sok problémával kellett megküzdeniük, különösen a felvásárlószerveknek. Az önállóbb gazdálkodás, a termelőszövetkezetek és vállalatok egyenjogú partnerként való működése máris érezteti kedvező hatását. A MÉSZÖV, a földművesszövetkezetek sokat segítettek a helyi ellátás javításában, a falusi lakosság kulturális, kereskedelmi szükségleteinek kielégítésében, a szakszövetkezetek, társulások és hegyközségek tevékenységének szervezésében és a háztáji gazda- ságok árutermelésének növelésében. Segítségükre a jövőben is szükség lesz. A rendszeressé váló politikai nevelő, gazdaságszervező munka az anyagi, műszaki ellátottság növekedése, a politikai és a szakmai vezetés színvonalának javulása végsősoron termelőszövetkezeteink gazdasági erősödését, fejlődését eredményezték. Megyénkben jelenleg 65 616 termelőszövetkezeti tag, 669 897 kh. összterületen gazdálkodik. Gazdasági fejlődésüket az elmúlt négy év alatt a jaimló tendencia jellemzi. 1965-ben 1962-höz viszonyítva a halmozott termelési érték 27 százalékkal, a halmozat- lan teljes termelési érték 18 százalékkal növekedett Az egy termelőszövetkezeti tagra jutó termelési érték növekedése megközelítően 30 százalékos. Az összes árbevétel mintegy 25—26 százalékkal nagyobb, mint 1963-ban volt Megyénk természeti és köz- gazdasági1 viszonyaiból, valamint az országosan kialakult árviszonyokból eredően a jövedelem növekedése termelő- szövetkezeteinkben nem követte a termelés fejlődésének ütemét. A termelőszövetkezeti bruttó jövedelem csupán 4 százalékkal emelkedett 1962- höz viszonyítva. Ez elsősorban a termelési költségek nagyarányú (77 százalékos) növekedésének, valamint a hitel-esedékesség növekedésének következménye. A termelés növekedésének színvonalát jelentős mértékben segítette a javuló anyagi. műszaki ellátottság. A beruházott vagyon 250 százalékkal haladta meg az 1962 évit és a közös vagyon 74 százalékát teszt ki. A forgóvagyon növekedése azonban csak 44 százalékos, ami azt jelenti, hogy nem tartott lépést a termelőeszközök fejlődésével, nem segítette kellő mértékben a termelőeszközök jó kihasználását. A differenciált állami támogatás rendszerének kialakítása, a gyenge termelőszövetkezetekkel való intenzívebb foglalkozás eredményét tükrözi. hogy 1965-ben a gyenge tsz-elc a jó 'és a közepes termelőszövetkezetekhez viszonyítva gyorsabb ütemben fejlődtek. 1-y ermelőszövetkezeteink gazdasági szilárdulá- sát mutatja a mérleghiányos tsz-ek számának és a mérleghiány összegének jelentős csökkenése. Az eddigi ismereteink alapján lehetőség van rá, hogy tsz-cink ez évben mérleghiány nélkül zárjanak. Megyénk mezőgazdasága összességét tekintve tehát jelentős mértékben fejlődött a legutóbbi pártértekezlet óta. A megyei pártértekezlet határozatait azonban mindezek ellenére sem sikerült teljes egészében végrehajtani. — Kenyérgabona termesztésében — annak ellenére, hogy minden évben a tervben előírt területen elvetettük, és a határozatban szereplő intenzív fajták arányát (60—65 százalék) túlteljesítettük —. az átlagtermések tervezett szintjét és 1965 kivételével a felvásárlás mennyiségét a kedvezőtlen időjárás következtében' nem tudtuk teljesíteni. — A zöldségellátásban jelentősebb változás csak ez évben következett be. A zöldségellátásban esetenként tapasztalható nehézségek részben a kedvezőtlen időjárásra, részben a felvásárlásban rejlő visszásságokra és néhány esetben szervezetlenségre vezethető vissza. — Jelentősen előre léptünk a fejlett termesztési módszerek alkalmazásában. Ebben a pártszervezetek agitációs és propaganda tevékenységének eredménye is jól tükröződik. — Az állatállomány takarmányszükségletének megteremtésére nagy erőfeszítéseket tettünk. Az elért eredmények ennek ellenére sem kielé- gítőek. A vetésterületen belül alacsony a pillangósok aránya, nem kielégítőek az átlagtermések, magasak a betakarítási veszteségek. A rétek és a legelők fűhozamának növelésére továbbra is nagy a lehetőség. — Termelőszövetkezeteink többségében sikerült megvalósítani az adott körülmények között a leginkább ösztönző elosztási módszereket. Ez jelentős mértékben segítette termelőszövetkezeteink erősödését. Néhány esetben azonban merevség is tapasztalható. — Pártszervezeteink többsége felismerte a versenyben rejlő lehetőségeket, és segítette a szocialista munkaverseny szélesebb körű elterjesztését. Ez évben megyénk mezőgazdaságában több mint száz brigád küzd a szocialista cím elnyeréséért. A versenyeket a IX. kongresszusra való felkészülés jegyében szervezik. Ebben a munkában elsősorban a nötanács, a K ISZ-szerveze- tek, a Hazafias Népfront és a MEDOSZ jár az. élen. Egyes tsz-ekben és a járási tanácsoknál a munkaversenyek szervezését, értékelését nem támogatják kellő mértékben — A szövetkezeti tagok részesedése a tsz-ek megalakulása óta fokozatosan növekszik. Az egy tagra jutó, közösből származó részesedés 1961- ben 5300 forint, 1965-ben 8449 forint volt. Az elmúlt években jelentősen előbbre léptünk a lejtős területek termelésének javításában. A kutatások és kísérletek egy része befejeződött. Nagyarányú talajvédelmi, talajjavítási munkák kezdődtek el. Ennek hatása a javított területeken igen kedvezően mutatkozik, viszont változatlanul nagy probléma a lejtős területek speciális gépellátása. * H armadik ötéves tervünk, amelynek megvalósításához idén láttunk hozzá, valamint gazdaságirányítási rendszerünk folyamatban levő reformja újabb lehetőségeket biztosít a szocialista mezőgazdaság fejlődésének megyénkben is. A lehetőségek reális felmérése és a soron levő fő feladatok meghatározása a megyei pártértekezlet egyik fontos feladata lesz. IBiSven ike«IUrvei siiiíí'í? « A fiatalok kezdeményezésére: kommunista műszakok a Lenin Kohászati Müvekben — Elénkebben csákányozzon, Pista bácsi! — Garad- nai Istvánt, a derék, nagydarab üzemvezetőt „ugrasztja” eg” tőle jóval vékonyabb ember, Borbély Lajos vaspakoló. Derülnek ezen a többiek is, a háromszoros szocialista üzem, a hulladéktér dolgozói. Frissen, sűrű tréfálkozások közepette halad g munka, amit pedig most nem fizetségért tesznek. Önként vállalták itt, az acélműben is, hogy kommunista műszakot tartanak: a nyolcórás munkaidő után még néev órát dolgoznak társadalmi munkában. „ßennunket ki akartok ha«vni?“ Pénteken például az éjszakai műszak végén vagy 110 ember nem ment haza. Délelőtt 10 óráig munkálkodtak a technológiai rend megteremtésén. a karbantartásokon. Akik pedig délelőtt voltak műszakban, azok közül 130-an maradtak itt este 6-ig. — Nemcsak, itt maradtak, hanem dolgoztak is — javít ki Somodi Péter, a gyárrészleg párttitkára. — Bár a kezdeményezés a kiszesektől, az ifjúmunkásoktól indult ki, az idősebb dolgozók is lelkesen vállalkoztak a társadalmi munkára — mondja Apatovszki István gyárrészlegvezető. — Volt olyan, aki csaknem megsértődve kérdezte: „hát bennünket már ki akartok hagyni?” — folytatja a főmérnök, Bódi László. Nyilas Sándor KISZ-utkár neveiket sorol az idősebbek közül: — Kovácslk Jani bácsinak már csak két éve van a nyugdíjig. Mégis olyan lelkesen dolgozott a társadalmi műszakon, hogy csupa víz lett az ing a hátán ... Az öntőcsarnok 85 embere közül 62 maradt itt Balikó József csarnokmester irányításával. — No és mit szóltok Szabó Jóskáékhoz? — veti közbe No- vák János üzemvezető. — Legalább 15 köbméter salakot szedtek kd a .kemencékből. Tudjátok, hogy műszak közben nem mindig van idő az ilyen tisztogatásra. A munka viszont könnyebb utána. — Már csupa hólyag a tenyered, Gyuszi! — No és? — Szmetava Gyula előmunkás nevet, és lapátolja tovább a salakot, a törmeléket. Társaival együtt felszabadítja a munkahelvet. V D-míi'/aMió! 60-an Az úgynevezett D műszakosokból hatvar.an Gergely János esarnokmester vezetékével dolgoznak. Háttérben, a csarnok falán hatnlrr->s felirat hirdeti, hogv a IX. párt- kongresszus tiszteletére még iobb munkával készülnek a kohászatban . .. — Maga mit csinált topnap. műszak után? — állítok m^g taiai-'rnra egyet az izzadt, kormos arcú munkások kö -ül az elri-rironcélmű sistergő, tűz- okádó kemencéinél. — Kirakottunk két varon tortát. Már régóta itt A1H. nem volt ember a pakoláshoz. és nem akartuk, berv kötbérezzenek. Az egész brigád itt. maradt kirakni. Mint megtudom. Rófa Já”Os szocialista brigád iáról van szó. s az egvik öntő. Ktisóaz- ki Bertalan a kérdezett. — Kérte m arukat valaki erre a munkára? — Nem kért senki, önként jelentkeztünk. Merthogy kommunista műszakokat szervezett a KTSZ. és mi is akartunk valami hasznosat csinálni. A pártkongresszus tiszte- ' -téré ... — Maguk ebben a meleg üzemben nehéz munkát végeznek 8 órán át. Fáras’+ó lehetett erre még 4 órát „ráhúzni”. — No. de az érték. • amit adtunk, megérte a fáradságot! ... 90 nevel kellene felsorolni... A Lenin Kohászati Művekben 2700 KISZ-tag van. Tőlük indult a kezdeményezés — tudomásunk szerint elsőé ként az országban —, hogy ilyen társadalmi műszakokat tartsanak a IX. pártkongresz- szus tiszteletére. Kommunista szombatnak nevezték a tegnapi napot, mert ekkor kapcsolódott az akcióba a legtöbb dolgozó. Még a szellemi és az irodai alkalmazottak is a gyárban maradtak délután. A 3. számú hivatalház lányai* asszonyai például téglát pakoltak. s a többiek is ott segítettek. dolgoztak, ahol szükség volt rájuk. — A kommunista műszakok megszervezésével két célunk van — összegezi Dudla József, a nagyüzemi KISZ- bizottság titkára: — A gyár egész területén segíteni kívánjuk a kongresszusi vállalások teljesítését illetve ahol kell, túlteljesítését. Ami azonban még fontosabb: a gyár ifjúmunkásai ezzel a megmozdulásukkal is demonstrálni kívánják a párt melletti kiállásukat. Már eddig is r "nvon szép eredményeket produkált minden gyáregység. A vasöntödében például — abban a gyár- részlegbeh, amely már háromszor elnyerte a szocialista címet — még termelő .munkát is vállaltak társadalmi műszakban. Pénteken délelőtt 18 tonna vasöntvényt adtak többletként. Kiss Ferenc KISZ- é titkár szerint Rigó Tibor öntő és Jávorcsik László, Boldizsár László lakatosok neve mellé még 90 nevet írhatnánk, ha a leglelkesebbeket a karr, ók felsorolni,-u, , .„, — Fu ez a legfontosabb — vélekedik B. Nagy Sándor, a gyár-részleg párttitkára —, hogy az emberek lelkesen, szívvel, jókedvvel dolgoztak. Meg. hogy tudták: miért... Ruttkay Anna Napi 400 mázsa búzát szárítanak A karosai murit 300 méteres szakaszat a Dózsa Term elősző cetkezet .szállta meg”. Naponta négyszáz mázsa búzái szárítanak rajta. A termelés zövetkezr i asszonyai és a gyerekek lapáttal, gereblyéz el forgatják a gabonát. foto: Sí. G*
