Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-28 / 203. szám
'’asáman. Í969, Mgtisztijs 3*. eSZAKMAGTARORSZAO iiiimniiiu iimimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimiimtmiiitiiimiiiiiiiiiMiiiiiiiiiitii s Zsoltit már nem verik I A család néhány éve lakik együtt a faluban. Először csak egyikét szomszédasszony beszeli róla. ök is csak suttogva: — Láttad, micsoda kék folt van azon a gyereken? — Láttam. Én nem hiszem, bogy úgy és akkorát tudna esni egy négy éves kisfiú. — Ráadásul ilyen sokszor! Később már egész Taktaharkány beszélt Zsoltiról. Egyre hangosabban. Július vége felé három napig nem látták a kisfiút. — Mi lehet azzal a gyerekkel? Az egyik szomszéd belesett a házba, ahol Zsolti anyja lakik élettársával és az élet- közösségből származó kislánnyal. (A négyéves kisfiú ugyanis az elvált asz- szonv korábbi házasságából való.) — Ezt nem lehet tétlenül nézni! — döbbent meg a szomszéd, amikor meglátta Zsoltit, tele kék foltokkal. És a jó érzésű taktahar- kányiak rohantak a tanács vezetőihez, s a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottsághoz. A tanács és a rendőrség illetékesei a községi orvossal együtt nyomban elmentek Zsoltiékhoz. Orvosi látlelet: a gyermek rosszul táplált, és testén állandó ütlegelések nyomai. A nyakán a fojtogatás jelei látszottak. Tanúkihallgatás. Megdöbben lö tények derültek ki: az anya nap, mint nap ütötte- verle a kisfiút, sőt, olyasmit is megcsinált, hogy a gyereket bezárta a spájzba, fel- térdepeltelte egy hokedlira, s órákig otthagyta. Aztán átment a szomszédba egy kis tercierére, s olyan értelmű megjegyzéseket tett, hogy a gyerektől mindenáron meg akar szabadulni, mert útjában van boldogságának. Vajon Valóban útban volt- e Zsolti? A vizsgálat megállapította, hogy a szép és értelmes kisfiú rendkívül ragaszkodó természetű. Nagyon szereti anyját, sőt, annak élettársát is. Utóbbinak egyébként nincs kifogása a gyerek ellen, de; — Miként akadályozhattam volna meg, hogy az asz- szonv verje fiát? Vertem volna meg én az asszonyt? Nem is nagyon tudtam a dologról, hiszen reggel elmegyek dolgozni Miskolcra, és csak este jövök haza. Közös gyerekünkkel mindig nagyon gyengéden bánik ... A közvélemény és a tanács nem fogadta el ezt az érvelést. Emberileg még egy idegen gyerek sorsáért is felelősek vagyunk! A falu lakói szerkesztőségünknek is gyorsan írtak erről egy levelet. Az intézkedés határozott és mintaszerűen gyors volt: a községi tanács augusztus 2-án tárgyalta az ügyet, s nyomban továbbította a Szerencsi járási Tanácshoz, ahol a gyámhatóságot soronkívü- '• la- áro’athozátalra kérte, így Zsoltit már augusztus ti-a.i eh ittéií a miskolci gyermekotthonba ... Közben azért történt egy és más. Az anya — talán félve a felelősségrevonástól — augusztus 2. után fiával együtt eltűnt a faluból. Fel- sőzsolcán találtán meg. Es egyáltalán nem bánta, hogy elveszik tőle Zsoltit . . . Ennyi történt euaig. A járási tanács ugyanis utadla az ügyel a rendőr ignek. Hiszen törvényein.: messze e- nően védik a g ne.eV':. Zsoltit tehát nw nem verik. Az. emberit. . . gyorsan, idejében lefogta az emberségesség. A takia.mr- kányiak nem huny .a . szemet az embertelenség láttán, nem mondták, hogy „mi közöm hozzá, nem avatkozom bele, nem hallottam semmit”, nem tartózkodtak a nyílt kiállástól. A községi és a járási tanács sem tekintette aktának az ügyet, bátran átvágta a bürokratikus huzavona szövevényét. Az. eset kapcsán ilyen gondolatok fogalmazódnak meg a kívülállóban: ígv kell ezt csinálni, emberek! így kell érvényre juttatni az igazságot kicsi és nagy ügyekben egyaránt. Ruttkay Anna Magános művész a „műterem-átgifás““ban : Egyik legjellegzetesebb me- Czőkövesdi utcarészlet a kes- :kény Arany János utca és a skanyargós Orgona köz találko- ; ása. a nehezen megtalálható ■■kapun lus tábla jelzi, hogy itt s'akik Tardi Kovács Sándor ^festőművész. A parányi há- Szacska is tipikusan matyó, az Eudvaron alig van egy kis ár- snyék. pár négy7 ; méternyi da Erabkái csak' derékig érő "'öld élősóvény kerít körbe. Szűkszavúság jellemzi ezeket a képeket. Tardi Kovács Sándor kevés színnél dolgozik, több képen szinte csak egyetlen szín különféle árnyalataival érzékelteti mondani valóját. Szigorú szerkesztés, élesen körvonalazott alakok, lárgyak sorolandók tovább a jellemzők közé. Igen sok képen jelentkezik Mezőkövesd némelyik rejtett, vagy a mindennapos jövés menésben ész keresek a XX. század izmusoktól szaggatott világában. Ezért jöttem haza szülőfa- umba. Kötődni akarok valahová. Kötődni a népművészethez, de nem a tetszetősebb, olcsóbb megoldásokat kereső látványosság vonalán, hanem annak igaz kincseit áttételesen felhasz.nálva. átkeltve. Motívumokat gyűjtök. Mezőkövesd ténylegesen kincsesbánya, az ember úton-útMegyénkben igen sokrétű, változatos és gazdag programot dolgoztak ki az októberi múzeumi hónapra. Az ünnepi napokon a megyei múzeumi szervezet Miskolcon tudományos ülésszakot, nagyszabású Vetélkedőt, Tokajban, Özdon, Hejőkeresztúron és Mezőkövesden pedig helytörténeti előadásokat rendez. Ezeken kívül a megyében számos érdekes kiállítás nyílik, és a régiek Uj emléktárgyakkal bővülnek. A mezőkövesdi matyó múzeum például az ünnepi hónapban szentistváni és tardi szobával gyarapodik. Ezzel teljessé válik a matyóföldhöz tartozó három község kiállítása. A szentistváni szobában a korabeli Szóval, találtál nekem egy megbízható és... — ,.. kulturált embert — Vettem át tőle sebesen a fonalat. — Bede Ágostonnak hívják, talán te is emlékszel rá. amikor mi elsősök voltunk, akkor ő... S megint a telefon fojtotta belém a szuszt. Suhajda felkiáltott: — Ez a nagymami lesz! Bocsáss meg egy pillanatra. Amíg Zsuzsa nyaral, Pityesz a nagymaminál van, és ő ilyenkor mindenről beszámol nekem ... U "’ risten, ha egy nagymami mindenről beszámol! Még hozzá az Unokájával kapcsolatban! Na, mindegy. Mcgadóan ültem, egyik cigaretta a másik után, s fültanúja lehettem annak a családi eseménynek, mely szerint Pityesznck árpája nőtt a bal szemén. Közben nézegettem az órámol, vészesen szaladt, az idő. De szép volna, ha még egyszer ajkamra ve- hetném a megbízható cs kulturált Bede Ágoston nevét. Körülbelül jó negyedóra múlva Suhajda elköszönt a gondos nagymamitól. Kiss szóra- kozottnak látszott, aztán mihelyt visszaült a helyére, megjegyezte : — Nem is hiszed, pajtikám, milyen gond egy ilyen kamaszkorban levő fiú. Az árpa, ez. a legújabb. Alighogy elmúltak a furunkulusai, itt az árpa. Persze, a nagymami nem engedte az iskolába, hallottad. meg is mostam a fejét. nem kell egy árpából olyan cirkuszt csinálni. De őszintén szólva, nekem sem tetszik a furunkulnsok után ez az árpa No de most. aztán nincs mese! Gyerünk a te Bedéddd. ^ögyük dűlőre az ügyét, mondj el róla min(Jj könyveli a miskolci könvvfsboHohhan Ebben a körülkerített ágyasban dolgozik jó időben a fiatal, szülőföldjére nemrégen hazatért művész. A háromlábú állvány mellett aprócska asztal, néhány lépésnyié egy nagyobb terméskő. Erre szokott leülni, ha elfárad, ha készülő képét messzebbről akarja nézni. Nem egészen 3 hónappal ezelőtt a mezőkövesdi járási művelődési ház kiállítási termében negyvennél több alkotását állította ki< Kisebb méretű ak var éllek, gouasheok, fametszetek, ceruza- és tusrajzok sorakoztak a paravánokon. A hazatért művész így adta le névjegyét Mezőkövesden. Azóta itt él, az Arany János utcai parányi otthonban, s mikor az idő engedi, a ..műte- rem-ágyás”-ban alkot, fest. Míg tárlatán részben mint grafikust, részben, mint kisméretű akvarellek, gouashe-ok művészét ismerhettük meg. most a nagyobb táblaképek, olajfestmények alkotójával találkozunk. A kertecske, i Met ve a „műterem-ágyás” hirtelen bemutatóteremmé válik. A sövény és a kerítés paravánná lép elő, támasztékul szolgál Tardi Kovács Sándor olajképeinek. Erősen vonalrajzos festményeket, nézegetünk. Egy. a csillogó naptányérba komponált. fényben izzó városrész- let, több utcakép, férfiportré (a nagybácsi volt a modell), és egy. még csak bontakozó önarckép. Érdemes felfigyelnünk a legutóbbi komponáltságára. A kép sarkában ugvanis egy kép látható. Tardi Kovács egyéb munkáin is találkozunk ezzel a komponálási móddal. Izgatja a „kép a képben”, illetve a világ és az ábrázolt világ problematikája. Ezért él gyakran ezzel a módszerrel, mint azt tette már több nag' példaképnek tekinthető előd is. A tűző napról behúzódunk a kicsiny, festésre teljesen alkalmatlan lakás hűvösébe. A falakon néhány gouashe és fametszet, a polcon kész és metszés alatt álló dúcok, egy Radnóti-fénykép, szegre akasztva mindenféle papíros, légiéiül a Magyar Képzőművészek Szövetsége észak-magyarországi területi szervezetének felhívása, hogv küldjön munkáiból a IX. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállításra. A lemezjátszón forog a fekete, barázdás korong. Gershwin nyugtalanító muzsikája festi alá beszélgetésünket. S közben megtelik a heverő, az asztal, sőt a padlózat is vázlatokkal, újabb gouashe- dkkal, rajzokkal, metszetek nyomatairól. re sem vett részlete, több ke pen a matyó népi építőművészet egy-egy értékes darabja látjuk. — Tudomásunk szerint eléggé zárkózottal), táistalanu' él és alkot. Nem nehezít, munkáját a magánosság? — Valóban nagyon magányosan élek, alkotótárs nélkül félen értékes motívumba üt- özik. Érdemes utánajárni. Lapozgatjuk a mappákat. A mezőkövesdi utcácskák, közök, sorok ismerője örömmel fedezi fel a különféle módszerrel alkotott képeken, vázlatokon a nagy matyó község érdekes házait, részleteit. Van persze sok-sok alkotása, amely Tardi Kovács Sándor alko* :s közh-n. (Szabados György felvételei) dolgozom. Tagadhatatlan, így nehezebb, de mesterem, Kmet- ty János arra is megtanított, hogy egy-egy mű befejezése előtt saját munkámat is a kritikus szemével tudjam nézni. Kevés még a kapcsolatom más borsodi és miskolci művészekkel. Talán az ősszel perfektuálódik felvételem a Képzőművészeti Alap tagjainak sorába, s ez bizonyára jelent majd valami elóbbrelé- pést, kiutat a társtalanságból. bár földrajzilag Is eléggé e' vagyok szigetelve. A Gershwin-lemezen nyu- godtabb, áradóbb akkordokat csal elő a kristálytű. — Többen kérdezték és kérdezik tőlem, miért jöttem haza, mit akarok Mezőkövesden? Fiatal vagyok még. Gyűjtőim az élményeket Kutatok. Tiszta, primőr forrást nem a szülőföldet idézi. Láttunk belőle koré.1'-an a kiállításán és most is. — A mezőkövesdi bemutatkozó tárlatom után a járási művelődési ház segítségévéi vándoroltatni tudom a kiállítás anyagát. Cserépfalun és Bükkzséreen állítottunk ki eddig. most Bükkábráov következik. Szó van róla. hogy esetleg S'ontisIvánban és Négyesen is megrendezzük. Amikor elbúcsúzunk, visz- szatér a „műtorom-ágya.s”-ba, hogv folytassa az állványon hagyott képet. Gershwin muzsikája messzire kúszik utánunk a sikátorszerű Orgona közben. Közben felerősíthette a lemezjátszót, hogy az udvaron is hallja az ismét nyugtalanítóbbra váltott dallamot. Benedek. Miklós Készülődés a múzeumi hónapra öreg" hajdani leveleivel bővítik. Érdekes és tanulságos vallástörténeti kiállítás nyílik Miskolcon, a szakszervezetek székhazában Istenek és szentélyek címmel. Ezen rejtett és színes fényekkel megvilágított makettokon bemutatják a különböző korokban, a különböző isteneknek épült templomokat, a kőszentélyektől a román és gótikus bazilikákig. A kiállításon 27 berendezett templom kicsinyített mását helyezik el. Uj múzeumot is avatnak Borsodban, mégpedig Szendrőn. Ennek a községnek a XVII—XVIII. században virágzó kékfestő ipara volt, és ebből az időből fennmaradt egy paraszti rokokó stílben épült, úgynevezett festőház. A népi műemlék-épületet az elmúlt években helyreállították, és abban most múzeumot létesítenek. A hajdani lakóhelyiségekben a szendröi végvár és a környék történeti emlékeit lállítják ki, míg a műhelyrészt áztató- és festökádakkal, a | kékfestéshez használt fából készült nyomómintákkal, valamint. szárítókkal rendezik be. lAz állandó jellegű új kiállí- 'tást a múzeumi hónapban, ünnepélyesen nyitják meg. t bútorokon, a 32 párnával ágyazott „rózsás ágyon”, a „nyergeshátú liszttartó szuszikon” kívül bemutatják a rózsaszín és kék fonallal hímzett, egykori menyasszonyi ruhát is. A tardi szobában többek között elhelyeznek egy kézzel tapasztott búboskemencét, sárga, kék és piros virágú motívumokkal festett ruhatartó ládát, kecskelábú fiókos ászt'-1!, lá'ha- tók lesznek a keresztszemes öltésekkel hímzett párnák, függönyök, térítők, sokszínű népviseleti ruhák. Széphalom községben Ka- zinczyra emlékeznek és a mauzóleumában levő kiállítást új anyagokkal, korabeli metszetekkel, képiekkel és a „szent « • dent. Valóban megfelelő em- J bér kell a Lizike helyére. Lá- « zike remekül érti a dolgát, cs * remekül bánik az emberekkel. , Nem akarom, hogy távol lété- « ben visszaessen a könyvtár , látogatottsága. Bedére a köl- « csönzási napokon volna szűk- J ség. Tehát ott hagytuk abba,, hogy, amikor mi elsősök voi- J tunk... < — Ügy van! — kaptam a * szón. — Akkor Bede hetedi- J kos volt, nyurga, pápaszemes a fiú. nagyszerű szertornász, az J iskolaközi versenyeken min- a dig első díjat nyert a korlá- J ton. De nem ez a fontos, ha- « nem az, hogy ... J S ekkor, akar hiszik, akár, nem, újra Erzsiké dugta be az * ö toronyfrizurájával ékesített J fejét, s ijedten csipogta: a — Suhajda elvtárs. pár ] perc múlva tizenegy! Értekez- a let! ; — S*zent Habakuk! — ré-, müldözött Suhajda. — Pajti- < kám, el kell búcsúznunk, nem ( késhetek el az értekezletről, i nekem ugyebár példát kell J mutatnom . . . Majd visszahív- < lak, és egy másik csendes dél- ] élőt tömön folytatjuk Bedéről., ha nem terhellek az idejőve- < teliéi. Ne felejtsd el, ott hagy- , tűk abba, hogy nagyszerű < szertornász volt. mindig első ] díjat nyert korláton. Nem, i nem csak parancsolj, csak' utánad. . Hát szervusz, én máris rohanok ... É s Suhajda rohant, olyan lendülettel, mint amikor valaha a szabadrúgásait lőtte. Csak ez esetben én voltam a labda. Megköszöntem Erzsikének a jó erős feketét, aztán elballagtam. Suhajda derék, jóin- tiulalú ember, tudom, hogy nyélbe ütjük Bede Ágoston ügyét... Na persze, majd egy másik délelőttjén. Egy másik csendes délelőttjén. > Aránylag nem sok könyvről J számolhatunk be az elmúlt ihéten Miskolcra érkezettek kö- Jzül. Elsősorban Feleki Lászlóinak. a kiváló humoristának »Mindenféle, Híres emberek ci- |mű kötetére hívjuk fel a fi- »gyeimet. Különösen érdekes a J Híres emberek című máso- *dik rész. Feleki megpróbálja •lexikonszerűen felsorolni a vi- ,lág legismertebb embereit, és •egyetlen szellemes aforizmával J jellemezni őket. A szellemes • kísérlet szinte páratlan az iro- Jdalomban és roppant érdekes. • egymondatos jellemrajzokal Jeredményez. • A másik magyar könyvúj- Jdonság Szeberényi Lehel új Jregénye, a Jeromos, a kőfejű. • Érdekességre tarthat számot *az egyik legjelentősebb román 2 írónak, Maiéi Carapiale-nak jAranj/i/jak alkonya című mű•ve. A századforduló Bukarest• • jében játszódik a történet. Mai • szovjet témát tárgyal Vaszil- Ijct) könyve, az Ellene szavazok! Tárlat az udvaron.
