Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-04 / 183. szám

ftfltSriSk, 1366, »ngttsztois 4, ÉSZAKTWAGYARORSZAO 3 gy­a fa­za 6, ül- cb- t a is. Uiy há­ító, télt rröl né­3TV­in­be­aztf rté­azt tni, \é na­/olt **­At­tu­Í8­IV*­és g*­olt, ^sz. hez san latt lt<V ak. rd* i a fc- ón, sú­er' ré*« aá unJ SÓI kai le­ült. an ál­se­eí nd­ket bo­xtn tote em­lék ci­ne­dé-1 i«*: ♦rat Iául nck ■oo­hA­oöri ele; ami éri' kát. mo­tet­T>K iaj sok Int* Vve' me lkai m»' rkai i « volt láö kéfl orti. > *3 var; nők al am* a# ab^ £3 p* „Kényes" ügyek NEB-vizsgálat az alkalmazottak létszámának alakulásáról Megkésett a tokaji mezőgazdasági gépész ssakmunkásképző-iskola építése Deák Imrével, a tokaji szak- taunkásképző iskola igazgató­jával járjuk a mészszagú tan- tee'meket, kollégiumi szobákat, tanári irodákat. Még lerakat­om parkettahalmokon, vakolat­törmeléken bukdácsolunk ke­resztül. Az ablakok, ajtók jó részét még most festik. Lent, ez épület bejáratánál hatalmas szekrényekkel bíbelődnek. Nem férnek be az ajtón. Vagy aa. üvegbetétcs bejárati részt kell megbontani, vagy a szek­rényeket szétszedni. Csöp­pet sem irigylem az igazga­tót, meg a tanári testületet S az igazgató, mintha meg­érezné a gondolatot, megtor­pan az egyik tanterem ajta­jánál: — Te magasságos ég! Hát még itt sincs lerakva a par­ketta?!- Sajnos ... Ügy látom nehéz hónapok elé nézünk! Kényelmes, modern lesz — három év múlva! Bizony, egyáltalán nem úgy ■lakúit az elmúlt hónapok alatt • szakiskola építése, ahogy •gy évvel ezelőtt elképzelték, megtervezték. Július 28-án, 1— amikor végigjártuk az in­tézetet — már csak három nap hiányzott, az épületek műsza­ki átadásának határidejéhez. Az átvétel időtartama tíz nap. Azonban szerény szá­mítások szerint is legalább két. és fél, három heti megfe­szített munka hiányzott hoz­zá, hogy valóban elkészül­jön a legfontosabb épület, az iskola és a kollégium. Augusz­tus elsejével a szakiskola hivatalosan megkezdte a tan­évet. Igaz, az első „fecskék”, az elsején „kezdő” osztály a Taktaközi Állami Gazdaság­ban tölti a kezdő öt hónapot, gyakorlati munkán. Maga az iskola csak szeptember el­sején népesedik be. De. ha nem történik „valami”, na­gyon nehéz napok, hetek elé néz majd az intézet egész tan­testülete. Mindenki örült, amikor né­hány hónappal ezelőtt bizo­nyossá vált, hogy megépül­het ez a jelentős intézmény. S ha a terveket vizsgálgalja az ember, valóban minden ok megvan az örömre. A tervek szerint ugyanis ez az iskola valóban hozzájárul Tokaj iskola-város jellegéhez. Mert a tervek szerint, a követ­kező két év során elvégzendő beruházás az ország legna­gyobb ilyen jellegű intéz­ményévé varázsolja majd az iskolát. Hét-nyolcszáz fia­tal tanul majd kényelmes körülmények között Tokaj­ban, s valamennyi mezőgaz­dasági gép kezeléséhez ne­velnek szakembereket Csak... Csak éppen a nevelők még ♦zt sem tudják, miként lesz, ha szeptember elsején meg­érkeznek a gyerekek. Mert előreláthatólag szeptember­ben még nem lesz víz. konyha és nem lesz étterem! Vállalják-e? Sajnos, sokszor előfordul, hogy az öröm mellett mindjárt jelentkezik a gond, a bosszú­ság is. örülni kell például annak, hogy Tokajban egy évvel ezelőtt hozzáláttak a nagy jelentőségű szakiskola építéséhez, örülni kell, hogy a Földművelésügyi Miniszté­rium illetékesei Tokajt te­szik a mezőgazdasági gépek­hez szükséges szakemberek nevelésének országos köz­pontjává. Mindez öröm. Azon­ban elveszi az öröm ízét, hogy ilyen nehéz, rendezetlen kö­rülmények. viszonyok között kell megkezdeni a tanítást. — Sokat segítettek a megye vezetői is, a megyei építővál- lalat szakemberei is — mondja Deák Imre, aki hiva­talosan már év elejétől igaz­gató, és nap mint nap segí­tette, sürgette az építkezést. — De nem volt elegendő építő­anyag. A derítő-medencéhez most nincs cement. Az okta­táshoz szükséges traktorokat, gépeket is úgy kellett össze­A Diósgyőri Gépgyár a ma­gyar gépipar exportjának je­lentős részét állítja elő. Áru­termelésének mintegy 30 szá­zalékát a gyár jelenleg külke­reskedelmi megrendelésre szállítja. A világ 38 országá­val van üzleti kapcsolata. Ex­porttevékenységét a TECLNO- IMPEX, a NIKEX, a KOMP­LEX, és a METALIMPEX útján folytatja. A gyár szak­emberei azonban mindjobban bekapcsolódnak e tevékeny­ségbe, a külkereskedelmi vál­lalatok üzletkötőivel közösen keresik fel a külföldi ügyfele­ket. piackutatásokat tartanak, és mindinkább részt vesznek a szerződéskötésekben^ Bővíteni a meglévő piacokat A Diósgyőri Gépgyár profil­ja rendkívül széles skálájú; Ezt tükrözi a vállalat export­ja is. Kovácsolt acéltól és ru­gótól kezdve a forgácsoló hi­deg- és melegalakító szerszám­gépekig, a kábelgépektől a szi­vattyúkig, Diesel-motoroktól és áramfejlesztő gépcsoportok­kunyerálnunk. A nevelői laká­sok ugyan készen vannak, s ez fontos is, hiszen valameny- nyi tanár, mérnök messziről költözik ide. Azonban a konyha, az étterem ma még gépszín, s az épület egyik részét egy, a Szerencsi Gépál­lomáson dolgozó szakember családja lakja ... Most már csak abban bizakodunk, hogy a megyei építő vállalat szak­emberei. mondjuk külön vál­lalásként, esetleg a pártkong­resszus tiszteletére tett fel­ajánlásként egy hónap alatt elkészítik a konyhát, az étter­met, s a derítő-medencét is. Igen. Kérdés, hogy az épí­tők vállalják-e. Akad-e meg­felelő segítség ahhoz, hogy le­gyen elegendő cement, cse- rép, mennyezeti gerenda a mai gépszín konyhává, ét­teremmé formálásához? ... Talán ... A „talán” jelenleg az egyetlen remény az iskola igazgatója, tizenegy nevelője számára. S ha ez a „talán” nem sikerül?... Akkor, bi­zony. nem tudni, hogyan mo­sakodnak, tisztálkodnak az új szakiskola első növendé­kei. nevelői. Nem tudni, hol kapnak majd étkezést, hol főznek számukra. Reméljük, ami még hiány­zik, vállalják az építők, s mindazok, akik erősek hozzá, hogy segítsenek! Barcsa Sándor tői az ipari hűtőberendezések­ig, és komplex gyárberendezé­sekig egy sor terméket szállít külföldre. Az elmúlt években a gyár több jelentős komplex gyárberendezést szállított. így Bulgáriába mezőgazdasági szeráru gyár berendezéseit, Egyiptomba acél-alumínium szabadvezeték-gyárat, a Szov­jetunióba és a Kínai Népköz- társaságba csőgyári berende­zéseket, a Szovjetunióba, Indo­néziába, Egyiptomba ipari hű­tőberendezéseket és hűtőháza­kat szállított a gyár. Legjobb a DIGÉP kapcsolata a Szovjet­unióval, mivel exporttermékei­nek jelentős része oda irányuk Jó kapcsolatokat épített ki a többi népi demokratikus or­szággal, s a tőkés országok közül többek között Indiával, Olaszországgal, Egyiptománál állandó kapcsolatban álL Ismeretes az MSZMP Köz­ponti Bizottságának ez év májusában megjelent határo­zata, amely a gazdasági reform irányelveit tartalmazza. A ha­tározat fokozottan az export- tevékenységre irányította a gyár vezetőinek figyelmét A gépipar exportja fontos szere­pet tölt be népgazdaságunk fejlődésében, így a Diósgyőri Gépgyárnak, az ország legna­gyobb gépipari vállalatának ilyen tevékenysége nemcsak az iparágon belül, hanem népgaz­dasági szinten is nagy jelen­tőségű. A gyár műszaki fej­lesztési tervei és kereskedelmi politikája arra irányul, hogy a meglevő piacokat a jövőben is megtartsa, sőt az igényeket kielégítő, korszerű, új gyárt­mányok bevezetésével ezt to­vább bővítse, A kereskedelmi részlegek megerosöd nek A gazdasági reform által biztosítandó nagyobb önálló­ság nagy feladat elé állítja a vállalat dolgozóit és vezetőit. Éppen ezért nagy ütemben ha­lad a feladatok megvalósításá­hoz szükséges feltételek meg­teremtése. A gyár vezetősége megalakította a műszaki fej­lesztési csúcsblzottságot, amelynek as a feladata, hogy A NEB megyei bizottsága „kényes”, egyben nagyon is időszerű gond elemzésébe kez­dett. Kezdett, mert bár a NEB vizsgálata is segít, meg­oldása komplex társadalmi ösz- szefogást, egy sor szerv aktív közreműködését kívánja. Csökkent az alkalmazottak létszáma. de a bürokrácia nem A tudományos-technikai for­radalom, a komplex-gépesítés, az automatizálás, a műanya­gok fokozottabb alkalmazása szükségszerűen magasabb fo­kú műszaki képzést kíván. A korszerű, automatizált üze­mekben csökken a fizikai, s nő a műszaki, az alkalmazotti munka aránya. Egyes nagy­üzemekben már olyan nagy­tömegű adatokkal, mutatók­kal dolgoznak, a békés gazda­sági verseny olyan átfogó, széleskörű elemzést kíván, hogy ehhez mái- kevés a szoká­sos adminisztráció. Itt már nagyfokú gépesítésre, sőt, az elektronikus gépek alkalma­zására van szükség. Az éremnek van egy másik oldala is: az adminisztráció mesterséges felduzzasztása. A 12 vállalatnál megtartott vizsgálat azt mutatja, hogy az elrendelt ügyvitel-csökkentés még nem érezteti kellően ha­a piackutatás elemzése alapján a gyártmányfejlesztési terve­ket összhangba hozza az igé­nyekkel. A feladatok megoldá­sába bevonják a gyár legjobb műszaki és gazdasági szakem­bereit, akik a gyártmány fej­lesztési témákat kidolgozzák. A külkereskedelmi tevékeny­ség fokozása végett a gyár ve­zetősége — a nyelvtudással rendelkező mérnökök és gaz­dasági szakemberek átcsopor­tosításával — a kereskedelmi részlegek megrősítését határoz­ta el. A piackutatás, a vevő­szolgálat és a szerviz kialakí­tásával közvetlen kapcsolat­ba kívánnak jutni a felhaszná­ló üzemekkel. A termelőesz­köz-kereskedelemben kialakult verseny fokozott mértékben irányítja a gyár figyelmét a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeinek jobb kihaszná­lására, a gazdasági együttmű­ködés és kooperáció megszer­vezésére. A helyes árpolitika szerepe Az új gazdaságirányítási rendszerben jelentős szerepet kap az ármechanizmus átala­kítása, amely a jelenlegi, bo­nyolult exportgazdaságo«ssági tényezőket is jelentősen egy­szerűsíti. A gyárban megkezd­ték az árreformmal kapcsola­tos munkákat. Olyan árosz- tóly létrehozását határozták el, amely alkalmas lesz a gaz­dasági döntésekhez szükséges árpolitika kialakítására. Az árak jelentősen kihatnak a gyár exportjára, mivel a kül­földi piacokon a gyártmányok műszaki színvonalán és a szál­lítási határidőn kívül ez a har­madik legfontosabb tényező. Az árpolitika helyes alkalma­zásával lehetőség nyílik az új, korszerű termékek nagyobb nyereséggel történő exportálá­sára. Tovább kívánja fejlesz­teni a gyár export fővállalko­zód tevékenységét a komplett ipari hűtőberendezésekben, a kábel gyári berendezésekben, a kovácsüzemi és a mezőgazda- sági esőztető berendezésekben. A külkereskedelmi tevékeny­ség fejlesztésével a gyár köze­lebb kerül az önálló export megvalósításához. Svéda Miklós. a DIGÉP értékesítési főosztályának vese tője Univerzális épületváz gyártására térnek át Alsózsoicáu A harmadik ötéves tervben országszerte számos középüle­tet, közöttük 8 és 10 emeletes irodaházakat, kollégiumokat 'építenek. Ezeknek az épületeknek nagy részét eddig egyedi deruefc alapján, hagyományos módszerekkel készítették, amely égen meglassította építésüket. Az új, gazdaságosabb építkezési univerzális épületvázzal Oldják meg, amelynek kikísérletezését az idén kezdték meg ttz Alsózsolcai Épülctclemgyárban. Szabadtéri telepükön eddig hégy épület összeszereléséhez szükséges, különböző méretű basbetonelemct készítettek. Az új, univerzális épületvázak elnyerték az ipar vezetőinek tetszését és egyre nagyobb az érdeklődés irántuk. Ezért az álsózsolcai üzem vezetői elhatározták, hogy az épületváz- Oyártást a szabadból Jedett csarnokba viszik, igy a téli hóna­itokat is hasznosítva, mintegy 25 ezer négyzetméterrel többet tudnak készíteni a keresett elemekből. A folyamatos termelés biegvalósítására a fedett üzemcsarnok egyik gyártósfirát átalakítják, és azon a jövőben csak épületváz-elemeket készí­tenek. A munkákkal a Borsod megyei Építőipari Vállalat dol- tozóit bízták meg, akik a pártkongresszus tiszteletére szep­tember 30-ig új gépalapokat építenek, és a berendezéseket a korszerű technológiának megfelelően szerelik fel. Az átala­kítást úgy oldják meg, hogy az univáz-szerkezeten kívül ipari bsarnokok összeszereléséhez szükséges elemeket is előállíthassa­nak. Így a negyedik negyedévben megkezdhetik a könnyen és OVorsan összeszerelhető univerzális épületváz folyamatos gyártását, s azokból jövőre már 200 ezer négyzetméter beépí­tésére elegendő vasbetonszerkezetet adnak az épitőiparnak. . , - .............— ■ ■ ■ ■ ... A Diósgyőri Gépgyár exporttevékenysége tásat. Az adatszolgáltatások szánva ténylegesen .nem csök­kent, csupán az átszervezé­sek folytán más szervhez, például nem a minisztérium­hoz, hanem a vállalati köz­ponthoz kell küldeni. Egyes vállalatokhoz naponta két, és esetenként egymásnak el­lentmondó ügyviteli utasítás is érkezik. A Rudabányai Vasércbánya és Előkészítő- műben például 113 féle ki­mutatást kell készíteni. A Miskolci Járműjavító Válla­latnál a termelési és a tevé­kenységi mutatókat négyféle mérési mód szerint kell elké­szíteni. És ez így, részletei­ben ellentmondó adatokat tükröz. De ez csak „ízelítő” a sokszor felesleges kimuta­tásokból, amelyek néha ér­telmetlenül terhelik a válla­latok alkalmazottait. Egyik igazgató elmondotta, hogy a központban harminc em­berrel csökkentette az alkal­mazotti létszámot. Tartott tőle, hogy az üzemekben ezt megérzik. Az üzemek vezetői közölték, hogy ténylegesen érzik a hatást, mivel keve­sebb felesleges jelentést kell gyártani, így több idejük jut a termelő munka elemzésére, irányítására. Intézkedésre van hát szükség, hogy a vállalati központokban, trösztökben, főigazgatóságokon csakis olyan jelentéseket kérjenek, ame­lyekre ténylegesen szükség van. Ne engedjék, hogy író­asztalok „munkát” találjanak maguknak. Túlóráztatás, mellékállás A vizsgálat szerint a terme­lést közvetlen irányító mű­szaki vezetők napi elfoglalt­sága 9, 9 és fél órát tesz ki. Ugyanilyen túlterheltség ta­pasztalható az egyéb műszaki és sok területen ügyködő ad­minisztratív dolgozóknál is. Érdekes vita alakult ki a túlóráztatással kapcsolatosan. Vannak, akik mereven elítél­nek minden túlóráztatást. Két­ségtelenül, vannak azonban munkakörök, ahol a „hajrá” bizonyos időszakokban jelent­kezik, és mód nyílik a „csúsz­tatásra”. Vannak munkahe­lyek. ahol ésszerűnek, cél­szerűnek, gazdaságosnak lát­szik a létszámcsökkentés és a „hajrában” az átcsopor­tosítás, a besegítés. Élénk vita alakult ki a má­sodállásokkal és a mellékfog­lalkozásokkal kapcsolatban is. Van dolgozó, aki másodál­lásban többet keres, mint munkahelyén. A másodállás azt jelenti, hogy az illető ugyanazon munkaidő alatt két állásban ügyködik. két helyen keres. Elhangzott az a kívánság: helyes lenne meg­vizsgálni, vajon az adott munkaterületen nincs-e túl megkönnyítve az illető mun­kája. illetve nem lenne-e ese­tenként célszerű a másodál­lást teljes értékű dolgozóval betölteni ? A mellékfoglalko­zás mar sok esetben indokolt. Van üzem, vállalat, ktsz, mezőgazdasági termelőszövet­kezet, ahol egyes speciális munkakörök nem nyújtanak teljes elfoglaltságot. Munka­idején túl egy másik vállalat dolgozója, az esedékes 500— 600 forintért tökéletesen ellát­ja, s ez gazdaságos is. „Bújtatott** dolgozók A vizsgálat megemlíti, hogy több vállalatnál jelentős ered­ményt értek el az alkalma­zottak létszámának csökken­tésében. A két szénbányá­szati trösztnél például belső átszervezéssel 104 alkalma­zotti létszámot takarítottak meg, s csökkentették az ilyen dolgozók számát az LKM-ben is. Van azonban példa en­nek fordítottjára is. A 13 vállalat kimutatta, hogy ea év első felében a tervezetthez viszonyítva 114-gyel csökken­tette az alkalmazotti létszá­mot. A vizsgálat viszont fel­fedte, hogy csupán hat válla­latnál 226 ilyen beosztás­ban működőt „bújtatnak”. Van eset, amikor ez indokolt. Előfordul, hogy valakit isko­lára küldenek. Munkakörét nem lehet megszüntetni, a fennálló rendelkezések nem adnak módot ennek hivata­los betöltésére. A vállalat kénytelen kényszermegoldást alkalmazni. Ám nem hisszük, hogy mind a 226 eset ilyen lenne. Az egyes vállalatoknál alaposabban meg kellene vizs­gálni a „bújtatásokat”. A vizsgálatkor találtak pél­dákat rá, hogy amíg kisebb képzettségűek műszaki kör­ben dolgoznak, egy sor tech­nikus fizikai munkakörben ügyködik. És ez ismét bonyo­lult ügy. Ebben csak a konk­rét eset ismeretében lehet ítéletet mondani. Az irodagépesítésről A vizsgálat anyaga megem* líti, a vitában is többször el­hangzott, hogy az alkalma­zotti gondokban a közép- és a felsőbb szervek több meg­értésére, aktívabb segítségé­re. nevezetesen a felesleges adatkérés megszüntetésére van szükség. Segítségre van szükség az irodagépek beszer­zésében is. Kétségtelen, hogy akad egy-egy vállalat, ahol nincsenek teljes egészében kihasználva az irodagépek, de ennek hiányában a legtöbb vállalatnál nehezen birkóznak meg az adatfeldolgozással. A vállalatok ebben segítséget kérnek a NEB-től is, amely továbbítja a kérést az arra il­letékes felsőbb szervhez. Csorba Barnabá* Ha csorba a sörösüveg — Kérem, csorba üveget nem veszünk vissza. — De könyörgöm, hiszen így eitlem el a boltból! Hát láf* hattam én, hogy a kupak alatt törött az üveg? — Igazán sajnálom, mégsem fizethetem vissza a betét Arák Az üzlettől ugyanis a söripari vállalat sem veszi át a csorbá üvegeket. Nem fizethetünk rá ... — Es én ráfizethetek? A vásárló ráfizethet, amiért a sóét ipari vállalatnál úgy mossák, úgy töltik, vagy úgy zárják tf az üvegeket, hogy megcsorbulnak?!... Eladók és vásárlók között elég sokszor hallunk ilyen pár­beszédeket az üzletekben. Esetenként csúnya veszekedésekké fajulnak ezek a párbeszédek. Mindkét fél a maga igazát bizonygatja. És furcsa dolog, de mindkét félnek igaza van. A vásárló ugyanis valóban nem láthatja, hogy a lezárt üveg csorba a kupak alatt. Nem láthatja azonban az eladó sem, aki aztán saját zsebéből mégsem fizetheti ki a betétet. Ilyen eset­ben tehát a söripari vállalatban kell keresnünk a bosszúsát) okát. — Igen ám, de sok vásárló a felbontásnál töri le az üvege­ket, aztán egyszerűen azt mondja, hogy úgy kapta — véleked hetnek most a söriparnál. Ebben nekik is igazuk van, de ezt mégsem lehet általánosítani minden vevőre. Valóban gyak­ran kerülnek hozzánk csorba üvegek, nemcsak olyanok, a me­lyekben sört palackoznak, hanem üdítőitalos, tejes, vagy más üvegek is. A figyelmeztetést — hogy nagyobb gonddal mossák, telt-! sék, zárják a palackokat — sértődés nélkül megszívlelhetni a forgalmazók. Vagy talán egyszerűbb a vásárlókkal meg^ fizettetni az üvegpótlást? — . Kezdődik a tanév . - de hogyan?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom