Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-25 / 200. szám
^fltőrtők, 196ft. augusztus 25. ESZ AKM AG Y A RORSZ AG 3 Hol cs miért hasznos a gazdasági verseny? [ ’Amennyiben a tervgazdálkodás rendszerében új elem lesz a piaci mechanizmus aktív fel- használása, annyiban új gazdasági jelenség lesz a verseny, a konkurrenexa is. A Verseny hatásos ösztönzője lehet a termelés hatékonysága növelésének, a kereslethez jobban idomuló kínálat kialakításának, sőt, előnyösen befolyásolhatja a technológiát és * gyártmányfejlesztést is. A kérdés árnyalt megítélé- »éhez tartozik, hogy mások a Versenyeztetés lehetőségei a reform végrehajtását követő átmeneti időszakban és mások akkor, amikor az új mechanizmus már az egész gazdasági életet átfogja, „bejáródva” működik, és amikor — s ez talán a legfontosabb — gazdasági életünk kiegyensúlyozottan fejlődik, a piaci helyzet •tabil. A gazdasági verseny olyan objektív ösztönző, amely újra fc újra arra kényszeríti a Vállalatokat, hogy még tökéletesebbet. ^nagyobb használati értéket képviselő terméket gyártsanak, hogy minél jobban kielégítsék a vevők igényeit. A versenyben ugyanis egyes vállalatok kollektívák — nagyobb haszonra tesznek szert és így gyorsabban fejlődnek, míg más vállalatok elmaradnak és az előbbiekkel szemben meggyengül piaci pori ciój uk. A verseny főként és elsősorban a fogyasztói cikkeit Piacán — termelésében és értékesítésében — kívánatos az állami vállalatok, valamint az állami vállalatok és a szövetkezetek között. Ezért a jövőben a kisipari szövetkezetek megkülönböztetése (pl. az anyagellátásban) megszűnik. A feldolgozó ipar sok ágában igen nagy szerepe van a rugalmasságnak, a speciális, egyedi igények gyors kielégítésének. Ezért itt is indokolt a piaci verseny feltételeinek megteremtése. Ugyanez vonatkozik a szolgáltatások területére, ahol gazdaságilag káros, a fogyasztó szempontjából pedig hátrányos lenne nagy, monopóliumot élvező vállalatok kialakítása. A kereskedelmi monopólium kialakulását megakadályozva tágatob teret kell biztosítaná a különböző termelő vállalatok (állami vállalatok, szövetkezetek) mintaboltjai és a belkereskedelmi üzlethálózata, sőt, a termelői és a magánkereskedelem közötti versenynek. Á termelőeszközök piacán akkor kapcsoljuk be a forgalmi folyamatba a kereskedelmet, ha azok a költségek, amelyek a kereskedelmi szervezetben jelentkeznek, megtakaríthatók a felhasználó és a termelő vállalatoknál. Ennek megvalósulását segíti, ha a termelőeszköz kereskedelmi vállalat is eszközlekötési járulékot fizet, és ha érdekelt a nyereség növelésében. A vevőnek így módja nyílik rá, hogy válasszon a kereskedelem es a termelő által kínáltak között, attól függően: miből származik nagyobb előnye. A választás lehetősége a termelők és a kereskedelem között egészséges versenyt teremt, amely a vevők igényeinek jobb és rugalmasabb kielégítését szolgálja. Az elmondottakból levonható a következtetés: a versenyt és a monopóliumot differenciáltan kell megítélni és mérlegelni a belőlük fakadó előnyöket, hátrányokat. Ugyanakkor a differenciált megoldási forma és a kör, amelyben a verseny, vagy a monopólium érvényesül, nem egyszer s mindenkorra adott, hanem a gazdasági feltételek változásával módosul. Tény, hogy a fejlődés kánya a termelőerők koncentrációja, nagy termelőegységek kialakulása felé mutat. Ezt a folyamatot káros lenne mesterségesen feltartóztatni, mert hátráltatnánk a gazdasági fejlődést, csökkentenénk a gazxiaság hatékonyságát. A nagy termelőegységek kifejlődésével szükségszerűen együttjáró negatív monopolista törekvések elhárításának kulcsa az importban van; Ezért lehetőségeink gyarapodásával párhuzamosan növelni kell a versenyző import arán.' t. Ennek az az előnye, hogy a nemzetközi piacok versenyét azok a vállalatok is közvetlenül érzékelhetik, amelyek nem szállítanak a külföldi piacokra, vagy amelyele monopolhelyzetben vannak a hazai piacon. dr. Varga György Javult as újítőmosgaiom a Mák völgyi és as Edelényi Bányaiisemnél A Borsodi Szénbányászati *Tröszt Mákvölgyi és Edelényi Bányaüzeménél az újító- mozgalom során benyújtott újítási javaslatok száma a megelőző év hasonló időszakához képest növekedett. A megvalósításra elfogadott és a megvalósított javaslatok számánál ugyancsak növekvő tendenciát tapasztalhatunk mindkét üzemnél. Szükséges azonban a tapasztalatcsere hatékonyságának fokozása, mert ezt nem használták ki kellően a kezdeményezések során, A iintaverseny júliusi eredményei az LKM-lien (Levelezőnktől.) A IX. pártkongresszus tiszteletére indított szocialista munkaverseny július havi eredményeit értékelték legutóbb az LKM-ben. Egy-két üzemegység kivételével valamennyi gyárxészleg dolgozói teljesítették felajánlásukat. Szép eredmények születtek a nagyolvasztóban, az acélműnél, az acélöntődében, a nemesacél kovácsműnél, a tűzállótéglagyárban, az energia-, a gép- éá villamoskar- bantaríóban. Nagy Gusztáv Kitűntél f ék Veres József munkaügyi minisztert A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Veres József munkaügyi miniszternek a munkás- mozgalomban és a közéletben kifejtett tevékenysége elismeréséül, 60. születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. Jelen volt Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkárai Orvosollak a bauxitbányászok régi panaszát Július elseje óta a bauxitbányászok is a szénbányászoknak járó hozzájárulást kapják a napi háromszori étkeztetéshez. Ugyancsak július 1-től kezdődően fölemelték a bauxitbányászat alkalmazottainak piémiunvkeretét, s ezzel megszűnt a szénbányászok és a bauxitbányászok alkalmazotti prémiumszintje közti különbség. A nehézipari miniszter most kiadott utasítása a bauxitbányászok másik régi panaszát orvosolta. A miniszter elrendelte, hogy a díjtalan szén- járandóságot a bauxitbányászat nyugdíjasaira is terjesz- szék ki. lle^éráöbbeil! M egint egy levél. Tiszapalkonyáról küldték. Sűrűn írott két teljes oldal. Olvasom, és úgy érzem magam, mint a hínárba keveredett ember. Kapaszkodom az egyikbe — húz a másik. Minél jobban kapálódzom, annál jobban körém fonódnak. De belekapaszkodom a megmentő szóba: megértés. S így már másképpen alakul a gondolat. Pedig a levél nagyon is egyoldalúan próbálja befolyásolni. És éppen az a baj, hogy a tágabb életben sokszor ez az egyoldalúság erősebb. \ Ebben a levélben oly’ sok a sürgetés, a türelmetlenség, a követelődzés, hogy mire a végére érek, már nem is tudom, mit olvastam az elején. A sörproblémától a személyes vádaskodásig, a harapós kutyától a parázna- súgig, a közigazgatási szervek hibájától a vasútállomásig minden „elviselhetetlenség” belefér. Csak egyetlen dolog nem. A megértés. Próbálom ellenkező oldalról boncolgatni ezt a szót. Próbálom megérteni a panaszkodót. Hanem mindenképpen odalyukadok ki, hogy miért nem írt csak icipici szerény javaslatot is? Miért? Valószínűleg azért, mert egyszerűbb és könnyebb követelni úgy nagy általá- nosságbap, mintsem azt mondani: Ej. minek is tűrjük ezt a sok visszásságot, ne kürtöljük szerte mindazt, amit magunk is — legalábbis nagy részét — megoldhatnánk. És egyszerűbb a visszásságot állapotnak tekinteni, mint átmenetnek. Az állapot-megítélés siránkozást szül; az átmenet ideiglenessége pedig afféle belső sürgetéssel jár, aminek következményeként nem a szó szaporodik, hanem a cselekvőkészség. Hanem a megértés egyik rugója a cselekvésnek is. A zért hát újból visszakanyarodni kényszerülök az egy személytől — mihoz- zánk. És a „mi” szemszögünkből próbálkozom a megítéléssel. Nem ez az egyetlen levél, az egyetlen panaszos, aki minden rosszat észrevesz. S nem is azzal igyekszem más belátásra bírni az érthetetlenül és sokszor értelmetlenül „kesergőket”, hogy vegyék észre a jót is. A témát is, a kört is leszűkítve, kizárólag az új és még fejlődésben levő települések, vagy régebbi. de gyorsabb iramban előre haladó lakhelyek viszonylatában — mint amilyen Tiszapalkonya is — próbálom a megértetést. Rengeteg új településünk van. Egyik várossá nő lassan, a másik kerületté, a harmadik pedig a modem falu felé halad. De egyik sem kész. Hiányzik még sok minden. Az átalakulás olyan folyamat, amelyet lehet lassítani és gyorsítani. Vajon az előbbit vagy az utóbbit teszi-e. aki valóságos panaszlistát állít össze, elküldi egyik vagy másik szervhez, intézményhez azzal, hogy márpedig ezt gyorsan orvosolják, mert „ez az állapot tarthatatlan.” inkább próbáljon maga is segíteni a bajon! „Hogyan? Énnekem nincs semmiféle hatalmam!” Miféle hatalom kell ahhoz, „mosószappanízű csokiszelet” helyett élvezhető csokoládét áruljanak a boltban? Miféle hatalom szükséges ahhoz, hogy a szederkényi üzletben alátéttel együtt adják az olajkályhát!? Nem kell az ilyesmihez se hatalom, se protekció, se sürgős intézkedés „felsőbb fórumok” közbenjárásával. Megérteni és megértetni. Ez sokkal gyorsabb, hasznosabb. A megértéshez és megértetéshez viszont nagyon lényeges az is, hogy ésszerűen, belá- tóan szűrjük meg panaszainkat és követeléseinket. Csipp-csupp ügyekből minek csináljunk országos problémát? Minek szaladjunk mindjárt a minisztériumhoz, ha egyszer a helybéli tanács első fokon hivatott az ügy rendezésére!? Az természetesen már más kérdés, ha — miként egyik-másik panaszkodó mondja — az új település körigazgatási szervei nem úgy intézik a dolgokat, ahogy a törvény megparancsolja nekik. Ez már komoly dolog! De ha így van is valahol, még inkább az a tanulság, hogy a „kétségbeejtő esetek sorozatából” leszűrjük a leglényegesebbeket, s a legfontosabbak megoldásával próbáljuk könnyíteni helyzetünket. Az apróbb visszásságok megszüntetése. mint amilyenekről a palkonyai levélíró szól. elsősorban a helybeliek dolga. A fejlődő életben elkerülhetetlenek a fonákságok. Pontosan az alakulás, a formálódás miatt. Hogy valaki mestere legyen valaminek, sok küzdelem és kudarc árán éri el. Ugyanez vonatkozhat az új településekre. Nincs ez, nincs az, ezt is rosszul csinálják, azt is. Ma igen. Holnap majd nem. A boltok későbben nyitnak a kelleténél, kevés a zöldség, nem épült minden mellékutcában út, a járdák sárosak, piszkosak... Hanem mindezeket nem szüntetjük meg kirohanásokkal, követelődzéssel, örökös panaszkodással. S ha megértésről beszélünk, akkor nem a hibák megértését értjük ezen — erről szó sincs! Lehetőségeinket fogadjuk megértőbben! S amit magúnk is saját erőnkből megoldhatunk — legyen az tárgyi vagy személyi gond — próbálkozzunk vele. De azt semmiképpen se várjuk, hogy egy új település egyszerre készen kap mindent, amire szüksége van: épületeket, utakat, vasutat, járműveket és ... és olyan embereket, akik „add uram, de máris”, mint vezetők, előteremthetik mindazt, ami kell. A z ember kissé rossz szájízzel olvass* végig a türelmetlen, mi több, követelődző hangú leveleket. S hogy ne fojtogassák a hínárként körbekúszó panaszszálak, belekapaszkodik a szóba: megértőbben. S akkor egyúttal eszébe jut akaratlanul is, hogy aki igazán megértő, az panaszlista küldözgetése helyett utánajár annak, aminek maga is utánajárhat. Csata Lásd« r Észrevételek és javaslatok a közalkalmazottak körében A Közalkalmazottak Szak- szervezete Borsod megyei Bizottságának legutóbbi ülésén értékelték az alapszervek taggyűlésein elhangzott javaslatokat, észrevételeket; Az. elhangzottakkal a megyei bizottság foglalkozik majd és igyekszik segíteni a felmerült gondok eloszlatásában) Egészségügyi komplex ierr A betegsegélyzési feladatokkal részletesen foglalkoztáié az alapszervezeteié, alapos vizsgálatok során győződtek meg a reális helyzetről. Egy kiragadott példa azt mutatja, hogy Inklovics Istvánék háza... ;. is lakhatatlanná vált Sajó- zentpéteren a július 29-i fel- lőszakadás következtében. Az r elvonulása után — sok más ajószentpéteri családdal gyütt — azonnal hozzáláttak romos épület lebontásához s helyén az új ház telepítőéhez. A bontást többnyire a salad végezte, az új épület lapozásában azonban már sejtettek munkatársai, a Sajó- zentpéteri Üveggyár dolgozói s — társadalmi munkában. Az ij fés7ek’",'é'v,07 minden segítség jól jön. Igénybe veszik illamunk segítőkészségét Is — DTP-kölcsön formájában) az özcíi városi Tanácsnál 1964-ben 1956 táppénzes napot számláltak össze, ezen belül az átlagos napi betegek száma 6 volt. 1965-ben már 2899 napra emelkedett a táppénzes napok száma, az átlagos napi betegeké pedig 9-re. Az adatok arról is tanúskodnak. hogy a betegek túlnyomórészt az igazgatási, valamint a pénzügyi osztályról jelentkeztek, minden valószínűség szerint ott terhelik le legjobban a tanácsi alkalmazottakat. A megyei bíróságnál azt tapasztalták, hogy a betegek nagy részénél szív, idegrendszeri és izületi megbetegedés jelentkezik. Az a feladat, hogy a szakszervezeti bizottság a jövőben többet foglalkozzék a megelőzéssel, a leterheltség okaival és olyan feltételek megteremtésérvel, amelyek mérséklik' az ilyen természetű megbetegedéseket. Érdemes megemlíteni, hogy a* elmúlt 5 év alatt a Sátoraljaújhelyi járási Tanács körülbelül 50 millió forintot fordított az egészségügyi ellátás javítására, valamint azt is, hogy több alapszerv komplex egészségügyi tervet készített. Ez tartalmazza mindazokat al intézkedéseket, amelyekkel még jobban biztosíthatják az alapszervhez tartozók egészségét A járási tanácsok most már komolyan foglalkoznak a kifizető helyek megszervezésével is. Munkaszervezés^ üdültetés, jutalmazás A munka jobb megszervezése is feladata a szakszervezetnek. Itt ki kell emelni a megyei ügyészség pártszervezetének és szakszervezeti bizottságának kezdeményezését A IX. pártkongresszus tiszteletéle mozgalmat indítottak az ügyészségi munka javítására, a 3, 8 és 15 napos ügyintézési határidő lerövidítésére. A segédhivatali dolgozók is csatlakoztak a mozgalomhoz, sőt, azóta már a sátoraljaújhelyi járásbíróság és ügyészség dolgozói is. Az üdültetéssel kapcsolatban szóba került, hogy egyre több alapszervnél igyekeznek azt saját erőből segíteni. Számos alapszervnél mellőzik a karácsonyi ajándékozgatást, és a megtakarított pénzt bérleti üdültetésre kívánjak felhasználni. Sátoraljaújhelyen máf szép eredményt ért el ezzel mind a városi, mind a járási tanács. A jutalmazásokkal is foglalkoztak a megyei bizottság ülésén. A mezőkövesdi járásból az a panasz érkezett, hogy egyes községi tanácsoknál konkrét eredmény figyelembe vétele nélkül, meglehetősen szubjektiven jutalmaznak, máshol „egyenlő arányban^ osztják el az összegeket; Az alapszervezeti taggyűléseken elhangzott észrevételekkel kapcsolatban a megyei bizottság elhatározta, hogy a helyszínen segíti majd a gondok eloszlatását, és ellenőrzi az egészségügyi komplex tervek végrehajtását,
