Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-17 / 168. szám

2 ÉS7.AKMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1966. Július 17. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1966 első félévi fejlődéséről 1966 ELSŐ félévének végén kai haladta meg az 1965 első az ország népességének száma félévi forgalmat. Hali külpolitikai ös&zcfrofllalónk kb. 10179 000 főt tett ki. A születések száma és aránya a népességhez képest némileg meghaladta a tavaly első fél­évit, de továbbra is rendkívül alacsony volt (14,2 ezrelék), a természetes szaporodás aránya nagyobb mértékben javult, mint a születéseké, mert a ha­lálozások száma és aránya ez év első felében jóval (9 száza­lék) kisebb volt, mint 1965 első felében. Javult a csecse­mő halandóság arányszáma is (1000 élveszülöttre számítva 39 egy éven aluli haláleset volt). AZ IPARI TERMELÉS az Idényjellegű élelmiszeripar nélkül számítva kb. 8 száza­lékkal volt több, mint 1965 el­ső felében, ezen belül a gép­ipar 9 százalékkal, a vegyipar 13 százalékkal, a könnyűipar 6 százalékkal növelte termelé­sét. Az építőipar termelése 1966 első felében 7 százalékkal ha­ladta meg a tavaly első fél­évit. Elsősorban az ipari épít­kezések fokozódtak: az átadott lakások száma kevesebb volt. Az ipari és az építőipari ter­melés elsősorban — több mint 80 százalékban — a termelé­kenység növekedése folytán emelkedett. A MEZŐGAZDASÁGI TER­MELÉS eredményei elsősorban a következő időszak ellátását fogják érinteni. A belvízkárok folytán a bevetett terület — az 1966 május végi összeírás adatai szerint — kisebb volt, mint több megelőző év átlagá­ban. A vetésterületen belül a kenyérgabona vetésterülete csökkent, a kukorica és a ta­karmánygabona vetésterülete meghaladta a tavalyit. Az ez évi korai zöldség- és gyümölcs- termelés jobb volt, mint ta­valy. A májusi züldségf el vá­sárlás lényegesen, a júniusi kis mértékben meghaladta az egy évvel azelőttit. A nyáreleji gyümölcsökből a forgalomba hozott mennyiség májusban és júniusban is két-háromszorosa volt a tavalyinak. A vágóállatok és az állati termékek felvásárlása — a ta­valyinál kisebb sertésállomány és kb. azonos szarvasmarha­állomány mellett — kb. 2 szá­zalékkal haladta meg a tavalyi első félévit. A KÜLKERESKEDELMI FORGAIXJM egyenlege kedve­zőbben alakult, mint 1965 első felében: a kivitt áruk értéke ugyanis 13 százalékkal, a be­hozott áruké pedig 2 százalék­1966 első félévében külföldi­ek 466 000 esetben keresték fel hazánkat, magyar állampolgá­rok pedig 343 000 alkalommal utaztak külföldre. A beutazá­sok száma nagyobb mértékben nőtt, mint a kiutazásoké. A vasút teherszállítási tel­jesítménye a múlt év első fél­évéhez képest 4 százalékkal, a tehergépkocsiké 9 százalékkal nőtt. A távolsági személyszál­lítás teljesítményei 3 százalék­kal növekedtek, a helyi sze­mélyszállítás a tavalyi szinten maradt. 1966 első félévében a lakos­ság összes pénzbevétele 7 szá­zalékkal nagyobb volt, mint 1965 első felében. Ezen belül a munkabérek több mint 1,8 milliárd forinttal (7 százalék­kal) nőttek, e növekedésben a több területen végrehajtott béremeléseknek volt döntő szerepük. Az alacsonyabb nyugdíjak rendezése folytán a nyugdíjak összege 15 százalék­kal, a kétgyermekes családok családi pótlékának felemelése folytán a családi pótlékok ősz- szege 80 százalékkal nőtt. A parasztság munkaegység és felvásárlás címen 3 százalék­kal több készpénzt kapott, mint tavaly az első félévben. A KISKERESKEDELEM for­galma — folyó árakon számít­va — 9 százalékkal haladta meg az 1965 első félévit. Ezen belül az élelmiszervásárlások értéke kb. 8 százalékkal volt több. E növekedés mintegy fe­lét az élelmiszer-árszint növe­kedése tette ki. Az élelmiszer- ellátás részben jobb (a zóld- ségellátásban, a gyümölcs te­kintetében), részben kedvezőt­lenebb (hús) volt, mint tavaly. A belkereskedelem által for- galorhba hozott hús- es húské­Az idén lényegesen többen akarják megszerezni a gépjár­művezetői jogosítványt, mint pár évvel ezelőtt. Zsúfoltab­bak az országutak, s emiatt gondosabban, óvatosabban kell vezetni. A gépkocsivezetőknek alaposan kell ismernlök a KRESZ előírásait. Éppen ezért a KPM Autóközlekedési Tanintézet a tanfolyamokon 40 helyett 48 órában oktatja a közlekedési szabályokat. A gépjárművezetőknek egyre több ismeretet kell elsajátíta­szítmény mennyiség a félév egészében kb. 10 százalékkal kevesebb volt, mint tavaly az első félévben. Baromfiból nö­vekedtek az eladások. Az élelmiszerárak emelkedé­séből adódó többletkiadásokat részben ellensúlyozta a ruhá­zati cikkek árszínvonalának csökkenése. Ruházati cikkek vásárlására a lakosság kb. ugyanannyit fordított, mint ta­valy az első félévben, de ezért az összegért kb. 3—4 százalék­kal több árut kapott. A vegyes iparcikkek forgalma 14 száza­lékkal volt nagyobb. Az aru- hitelforgalom kiszélesítése folytán elsősorban a tartós fo­gyasztási cikkek vásárlása nö­vekedett. 1966 első félévében majdnem kétszerannyi hűtő- szekrény, gáztűzhely és motor- kerékpár került forgalomba, mint egy évvel azelőtt. Lénye­gében a tavalyi szinten ma­radt a televíziós vevőkészülé­kek és a bútorok forgalma. Szolgáltatásokra 5 százalékkal több pénzt fordított a lakos­ság, mint 1965 első felében. A betétállomány növekedése az év első felében 2,5 milliárd forint volt. AZ EGÉSZSÉGÜGYI helyzet kedvezőbb volt, mint tavaly az első félévben. A táppénzes ál­lományban töltött napok szá­ma a múlt év hasonló idősza­kához képest 4 százalékkal csökkent. AZ 1965/6« TANÉVBEN az utolsó évfolyamot az általános iskolában 153 000-en, a közép­iskolákban 77 000-en, a főisko­lákon, egyetemeken 18 00-en végezték el. A félév folyamán 2200 könyvet adtak ki, 20 mil­lió példányban. A kiadott könyvek példányszáma vala­mivel kevesebb, mint 1965 első félévében volt. A televízió elő­fizetők száma 1966. június 30- án 914 000 volt. niok. Éppen ezért az illetéke­sek foglalkoznak azzal, hogy a jövőben csak 8 általános is­kolát végzett hallgatókat vesz­nek fel. Kiderült, hogy azok, akik nem végeznek tanfolya­mot, rendkívül gyenge felké­szültségről tesznek tanúbi­zonyságot a vizsgákon. A vizs­gázóknak mintegy fele meg­bukik. Éppen ezért az illeté­kesek szorgalmazzák azt is, hogy vizsgára csak az jelent- kezhessék, aki előzőleg elvé­gezte a tanfolyamot. Az elmúlt hét nemzetközi politikai eseményeinek sorá­ban számunkra természetesen a magyar vonatkozású ese­mény az első: Péter János­nak. a Magyar Népköztársa­ság külügyminiszterének moszkvai látogatása. A kül­ügyminiszter hivatalos láto­gatást tesz a szovjet főváros­ban és mindenekelőtt tár- gyalásokat folytat Gromiko szovjet külügyminiszterrel. A szocialista országok test­véri kapcsolatában rendszere­sek az állami, a pártvezetők személyes látogatásai és nyil­vánvaló. hogy a magyar és a szovjet külügyminiszter mostani megbeszélései tovább mélyítik és erősítik majd a két ország, a két nép. a két kormány és a két párt őszin­te és testvéri barátságát. 2 Az egész világsajtó vezető helyen és igen nagy terje­delemben foglalkozik azokkal, a világpolitika aktuális kér­dései szempontjából rendkí­vüli fontosságú határozatok­kal, amelyeket a „szocialista csúcsértekezlet” fogadott e] Bukarestben. A vietnami amerikai agresszióval kapcso­latos nyilatkozatról a legille­tékesebb, a vietnami nép vé­leményét a Hanoiban meg­jelenő Nhan Dán így foglalja össze: „a nyilatkozat a szo­cialista testvérországok ha­talmas kollektív támogatása a vietnami nép számára". A londoni Sunday Times a vé­leményazonosságot hangsú­lyozza: „a résztvevők egy­hangúan megegyeztek Ameri­ka vietnami politikájának el­ítélésében" — állapítja meg a lap. A két nyilatkozatot — a Vietnamról szólót és az euró­pai biztonság kérdéseit tag- lalót — együttesen értékeli a belgrádi Politika című lap: „a közzétett két deklaráció a célok tekintetében egységes, mindkettő a békét sürgeti és a béke megvalósítását tűzi ki célul a saját módja szerint. Az első, amely az Egyesült Államok dél-vietnami agresz- sziójával foglalkozik, lényegé­ben és szellemében következe­tes szembeszegülést hirdet, a másik közlemény pedig ra­gaszkodik az európai bizton­ság új útjainak megtalálásá­hoz". Az európai kérdésekről szőlő bukaresti nyilatkozat egyik legérdekesebb vissz­hangja az angol alsóház kül­ügyi vitájában hangzott el. Stewart angol külügyminisz­ter, ha néhány fontos kér­désben vitába is szállt a szo­cialista országok vezetői szá­mos megállapításával, mégis úgv nyilatkozott a javasolt európai biztonsági értekezlet­ről, mit olyan célról, amely­nek elérésére törekedni kell. s A nemzetközi feszültség enyhítésének lehetséges lépé­seiről egymást követően há­rom országban is tárgyaláso­kat folytatott Indira Gandhi indiai miniszterelnök. Kairó­ban — az indiai—EAK közős közleményben — mindenek­előtt a más országok bel- ügyeibe való be nem avatko­zás és a békés egymás mellett élés politikájának fontossága kapott erőteljes hangsúlyt. Jugoszláviában a kiadott kö­zös sajtóközleményben a bé­keszerető országok egybehan­golt erőfeszítésének szüksé­gességéről van szó, az új, vi­lágméretű katasztrófa elkerü­lése céljából és a nemzetközi együttműködés és a békéért folytatott politikai tennivalók kérdése volt a tárgya azoknak a megbeszéléseknek is, ame­lyeket Indira Gandhi Koszi­gin szovjet miniszterelnökkel folytatott. A Európa kellős közepén, Nyugat-Németország legna­gyobb tartományában Észak- Rajna-Wesztfáliában látszó­lag helyi jelentőségű esemény volt a 17 esztendeje többség­gel rendelkező keresztényde­mokraták választási veresége. Ám már az első kommentá­rok rámutatnak, hogy a szo­ciáldemokraták előretörése amellett, hogy Erhard kancel-' lár személyes tekintélyének rendkívül gyors csökkenését ered -nénye._i majd. kihathat az egész német belpolitikai fejlődésre és így az európai politika szempontjából sem közömbös. A megfigyelők jó- részének áz a véleménye, hogy a szociáldemokraták elő­re törésének egyik alapja: a választók alkalmasabbnak tartják Brandt pártját a fel­tétlenül szükséges párbeszéd lefolytatására a két Németor­szág között. 5 Az elmúlt vasárnapon vé­res események színhelye volt a görögországi Szaloniki. A környékbeli parasztemberek és a város dolgozóinak egy része tüntetett részben gaz­dasági követelésekkel, rész­ben pedig a demokratikus sza­badságjogok védelmében. Az összecsapás feltárta, milyen súlyosak az ellentétek Görög­ország népe és a jelenleg uralmon levő Sziefanopulosz- kormány között. Az egységes demokratikus baloldali párt, az EDA megbízottai felkeres­ték a miniszterelnököt s kö­vetelték, mondjon le a kor­mány és haladéktalanul ír­janak ki új választásokat. Ha­sonló álláspontra helyezkedett a Centrum Unió elnöke, Pa­pandreu volt miniszterelnök is. A görög kormány a békés tüntetést és néhány más megmozdulást egyébként ürügyként használ fel a de-' mokratikus mozgalmak, több ifjúsági szervezet és mindmekelőtt a kommunis­ták ellen. E öt esztendeig tartó tragikus és több tízezer ember életét követelő polgárháború végére tett pontot az a megegyezés, amely az iraki kormány és a ktírd felkelők vezetője, Musz- tafa Barzani között létrejött. A másfélmilliós kurd nemze­ti kisebbség a megállapodás­ban lényegében elnyeri mind­azokat a jogokat, amelyekért öt esztendővel ezelőtt fegyvert fogott. A megállapodás sze­rint külön törvényben rögzí­tik a kurd nemzetiség elis­merését. a kurdok nemzeti jo­gait, az önkormányzatba való személyi bevonásukat, a kor­mányban való részvételüket és a számarányuknak megfe­lelő bevonásukat a legkülön­bözőbb iraki intézmények te­vékenységébe. A megáilapodás jelentőségét akkor értjük meg igazán, ha arra gondo­lunk. hogy a gazdag iraki olajvidék lakói kurdók, és hogy a jelenlegi iraki kor­mány elleni legutóbbi puccs­kísérletben résztvevő tisztek éppen azt hangoztatták: „el kell vonni a kardoktól az ola­jat". A fegyver-nyugvást a megállapodás aláírása után egyszerre hozta nyilvánosság­ra az iraki kormány és a kurd felkelők para ncsnoksá ­Megsz'ocrüják a gépjárművezetői vizsgákat „Veszélyben a Republica“ Harminc éve hexdődott a spanyol A múlt esztendőben em­lékeztünk meg a Ko­mintern VII. kongresz- szusának 30. évfordulójáról, s a nemzetközi munkásmozga­lom Ismét forradalmi emlék­lapokat forgat. Most 30 éve — 1936. július 17-ének éjszakáján hangzott fel a marokkói Centa- rádióban az első pillanatokban értelmetlennek tűnő, Franco fasiszta csoportjai számára azonban nagyon is világos tit­kos jelszó: „Egész Spanyolor­szág felett felhőtlen az ég...” Néhány órával később — a marokkói titkos jelszó utáni napon — a spanyol köztársa­ság! rádió madridi adója su­gározta a megrendítő felhí­vást: „Veszélyben a Repub­lics! Minden hazáját és füg­getlenségét szerető spanyol azonnal fogjon fegyvert a köz­társaság megvédésére!” Az előbbi titkos jelszóra Franco Marokkóba repül, hogy átvegye a lázadás irányítását. Tüzet fogott, megkezdődött a fasiszta katonai csoportok lá­zadása. A madridi rádió felhívásá­ra pedig megmozdult egész Spanyolország. Megindult a nemzetközi forradalmi mun­kásmozgalom áradata — kö­zötte a több mint ezer fős magyar csooort is — Spanyol- ország felé. Mi történt ekkor Spanyolor­szágban? A fasizmus nemzetközi előretörése láttán egy évvel előbb — 1935. július 25-től augusztus 20-ig — tartotta tör­ténelmi jelentőségű VII. vi­lágkongresszusát a kommu­nista Internacionálé. 63 kom­munista párt 510 küldötte dol­gozta ki az emberiség szabad­ságát és jólétét fenyegető fa­siszta veszedelem elleni béke- és egységfront politika prog­ramját. Ennek alapján külö­nösen Franciaországban és Spanyolországban alkalmazta sikerrel sajátos népfront prog­ramját a kommunista párt. Spanyolországban az aszturiai bányavidéki központtal már 1934-ben forradalmi helyzet alakult ki. A kommunista párt a forradalmi tényezőkre és a kommunista pártok há­ború- és fasizmus ellenes poli­tikai programjára támasz­kodva következetesen harcolt a nemzeti egységet realizáló népfront' megteremtéséért. E harc sikerét fémjelezték az 1936 március 16-1 választások eredményei. A népfront 233 mandátumot szerzett a jobboldaliak és a centrum 218 mandátumával szemben. A választási eredmények azonban azt is mutat­ják, hogy a Spanyol Kommunista Párt népfront­politikájával szemben rend­kívül erős jobboldali, illetve fasiszta ellenzék is bevonult a parlamentbe. William Z. Fos­ter: a III. Internacionálé cí­mű tanulmányában Jegyezte meg ezzel kapcsolatban, hogy a fasiszták ellenőrzése alatt polgárháború álltak a hadsereg tisztjei, a bankok, a gyárak és az állam- gépezet nagy részlegei, és mö­göttük (a fasiszták mögött) állt a maga támogatásával a kato­likus egyház. A kommunista párt felismer­te, látta, hogy a népfront-poli­tika elsöprő győzelme ellené­re is e kettősség súlyos ve­szélyt rejt magában, s többször is kezdeményezte a hadsereg, a rendőrség sorainak megtisz­títását. A népfront kormány mérsékelt politikusai azon­ban ezeket a követeléseket is túl radikálisnak tartották. Jellemző például, hogy július 17-én Francónak, a Kanári­szigetek eddigi katonai kor­mányzójának és Mola tábor­noknak a vezetésével kirob­bant marokkói lázadást még el lehetett volna fojtani, de az Azana-kormány és a szociál­demokraták ingadoztak, nem tettek határozott lépést el­lene. S a fasiszta lázadás ha­marosan spanyol földön foly­tatódott. " Franco megsegítése címén megérkeztek Spanyolországba Mussolini és Hitler gépesített haderői is, hogy a népfront­politikára és a forradalmi munkásmozgalomra mért csa­pásokkal tartsák meg a közel- dő II. világháború főpróbáját. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom forradalmi taktikájával szemben, tehát ki­alakult a nemzetközi fasiz­mus gyilkos háborús frontja, amely csak 9 évvel később, 1945-ben roppant össze a szö­vetségesek, mindenekelőtt a Szovjetunió csapásai alatt. A spanyol polgárháború azonban a nemzetközi munkás- mozgalom oldaláról nézve is magasra emelte az internacio­nalizmus vörös zászlaját. A kommunista pártok felhívásá­ra sorra alakultak a legendás nemzetközi brigádok. A világ minden tájáról mint­egy 40 000 kommunista és for­radalmi érzelmű munkás sie­tett a vérző spanyol honba. A Szovjetunió katonai tanácsadó­kat, korszerű fegyvereket küldött a Spanyol Köztársa­ság védelméhez. Diplomáciai síkon a Népszövetségben sür­gette a köztársaság teljes had­viselési Jogainak elismerését. A szovjet kommunisták kezde­ményezésére a Komintern vi­lágméretű egységfront létre­hozását javasolta a II. Inter- nacionálénak, amely azonban végülis kitért a Spanyol Köz­társaság védelme érdekében sürgetett egységfront-politika elől. Amikor a 30 éve kirobbant spanyol polgárháború emlékei között kutatunk, természete-- sen elénk tárulnak a már megsárgult archívumi levelek, amelyek azonban a magyar internacionalisták hősi helytál­lásáról is beszélnek. Méltán büszke a magyar munkásmoz­galom is rá, hogy több mint ezer magyar harcolt a német, az olasz, a francia, az orosz és még vagy tíz nemzet antifa­sisztáinak oldalán a Spanyol Köztársaságért. A „Lukács tábornok” néven legendás hí­rűvé lett Zalka Máté szinte egyet jelent a spanyol polgár- háborúval. Vele együtt íél­ezemyi magyar önkéntes ál­dozta életét a köztársaságért. A Terűdnél, az Ebrónál, Sierra Nevadánál és Madridnál folyt hősi harcok történetei mind-mind magyar századok és brigádok dicső emlékeit is őrzik. S „ ... a magyar munkás mellett ott volt a magyar intellektuel is” — írja visszaemlékezésé­ben dr. Gárdonyi J. orvos, aki beszámol arról, hogy az „ösz- szes nemzetek közül” a ma­gyar orvosok voltak a legna­gyobb százalékban. A magyar munkások és értelmiségiek „mindenütt ott voltak, ahol szükség volt antifasiszta mun­kaerőre, ahol szükség volt a morál emelésére, ahol szük­ség volt harcolni a Quinta Columnál (az ötödik hadr oszlop) ellen.” A spanyol nép, a Spanyol Kommunista Párt, a spanyol nemzet hős fiai: Jósé Diaz, a Spanyol Kommunista Párt fő­titkára (1942-ben halt meg) és Dolores Ibárruri az egykori híres aszturiai forradalmár — ma a Spanyol Kommunista Párt elnöke — maga mögött tudta szinte az egész haladó emberiség rokonszenvét. A köztársaságot azonban meg­döntötte a nemzetközi fasiszta fenevad túlereje. Három éven át tartó áldoza­tos harc. tengernyi szenvedés, megpróbáltatás után 1939. már­cius 28-án elesett Madrid. Ez­zel a Spanyol Köztársaság el­keseredett védelmi harca vé­get ért, kezdetét vette a magyar történelemből is is­mert fehérterrqr rémuralma. A spanyol nép legjobbjai azonban az illegalitás nehéz éveiben újra felkészültek az osztály harcra. Az aszturiai bányászok tízezrei nem régen hallattak magukról, de az or­szág más vidékei is azt vissz­hangozzák, hogy erősödik, iz­mosodik a spanyol munkás- mozgalom. A nemzetközi munkásmoz­galom is a tanulság mementó- jával gazdagodva forgatja a harminc év előtti Spanyolor­szág történelmi eseményeinek lapjait. A munkásegységen alapuló népfront-politikáért, a nemzeti egységért való küzdelem ma is éppen olyan időszerű, mint 30 évvel ezelőtt volt. A világ — s ezen belül az európai béke és biz­tonság megőrzése, a vietnami háború kiszélesítésé­nek megakadályozása, mind a szocialista országok, mind a világ haladó erőinek akcióegy­ségét sürgetik, mint ahogyan erre a Varsói Szerződés tag­államai Politikai Tanácskozó Testületének nemrég lezajlott bukaresti ülése Is felhívta a világ közvéleményének figyel­mét. A körülmények, az erőviszo­nyok ugyan a forradalmi moz­galom, a szocializmus erői szá­mára alakultak kedvezően, a mozgalom egységéért és a forradalmi erők ellen fellépő imperialista erőkkel szembeni harc azonban mit sem veszí­tett aktualitásából. Sőt, a megváltozott körül­mények hatására az egység­politika is változatosabb, bo­nyolultabb lett. A forradalmi mozgalom, a marxista pártok tehát joggal meríthetnek a 30 év előtti spanyol polgárhá­ború, az éles nemzetközi osz­tályharc gazdag tapasztalatai­ból. Nagy Bereise

Next

/
Oldalképek
Tartalom