Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-14 / 165. szám
ÉSZAK MAGY ARORSZÁG Csütörtök. I960. Július U, Mindenütt elítélik !i% USA vietnami a^rc§sz!őját Az amerikai repülőgépek ismét bombázták Hanoi és az ország: legnagyobb kikötővárosa. Haiphong között félúton fekvő Hai Duong-i fontos vasúti hidat. Az ország légHerébe behatoló amerikai gépek ezenkívül más közlekedési csomópontokat I» támadtak a VÜK dali részében. Nguyen Cao Ky tábornok, dél-vietnami miniszterelnök szerdán reggel ismertette kormányának nagy hírveréssel beharangozott újabb átszervezését, A soron következő kormányalakítás azonban nem hozott semmilyen lényeges változást a katonák kezében levő kulcsfontosságú tárcák tekintetében, csupán — mint megfigyelők rámutatnak — azt a célt szolgálta, hogy polgári személyek kinevezésével megnyugtassák a katonai uralmat nyűgnek érző lakosságot. Dean Rusk amerikai küüigv- miniszter sajtóértekezletén ismertette a SEATO miniszteri tanácsának és az ANZUS miniszteri tanácsának ülésszakát, továbbá a japán, tajvani és dél-koreai vezetőkkel folytatott tanácskozásainak eredményét. Rusk igen tartózkodóan ecsetelte a vietnami háború kilátásait. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett Johnson elnök omahai beszédére, amely azt a megállapítást tartalmazza, hogy ,senki sem mondhatja meg előre, milyen sok erőfeszítésre és áldozatra lesz még szükség ebijén a háborúban". A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az. Egyesült Államok nem szándékszik megváltoztatni vietnami politikáját. De Gaulle szerdán délelőtt újabb megbeszélést folytatott Savang Vatthana laoszi királlyal. Az eszmecsere fő témája ezúttal is a délkeletázsiai helyzet volt. A megbeszélést követő szélesebb körű tanácskozáson Fompidou éls Souvanna Phouma miniszterVicfnami őrsé« Forradalmi ifjúsági napolt A Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájának időszerű kérdéseiben foglalt állást szerdai ülésén a KISZ Központi Bizottsága. Részt vert a tanácskozáson: Czinege Lajos honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja. Az állásfoglalás rámutat: a Vádoljuk az imperializmust akció sikere arra ösztönöz, hogy ezen az úton keressék a KISZ politikai munkája további fejlesztésének lehelőségét. Ezért I960 második felében vietnami őrséget tartanak. Jövőre a hazánk sorsának alakulásában jelentős szerepet játszó történelmi évfordulók — március 15. március 21 és április 4-e alkalmából forradalmi ifjúsági napokat rendeznek. elnök, Couve de Murville francia külügyminiszter és a laoszi király kíséretének tagjai is részt vettek. A francia köztársasági elnök kedd esti pohár köszöntője élénk visszhangot keltett. De Gaulie lényegében az eddiginél határozottabban bélyegezte meg az amerikaiak katonai és politikai beavatkozását. Julius 11-én és 12-én az olasz képviselőház külügyi bizottságában mélyreható vita folyt az olasz külpolitikáról, s ezen felszólalt FanCani kül- ügyminszter is. A Hanoi és Haiphong lx>rr>- bázására vonatkozó interpellációkra válaszolva Ianfani ismét tartózkodott attól, hogy bármiféle támogatásról vagy megértésről beszéljen az Egyesült Államok politikájával kapcsolatban. Fanfani a továbbiakban megismételte, hogy az oiasz kormány kész hozzájárulni u genfi értekezlet felújításához, vagy bármiféle más tárgyalás előkészítéséhez, s folytatta diplomáciai tevékenységét ezzel kapcsolatosan. Cáfolta Goldberg amerikai EN’SZ-fődclcgáiusnak azt az állítását, hogy az olasz kormány nagyobb megértést tanúsít az Egyesült Államok iránt, de nem volt hajlandó ennél részletesebben taglalni kormányának álláspontját A Havannában székelő trikón t mentális szolidaritási szervezet szerdán közleménv- ben hívta fel a világ haladó országainak kormányait és. szervezeteit, készüljenek fel arra, hogy önkénteseket küldjenek Vietnamba az amerikai ag- rcsszorok elleni harcra. Nyolcvan francia tudós, író. művész és jogász a genfi egyezmények aláírásának 12. évfordulója alkalmából nyilatkozatban bélyegezte meg az Egyesült Államok beavatkozását DélkelctAzsiában. A nyilatkozat aláírói — közöttük Louis Aragon, Hervé Bazin, Jean-Paul Sartre. Alain Kesnais — az amerikai agresszió azonnali megszüntetését és a genfi egyezmények végrehajtását követelik. Az etlclcnyi GELKA, meg a világbajnokság — Nem bírom ki! Kérem szépen, ez már sok az én idegeimnek!... Az izgatott telefonáló közvetlenül Ede lényből hívta szerkesztőségünket. Telefondíjat nem „kímélve” percekig ecsetelte idegállapotát, majd zaklatottan rátért a lényegre: — Képzeljék el: hétfőn nézem a nyitómeccset. Körülöttem tombol az egész Csabid (hogv a szomszédokról ne Is beszéljek!). Egyszcrcsak cssss .; Visítás. Mármint a televízióban. Aztán persze a szobában is. Merthogy a tévé bedöglött... Este mér hová menjek megjavíttatni Ede- lényben? Irány a szomszéd utca, át a sógorékhoz. Sze- j-en cséré ott jó volt a tévé. Másnap aztán elrohantam a GELKA-.szervizbe, lös mit gondolnak, mi fogadott? Egy kiírás: „Leltár miatt zárva!” ... Most mit szólnak ehhez? Leltár! Éppen a világbajnokság idején! Méghozzá j nem is egy napig! Úgy tudom, hogy Edeiényben 976 tévé-tulajdonos van, és eh- i hez a szervizhez tartozik még számos község is, Nem hiszem, hogy éppen csak a mi készülékünk romlott volna el ; hétfőn, kedden, vagy szerdán . i t Gyorsan felhívtuk telefonon az edelényi GELKA- szervizt. Igen, a panaszkodó- \ nak igaza volt: éppen most, kedden és szerdán tartottak itt leltárt. Vajon miért? — Bizonyos észrevételek miatt soronkívüli leltárt kellett készítenünk — hallottuk a központi leltárvezetőtőL — Mi is sajnáljuk, hogy éppen a világbajnokság idejére esett ez, és elnézést kérünk érte az ügyfeleinktől. Megnyugtatásukra közöljük, hogy csütörtök reggeltől már ismét rendelkezésükre állunk. i. nt) Vizsolyi híradás Lajtos Mihály, a vizsolyl Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke levélben számolt be Fehér Lajos elvtárs július 7-i látogatásáról. — Fehér Lajos elvtárs, a Minisztertanács elnökhelyettese megtekintette a telepet és a legelőt. LegelógazdálkoTöbb mint 1100 óvás a törvénysértő határozatok miatt A Legfőbb Ügyészség tájékoztatója A szocialista állam ügyészségének feladata: őrködni a törvényesség megtartásán. Az általános törvényességi felügyelet körében vizsgálatokkal tárják fel a törvénysértéseket a leghatékonyabban, és leggyakrabban. Az országban működő ügyészségek évenként mintegy 6—7 ezer általános felügyeleti vizsgálatot tartanak a különféle állam- igazgatási szerveknél, vállalatoknál, szövetkezeteknél. gyeimét törvénysértésekre. Evenként mintegy 14 000 ilyen beadvány érkezik az általános felügyeleti szakághoz. Mintegy 14—15 százalékuk megalapozottnak bizonyul. Az elmúlt évben a panaszok alapján — egyéb intézkedések mellett — 1114 óvást nyújtott be az ügyészség a törvénysértő határozatokat ki bocsátókhoz. dúsunk eredményeiről elismerően nyilatkozott. Kijelentette, hogy eredményeink országosan a legjobbak közé tartoznak — írja Lajtos Mihály. A Vizsolyt termelőszövetkezet kétezer katasztrális holdjából 324 hold a legelő. Ebből 130 katasztrális holdat három év óta minta-, illetve bemutató-legelőnek jelölt ki a megyei tanács mezőgazdasági osztálya. Azóta a minta-legelőn korszerű gazdálkodást folytatnak. Tavaly egy holdon 160 mázsa zöldfű volt itt az átlagtermés. Az eddigi mérések és becslések alapján az idén a legelő holdankénti zöldfű hozama meghaladja majd a 300 mázsát. A jó legelőgazdálkodás! lehetőségeket figyelembe véve egy 300 férőhelyes üszőnevelő telepet létesítettek — csaknem 5 millió forintos beruházással. Ahogy ő látja H osszú nyakán puhán hajlik vissza a sötétkék melegítő zárt, magas gallérja. Egyenes derékkal ül a széken, várakozó mosollyal néz rám. — Nevedet nem írom meg, csak történetedet. Szeretném, ha őszintén beszélnél magadról, valakik talán tanulhatnak majd abból, amit elmondasz. vállalati kocsi vitte ki a családot, mert apa kapott erre bizonyos kilométert — Édesanyád is dolgozott? — Nem. Anya régen szövőnő volt, de apa nem engedte dolgozni. Nem is volt rá szükség, meg aztán sokan voltunk gyerekek. Kellett otthon a mama. A megye termelőszövetkezeteiben elsőként a vizsolyi- ban alkalmazzák a villany- pásztort. — Szívesen, különben sincs mit szégyenkeznem. En nem csináltam semmi rosszat, még akkor sem, ha rendőrségírt. járt gyerek vagyok, ahogyan itt, az otthonban osztályoznak minket. Nem sértően, csak a statisztika miatt, tetszik érteni... — Értem. Kezdd el. A tizennégy éves, szőke fiú kényelmesen hátradől a széken, s beszélni kezd. Szépen, szabatosan, intelligensen. — Szép, háromszobás villa- lakásban laktunk. Apa jól keresett. Még négy testvérem van, én vagyok a legkisebb. Aztán apát arra kötelezték a gyárban, hogy ha beosztását meg akarja tartani, tanuljon. Az még régen volt, én kicsi voltam. Emlékszem azokra az időkre, amikor vasárnaponként kirándulni jártunk. Hol a Rakacai tóra, hol a Bükkbe, mikor hová. Legtöbbször a Az ügyészi vizsgálatik és az egyedi panaszok kivizsgálásánál szerzett tapasztalatokat a Legfőbb Ügyészség messzemenően hasznosítja az új jogszabályok előkészítésénél. Nagy jelentőségűek azok a vizsgálatok is, amelyek azt kívánják feltárni, hogy egyes fontos új jogszabályok hogyan mentek át a gyakorlatba. s milyen további intézkedésekre van szükség a jogszabály maradéktalan végrehajtására. A megelőzést és a hiányosságok megszüntetését, szolgáló átfogó Intézkedéseken kívül az ügyészségeit számos óvást, felszólalást nyújtanak be a különféle törvénysértő határozatok és intézkedések ellen. Ezen túlmenően indokolt esetben az általános felügyeleti ügyészek fegvelmí, kártérítési, illetve büntető eljárás megindítását kezdeményezik a törvénysértést elkövető, vagy vétkes személy ellen. Tivon kezde-n^nvezésre 1139 ecetben került sor az etmúlt évben. Tgen fontosak azok a kezdeményezések, amelyek arra Irániadnak, bogv n felelős beosztású vezető. térése meg valamely dolgozd törvénvsértő elbocsátásánál — a kiesett, időre járó munkabér utólagos megfizetésével — a társadalomnak okozott kárf. Sok esetben az állampolgárok panaszai és bejelentései hívtak fel az ügyészség fiFÁK — Valami ba) van a fákkal. Fogynak. Vágják állandóan itt is, ott is. Nemcsak nálunk, Miskolcon, hanem úgy hiszem, az egész országban vágják. Tudok falusi utcákat, ahol a házak előtt gyönyörű, nagy fák vetettek árnyékot, és most mindegyiket kivágták. Tudok dűlőket, ahol dió, alma, körte, cseresznye, szilvafa borította a dombot, de néhány éve valamiért mindegyiket kivágták. Nemrégiben olvastam a Népszabadságban egy jegyzetet, mely szintén a fák pusztulásával, pusztításával foglalkozott. Sok példát említett az ország különböző részeiből. Szóval valami baj van a fákkal. Nem hiszi? — De elhiszem. — A legfájóbb nekem persze, Miskolc. A miskolci fák pusztulása. Nálunk nincs fa. Az utcák kopárak, alig-alig találunk itt-ott egy bokrot, két, három nagyobb ligetecskét. A,korom, a füst viszont szinte minden oldalról ömlik ránk. Télen az udvarok hava azonnal feketévé válik. A fa nemcsak szép, hanem egészségügyi szempontból szükséges is. Mégis, a miskolci fák fogynak, fogynak. A lillafüredi nyárfasor! Milyen gyönyörű volt! Egyszer csak nekiálltak, és egyik felét kivágták. — Az út miatt vágták ki. — Az úthoz még most sem nyúlt senki. Az út ugyanolyan, mint volt évekkel ezelőtt. És a hámori fasor? A patak partját is szép fák szegélyezték. Azokat is kivágták egytől egyig. Azt mi indokolta? Ugye erre nem szól semmit. Egyszer láttam, hogy a Felszabadítók útján váfriák a gesztovyefákat. Hát ezt miért kell? — kérdeztem. Buszmegálló lesz itt, mondták. Valóban elkészült a megálló, a busz oda kanyarodhat, a közlekedés biztonságosabb. Ezt megértem, bár a fát sajnálom. De nemrégiben a Népkert széléről Is JdvágtaJi egy jegenyesort. Miért? — Megöregedtek. — Igen, ezt mondták akkor. Láttam a fákat állva is, kivágva is. Szerintem életerős, egészséges fák voltak. Nagyon sajnáltam, hogy kivágták. A legjobban pedig a Szabadság téri díszcseresznyefákat sajnáltam. De nyilván nemcsak én, hanem az egész város sajnálta és sajnálja most is. Aki látta a virágzó fák színpompáját, annak nem kell mondanom, miért. Aki nem látta, annak úgyis hiába mondanám. Néhány éve megdöbbenve láttam, hogy fejszés emberek jelennek meg a téren, és vágják a szélső fákat. Miért? — kérdeztem. Vécét építünk ide — mondták. Hát a vécének kellett a hely. Most meg kivágták az egészet. — öreg fák voltak. — öregek. De nem mindegyik. Némelyiken mindenki láthatta: kiszáradt. Szerintem csak ezeket kellett -volna kivágni, és a helyükre ültetni a fiatal fát. így talán szebb a tér? Elszomorító ránézni is. Csupasz, üres. Mikor lesz azokból a vékony hajtásokból gyönyörű, lombos fa? Hiszen ehhez emberöltők kellenek! Egyébként a Felszabadítók útján a gesztenyefák. között is látom elültetve az előnevelt fócskákat. Talán a gesztenyékre is sor kerül? Pedig a gesztenyénél nincs szebb fa. Nem vagyok se kertész, se biológus, de órákig beszélni tudnék szépségéről. liehet, hogy kivágják a gesztenyefákat is? Higgye el, valamirbaj van a fákkal. Véleményem szerint sokkal jobban fogynak, mint ahogyan azt bármiféle magyarázat is iiidokolná. így, vagy úgy, pérsze lehet magyarázni a vágást, de nagyobb szükség lenne a fákra. Nem? Priska Tibor — Mi voR az a minden? — A minden, Piri néni volt. ö most szegény apa új felesége. — Még mindig szereted apádat? — Nem. Igazan nem. .:. Csak sajnálom... — Sajnálod, hiszen ő juttatott ide? — Tudom, azért nem szeretem, meg anya miatt. De sajnálom. Olyan drága, jó ember volt, s úgy szeretett minket, gyerekeket. — Folytasd, mi lett aztán? — Aztán válóper. Apa lemondott rólunk, s én nem tudom, miért, de elköltöztünk a villából. Anya dolgozni ment, ezer forintot kapott, s voltunk rá négyen, mert két testvérem már keresett. — Gyerektartást kaptatok? — Azt nem tudom. Lehet, hogy nem. Anyám nem ment utána. Büszkeségből. Nagyon önérzetes. Engem felvettek a napközibe ingyenesnek, de nem engedett ebédelni járni. Szégyellte. — Hol laktatok? — Egy égrenyíló szobában. Még fekhely sem volt elég, én a földön aludtam. — Apád nem akart magához venni egyikőtöket sem? — De igen. Voltam is náluk. A nagyobbak hallani se akartak róla, hogy betegyék a lábukat hozzájuk. Vakbélmű- lót után értem jött apa a kórházba Piri nénivel, hogy hazavisz. Akkor láttam Piri nénit először. — Milyennek találtad? — Nem is tudom. Anyánál jóval fiatalabb ... — Elmentél? Szinte meglep az okos, szinte felnőttes okfejtés. Gábor — nevezzük így — már nem is egyszer végiggondolta eddigi életét, látszik a szabatos, megfontolt gondolat-csoportosítás- bóL — Aztán apa tanulni kezdett. Megszűntek a vasárnapi kirándulások, s valahogy az egész ház elcse ndesed ;tt. Azért mondom így, mert apa, szegény, igen vidám ember volt. Anya csak azért szidott minket, hogy folyton „fejetetején áll a ház” — ahogy ő mondogatta — ha apa otthon volt. — El. Tél volt. otthon meg tüzelőnk sem volt elég. Anya is jobbnak látta, ha néhány hétre hozzájuk megyek. Egy hétig tartott. Hazaszöktem. — Nem jól bántak veled? — Azt nem mondhatom . .1 — Akkor, hiszen csak nehezítettétek édesanyátok helyzetét ... bírtam — Tudom. Nem látni... Keményen nyel, majd ismét nagyon komolyan folytatja. E mlékszem a vizsgaidőkre. Ügy vártuk haza apát! Izgulva, szorongva! Igaz, én még kicsi voltam, s rendszerint el is aludtam, mire apa hazajött, de a többiek mindig megvárták. — Már akkor elhatároztam^ hogy egy ’ otthonban lesz ne* kém a legjobb. Egyszer elmem* tem a tanácshoz, s kértem, helyezzenek ed. Azt mondták» nincs rá ok. — Hogy tanultál az iskolád ban? — Abban az évben megbafef tam. — Még nem volt meg a diploma, amikor már elkezdődtek a cirkuszok. Mi volt az ok? Nem lehetett tudni. Apróságok. Egyszer meg is verte szegény apám anyát, ma is viseli arcán a nyomát Aztán minden kiderült — Miért nem tanultál? — Nem tudtam odafigyelni.' Anya folyton szidott, hogy sokat csavargók. A srácok között jó volt elhülyéskedni, nem kellett gondolkozni.., — Mégis, hogy kerültél ide? — Amikor megbuktam, láttam, hogy Így tényleg csak magammal tolok ki. Megint mondtam anyának, adjon otthonba. — No és? — Hallani ss akart róla. Pedig sokszor ennivalóra is alig jutott... — Végül? — Végül az iskolában elloptam egy gyerek orkánját. Aztán egy másikét is. — Elfogtak? — Nem. Fel se tételezték rólam. Még tartott az apa nevének tekintélye. Két hét múlva mindkettőt a karomra akasztottam, s beállítottam a rendőrségre, Megmondtam, hogy most visszahoztam, de ha nem tesznek otthonba, ezután is lopni fogok, s el is adom. — így „sikerült?^ — Így. — Most milyen a bizonyítványod? — A nyolcadikat fejeztem be, jórendű vagyok. — És ezután? — Gyógyszergyártó vegyész- ipari tanulónak vettek fel. Ha szegény apával nem töténik az a baj, vegyészmérnök lettem volna, de így is jó. — Még lehetsz...' E lgondolkozva, kevés reménnyel rám hagyja] — Talán ... lehet.. i | arra azonban nem leszek ké- i pes, amit szegény apa csinált ... igen okos volt, s kitartó ... szegény ... Adamovics Horn i
