Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-10 / 162. szám

▼asimatv im* jáMas ÍR, CszakmagtarorrzAo 3 Domino-rendszerű biztosító berendezés a Tiszai pálya tér hosszú kábel — innen nyú­lik ki a szerteágazó sínek menten. Radványi Tivadarnak, a MÁV miskolci Igazgatósága főmér­nökének kíséretében igyek­szünk az épület harmadik emeletére. Radványi fgy üd­vözli a TBÉF budapesti épí­tési főnökség dolgozóit, veze­tőit: — Gratulálok! Ez az elismerés az említett főnökség valamennyi dolgozó­jának szól, Kiss Mihály fő­Rtidabánya túlteljesíti tervét tot. A megrövidített vezetéken nagyobb nyomású, sűrített le­vegőt biztosítanak a fúrócsa­patoknak, akik így gyorsabban és gazdaságosabban telepítet­ték a lyukakat az érctöm- zsekbe. Terven felül csak­nem 6000 tonna bamavas- ércet termeltek és az érc mi­nőségét egy százalékkal nö­velték. Ez azt jelentette, hogy a jobb minőségű, nagyobb vas­tartalmú érc tonnáját 7,50 fo­rinttal drágábban értékesítet­ték. így a kongresszusi ver­senyben a vállalt 2 millió fo­rint helyett eddig 5 millió fo­rinttal növelték gazdaságossá­gukat Házi áramfejlesztő <elep 1 lazátokon fan ácsi* ozas a Nehézipari HinisztériumVan útbiztosító berendezés nem az egyetlen, hanem a tizedik a* igazgatóság területén. Itt, Mis­kolcon igen nagy szükség van rá, hiszen naponta 140—150 személyszállító vonat, s ren­geteg tehervonat érkezik, in­dul, vagy halad át. A vasút korszerűsödött, nagy sebesség­gel robognak a vonatok, s a biztonságos közlekedést a régi berendezéssel már nem tudják ellátni. Vonalvezetés távirányítással Miskolc és Nyékládháza kö­zött kísérleti jelleggel a jövő hónapban állítják üzembe az úgynevezett vonatbefolyásoló berendezést, valamint automa­tikus térközbiztosító berende­zést építenek be. Ha a pálya nem szabad, az automatikus vonatbefolyásoló berendezés megállítja a mozdonyokat. Amikor az út szabaddá válik* a szerelvényt ugyancsak auto­matikusan indítja el. A be­rendezés különösen ködös időben teszi biztonságossá a közlekedést. Egyébként ez lesz az első ilyen berendezés az országban. A szakemberek ügy vélik, hogy ennek éppúgy* mint a domino-rendszerű biz­tosító berendezésnek, nagy jö­vője van, és a meggyorsult vasúti közlekedés szinte nél­külözhetetlenné teszi. Még egy érdekes dologról számolhatunk be. Ismeretes* hogy a villamosítás Szerencs­ről Nyíregyháza—Záhony felé halad. Itt a forgalom központi távvezérlését akarják megva­lósítani. Ez azt jelenti, hogy a nyíregyházi központból irá­nyítják, szabályozzák majd Szerencs, illetve a Tokaj és Nyíregyháza közötti állomások munkáját Csorba Barnabás Foto: Szabados György A Nehézipari Minisztérium pártbizottsága és kollégiuma szombaton együttes ülésen megtárgyalta a gazdaságirá­nyítás reformjára vonatkozó párt-, illetve kormányhatáro­zatból a nehézipari tárcára há­ruló feladatokat. Megvitatták a minisztérium intézkedési tervét. Az együttes ülés az intézkedési tervet elfogadtat Az automatikus vasútbiztosító berendezés vezénylőterme. A Miskolc Tiszai pályaudvar Vörösmarty utca felőli végén van egy L-alakú, három eme­letes új épület. Udvarán még ott szorgoskodnak az építők, s a helyiségekben ügyködnek a szerelők, a technikusok. Ebben az épületkomplexumban fog­lal helyet Közép-Európa ne­gyedik legnagyobb, domino- rendszerű vasútbiztosító be­rendezése. Tíz helyiséget fog­lal el és a föld alá süllyesztett érhálózata — kb. 100 kilomé­múvezetőnek, Czifra Zoltán mérnöknek, Vincze Zoltán tíz­tagú brigádjának, Zajácz Ká­roly lakatos szocialista mun­kacsapatának, Kovács Pál technikus brigádjának es a többieknek. — Az Integra-Domino epi- cósét — tájékoztat a főmér­nök — 1964. decemberében kezdtük építeni. A berendezés az épületekkel együtt 48 mil­lió forintba kerül. A jó mun­ka eredményeként a bérén de rajta. Egy-egy gombnyomása 12—13 váltót állít át pillana­tok alatt. Ketten harminc em­ber munkáját látjuk el. Bernáth figyelmét újból a munka kötötte le, így nem mondhatta el. hogy az előző­leg 15—20 percig tartó és sok szaladgálással járó váltóállí­tást ők maximum 30 másod­perc alatt végzik el. Ez a dominórendszerű vas­metlen vetületeivel való szem­benézés csakis a kommunis­ták dolga lehet. Azaz: ha si­mán, jól mennek a dolgok, altkor ebben nem döntő a poli­tikai munka részesedése. Ha azonban bajok vannak, ha kel­lemetlen feladatokat kell meg­oldani, akkof ez „csakis” a politikai munkára hárulhat, s egyéb tényezők szerepe je­lentéktelen. Hamis, de sajnos, létező „munkamegosztás” ez! Az igazsághoz tartozik, hogy jó időn át üzemeinkben, válla­latainknál, mezőgazdasági ter­melő egységeinknél az agitá- ciós munka leszűkült a terv­feladatok teljesítésére, a kom­munista aktívák egy része pedig különböző „ügyek” — anyagbiztosítástól a munka­ruha kiadásáig — intézője lett. Az elmúlt esztendők gyakor­lata mindinkább szakít ezzel, óm végleges felszámolása nem megy egyik napról a másikra. A inc»íonJít0tt surrend A bevezetőben említett esz­mecserék egyikén kötetlen, őszinte elvtársi beszélgetés során hangzott el: „a gazda­ságirányítás reformja érvénye­sülni hagyja a döntő, de eddig másodlagosként kezelt tör­vényszerűségeket; még erőtel­jesebbé lesz a politikai mun­kában is az évek óta tartó folyamat, s a termelés legdön­tőbb tényezője kerül a közép­pontba, az ember.” Valóban, megfordul a sor­rend: a politikai munka lénye­ge a napi, operatív termelési feladatok „alátámasztása” he­lyett mindinkább a fő folya­matok átfogása, elemzése lesz. Mindez nem a gazdasági veze­tés helyett, hanem abból a sa­játos helyzetből kiindulva, amit a pártszervezetek, a tö­megszervezetek — tömegkap­csolataik alapján, a szocialista demokratizmus letéteménye­seiként, s az össztársadalmi ér­deket kifejező pártpolitika helyi érvényesülésének bizto­sítóiként — betöltenek. Mind­ez egy bem annak lehetősége is, hogy ahol még létezik, véget vessenek a „kellemes-kellemet­len” feladatok alapján történő „munkamegosztásnak”, a ma­gyarázkodást valódi politikai munka, a tényeket megvilágí­tó, a kérdésekre őszinte vá­laszt adó, a teljes valóságot át­fogó magyarázat váltsa fel. M. L. és nistgyaríizkflMlús kan valamiféle „mentöosztag- nak” tekintik a kommunistá­kat, a pártszervezeteket, akik­nek elsődleges dolguk, hogy ellensúlyozzák mindazt, amit mások mulasztásai okoztál:. Igen szemléletes — s végső kifejletében rendkívül pozitív — példát szolgáltatott erre az egyik textilüzem. A technoló­giai előírások sorozatos meg­sértése, a fonodái felületessé­gek következtében nagy mennyiségű kelméi kénysze­rültek úgynevezett osztályos áruvá minősíteni: mindez felháborodást keltett a dolgo­zók körében, s rendkívül éles kritikát váltott Iá. A gyárveze­tés azonnal „politikai kérdést” vélt az ügyben felfedezni, s kérte, álljon sorompóba a pártszervezet. A kommunisták meg is tet­ték, csakhogy a gazdasági ve­zetés óhajaitól eltérően. Nem azt magyarázták, mentegették, ami bekövetkezett, hanem ar­ról beszéltek, mindez miért történhetett meg! Személy szerint megjelölték a felelő­söket, s egységenként a mu­lasztást elkövető műhelyeket. Nem nézőpont kérdése tehát, mi határozza meg a politikai munka feladatát: a meghatá­rozó tényező csakis egyetlen dolog, az objektív valóság le­het! A valóba teljes uiemsmcrése Egyik cikkében Lenin azt hangsúlyozza, hogy a kommu­nisták alapvető kötelessége a valóság, az igazság teljes meg­ismerése, függetlenül attól, e teljes igazság az adott helyzet­ben a kommunistákra nézve kedvező-e, vagy kedvezőtlen. E lenini tétel furcsa értelme­zését tapasztalhatjuk sok­szor mindennapi életünkben: vannak, akik úgy vélekednek, hogy a teljes valóság kelle­A kommunista közösségek­ben — a pártcsoportoktól a Pártbizottságokig — sok szó esik mostanában a politikai biunka módszerességének el­mélyüléséről, a lépéstartásról a változó körülményekkel, a Partmunka korszerű, új útjai- mi. Kongresszusra készülünk, ® gazdasági mechanizmus re- ; törni ja pedig már ma is fel­adatok sokaságát szüli, érthető tehát a kommunista kollektí­vákban tapasztalható élénkü- jés. Kívánatos és indokolt, "pgy a tapasztalatok összege- 2ese^egyben a túlhaladott, kor­szerűtlen módszerek kirostá- tasát is magával hozza. nézőpont kérdése Több helyen találkozni olyan »elfogással — elsősorban a gazdasági vezetők körében —, hogy az a helyes politikai munka, ha a feladatokat min­denkor alárendelik a helyi körülményeknek. Mi más le­hetne a politikai munka célja j~~ hangzik tovább ez az első hallásra tetszetősnek tűnő ?*oskodás —, mint az adott területen jelentkező akadá­lyok leküzdésének segítése, a, nehézségek megmagyará- zasa? Rész és egész felcserélése, okok és okozatok összetévesz- tese, a politikai munka lénye- g?nek meg nem értése — ez Sűrűsödik e nézetekben. A ®zervezetlenség, a rossz anyag­ellátás miatt baj van a terme­lési eredményekkel ? Segítsen a Pártszervezet, „mozgósítsa” az embereket, győzze meg okét, hogy vállalják a hóvégi V®gy negyedévvégi hajrát. Né­hány dolgot elrontottál: a be­ruházási program meghatáro­zásánál? Álljanak az emberek elé a politikai munkások, majd Jók „megmagyarázzák a bizo- £iyítványt”. Jónéhány példát idézhetnénk még rá, hogy so­2300 Ionná cement terven felül mostanáig esedékes termelési tervüket mintegy 2300 tonna, ió minőségű cementtel tetéz­ték meg. Ezzel már fölösen eleget tettek kétezer tonnás többlettermelésre tett felaján­lásuknak. A vállalás határidő előtti teljesítésével hasznosan segítették — éppen az épít­kezések dandárja idején — az építőket. fr*******-******-*-tt***#*#-* .A Hejöcsabai Cement- és Mészmű dolgozói, a szocialis- brigádok lendületével, szép ftedményeket értek el a kongresszusi versenyben. A hhtosabb gazdasági-műszaki kutatókat jelentősen javítot­ok. a termelő-berendezések, B munkaidő tökéletesebb ki­használásával az év elejétől *V I .V. U . a _ . _ _ ... _ . .. ... *jc * A rudabőnyai bányászok a I * pártkongresszusi verseny­be ben elsősorban a gazdasá­gosabb termelésre törekednek, i bjA külszíni és a föld alatti »•munkahelyek dolgozói váttal- |ták, hogy a minőség javításán *és az önköltség csökkentésén Jjkivül év végéig terven felül •jel 220 tonna barnavasércet kül­dőének a hazai nagyolvasztók­éba. | A termelés fokozására az jjüzem vezetői teljesen gépesí­tették a nagy termelékenysé- jjgű fejtéseket, a külszíni bá­nyákban pedig szélesebb át- fcniéröjű csövekkel cserélték fel £a sűrített, levegőt vivő hálóza­ti ___________ zés egy részét, amely a Tiszai pályaudvart biztosítja, e hét szerdáján üzembe helyezték. A rendezőpályaudvarral kapcso­latos részét augusztus 20-án adjuk át a forgalomnak. r Váltóállítás 20 perc helyett 30 másodperc alait Az Integra-Domino „agya" az említett új épület legfelső emeletén található. A helyiség > xözépső részén, egy hatalmas íróasztal mellett Bernát.0 László főintéző ügyködik. Lát­hatóan magabizlosan rendelke­zik, de hangjában még pará­nyi lámpaláz bujkál. — A 413-as a 7-ről a B 2-re áll. A szavak az ablaknál tevő hatalmas vezénylőtábla keze­lőjének, Jakab Attilának szól­nak. Jakab megismétli a ren­delkezést, és ujjal két gombra tapadnak. A táblán fények vil­lannak, fények hunynak és gyulladnak ki. A vezénylő- tábla tulajdonképpen az egész állomás kicsinyített mása és a piciny lámpák jelzik, melyik vágány- szabad, melyiken áll, vagy mozog és milyen irány­ba halad a szerelvény. — Kicsit még új, szokatlan — mondja Bernét László. — Nem is csoda, hiszen tegnap kezdtük meg vele a munkát, s mi tagadás, egy kicsit meg voltunk, meg vagyunk illetőd- ve. Szokatlan az embereknek is. 25—30 éve állítgatják a váltót, szinte a vérükké vált a váltóállítás, most hozzá se kell nyúlni. Mi csak áldjuk és magasztaljuk az Integra-Domi­no tervezőjét, az építőket, a szerelőket. A berendezés egv- szerűsíti és biztonságossá teszi munkánkat. Úgy van meg­konstruálva, hogy szabálytalan váltóállítás nem is lehetséges j könnyen veszélyt okozhatott i Egy-egy ilyen vastablának vei jes felhúzása kézi erővei ugyanis három napot vés* igénybe, míg a duzzasztómű dolgozóinak sokszor egyik óráról a másikra kell intéz­kedniük. Az Északmagyarországi Víz­ügyi Igazgatóság elhatározra, hogy a zsilipkapuk biztonsá­gos mozgatását názi áramtp*- lesztő teleppel oldja meg. Er­re több mint 800 ezer forin­tot költenek. Az építkezést már megkezdték. Az új gene- rátorházba az év végéig két 100 kilowatt teliesítménvi” I elektromos áramfejlesztő bé­rrendezést szerelnek be. s i A tiszalöki duzzasztómű <nemcsak a keleti főcsatornát fiatja el a mezőgazdaság részé­tre nélkülözhetetlen öntöző­vízzel, hanem villamosenergi- tát is termel az országos háló- Jzatba. A Tisza duzzasztását és taz előírt vízszintet a *olyó- * medret elzáró hatalmas zsí- [ÍUpkapukkal szabályozzák. A Ksúlyos vastáblákat elektromos jjmotorokkal mozgatják. Árv­izek esetén a zsilipkapukat tel­jesen megnyitják, hogy a Bod- P rog és a felső Tisza vize kár- ij tétel nélkül, gyorsan levonul­hasson. 1= Ezt a fontos munkát az ei- jjmúlt években gyakran nene- fczítette meg áramszünet, ameiy M a az ünnepléstől, jó­kedvtől lesznek han­gosak a nagy múltú Sárospatak utcái. Vasutasok, listások, autóközlekedési ^élgozók bizonyára szép számban gyűlnek össze, hogy ®8yüttesen ünnepeljenek a AVI. vasutasnapon. Van eb- rfn az újszerű, közös össze­jövetelben valami jelkép is: ®6yütt ünnepelnek azok, Akiknek felelősségteljes mun- "»"ia összefügg, kapcsolatban van egymással. A vasút és a?- autóközlekedés szinte fel- J^erhe teilen jelentőséggel Vr népgazdaságunk életé- r®b, a személy- és áruszállí- Pontos, lelkiismeretes le- h^yolítása alapvetően be- r<%ásolja terveink teljesíté­si* a gazdasági feladatok vögrehajtását, s ebből kö­vetkezésképp az életszínvo- bsl további javítását. De bem kevés szerepet kap eb- b^n a harmadik tényező, a bösta sem. Sem a vasút, sem az autóközlekedés nem tud- 119 eredményesen dolgozni a ®°sta támogatása, segitsége beikül. Együtt ünnepelnek, hiszen ternyi szál köti epvmáshoz ?ket. S bár munkájuk kü- ‘ön-külön is nagy értékű, *íagy számokban, a népgaz­daság egészében így, együt­tsen mutatható ki igazán. áteső érzéssel, emelt főve1 bbnepel hétnek mindhárom **árv dolgozói. A MÁV Mis­kolci Igazgatósága ez ünnep alkalmával is újabb munka­sikerekről számolhat be. Nem kevés helytállást köve­tőit. hogy az igazgatóságok közötti versenyben három, hónapon át első, a félévet tekintve pedig a második helyet érték el. örömmel regisztráljuk azt a fegyver­tényt is, hogy a vasutasnap tiszteletére határidő előtt, már július 6-án üzemibe he­lyezték a Tiszai pályaudvar Integra-Domino berendezésé­nek egy részét. Hasonló. szép eredmé­nyekkel büszkélkedhetnek a 3. sz. AKÖV, valamint a posta dolgozói is, akik mun­katerületükön nap mint nap Igyekeznek többet, jobbat nyújtani, a vasúttal együtt kivenni részüket a nagy fel­adatok megoldásából. A ki­tüntetések és a jutalmak, amelyeket ezen a napon a legjobbak kapnak, a jó mun­ka elismerését jelentik, egy­ben feltételezik, hogy a pos­tás és közlekedési dolgozók az ünnep utáni dolgos hét­köznapokon is igyekeznek majd valóra váltani tervei­ket, célkitűzéseiket. K öszöntjük az ünneplő dolgozókat, velük együtt mindazokat, akik ezen a napon Is szol­gálatban vannak, akik a XVI. vasutasnapon is mun­kával ünnepelnek. A közlekedési dolgozók ünnepe

Next

/
Oldalképek
Tartalom