Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-08 / 160. szám

Péntek. 1966, július 8.

ESZAKMAGYARORS7.AO

3

Már csak az anyaghiány késlelteti a mezőgazdasági beruházásokat

Nemzetközi egyetemista

Budapesten

A termelőszövetkezetek is, a mezőgazdasági építkezésekkel foglalkozó szakemberek is örömmel nyugtázzák, hogy jó egy évtizedre visszamenőleg ez az esztendő az első, amelyben csak kisebb hiányosságok zavarják a mezőgazdasági jellegű építkezéseket. Legalább is, ami a borsodi helyzetet illeti. íme, néhány számadat:

öt évvel ezelőtt, 1961-ben, az év feléig, alig több mint .30 százalékban sikerült valósággá változtatni az évi tervet. A i,tervszerűség” tavaly is alig érte el a 40 százalékot. Az idén viszont, június 30-ig már valamivel több mint 44 százaléknál tartanak. Jelentős változás ez még akkor is, ha az idei beruházások értéke, meny- nyisége kevesebb, mint egy évvel ezelőtt volt. Ha bizonyos építési anyagok beszerzése nem akadályozná a munkát, e napokban már számos, alig hiányos létesítmény is készen állna. Azaz, a befejezés nem a tervezés hibája, nem is az építők késedelmeskedése miatt húzódott el, mint korábbam.

Biztató egyiittmGködés

A korábbi években általában az volt a hiba, hogy több hónapos késedelemmel készülteik el a tervek, későn jelölték ki az épületek helyét, bonyolították le a papírmunkát. S ez természetesen olyan következményekkel járt, hogy a tervek, az engedélyek sokszor csak a nyár derekán kerültek a termelőszövetkezetekbe. Akkor, amikor már igen nehéz volt a pénzgazdálkodást helyesen irányítani, de még nehezebb volt építőiket, vállalatot „keríteni”, amely Adoptálja” a beruházást Illetve, ha azt bizonyos építő Vállalatok, brigádok a terv alapján már év elején vállalták, „adoptálták”, a késedelem következtében a vállalás Csak a papíron szerepelhetett. Hiszen több hónapig nem dolgozhattak.

Nos, éppen ebben következett be lényeges változás. Amikor a megyei tanács mezőgazdasági osztályának beruházási, építési, közgazdasági szakembereivel az első félév eredményeiről beszélgettünk, elsősorban a már tavaly bevezetett kétéves tervezést, a tervezők gyorsabb, alaposabb munkáját, a bank valóban segítő közreműködését és a termelőszövetkezeti közös építő vállalkozások eredményes közreműködését jelölték meg, mint a legfontosabb pozitív tényezőket. Az épületek és más beruházások tervei időben a termelőszövetkezetekhez, onnan az építő szakemberekhez kerültek. A bank gyorsan biztosította a pénzügyi fedezetet, s az építő brigádok időben munkához kezdhettek, hiszen megvolt az anyagi fedezet, a termelőszövetkezetek már a tél végén beszerezhették a legfontosabb építési anyagokat.

Igen jó módszert vezettek be megyénkben a munka ellenőrzésére, megbeszélésére. A megye irányító szakemberei, a Beruházási Iroda vezetői és a bank képviselői rendszeresen találkoznak, hogy egyeztessék a feladatokat, megvitassák, ha valami akadály adódik. S az ellenőrzésnek köszönhető az is, hogy egyre kevesebb például az eddig oly nyomasztó műszaki hiba, tévedés.

Kém volt elegendő cement és tégla

Ilyen előzmények, ilyen munka következtében sikerült az év első hat hónapjában több mint 42 millió forint értékű beruházással gyarapítani megyénk mezőgazdaságát. S csak azért ennyivel, mert néhány, egyébként már „kész” épületet, elsősorban gépszíneket, kombájnszerűt, nem sikerült teljesen befejezni a váratlanul jött cement- és téglahiány miatt.

Mindenki csodálkozott, amikor a vállalatok a második negyedév elején nem tudták kielégíteni az év elején elfogadott cementszükségletet. S még furcsább, hogy néhány közös gazdaságunk, mert áldozott rá, mert sürgős volt a munka, Bélapátfalváról mégis tudott cementet vásárolni. Ha elutazott érte és saját kocsijával elszállította! Ez bizony nem a cementipar és az anyagelosztás tervszerűségét bizonyítja. Egy időben hiánycikk lett a tégla is. Tehát a szervezésnél az év elején valahol elszámították magukat az illetékes szakemberek. Ennek következtében néhány olyan épület, amely már az aratás időszakában szolgálhatta volna a tsz-ok munkáját, nem készülhetett el.

Nem jó ide-oda kapkodni, szükség van-e

a KÖFA-brigádokra is?

A nagyobb beruházásokon dolgozó vállalatok, mint eddig általában, csak a második félévben kezdenek falun munkához. Előreláthatólag az idén már az ő munkájuk is tervszerűbb lesz, mint az elmúlt években. S bizony jó lenne, ha jövőre a termelőszövetkezetek is így gondolkodnának. Néhány közös gazdaság ugyanis év elején egyszerre lemondta a korábban tervezett beruházásokat, pedig néhány épülethez már a tervet is elkészítették. Nos, a tsz-ek inkább kifizették a tervezési költséget, de az építkezésit. lemondták, mondván, az önállóság jegyében lemondjuk, mert meggondoltuk magunkat. Igen ám, csakhogy az ilyen ide-oda kapkodás következtében tervszerűségről nem nagyon lehet szó, s jelentős beruházási összeg, pénz, építési anyag kárba vész! De a hirtelen változtatások az illető termelőszövetkezetnek sem használnak!

Csak elismerően lehet nyilatkozni a tsz közös építő vállalkozások muniká járói. Pedig még a mai napig sem kapták meg azt a segítséget, amelyet korábban ígértek. Értve ezen azt, hogy segítik a munka gépesítését, és valamilyen formában változtatnak a számúiéra eddig kedvezőtlen „norma-rendszeren”. Ez azonban nem zavarta a tsz-bri- gádoikat. Nemcsak teljesítették amit vállaltak, hanem az első félévi munka többségét ők végezték el. Többet, mint ameny- nyire a szakemberek számítottak. S mert a lényegesebb változások mindeddig elmaradtak, több helyen furcsának tűnik, hogy bár van a területen közös vállalkozás, egyes községekben mégis létrehoztak olyan brigádokat a tanácsok, amelyek a községfejlesztésen dolgoznak. Holott ezt is szívesen vállalták volna a közös vállalkozások, hogy folyamatosan legyen munkájuk. Nem lenne jó ezen is változtatni?

Barcsa Sándor

Az Építőipari- és Közlekedési Műszaki Egyetem KISZ- szervezetének felhívására jugoszláv, lengyel, NDK-beli és

Ez évben — az eddigiektől eltérően vidéken — Sárospatakon rendezi meg az idei, a XVI. Vasutasnapot a MÁV Miskolci Igazgatósága a posta, valamint a 3. sz. AKÖV dolgozóival egyetemben.

A vasutasnapi ünnepség július 9-én, szombaton este 6 órakor kezdődik. A kassai, valamint a krakkói vasútigazga- tóság képviselőinek jelenlétében nyitják meg a sárospataki állomáson a közlekedési, az újítási és a munkásvédelmi kiállítást. Érdekességként kell megemlíteni, hogy többek között egy sor járművet is kiállítanak, a „kacsa” mozdonytól kezdve a villamosmozdonyig, az AKÖV pedig autóbuszokból rendez hasonló kiállítást. Este 20 órai kezdettel a MÁV fúvószenekara térzenét ad. Vasárnap reggel a zenekar zenés ébresztővel köszönti Sábolgár diákok jelentkeztek az Aquincum nyugati részének módszeres feltárására. A nemzetközi táborban július

rospatak lakóit

Az ünnepség alkalmából a MÁV reggel 7 órakor különvo- natot, az AKÖV külön autóbuszokat indít Miskolcról, amelyekkel az információ szerint több mint 2 ezer dolgozót szállítanak az ünnepség színhelyére és vissza. A Sárospatakra érkezők, a helybeliekkel és a vasutas díszszázaddal a szovjet hősök emlékművéhez vonulnak, ahol koszorúkat helyeznek eL

A közlekedési ünnepi nagygyűlést délelőtt 11 órai kezdettel a Mudrány-teremben tartják meg. Dr. Pásztor Pál, a MÁV Miskolci Igazgatóságának vezetője mond ünnepi beszédet, s 29 vasutasnak adja át az Érdemes vasutas kitüntetést. A nagygyűlést kultúrműsor követi. Délután a Bodrog táncegyüttes, valamint a miskolci Járműjavító Vállalat 60

tábor nyílt

3-tól 30-ig nyolcvan építész- mérnök hallgató vesz részt az

tagú énekkara szórakoztatja**

ünneplőket. A műsorban szerepel még sétahajózás, várlátogatás. strandolás és utcabál*

A délután folyamán sport- esemény is lezajlik, az MVSC, valamint a sárospataki futballisták mérik össze erejüket.

A MÁV Miskolci Igazgatóságának dolgozói nemcsak sokat ígérő rendezvénnyel, hanem munkával is ünnepelnek. Az igazgatóságok közötti versenyben három hónapon át első, féléves viszonylatban a második helyet érték el. A vasutasnap tiszteletére pedig július 6- án, szerdán „nem hivatalosan” üzembe helyezték a Tiszai pályaudvaron az Integra-daminó berendezés egy részét. A hivatalos átadási ünnepséget augusztus 20-án tartják, amikor a rendezőpályaudvaron is üzembe helyezik az említett berendezés másik részét*

ásatásokban.

Jugoszláv diákok a táborban.

Vasutassásp Séiresp©fc■ -c ^

Különvonat, külön autóbuszok Miskolcról — Közlekedési nagygyűlés a Mudrány-teremben — Hajókirándulás és utcabál

Víz mellett, hegyek között

Gépgyáriak ar üdülőkben

A Diósgyőri Gépgyár dolgoséi között igen népszerűek a Vállalat nyújtotta üdültetési tehetőségek, és a gépgyáriak élnek is ezekkel. Mind a víz melletti, mind a hegyi üdülők egyformán vonzanak.

A gépgyáriak a vállalati üdültetés révén Balalonlellére, Balaton földvárra, Hajdúszoboszlóra, Bükkszentkeresztre,

Sobesvízre és a mezőkövesdi Zsóri fürdőbe mehetnek; A bükkszéntkereszti üdülőt nemrégiben mintegy 100 ezer forintos költséggel felújították. A sebesvízi üdülő is felújítva, kicsinosítva nyitotta meg kapuit A balatoni üdülők természetesen továbbra is nagyon kedveltek, de nagy az érdeklődés Hajdúszoboszló iránt is.

Nyugatnémet cég bemutatója

E

zen a keddi reggelen is

I sokan ácsorognak a Tiszai pályaudvar VII. vágánya mentén. És az aluljáró továbbra is állandóan ontja az utasok tömegeit A hosszú embersor láttán az az érzésem támad, hogy ennyi ember semmi körülmények között sem fér fel az expresszre. A rohamot mégsem láttam. Figyelmemet egészen más kötötte le.

Az első kocsinál álló, napégette arcú kalauz, Petrényi László sípjába fúj. A füttyszó végighömpölyög a hosszú szerelvény mellett de a forgalmista kezében nem emelkedik magasba a tárcsa, a mozdonyvezető végtelen nyugalommal könyököl ki az aba diósgyőri

A Lenin Kohászati Művekben mindinkább rendszerré Vélik, hogy mielőtt valamely "J, főként import eredetű, Jh’nőségjavító, vagy munka- könnyítő berendezést megvásárolnak. ha annak technikai lehetősége fennáll, a helyszínen gyakorlati bemu- során ismerjék meg működése közben. Az ilyen kapptet megteremtésére jó alkalmat adott a májusban Tn*8tart.ott Budapesti Nemzet- kö*f Vásár, ahol a gyár szak- ^bírei több külföldi klállí- 46 ^ggel, s azok gyártmá- h^atvai ismerkedtek meg. Shriek eredményeként a nyu- ^'hémetországi wuppertali Deutscher cég kedden a

kohászatban

diósgyőri gyár hengerművében bemutatót tartott az egyik modern gyártmányából, az úgynevezett mágneses fluoreszcensből, amely a bugák repedés-vizsgálatára, az acélok belső hibáinak gyors megállapítására szolgál. A bemutatón részt vettek az ózdi kohászat, valamint a Diósgyőri Gépgyár képviselői is. A berendezést a gyár leendő bugacsiszoló üzemében akarják majd — egyebek között — felhasználni a gyártmányok minőségének javítására. Hamarosan egy sváj’i cég ugyanilyen rendeltetésű berendezésének a bemutatójára is sor kerül.

lakon;

— Mi történt? Miért nem indulunk? — kérdezem.az első kocsi ablakán kihajló vonatvezetőtől, Tóth LajostóL

— Nyomáspróba — hangzik a válasz. A kocsi vizsgáló lakatos, aki előzőleg végigkopogtatta kalapácsával a vasúti kerékpárokat, papírlapot nyújt fel.

— Egy aláírást kérek! Igen, minden rendben! — Tóth a forgalmista felé int. A tárcsa magasba emelkedik, s a 3 ezer lóerős villamosmozdony egyre gyorsuló mozgással ragadja magárai a hosszú szerelvényt. Tóth egy ideig még az ablaknál marad, figyeli a gyorsan felénk rohanó jelzőket, aztán, hogy Miskolc elmarad, belép külön fülkéjébe, kiborítja aktatáskája tartalmát, s hozzálát az adminisztrációhoz. Időnként fürgén az ablakhoz lép,

Robog az expressz

figyeli a pályát, a jelzéseket, s folytatja feljegyzéseit.

— Most jó hosszú a szerelvény — kezdem a beszélgetést.

— Igen. 56 tengely! És tudja, milyen súly robog most száz kilométeres átlagsebességgel a síneken? A mozdonynyal ős az utasokkal egyetemben 675 tonna! Amikor 37- ben kezdtem, ez a rohanás még elképzelhetetlen volt. Gondolja csak el: 7 órát vett igénybe, amíg felértünk Miskolcról Budapestre. Felmentünk, visszajöttünk, letelt a szolgálat.

— És most?

— Most? Nemcsak visszaérünk, hanem megjárjuk még Hidasnémetit is.

— Szereti munkáját?

— A famíliám vasutas. Vasutas volt a nagyapám, az apám, s vasutas a feleségem is. Itt ismerkedtünk meg, a vasútnál. De ő most megelőzött engem.

— Hogy-hogy?

— Ö is vonatvezető, mint én. De ő elment a személlyel. Majd Pesten találkozunk. Délután meg én jövök előbb, ő utánam.

M

egint kihajlik az ablakon. Magyarázatképpen ezt mondja.

— Nekem is figyelnem kell. Ha netán a mozdonyvezető nem veszi észre a jelzést, figyelmeztetem ... Azt kérdezte szeretem-e munkámat. De még mennyire! Ha nem szeretném,

már régen itt hagyhattam volna. Nincs szebb, nincs jobb érzés, mint amikor baj nélkül, s pontosan befutunk a végállomásra.

A brigád — a vonatvezető és a kalauzok — négy emberből áll. Tóth őszinte lelkesedéssel beszél a brigádtagokról, Petrényi Lászlóról, Varga Ferencről, Fekete Ferencről.

— Kétszeres szocialista brigád vagyunk — közli jóleső érzéssel. — Ez évben is kötöttünk — harmadszor — szerződést. Remek fiúk ezek. Petrányi agit-propos az I-cs alapszervezetben. Varga műhelybizottsági tag, Fekete pártonkí- vüli, és igen aktív beteglátogató. Ez a szakszervezeti megbízatása.

Hatvan után Petrényi lép be a vonatvezető fülkéjébe. /

— összesen 1007 ember utazik a vonaton — közli. —Köztük 37 külföldi.

— Nem tudja, hova utaznak?

— Sokan mennek üdülni a Balaton környékére. A legtöbben azonban a fővárosba utaznak.

Tőle is megkérdezem, szereti-e munkáját.

— Ez volt a gyermekkori álmom. Nagybátyám vasutas volt, az ő példája is vonzott. Aztán akkor tetszett meg igazán, amikor bejáró diók voltam. Szép munka ez! Igaz. vannak néha kellemetlen percek, de az embernek kicsit

színésznek 1s kell tennie, # akkor nincs baj.

— Színésznek?

— Igen. Vannak keHemet* len utasok is. Sértegetik ax embert Aztán, ha bármiben hiba van. mondjuk nem kielégítő a fűtés, késik a vonat, nincs elég ülőhely (most is sokan állnak), ránk zúdítják haragjukat. Mit tehetek? Lenyelem a sértést, és a következő kocsiba már újra udvarias mosollyal lépek be. No, de szerencsére kevés a kákáin is csomót kereső utas. Kevés. A legtöbb utas megért bennünket. értékeli a munkánkat

Elmondja, hogy Garadnán lakik, négy gyermekük van. A* egyik fiú most szabadult fel* Mezőgazdasági gépszerelő. A másikból autószerelő lesz. Van egy VIII-os fiúk, s egy 6 éve* kislányuk.

— A négy gyermek sok gondot ad.

— Igen. De hát igyekszik az

ember. Feleségem tsz-tag. Sokat segítek neki. Ha nem is bőven, de megvan minden, ami kell. Még építkezésre is futotta.

H

omlokán bő verejték* cseppek gyöngyöznek. Látszó, jólesik egy kis pihenés. De nem maradhat sokáig. Feláll.

— Mennem kell. Hátha valamelyik utasnak szüksége van felvilágosításra, tanácsra. És láttam több öreget, nagy csomagokkal. Leszállásnál segítenem kell őket

És fürgén siet végig a kocsikban.

— Budapest, Keleti pályaudvarhoz közeledünk. Végállomás, Csorba B,