Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-07 / 159. szám
ftST, AKM AOT AROPST AO 3 ©sfifÖrtők, 196«. július 1. Kis diákok a földeken 5001) miskolci fiatal a kongresszusi versenyben A segítő diák-kezek sokat érnek a mezőgazdaságban. Több mint két hónappal ezelőtt bontott zászlót országszerte a SZOT és a KISZ felhívása alapján a kongresszusi munkaverseny. Gyárakban és intézményekben, az építőiparban és a mezőgazdaságban brigádok százai csatlakoztak a nemes vetélkedéshez. Sokezer vállalás született, a tervek túlteljesítését, a határidők lerövidítését, a gyártmányok minőségének javítását ajánlották fel a legtöbb helyen az emberek. Vállvetve •ói idaspbhckliel Az áprilisi felhívás gyorsan visszhangra talált a miskolci fiatalok kőiében is. Közös vállalásokat lett a Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár KISZ-bizottsága, a December 1 Drótmű fiataljai szocialista szerződést kötöttek az ózdi kohászat KISZ-eseivel egy drótkötél-fajta kísérleteinek segítésére. A városi KISZ-bizottságon vastag dossziéban őrzik az ifjú kommunisták, brigádok felajánlásait. A kongresszusi versenyhez a város valamennyi ifjúsági brigádja csatlakozott. Az egyénileg versenyzőkkel és a „felnőtt” brigádokban dolgozókkal együtt több mint ötezer miskolci ifjúmunkás, fiatal műszaki és a hivatalokban dolgozó KISZ-tag vesz részt a IX. kongresszus tiszteletére kezdett versenyben. Sok helyen most kapcsolódnak be a versenybe a fiatalok, másutt megtoldják az eddigi felajánlásokat. A gyárak, üzemek vezetői általában mindenütt elismeréssel nyilatkoznak a fiatalok munkájáról. Védnökség a DEM építésénél A Lenin Kohászati Művek féléves tervének minden mutatóját teljesítette. Különösen a tételes kiszállítások cs a selejt csökkentése sikerül* a vártnál is jobban. Nagy részük van ebben a fiataloknak, akik minden üzemrészben bekapcsolódtak a kongresszusi versenybe. Tavaly 124, ebben az évben már 171 ifjúsági brigád dolgozik az LKM-ben. Sok helyen most van alakulóban az új közösség. A fiatalok vállalásai között leggyakoribb a takarékosság. ök is részesei az acélöntődéi sikernek: a tcímezett 500 ezer forint helyett 750 ezer forintos megtakarítást értek el. A kohászat KlSZ-bizottsá- gá.nak kongresszusi felajánlásáén jelentős helyen szerepel a Borsodi Érceiőkészitómű építésének segítése. Hatezer óra társadalmi munka elvégzését vállalták a fiatalok megyénk e beruházásánál. Ennek egy részét már teljesítették is. Naponta harmincöt fiatal utazik az LKM-ből Saiókercsztúrba, s olt két órát dolgozik az építkezésen. • Sorolhatnánk tovább is a szép eredményeket, a fiatalos helytállás nagyszerű példáit. Sok múlik rajtuk. Segítségüket éppen ezért várják és igénylik a gyárakban, munkahelyeken. S ők elismerésre méltó tettekkel szolgálnak rá a bizalomra. (Gyárfás) Mell it szó síz embereknek Közgazdasági ős jogi előadások a TIT szabadegyetemén Közgazdasági és jogi előadássorozatot indít a TIT miskolci szervezete szeptember 1-étől. Különböző témájú közgazdasági sorozatokat rendeznek 8—8 előadás keretében. Céljuk az, hogy az érdeklődő szakembereket felkészítsék a gazdaságirányítás reformjával kapcsolatos problémák eredményes megoldására. Ismert budapesti előadók bevonásával kerti 1 sor 5 előadássorozatra. Népgazdaságunk feji'i- désc és a gazdaságirányítási rendszer reformja az első sorozat címe, Világgazdaság — világpiac a másodiké. Matematikai módszerek a vállalati gazdálkodás szolgálatában címet viseli a harmadik sorozat, A vállalatvezetés elmélete és gyakorlata a negyedik címe és Nagyüzem cs piac az ötödiké. Egy-egy sorozat 8 előadása felöleli az adott témakör legfontosabb részlet» kérdéseit. Ugyancsak 8 előadasos szabadegyetemi sorozatot indít, szeptember elsejével a jogi bizottság. Híres bűnügyek nyomában címmel tartanait előadást a legjobb büntetőjogászok a következő témákról: A bádoghordók titka. Somogyi és Bacsó meggyilkolása, Lédercrné, a szélhámoskirály, Tiszazug, A népjóléti minisztérium különös ügyei, .4 zsebmetszőiskola és tanítványai, írói bűncselekmények. Az előadások során nem csak a bűnügyet ismertetik, hanem felvázolják azok társadalmi hátterét és magát a bűnüldözést is. Az érdeklődők mindkét tanfolyamra vonatkozóan a TIT miskolci szervezeténél (Széchenyi u. 16.) kaphatnak felvilágosítást. Gßni’ozni, mint a sajátunkat ^Iegke/dmlölt C7 az országos borverseny Szerdán a városligeti Vajda- nunyad vára román-termében •hegkezdődött a megyei borverseny győzteseinek rangsorolása. A mezőnyben az ország Valamennyi kiváló borvidékét képviselő 576 bor, 23 csemegebor és 15 pezsgő szerepel. A borok kategóriájában külön nagy csoport a 109 tokaji bor, köztük a világhíres aszúk legjobb évjáratai. A fehér borok közül 360, a vörösek közül 107 j bajnokjelöltet állítottak a •(fájthoz.” ■ Kis Jankó Kori ünnepség Mezőkövesden Megyénk egyik hagyományos nyári kulturális eseménye: a híres matyó hímzőasz- •zöny. Kis Jankó Bori emlékét : *hegörökítő ünnepség. Erre az •Utalómra négy év óta minden esztendőben országos bímzőpályázatot hirdetnek. Az idei ünnepséget, matyóország fővárosában. Mezőkövesden eugusztus 13-án tartják meg ős arra Kalocsáról, Szentist- | vánból. Mohácsról, Buzsákról, Túráról. Recskről, valamint a Palóc falvakból több mint 500 pályamunkát várnak. Az I őfszágos versenyen az ismert I népművészeken kívül nagy | számban vesznek részt a | díszítőművészeti szakkörök I ragjai is. Borsod megyében Például mintegy 80 szakkör , asszonyai hímeznek olyan használati tárgyakat, amelyek Vetekszenek az Iparművészek hiúnkéival. Intézkedési terv készült Az Építő-, Fa- és Építő- anyagipari Dolgozók Szakszervezete elnökségének intézkedésére közös tanulmányt készített a szakszervezet közgazdasági. szervezési és nevelési °sztálya. Az új gazdasági •hechanizmus előkészítésével összhangban Budapest, valamint Baranya, Borsod és Szolnok megye 15 EM. vállalatánál tanulmányozták a szak•zervezeti munka új lehetőséit, módszereit. Mintegy két- Száz szakszervezeti aktivista é* gazdasági vezető vélemé- hyét hallgatták meg. A tanulmány alapján intézkedési terv készült a legkö- *elebbi tennivalókról, ámenek meggyorsítják az új gazdasági mechanizmussal összehangolt szakszervezeti munka főszereinek kialakítását. Délután bejártuk a határt, alkonyat után leültünk az új túristaszálló éttermében beszélgetni. Jóformán kérdeznem se kellett, Horváth Mihály, a sátoraljaújhelyi Üj Erő Termelő- szövetkezet párttitkára jóbe- szédű ember. Előbb azt mondta el, hogy öt falu tartozik a termelőszövetkezethez: Alsóberecki, Felsőberecki, Károlyfalva, Széphalom, Rudobá- nyácska. És mind más. Mármint az emberek másfélék mindegyik faluban. Talán csak Alsóberecki és Felsőberecki lakói hasonlatosak valamelyest. Szoros szomszédok ugyanis a Bodrog partján, túlnan a folyón, bent a Bodrogközben. A két falu népe egy üzemegységben dolgozik. Széphalom és Rudabányácska népe szintén. Károlyfaiva egymaga képez egy üzemegységet. — Egy közösség ez, lényegében meg is értjük egymást, mert közös célok vezérelnek, mégis más a berecki ember, mint, mondjuk, a rudabányács- kai. És megint más a széphalmi földműves, mint a károlyíalvai. Egyik rész Bodrogköz, vagyis alföld. Másik rész Hegyköz, vagyis felföld. Károlyfalva meg Hegyalja, szőlővel. Más környezet, más szokás, másmás hagyomány mindenütt. Még a gondolatmenet, a szavak sorrendje se mindig egyezik. És nekünk mindezt figyelembe kell vennünk az irányításban._ A radabányócskái eset A sátoraljaújhelyi Oj Erő jó szövetkezet. Tavaly is 55 forintot fizettek egy munkaegységre, a jelek szerint az idén se lesz kevesebb a jövedelem, és jó hárommillió forintot már tartalékolnak. Azt hihetmé az ember, hogy itt megy minden, mint a karika- csapás, nincs probléma soha. Dehogy nincs! Hiába van a biztos, jó jövedelem, itt is előfordul, hogy az emberek egyik, vagy másik csoportja megmakacsolja magát és nem akar dolgozni. Végeredményben ők maguk sem tudják pontosan megmondani, mi a kifogásuk, miért mellőzik a közös munkát, de a tények tények maradnak. A tavaszi munka kellős közepén, például, a ruda- bányácskaiak makacsolták meg magukat. Egyszerűen nem jelentek meg a közös munkában. Testületileg maradtak otthon. Mit lehet ilyenkor tenni? A párttitkár fogta magát és azonnal Rudabányácskára ment. Beszélgetett az emberekkel, meghallgatta őket cs elmondta nekik, hogy az apró sérelmek miatt nem szabad abbahagyni a munkát. Azokat tisztázni lehet úgy is, ha közben dolgoznak, hiszen minden kihagyott óra károkat okoz a közösnek. Másna'p a rudabányácskaiak elsők közt vonultak ki a határba dolgozni. — Kell a szó az embereknek — mondta Horváth Mihály. — Nem szabad elhanyagolni őket. Akkor is közéjük kell menni, ha nincs probléma. Az emberek egyszerűen igénylik, hogy köztük járjunk és beszélgessünk velük. Nemcsak az elnök, vagy a szakmai vezetők részéről igénylik ezt, hanem a párt- szervezettől, a pártvezetőség- tól is. Megfigyeltem már: ha a pártvezetőség néhány hétre kihagy egy-egy területet, ott törvényszerűen jelentkezik valamilyen probléma. Ereit emberek lépnek be a pártba A sátoraljaújhelyi termelőszövetkezetben 51 kommunista, 51 párttag és egy tagjelölt dolgozik. Illetve: újabb három ember la gjelöltfel vételi kérelmét néhány nappal azután tárgyalták. hogy ott jártam. Azóta ők is tagjelöltek. Egyikük Lőrincz László traktoros mindössze 23 éves. A másik is traktoros: Berencsi Mihály, aki harminc éves. A harmadik Balia József fogatos, ő is fiatal ember még, mindössze 35 éves, — Sok tagjelöltet vesznek fel? — kérdeztem Horváth Mihály tóL — Nem túlsókat. Az utóbbi három évben tizennégy, vagy tizenöt ember lepett be a pártba. — Milyen korúak? — Leginkább javakorabeliek. Harminc-negyven év közöttiek. Megfontolt, érett emberek. — Önként lépnek be, vagy agitálják is őket? — Megmondom őszintén: nem szoktunk rábeszélni senkit se. Ha valaki szók .hogy szeretne belépni, annak mi azonnal meg tudjuk mondani, hogy kell, vagy nem kell, hiszen nagyon jól ismerünk minden embert, Jó a párt fegyelem A sátoraljaújhelyi termelő- szövetkezet pártszervezete szinte beleolvad a nagyközösségbe. Minden üzemegységben működik egy pártcsoport. Ezek hajtják végre, váltják gyakorlattá a taggyűlések és a vezetőség határozatait. A taggyűlést minden hónapban rendszeresen megtartják. A pártfegye- lem jó. Taggyűlésekről senki sem hiányzik igazolatlanul. Aki nem megy el, az vagy a közösben dolgozik halaszthatatlanul fontos munkán, vagy beteg A kommunista kollektíva mindig a legfontosabb problémákat vitatja meg és teljes erejével segíti a gazdasági vezetést A titkár elmondott néhány esetet Tavasszal szaporodni kezdtek a kisebb lopások. A párt- szervezet taggyűlése azonnrl napirendre tűzte a közös vagyon védelmének felad ait / kommunisták nem csak határoztak, hanem vállalták is, hogy a lopásokat leleplezik, megszüntetik, a közös vagyon védelmét megszilárdítják. Egy másik esetben arról volt szó, hogy az állattenyésztésben nem kielégítő a tisztaság és az állatok gondozása. Az ellenőrzések gyakran találtak piszkos állatokat Taggyűlés foglalkozott a problémával. A párttagok vállalták, hogy egyrészt személyes példamutatással, másrészt beszélgetésekkel számolják fel a megengedhetetlen jelenséget — S mit mondjak? — kérdezte Horváth Mihály. — Azóta az állatok farkát is kimossák. Készülődés a kongresszusra Beszélgettünk a kongresszusi felkészülésről. Horváth Mihály elmondotta, hogy a három üzemegység a IX. kongresszus tiszteletére versenyre szólította egymást A verseny célja és lényege: ki termel több értéket ki tudja túlteljesíteni az éves tervet A traktorosok egyéni felajánlásokat tettek. Vállalták, hogy öt százalékot megtakarítanak az üzemanyagból és egyenként 200 normálhold munkát végeznek terven felül. A gépesítési és a baromfitenyésztő csapatok szocialista címért versenyző munkabrigádokat alakítottak, — A kongresszusi felkészüléshez tartozik a termelőszövetkezeti KISZ-szervezet megalakítása is — mondotta Horváth Mihály. — Eddig ugyanis nem volt KXSZ-szeivezetünk. Tavasszal 35 taggal megalakítottuk. Ezek mind fiatal szövetkezeti tagok. Most az a célunk, hogy a kongresszus megkezdése előtt beszervezzük a nem termelőszövetkezeti tag fiatalokat is a KISZ-be, vagyis a család tagokat. Velük együtt körülbelül hetven tagú lesz a KISZ-szervezetünk. A termelőszövetkezeti KISZ- szervezet titkára fiatal szakember, kiszolgált katona, Szo- ták Andor, a közös gazdaság üzemgazdásza. Horváth Mihály párttitkár úgy értékelte a KISZ szervezet megalakulását, hogy ezzel a pártszervezel mellett igen komoly politikai erőforrás keletkezett a szövetkezetben. «fccodrcl József — Felháborító, hogy némelyik tanácsi lakás bérlője mennyire nem gondozza az otthonát. Ha elromlik egy vízcsap, fellazul egy parkett-lap, megreped a vakolat, vagy például a cserépkályhában, a radiátorban lesz egy kis hiba. nem vesznek annyi fáradságot maguknak, hogy megcsinálják, vagy egy kis összeget áldozzanak a javíttatására. 75—80 százalékos rongálódáskor úgyis megcsináltatja az állam! ... Szenvedélyesen szólt erről a megyei tanács legutóbbi ülésén Csikós Istvánné, a kazincbarcikai tanácselnök. És igaza van! Vannak olyan emberok, akik egyáltalán nem értékelik a bérházi lakásokat. Elfelejtik azt az időt, amikor ök is lakásigénylők voltak és így könyörögtek a tanácson: — Csak egyetlen szobát adjanak! Nem bánom én, bármilyet Csak elérném, hogy saját otthonom lenne! Aztán kapnak egy szép, bérházi lakást. És talán nem is gondolnak rá, hogy milyen érték egy ilyen otthon. ök ingyen kapták. Hogy az államnak 120, 150 ezer forintjába, vagy még többe kerül egy-egy ilyen összkomfortos lakás? — No és, kibírja az állam! — ehhez hasonló cinikus megjegyzések sem ismeretlenek. Csak éppen akik így vélekednek, nem gondolnak rá, hogy ha ki is bírja az állam, kinek a terhére bírja ki? íme egy adat a megyei tanácsülésen elhangzottakból: 12 900 állami lakásbérlemény karbantartására, felújítására B9 millió forintot költöttünk az elmúlt öt esz» tendőben. Nyolcvankilenc millió fa* rint! Vajon miből telt erre az államnak? Vajon hány új lakást építhettek volna ebből az összegből? Megyénk tanácsainál —» Miskolcot nem számítva — 4848 lakásigénylőt tartanak nyilván. Közülük 3164 fizi» kai dolgozó. A harmadik öt» éves terv idején 4050 lakást épít megyénkben az állam. Vagyis: ennyit építünk. Eny- nyire van pénzünk. Sok más létesítmény között ennyi lakás építésére költhetünk megtermelt javainkból. Hangsúlyozom: mi, aíkik élünk, dolgozunk ebben az országban. Egyesek ugyan úgy hangsúlyozzák: az ál» lám. De nálunk szétválaszt» ható-e az állam fogalma á dolgozó néptől? Szóval, ha több pénzűnk lenne... Ha nem kellene öí évenként közel 90 millió (!) forintot költenünk a tanácsi lakások felújítására ... Nem arról van szó, hogy ha mindenki lelkiismeretesen gondozná a lakását, ak» kor nem kellene áldoznunk a karbantartási munkákra. Az épületek karbantartása ugyanis mindenképpen szükséges — lévén úgy, hogy a házak nem örökkévalónk és az időjárás viszonyainak sem tudnak ellenállni. De a fölösleges, vagy szándékos rongálások megszüntetésé1 vei sokkal kevesebb pénzt kellene ilyen célokra költenünk. Ehhez pedig csak az kellene, hogy a tanácsi lakásokat is mindenki úgy gondozza, mint a szövetkezetieket. a magánházakat, mint a sajátját! Rtttffcay AaaM
