Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-31 / 180. szám
▼*sirn*tv KXW. jűTItu 51. (SZAKMA GTARORSZÄG 9 7,ud<MMÁtoty ® TECHNIKA ^ Jsudo-fnátty. ® TECHNIKA 1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIHIIIIII iiiiiiiiimiiii ITT AZ UJ WARTBURG! LEG ÚJABB SLÁGEREK Mrgérkrzrtt vizsgálatra a WartMiir 1000 '353 szeniiMyjrépkorsI az Aulrtkü/lekedísl Tudományos Kutató Intózcthez. Az út típusú Wartburg motorja három hrnRorrs. kátütomű. is lócrús. Ar. új, modern vonalú karosszériával kisebb Irtt a kocsi parkhcly-szUkséglcte, és növekedtek az utastér méretei. Lég- vagy vízhűíés ? ték jól. Ma már ezt a hibát is tökéletesen kiküszöbölték. A következő években minden bizonnyal tovább folytatódik a léghűtéses motorok terjedése. Érdemes lesz figyelemmel kísérni ezt a fejlődést. A gépkocsik tulajdonosai és leendő birtokosai között gyakran felvetődő kérdés: vajon a lég- vagy a vízhűtésű motor clónyösebb-e? Gyakorlatilag a járműmotorok minden esetben a levegő hűtőhatását hasznosítják, a léghűtésnél közvetlenül, a vízhűtésnél közvetítő közeg, a víz segítségével. Sokáig uralkodott a* a né- íwt, hogy a léghűtés csak kis hengerűrtartalmú, illetve egy- h engeres motorokon alkalmazható (eltekintve a légi járművektől). Am újabban mind több személyautót, teherautót és autóbuszt látnak el léghűtésű motorral. A legismertebbek közül elég csak a Tátra, a Trabant és a Volkswagen típusokat példaként megemlítenünk. Mi lehet az oka ennek? A tervezők mindinkább a konstrukciók egyszerűsítésére, a járműsúly és a motortérfogat csökkentésére törekszenek, ezért választják szívesen a léghűtéses megoldást. A hengereket körülvevő hűtővíztér elmarad, ugyancsak nincs szükség a rácsozatos hűtőre, a vízszivattyúra, és az egész rendszert összekapcsoló csőrendszerre. Csupán egy ventillátorról kell gondoskodni, amely a léghűtéses motor bordázatához a hűtőlevegőt eljuttatja. A léghűtéses motor nagy előnye az is, hogy érzéketlen a külső hőmérséklet változásaira, vagyis könnyebben ér el állandó üzemi hőfokot, télen és nyáron egyaránt. További közismert előnyt, hogy hidegben lényegesen könnyebben indíthatók, mint a vízhűté- sűek. Szereléskor, javításkor könnyebbséget jelent, hogy a léghűtéses motornak különálló hengerei és hengerfejei vannak; de nincs útban a vízhűtő és a csőrendszer sem. Ennyi jó tulajdonság felsorolása után meg kell említeni a léghűtéses motorok terhére róható két hátrányt is. Az egyik: a nagy fordulat számmal dolgozó ventillátor működése zajossá teszi a motor üzemelését, s ez mind a környezetben, mind az utastérben zavaróan hat. A halkan, szinte észrevétlenül suhanó autót pedig csak vízhűtéses megoldással sikerült készíteni. A másik hátrány: a léghűtéses motorok magasabb üzemi hőmérséklete miatt rendszerint külön olajhűtő felszerelése válik szükségessé. Az előnyök kétségtelen túlsúlyban vannak a hátrányokkal szemben. Az arány az elkövetkező években még tovább fog javulni a léghűtés szempontjából, hiszen a tervezők egyre újabb megoldásokkal törekszenek a hátrányok kiküszöbölésére. Nem véletlen Vitaminvizsgálat a)Laló-Qiu az Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetben. Fagylak az Alpok jégéből — Milyen szép ez a naptár az íróasztalán, Kovacsik elvtárs. — Igen, külföldről kaptam. Gyűjtöm « naptárakat. — Furcsa hobby. — Nem hobby ez, hanem kegyelet — Kegyelet? — Igen. En ugyanis egy naptárnak köszönhetem, hogy most igazgató vagyok. — Ne szerénykedjék, Kovacsik elvtárs. — Nem szerénykedem, inkább elmesélem, ha érdekli. *— Csupa fül vagyok. — Szóval, tíz évvel ezelőtt, amikor az egyetemet elvégeztem, kerültem a Pótindexhez, mint műszaki előadó. Talán emlékszik rá, akkor Somfai Rezső volt a miniszterhelyettesünk. — Igen, ismertem őt, most követ valahol. — Stimmel. Szóval Somfai Rezső volt a miniszterhelyettes, és nekem is volt egy barátom, akit Somfai Rezsőnek kiírlak. — Akt rokona volt a miniszterhelyettes Somfainak. — Téved, mert nem volt rokona, nem is ismerte, sőf, nem is született Somfai volt, hanem Simek. csak felvette a Somfai nevel. Egy hétfői napon barátom, Somfai Rezső felhívott telefonon, és megbeszéltük, hogy szerdán este összejövünk egy ultipartira nála. En. hogy el ne felejtsem, felírtam a naptáramra, a szerdai naphoz, hogy este ultiparti Somfai Rezsőnél. — De nem a miniszterhelyettesnél? — Ugyan! A barátomnál. A miniszter- helyettest én sem ismertem. Szóval felírtam a naptáramra Somfai Rezső nevét, és mert vége volt már a munkaidőnek, hazamentem. Másnap, kora reggel az igazaatóm hivatott, akit addig még nem is ismertem. Mikor bemutatkoztam, konyakkal kínált, megkérdezte, hogy érzem magam a vállalatnál, és megkért, ha bármire szükségem van, szóljak neki, mert ő azonnal intézkedik. Ügy búcsúztunk el félóra műim. mintha gyerekkori barátok lennénk. — Nem értem az egészet. — Először én sem értettem, de később megtudtam, hogy mi történt. Kollégám. Kenderest véletlenül elolvasta a naptáramon. hogy én szerdán ultipariira megyek Somfai Rezsőhöz. — Nem a miniszterhelyetteshez, hanem a barátjához. Tudom ... — Igen, de ő azt hitte, hogy a miniszterhelyetteshez. Ezt rögtön közölte csoportvezetőmmel. aki jelentette az osztály- vezetőmnek, aki viszont elmondta az igazgatómnak. Félóra alatt az egész vállalatnál elterjedt rólam, hogy én együtt ultizom, a miniszterhelyettessel. —■ Óriási. Es aztán? — Elindultam a lejtőn felfelé. Az igazgatóm csütörtökön behívatott, és közölte velem, hogy én leszek az átvételi csoport vezetője. Nem sokáig, mert néhány hónap múlva főelőadó lettem, majd egy év máira osztályvezető. Persze, én szorgalmasan felírtam a naptáramba Somfai Rezső nevét, sőt, később már nemcsak a miniszterhelyettesnek, hanem a miniszternek is felkerült a neve a naptáramba. — Az is névrokona volt egy barátjának? — Dehogyis, csak be akartam magam biztosítani, hátha Somfait leváltják. Ki is nevezték nemsokára követnek, de én akkor a naptáramba már a miniszterek neveit írogattam fel. Volt olyan hét. hogy a Minisztertanács minden tagjának neve a naptáramban szerepelt. Persze, akkor már a főigazgatóságon is számon tartottak. s így. amikor öt éve ez a vállalat megalakult, engem nevezlek ki igazgatónak. — És merte vállalni? — Igen, hiszen említettem már. hogy egyetemet végeztem, és akkor már ötéves gyakorlatom is volt, Azonkívül délutánonként kénytelen voltam otthon tanulni, mert amikor a naptáramban az szerepelt, hagy valamelyik miniszterrel ultizom, nem. mozdulhattam ki otthonról, nehogy valaki meglásson az utcán. — Óriási! De most üres a naptára. Ma nem megy sehova? — Nem. Két éve megnősültem, és elhíreszteltem magamról, hogy a feleségemnek fogadalmat tettem: többé nem veszek kártyát a kezembe. Azóta nincs név a naptáramon. Apropos, fel ketl írnom: holnap délután az Elnöki Tanács elnökével találkozom, — l.egalább engem ne ugrasson Kovacsik elvtárs. — Dehogy ugratom1 A Parlamentben holnap veszem át a kitüntetésemet.. . Miklósi Ottó ♦ X ♦ ♦ I : : ! t : j : ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ : : például, hogy a léghűtéses motorok újabban többnyire farmotorok, így az utastér za- jossága máris jelentősen csökkent. Korábban a farmotoros, léghűtéses autók egyik hátránya volt az, hogy nem íűthetA meleg idő beálltával a fagylalt újra elfoglalta vezető helyét a csemegék között. Amikor fogyasztjuk a kellemes, édes „jeget”, — nem is gondolunk arra. hogy a fagylalt eredete az ókorba nyúlik vissza. Hippokratész például felismerte, hogy a jéggel kevert izeknojs gyógyító hatásuk van. Néró nem annyira egészségügyi célból, inkább pazarlási hajlamának engedve hozatott stafétáival természetes jeget a sok száz mérföldre fekvő Alpesekböl. De mégsem ők terjesztették el az egykori csemegét. A hinduk és a perzsák a kínaiaktól megtanulták a hóval vagy jéggel kevert, gyümölcsszörpök kétszítését, így Ázsiából vándorolt át Görögországba a fagylaltkészítés tudománya. Á mohácsi vész idején fedezték fel az olaszországi Catánia városában a jég előállításának módszerét — vegyi úton, innen eredt a hűtési eljárás is. Amikor Medici Katalin 1533-ban II. Henrik francia király felesége lett, elkísérte udvari cukrásza, Cultelli is, aki a fagylaltkészítés nagy mestere volt. A főurak. arisztokraták annyira megkedvelték az új nyalánkságot, hogy magas fizetéssel csábították udvaraikba a fagylaltkészítésben jártas olasz és francia cukrászokat, akik féltékenyen vigyáztak a fagylaltkészítés receptjére. II. Károly angol király 1670-ben halálbüntetés terhe mellett tiltotta meg cukrászának, hogy fagylalt- recepljeii idegeneknek elárulja. De a fagylalt Amerikában lett igazán közkedvelt. Itt : állították elő első ízben nagyüzemi mennyiségben, és még ma is olyan népszerű, és olyan nagy mennyiségben fogyasztják, hogy joggal foglalja el a második helyet a Szovjetunió után. A Szovjetunióban egyébként még a leghidegebb télen is az egyik legkedvesebb csemege a fagylalt. A Szovjetunióban az évi fagylalt fejadag 22, az USA-ban 21, Angliában 9, a skandináv államokban 4, Nyugat-Német- országban 2, Olaszországban, a fagylalt hazájában 1,8 és Ausztriában 1 liter. Az osztrák piackutatás legújabb vizsgálatának eredménye szerint a gyermekek 96 százaléka, a nők 70, a férfiak 60 százaléka fogyaszt rendsze- í szeressen fagyállót. Elhatároztam, hogy ezután mindennap Három új sláger- I szöveget írok. Lehet, hogy lesznek benne gyengébbek is, mint a sokévi átlag. De ez korántsem veszi majd el a kedvemet. Korábban is foglalkoztam már ezzel a gondolattal. sőt; meg is próbáltam kétszer, de akkor még a legközvetlenebb barátaim is kiröhögtek. Nem a slágerírás gondolatáért, hanem a két szövegért. Pedig az egyik így hangzott: „Fáj nekem, ha nem szeretsz, Ha nem szeretsz, elmehetsz. Ha nem mész el. itt lehetsz, De minek, ha. nem szeretsz. Pedig a két. szemed, az a két kék szemed.... stb.” Ugye nem is otyan rossz? Pláne. így utólag, a három táncdalfesztivál-elődöntő után. De nem csak ez sarkall az ilyenirányú versenyekben való részvételre, s e ténykedéssel az ilyesjellegű versenyek szaporítására. Sarkall például elsősorban az, hogy ezeken a versenyeken mindenként győzelem születik, s mindenként magyar győzelem. Szerintem az ilyesmi sokkal kisebb rizikóval jár, mintha futball- ctpőt húzna az ember a lábára, s azután nem válogatnák. be, hiába rugdosná félpályáról a gólokat. Viszont az a megírt sláger belekerül a „csapatba”... ha megüti a színvonalat. S én istenuccse megütném. Nem tagadhatom le persze, mielőtt e nagy munkához hozzálátnék, hogy azért néhány dolog biztonytalanná tesz. A szomszédokkal és ismerősökkel folytatott tánc- dalértékelés során ugyanis nézetkülönbségbe keveredtem. Sokan ugyanis a pótszavazásnál arra a slágerre esküdtek, hogy: „Nem leszek sohasem a játékszered.. .** En viszont arra, hogy: „Elment az éjféli gyorsvonat." Nekem esett erre mindenki, s a botfülemről — miegymás — esett szó. Hiaba magyaráztam, hogy a játékszer ugye amolyan általános fogalom. De a gyorsvonat az gyorsvonat, s jobban illik a mai száguldó, rohanó időkhöz. S már eleve nem is lehet olyan konzervatív. Játékszer ugye az már évezredek óta van. De gyorsvonat, csak egy évszázada. A slágerformálás ingerét mégis a harmadik elődöntő néhány rossz információból 1 eredő és rosszul fogalmazott ; dalszövege ingerelte fel ben- i nem a legteljesebb ingerlékenységig. S vallom, hogy feltétlenül újítást kell bevezetni az egész versenyválogatásnál. Sokkal jobb lenne, ha a szövegírók miután szöveget írtak, s a zeneszerzők, miután zenét írtak rája a szövegre — mondjuk hatvan at, ide hat- vanat oda —, összeülnének, összeülnének, s a hatvanból, a jó zenekarok és a jó szövegsorok összenv írásával csinálnának harmincat, ebből viszont a zsűri ttzenötöt, és így tovább, fgy azután bizonyos. hogy minden tekintetben friss zene és igaz, közérthető szöveg kerekedne lei. Ezzel azután jobb kilátásokkal indulhatnánk akár külföldön is, mint teszem azt a múltkor a cseheknél Ambrus Piroska a; „Kirí .az az. hogy Ambrus Kiri a „Piroska” című modem — semati- kájával. En magam egyedül, csak a harmadik és egyben utolsó elődöntő alapján is a következő értelmes és tartalmas slágerszöveget állítottam ösz- sze. Ehhez már csak megfelelő hangjegyrendezgetés kell és ez a sláger felérne akár a „Viaszbabával” is. Hát még való igazság dolgában? íme hát: „Elmúlt a nyár fele mar... S bár ragyog még a nap. tüze. csak tört emléket hervasrt a haraszton.,. Futballcipöm én már a szegre akasztom, s vele fakasztom, a könnyeket, fakasztom, fakasztom ... Ezt csak suttogva súgni, zene nélkül, bele a mikrofonba. S csak ezután jön a ritmus, hogy: Pedig fáj, fáj. fáj. Fáj, mint a csókom, ha haraplak, De így sincs helye a panasznak. Ajkad ingerel harapni. Ne fél), nem foglak bekapni. Most egy kissé lassúbb lüktetés, mert lélegzenei is kell annak a szerencsétlen táncdal- jnekesnek. Tehát: Oly nehéz, pedig mily nehéz, Szeretni, remegni, hogy egyszer majd, ha jön a tél, feledni kell. De ugye te nem hagysz el? Mellém simulsz majd ugye, szerényen, — ez a reményem. —* ha hull a hó?.' Ott, a hóban. Nem, nem a füstös presszóban ? ... Nem... Nem... Mert... S itt újra minden fölé kerekedik a ritmus, hogy aszongya: Mert túl vagyok már a húsz éven, De sajnos, nincs elég zsebpénzem. Elszedi otthon az asszonyom, Máris ezrekkel tartozom.. De téged imádlak, a hóban is megvárlak, Várlak majd epedve, S ha eljön az este, Van pénzem, nincs Pénzem, veled majd akkor is jól érzem magamü Ezt itt a végén jól kivágni! Utána taps. Augusztus egytől december 31-ig. a szilveszteri műsorig folyamatos ismétlés, közkívánatra. A hallgatóság élelmezéséről a rendezőség gondoskodik! S a kupa előre garantálva! Barcsa Sándor
