Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-28 / 177. szám

CSZAKMAGI’ARORSZAG Csütörtök. 1966. Július SS. Zenei k Százhetvenhét új nevelő Borsodban lyek még rövid múltra tekint« nek vissza. — Van-e lényeges «I térés a tanerők számé nak növekedésében, <t előző évekhez képest? j — Lényegesen emelkedett a új nevelők száma. Ha csak j főiskolákról, az egyetemek* ről érkezőket vesszük is fj gyelembe, a tavalyi százhal minccal szemben, a most ét kező százhetvenhét nagt arányú növekedést mutat. Üg érezzük, a tanév kezdéschí minden személyi feltétel I előre biztosított. — És a tárgyi fettl telek? — Három új iskola kéz» meg működését szeptember ben. A kazincbarcikai új ginj náziumnak augusztus 3Í-él lesz a hivatalos átadási ünneí sége, másnap, szeptember é sején megkezdi a tanítás Ugyancsak szeptember el sejá kezdi meg a tanítást a kazin( barcikai új általános iskolí és minden remény megvan ti hogy az új tiszaszederkényi ií kola is elkészül, és abban I megkezdhetjük szeptember e! sején a munkát. E három 1 iskolán kívül összesen körű! belül harminc tanteremről bővül a megyében iskolí ink férőhelye. E nagy szabi sú építkezéseken felül í általános iskolák tatarozás! ra körülbelül 19 millió fari! tol, a nyári karbantartások! tizennégy millió forintot föl dítunk, s ha ehhez hozzávesj szűk a középiskolákra fordj tarfdó, hasonló jellegű beruh! zásokat, úgy csaknem negyve! millió forinttal igyekszüi! jobbá tenni oktatómunkái! nagy fontosságú tárgyi feltett lét, az iskolaépületeket. (hm) Ritkaság a megyei könyvtár új szerzeményei között A miskolci XI. Rákóczi Fe­renc (megyei) Könyvtár új szerzeményei között egy rit­kaságszámba menő könyv is A MAOTAR RADIO miskolci stúdiójának műsora (a 188 méteres hullámhosszon 18—19 óráig) A riportereké a szó. Szóvá tesszük!... Tervek és emberek. Miskolci kórusok műsorából. Ismerkedjünk! .. • Útközben. Fiatalok zenés találkozója. Tanácstagok fogadóórái Miskolc városi tanácstagok: Július 30: Bóta István, III., He­gyes u. 12., 16 órakor; Daragó Já- nosné, Görömböly, Németh István u. 28.. 14 órakor; dr. Faragó Endre, KISOSZ-szekház. Dehrecenyi u. 4., 18 órakor; Kalló István, Latabár Endre u. 9., ÍR órakor; Cs. Szabó Béla, Szirma, Vöröskatona u. 63., 19 órakor; Uzsoki Ferenc, II., An­tal János u. 36., 18 órakor; Vass Andrásné, III., Majláth u. 14., 18 órakor. található. Horváth Mihály­nak, Kossuth debreceni kul­tuszminiszterének, később emigráció« társának, a ma­gyar polgári történetírás első nagy alakjának Huszonöt év Magyarország történetéből, 182.3—1848 című művét sze­rezte meg a könyvtár ' leg­utóbb. Az impresszum szerint ,,G erűben nyomtatott Puky Miklósnál 1864”. Tehát elsl kiadás, amely még Horváti Mihály emigráció® éveiben jé lent meg. Itthon híre ment 1 megjelenésnek, s óriási szed zációt keltett. Egykorú ié jegyzés szerint egy „miskol! úr” Géniben kereste fel 1 szerzőt., hogy három példánk vásároljon belőle, mert ná lünk nem lehet kapni. Arcok és vallomások Ezzel a címmel indított új, alighanem nagy érdeldödésre számot tartó sorozatot a Szépirodalmi Könyvkiadó Vállalat. Bár ez új sorozat példányszáma nem jogható az ugyancsak e kiadó gondozásában megjelenő Olcsó Könyvtár példányszámához, ára így is igen olcsó, de kivitele, kiállítása szinte minden igényt kielégítő, magasszinvonalú, kulturált. E sorozat elsősorban az irodalom iránt intenzivebben érdeklődök számára született. Nem új művek közreadása és naQV tömegek közötti népszerűsítése a célja. Egy- egy író életpályáját ismerteti meg, mégpe­dig úgy, hogy a lehetőségeken belül meg­szólaltatja magát az írót és kortársait, ezt, továbbá a különböző nyilatkozatokat, az alkotó életművéből vett vallomásokat egy­séges képbe rendezi. Az egyes kötetek egy- egy művészegyéniség gondolkodását, világ- szemléletét, emberi alakját kívánják meg­mintázni a rendelkezésükre álló irodalmi és egyéb anyagokból, hogy ezáltal az ol­vasó, az irodalom után érdeklődő sokolda­lúbban, jobban megismerhesse az írót, jel­ismerje, észrevegye az eddig esetleg nem ismert jellemtulajdonságait is. Az új sorozat első kötete mai, élő próza- irodalmunk egyik legérdekesebb és legérté­kesebb egyéniségét. Lengyel Józsefet mu­tatja be. A Szabó József összeállította kötet igen sok fényképpel illusztráltan ad képet az íróról. A könyv Lengyel József külön­böző nyilatkozatait, publicisztikai és szép- irodalmi munkáinak egyes részleteit úgy montírozza, és a krónikás közbeszólásaival úgy köti össze, hogy szinte csaknem kizá­rólagosan önvallomásszerüen alakul ki a teljes körkép, plasztikusan elevenedik meg egy nagyszerű ember, egy érdekes íróegyé­niség nem mindennapi életútja. Végezetül az idézett művek jegyzékét, valamint Len­gyel József életrajzi adatait találhatjuk a kötetben, amely azt summázza, amit Len­gyel egész életútja is bizonyít, nevezetesen, hogy kezdettől fogva elkötelezett író, el­kötelezettje a jövőért harcoló háborúelle­nes mozgalomnak, a Kommunista Pártnak, örök elkötelezettje az igazságnak. A Szépirodalmi Könyvkiadó új sorozata — első száma után ítélve — tartalmasnak, értékesnek ígérkezik. Hisszük, hogy a to­vábbi kötetek is gyarapítják majd ismere­teinket és méltón sorakoznak könyvespol­cainkon a bemutatott írók alkotásai mel­lé. (benedek) „ BÉKE 28—3: A kis özvegy. Olasz. Szé­les! Csak 18 éven felülieknek! K: naponta f. 4, hn. fi és 8. M. 31. f. 10 és f. 12: Foto Háber. KOSSUTII-fllmszínház délelőtti műsora 28—29: A hős, aki fél. Magyarul beszélő csehszlovák. 30 és 1: A kis özvegy. Olasz. Széles! Csak 18 éven felülieknek! 2—3: ... És aztán Mexikó. Lengyel. K: vasárnap ki­vételével naponta de. f. 11-kor! KOSSUTII-fllmszínház délutáni műsora 28—30: A hős, aki fél. Magyarul beszélő csehszlovák. 31: Hajsza a gyémántokért. Francia. Széles! 1: Nyári bolondságok. Olasz. Szé­les! 2—3: ... És aztán Mexikó. Lengyel. K: naponta 4 és f. 7. M. , 31. f. 10 és f. 12: A gyilkos és a lány. FÁKLYA 28—29: A lain és a néger. Magya­rul beszélő francia. 30—31: Nyo­moz a vőlegény. Amerikai. Szé­les! 1—2: örvényben. Jugoszláv. Széles! K: hétköznap 5 és f. 8, va­sárnap f. 5 és 7. M. 3t. f. ll-kor: Hogy állunk, fiatalember? NÉPKERTI szabadtéri filmszínház 28—29: A kis özvegy. Olasz. Szé­les! Csak 18 éven felülieknek! 30: Butaságom története. Magyar. Széles! 31: A kőszívű ember fiai I—II. Színes magyar. Széles! 1—3: A fekete tulipán. Színes francia. Széles! K: naponta este f. 9-kor, vasárnap (rendkívülileg!) este f. 8-kor! TÁNCSICS K: naponta f. 5 és hn. 7. M. 5 10-kor: Az Inguri partján. JZ1KRA 28—30: (f. 4. hn. 8 és 8-korf) ! párizsi Notre-Dame. Magyarul V szélő színes francia. Széles! í és f. 8-kor!) Ne hág). A (f. 4, f. « magad. Pitkin. Angol. Széles! 1 Cicababák. Magyarul bősze: olasz. Széles 1 Csak 18 éven fel linknek! K: hétfőn és kedden fi és f. 8. M. 31. f. 11-kor: Hül óra. SAGVAni 28: Három lépés a földön. Lfi gyei: 29: Foto Háber. Magyar. S? les! 30—31: Vanína, Vaníni. Szín olasz. Széles! 1: Férjhez menni los! Magyar. 2: Rocco és fivér Olasz. Széles! Csak 18 éven fel lieknek! K: naponta f. 5 és hn* órakor, PETŐFI 28—29: Vihar Ázsiában. Magyal ’beszélő szovjet. 30—31: Házas» feltétellel. Magyarul beszélő esd szlovák. Széles! Csak ifi éven I miieknekI 1—2: A becsületes m hánios. Magyarul beszélő jugoszlí Széles! K: hétfő, csütörtök, r sárnap f. 5 és 7, kedd. péntj szombat csak 7. M. 31. 10-kor: C* lagos jegy. ADY-Tapolca (terem) 30—31: A becsületes srélhám* Magyarul beszélő jugoszláv. 1 Vanína. Vaníni. Színes olasz, naponta délután 6-kor! ADY-Tapolca (kert) . 28—29: A szerelem órái. OW Széles! Csak 16 éven felülleknd 30—31: A becsületes szélhámj Magyarul beszélő jugoszláv. Széli 1—2: Vanína, Vaníni. Színes olaj Széles! K: naponta este f. 9-kof: BÜKK (Miskolc-Hámoi^ 28—30: A párizsi Notre-Dame. Ma gyárul beszélő színes francia. Szé­les! 31: Bűntény a művészpanzió* ban. Magyarul beszélő NDK. 1—2: bat. 7, vasárnap hn. 3 és 7. M. ólágerrevtt. Színes anfioL Szélesl ll-kor: Dunai kirándulás. 30—31: Üzlet a korzón. Magyal beszélő csehszlovák. (..B”-bén beváltható!) 2—3: A szerelem ón Olasz. Széles! Csak ifi éven ] lülleknek! K: kedd, szerda, szói hány együttes az új utakat kereső kísérleti produkcióit mutatja be. A fesztivállal egyidőben szakmai tanácskozásokra is sor kerül. Az együttesek köz­reműködnek majd a Szegedi Szabadtéri Játékok időszaká­ban minden évben megrende­zésre kerülő ifjúsági karne­válon is. A Szegedi Ünnepi Játékok keretén belül kerül sor a szakszervezeti együttesek első országos táncfesztiváljára. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa, a Népműve­lési Intézettel és az országos szervekkel egyetértésben, egy olyan találkozó alapjait kí­vánja Szegeden lerakni, amelynek keretében hazánk legjobb szakszervezeti tánc- együttesei mutatják be mű­sorukat, de nem verseny jel­leggel. Négy napon át, július 28— 31-ig, az ország 11 legnagyobb szakszervezeti együttese és egy külföldi vendégegyüttes szerepel Szegeden az újszege­di szabadtéri színpadon, köz­tük a diósgyőri Vasas tánc- együttes, és a miskolci Avas táncegyüttes is. A szegedi fesztiválon fel­lépő együttesek legnagyobb sikerű produkcióikat mutat­ják be. Érdekes, hogy három estén más-más jelleggel ösz- szeállított műsor kerül bemu­tatásra. Július 28-án Szeged felől címmel 11 együttes al­földi táncait gyűjti csokorba. Másnap Népek táncai cím­mel minden fellépő tánckar egy-egy európai, vagy afrikai nép folklórjából válogatott műsorral lép közönség elé. Július 30-án, szombaton gála­est lesz, amikor Fergetes cím­mel minden együttes a leg­nagyobb sodrású produkciójá­val lép színpadra. Vasárnap délelőtt kerül sor a Szegedi Nemzeti Színházban rende­zendő zártkörű bemutatóra, amelyen az együttesek tagjai és vezetői, valamint az ország tánc-szakemberei előtt név Szakszervezeti táncfeszti^ál Szegeden deti kisvárosi jelegüket. A városközpontban építendő 16 tantermes iskolának, áruház­nak, valamint egy korszerű irodaháznak kiviteli tervei is készülnek. Kükemezei József vb-titkár (Levelezőnktől.) Sárospatak belterületének részletes és ál­talános rendezési tervén dol­gozik a VÄTERV. A terv sze­rint a régi, elavult házacs­kák helyére töb£> szintes há­zakat és intézményeket építe­nek, a védett utcák azonban továbbra is megtartják ere­Beíejezés előtt Sárospatak rendezési terve Örömmel adjuk a szép tel­jesítményhez elismerésünket. Mégis megkérdezzük, még gon­dosabb szervezéssel, nem te­hettük volna-e színesebbé a műsort, egy-két hangszeres együttes, vagy szóló közbe­iktatásával? Nemcsak hangu­latilag árnyalta volna, de mentesítette volna a kórust attól a szükségtelen megeről­tetéstől, hogy egy hosszú mű­sort állva, szinte egy léleg­zetre énekeljen, ha még oly szépen is. Egyébként úgy tű­nik, hogy a közismerten nagy munkabírású Reményf János­nak ez egy kicsit gyakorlata is. A Collegium Husicum avasi templomi hangversenye alkalmából szombat este is­mét ezt az együttest hallot­tuk. A miskolci nyári zenei események között ez az elő­adás-sorozat állandó látoga­tottságnak örvend. Külön időszerűséget adott az estnek a Borsodi Nyári Egyetem 220 hallgatójának jelenléte. A Borsodi Nyári Egyetemet köztudottan azzal a céllal és szándékkal rendezzük, hogy megismertessük vendégeinket városunk és megyénk értékei­vel, gazdasági és szellemi ér­tékeivel egyaránt. Mi másért állítanánk ki export terméke­inket a Made in Borsod című kiállítás keretében? Művészi szempontból is rendelkezünk ilyen „Made in Borsod”-dal és éppen ezzel a kórussal, amely­ről eddig ennyi szépet elmond­tunk. Ha ezúttal az idegen szemé­vel és fülével próbáltuk hall­gatni, engedtessék meg ne­künk. Mit mutatott a műsor összeállítása? A kórus sok erényét, de szükségtelen szerénységgel. Nem adott módot arra, hogy a kórus kiváló adottságai kel­lően érvényesülhessenek. Nem a hivalkodást, a hangosko­dást, vagy teátralitást igé­nyeljük, de úgy látjuk, ez a műsorösszeállítás nem volt a vendégek előtti szerepléshez eléggé megfelelő. Egyfelől túl­ságosan intim volt, amelynél a nyelvi gondok még növelték a nehézségeket, másfelől túlzott. Minden szépszándékú törek­vés ellenére például a Kodály Missa Brevis műsorra tűzése nem látszik szerencsésnek. Kicsi hozzá a kórus létszáma is, és miért énekeljünk ilyen remekművekből csak részle­teket, amidőn adhatunk más­ból egészet. Semmi külön gon­dot nem jelentett volna a to­kaji hangverseny-műsor egyes gyöngyszemeinek újbóLi meg­szólaltatása, és lehetően latin vagy idegen nyelvű kórusmű­vel előadása. Ebből az igazán szép és nagy repertoárból fut­ja. Mindezek mellett a szerep­lők jeleskedtek. Virág Endre orgona játéka. Fodor Mária szoprán, Pekker Zsuzsanna alt, Juhász József tenor, Takácsi ribor basszus, Sereg János fu­rulya szólója — fenntartá­sunk mellett is — növelte a hangverseny szépségét. V. Zalán Irén tanárokban, különösen az élő idegen nyelv szakokon. De mutatkozik helyenként ilyen hiány az általános iskolák felső tagozataiban is. Ez in­dokolttá tesz tantestületeken belül bizonyos átcsoportosítá­sokat. Esetleg az általános is­koláknál járásokon belül lesz szükség ilyen .átcsoportosítás­ra. Egészében minden helyre biztosított a tanerő, tehát tan­erő-hiányból fakadó akadálya nem lehet a tanítás megkez­désének. — Hogyan történt a fiatal tanerők elosztása? — A középiskolai tanárokat itt, a megyei tanácsnál, a taní­tókat pedig — a járási taná­csok igénylései alapján — a tanítóképző intézet és a me­gyei tanács művelődésügyi osztálya együttesen osztotta el, illetve a korábban hirdetett pályázat alapján döntött a ki­nevezésekről, elhelyezésekről. — Mennyire javul a szaktanári ellátás a me­gye közös igazgatású gimnáziumaiban? — Lényegesen javul, meri; az ötvenöt új középiskolai ta­nár közül huszonnégy, tehát csaknem a fele, olyan gimná­ziumokba megy, amelyek ál­talános iskolával közös igaz­gatós alatt állnak, mint pél­dául Abaújszántó, Cigánd, Gönc, Mezőcsát, Ormosbánya, Putnok, Szikszó, Tiszaszeder- kény, s így ezekben az intéze­tekben igen jelentős javu­lással számolhatunk. De jut új középiskolai tanár az ön­álló gimnáziumokba is jócs­kán, elsősorban azokba az új iskolákba, mint Edelény, Ka­zincbarcika, Encs stb., ame­Még több mint egy hónap választ el az új, 1966—67-es tanév kezdetétől, de már min­den előkészület megtörtént, hogy Borsod megye általános- és középiskoláiban semmi szemé­lyi, vagy tárgyi akadálya ne le­hessen a munka megkezdésé­nek. Az új tanév kezdetének fel­tételeiről, illetve a személyi és tárgyi ellátottságról beszélget­tünk a minap dr. Hetényi Györggyel, a megyei tanács művelődésügyi osztályának ve­zetőjével. — Milyen lesz az új tanévben a megye ne­velő-ellátottsága ? — Kétszáztizenkét nevelővel gyarapodott megyénk állomá­nya. Közülük harmincöt áthe­lyezés útján került hozzánk, százhetvenhét azonban új fia­tal, pályáját most kezdő pe­dagógus, akik az egyetemről, illetve főiskolákról, valamint ' tanítóképző és óvónőképző in­tézetekből jönnek egyenesen a borsodi községekbe. Ezzel a kétszáztizenkét új nevelő­vel, illetve ezzel a szaporulat­tal számszerűleg csaknem hiánytalanul kielégíthető a megye igénye, mindössze hét óvónői állás marad egyelőre betöltetlen. — Milyen képesítésű­éit az új nevelők? — A kezdő fiatalok közül negyvennégy középiskolai, hat­vanöt általános iskolai tanár, negyvenkilenc tanító, és ti­zenkilenc óvónő. A harminc­öt áthelyezett közül tizenegy a középiskolai tanár, tizenket­tő az általános iskolai tanár, kilenc tanító és három óvónő. Egyes iskolákban a létszám- emelkedés után is mutatkozik kisebb hiány megfelelő szakos mind hangulatában, mind tér­beli és és hangzásviszonyaiban kisebb létszámú művészeti együttes előadásához kiválóan alkalmas. Az e nyáron elin­dított műsorterv igazolni lát­szik a hozzáfűzött reményeket. Júliusban a debreceni zenemű­vészeti szakiskola növendékei koncerteztek, az elmúlt hét péntekjén az SZMT kamarakó­rusa szerzett felemelően szép perceket a hallgatóknak, Re­ményi János művészi vezetésé­vel. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának kórusa — igaz örömünkre — egyre inkább megkapja országosan is azt az elismerést, amelyet megérde­mel. A nemrégiben Pécsett megrendezett országos ka­marakórus fesztivál figyelmet keltő elismeréssel szól szerep­lésükről. De városunkban és megyénkben lehetetlen észre nem venni azt a hírveréstől mentes állandó művészi mun­kát, amelyet kifejtenek. Re­ményi Jánost sem szükséges bemutatnunk. Zenei életünk­ben mind erőteljesebben ki­bontakozó, nagyon értékes munkássága feltétlenül meg­becsülést (és talán több meg­becsülést) érdemel. A tokaji műsor önmagáért beszél. Az énekkari irodalom remekeit felölelő, a régi mes­terektől modern magyar szer­zőkig ívelő műsor a kórus legszebb erényeit mutatta. A kiművelt, nemes hangképzést, a mindig tisztán, tökéletesen hangzó szólamokat (egyórás állandó éneklés múltán is) és a hangulati árnyaltságot. A kórus elért színvonala követ­keztében eredendően egy adott magas színvonalat jelent, mégis a modern művek — Hin­demith, Chanzon, Balázs kó- rusművek-előadását éreztük az igazi teljesítménynek. A ré­gebbi mestereknél a szöveg­kiejtés nagyobb tisztaságát is igényelnénk. Hatásos volt a Buxtehude kantáta előadása, az olykor kicsit bátortalan kamarazenekar szereplése mellett is. Kórushangverseny Tokajban Borsod megye zenei élete az elmúlt 2—3 esztendőben sokat fejlődött. Míg 1963-ban az Or­szágos Filharmónia évente *—10 hangversenyt rendezett, ebben az évben ez a szám már elérte a 80-at. Ebből 53 az if­júság zenei nevelését szolgál­ja. Ifjúságunk sokoldalú ne­vel tségének igényét kötele­zően szem előtt tartva, örül­nünk kell ennek az előrehala­dásnak, hiszen azok az álta­lános- és középiskolás tanu­lók, akik Encsen, Edelényben, Ormosbányán, Szikszón, Mező- esáton e hangversenyek hall­gatói voltak, nem egyszer az élő, művészi zenével való találkozás első benyomásait kaphatták. A művelődési fel­tételek további erősödése mó­dot adott a felnőtt bérleti so­rozatok növelésére is. A me­gye zenei életének fejlődésé­ben egyre kisugárzóbb erejű Sátoraljaújhely, Mezőkövesd és Özd szerepe. Művészeti életünk a hangverseny sze­zonban — télen — gazdagodik, a nyár azonban szegényes, Színtelen. Második esztendeje jelent eseményt mind a megye, mind a város kulturális életében a Borsodi Nyári Egyetem. A kör­nyező baráti és kapitalista or­szágokból idejött érdeklődők számára tartalmas programot kívánatos összeállítani. E terv nem nélkülözheti a művészet felemelő erejét sem. Különö­sen azokra a helyekre szüksé­ges a figyelmet fordítanunk, amelyek nemzetközi hírnév­nek is örvendenek. Aligha ismeretlen a tokaji bor világ­híre, de miért is ne lehetne összekapcsolni ezt a csodálatos italt a művészi dallal és zené­vel? A megyei tanács művelő­désügyi osztályának friss és szellemes ötlete megtalálta a helyet és a formát arra, hogy Tokajban nyári művészi prog­ramot kezdeményezhessünk. A tokaji templom-múzeum

Next

/
Oldalképek
Tartalom